1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Ásotthalom község igazgatási területére.

(2) ¹A település igazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen rendelet és annak mellékletei szerint szabad.

(3) ² A rendelet mellékletei:

(4) ⁷A rendelet függelékei:

2. § ⁸Az SZ-1 és SZ-2 terv előírásait a jelmagyarázatuk szerint kell figyelembe venni.

3. § (1) ¹⁰Az általános szabályok szerinti teljes közművesítettség biztosítandó az SZ-2 terv hatályos területén fekvő építési telkeken, az előírt ellátás hiányában huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület nem létesíthető.

(2) Az SZ-1 terv hatályos területén fekvő építési telkeken az energia- és vízellátás, valamint a keletkező szenny- és csapadékvíz gyűjtése, elvezetése illetve ártalmatlanítása közműpótló berendezésekkel is biztosítható, kivéve, ha a népegészségügyi, állategészségügyi vagy a környezetvédelmi hatóság konkrét jogszabály alapján másként határoz.

4. § (1) ¹²

(2) ¹³A község területére vonatkozó levegőtisztasági környezetterhelési határértékeket a mindenkor hatályos országos érvényű és helyi jogszabályok szerint kell meghatározni.

(3) ¹⁴ Lakóterületen és vegyes területen az OTÉK szerint egyébként megengedhető „egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület” „kézműipari építmény” és „egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény” létesítése csak akkor engedélyezett, ha a tevékenység zajkibocsátása megfelel a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló, mindenkor hatályos országos jogszabály /jelen rendelet hatályba lépésekor a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet/ előírásainak és levegőtisztaság-védelmi hatásterülete a telekhatáron belül marad.

(4) ¹⁵ Az (3) bekezdés szerinti építmények közül a potenciális zaj-, vagy levegőszennyező forrást jelentő – kovács-, lakatos-, járműjavító, faipari, kőfaragó, hűtőtároló stb. – tevékenység építménye engedélyezéséhez a környezeti hatásterület kiterjedésére vonatkozó szakvéleményt kell készíteni.

(5) ¹⁶ A lakó- vagy vegyes területen már meglévő (4) bekezdés szerinti építményeken építés, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, illetve rendeltetés-változás akkor engedélyezhető, ha az a környezet terhelését tovább nem emeli.

(6) ¹⁷A 6. mellékletben lehatárolt vízminőség-védelmi terület által érintett földrészleteken belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.

5. § (1a) ¹⁹A szabályozási terv a település közigazgatási területén

(2) ²³ Az (1) (b) pont 3. és 4. felsorolásában szereplő erdőterületen és mezőgazdasági területen a rendeltetés szerinti építés csak akkor megengedett, ha a telek művelési ága a rendeltetési besorolásnak megfelelő.

(3) ²⁴ Homokbányászat a bányászatról szóló mindenkor hatályos törvény alapján megszerzett engedély szerint, a Kb jelű különleges bánya területeken végezhető, de ezen túlmenően az Mt jelű mezőgazdasági tanyás területen is megengedhető, amennyiben a külfejtés területe egyszerre nem haladja meg az 5 ha-t, s a terület 2 éven belül az eredeti, vagy erdőművelési ágba visszakerül.

(4) ²⁵ Épület létesítését nem igénylő (műtárgynak tekinthető) szélerőmű elhelyezése a „Mt” jelű mezőgazdasági, a „Ge” jelű ipari és az „Km” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen (majorban) engedélyezhető.

6. § (1)^{27 28}Az építési övezetek előírt beépítési módját, megengedett maximális beépítettségét, az OTÉK szerint számítandó „H” építménymagasság határértékeit, s a kialakítható legkisebb telekterület nagyságát az SZ-1 és SZ-2 tervben bejegyzett kódjel és jelmagyarázat szerint kell megállapítani. Sarki ingatlanok esetében ettől eltérően 10 %-kal nagyobb beépítettség is megengedhető.

(2) ²⁹Az egyes építési övezetekben az általános szabályok szerinti minimális zöldfelületi fedettség biztosítandó, de a lakást is tartalmazó épületek esetében nem lehet kisebb 60 m²/lakás értéknél.

(3) ³⁰Vízfelület csak akkor számítható be a zöldfelületi fedettségbe, ha földmedrű, növényzettel betelepített, s a rézsű kiképzése 30 %-nál nem meredekebb.

(4) ³¹Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül létesíthető.

(5) ³²Az SZ-2 terven „telken belüli védősáv” jellel megkülönböztetett területen fa- és cserjeültetés valósítandó meg a jelen rendelet 3. sz. függelékében közölt honos növények telepítésével, kifejlett állapotban teljes fedettséget biztosítva.

(6)³³

(7) ³⁴Szabályozási vonallal leszabályozott telekre vonatkozó előírások:

(8) ³⁵ „Kialakult” beépítési mód esetén a fő- és melléképületek, építmények elhelyezési módja zártsorú, oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a szomszédos 1-1 telek beépítési módjával megegyezően. Ha ezek különbözőek, akkor a szomszédos 3-3 telken lévő beépítési módok közül a többségben előforduló, vagy értékvédett épületével megegyező beépítési mód alkalmazandó.

(9) ³⁶Az SZ-2 terven jelölt „be nem építhető telekrész” területén építmény nem helyezhető el.

(10) ³⁷ Az SZ-2 terven jelölt „egybekeríthető településközpont-rész határa” vonalon legfeljebb 2,0 m magas, egységes megjelenésű kerítés építése megengedett. A közutakat keresztező szakaszokon egy-egy legalább 6 m széles és 4,5 m magas űrszelvényű kapuzat hagyandó szabadon.

(11) ³⁸Újonnan létesülő hitéleti célt szolgáló épület „H” építménymagassága nem haladhatja meg a meglévő római katolikus templom „H” építménymagasságát.

7. § Kisvárosi lakóövezet (Lk)

8. § Falusias lakóövezet (Lf)

9. § Településközpont vegyes övezet (Vt)

10. §^{44 45}Központi vegyes övezet (Vk)

11. § ⁴⁶Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezet (Gksz)

(1) A területen az általános előírások szerinti építmények helyezhetők el, ezen kívül hulladék gyűjtésével és kezelésével foglalkozó tevékenységek közül az egyéb országos szabályok, különösen a levegőtisztaságról szóló rendelkezések szerint védőtávolságot nem igénylők folytathatók, ha 50 m-es körzetükben nincs közhasználatú épület, vagy lakóépület.

(2) Az előírt építménymagassági érték a telek beépíthető területének 30 %-án technológiai szükségesség (daruzott csarnok, targoncás rakodás, stb.) esetében 20,0 m-ig emelhető.

(3) ⁴⁷

Egyéb ipari övezet (Ge)

(1) A terület telkein a jelen rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltakat be kell tartani.⁴⁹

(2) A terület az országos előírásokban foglaltak szerint használható fel, de olyan ipari, tárolási, raktározási, gazdasági szolgáltatási, hulladékhasznosítási tevékenység végzésére nem vehető igénybe, amely

(3) Amennyiben a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint előzetes vizsgálat köteles akkor a tevékenység a Ge övezetben csak akkor folytatható, ha a környezetvédelmi hatósági eljárás azzal zárul, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása, környezeti hatásvizsgálatot nem kell lefolytatni.

Különleges mezőgazdasági üzemi övezet (major) (Km)

(1) A „Km” jelű mezőgazdasági üzem (major) területén a mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemi tevékenység (tárolás, feldolgozás, állattartás, gépjavítás, stb.) építményei, valamint a kinnlakást szolgáló lakások és a tanösvényeket használók elhelyezését és kiszolgálását biztosító szállásépületek helyezhetők el.

(2) Bármely gazdasági tevékenység építményeinek létesítése illetve meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésváltoztatása akkor megengedett, ha a majorban jogszerűen folytatott tevékenységek építményeinek rendeltetés szerinti használatát nem korlátozza. Az összeférhetőséget szükség szerint eseti szakhatósági vélemények alapján kell megállapítani.

14. § Különleges intézményi övezet (Ki): ⁵¹A terület az alábbi különleges célokat szolgáló létesítmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények elhelyezésére szolgál:⁵²

15. § Különleges szabadidős övezet (Kke)

(1) A területen elsősorban olyan közösségi nagy kiterjedésű sport, szabadidős létesítmények építményei helyezhetők el, melyek különlegességük miatt más területen (OTÉK 10–23. §) nem helyezhetők el.

(2) A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével elhelyezhetők egészségügyi, oktatási épületek.

(1) Különleges CH létesítmények övezete (Kch): A „Kch” jelű különleges CH létesítmények övezete a szénhidrogén kutak és létesítményeik elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges temető övezet (Kte): A „Kte” jelű temető övezet temetkezésre és a temetkezés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) Különleges szennyvíztisztító- vagy átemelő övezet (Kse): Az övezetben a szennyvízátemelő, illetve a szennyvíztisztító rendeltetéséhez szükséges üzemépületek és építmények helyezhetők el; az üzem úgy alakítandó ki, hogy működése a telekhatártól mérve legfeljebb 150 m védőtávolságot igényeljen.

(4) Különleges rendezvény övezet (Kr): Az övezetben a vásárok és egyéb, nagy közönségforgalmú rendezvények építményei helyezhetők el.

(5) Különleges épületnek minősülő közlekedési építmények övezete (Kkö): Az övezetben a fuvarozás és a járműtárolás, -karbantartás építményei, épületnek minősülő közlekedési, vasúti vagy a vasúthoz kapcsolódó logisztikai, termelő, oktatási, személy, ill. áruszállítással kapcsolatos funkciót befogadó építmények és egyéb kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(6) Különleges vízmű övezet (Kv): A „Kv” jelű különleges vízmű övezet a közműves ivóvíz kutak és létesítményeik elhelyezésére szolgál.

(7) Különleges hulladékkezelő övezet (Kh): A „Kh” jelű különleges hulladékkezelő övezetben a hulladékudvar szabályszerű működését szolgáló építmények helyezhetők el.

(8) Különleges élménypark övezet (Ké): A „Ké” jelű különleges élménypark övezetben az alábbi különleges célokat szolgáló épületek és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények elhelyezésére szolgál, ahol egyes épületek esetében az épületek átlagmagassága 12 méter lehet:

(1) Lakóövezetben az előírásokban szereplő minimális telekterület háromszorosánál nagyobb telek nem alakítható ki.

(2) A kialakítandó telek kisebbik mérete (szélessége vagy mélysége) nem lehet kevesebb

18. § (1) ⁵⁸

(2)⁵⁹

(3) ⁶⁰

(4) ⁶¹

(5) ⁶²Az építési telkeken kialakítható oldal és hátsókert legkisebb szélességét, ill. mélységét az általános előírásoknak megfelelően kell meghatározni. Az előkert mérete szabályozási terven rögzített kötelező építési vonal szerint állapítandó meg, előírás hiányában az utcában kialakult méret, vagy 6 méter.⁶³

(6)⁶⁴

(7) ⁶⁵

(8) Ha a telek jelenlegi jellemzői a korábbi előírások szerint alakult ki, az alábbi felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

Közúti közlekedési és közmű terület (Kö)

(1) A község szerkezeti jelentőségű, a szabályozási tervekben „KÖu” jellel megkülönböztetett útjai minősülnek közúti közlekedési és közműterületnek az alábbi övezeti felosztásban:

(2) Az (1) bekezdésben szereplő utakon kívüli (nem közúti közlekedési és közmű-rendeltetésű területen fekvő) utak kiszolgáló utak, melyek településrészek közötti átmenő forgalomra nem szolgálnak, rendeltetésüket tekintve annak az övezetnek a közterületei, amelyet feltárnak, szabályaikat jelen rendelet 29. szakasza tartalmazza.

(3) ⁶⁷„Kök” jelű övezetben vasúti közlekedéssel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(4) ⁶⁸Központi vegyes (Vk), településközpont vegyes (Vt) és különleges élménypark (Ké) övezetek telkeinek előírt gépjármű-várakozóhelyei önkormányzati közutak területén is biztosíthatók.

Zöldterület (Zp, Zk)

(1) A Zp jelű közparkok és Zk jelű közkertek céljára kijelölt terület min. 75%-át növényzettel, vagy vízzel fedetten kell kialakítani, az általános szabályok szerint.

(2) A területen az általános szabályok szerinti építmények legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhetők el.

(3) Zöldterületen nem helyezhető el:

Gazdasági és védelmi rendeltetésű erdőterület (Eg, Ev)

(1)⁷² Nem ültethető erdő az Mö jelű ökológiai mezőgazdasági területen, valamint a következőkben helyrajzi számaikkal felsorolt szőlőkataszteri területeken kivéve, ha a hegyközség hozzájárulását adja a szőlő terület felszámolásához és művelés alól történő kivonásához:

(2) 1 hektárnál kisebb területű új erdőtelepítést csak meglévő erdőművelési területhez kapcsolódóan lehet megvalósítani.

(3) ⁷³Az övezet Eg*-gal jelölt részén építmény nem helyezhető el.

Közjóléti (egészségügyi- szociális-turisztikai, oktatási-kutatási) rendeltetésű erdőterület (Ek)

(1) Ek jelű erdőterületre is érvényesítendő e rendelet 21. §-ában foglalt előírás.

(2) Az általános szabályok szerint beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybe vett telekrészen kívüli területek a közhasználat elől nem zárhatók el.

(3) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb)

23/A. § ⁷⁶, ⁷⁷

24. § ⁷⁸Mezőgazdasági terület általános szabályai (Mt,Mö,Má)

(1) ⁷⁹A 2010. január 1-én igazolhatóan faliszámmal rendelkező ingatlanok birtokközponttá minősíthetők, ha területük eléri a 2500 m² nagyságot, a hozzájuk tartozó birtoktesten 5 %-os beépíthetőség engedhető meg a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva, az előírt beépítési mód szabadonálló.

(2) ⁸⁰ Záportározó- vagy halastó a jelen rendelet 21. szakaszában szereplő szőlőkataszteri terület kivételével bárhol elhelyezhető, ha jogszabályon alapuló szakhatósági ellenvélemény azt nem zárja ki. Öntözőgödör kizárólag az „Mt” jelű területen létesíthető.”

(3) ⁸¹2010. január 1-én igazolhatóan faliszámmal rendelkező ingatlanok telkén a meglévő épületek felújítása bármely mezőgazdasági övezetben megengedett, az Mt jelű övezetben épületbővítés, illetve a régi épület bontását követően új épület létesítése a 2010. január 1-én a földhivatali és építésügyi nyilvántartás szerint már kialakult beépítettség erejéig, illetve – lebontott, így beépítetlenné vált tanya esetén – az alábbi táblázat szerint engedélyezhető:

25. §⁸⁷ Ökológiai mezőgazdasági terület (Mö)

(1) A területbe jellemzően a gyepművelésű mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) A telken építményt elhelyezni csak 10.000 m2-t meghaladó telekterület esetén szabad.

(3) A telek beépítettsége nem haladhatja meg mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények esetében a 1,5 %-ot. Önálló lakóépülettel a beépíthető terület fele építhető be.

26. §⁸⁸ Tanyás mezőgazdasági terület (Mt)

Általános mezőgazdasági terület (Má)

Vízgazdálkodási terület (V)

(1) A mellékelt szabályozási tervekben „V” betűmegjelöléssel ábrázolt területek (csatornák, tavak) vízgazdálkodási területnek minősülnek.

(2) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni csak úgy szabad, hogy a beavatkozás

29. § (1) ⁹³A nem közúti közlekedési és közmű- rendeltetésű területen (KÖu) fekvő utak területét a szabályozási terv jelölése szerint kell kialakítani, megszüntetni, vagy határát megváltoztatni.

(2) ⁹⁴Az ingatlannyilvántartásban útként bejegyzett telek, vagy idegen tulajdonú telek kizárólagos megközelítésére szolgáló földrészlet használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha a róla megközelített ingatlanok közterületi kapcsolata más módon biztosított.

(3) ⁹⁵A területek feltárására és közműellátásának biztosítására az (1)–(2) bekezdésben foglalt utakon kívül újabb kiszolgáló utak létesíthetők, maximum 3 telek feltárása esetén legalább 6,0 m, maximum 9 telek megközelítésére legalább 8,0 m, 9-nél több telek kiszolgálására pedig legalább 12,0 m szélesség biztosításával.

(4) ⁹⁶A közművek földmunkával és burkolatbontással járó karbantartása és fejlesztése során biztosítandó:

(5) ⁹⁷

30. § (1) ⁹⁸ Bármely telken fát, cserjét, bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához legalább az alábbi lista szerinti távolságra kell ültetni:

(2)⁹⁹

(3)^{100 101} Új üzemi állattartás kizárólag a „Km” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben valamint a mezőgazdasági terület legalább 5 hektár nagyságú telkén, más telek huzamos emberi tartózkodásra is szolgáló épületétől legalább 300 méter távolságban folytatható.

(4) ¹⁰²A (3) bekezdés szerinti helyi jogszabály alkalmazásakor üzemi állattartásnak minősül, ha az érintett területen egyféle állat tartása esetén az állatlétszám eléri az állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályban felsorolt „nagylétszámú állattartó telep” mennyiségeket:

31. § (1) ¹⁰⁷ Távközlési adó akkor létesíthető, ha mérések igazolják, hogy a környezetében lévő állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületekben sugárbiológiai szempontból nem fejt ki káros hatást; elhelyezésének helyi szabályai a következők:

(2)^{110 111}

(3) ¹¹²

(4) ¹¹³

(5) ¹¹⁴

(6) ¹¹⁵

(7) ¹¹⁶

Jelen rendelet 3. mellékletében szereplő helyrajzi szám-lista szerinti telkeken, valamint bármely olyan területen, amely régészeti lelőhellyel érintett, a kulturális örökség védelméről szóló mindenkor hatályos törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályai alapján kell eljárni.

33. § (1) ¹²¹

(2) ¹²²

(3) ¹²³

(4) ¹²⁴

(5) ¹²⁵

(1)

(2)

35. §¹²⁹ (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

47.  § (1) Jelen rendelet 2006. augusztus 01-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ásotthalom Község Önkormányzatának az egyszerűsített összevont rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 6/1992.(II.26.) rendelete.