Zalaistvánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2021. 12. 20

Zalaistvánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzat

2021.12.20.

Zalaistvánd Község Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:¹

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Zalaistvánd község közigazgatási területe

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.

(3) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el.

Településszerkezet, terület felhasználás

2. §² (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll.

(2) A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint különbözteti meg a szabályozási terv

a) lakó-terület, falusias lakó (jele Lf)

b) vegyes-terület, településközpont vegyes ( jele: Vt)

c) gazdasági-terület

ca) kereskedelmi szolgáltató (jele: Gksz) és

cb) ipari (jele: Gip)

d) különleges- (jele: K)

(3) A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint (területfelhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv

a) közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-

b) zöld- (jele: Z)

c) erdő-

ca) gazdasági erdő- (jele: Eg)

cb) védelmi erdő- (jele: Ev)

d) mezőgazdasági-

da) kertes mezőgazdasági- (jele: Mk)

db) általános mezőgazdasági- (jele: Má)

e) vízgazdálkodási- (jele: V)

(4) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalit, a tömbön belüli övezethatárokat, közterületi szabályozási vonalakat, valamint a területek övezeti jelölését és egyéb szabályozási elemeket a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.

Beépítésre szánt területek általános előírások³

3. § (1) Beépítésre szánt területen épület csak az építési szabályoknak és a szabályozási tervnek megfelelően kialakított építési telken helyezhető el. Az építési telek kialakítása során, a telek területéből leválasztással létrejövő út területe köz és magánút egyaránt lehet..

(2) A beépítésre szánt területen a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonalon és az építési hely területének átlagában kell biztosítani. A kialakítható telek megengedett legkisebb mélysége a telek területének átlagában legyen biztosított.

(3) A beépítésre szánt területen a meglévő telkek beépíthetők, amennyiben a közterületek szabályozása által igényelt telekalakítást követően az elő, oldal és hátsókertre vonatkozó általános, illetve a szabályozási terv szerinti előírások betarthatók, valamint a tömb területére meghatározott építési hely azt lehetővé teszi.

(4)⁴ Beépítésre szánt területen épületet elhelyezni

a) építési hely jelöléssel rendelkező tömbök esetén a szabályozási tervben jelölt építési hely területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett,

b) az építési hely jelöléssel nem rendelkező tömbök esetében pedig az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett

lehet.

(5)⁵ A beépítésre szánt területen az övezet területén elhelyezhető főfunkciójú épületet

a) kötelező építési vonallal szabályozott tömbök esetében e vonal mentén, további főfunkciójú, vagy mellékfunkciójú épületet pedig a (4) bekezdés szerinti területen belül lehet elhelyezni

b) kötelező építési vonallal és építési hellyel nem szabályozott tömbök esetében épületet a (4) bekezdés szerinti területen belül, minimum 5 m-es, a Vt-5 jelű övezetben minimum 3 méteres előkerttel lehet elhelyezni

(6) A beépítésre szánt területen azon telkek esetében, ahol az építési hely és a kötelező építési vonal a meglévő beépítéssel nem megegyező, ott a meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók és az építési hely területén bővíthetők.

(7)

Beépítésre szánt terület: Falusias lakóterület⁶

4. §⁷ (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület.

2. Mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény,.

3. Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület.

4. Legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület.

5. Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény.

6. Egészségügyi és szociális épület.

7. Gépjárműtároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.

8. .

(3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 1. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza

(4) A falusias lakóterület övezeteinek területén épületet elhelyezni a szabályozási terven a tömbök területére jelölt építési hely területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett lehet. A közterületek szabályozása által esetlegesen igényelt telekalakítást követően a meglévő telkek beépíthetők, amennyiben az elő, oldal és hátsókertre vonatkozó általános előírások betarthatók, illetve amennyiben a tömb területére meghatározott építési hely azt lehetővé teszi.

(5) A falusias lakóterületen az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni. A jellemzően fő funkciójú épületet a szabályozási terven meghatározott kötelező építési vonalra, az elhelyezésre kerülő bármely épületet pedig a szabályozási terven jelölt, az épületek elhelyezésére biztosított építési hely területén belül kell elhelyezni. Az OTÉK hátsó és oldalkertre vonatkozó előírásainak megtartása mellett.

(6) A falusias lakóterület övezetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.

(7)

Beépítésre szánt terület: Településközponti vegyes területek⁸

5. §⁹ (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4 és Vt-5 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:

1. lakóépület

2. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület

3. oktatási, egészségügyi, szociális épület

(3) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4 és Vt-5 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-2 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:

1. helyi igazgatási és egyéb irodaépület

2. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület

3. oktatási, egészségügyi, szociális épület

4. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

(4) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4 és Vt-5 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:

1. lakóépület

2. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület

3. sportépítmény

4. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

(5) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4 és Vt-5 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:

1. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület

2. sportépítmény

3. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

(6) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4 és Vt-5 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-5 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

3. sportépítmény

4. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület

(7) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 2. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza.

(8) A Vt-1 és Vt-2 övezet területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani.”

Beépítésre szánt terület: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek¹⁰

6. §¹¹ (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

1. Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. (A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 68. § (2) bekezdés a. pontja alapján a környezeti hatásvizsgálatról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletértelmezése szerint kell meghatározni.)

2. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

3. Irodaépület

4. Tároló és gépjárműtároló épület.

5. Üzemanyagtöltő

6. Sportépítmény

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 3. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet szabályozási terven jelölt egyes területein telken belüli védőfásítás, beültetési kötelezettség elrendelt. Ezen övezetek területén építési engedély a beültetési kötelezettség elrendelése mellett, használatbavételi engedély pedig a növénytelepítést követően adható ki.

Beépítésre szánt terület: Ipari gazdasági területek¹²

7. §¹³ (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) olyan gazdasági célú mezőgazdasági és ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gip jelű övezet területe elsősorban üzemi állattartás és egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.

(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épületek, továbbá nagyüzemi állattartó épületek, ha azok létesítési feltételeit egyéb jogszabályi feltétel szerint teljesednek

(3) Az ipari gazdasági területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3.melléklet 4. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza

(4) Az ipari gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

Beépítésre szánt terület: Különleges területek¹⁴

8. §¹⁵ (1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területektől eltérő területek.

(2) A különleges területek egyes építési övezeteiben a következők helyezhetők el:

a) K-1 jelű övezet területén - temető, melyben elhelyezhető templom, ravatalozó, kripta és ezekhez kapcsolódó tároló építmény

b) K-2 jelű övezet területén - vízimalom területe, melyen elhelyezhető a meglévő malomépület és lakóépület felújításával, átalakításával és bővítésével vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, valamint az épületen belül a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakások.

(3) A különleges övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 5. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza

(4) A különleges övezetek területei közül az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést a K-2 jelű övezet területén biztosítani kell.

Beépítésre nem szánt terület: Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület¹⁶

9. §¹⁷ (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a 3. melléklet 6. pontjában foglalt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a megjelölteknél

(3) A közlekedési területen elhelyezhető:

1. A közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák

2. közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények

3. hirdetőberendezések

4. utcabútorok, szobrok és emlékművek

(4) A település területén – helyi önkormányzati rendelet hiányában - az OTÉK 42. §.-ban meghatározottak szerint az ingatlanok esetében a gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását az övezetre meghatározott részletes szabályok szerint kell biztosítani. A lakóingatlanok esetében a személygépkocsi várakozóhelyet a saját területen kell biztosítani.

(5) Helyi közutak esetében az útkereszteződésekben a szabad kilátásnak megfelelő látási háromszöget minden esetben szabadon kell hagyni.

(6) A szabályozási területen valamennyi beépíthető ingatlan megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elől elzárt magánúton biztosítani kell. Építési telek közúti kapcsolata közterületről, gyalogútról és kerékpárútról nem biztosítható.

(7) Az országos közúthálózat melletti ingatlanok esetében a közúthoz történő csatlakozást (útcsatlakozást), kapubejárót létesíteni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(8) A közlekedési létesítmények (utak, földutak, műtárgyak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák) építéséhez a közlekedési hatóság engedélyét a vonatkozó jogszabályok szerint meg kell szerezni.

(9) A település közigazgatási területén belül található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett, valamint az országos mellékútra felfűződő gazdasági területek 50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint, a közutak esetében a közutak kezelőinek hozzájárulásával helyezhető el.

(10) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en, autóút és főútvonal esetén 100 m-en belül kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához

(11) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet a kertészeti kiviteli tervek szerint kell - a közmű kiviteli tervek figyelembevételével - megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajokat.

Beépítésre nem szánt területek: Zöldterületek¹⁸

10. § (1) A zöldterület (Z) a település belterületén az evangélikus templom telkének templom előtti területrésze, hrsz: 63/1, az Arany János tér 65. hrsz-ú területe, valamint a Petőfi Sándor utca déli ágának északi oldalán a 114/2 hrsz-ú terület. A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.

(2) A zöldterület övezete beépítésre nem szánt, területén köztárgyak helyezhetők el.

Beépítésre nem szánt terület: Gazdasági erdőterületek¹⁹

11. § (1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál.

(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el legfeljebb 300 m2 beépített területtel a jogszabály által előírt szakhatóságok bevonásával..

Beépítésre nem szánt terület: Védelmi erdőterületek²⁰

12. § (1) A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.

(2) Az erdőterületek telepítése fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet, figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(3) A védelmi rendeltetési erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

Beépítésre nem szánt terület: Kertes mezőgazdasági területek²¹

13. §²² (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk) a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület.

(2) A keretes mezőgazdasági övezet területén a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, elsősorban a tárolás és pihenés célját szolgáló épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület nem helyezhető el.

(3) A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 7. pontjában foglalt táblázat tartalmazza

(4) A 720 m2-et el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(5)

Beépítésre nem szánt terület: Általános mezőgazdasági területek²³

14. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má), melyek közül a Má1 jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az Má2 jelű övezet területe pedig a Zala-folyó mentén elhelyezkedő ökológiai folyosó része, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletértelmében természeti védettséget élvező, a Natura 2000 területbe sorolt.

(2) Az Má2 jelű övezet területén közműépítmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az Má1 jelű övezet területén 20 000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A mezőgazdasási üzemi épület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az Má1 jelű övezet területén több önálló telekből az OTÉK 29. § (4) –(8) pontja szerinti birtoktest alakítható ki.

(5) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlannyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került.

(6) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.

(7)

Beépítésre nem szánt terület: Vízgazdálkodási területek²⁴

15. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V) a Zala folyó és holtágának medre, az Istvándi árok medre, a Foglár csatorna medre, valamint a Foglár völgyében az 1032/1 hrsz-ú területhez tartozó mocsár területe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vízfolyások és azok mentén természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kerülhet sor.

(3) A község területén keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni.

(4) 20 vagy több gépjármű elhelyezését biztosító parkolókról a csapadékvizek csak előtisztító berendezés — szénhidrogén leválasztó — beépítését követően a lehet elő vízfolyásba engedni. A tisztítást minden esetben a keletkezés helyén kell elvégezni. A tisztítás hatásfokának a külön jogszabályban meghatározott határértéket — Balaton vízgyűjtő I. kiemelt kategóriára vonatkozóan kell biztosítani.

Értékvédelem: Természeti értékek védelmében²⁵

16. § (1)

(2)

(3)

(4) Zalaistvánd község területének Má2 jelű mezőgazdasági övezetei a Zala-folyó ökológiai folyosójának része, mely az Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben a Natura 2000 Alsó-Zala völgy Site –ba kijelölésre került és ennek megfelelő természetvédelmi védettséget kapott.

Értékvédelem: Építészeti értékek védelmében²⁶

17. § (1) A szabályozási tervben jelölt, az 2. számú melléklet szerinti területek régészeti védelem alá tartozó területek. A régészeti területen belül építési munkát végezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti közreműködése mellett lehet,

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

Értékvédelem: Környezetvédelemben²⁷

18. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt és végrehajtási rendeleteit kell betartani. Helyi jelentőségű előírások nincsenek.

(2) Talaj és vízvédelem

Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet„a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről” felsorolásában a Balaton érzékeny felszíni víz, melynek vízgyűjtő területébe a község külterületi határain belül beletartozik

Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.

Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.

A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet„a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szerint a község teljes közigazgatási területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területen( nitrátérzékeny terület) helyezkedik el.

A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a község az érzékeny kategóriába tartozik.

A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerinti 1. kategória határértékei vonatkoznak a község befogadóira. (Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói)

(3) Levegőtisztaság védelem

A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.

Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.

A 4/2002.(X. 7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a községet a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez sorolja.

(4) Zaj- és rezgésvédelem

A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.

Ezek a határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.

(5) Hulladékgazdálkodás

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

A hulladék termelője, birtokosa a hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett

a) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.

A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni.

Közműfeltételek

19. § Településközponti vegyes terület és meglévő lakóterület csak teljes közművesítettséggel, új beépítésű lakóterület és gazdasági terület részleges közművesítettséggel, üdülőterület és kertes mezőgazdasági terület hiányos közművesítettséggel is létesíthető az építési szabályzatban foglalt feltételek szerint.

(1) Ivóvízellátás

Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása a közüzemi hálózatról, vagy jelen építési szabályzatban meghatározott területeken egyedi fúrt vízkútról történik.

Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Elvi építési engedélyhez az megléte nem feltétel, de az építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi engedély megléte után adható ki. Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.

a) Településközponti és lakóterületen a kommunális ivóvízellátás csak közüzemi hálózatról biztosítható.

b) Gazdasági területen a kommunális ivóvízellátás a közüzemi hálózatról biztosítható. Egyedi fúrt kút létesítése is megengedett az előírt feltételek biztosítása esetén.

A gazdasági területeken jelentkező technológiai vízigény kielégítése minden esetben egyedi elbírálás alá esik.

e) Mezőgazdasági területen az ivóvízellátás közüzemi hálózatról, vagy egyedi vízkútról biztosítható.

Csak öntözésre használt vízkút is csak vízjogi engedély alapján létesíthető.

(2) Szennyvízelhelyezés

Bármely építési övezetben, amennyiben az épületek használata során kommunális, vagy egyéb szennyvíz keletkezik az épület tulajdonosa köteles annak ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni.

Meglévő közüzemi szennyvízelvezető hálózat esetén a kommunális szennyvíz elvezetése csak ennek igénybevételével történhet. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségi paraméterei nem haladhatják meg az érvényben lévő jogszabály előírt határértékeket. A szennyvízcsatlakozás kiépítését legkésőbb a használatbavételi eljárás időpontjára meg kell valósítani.

Amennyiben az építési terület közüzemi szennyvízcsatlakozása nem biztosítható, úgy a vonatkozó jogszabály szerint a közüzemi szennyvízcsatornázással egyenértékű egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények - mint zárt szennyvízgyűjtő, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés - is telepíthetőek a jelen építési szabályzatban meghatározott területeken és külön engedélyezési eljárás alapján. Építési engedély csak a szennyvízelhelyezési kislétesítmények - kivételt képez a zárt szennyvízgyűjtő - jogerős engedélye birtokában adható ki. A használatbavételi eljárás időpontjára a szennyvízelhelyezési kislétesítmény üzemeltetési engedélyének rendelkezés kell állnia.

Zárt szennyvízgyűjtő létesítésére az építési engedélyezési eljárással egy időben adható engedély, de csak az építési szabályzatban meghatározott területeken. Tulajdonos kötelezettsége a zárt gyűjtő folyamatos vízzáróságáról és a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásáról gondoskodni.

a) Lakó területen a kommunális szennyvízelvezetés kizárólag a közüzemi hálózatról biztosítható abban az esetben, amennyiben a közüzemi hálózat rendelkezésre áll. Új beépítésű lakóterületek, ill. közüzemi csatornahálózattal nem rendelkező lakóterületek esetében a vonatkozó jogszabályok betartása mellett megengedhető az egyedi szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés telepítése. Lakóterületen zárt gyűjtő csak abban az esetben létesíthető, amennyiben a környezeti adottságok miatt szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés nem telepíthető.

b) Településközponti vegyes területen a szennyvízelvezetés kizárólag a közüzemi hálózaton történhet.

c) Gazdasági területen a kommunális szennyvízelvezetés a közüzemi hálózatról biztosítható. Amennyiben a terület nem rendelkezik közüzemi szennyvízelvezetéssel, egyedi szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kislétesítmények is telepíthetőek. Zárt gyűjtő a gazdasági területen megengedett.

A gazdasági területeken jelentkező technológiai szennyvíz esetében a közcsatornába vezethető szennyvíz minőségi paramétereit meghaladó mértékű szennyezettség esetén előtisztító kiépítése szükséges. Amennyiben a terület nem kapcsolható be a közüzemi szennyvízelvezető hálózatba, úgy külön vízügyi hatósági engedély alapján kell a szennyvíztisztítást biztosítani.

e) Mezőgazdasági területen zárt szennyvízgyűjtő és egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor engedélyezhető, amennyiben közüzemi szennyvízelvezető hálózat nem áll rendelkezésre.

(3) Csapadékvízelvezetés

Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül. Az ingatlan és az út között elhelyezkedő vízelvezető árok karbantartása az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

A zárt, ill. nyílt csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a mindenkor érvényes jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.

A településen önálló helyrajzi számmal nem rendelkező közcélú vízelvezető árkainak karbantartása a mindenkori tulajdonos kötelezettsége, ezek az 1054/1, 1062/25, 1061, 1034/1, 1034/5, 1035, 1032/2, 1044/6, 1044/8, 1046/2, 1044/2 és 1037 hrsz-ú területek.

(4) Gáz és kőolajüzemű létesítmények

A gáz elosztóvezetékek biztonsági övezetén belül épületet, építményt elhelyezni tilos.

Záró rendelkezések

20. § (1) Az alaprendelet 2006 szeptember 16. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) a 8/2016. (IX.20.) 2016. szeptember 21. napján lép hatályba rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3)²⁸ A 2/2018. (III.07.)önkormányzati rendelet 2018. március 08. napján lép hatályba rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet²⁹

2. melléklet

3. melléklet³⁰

Építési és telekalakítási szabályok a megjelölt övezetekben

1. A rendelet 2. § (3) bekezdése szerint a Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-1	1500 m2	20 m 50 m	Oldalhatáron álló	25 %	0 - 4,00 m	50 %
Lf-2	800 m2	20 m 30 m	Oldalhatáron álló	25 %	0 - 4,00 m	50 %
Lf-3	1500 m2	20 m 50 m	Oldalhatáron álló	25 %	0 – 5,00 m	50 %

2. A rendelet 2. § (7) bekezdése szerint A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-1	K	K	Szabadon álló	30 %	0 - 5,0 m	40 %
Vt-2	K	K	Zártsorú	40 %	0 - 7,50 m	30 %
Vt-3	K	K	Szabadon álló	30 %	0 - 4,0 m	40 %
Vt-4	K	K	Szabadon álló	30 %	0 - 4,0 m	40 %
Vt-5	K	K	Szabadon álló	30 %	0 - 5,0 m	40 %

3. A rendelet 6.§ (3) bekezdése szerint A kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Gksz	3000 m2	30 m 50 m	Szabadon álló	30 %	0 - 7,5 m	30 %

4. A rendelet 7.§ (3) bekezdése szerint Az ipari gazdasági területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Gip	5000 m2	50 m 50 m	Szabadon álló	30 %	0 - 7,5 m	30 %

5. A rendelet 8. § (3)bekezdése szerint A különleges övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
K-1	K	K	Szabadon álló	3 %	0 - 7,5 m	-
K-2	K	K	K és Szabadon álló	40 %	0 – 7,5 m	40 %

6. A rendelet 9. § (2) bekezdése szerint a település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot az alábbi táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:

	Út jele, megnevezése (neve, száma, helyrajzi száma)	Út- kategória	Szabályozási szélesség	Úthálózati szerep
1	7362 sz. mellékút /külterület/	K.VI.B	30m	országos mellékút /összekötõ út/
2	7362 sz. mellékút /belterület/	B.V.c.		országos mellékút /összekötõ út/
3	József Attila u.	B.VI.d.B	12m	vegyesforgalmú út
4	Rákóczi Ferenc u.	B.VI.d.C	6,3-12m	helyi kiszolgáló út
5	Petõfi Sándor u.	B.VI.d.B	9,2-27m	helyi kiszolgáló út
6	Kossuth Lajos u.	B.VI.d.B	12m	helyi kiszolgáló út
7	1011, 428/2 hrsz /Kemend felé/	K.VIII.B	16m	vegyesforgalmú út
8	1053 hrsz	K.VIII.B	10m	helyi kiszolgáló út
9	1060 hrsz	K.VIII.B	10m	helyi kiszolgáló út
10	1056/6 hrsz	K.VIII.B	10m	helyi kiszolgáló út
11	1055, 1063, 1051 hrsz /Dötk felé/	K.VIII.B	16m	vegyesforgalmú út
12	1045 hrsz	K.VIII.B	10m	helyi kiszolgáló út
13	1026/2 hrsz	K.VIII.B	10m	helyi kiszolgáló út
14	1027 hrsz	K.VIII.B	10m	helyi kiszolgáló út
15	1025 hrsz	K.VIII.B	10m	helyi kiszolgáló út
16	1024 hrsz	K.VIII.B	10m	helyi kiszolgáló út
17	1020 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út
18	820 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út
19	829 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út
20	693 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út
21	744 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út
22	677 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út
23	577 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út
24	698/6 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út
25	582/3 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út
26	555 hrsz (MK)	K.VIII.C	10m	helyi kiszolgáló út

7. A rendelet 13. § (3) bekezdése szerint A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság
Mk	1500 m2	12 m 80 m	Oldalhatáron álló	3 % illetve 1200 m2-nél kisebb telek esetében 36 m2	0 – 3,5 m

A bevezető a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 2. § a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

A „Beépítésre szánt területek általános előírások” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A 3. § (4) bekezdése a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 3. § (5) bekezdése a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A „Beépítésre szánt terület: Falusias lakóterület” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 4. § a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

⁸

A „Beépítésre szánt terület: Településközponti vegyes területek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

⁹

Az 5. § a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A „Beépítésre szánt terület: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

A 6. § a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

¹²

A „Beépítésre szánt terület: Ipari gazdasági területek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

¹³

A 7. § a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴

A „Beépítésre szánt terület: Különleges területek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

A 8. § a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶

A „Beépítésre nem szánt terület: Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷

A 9. § a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸

A „Beépítésre nem szánt területek: Zöldterületek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

A „Beépítésre nem szánt terület: Gazdasági erdőterületek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.

²⁰

A „Beépítésre nem szánt terület: Védelmi erdőterületek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.

²¹

A „Beépítésre nem szánt terület: Kertes mezőgazdasági területek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.

²²

A 13. § a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.

²³

A „Beépítésre nem szánt terület: Általános mezőgazdasági területek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.

²⁴

A „Beépítésre nem szánt terület: Vízgazdálkodási területek” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.

²⁵

Az „Értékvédelem: Természeti értékek védelmében” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.

²⁶

Az „Értékvédelem: Építészeti értékek védelmében” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.

²⁷

Az „Értékvédelem: Környezetvédelemben” alcím címe a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 26. §-ával megállapított szöveg.

²⁸

A 20. § (3) bekezdése a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 27. §-ával megállapított szöveg.

²⁹

Az 1. melléklet a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

A 3. mellékletet a Zalaistvánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdése iktatta be.