Pókaszepetk Község Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2026. 04. 21Pókaszepetk Község Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Pókaszepetk Község Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bekezdés a) pontja, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 1 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 62 § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:1
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Pókaszepetk község közigazgatási területe
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.
(3) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el. (Lásd. 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdés 6. pont.)
Településszerkezet, terület felhasználás
2. §2 (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll.
(2) A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint területként (területfelhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
1. lakó- falusias lakó- (jele: Lf)
2. vegyes- településközpont vegyes- (jele: Vt)
3. gazdasági-
a) kereskedelmi szolgáltató- (jele. Gksz)
b) ipari- (jele: Gip)
4. különleges- (jele: K) területként különbözteti meg a szabályozási terv.
(3) A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint területként (területfelhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-
2. zöld- (jele: Z)
a) erdő-
b) gazdasági erdő- (jele: Eg)
c) védelmi erdő- (jele: Ev)
3. mezőgazdasági- általános mezőgazdasági- (jele: Má)
4. vízgazdálkodási- (jele: V)
(4) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalit, a tömbön belüli övezethatárokat, közterületi szabályozási vonalakat, valamint a területek övezeti jelölését és egyéb szabályozási elemeket a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.
Beépítésre szánt terület: Falusias lakóterület3
3. §4 (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
1. Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület.
2. Mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület.
4. Legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület.
5. Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény.
6. Egészségügyi és szociális épület.
7. Gépjárműtároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.
8. .
(3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 1. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza
(4) A falusias lakóterület övezeteinek telkén épületet elhelyezni a szabályozási terven a telkek területére jelölt építési sávterületén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.
A szabályozási terven építési sávval nem jelölt
a) beépített telkeken a meglévő beépítést figyelembe véve, a kialakult előkerthez igazodva, az oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával,
b) beépítetlen telkeken az elő-, oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával
lehet építményt elhelyezni.
A közterületek szabályozása által esetlegesen igényelt telekalakítást követően a meglévő telkek beépíthetők, amennyiben az elő, oldal és hátsókertre vonatkozó általános előírások betarthatók.
(5) A falusias lakóterületen az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni. A telek rendeltetését meghatározó főépítményt a szabályozási terven meghatározott kötelező építési vonalra, építési vonallal nem szabályozott telek esetében az épületeket a környezet beépítéséhez igazodva, kialakult környezet hiányában a szabályozási terven egyéb módon nem szabályozott helyeken 5 m-es előkerttel kell elhelyezni.
(6) A falusias lakóterület övezetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.
(7)
Beépítésre szánt terület: Településközponti vegyes területek5
4. §6 (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A tervezési területen Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
1. helyi igazgatási és egyéb irodaépület
2. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület
3. oktatási, egészségügyi, szociális épület
4. sportépítmény
5. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
(3) A tervezési területen Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-2 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
1. egyházi, oktatási épület
2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
3. sportépítmény
4. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület
(4) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 2. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza (5) Az övezet területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani
(5) Az övezet területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani.
Beépítésre szánt terület: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek7
5. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
1. Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. (A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 68. § (2) bekezdés a. pontja alapján a környezeti hatásvizsgálatról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet értelmezése szerint kell meghatározni.)
2. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
3. Irodaépület
4. Tároló és gépjárműtároló épület.
5. Üzemanyagtöltő
6. Sportépítmény
(3) A kereskedelmi gazdasági övezet területén a kialakítható legkisebb telek területe 2000 m2, kialakítható telek legkisebb szélessége 30 m, legkisebb mélysége pedig 50 m. Az övezet területének beépítési módja szabadon álló, a telkek maximális beépítettségének mértéke 30 %, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet szabályozási terven jelölt egyes területein telken belüli védőfásítás, beültetési kötelezettség elrendelt. Ezen övezetek területén építési engedély a beültetési kötelezettség elrendelése mellett, használatbavételi engedély pedig a növénytelepítést követően adható ki.
Beépítésre szánt terület: Ipari gazdasági területek8
6. § (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) olyan gazdasági célú mezőgazdasági és ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gip jelű övezet területe elsősorban üzemi állattartás és egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2)9 Az ipari gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épületek, továbbá nagyüzemi állattartó épületek, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatók.
Beépítésre szánt terület: Különleges területek10
7. § (1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területektől eltérő területek.
(2)11 A különleges területek egyes építési övezeteiben a következők helyezhetők el:.
a) K-1 jelű övezet területén - temető, melyben elhelyezhető templom, ravatalozó, kripta és ezekhez kapcsolódó tároló építmény.
b) K-2 jelű övezet területén - sportterület, melyen elhelyezhető sportépítmény, vendéglátó és szociális épület.
c) K-mü-1 jelű övezet területén - mezőgazdasági üzemi épület, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összefüggő szociális és irodaépület.
d) K-mü-2 jelű övezet területén- mezőgazdasági üzemi épület, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összefüggő szociális és irodaépület, tulajdonosi és szolgálati lakás
(3)12 A különleges övezetek területein a telekalakítás és beépítés normatív szabályait a rendelet 3. melléklet 4. pontja tartalmazza, ahol a K-mü-1 jelű építési övezetet tekintve az OTÉK előírásainál megengedőbb követelmények megállapítása az állami főépítész 2026.04.02-án kelt, ZA/010/102-6/2026. iktatószámú záró szakmai véleménye alapján történt.
(4) A különleges övezetek területei közül az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést a K-2 jelű övezet területén biztosítani kell.
Beépítésre nem szánt terület: Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület13
8. §14 (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a 3. melléklet 4. pontjában elhelyezett táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a hivatkozott táblázatban megjelöltnél
(3) A közlekedési területen elhelyezhető:
1. A közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák
2. közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények
3. hirdető berendezések
4. utcabútorok, szobrok és emlékművek
(4) A település területén – helyi önkormányzati rendelet hiányában - az OTÉK 42. §.-ban meghatározottak szerint az ingatlanok esetében a gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását az övezetre meghatározott részletes szabályok szerint kell biztosítani. A lakóingatlanok esetében a személygépkocsi várakozóhelyet a saját területen kell biztosítani.
(5) Helyi közutak esetében az útkereszteződésekben a szabad kilátásnak megfelelő látási háromszöget minden esetben szabadon kell hagyni.
(6) A szabályozási területen valamennyi beépíthető ingatlan megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elől elzárt magánúton biztosítani kell. Építési telek közúti kapcsolata közterületről, gyalogútról és kerékpárútról nem biztosítható.
(7) Az országos közúthálózat melletti ingatlanok esetében a közúthoz történő csatlakozást (útcsatlakozást), kapubejárót létesíteni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.
(8) A közlekedési létesítmények (utak, földutak, műtárgyak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák) építéséhez a közlekedési hatóság engedélyét a vonatkozó jogszabályok szerint meg kell szerezni.
(9) A település közigazgatási területén belül található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett, valamint az országos mellékútra felfűződő gazdasági területek 50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint, a közutak esetében a közutak kezelőinek hozzájárulásával helyezhető el.
(10) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en belül kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához
(11) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet a kertészeti kiviteli tervek szerint kell - a közmű kiviteli tervek figyelembevételével - megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajokat.
Beépítésre nem szánt terület: Zöldterületek15
9. § (1) A zöldterület (Z) a település belterületén a pókafai községrészben található 47 hrsz-ú közpark területe, valamint a lakóterületi fejlesztési területhez kapcsolódó 207/2 hrsz-ú, a szabályozási terv szerint kiegészített terület. A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.
(2) A zöldterület övezete beépítésre nem szánt, területén köztárgy helyezhetők el.
Beépítésre nem szánt terület: Gazdasági erdőterületek16
10. § (1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál.
(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el legfeljebb 300 m2 beépített területtel
Beépítésre nem szánt terület: Védelmi erdőterületek17
11. § (1) A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.
(2) Az erdőterületek telepítése fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet, figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(3) A védelmi rendeltetési erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
Beépítésre nem szánt terület: Általános mezőgazdasági területek18
12. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má), melyek közül a Má1 jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az Má2 jelű övezet területe pedig a Zala-folyó mentén elhelyezkedő ökológiai folyosó része, természeti védettséget élvező Natura 2000 területbe sorolt.
(2) Az Má2 jelű övezet területén közműépítmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az Má1 jelű övezet területén 20 000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A mezőgazdasási üzemi épület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.
(4) Az Má1 jelű övezet területén több önálló telekből az OTÉK 29.§ (4) –(8) pontja szerinti birtoktest alakítható ki.
(5) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlannyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került.
(6) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.
(7)
Beépítésre nem szánt terület: Vízgazdálkodási területek19
13. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V) a Zala folyó medre, a Szepetki patak medre, a Nagycsapásvölgyi árok és annak dél-nyugati, északi ága a CS3 jelű árok, valamint a 1120/4 hrsz-ú árok. Az árkok és patakok medrein túl vízgazdálkodási terület a belterület 262 hrsz-ú vízmű területe, valamint a külterület 1026/1 hrsz-ú vízmű területe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vízfolyások és azok mentén természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kerülhet sor.
(3) A község területén keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni.
(4) 20 vagy több gépjármű elhelyezését biztosító parkolókról a csapadékvizek csak előtisztító berendezés — szénhidrogén leválasztó — beépítését követően a lehet elő vízfolyásba engedni. A tisztítást minden esetben a keletkezés helyén kell elvégezni. A tisztítás hatásfokának a külön jogszabályban meghatározott határértéket — Balaton vízgyűjtő I. kiemelt kategóriára vonatkozóan kell biztosítani.
Értékvédelem: Természeti értékek védelmét tekintve20
14. § (1)
(2)
(3)
Értékvédelem: Építészeti értékek védelmében21
15. § (1) A szabályozási tervben jelölt, az 2. számú melléklet szerinti területek régészeti védelem alá tartozó területek. A régészeti területen belül építési munkát végezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti közreműködése mellett lehet.
(2)
(3)
(4)
(5)
Értékvédelem: Környezetvédelemben22
16. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt és végrehajtási rendeleteit kell betartani.
Helyi jelentőségű előírások nincsenek.
(2)23 Talaj és vízvédelem
a) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
b) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet„a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről” felsorolásában a Balaton érzékeny felszíni víz, melynek vízgyűjtő területébe a község külterületi határain belül beletartozik.
c) Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
d) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.
e) A 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet„a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szerint a község teljes közigazgatási területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területen( nitrátérzékeny terület) helyezkedik el.
f) A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a község az érzékeny kategóriába tartozik. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerinti 1. kategória határértékei vonatkoznak a község befogadóira. (Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói)
(3)24 Levegőtisztaság védelem
a) A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.
b) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
c) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
d) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
e) A 4/2002.(X. 7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a községet a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez sorolja.
(4)25 Zaj- és rezgésvédelem
a) A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.
b) Ezek a határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.
(5)26 Hulladékgazdálkodás
a) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
b) A hulladék termelője, birtokosa a hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett
ba) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
bb) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
c) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
d) A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni.
Közműfeltételek
17. §27 (1) Településközponti vegyes terület és meglévő lakóterület csak teljes közművesítettséggel, új beépítésű lakóterület és gazdasági terület részleges közművesítettséggel, üdülőterület és kertes mezőgazdasági terület hiányos közművesítettséggel is létesíthető az építési szabályzatban foglalt feltételek szerint.
(2) Ivóvízellátás
a) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása a közüzemi hálózatról, vagy jelen építési szabályzatban meghatározott területeken egyedi fúrt vízkútról történik.
b) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Elvi építési engedélyhez az megléte nem feltétel, de az építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi engedély megléte után adható ki. Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.
c) Településközponti és lakóterületen a kommunális ivóvízellátás csak közüzemi hálózatról biztosítható.
d) )Gazdasági területen a kommunális ivóvízellátás a közüzemi hálózatról biztosítható. Egyedi fúrt kút létesítése is megengedett az előírt feltételek biztosítása esetén. A gazdasági területeken jelentkező technológiai vízigény kielégítése minden esetben egyedi elbírálás alá esik.
e) Mezőgazdasági területen az ivóvízellátás közüzemi hálózatról, vagy egyedi vízkútról biztosítható.
f) Csak öntözésre használt vízkút is csak vízjogi engedély alapján létesíthető.
(3) Vízbázis védelem
a) Az ivóvízbázis monitoring rendszer figyelőkútjainak állagmegóvása és az üzemeltető szolgalmi bejárásának biztosítása minden esetben az ingatlan mindenkori tulajdonosának kötelezettsége.
b) Figyelőkutak az alábbi ingatlanokon épültek ki: 262, 362/4, 1149, 1057/6, 207/2 és 1143/5 hrsz.
(4) Szennyvízelhelyezés
a) Bármely építési övezetben, amennyiben az épületek használata során kommunális, vagy egyéb szennyvíz keletkezik az épület tulajdonosa köteles annak ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni.
b) Meglévő közüzemi szennyvízelvezető hálózat esetén a kommunális szennyvíz elvezetése csak ennek igénybevételével történhet. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségi paraméterei nem haladhatják meg az érvényben lévő jogszabály előírt határértékeket. A szennyvízcsatlakozás kiépítését legkésőbb a használatbavételi eljárás időpontjára meg kell valósítani.
c) Amennyiben az építési terület közüzemi szennyvízcsatlakozása nem biztosítható, úgy a vonatkozó jogszabály szerint a közüzemi szennyvízcsatornázással egyenértékű egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények - mint zárt szennyvízgyűjtő, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés - is telepíthetőek a jelen építési szabályzatban meghatározott területeken és külön engedélyezési eljárás alapján. Építési engedély csak a szennyvízelhelyezési kislétesítmények - kivételt képez a zárt szennyvízgyűjtő - jogerős engedélye birtokában adható ki. A használatbavételi eljárás időpontjára a szennyvízelhelyezési kislétesítmény üzemeltetési engedélyének rendelkezés kell állnia.
d) Zárt szennyvízgyűjtő létesítésére az építési engedélyezési eljárással egy időben adható engedély, de csak az építési szabályzatban meghatározott területeken. Tulajdonos kötelezettsége a zárt gyűjtő folyamatos vízzáróságáról és a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásáról gondoskodni.
da) Lakó területen a kommunális szennyvízelvezetés kizárólag a közüzemi hálózatról biztosítható abban az esetben, amennyiben a közüzemi hálózat rendelkezésre áll. Új beépítésű lakóterületek, ill. közüzemi csatornahálózattal nem rendelkező lakóterületek esetében a vonatkozó jogszabályok betartása mellett megengedhető az egyedi szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés telepítése. Lakóterületen zárt gyűjtő csak abban az esetben létesíthető, amennyiben a környezeti adottságok miatt szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés nem telepíthető.
db) Településközponti vegyes területen a szennyvízelvezetés kizárólag a közüzemi hálózaton történhet.
dc) Gazdasági területen a kommunális szennyvízelvezetés a közüzemi hálózatról biztosítható. Amennyiben a terület nem rendelkezik közüzemi szennyvízelvezetéssel, egyedi szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kislétesítmények is telepíthetőek. Zárt gyűjtő a gazdasági területen megengedett.
dd) A gazdasági területeken jelentkező technológiai szennyvíz esetében a közcsatornába vezethető szennyvíz minőségi paramétereit meghaladó mértékű szennyezettség esetén előtisztító kiépítése szükséges. Amennyiben a terület nem kapcsolható be a közüzemi szennyvízelvezető hálózatba, úgy külön vízügyi hatósági engedély alapján kell a szennyvíztisztítást biztosítani.
de) Mezőgazdasági területen zárt szennyvízgyűjtő és egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor engedélyezhető, amennyiben közüzemi szennyvízelvezető hálózat nem áll rendelkezésre.
(5) Csapadékvízelvezetés
a) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül. Az ingatlan és az út között elhelyezkedő vízelvezető árok karbantartása az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
b) A zárt, ill. nyílt csapadékvízelvezető rendszerbe csak a mindenkor érvényes jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.
c) A településen önálló helyrajzi számmal nem rendelkező közcélú vízelvezető árkainak karbantartása a mindenkori tulajdonos kötelezettsége, ezek a 1005, 1179/4 és a 1120/2 hrsz-ú területek.
d) A település védelmét szolgáló árvízcsúcs csökkentő tározók területén az ingatlanok hasznosítása korlátozott, építményt elhelyezni tilos. A tulajdonos az időszakos elöntéseket köteles tűrni. A tározók által érintett területek: 1097/35, 1132/1, 1132/2, 1140/29, 1135/2 (út), 1128/1, 1128/2, 1128/4, 1140/15, 1140/16, 1140/17, 1140/18, 1130 (út) hrsz
Záró rendelkezések
19. § (1) E rendelet 2006 szeptember 25. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A 11/2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépése 2016.szeptember 21. napja, rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni. A 12/2016. (IX.29.) ö.r. hatályba lépése – mely rendelet módosította az 1.melléklet szerinti szabályozási tervet - 2016.szeptember 30. napja, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A 6/2018. (VI.28.) ö.r.) az 1., 2. és 3. számú mellékletek szerinti szabályozási terv-részletekkel együtt értelmezhető és használandó. Egyebekben az alaprendelet rendelkezései hatályban maradnak. A 2/2019. (II.21.) önkormányzati rendelet - a helyi építési szabályzatról - 1. mellékletének 5. és 7. számú tervlapját módosította.
(2) Alaprendelet kihirdetésének napja Pókaszepetk, 2006. szeptember 25. a 11/2016. (IX.20.) ö.r. módosítás kihirdetésének napja Pókaszepetk, 2016. szeptember 20., a 12/2016. (IX.29.) ö.r. módosítás kihirdetésének napja Pókaszepetk, 2016. szeptember 30., a 11/2016. (IX. 20.) ö.r. módosítás kihirdetésének napja Pókaszepetk 2018. június 29., a 2/2019. (II.21.) önkormányzati rendelet kihirdetésének napja 2019. február 21. , hatályba lép 2019. február 22. napján
2.
3. melléklet29
1. A rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
|
Lf-1 |
1500 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 4,00 m |
50 % |
|
Lf-2 |
800 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 4,00 m |
50 % |
|
Lf-3 |
1500 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 – 5,00 m |
50 % |
|
Lf-4 |
800 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 – 5,00 m |
50 % |
2. A rendelet 4. § (4) bekezdése szerint a Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
|
Vt-1 |
600 m2 |
15 m |
Zártsorú |
40 % |
0 - 7,50 m |
20 % |
|
Vt-2 |
1000 m2 |
20 m |
Szabadon álló |
30 % |
0 - 7,50 m |
30 % |
3. A rendelet 6. § (3) bekezdése szerint az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Oldalkert legkisebb mértéke |
|
Gip |
5000 m2 |
50 m |
Szabadon álló |
30 % |
0 –10 m |
40 % |
4 m |
4. A rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti beépítésre szánt különleges területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Oldalkert legkisebb mértéke |
|
K-1 |
övezet területe |
- |
Szabadon álló |
3% |
0 – 7,5 m |
- |
- |
|
K-2 |
2000 m2 |
- |
Szabadon álló |
15% |
0–7,5 m |
- |
- |
|
K-mü-1 |
5000 m2 |
50 m |
Szabadon álló |
40% |
0 –10 m |
25% |
4 m |
|
K-mü-2 |
5000 m2 |
50 m |
Szabadon álló |
30% |
0 –10 m, lakóépület esetében 0–5 m |
40% |
4 m |
5. A rendelet 8. § (2) bekezdése szerint a település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:
|
Út jele, megnevezése |
Út- |
Szabályozási szélesség |
|
|
|---|---|---|---|---|
|
1 |
7328 sz. mellékút /külterület/ |
K.V.B |
30m |
országos mellékút (összekötõ út) |
|
2 |
7328 sz. mellékút /belterület /Petőfi Sándor u. |
B.V.c.B |
|
országos mellékút (összekötõ út) |
|
3 |
7362 sz. mellékút /belterület/ |
B.V.c.B |
19,3-27m |
országos mellékút (összekötõ út) |
|
4 |
7362 sz. mellékút /új, belt-kült. határvonal/ |
K.V.c.B |
30 m |
országos mellékút (összekötõ út) |
|
5 |
73359 sz. mellékút |
K.VII.c.B |
12m |
állomáshoz vezetõ úti |
|
6 |
Mezõ I. u. |
B.VI.d.B |
12m |
helyi kiszolgálóút |
|
7 |
Kállai Éva u. |
B.VI.d.B |
12-15m |
helyi kiszolgálóút |
|
8 |
Zrínyi M. u. |
B.VI.d.B |
12-14m |
helyi kiszolgálóút |
|
9 |
Batsányi L. u. |
B.VI.d.B |
11,7-22,5m |
helyi kiszolgálóút |
|
10 |
Rákóczi u. |
B.VI.d.B |
- |
helyi kiszolgálóút |
|
11 |
Zala u. |
B.VI.d.B |
20m |
helyi kiszolgálóút |
|
12 |
Avar u. |
B.VI.d.B |
6,6-12m |
helyi kiszolgálóút |
|
13 |
Kossuth L. u. |
B.VI.d.B |
13-16m |
helyi kiszolgálóút |
|
14 |
Ady Endre u. |
B.VI.d.B |
9,5-12m |
helyi kiszolgálóút |
|
15 |
Deák F. u. |
B.VI.d.B |
5,8-9m |
helyi kiszolgálóút |
|
16 |
261 hrsz |
B.VI.d.B |
12m |
helyi kiszolgálóút |
|
17 |
1118/18 hrsz |
B.VI.d.B |
16m |
helyi kiszolgálóút |
|
18 |
1118/8 hrsz |
B.VI.d.B |
14m |
helyi kiszolgálóút |
|
19 |
291/2 hrsz |
B.IX. |
3m |
helyi kiszolgálóút |
|
20 |
291/2 hrsz |
B.VI.d.B |
13m |
helyi kiszolgálóút |
|
21 |
337 hrsz /új/ |
B.VI.d.B |
12m |
helyi kiszolgálóút |
|
22 |
1047 hrsz /temetőhöz/ |
B.VI.d.B |
26m |
helyi kiszolgálóút |
|
23 |
31 hrsz |
B.VI.d.B |
6m |
helyi kiszolgálóút |
|
24 |
204 hrsz |
B.VI.d.B |
19,3-26,7m |
helyi vegyesforgalmú út |
|
25 |
117/1 hrsz |
K.VIII.B |
18,5m |
helyi vegyesforgalmú út |
|
26 |
1091/2 hrsz |
K.VIII.B |
15m |
helyi kiszolgálóút |
|
27 |
1090 hrsz |
K.VIII.B |
15m |
helyi vegyesforgalmú út |
|
28 |
1068 hrsz |
K.VIII.B |
16m |
helyi vegyesforgalmú út |
|
29 |
1074/1 hrsz |
K.VIII.B |
16m |
helyi vegyesforgalmú út |
|
30 |
1135/2 hrsz |
K.VIII.B |
11,5m |
helyi kiszolgálóút |
|
31 |
1128/10 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
32 |
1098 és 1097/27 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
33 |
1097/32 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
34 |
1096 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
35 |
1095 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
36 |
1051/16 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
37 |
1053 és 1054/20 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
38 |
1056 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
39 |
1053 hrsz |
K.VIII.C |
29m |
helyi kiszolgálóút |
|
40 |
1059 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
41 |
1051/15 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
42 |
1022/11 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
43 |
1021 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
44 |
1030 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
45 |
1042/2, 1029 és 1031/1 hrsz-ból |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
|
46 |
1081 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
A bevezető a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre szánt terület: Falusias lakóterület” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre szánt terület: Településközponti vegyes területek” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre szánt terület: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre szánt terület: Ipari gazdasági területek” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre szánt terület: Különleges területek” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre nem szánt terület: Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre nem szánt terület: Zöldterületek” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre nem szánt terület: Gazdasági erdőterületek” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre nem szánt terület: Védelmi erdőterületek” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre nem szánt terület: Általános mezőgazdasági területek” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A „Beépítésre nem szánt terület: Vízgazdálkodási területek” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
Az „Értékvédelem: Természeti értékek védelmét tekintve” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
Az „Értékvédelem: Építészeti értékek védelmében” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
Az „Értékvédelem: Környezetvédelemben” alcím címe a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdése a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (5) bekezdése a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletet a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdése iktatta be. A 3. melléklet a Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.