Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról szóló 18/2006.(IX.25.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 12. 20- 2022. 01. 02Pókaszepetk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról szóló 18/2006.(IX.25.) önkormányzati rendelet módosításáról
Pókaszepetk Község Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bekezdés a) pontja, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 1 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 62 § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi építési szabályzatról szóló 18/2006. (IX.25.) önkormányzati rendeletének módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll.
(2) A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint területként (területfelhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
1. lakó- falusias lakó- (jele: Lf)
2. vegyes- településközpont vegyes- (jele: Vt)
3. gazdasági-
a) kereskedelmi szolgáltató- (jele. Gksz)
b) ipari- (jele: Gip)
4. különleges- (jele: K) területként különbözteti meg a szabályozási terv.
(3) A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint területként (területfelhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-
2. zöld- (jele: Z)
a) erdő-
b) gazdasági erdő- (jele: Eg)
c) védelmi erdő- (jele: Ev)
3. mezőgazdasági- általános mezőgazdasági- (jele: Má)
4. vízgazdálkodási- (jele: V)
(4) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalit, a tömbön belüli övezethatárokat, közterületi szabályozási vonalakat, valamint a területek övezeti jelölését és egyéb szabályozási elemeket a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.”
3. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Falusias lakóterület” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre szánt terület: Falusias lakóterület”
4. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
1. Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület.
2. Mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület.
4. Legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület.
5. Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény.
6. Egészségügyi és szociális épület.
7. Gépjárműtároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.
8. .
(3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 1. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza
(4) A falusias lakóterület övezeteinek telkén épületet elhelyezni a szabályozási terven a telkek területére jelölt építési sávterületén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.
A szabályozási terven építési sávval nem jelölt
a) beépített telkeken a meglévő beépítést figyelembe véve, a kialakult előkerthez igazodva, az oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával,
b) beépítetlen telkeken az elő-, oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával
lehet építményt elhelyezni.
A közterületek szabályozása által esetlegesen igényelt telekalakítást követően a meglévő telkek beépíthetők, amennyiben az elő, oldal és hátsókertre vonatkozó általános előírások betarthatók.
(5) A falusias lakóterületen az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni. A telek rendeltetését meghatározó főépítményt a szabályozási terven meghatározott kötelező építési vonalra, építési vonallal nem szabályozott telek esetében az épületeket a környezet beépítéséhez igazodva, kialakult környezet hiányában a szabályozási terven egyéb módon nem szabályozott helyeken 5 m-es előkerttel kell elhelyezni.
(6) A falusias lakóterület övezetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.”
5. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Településközponti vegyes területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre szánt terület: Településközponti vegyes területek”
6. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A tervezési területen Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
1. helyi igazgatási és egyéb irodaépület
2. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület
3. oktatási, egészségügyi, szociális épület
4. sportépítmény
5. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
(3) A tervezési területen Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-2 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
1. egyházi, oktatási épület
2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
3. sportépítmény
4. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület
(4) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 2. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza
(5) Az övezet területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani.”
7. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre szánt terület: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek”
8. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Ipari gazdasági területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre szánt terület: Ipari gazdasági területek”
9. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épületek, továbbá nagyüzemi állattartó épületek, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatók.
10. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Különleges területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre szánt terület: Különleges területek”
11. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre nem szánt terület: Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület”
12. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a 3. melléklet 4. pontjában elhelyezett táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a hivatkozott táblázatban megjelöltnél
(3) A közlekedési területen elhelyezhető:
1. A közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák
2. közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények
3. hirdető berendezések
4. utcabútorok, szobrok és emlékművek
(4) A település területén – helyi önkormányzati rendelet hiányában - az OTÉK 42. §.-ban meghatározottak szerint az ingatlanok esetében a gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását az övezetre meghatározott részletes szabályok szerint kell biztosítani. A lakóingatlanok esetében a személygépkocsi várakozóhelyet a saját területen kell biztosítani.
(5) Helyi közutak esetében az útkereszteződésekben a szabad kilátásnak megfelelő látási háromszöget minden esetben szabadon kell hagyni.
(6) A szabályozási területen valamennyi beépíthető ingatlan megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elől elzárt magánúton biztosítani kell. Építési telek közúti kapcsolata közterületről, gyalogútról és kerékpárútról nem biztosítható.
(7) Az országos közúthálózat melletti ingatlanok esetében a közúthoz történő csatlakozást (útcsatlakozást), kapubejárót létesíteni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.
(8) A közlekedési létesítmények (utak, földutak, műtárgyak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák) építéséhez a közlekedési hatóság engedélyét a vonatkozó jogszabályok szerint meg kell szerezni.
(9) A település közigazgatási területén belül található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett, valamint az országos mellékútra felfűződő gazdasági területek 50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint, a közutak esetében a közutak kezelőinek hozzájárulásával helyezhető el.
(10) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en belül kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához
(11) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet a kertészeti kiviteli tervek szerint kell - a közmű kiviteli tervek figyelembevételével - megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajokat.”
13. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Zöldterületek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre nem szánt terület: Zöldterületek”
14. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Gazdasági erdőterületek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre nem szánt terület: Gazdasági erdőterületek”
15. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Védelmi erdőterületek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre nem szánt terület: Védelmi erdőterületek”
16. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Általános mezőgazdasági területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre nem szánt terület: Általános mezőgazdasági területek”
17. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Vízgazdálkodási területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beépítésre nem szánt terület: Vízgazdálkodási területek”
18. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Természeti értékek védelme” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Értékvédelem: Természeti értékek védelmét tekintve”
19. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Építészeti értékek védelme” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Értékvédelem: Építészeti értékek védelmében”
20. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Környezetvédelem” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Értékvédelem: Környezetvédelemben”
21. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 16. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Talaj és vízvédelem
a) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
b) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet„a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről” felsorolásában a Balaton érzékeny felszíni víz, melynek vízgyűjtő területébe a község külterületi határain belül beletartozik.
c) Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
d) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.
e) A 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szerint a község teljes közigazgatási területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területen( nitrátérzékeny terület) helyezkedik el.
f) A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a község az érzékeny kategóriába tartozik. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerinti 1. kategória határértékei vonatkoznak a község befogadóira. (Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói)
(3) Levegőtisztaság védelem
a) A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.
b) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
c) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
d) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
e) A 4/2002.(X. 7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a községet a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez sorolja.
(4) Zaj- és rezgésvédelem
a) A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.
b) Ezek a határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.
(5) Hulladékgazdálkodás
a) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
b) A hulladék termelője, birtokosa a hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett
ba) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
bb) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
c) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
d) A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni.”
22. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Településközponti vegyes terület és meglévő lakóterület csak teljes közművesítettséggel, új beépítésű lakóterület és gazdasági terület részleges közművesítettséggel, üdülőterület és kertes mezőgazdasági terület hiányos közművesítettséggel is létesíthető az építési szabályzatban foglalt feltételek szerint.
(2) Ivóvízellátás
a) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása a közüzemi hálózatról, vagy jelen építési szabályzatban meghatározott területeken egyedi fúrt vízkútról történik.
b) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Elvi építési engedélyhez az megléte nem feltétel, de az építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi engedély megléte után adható ki. Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.
c) Településközponti és lakóterületen a kommunális ivóvízellátás csak közüzemi hálózatról biztosítható.
d) )Gazdasági területen a kommunális ivóvízellátás a közüzemi hálózatról biztosítható. Egyedi fúrt kút létesítése is megengedett az előírt feltételek biztosítása esetén. A gazdasági területeken jelentkező technológiai vízigény kielégítése minden esetben egyedi elbírálás alá esik.
e) Mezőgazdasági területen az ivóvízellátás közüzemi hálózatról, vagy egyedi vízkútról biztosítható.
f) Csak öntözésre használt vízkút is csak vízjogi engedély alapján létesíthető.
(3) Vízbázis védelem
a) Az ivóvízbázis monitoring rendszer figyelőkútjainak állagmegóvása és az üzemeltető szolgalmi bejárásának biztosítása minden esetben az ingatlan mindenkori tulajdonosának kötelezettsége.
b) Figyelőkutak az alábbi ingatlanokon épültek ki: 262, 362/4, 1149, 1057/6, 207/2 és 1143/5 hrsz.
(4) Szennyvízelhelyezés
a) Bármely építési övezetben, amennyiben az épületek használata során kommunális, vagy egyéb szennyvíz keletkezik az épület tulajdonosa köteles annak ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni.
b) Meglévő közüzemi szennyvízelvezető hálózat esetén a kommunális szennyvíz elvezetése csak ennek igénybevételével történhet. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségi paraméterei nem haladhatják meg az érvényben lévő jogszabály előírt határértékeket. A szennyvízcsatlakozás kiépítését legkésőbb a használatbavételi eljárás időpontjára meg kell valósítani.
c) Amennyiben az építési terület közüzemi szennyvízcsatlakozása nem biztosítható, úgy a vonatkozó jogszabály szerint a közüzemi szennyvízcsatornázással egyenértékű egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények - mint zárt szennyvízgyűjtő, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés - is telepíthetőek a jelen építési szabályzatban meghatározott területeken és külön engedélyezési eljárás alapján. Építési engedély csak a szennyvízelhelyezési kislétesítmények - kivételt képez a zárt szennyvízgyűjtő - jogerős engedélye birtokában adható ki. A használatbavételi eljárás időpontjára a szennyvízelhelyezési kislétesítmény üzemeltetési engedélyének rendelkezés kell állnia.
d) Zárt szennyvízgyűjtő létesítésére az építési engedélyezési eljárással egy időben adható engedély, de csak az építési szabályzatban meghatározott területeken. Tulajdonos kötelezettsége a zárt gyűjtő folyamatos vízzáróságáról és a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásáról gondoskodni.
da) Lakó területen a kommunális szennyvízelvezetés kizárólag a közüzemi hálózatról biztosítható abban az esetben, amennyiben a közüzemi hálózat rendelkezésre áll. Új beépítésű lakóterületek, ill. közüzemi csatornahálózattal nem rendelkező lakóterületek esetében a vonatkozó jogszabályok betartása mellett megengedhető az egyedi szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés telepítése. Lakóterületen zárt gyűjtő csak abban az esetben létesíthető, amennyiben a környezeti adottságok miatt szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés nem telepíthető.
db) Településközponti vegyes területen a szennyvízelvezetés kizárólag a közüzemi hálózaton történhet.
dc) Gazdasági területen a kommunális szennyvízelvezetés a közüzemi hálózatról biztosítható. Amennyiben a terület nem rendelkezik közüzemi szennyvízelvezetéssel, egyedi szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kislétesítmények is telepíthetőek. Zárt gyűjtő a gazdasági területen megengedett.
dd) A gazdasági területeken jelentkező technológiai szennyvíz esetében a közcsatornába vezethető szennyvíz minőségi paramétereit meghaladó mértékű szennyezettség esetén előtisztító kiépítése szükséges. Amennyiben a terület nem kapcsolható be a közüzemi szennyvízelvezető hálózatba, úgy külön vízügyi hatósági engedély alapján kell a szennyvíztisztítást biztosítani.
de) Mezőgazdasági területen zárt szennyvízgyűjtő és egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor engedélyezhető, amennyiben közüzemi szennyvízelvezető hálózat nem áll rendelkezésre.
(5) Csapadékvízelvezetés
a) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül. Az ingatlan és az út között elhelyezkedő vízelvezető árok karbantartása az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
b) A zárt, ill. nyílt csapadékvízelvezető rendszerbe csak a mindenkor érvényes jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.
c) A településen önálló helyrajzi számmal nem rendelkező közcélú vízelvezető árkainak karbantartása a mindenkori tulajdonos kötelezettsége, ezek a 1005, 1179/4 és a 1120/2 hrsz-ú területek.
d) A település védelmét szolgáló árvízcsúcs csökkentő tározók területén az ingatlanok hasznosítása korlátozott, építményt elhelyezni tilos. A tulajdonos az időszakos elöntéseket köteles tűrni. A tározók által érintett területek: 1097/35, 1132/1, 1132/2, 1140/29, 1135/2 (út), 1128/1, 1128/2, 1128/4, 1140/15, 1140/16, 1140/17, 1140/18, 1130 (út) hrsz.
(6) Gáz és kőolajüzemű létesítmények
a) Szénhidrogéneket szállító vezetékek biztonsági övezetén belül tilos:
aa) minden építési tevékenység
ab) a tűzrakás, ill. anyagok égetése /pl. tarlóégetés)
ac) bányaművelés
ad) a vezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása
ae) zagytér létesítése
af) a robbantás
b) valamint a biztonsági övezeten belül tilos:
ba) 15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés, rizstelep, halastó, víztározó létesítése
bb) 5-5 m távolságon belül fák ültetése, szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés, anyagok állandó, vagy ideiglenes tárolása
bc) 3-3 m távolságon belül bokrok és cserjék (egres, ribiszke, szőlő stb.) ültetése.
c) A gáz elosztóvezetékek biztonsági övezetén belül épületet, építményt elhelyezni tilos.”
23. § (1) A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
24. § Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet
a) „BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK” alcím címe,
b) „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK” alcím címe,
c) „ÉRTÉKVÉDELEM” alcím címe,
d) 1. melléklet címe.
25. § Ez a rendelet 2021. december 20-án lép hatályba.
1. melléklet
1. A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 1. melléklete a következő csatolmánnyal egészül ki:
2. melléklet
1. A rendelet 3. § (3)bekezdése szerint a Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Lf-1 |
1500 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 4,00 m |
50 % |
Lf-2 |
800 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 4,00 m |
50 % |
Lf-3 |
1500 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 – 5,00 m |
50 % |
Lf-4 |
800 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 – 5,00 m |
50 % |
2. A rendelet 4. § (4) bekezdése szerint a Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Vt-1 |
600 m2 |
15 m |
Zártsorú |
40 % |
0 - 7,50 m |
20 % |
Vt-2 |
1000 m2 |
20 m |
Szabadon álló |
30 % |
0 - 7,50 m |
30 % |
3. A rendelet 6. § (3) bekezdése szerint az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Oldalkert legkisebb mértéke |
Gip |
5000 m2 |
50 m |
Szabadon álló |
30 % |
0 –10 m |
40 % |
4 m |
4. A rendelet 8. § (2) bekezdése szerint a település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:
Út jele, megnevezése |
Út- |
Szabályozási szélesség |
|
|
|---|---|---|---|---|
1 |
7328 sz. mellékút /külterület/ |
K.V.B |
30m |
országos mellékút (összekötõ út) |
2 |
7328 sz. mellékút /belterület /Petőfi Sándor u. |
B.V.c.B |
|
országos mellékút (összekötõ út) |
3 |
7362 sz. mellékút /belterület/ |
B.V.c.B |
19,3-27m |
országos mellékút (összekötõ út) |
4 |
7362 sz. mellékút /új, belt-kült. határvonal/ |
K.V.c.B |
30 m |
országos mellékút (összekötõ út) |
5 |
73359 sz. mellékút |
K.VII.c.B |
12m |
állomáshoz vezetõ úti |
6 |
Mezõ I. u. |
B.VI.d.B |
12m |
helyi kiszolgálóút |
7 |
Kállai Éva u. |
B.VI.d.B |
12-15m |
helyi kiszolgálóút |
8 |
Zrínyi M. u. |
B.VI.d.B |
12-14m |
helyi kiszolgálóút |
9 |
Batsányi L. u. |
B.VI.d.B |
11,7-22,5m |
helyi kiszolgálóút |
10 |
Rákóczi u. |
B.VI.d.B |
- |
helyi kiszolgálóút |
11 |
Zala u. |
B.VI.d.B |
20m |
helyi kiszolgálóút |
12 |
Avar u. |
B.VI.d.B |
6,6-12m |
helyi kiszolgálóút |
13 |
Kossuth L. u. |
B.VI.d.B |
13-16m |
helyi kiszolgálóút |
14 |
Ady Endre u. |
B.VI.d.B |
9,5-12m |
helyi kiszolgálóút |
15 |
Deák F. u. |
B.VI.d.B |
5,8-9m |
helyi kiszolgálóút |
16 |
261 hrsz |
B.VI.d.B |
12m |
helyi kiszolgálóút |
17 |
1118/18 hrsz |
B.VI.d.B |
16m |
helyi kiszolgálóút |
18 |
1118/8 hrsz |
B.VI.d.B |
14m |
helyi kiszolgálóút |
19 |
291/2 hrsz |
B.IX. |
3m |
helyi kiszolgálóút |
20 |
291/2 hrsz |
B.VI.d.B |
13m |
helyi kiszolgálóút |
21 |
337 hrsz /új/ |
B.VI.d.B |
12m |
helyi kiszolgálóút |
22 |
1047 hrsz /temetőhöz/ |
B.VI.d.B |
26m |
helyi kiszolgálóút |
23 |
31 hrsz |
B.VI.d.B |
6m |
helyi kiszolgálóút |
24 |
204 hrsz |
B.VI.d.B |
19,3-26,7m |
helyi vegyesforgalmú út |
25 |
117/1 hrsz |
K.VIII.B |
18,5m |
helyi vegyesforgalmú út |
26 |
1091/2 hrsz |
K.VIII.B |
15m |
helyi kiszolgálóút |
27 |
1090 hrsz |
K.VIII.B |
15m |
helyi vegyesforgalmú út |
28 |
1068 hrsz |
K.VIII.B |
16m |
helyi vegyesforgalmú út |
29 |
1074/1 hrsz |
K.VIII.B |
16m |
helyi vegyesforgalmú út |
30 |
1135/2 hrsz |
K.VIII.B |
11,5m |
helyi kiszolgálóút |
31 |
1128/10 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgálóút |
32 |
1098 és 1097/27 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgálóút |
33 |
1097/32 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
34 |
1096 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
35 |
1095 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
36 |
1051/16 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
37 |
1053 és 1054/20 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
38 |
1056 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
39 |
1053 hrsz |
K.VIII.C |
29m |
helyi kiszolgálóút |
40 |
1059 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
41 |
1051/15 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
42 |
1022/11 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
43 |
1021 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
44 |
1030 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
45 |
1042/2, 1029 és 1031/1 hrsz-ból |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút |
46 |
1081 hrsz |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgálóút” |