Celldömölk Város Képviselő-testületének 34/2006. (XI.8.) számú rendelete
Celldömölk Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 10Celldömölk Város Képviselő-testületének 34/2006. (XI.8.) számú rendelete
Celldömölk Város Helyi Építési Szabályzatáról
Celldömölk Város Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében foglalt feladat és a 7.§ (3) bekezdésében foglalt településrendezési eszközök, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja Celldömölk Város Helyi Építési Szabályzatáról és jóváhagyja a rendelet mellékletét képező Szabályozási Tervet a város terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a megyei, a kistérségi, a városi közérdek és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosítása céljából.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § Hatályon kívül helyezve.
Fogalom-meghatározások
2. § Hatályon kívül helyezve.
A Szabályozási Terv elemei
3. § (1) A Szabályozási Terv alaptérképi elemei:
a) közigazgatási határ,
b) meglévő belterületi határ,
c) meglévő telekhatárok, helyrajzi számok és utcanevek,
d) épületek, építmények, műtárgyak határvonalai, meglévő szintszáma és létesítmények megnevezései, házszámok,
e) terepfelszín rétegvonalai és magassági adatai.
(2) A Szabályozási Terv kötelező elemei:
a) Tervezett belterület határa.
b) Beépítésre szánt, beépítésre nem szánt és távlati célzott területfelhasználásra tartalékolt területrészek, építési övezetek, övezetek lehatárolása, jele, valamint telekalakítási és beépítési paramétereik.
c) Tervezett szabályozási vonal.
d) Közterületeken belül a különböző területfelhasználási célokat szolgáló területek, mint
A TELEPÜLÉSRENDEZÉS HELYI Sajátos jogintézményei
Engedélyezési és használatbavételi eljárás
Elvi telekalakítási engedélyezési eljárás
4. § Hatályon kívül helyezve.
Elvi építési engedélyezési eljárás
5. § Hatályon kívül helyezve.
Építési engedélyezési eljárás
6. § Hatályon kívül helyezve.
Használatbavételi engedélyezési eljárás
7. § Hatályon kívül helyezve.
Telekalakítás
8. § (1)3 Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki, kivéve a Kkö-g építési övezetben.
(2) Hatályon kívül helyezve.
(3) Hatályon kívül helyezve.
(4) Hatályon kívül helyezve.
Elővásárlási jog
9. § (1) Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok lehatárolása:
a) Ev-1 jelű elővásárlási jog elrendelése
aa) megnevezése: Ipari Park fejlesztési területei
ab) lehatárolása: Szabályozási Terv szerint
ac) célja: önkormányzati fejlesztési célok megvalósításának biztosítása
ad) az elrendelésben érdekelt szervezet: városi önkormányzat.
b) Ev-2 jelű elővásárlási jog elrendelése
ba) megnevezése: Vulkán-fürdő fejlesztési területei
bb) lehatárolása: Szabályozási Terv szerint
bc) célja: önkormányzati fejlesztési célok megvalósításának biztosítása
bd) az elrendelésben érdekelt szervezet: városi önkormányzat.
A KÖRNYEZET TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEINEK VÉDELME
A talaj és a föld védelme
10. § Hatályon kívül helyezve.
A felszíni és felszín alatti vizek védelme
11. § Hatályon kívül helyezve.
A levegő védelme
12. § Hatályon kívül helyezve.
A zaj és rezgés elleni védelem
13. § Hatályon kívül helyezve.
Hulladékgazdálkodás
14. § Hatályon kívül helyezve.
Természeti értékek országos védelme
15. § (1) Természeti területen csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás történhet, amely a terület biológiai sokféleségét nem veszélyezteti ill. fenntartja.
(2) Természeti területen található természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő), nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg.
(3) Természeti területen új épület, építmény, létesítmény csak a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül helyezhetők el.
(4) Országos jelentőségű védett természeti területek az alábbiak, amelyeket a Szabályozási Terv is jelöl:
a) Sághegyi Tájvédelmi Körzet területe
b) ex lege védett lápok4
c) Natura 2000 területek5
(5) A Sághegy az alábbi országos védettségekkel rendelkezik:
a) teljes területe Tájvédelmi Körzet védettségű6,
b) teljes területe az ún. országos ökológiai hálózat része,
c) belső területe ún. fokozottan védett terület7
d) tájképvédelmi terület8.
(6) Ex lege védett lápok az alábbiak:
a) 0143/2 hrsz,
b) 0144 hrsz,
c) 0162/2 hrsz,
d) 0164/4c hrsz,
e) 0164/5 hrsz,
f) 0271/5 hrsz,
g) 0563/2 hrsz.
(7) „Nemzeti parki” és „természetvédelmi területi” védettség a közigazgatási területen nincs.
(8) Országos jelentőségű, „kiemelten fontos érzékeny természeti területtel” (Marcal-medence) szomszédos a közigazgatási terület a Marcal-folyó menti szakaszon.
(9) Országos jelentőségű, „fontos érzékeny természeti terület” (Rába-mente) a közigazgatási terület egésze9.
(10) A természeti értékek országos védelmében bekövetkező változásokat a Szabályozási Terven – e szabályzat módosítása nélkül - követni kell10.
A kulturális örökség országos védelme
16. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlékeket a Szabályozási Terv jelöli (M), és ezek jegyzékét az 1/a. sz. függelék tartalmazza.
(2) Az országos védelem alatt álló műemléki környezeteket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a Szabályozási Terv – egységesen – jelöli (MK), és ezek jegyzékét az 1/b sz. függelék tartalmazza.
(3) Régészeti védelem: A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a Szabályozási Terv jelöli (R), és ezek jegyzékét az 1/c. sz. függelék tartalmazza.
(4) Az (1) – (3) bekezdésben foglalt felsorolás a HÉSZ készítésekor védettként nyilvántartott objektumokat tartalmazza.
A kulturális örökség helyi védelme
17. § Hatályon kívül helyezve.
INFRASTRUKTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI
Vasúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések
18. § (1) Nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal kül- és belterületi szakasza a Székesfehérvár-Boba-Celldömölk-Szombathely és a Győr-Pápa-Celldömölk szakaszok.
(2) Iparvágány célú hasznosítás esetén a védőtávolság a vágánytengelytől 25,0-25,0 m, az ív belső oldalán 50,0 m, az ív külső oldalán 25,0 m.
Közúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések
19. § (1) Országos főút külterületi szakasza:
a) Meglévő:
aa) Pápa-Sárvár 8404. sz. összekötő út
b) Tervezett:
ba) Pápa-Sárvár 88. sz. II. rendű főút
c) A 88. sz. főút kiépítésével a Pápa-Sárvár 8404. sz. összekötő út főút kategóriába lép át.
(2) Országos mellékutak külterületi szakaszai:
a) 8429. sz. Jánosháza-Celldömölk összekötő út
b) 8432. sz. Celldömölk-Gérce összekötő út
c) 8433. sz. Celldömölk- Vásárosmiske összekötő út
d) 8452. sz. Celldömölk-Uraiújfalu összekötő út
e) 8459. sz. Boba-Nemeskocs összekötő út
f) 8611. sz. Kapuvár-Beled-Celldömölk összekötő út
(3) Országos bekötőutak külterületi szakaszai:
a) 84137. sz. Köcski bekötőút
(4) Országos mellékutak belterületi szakaszai:
a) Meglévők:
aa) Pápai utca
ab) Baross utca
ac) Nemesdömölki utca
ad) Sági út
ae) Széchenyi utca
af) Kolozsvár utca
ag) Izsákfa utca
b) Tervezettek:
ba) Kolozsvár utca és Nemesdömölki utca között tervezett Ny-i összekötő út
(5) Vasútállomáshoz vezető út belterületi szakasza:
a) 84315. sz. Celldömölk vasútállomáshoz vezető út
b) Kossuth Lajos utca
c) Szabadság tér
d) Wesselényi utca
(6) Városi főutak
a) Meglévők:
aa) Megegyeznek az országos mellékutak belterületi szakaszaival.
b) Tervezettek:
ba) Pórdömölk Ny-i oldalán, a Kolozsvár utca – Gyár utca között
bb) Gyár utca, a Sági út – Pórdömölk Ny-i oldalán tervezett út között
bc) nagytávlatban tervezett főút, mely Celldömölk Ny-i oldalán Izsákfa alatt válik ki a 8429. sz. összekötő útból és a Sághegy lábánál haladva a 88. sz. főútra köt ki a Nemesdömölki utcai csatlakozásától Ny-ra
(7) Gyűjtőutak
a) Meglévők:
aa) Arany János utca
ab) Kolozsvár utca, az Arany János utcától a Kolozsvár utcát a Nemesdömölki úttal összekötő tervezett Ny-i főútig
ac) Batthyány utca
ad) Csokonai utca
ae) Kassa utca, a Csokonai utca – Gábor Áron utca között
af) Arad utca
ag) Dr. Szomraky Zoltán utca
ah) Vörösmarty utca
ai) Kodály Zoltán utca
aj) Építők útja
ak) Hegyi utca
al) Bokodi utca és Ny-i irányú folytatása a Vásárosmiskei útig (Izsákfa)
b) Tervezettek:
ba) Kassa utca K-i irányú folytatása: Gábor Áron utca, a Kassa utcától D-re a 1806 hrsz-ig, majd K-i irányban a 1806 hrsz-en haladva, annak vonalában a Sági útig
bb) Sport utca, a Sági út és a város Ny-i oldalán a Bajcsy-Zsilinszky utca vonalában tervezett gyűjtőútig
bc) Sport utca folytatása a nagytávlatban Ny-on tervezett tehermentesítő utat keresztezve a Sághegy lábáig, a Gércei úthoz és a Hegyi utcához csatlakozva
bd) Sport utca, a Sági úttól K-i irányban az Építők útja vonaláig
be) Építők útja folytatása az iparvágány mentén a Vágány utcai folytatással a Dr. Szomraky Zoltán utcáig
bf) Gayer Gyula tér – Wesselényi utca vonala a Kossuth Lajos utcáig
bg) Alsóságtól D-re, a Sági úttól kiinduló útvonal, a Sági-erdő É-i határán halad, majd É-nak fordulva Alsóság K-i határán haladva éri el a Hársfa utcát
bh) Hársfa utca, az Építők útja vonaláig
bi) Kolozsvár utca és a nemesdömölki út között tervezett Ny-i összekötő út D-i folytatása a Gyár utcától a Sport utcát keresztezve a Bajcsy-Zsilinszky utcán át a Hegyi utcáig
bj) Jókai Mór utca, a Hegyi utcától a Vásárosmiskei 8433. sz. összekötő útig
(8) Lakó- és kiszolgáló utak, minden eddig fel nem sorolt út. Kialakításuk egyedi előírásai:
a) a magánút zsákutcaként is kialakítható,
b) a zsákutcaként kialakított magánút hossza legfeljebb 150,0 m lehet.
c) a zsákutcaként kialakított magánúton a visszafordulást legalább 16,0 m külső sugarú visszafordulóval kell biztosítani.
(9) Kerékpáros és gyalogos együttes közlekedés céljára szolgáló közterület
(10) Belvárosi és egyéb gyalogos zóna, amelyen
a) Alaprendeltetés:
aa) gyalogos közlekedés és tartózkodás.
b) Kötelező kiegészítő rendeltetés:
ba) a közbiztonság gépjárművei szükség szerinti közlekedése (katasztrófavédelem, rendőrség stb.),
bb) az egyéb gépjárműforgalom korlátozott célforgalom vagy teljes mértékben tiltott lehet,
bc) közösségi rendezvények színhelye a közterület - alakítással kapcsolatos rendelkezések fejezete szerint.
Vízi közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések
20. § Hatályon kívül helyezve.
A közművekre vonatkozó általános előírások
21. § Hatályon kívül helyezve.
Vízellátás
22. § Hatályon kívül helyezve.
Szennyvízelvezetés
23. § Hatályon kívül helyezve.
Felszíni és csapadékvíz elvezetés
24. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi előírások alapján zárt csatornahálózat, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.
a) A celli városrész belső, városias területén a csapadékvizet a meglévő zárt csatornahálózaton keresztül kell elvezetni. A városrész Ny-i oldalán tervezett út mentén nyílt vízelvezető árkot kell építeni.
b) Alsóságon és Izsákfán a fejlesztési területek víztelenítésére nyílt árok-hálózatot kell építeni.
(3) A 10 szgk-nál nagyobb befogadóképességű parkoló felületekről és az egyéb, szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj- iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.
(4) A Marcal és a patakok mentén a partéltől számított 6-6 m, az alsóbbrendű árkok mentén 3-3 m fenntartási sávot szabadon kell tartani.
Villamosenergia-hálózatok
25. § Hatályon kívül helyezve.
Elektronikus hírközlés
26. § (1) Hatályon kívül helyezve.
(2)11
Gázvezeték hálózatok
27. § Hatályon kívül helyezve.
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
Általános rendelkezések
28. § (1) Az ingatlanok és építmények rendeltetése
a) Az ingatanok és épületek használati célja elsősorban az (építési) övezetekben meghatározott alaprendeltetés lehet. Az alaprendeltetés mellett az ingatlanon más, az alaprendeltetést kiegészítő rendeltetés, is elhelyezhető. A kiegészítő rendeltetés céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység vagy helyiség is létesíthető.
b) Nem helyezhető el olyan rendeltetés, amelynek kibocsátott legnagyobb környezeti terhelése az (építési) övezetben, és a szomszédos ingatlanok (építési) övezetében megengedett környezeti terhelésnél nagyobb, ideértve a térség forgalmi viszonyainak túlterhelését is.
(2) Az építési övezetek előírásai a telek megengedett legkisebb kialakítható területét és szélességét tartalmazzák, amelynél kisebb telek nem alakítható ki, vagy a már kialakított kisebb telek akkor építhető be,
a) ha a telek mérete – területe, szélessége - megfelel a környező már beépített ingatlanoknak, és
b) ha a telek mérete a legkisebb kialakítható méret legalább 80 %-át eléri.
(3) Beépítettség és szintterületi mutató: Az egyes (építési) övezetek megengedett legnagyobb beépítettségi és szintterületi mutató értékeit az (építési) övezeti előírások tartalmazzák, melyeket telkenként is be kell tartani.
(4)12 Zöldfelületre vonatkozó előírások:
a) Valamennyi beépítésre szánt és beépítésre nem szánt ingatlan kötelező zöldfelülete a város zöldfelületi rendszerének része.
b) A kötelező zöldfelületet az ingatlanon belül
ba) legalább a Szabályozási Terv által kijelölt kötelező zöldfelület helye területén,
bb) ha ilyen nincs kijelölve, vagy ki van jelölve, de annál nagyobb zöldfelületet kell elhelyezni, akkor az építtető által választott helyen kell a további zöldfelületet megvalósítani.
c)13 A telken belüli kötelező védőzöldsávot többszintes, intenzív zöldfelületként kell kialakítani, mely legalább lombkorona- és cserjeszintet tartalmaz. Ezen védőzöldsávokban burkolat - a d) pontban leírtak kivételével - nem létesíthető és talajának közvetlen kapcsolatban kell lennie ez eredeti altalajjal vagy talajképző kőzettel. A lombkoronaszintet alkotó fák sűrűségét úgy kell meghatározni, hogy azok 15-20 éves korában a vízszintes vetületük teljes fedettséget adjon. A cserjeszint növényeinek sűrűségét pedig úgy kell meghatározni, hogy azok legkésőbb 3 év múlva legalább 50%-os felszínborítást adjanak. A cserjeszintet alkotó növények fajait úgy kell meghatározni, hogy azok legkisebb magassága 3 év elteltével legalább az 1,5 m-t el kell, hogy érje és azok legalább 50%-ának örökzöldnek vagy félörökzöldnek kell lennie. A kötelező védőzöldsáv beültetését a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtásáig kell elvégezni.
d)14 A Zrínyi Miklós-Vágány-Hunyadi János-Vasút utcák által határolt tömbben az SZT-n ábrázolt kötelező védőzöldsáv területe az alábbi engedményekkel létesíthető:
da) a Vasút utcára merőlegesen, telkenként 1 db, max. 3 m széles gépkocsi bejárat az épületig vagy különálló garázsig, vagy építmény nélküli parkolóállásig
db) továbbá, szintén az utcára merőlegesen, telkenként 1 db, max. 1,5 m széles személybejárat az épületig
dc) a burkolatépítéssel nem érintett védőzöldsávon a faállomány megtartandó addig, amíg az – favizsgáló szakember által készített szakvéleménnyel igazoltan – kivágandónak nem minősül.
(5) Amennyiben egy ingatlan a korábbi építési szabályok alapján vagy más intézkedési okból túlépített, tehát egy vagy több előírás a meglévő állapotnál nem teljesül, akkor az alábbi egyedi szabályokat kell betartani:
a) csak olyan építés engedélyezhető, amely a túlépítést tekintve, annál kedvezőbb állapotot idéz elő,
b) a kötelező zöldfelületet az átalakítás folyamán elvárható mértékben – akár az épületen történő növénytelepítéssel – biztosítják.
(6) Külterületi közutak és vízfelületek felől az épület és kerítés megengedett legkisebb távolságait a HÉSZ 3. melléklete tartalmazza.
(7)15 Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani saját telken belül.
(8)16 Amennyiben a telekalakításra a szabályozási vonal mentén a közlekedési terület kialakítása céljából kerül sor, úgy a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a szabályozási vonal miatt visszamaradó telek minimális telekméretre vonatkozó paraméterei az építési övezet és övezeti előírásoktól eltérnek, továbbá, ha a szabályozási vonal és a meglévő épület között az előkert legkisebb méretére vonatkozó előírás nem teljesül.
A városkép alakítására vonatkozó rendelkezések
29. §17
Közterületalakítással kapcsolatos rendelkezések
30. § (1) Járdák és kerékpárutak elemes burkolattal (terméskő vagy egyéb – beton térkő, beton járólap kavics vagy zúzottkő felülettel) készítendők.
(2) Fasort kell ültetni a közterületnek a közlekedésre (közút, kerékpárút, járda) és közmű céljára igénybe nem vett területén. A közterület burkolattal el nem látott területeit talajtakaró/fedőcserje növényzettel és/vagy füvesítéssel zöldfelületként kell kialakítani. A fasort és a zöldfelületet legkésőbb az út vagy járda építésével együtt meg kell valósítani.
(3)18
Az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozó egyedi rendelkezések
31. § (1) Szabadon álló beépítés szabályai
a) Elő-, oldal- és hátsókert mérete, ha az SzT kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet legalább 5,0 m előkerttel, a legkisebb kötelező oldal- és hátsókert méretein belül lehet elhelyezni, kivéve, ha a meglévő szomszédos épületek egy építési vonalat meghatároznak.
b) Épület elhelyezés előírásai
ba) Egy telken egy szabadon álló épület helyezhető el.
bb) A legkisebb megengedhető telekméretet többszörösen meghaladó telken annyi szabadon álló épület helyezhető el, ahány telekre az ingatlan felosztható lenne.
(2) Ikres beépítés szabályai
a) Az ikres beépítési módú ingatlannak meg kell felelnie
aa) az elő-, oldal- és hátsókert méret tekintetében a szabadon álló beépítés feltételeinek teljes körben,
ab) az ikres beépítésű ingatlanok területe legfeljebb 40-60 %-os arányban térhet el egymástól.
b) Az ikresen csatlakozó épületeknek egy összefüggő építészeti egységgé kell válnia, ezért az egyik ingatlan beépítése is megvalósítható, a közös tűzfal felületképzésével (hőszigetelés és zárt homlokzatképzés vakolattal vagy egyéb módon). Az ikresen csatlakozó épületeknek legalább 6 m hosszban kell csatlakoznia, és a két csatlakozó zárt homlokzat-tűzfal- közötti eltérés vízszintes és magassági irányban nem haladhatja meg az előkert felőli oldalon a 0,5 m-es, a hátsókert felőli oldalon az 1,5 m-es értékeket.
(3) Zártsorú beépítés szabályai
a) Zártsorú beépítések jellege
aa) Keretes zártsorú beépítés létesítendő a nagyvárosi és kisvárosi lakó, valamint településközponti vegyes építési övezet tömbjeiben, ahol a tömb körben zártsorú beépítésű és a saroktelkek is a két utca felé zártsorú beépítéssel létesítendők. Ebben az esetben a saroktelek beépíthetősége az építési övezetre előírt legnagyobb beépíthetőség 1,5x-ese lehet.
ab) Sorolt zártsorú beépítés létesítendő minden egyéb – fent fel nem sorolt – olyan zártsorú építési övezetben, ahol a tömb egy-egy határoló utcája felé kell zártsorú beépítést létesíteni és a sarokteleknél a beépítés az egyik oldalon építési hézagot képez, azaz a zártsorú beépítés nem fordul át a másik utca felé.
b) Előkert mérete, ha az SzT kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet nagy- vagy kisvárosias zártsorú keretes beépítésnél az utcai telekhatárra, a kertvárosias vagy falusias sorolt zártsorú beépítésnél 5 m-es előkerttel kell építeni. Illeszkedés szabálya meglévő szomszédos épületek esetében amennyiben mindkét szomszéd azonos méretű előkerttel rendelkezik, úgy az új épületet azonos előkerttel kell elhelyezni. Amennyiben az egyik szomszéd épülete a telekhatáron, a másik szomszéd előkerttel létesült, úgy elsősorban olyan épület létesítendő, amely mindkét oldalhatáron igazodik a meglévő szomszédos zártsorú épületekhez és az új épület építészeti kialakítással veszi fel az eltérő építési vonalakat. Nem kell alkalmazkodni az olyan szomszédos épülethez, amely az övezet előírásaitól, a meglévő beépítés jellegétől eltér.
c) Ha az építtetői program csak kisebb épület építését engedi meg, mint az utcai telekhatár teljes hosszban történő beépítése, úgy a zártsorú beépítés későbbi beépítési feltételeinek biztosítása mellett az egyik oldalhatárhoz csatlakozó és a másik oldalhatáron attól elmaradó (hézagot képző) beépítés is lehetséges, amely épülethézag
ca) zárt (tűzfalas) homlokzat kialakítása esetén legalább 3,5 m-nek,
cb) homlokzatos kialakítás esetén legalább a megengedhető legnagyobb építménymagasság mértékének (H) kell lennie.
d) Telekösszevonás esetén az utcai homlokzaton az eredeti telek jellegzetes tagoltságát továbbra is fenn kell tartani.
e) Közterület felé nyitott udvart (cour d’honneur) lehet kialakítani – ha egyéb előírás nem tiltja – amely udvar az oldalhatároktól legalább 4 m-re kezdődhet, közterülettel párhuzamos szélessége legalább 6,0 m és mélysége nem lehet nagyobb, mint az udvar utcával párhuzamosan mért mérete. A nyitott udvar a földszint felett kezdődően is kialakítható.
f) Új épület földszintjén – az udvarra vagy a mélygarázsba legalább szgk. behajtása céljából – áthajtót, ill. behajtót kell létesíteni, amelynek szabad szélessége legalább 3,0 m, szabad magassága legalább 2,1 m.
g)19 Zártsorú beépítés esetén az épületet úgy kell kialakítani, hogy
ga) a lakó rendeltetés az építési hely utca felőli – az oldalhatáron mért - legfeljebb 25 m mély részén legyen.
gb) az állattartó épületek a lakó rendeltetésre kijelölt terület mögött legyenek, a kialakult állapotnak, a telek mélységének és a – saját és szomszédos – lakóépületektől való kötelező távolságoknak a figyelembevételével.
(4) Oldalhatáron álló beépítés szabályai
a) Előkert mérete
aa) ha az SzT kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet 5 m-es előkerttel kell építeni
ab) Illeszkedés szabálya meglévő szomszédos épületek esetében amennyiben mindkét szomszédos ingatlan azonos méretű előkerttel beépített, úgy az új épületet is azonos méretű előkerttel kell elhelyezni. Amennyiben az egyik szomszéd épülete a telekhatáron, a másik szomszéd előkerttel létesült, vagy a két szomszédos épület eltérő előkerti mérettel létesült, úgy az utcában már kialakult építészeti karakter szerint kell az előkertet kialakítani.
b) Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékénél, illetve 4,5 m-nél.
c) A beépítés illeszkedési szabályai
ca) Ha a tömbben vagy a vegyes beépítésű tömbben a szomszédos épületek ún. hagyományosan fésűs beépítésűek (közterület határára merőleges gerincűek), úgy ezt a beépítést kell a közbenső új épülettel is követni.
cb) Ha a tömbben vagy a vegyes beépítésű tömbben a szomszédos épületek ún. keresztbe fordulós beépítésűek (az utcával párhuzamos gerincállásúak), úgy ezt a beépítést kell a közbenső új épülettel is követni.
cc)Ha a két szomszédos épület eltérő beépítést mutat, úgy az adott utcaszakaszon kialakult beépítést kell irányadónak tekinteni.
d)20 Oldalhatáron álló épületet úgy kell kialakítani, hogy
da) a lakó rendeltetés az építési hely utca felőli – az oldalhatáron mért - legfeljebb 25 m mély részen legyen,
db) az állattartó épületek a lakó rendeltetésre kijelölt terület mögött legyenek a kialakult állapotnak, a telek mélységének és a – saját és szomszédos – lakóépületektől való kötelező távolságoknak a figyelembe vételével.
(5) Hatályon kívül helyezve.
(6)21 Saroktelek esetén, ha a telken kialakult beépítés indokolja, az előkert minimális mérete az övezetben előírt minimális méretnél kisebb is lehet, de ebben az esetben sem lehet kisebb a már kialakult állapotnál. Ha a telken álló épület elbontásra kerül, az új épületet az övezetben előírt előkerti szabályoknak megfelelően kell elhelyezni.
Melléképítményekre vonatkozó előírások
32. § (1) Hatályon kívül helyezve.
(2) Hatályon kívül helyezve.
(3) Kirakatszekrény csak az ingatlanon állhat, közterületbe nem nyúlhat be. A közterületen álló kirakatszekrényt a közterület-alakítás szabályai szerint kell elhelyezni.
Kerítések kialakítására vonatkozó előírások
33. § (1)22
(2) A közterület felé balesetveszélyt okozó kerítés – szögesdrót huzal, acéltüske stb. – nem alkalmazható, az ilyen biztonsági berendezés csak a saját telek felőli oldalon alakítható ki.
(3) Kutyatartás esetén a közterület felé biztonságos kerítést kell kialakítani, amely mind a kitörést, mind a kerítéshézagon való átharapást megakadályozza.
(4)23
(5)24
(6) Hatályon kívül helyezve.
ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI
Általános előírások
34. § (1) Az (építési) övezetekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét az (építési) övezetek részletes szabályai tartalmazzák.
(2) Hatályon kívül helyezve.
(3) A zöldfelületbe a beton térkő burkolat még akkor sem számítható be, ha az vízáteresztő képességgel bír.
(4) Az ingatlanok be nem épített részén 100 m2-enként legalább 1 db lombhullató díszfát kell telepíteni. Kivétel ez alól a falusias lakóövezet, ahol a mély telkeknél csak a közterület határától számított 50 m sáv területe veendő figyelembe és ezért a díszfát is e területen kell elhelyezni.
Fákra és fasorokra vonatkozó előírások
35. § (1) A gépkocsi parkolóhelyeket 4 állásonként legalább 1 db lombhullató díszfával fásítani kell. Parkoló-egységenként a fáknak azonos fajúaknak kell lenniük.
(2) A parkolók fáihoz és a közút menti fasorokhoz – amennyiben a fák burkolt területre kerülnek - legalább 1 m2 szabad talajfelületet kell biztosítani, amelyben az öntözés céljára legalább 5 cm átmérőjű és 5 m hosszú, spirálisan vezetett dréncsövet kell a talajba fektetni.
(3) Hatályon kívül helyezve.
(4) Hatályon kívül helyezve.
(5) Az építési övezetekben, zöldterületeken és egyéb közterületeken nem telepíthetők az alábbi fafajok:
a) bálványfa (Ailanthus altissima)
b) páfrányfenyő nőivarú egyedei (Ginkgo biloba)
c) eperfa termő fajtái (Morus sp.)
d) nyárfa vattázó fajtái (Populus sp.)
e) japánakác (Sophora japonica.)
(6) Az utcákat kétoldalian fásítani kell. A fásítás csak abban az esetben engedhető el (és csak azon az oldalon), ha (ahol) azt az utca szabályozási szélessége vagy a közművek nem teszik lehetővé.
(7) Az utcák fásítását utcánként azonos fajjal kell végezni. Ha utcánként ez nem lehetséges, abban az esetben legalább tömbönként (utcaszakaszonként) azonos fajt kell kiültetni.
(8) A fásított utcák fasorainak fenntartásáról az önkormányzatnak – az alábbiak szerint - gondoskodni kell:
a) A fasorokban előforduló fajokat pontos darabszámmal fel kell mérni, ezekből ki kell szűrni a tárgyi utcában nem alkalmas fajokat és a fennmaradókból azzal az egy megfelelő fajjal kell a pótlásokat végezni, melyből a legtöbb található az utcában.
b) A kiültetendő fa törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 5 cm, és azt legalább 3 oldalról biztonságosan ki kell karózni úgy, hogy az a fatörzs fejlődését ne akadályozza. A karózást mindaddig meg kell tartani, amíg a fatörzs annyira meg nem erősödik, hogy erős széltől vagy egyéb mechanikai behatástól nem ferdül el.
(9) Külterületen a mezőgazdasági majorokhoz vezető utak legalább egyik oldalán honos vagy meghonosodott fajokból (lásd 3/a. függelék) álló egységes fasort kell a major tulajdonosának telepíteni. Üzemelő majoroknál e rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül, új telephely-engedélyezésnél pedig legkésőbb a telephely használatba vételéig. Az új fák 1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb 3 cm-nél.
(10) Hatályon kívül helyezve.
Fakivágásra és fapótlásra vonatkozó előírások
36. § Hatályon kívül helyezve.
SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK LÉTESÍTÉSE
37. § (1) Sajátos építmény elhelyezése esetén be kell tartani az általános és az övezeti előírásokat, az e fejezetben foglalt egyedi előírásokkal együtt.
(2) Üzemanyagtöltő-állomás létesítésének egyedi előírásai. Üzemanyagtöltő elhelyezhető
a) K/üat jelű területen, amely üzemanyagtöltő elhelyezésére szolgáló különleges terület,
b) Gksz és Gip jelű gazdasági területen is.
(3) Fóliasátor és üvegház létesítésének egyedi előírásai
a) Fóliasátor és növénytermesztési célú üvegház az elő- és oldalkertben nem helyezhető el, továbbá
aa) beépítetlen telken úgy helyezhető el, hogy közterület felé többszintes, cserje- és faállományú, legalább 10 m széles zöldfelületet kell kialakítani,
ab) a fóliasátor esetleges sérülésénél a leváló fólia összegyűjtéséről azonnal gondoskodni kell,
ac) sérült fóliasátrat azonnal, de legkésőbb 3 hónapon belül ki kell javítani vagy el kell bontani.
b) Fóliasátor és növénytermesztési célú üvegház a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken, a településközponti vegyes területen, valamint a kulturális örökség országos és helyi védett területein/ingatlanain nem helyezhető el. E területen csak dísznövény és télikert céljára építhető üvegház az általános építési előírásoknak megfelelően (elő-, oldal- és hátsókert előírásainak betartása).
c) A kertvárosias és falusias építési övezetekben, valamint mezőgazdasági területeken fóliasátrat és üvegházat úgy kell elhelyezni, hogy az a közterületi telekhatárhoz
ca) a főút külterületi szakasza mentén 30 m-nél,
cb) a főút belterületi szakasza mentén 20 m-nél,
cc) az egyéb kül- és belterületi utak mentén 10 m-nél közelebb nem lehet.
(6) Szélerőmű egyedi előírásai. Energia termelési célú szélerőmű elhelyezhető a külterületeken az SzT-n jelölt mezőgazdasági területeken, az alábbi távolságok betartásával, ahol a „H” a talaj és a rotorlapát legmagasabb pontja közötti távolság:
a) beépítésre szánt területektől legalább 6H-ra,
b) Natura 2000 területtől legalább 6H-ra,
c) egyéb védett természeti területektől legalább 6H-ra,
d) országos fő- és mellékutak külterületi szakaszaitól a telepítési távolság az építmény rotorlapátokkal növelt magasságának 110 %-a.
A szélerőmű által el nem foglalt területen az eredeti művelést fenn kell tartani.
(7) Napenergia hasznosító létesítmény egyedi előírásai
a) Sugárzó hőt gyűjtő és hasznosító berendezések lehetnek
aa) az építmények kiegészítő napenergia hasznosító egyedi berendezései,
ab) energiatermelés önálló létesítményei.
b) Egyedi berendezések elhelyezhetők
ba) az épületeken a legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 1 m-rel meghaladó módon,
bb) ingatlanok beépítetlen és kötelező zöldfelületnek nem minősülő területein az oldalkertben 1 m-nél, egyéb területeken 3 m-nél nem magasabb kialakítással.
c) Energiatermelés önálló létesítményei elhelyezhetők külterületen mezőgazdasági övezet területén 1 ha nagyságnál kisebb egybefüggő területen.
A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE
A város igazgatási rendszere
38. § (1) A település igazgatási területe a Szabályozási Terven jelölteknek megfelelően a területfelhasználás mértékétől és jogi állapotától függően az alábbi részekre tagozódik:
a) Belterület
b) Tervezett belterület
c) Külterület
(2) Belterületnek kell tekinteni az állami földnyilvántartás szerinti belterületet, amely a tervezés időszakában megegyezik az alaptérképen jelzett belterületi határral.
(3) Tervezett belterületnek kell tekinteni a belterület és a Szabályozási Terven jelzett tervezett belterület határa közötti területet, amelynek a belterülethez csatlakozó egyes részei akkor vonhatók belterületbe, ha beépítésének az alábbi feltételei is teljesülnek:
a) Legalább egy tömb nagyságra az érintett ingatlanok tulajdonosai az alábbi infrastrukturális ellátást megoldották, vagy az önkormányzattal annak megoldására szerződést kötöttek:
aa) az ingatlanok gépjármű, gyalogos megközelítése burkolt úton biztosított,
ab) valamennyi kialakított vagy kialakítandó ingatlan építési övezetben előírt közművesítettségi mértéke biztosított,
ac) a mezőgazdasági művelésből való kivonás megtörtént és a belterületbe vonás földhivatali eljárását megkezdték.
b) Az előző pontban foglalt építési telekké minősítésig a terület a jelenlegi művelési ág szerint művelendő.
(4) Külterület a közigazgatási terület mindazon része, amely a belterület, a tervezett belterület és a távlati belterület területén kívül esik.
Építési övezetek és övezetek rendszere
39. § (1) Beépítésre szánt lakóterületek építési övezetei
a) Nagyvárosias lakóterületek
aa) Ln-sz szabadon álló (volt telepszerű) beépítésű nagyvárosias lakóterület
b) Kisvárosias lakóterületek
ba) Lk-z zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület
c) Kertvárosias lakóterületek
ca) Lke-sz szabadon álló beépítésű kertvárosias lakóterület
cb) Lke-z zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterület
cc) Lke-o oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterület
cd) Lke-i ikres beépítésű kertvárosias lakóterület
d) Falusias lakóterületek
da) Lf-sz szabadon álló beépítésű falusias lakóterület
db) Lf-o oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterület
(2) Beépítésre szánt vegyes területek építési övezetei
a) Településközponti vegyes területek
aa) Vt-z kisvárosi, zártsorú beépítésű településközponti intézményi terület
b) Központi vegyes területek
ba) Vk-sz szabadon álló beépítésű központi intézményi terület
(3) Beépítésre szánt gazdasági területek építési övezetei
a) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek
aa) Gksz-sz/1 kistelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület
ab) Gksz-sz/2 nagytelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület
b) Jelentős mértékű zavaró hatás nélküli ipari gazdasági területek
ba) Gip-sz/1 kistelkes ipari gazdasági terület
bb) Gip-sz/2-3 nagytelkes ipari gazdasági terület
(4) Beépítésre szánt üdülőterületek építési övezetei
a) Üdülőházas üdülőterületek
aa) Üü-sz/1 kistelkes üdülőházas üdülőterület
ab) Üü-sz/2 nagytelkes üdülőházas üdülőterület
b) Hétvégi házas üdülőterületek
ba) Üh-sz/1 kistelkes egyéni hétvégi házas üdülőterület
bb) Üh-sz/2 nagytelkes egyéni hétvégi házas üdülőterület
(5) Beépítésre szánt különleges területek építési övezetei
a) K/k nagykiterjedésű kereskedelmi célú (bevásárló központ) területe
b) K/r nagykiterjedésű rekreációs terület
c) K/sp nagykiterjedésű sportolási célú terület
d) K/zi nagy zöldfelület igényű intézményterület
e) K/t temető terület
f) K/h egészségügyi terület (kórház)
g) K/szvt települési szennyvíztisztító területe
h) K/hl települési hulladéklerakó területe
i) K/üat üzemanyagtöltő területe
j) K/b bánya terület
k) K/kö közlekedési építmények területe
l) K/l logisztikai építmények területe (távlati szinten)
m) Má/… általános mezőgazdasági terület (távlatban beépítésre szánt terület céljára tartalékolt)
n)25 Kkö-g garázsok területe.
(6) Beépítésre nem szánt közlekedési és közmű területek
a) Vasúti közlekedési terület
aa) KÖ/k kötöttpályás közlekedés területe
b) Közúti közlekedési terület
ba) KÖ/ku külterületi főutak, mellékutak és csomópontjaik
bb) KÖ/bu belterületi főutak, mellékutak és csomópontjaik
c) Közmű terület
ca) KM közmű terület
(7) Beépítésre nem szánt zöldterületek
a) Zkpe városközponti közpark-együttes
b) Zvkp városi szintű közpark
c) Zkp városrészi közpark
d) Zkk közkert
e) Zkt fásított köztér
(8) Beépítésre nem szánt erdőterületek
a) Ev védelmi (védett és védő) erdő terület
b) Eg gazdasági erdő terület
c) Ee egészségügyi-szociális-turisztikai erdő terület
(9) Beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek
a) Má általános mezőgazdasági terület
b) Mk-1 kistelkes kertes mezőgazdasági terület
c) Mk-2 nagytelkes kertes mezőgazdasági terület
d) Mk/Sh Sághegy kertes mezőgazdasági területe
(10) Beépítésre nem szánt Vízgazdálkodási területek
a) Vt folyók, patakok, csatornák és árkok medreinek és parti sávjainak területe
(11)26 Beépítésre nem szánt különleges területek: K-En Különleges megújuló energiaforrás hasznosításának célját szolgáló terület
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI
LAKÓTERÜLETEK
Nagyvárosias lakóterületek
40. § (1) Nagyvárosias lakóterületek építési övezeteinek jele és megnevezése: Ln-sz szabadonálló (volt telepszerű) beépítésű lakóterület
(2) Épületek rendeltetése:
a) Elhelyezhető rendeltetések: lakóépület.
b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:
ba) szálláshely szolgáltató épület,
bb) igazgatási, iroda épület,
bc) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
bd) egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,
c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:
ca) nem a helyi lakosságot kiszolgáló sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény,
cb) üzemanyagtöltő,
cc) termelő kertészeti építmény,
cd) gazdasági építmény.
d) Meglévő lakóépületek egyedi szabályai:
da) a lakóépületek kizárólagosan lakás céljára szolgálnak, kivételt képeznek a földszint és legfeljebb az I. emelet szintjei, amelyeken más kiegészítő rendeltetésű egység vagy helyiség is kialakítható az általános építési és létesítési előírásoknak megfelelően,
db) a meglévő lakások összevonhatók.
(3) Hatályon kívül helyezve.
(4) A meglévő lapostetős lakóépületekre emeletráépítéssel kombinált vagy anélkül magastető építhető az általános építési, létesítési előírások szerint, ha az alábbi feltételek is teljesülnek:
a) A többszintes épületből középmagas épület vagy középmagas épületből magasépületté minősítés nem válik szükségessé.
b) A ráépítés csak lakó vagy azt közvetlenül kiszolgáló rendeltetésű lehet.
c) Új lakás akkor keletkezhet, ha az új lakásokhoz szükséges gépkocsitárolás a meglévő parkolók számát és a meglévő zöldfelületet nem csökkenti.
(5) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, valamint egyházi, egészségügyi, szociális (továbbiakban: lakossági ellátó) épület céljára telek alakítható, a meglévő épülete bővíthető vagy új épület építhető.
(6) Az úsztató közterületen, illetve a telekalakítás után keletkező beépített építési telken a lakókert jobb használata érdekében játszóház, esőtető, szociális helyiség stb. is épülhet az indokolt nagyságban, de legfeljebb 50 m2 alapterülettel és 4,5 m építménymagassággal.
(7) Járművek elhelyezése:
a) A meglévő parkolók száma nem csökkenthető, lakóépület bővítése esetén az építési feltételeknél részletezettek szerint.
b) Lakossági ellátó épületekhez27 a szükséges parkolóhelyek legalább 50 %-a telken belül biztosítandó.
(8) Hatályon kívül helyezve.
(9) Az építési övezet telke a HÉSZ 4. mellékletében szereplő beépítési paraméterekkel építhető be.
Kisvárosias lakóterületek
41. § (1) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése: Lk-z zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület
(2) Épületek rendeltetése:
Kertvárosias lakóterületek
42. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése:
a) Lke-sz szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület
b) Lke-z zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterület
c) Lke-o oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterület
d) Lke-i ikres beépítésű kertvárosias lakóterület
(2) Elhelyezhető rendeltetések:
a) Elhelyezhető alaprendeltetések:
aa) lakóépület lakásdominanciával,
ab) a város fő- és gyűjtőút hálózata mentén fekvő ingatlanok esetében alaprendeltetésként elhelyezhető lakóépület lakásdominancia nélkül, valamint a b) pont szerinti kiegészítő rendeltetések szerinti épületek és rendeltetési egységek.
b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések a domináns alaprendeltetés mellett:
ba) szálláshely szolgáltató épület vagy rendeltetési egység,
bb) igazgatási, irodaépület vagy rendeltetési egység vagy helyiség,
bc) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egység,
bd) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetési egység,
be) a környező lakóterületet nem zavaró kézműipari rendeltetési egység,
c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:
ca) sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény,
cb) üzemanyagtöltő,
cc) termelő kertészeti építmény,
cd) gazdasági épület.
(3) Tömbbelső feltárásra kijelölt területek:
a) Bem József utca – Mátyás király utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – alsósági temető É-i utcája
b) Bajcsy-Zsilinszky utca – Mátyás király utca – Sági út – Hegyi utca
c) Sági út – Puskin utca – Liszt Ferenc utca és meghosszabbítása – Marx Károly utca
(4) Beépítési mód: szabadon álló, zártsorú, oldalhatáron álló vagy ikres.
(5) Előkert mérete: 5 m, amelytől el kell térni:
a) ha a Szabályozási Terv más előkerti méretet ír elő,
b) ha az illeszkedés szabálya más előkerti méretet követel meg.
(6) Az építhető lakások és szálláshely szolgáltató egységek (apartmanok) számának korlátozása:
a) 600 m2-t el nem érő telken legfeljebb1 db
b) 601-750 m2 közötti telken legfeljebb2 db
c) 751-1000 m2 közötti telken legfeljebb3 db
d) 1000 m2-nél nagyobb telken további 300 m2 telekterületenként további 1-1 db lakás/egység építhető,
e) egyéb szálláshely szolgáltatás 2 vendégszobája 1 lakásnak számítandó.
(7) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani és
a) lakásonként 1 db szgk. tárolót épületen belül,
b) vendégszobánként legalább minden második szgk. tárolót épületen belül kell kialakítani.
(8) Az építési övezet telke a HÉSZ 6. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.
Falusias lakóterületek
43. § (1) Falusias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése:
a) Lf-o oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterület
b) Lf-sz szabadon álló beépítésű falusias lakóterület
(2) Elhelyezhető épületek rendeltetése:
a) Elhelyezhető alaprendeltetések:
aa) lakóépület lakásdominanciával,
ab) a város fő- és gyűjtőút hálózata mentén fekvő ingatlanok esetében alaprendeltetésként elhelyezhető lakóépület lakásdominancia nélkül, valamint a b) pont szerinti kiegészítő rendeltetések szerinti épületek és rendeltetési egységek.
b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések a domináns alaprendeltetés mellett:
ba) szálláshely szolgáltató rendeltetési egység,
bb) igazgatási, iroda rendeltetési egység, vagy helyiség,
bc) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egység,
bd) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetési egység,
be) környező lakóterületet nem zavaró kézműipari rendeltetési egység,
bf) nem zavaró hatású egyéb – nem .
c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:
ca) sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény,
cb) üzemanyagtöltő.
(3) Az építhető lakások és szálláshely szolgáltató lakások (apartmanok) számának korlátozása:
a) 800 m2-t el nem érő telken legfeljebb1 db
b) 800-1000 m2 közötti telken legfeljebb2 db
c) 1000-1500 m2 közötti telken legfeljebb3 db
d) 1500 m2-nél nagyobb telken további 800 m2 telekterületenként további 1-1 db lakás/ építhető,
e) egyéb szálláshely szolgáltatás 2 vendégszobája 1 lakásnak számítandó.
(4) Beépítési mód: oldalhatáron vagy szabadon álló.
(5) Beépítés részletes előírásai:
a) Nem nagyüzemi gazdasági tevékenység céljára szolgáló fóliasátor vagy üvegház- a beépítési módtól függetlenül – az utcai telekhatártól mért 10 m-es távolságon túl helyezhető el legalább 3 m-es oldal- és hátsókerttel.
b) Gazdasági épület az utcai telekhatártól mért 20 m-es távolságon túl a szabadon álló beépítési mód előírásainak megfelelően és legfeljebb 7,5 m építménymagassággal létesíthető.
c) A falusi turizmus céljából földszintes sport és szabadidő létesítmények (lovarda, sportterem, állat- és növénybemutató terem stb.) a gazdasági épület előírásai szerint helyezetők el.
(6) Járművek elhelyezése: saját telken belül biztosítandó és legalább minden második lakás után 1 db gépkocsi tárolót kell építeni.
(7) Az építési övezet telke a HÉSZ 7. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.
VEGYES TERÜLETEK
Településközponti vegyes területek
44. § (1) Településközponti vegyes terület övezeteinek jele és megnevezése: Vt-z zártsorú beépítésű településközponti vegyes (intézményi) terület
(2) Épületek rendeltetése:
a) Elhelyezhető alaprendeltetések:
aa) lakóépület,
ab) igazgatási, irodaépület,
ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
ad) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
ae) sport építmény nagykiterjedésű szabadtéri pályák és nagy befogadóképességű terek nélkül.
b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:
ba) parkolóház üzemanyagtöltő nélkül,
bb) megmaradó gazdasági építmények fenntarthatók és a környezeti terhelést csökkentő technológiai korszerűsítés végezhető, új gazdasági épület nem létesíthető.
bc) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:
ca) üzemanyagtöltő,
cb) termelő kertészeti építmény,
cc) gazdasági építmény.
(3) Beépítési mód: zártsorú.
(4) A területen telket alakítani csak a telekalakítás feltételeit tisztázó elvi telekalakítási engedély alapján lehet.
(5) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani.
(6) Hatályon kívül helyezve.
(7) Az építési övezetben a HÉSZ 8. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel lehet építkezni.
Központi vegyes területek
45. § (1)29 Központi vegyes terület övezeteinek jele és megnevezése:
a) Vk-sz szabadonálló beépítésű központi vegyes (intézményi) terület,
b) Vk-o oldalhatáros beépítésű központi vegyes (intézményi) terület.
(2) Épületek rendeltetése:
a) Elhelyezhető alaprendeltetések:
aa) igazgatási, irodaépület,
ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
ac) közösségi szórakoztató épület,
ad) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
ae) sport építmény.
b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:
ba) parkolóház üzemanyagtöltővel vagy anélkül,
bb) lakóépület az emeleti szinteken lakásokkal, a földszinten az alaprendeltetéshez tartozó rendeltetési egységgel,
bc) gazdasági rendeltetési egység csak a vele közvetlen kapcsolatban lévő intézménnyel együttesen helyezhető el.
c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:
ca) termelő kertészeti építmény,
cb) önálló gazdasági építmény.
(3)30 Beépítési mód: Vk-sz jelű építési övezetek esetén szabadonálló, Vk-o jelű építési övezetek esetén oldalhatáros.
(4) Járművek elhelyezése: saját telken belül31 kell megoldani.
(5) Hatályon kívül helyezve.
(6) Az építési övezetben a HÉSZ 9. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel lehet építkezni.
(7)32 A Vk-o/1 jelű építési övezetben a közterületi határtól mért 10 m-en belülre eső épületrész homlokzatmagasságának legalább 6,0 m-nek kell lennie.
GAZDASÁGI TERÜLETEK
Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek és ipari gazdasági területek
46. § (1) Gazdasági területek építési övezetinek jele és megnevezése:
a) Gksz-sz/1 kistelkes kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület
b) Gksz-sz/2 nagytelkes kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület
c) Gip-sz/1 kistelkes ipari gazdasági terület
d) Gip-sz/2 nagytelkes ipari gazdasági terület
e) Gip-sz/3 nagytelkes, intenzív beépítésű ipari gazdasági terület
f) Gip-sz/4 nagytelkes, intenzív beépítésű ipari gazdasági terület
(2) Épületek rendeltetése:
a) Elhelyezhető alaprendeltetések:
aa) Gksz kereskedelmi-szolgáltató épületek és rendeltetési egységek
ab) Gip jelentős zavaró hatás nélküli ipari épületek és rendeltetési egységek
b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:
ba) Gip kereskedelmi-szolgáltató épületek és rendeltetési egységek.
(3) Elhelyezhetők továbbá az alábbi rendeltetések:
a) parkolóház, üzemanyagtöltő,
b) igazgatás, egyéb iroda,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, közösségi szórakoztató funkció csak az alaprendeltetést kiegészítve,
d) különleges alacsony környezeti terhelést igénylő létesítmény (elektronikai, kutató, média) csak úgy helyezhető el, ha az építési övezet megengedett terhelésnél alacsonyabb terhelés műszaki gátjai (védőtávolság, zaj- és légszennyezés gátlás) a létesítmény területén és terhére valósul meg.
(4) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:
a) jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági épületek és rendeltetési egységek,
b) különleges alacsony környezeti terhelést igénylő létesítmények, ha az ahhoz szükséges műszaki feltételek nem biztosíthatók.
(5) Beépítési mód: szabadon álló.
(6) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani.
(7) Az építési övezet telke a HÉSZ 10. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.
ÜDÜLŐTERÜLETEK
47. § Üdülőházas üdülőterületek és hétvégi házas üdülőterületek
(1) Üdülőterületek építési övezeteinek jele és megnevezése:
a) Üü-sz/1 kistelkes üdülőházas üdülőterület
b) Üü-sz/2 nagytelkes üdülőházas üdülőterület
c) Üh-sz/1 kistelkes hétvégi házas üdülőterület
d) Üh-sz/2 nagytelkes hétvégi házas üdülőterület
(2) Épületek rendeltetése:
a) Elhelyezhető alaprendeltetések:
aa) Üü-sz üdülőépület,
ab) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,
ac) közösségi szórakoztató épület,
ad) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
ae) sport építmény.
af) Üh-sz/1 üdülőépület.
ag) Üh-sz/2 üdülőépület,
ah) kereskedelmi, szolgáltató épület.
b) Kiegészítő rendeltetések:
ba) vendéglátó épület,
bb) közösségi szórakoztató épület,
bc) sportépítmény, melyek csak az alaprendeltetésű épületen belül helyezhetők el.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Elhelyezhető üdülőegységek száma:
a) Üü-sz az üdülőegységek száma (szoba, apartman, bérlakás, kempinghely) az övezeti előírástól eltérően nem lehet nagyobb, mint az ingatlanon építhető legnagyobb szintterület mértékének 75 m2-rel való osztásából keletkező egész szám (lefelé kerekítve).
b) Üh-sz/1 legfeljebb 1 üdülőegység helyezhető el.
c) Üh-sz/2 legfeljebb 2 üdülő egység helyezhető el.
(5) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani.
(6) Az építési övezet telke a HÉSZ 11. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
48. § (1) A különleges területekre vonatkozó általános előírások:
a) Az övezetben csak a célzott terület felhasználásnak megfelelő alaprendeltetések, valamint az alaprendeltetéshez köthető kiegészítő rendeltetések helyezhetők el.
b) Az épületeket és létesítményeket a szabadon álló beépítési mód szerint kell elhelyezni.
c)33 A megengedhető legkisebb
ca) oldalkert – amennyiben az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek – a megengedett legnagyobb építménymagasság, de legalább 10 m,
cb) hátsókert – amennyiben az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek — a megengedett legnagyobb építménymagasság kétszerese, de legalább 20 m.
d)34 Amennyiben az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, elő-, oldal- és hátsókert területét összefüggő zöldfelületként kell kialakítani, és abban lomblevelű díszfákból legalább szimpla fasort kell ültetni az azonos zajövezeti besorolású ingatlanok felé, a nem azonos zajövezeti besorolású ingatlanok felé pedig legalább 30 m széles elválasztó többszintes zöldfelület létesítendő, melynek területén fásított felszíni szgk. parkoló a kötelező legkisebb zöldfelület mértéke feletti területrészen helyezhető el.
e) Létesítményt elhelyezni és ahhoz a szükséges infrastruktúrát kiépíteni, csak a városi önkormányzattal kötött megállapodás alapján lehet.
(2) A különleges területek tagozódása:
a) K/k Nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület: Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: mono- vagy multifunkcionális kereskedelmi (bevásárló) központ.
b) K/r Rekreációs célú terület: Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: üdülés, gyógyüdülés, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, közösségi szórakoztatás, nevelés-oktatás, ismeretterjesztés, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos sporttevékenységek és az azokat kiszolgáló egyéb létesítmények.
c) K/zi Jelentős zöldfelületet igénylő intézményi jellegű terület: Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: jelentős zöldfelületet igénylő intézmények, kemping, strand, erdei iskola, botanikus kert, oktatási-kutatási bázis, természetvédelmi bemutató központ funkciókat magába foglaló és az azokat kiszolgáló egyéb létesítmények.
d) K/ps Sportolási célú terület: Az építési övezetben elhelyezkedő alaprendeltetés: tömeg- és versenysport szabadtéri építményeiből és épületeiből álló együttes, amelynek telke meghaladja az 1,5 ha nagyságot.
e)35 Kh jelű Egészségügyi terület (kórház) és Kh-1 jelű Egészségügyi terület (mentőállomás, orvosi rendelő):
ea) A Kh és Kh-1 jelű építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: egészségügyi létesítmények (kórház, szanatórium, egyéb szociális létesítmény, mentőállomás).
eb) A Kh-1 jelű építési övezetben az oldalkert mérete az építménymagasság fele, vagy legalább 3,0 m, a hátsókert legkisebb mérete legalább 3,0 m.
ec) A Kh-1 jelű építési övezetben elő-, oldal- és hátsókertben gépjármű-várakozóhelyek elhelyezhetőek.
ed) A Kh-1 jelű építési övezetben a 992/1 hrsz ingatlan vonatkozásában a jogszabály által előírt gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) 50 %-a elhelyezhető a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.
ee) A Kh-1 jelű építési övezetben a zöldfelületet többszintes intenzív zöldfelületként kell kialakítani.
f) K/t Temető terület:
fa) Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: temető létesítményei és kiszolgáló épületei.
fb) A meglévő temetőkben és a Szabályozási Tervben megjelölt bővítési területeken a gondoskodni kell a temetők szükséges létesítményeiről és a temető használatának rendjéről.
fc) Az építési övezetben kiegészítő rendeltetés akkor helyezhető el, ha a temető közegészségügyi és közbiztonsági feltételei maradéktalan teljesülése mellet a kegyeleti szertartások zavartalansága is biztosított.
fd) A meglévő temetőkön belül a működési szabályzat szerinti parcellagazdálkodást úgy kell kialakítani, hogy a szomszédos terület felhasználások, építési övezetek határától a temető saját területén belül – az új és bővített temetőkben is - 30 m-es fásított védőtávolság kialakuljon.
fe) A temetővel szomszédos építési övezetek területén a temető határától számított legalább 150 m-es távolságon belül minden építési és terület felhasználás csak akkor valósítható meg, ha az a temető használatát kegyelet tekintetében sem sérti és a temető sem gyakorol olyan hatást az új rendeltetésre, amely azt korlátozná vagy ellehetetlenítené.
g) K/szvt Települési szennyvíztisztító területe: Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: a környezeti hatástanulmány alapján elfogadott tisztítási technológiához tartozó berendezések és azok kiszolgáló épületei, építményei.
h) K/hl Települési hulladéklerakó területe: Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: a környezeti hatástanulmány alapján elfogadott hulladéklerakás, -átrakás, komposztálás stb. technológiáihoz tartozó berendezések és azok kiszolgáló épületei.
i) K/üat Üzemanyagtöltő területe:
ia) Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: üzemanyagtöltő állomás önálló épületben és kiegészítő létesítményekkel.
ib) Az üzemanyagtöltő létesítésének feltételeit a „Sajátos építményfajták létesítése” című fejezet tartalmazza.
ic) Az előkert mérete kialakult állapot esetén, a közlekedési szakhatóság eseti szakvéleménye alapján 0 m-re csökkenthető.
j) K/b Bánya terület
ja) A külterületi építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: bányászat.
jb) A bánya megnyitásáig csak olyan mezőgazdasági és építési tevékenység folytatható, amely a terület - később - bányaként való hasznosítását kedvezőtlenül nem befolyásolja.
k) K/kö Közlekedési építmények területe: az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: közlekedési célú építmények/épületek (vasúti és közúti tömegközlekedési és/vagy árufuvarozási járművek karbantartásával kapcsolatos létesítmények), melyek nem közlekedési területen kerülnek elhelyezésre.
l) K/l Logisztikai építmények területe (távlatban): Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: az árufuvarozáshoz kapcsolódó raktározás, rendszerezés, elosztás és összeszerelés létesítményei.
m)36 Kkö-g Garázsok területe építési övezet területén
ma) közlekedési célú építmények, garázsok, parkolási létesítmények és a terület kiszolgálására szolgáló egyéb építmények helyezhetők el;
mb) az előkert megengedett legkisebb mérete 5 m;
mc) az oldalkert megengedett legkisebb mérete 3 m;
md) a hátsókert megengedett legkisebb mérete 6 m;
me) a nem azonos zajövezeti besorolású ingatlanok felé az oldal- és hátsókert legkisebb mérete szerinti elválasztó többszintes zöldfelület létesítendő.
(3) Az építési övezet telke a HÉSZ 12. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI
Közlekedési és közműterületek
49. § (1) Közlekedési területek jele és megnevezése
a) Vasúti közlekedési terület: KÖ/k kötöttpályás közlekedés területe
b) Közúti közlekedési terület:
ba) KÖ/u kül- és belterületi utak és csomópontjaik területe
bb) KÖ/p jelentős közhasználatú parkoló terület
c) Közmű terület: KM közmű terület
(2) KÖ/k jelű kötöttpályás közlekedési terület
a) Alaprendeltetése: a vasút létesítményei helyezhetők el, amelyek a vasúti vágányok, személy- és teherpályaudvar létesítményei.
b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:
ba) a vasúti szállítás kiegészítő létesítményei (raktárak, személyzeti és utasvárók, személyzeti ideiglenes szállás),
bb) a személyforgalom területén kereskedelem és szolgáltató tevékenység szállásférőhely nélkül,
bc) a teherforgalom területén a teheráruval kapcsolatos logisztikai tevékenység közvetlen kiskereskedelmi árusítás nélkül.
(3) KÖ/u jelű kül- és belterületi főutak, mellékutak, valamint csomópontjaik területe
a) Alaprendeltetése: a közúti közlekedés (gépjármű, kerékpáros és gyalogos utak) és közműhálózat létesítményeinek helybiztosítása.
b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:
ba) gépkocsi parkoló és várakozó, ha a közlekedésbiztonság feltételei azt megengedik. Amennyiben a megváltozó forgalmi viszonyok miatt a már kialakított szgk. parkoló, várakozóhely a közúti forgalom akadályává válik vagy a közlekedésbiztonság feltételei már nem állnak fenn, úgy annak megszüntetéséről vagy időben történő korlátozásáról haladéktalanul intézkedni kell,
bb) egyéb rendeltetésű létesítmény csak meghatározott ideig szóló engedéllyel a „Közterület alakítással kapcsolatos előírások” című fejezet szerint helyezhető el, az alap- és kiegészítő rendeltetés által el nem foglalt területeken zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani a Zöldfelületekre vonatkozó fejezet előírásai szerint.
(4) KÖ/p jelű jelentős közhasználatú parkoló terület
a) Alaprendeltetése: olyan közlekedési célú közterület, mely elsősorban szgk-k egyidejűleg nagyobb mennyiségének parkolására szolgál.
b) Kiegészítő rendeltetés nem helyezhető el.
(5) KM jelű közmű terület
a) Alaprendeltetése: célzott területfelhasználással csak a közmű hálózat építményeinek elhelyezésére és kötelezően körbekerítendő védőterületeire szolgál.
b) A védőterületen legfeljebb a közművek építményei és az azok megközelítését szolgáló utak helyezhetők el, a fennmaradó területeken többszintes zöldfelületet kell létesíteni a lehetőségek alapján talajtakaró, cserje és fa fajok telepítésével.
ZÖLDTERÜLETEK
50. § (1) A zöldterületek övezeteinek jele és megnevezése:
a) Zkpe Városközponti közpark-együttes
b) Zvkp Városi szintű közpark
c) Zkp Városrészi közpark
d) Zkk Közkert
e) Zkt Fásított köztér
f) Z/Sh Sághegy zöldterülete
(2) Zkpe jelű városközponti közpark-együttes a város központi, frekventált részén lévő, kiemelt kialakítású és fenntartású, de csak egyetlen funkcionális egységet tartalmazó, a közlekedés elsődlegességét figyelembe vevő, elsősorban esztétikai-díszítő célú zöldterület.
a) Városközponti közpark-együttes:
aa) Dr. Géfin Lajos tér
ab) Szentháromság tér
ac) Hollósy Jusztinián tér
b) Városközponti közpark-együttesben pihenőkert-díszkert funkciójú kertrészeket kell elhelyezni:
c) Területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.
(3) Zvkp jelű városi szintű közpark a város egészét szolgáló, annak kiemelt részén lévő, kiemelt kialakítású és fenntartású, több funkcionális egységet magába foglaló zöldterület.
a) Városi szintű közpark lehatárolása: „Vulkán-park”: Építők útja – Sági út - Sport utca – Tó utca
b) Városi szintű közparkban az alábbi funkciójú kertrészeket kell elhelyezni:
ba) pihenőkert-díszkert,
bb) játszókert,
bc) sportkert.
c) Területén a parkfenntartás céljára közhasználat elől elzárt terület az összterületének 5 %-át nem haladhatja meg.
d) A városi szintű közpark területébe harapó víztorony telke a víztorony áthelyezése után a park ingatlanához csatolandó és azt a park szerves részeként kell kialakítani.
e) A városi szintű közparkban kialakított tóval kapcsolatos sajátos követelmények:
ea) A park tervezésénél és kialakításánál a vízügyi szempontok érvényre juttatásának biztosítását elsődlegesnek kell tekinteni. Parti rézsűi tervezésénél és kialakításánál a balesetvédelmi szempontokat is kiemelten kell kezelni, de a vízhez való odajutást a partvonal teljes hosszúságban biztosítani kell.
eb) A mederkialakítást természet közeli (mérnökbiológiai) módszerekkel kell megvalósítani.
ec) A csónakok és vízi sporteszközök használatához szükséges partkiképzést is létesíteni kell, amelyhez a vízfelület felől és a közút felől egyaránt megközelíthetően legalább 50 m2 területű burkolt felületet kell kialakítani.
(4) Zkp jelű városrészi közparkok a város egy-egy városrészének – lehetőleg - központi részén elhelyezkedő, városrészi szinten kiemelt jelentőségű, változó mennyiségű funkcionális egységet magába foglaló zöldterület. Feladata elsődlegesen a környező városrész lakosságának kiszolgálása.
a) Városrészi közparkok:
aa) Pityervár:0116/43 és 0116/44 hrsz. SzT-n jelölt része
ab) Nemesdömölk:Ostffy tér
ac) Pórdömölk: romtemplom körüli park
ad) Celli városrész 1.: Liget
ae) Celli városrész 2.: 1275 hrsz. SzT-n jelölt része (Tátra-Hársfa u.)
af) Alsóság 1.: 2385 hrsz. SzT-n jelölt része (Dobó K. u. folyt.)
ag) Alsóság 2.: 1886/1-3, 1887 és 1893 hrsz. SzT-n jelölt része
ah) Alsóság 3.: 2904 hrsz.
ai) Izsákfa: Paprét
b) Városrészi közparkban az alábbi funkciójú kertrészeket lehet elhelyezni:
ba) pihenőkert-díszkert,
bb) játszókert,
bc) sportkert.
c) Területén a parkfenntartás céljára a közhasználat elől elzárt terület az összterületének 5 %-át nem haladhatja meg.
(5) Zkk jelű közkertek, amelyek nem érik el a közparkok többfunkciós parkjainak zöldterületi mértékét és minőségét, ugyanakkor egy, de méretüktől függően több funkcionális egységet is magukba foglalhatnak.
a) Közkertben az alábbi funkciójú kertrészeket lehet elhelyezni:
aa) pihenőkert-díszkert
ab) játszókert
ac) sportkert.
b) Területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.
(6) Zkt jelű fásított közterek egyes városrészeknek a településfejlődés során történelmileg kialakult központi orsós terei, melyek megőrzése mellett elsődleges szempont a közlekedés zavartalanságának biztosítása.
a) Fásított közterek:
aa) Alsóság: katolikus templom előtti tér (Sági út mentén)
ab) Alsóság: Somogyi Béla tér
ac) Izsákfa: katolikus templom előtti tér (Izsákfa út mentén)
b) Fásított köztéren díszkert funkciójú kertrészeket kell elhelyezni:
c) Területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.
(7) Z/Sh jelű Sághegy zöldterülete a felhagyott külszíni bánya fokozottan védett területe.
(8) Az övezetek telkei a HÉSZ 13. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhetők be.
ERDŐTERÜLETEK
51. § (1) Az erdőterületek övezeteinek jele és megnevezése:
a) Ev Védelmi (védett és védő) erdő terület
b) Eg Gazdasági erdő terület
c) Ee Egészségügyi-szociális-turisztikai erdő terület
(2) Az erdőterületek általános előírásai:
a) Az övezetekben elhelyezhető alaprendeltetés: az erdőművelés és a vadgazdaság létesítményei. Az alaprendeltetés mellett erdőrészletenként további rendeltetés vagy rendeltetések is megállapíthatók, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során figyelembe kell venni.
b) Az övezetben megengedett legkisebb földrészletnél (telekméretnél) kisebb ingatlanon épület nem helyezhető el.
c) Ahol az övezeti előírás megengedi épület elhelyezését, ott szabadon álló beépítési módot kell alkalmazni.
(3) Védelmi erdők előírásai
a) A védelmi erdők védett vagy védő erdők lehetnek.
b) Védett erdők:
ba) Natura 2000 terület erdei
bb) Sághegyi Tájvédelmi Körzet erdei
c) Védő erdők: minden további, a Szabályozási Terven védelmi erdőnek jelölt erdő.
d) A védelmi erdőkben épület nem helyezhető el.
(4) Gazdasági erdők előírásai
a) A gazdasági erdők alaprendeltetése: erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás, amellyel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:
ba) őrház, erdészlak, vadles
bb) vendéglátás létesítményei: étterem, büfé, valamint turistaház legfeljebb 50 vendégférőhellyel, nyilvános WC
bc) erdei szabadtéri sportlétesítmények, öltőző legfeljebb 50 férőhellyel.
(5) Egészségügyi-szociális-turisztikai erdők előírásai
a) Az egészségügyi-szociális-turisztikai erdők alaprendeltetése: erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás mellett egészségügyi-szociális és turisztikai célok megvalósítása, amelyekkel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:
ba) őrház, erdészlak, vadles
bb) vendéglátás létesítményei: étterem, büfé, valamint turistaház legfeljebb 50 vendégférőhellyel, nyilvános WC
bc) erdei szabadtéri sportlétesítmények, öltőző legfeljebb 50 férőhellyel.
(6) Épületek és kerítések elhelyezésének szabályai megegyeznek a mezőgazdasági területek előírásaival.
(7) Az övezetek telkei a HÉSZ 14. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
52. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteinek jele és megnevezése:
a) Má Általános mezőgazdasági terület
b) Má/… Általános mezőgazdasági terület (távlatban beépítésre szánt terület céljára tartalékolt)
c) Mk Kertes mezőgazdasági terület
d) Mk/Sh Sághegyi kertes mezőgazdasági területe
(2) A mezőgazdasági területek általános előírásai:
Sághegy egyedi építési előírásai
53. § (1) Ezen egyedi építési előírások a külterületi SzT-n Tk-val jelölt, Sághegyi Tájvédelmi Körzet területére érvényesek (SzT-i jele: Mk/Sh).
(2) A Sághegyi T. K. területén csak a táj- és természetvédelem érdekeinek megfelelő használat és gazdálkodás engedélyezhető.
(3) A Sághegyi T. K. területén az alábbi funkciók céljára helyezhetők el létesítmények:
a) lakóépület
b) pince-présház
c) idegenforgalom, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás
d) pihenés, rekreáció, sportolás, szabadidő eltöltés, gyógyászat
e) oktatás, kutatás, ismeretterjesztés
f) természet-, környezet- és tájvédelem
g) közlekedés és közmű
h) szőlő, gyümölcsös és kertes mezőgazdaság
i) erdőgazdaság
j) egyéb zöldfelületi létesítmények.
(4) A területen építési telkenként legfeljebb egy, pince-présház egységet magába foglaló épület létesíthető.
(5) A terület legalább részleges közművesítés megléte esetén építhető be, mely vezetékes vízellátást és elektromos energia-ellátást jelent.
(6) A létesítményekre vonatkozó egyedi előírások:
a) 16 m telekszélességig oldalhatáros beépítéssel kell építkezni
b) 16 m telekszélesség fölött szabadonálló módon kell építkezni
c) az előkert mérete bármely beépítési módnál min. 10 m.
(7)37
(8)38
(9)39
(10) Közlekedési létesítmények
a) a közlekedés részére az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók:
aa) 8432 Celldömölk-Gérce országos mellékút: 30 m (tengelytől 50-50 m védőtávval)
ab) helyi gyűjtőutak: 22 m
ac) hegyláb menti körgyűrű: 16 m
ad) turistaházhoz felvezető út: 12 m
ae) főbb „feltáró” utak: 8 m
af) alsóbbrendű „feltáró” utak: 6 m
ag) egyéb utak: 3 m.
A fenti szabályozási szélességeken belül kell a felszíni vízelvezetést is megoldani.
b) parkolóhelyek számára közterületet kell biztosítani:
ba) személygépkocsik számára a turistaházhoz vezető 8 m szab. szélességű közút mentén
bb) buszok számára a turistaházhoz vezető 12 m szab. szélességű közút mentén.
(11) Felszíni vízelvezetés létesítményei
a) csapadékvíz-elvezetés az utakon:
aa) 6 m szab. szélességnél az úttengelyben
ab) 8 m szab. szélességnél egyoldali árokkal (U-alakú betoncsatorna min. 40x60 cm szelvénnyel)
ac) 12 m szab. szélességnél kétoldali árokkal (trapéz szelvény)
b) a csapadékvíz-elvezető árkokban hordalékfogó műtárgyak létesítése és rendszeres tisztítása biztosítandó.
(12) Hatályon kívül helyezve.
Vízgazdálkodási területek
54. § (1) A vízgazdálkodási területeket (SzT-i jele: V) és megközelítő sávjaikat – a zöldterületek övezeteit kivéve - az egyéb övezetek ingatlanaitól el kell választani. A telekalakítást legkésőbb a határos területek beépítése előtt el kell végezni. Olyan földrészlet vagy telek, amelynek területébe vízgazdálkodási terület belenyúlik, csak a vízügyi hatóság egyedi szakvéleménye alapján építhető be.
(2) A vízgazdálkodási területen elhelyezhető kiegészítő rendeltetés:
a) A közbiztonság építményei: vízi rendészet, vízi mentés stb. építményei
b) A parti és a vízi turizmus – állandó és időszakos használatú – építményei:
ba) strand időszakos létesítményei, amelyek területét a vízgazdálkodási és közbiztonsági szempontok alapján lehet kijelölni és használatának időszakát e szempontok szerint korlátozni lehet
bb) csónak számára megközelítő út és rámpa a vízfelületig.
(3) A vízgazdálkodási területen nem helyezhető el vízi-állás vagy ahhoz hasonló építmény, amely a meder talajába épített vagy a meder talajára támaszkodó építmény (cölöpállás, horgászállás és –pad, napozó terasz, stég jellegű építmény és azon épület, napozó stb.).
54/A. §40 K-En Különleges megújuló energiaforrás hasznosításának célját szolgáló terület, ahol a megújuló energiaforrás hasznosításához szükséges és a terület kiszolgálására szolgáló építmények helyezhetők el.
HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
55. § (1) Ez a rendelet a jóváhagyását követő napon lép hatályba és a jóváhagyását követő hónap első napjától kezdődő építésügyi és egyéb eljárásokban kell alkalmazni. Ez idő előtt benyújtott kérelmeket az építtető kérésére lehet e rendelet szerint elbírálni.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az érvényben lévő Szabályozási Tervek hatályukat vesztik.
(3) E rendelet mellékletei: 1. sz. melléklet: Sz-B/1-46. jelű tervlapok: Belterület Szabályozási Terve (M = 1:1.000), amely a belterületre és a tervezett belterületre vonatkozik. 2. sz. melléklet:
2. melléklet
1a. K-01:
1b. K-02:
1c. K-3:
1d. K-4:
1e. K-05:
1f. K-06:
1g. K-7:
1h. K-8:
1i. K-09:
1j. K-10:
1k. K-11:
1l. K-12:
1m. K-13:
1n. K-14:
1o. K-15:
1p. K-16:
1q. K-17:
1r. K-18:
1s. K-19:
1t. K-Sh-1:
1u.43 K-Sh-2:
1v. Fedlap:
1w. Jelmagyarázat:
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet44
|
A Vk építési övezet beépítési paraméterei [A HÉSZ 45. § (6) bekezdéséhez] |
||||||||
|
az |
a telek megengedett |
az épület megengedett |
||||||
|
legkisebb kialakítható |
legnagyobb |
legkisebb |
legkisebb |
legnagyobb |
||||
|
területe |
szélessége |
szintterületi mutatója |
beépítési mértéke |
terepszint alatti beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
építménymagassága |
||
|
m2 |
m |
m2/m2 |
% |
% |
% |
m |
||
|
Vk- |
1000 |
25 |
1,5 |
40 |
60 |
30 |
6,0 |
10,5 |
|
Vk- |
2000 |
40 |
1,0 |
30 |
50 |
35 |
4,5 |
6,0 |
|
Vk- |
2000 |
40 |
1,2 |
30 |
50 |
35 |
4,5 |
7,5 |
|
Vk- |
2000 |
40 |
1,5 |
30 |
50 |
35 |
6,0 |
10,5 |
|
Vk- |
1500 |
35 |
1,0 |
30 |
50 |
35 |
4,5 |
6,0 |
|
Vk- |
1500 |
35 |
1,5 |
40 |
60 |
30 |
6,0 |
10,5 |
|
Vk- |
1500 |
25 |
1,5 |
40 |
60 |
30 |
4,0 |
10,5 |
10. melléklet
11. melléklet
12. melléklet45
|
A különleges területek építési övezet telkeire vonatkozó beépítési paraméterek |
|||||||||
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
|
|
az építési övezet jele |
a telek megengedett |
az épület megengedett |
|||||||
|
a legkisebb kialakítható |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
||||||
|
területe |
szélessége |
szintterületi mutatója |
beépítési mértéke |
terep- szint alatti beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
építménymagassága |
|||
|
m2 |
m |
m2/m2 |
% |
% |
% |
m |
m |
||
|
K/k |
15000 |
100 |
1,0 |
40 |
60 |
40 |
5,5 |
10,5 |
|
|
A |
K/r-1 |
6000 |
50 |
1,0 |
30 |
60 |
40 |
3,5 |
10,5 |
|
B |
K/r-2 |
2000 |
40 |
0,2 |
20 |
60 |
50 |
3,5 |
7,5 |
|
C |
K/r-3 |
10000 |
80 |
0,4 |
25 |
60 |
45 |
3,5 |
7,5 |
|
D |
K/zi |
6000 |
80 |
0,2 |
10 |
20 |
75 |
3,5 |
7,5 |
|
E |
K/sp |
1500 |
40 |
0,5 |
25 |
30 |
50 |
3,5 |
10,5 |
|
F |
K/h |
1500 |
40 |
0,8 |
40 |
40 |
40 |
3,5 |
10,5 |
|
G |
Kh-1 |
1200 |
20 |
0,8 |
40 |
40 |
20 |
3,5 |
6,0 |
|
H |
K/t |
6000 |
80 |
0,4 |
10 |
20 |
75 |
3,5 |
7,5 |
|
I |
K/szvt |
3000 |
50 |
0,4 |
40 |
60 |
40 |
5,5 |
15,0 |
|
J |
K/hl |
3000 |
50 |
0,4 |
40 |
60 |
40 |
5,5 |
15,0 |
|
K |
K/üat |
1500 |
40 |
0,8 |
25 |
30 |
40 |
3,5 |
15,0 |
|
L |
K/b |
6000 |
80 |
0,2 |
15 |
20 |
60 |
3,5 |
15,0 |
|
M |
K/kö |
3000 |
40 |
1,0 |
40 |
60 |
30 |
3,5 |
12,5 |
|
N |
K/l |
20000 |
100 |
1,0 |
40 |
60 |
30 |
5,5 |
15,0 |
|
O |
Kkö-g |
600 |
- |
1,0 |
40 |
60 |
40 |
3,0 |
4,5 |
13. melléklet
14. melléklet
15. melléklet
1. függelék
1a. Műemlékek és műemléki környezetek
1b. Régészeti lelőhelyek
2. függelék
2a. Helyi védettségű épületek
2b. Helyi védettségű épülethomlokzatok
2c. Helyi védettségű szakrális emlékek
2d. Helyi védettségű utcakép területe
2e. Helyi védettségű orsós terek
3. függelék
3a. Honos vagy meghonosodott fák jegyzéke
3b. Díszfák fontosabb méretei
16. melléklet46
Országos szerv az önkormányzat véleményének figyelembe vételével rendeli el, a Szabályozási Terv kötelező elemként átveszi és a HÉSz egybe szerkesztve tartalmazza.
Országos szerv az önkormányzat véleményének figyelembe vételével rendeli el, a Szabályozási Terv kötelező elemként átveszi és a HÉSz egybe szerkesztve tartalmazza.
A 8. § (1) bekezdése a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény.
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet.
A Sághegyi Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 1/1975. OTvH határozat.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4.§ (g) bek.
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény.
Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM rendelet.
Az országos védelemmel kapcsolatban az önkormányzat véleményének figyelembe vételével az illetékes országos szervezet rendelkezik, a szabályozási terv e rendelkezéseket (védettségeket) a szabályozási tervben a helyi védelemmel egybe szerkesztve feltünteti.
A 26. § (2) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (4) bekezdése a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdés c) pontja a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdés d) pontját a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (7) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 28. § (8) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 29. §-t a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (3) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § (3) bekezdés g) pontját a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (V. 3.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 31. § (4) bekezdés d) pontja a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (V. 3.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (6) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 33. § (1) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (4) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (5) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (5) bekezdés n) pontját a Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 39. § (11) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Lásd OTÉK 42.§-a.
A 41. § (7) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (V. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 45. § (1) bekezdése a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (3) bekezdése a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd OTÉK 42.§-a.
A 45. § (7) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.
A 48. § (1) bekezdés c) pontja a Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (1) bekezdés d) pontja a Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (2) bekezdés e) pontja a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (2) bekezdés m) pontját a Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 53. § (7) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53. § (8) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53. § (9) bekezdését a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54/A. §-t a Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény.
Az 1. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (V. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 1u. pontja a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 12. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 12. melléklet a Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. mellékletet a Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése iktatta be.