Felsőtold Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2019. 10. 10Felsőtold Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2019.10.10.
I.
Általános előírások
1. § (1.) Felsőtold Község Önkormányzata Felsőtold község Helyi Építési Szabályzatát ezen rendelettel állapítja meg.
(2.) A rendelet hatálya Felsőtold község közigazgatási területére terjed ki.
(3.) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telkeket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. Törvény,
- az Országos Területrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai,
- a 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet az OTÉK módosításáról,
- a termőföldről szóló 1994. évi LX. Törvény 36. § (2) bekezdés,
- az 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről,
- az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Tv. (Etv) és a végrehajtására kiadott, többször módosított 29/1997 (IV.30.) FM rendelet,
- a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet,
- jelen rendelet és a Szabályozási tervlap szerint szabad.
2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretén belül módosíthatók.
II.
A területek felhasználása
3. § (1.) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:
a) beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett),
b) beépítésre nem szánt területeket határol le.
(2.) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási terv (külterületi szabályozási terv H-3 rajz, belterületi szabályozási terv H-4 rajz) határozza meg.
(3.) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről – a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével – és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4.) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósulás előtt:
a) csak az eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
b) terepszint alatti építmények – a közmű létesítmények kivételével – nem létesíthetők.
4. §
Belterületi határ
(1.) A belterületi határ módosításáról a Szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(2.) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Felsőtold Polgármesteri Hivatalnak a Pásztói Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni.
A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni. A belterületbe csatolás a tulajdonosi igényeknek megfelelően, folyamatosan történjen. A terület egyes részletei külön is belterületbe csatolhatók.
(3.) Országos jelentőségű védett terület (Kelet- Cserhát Tájvédelmi Körzet) földterületei nem vonhatók belterületbe (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 37. § (5) bekezdése alapján).
5. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, vízgazdálkodási területek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI
6. § (1) E rendelet és a Szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.
(2.) A beépítésre szánt terület általános és sajátos használatuk szerint:
1. lakó -,
1.1. falusias lakó (Lf) -,
2. vegyes -,
2.1. településközpont vegyes (Vt) -,
3. gazdasági-,
3.1. kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)-,
4. különleges
terület-felhasználási egységekre tagolt.
LAKÓTERÜLET
7. §
Falusias lakóterület
(Lf jelű)
(1.) A falusias lakóterület legfeljebb 4,50 m-es építmény magasságú (tetőtér beépítés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), kétlakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2.) A falusias lakóterületen elhelyezhetők:
a) lakóépület
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportépítmény
(3.) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint).
(4.) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és (10) bekezdésben előírtak szerint kell elvezetni.
(5.) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett – légvezetéken is – vezethetők.
(6.) Építmények közötti legkisebb védőtávolság min. 6 m (OTÉK 36. § szerint). Ettől kevesebb csak foghíjbeépítés, átépítés esetén lehetséges (az OTÉK 36. § (2) bekezdés b, és c, pont előírásai szerint).
(7.) Az épületeket magas tetővel kell megépíteni.
8. §
Falusias lakóterület övezetei
(1.) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2.) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3.) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
Beépítési módja |
Övezeti |
Legnagyobb szintterület - sűrűség |
Legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Legnagyobb építmény- |
Oldalhatáron |
Lf |
0,5 |
900 |
30 |
4,50 |
Oldalhatáron |
Lf |
0,5 |
K |
30 |
4,50 |
A legkisebb zöldfelület területe 40 % kell, hogy legyen (OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó).
K = Csak kialakult lakóterület esetében alkalmazható besorolási lehetőség.
(4.) Lakóterületen a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.
(5.) Az építési telek legyen közterületről megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.
(6.) Lakóterületen (lakó- és intézményépületeknél egyaránt) oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekhatártól min. 1m-re helyezhető el az új épület. Ez vonatkozik meglévő épület elbontása és átépítése esetén. Lakóterületen üdülőépület építhető. Az üdülőépület legkisebb területe min. 40 m2. Faház nem építhető lakóterületen.
(7.) Amennyiben a kialakult telek területe nem éri el az 500 m2-t, építési engedély nem adható.
(8.) Tervezett beépítésnél a legkisebb telekszélesség közbülső teleknél min. 18 m, sarokteleknél min. 20 m, a telekmélység min. 40 m kell, hogy legyen.
(9.) Kialakult teleknél a legkisebb telekszélesség min. 14 m. Az ennél keskenyebb telkekre építési engedély nem adható, csak művelés céljára használható, vagy a szomszédos telekhez kell csatolni.
(10.) Új beépítés esetén az előkert mértéke 5 m. Foghíjbeépítésnél az előkertet a meglévő építéshez kell igazítani.
(11.) Az állattartást helyi rendeletben kell szabályozni. A HÉSZ 1. sz mellékletében megadjuk a lakóterületen tartható állatok maximális számát, illetve az állattartó épületeknek az egyéb építményektől előírt minimális védőtávolságát. Állattartási melléképület csak lakóépületnél építhető, a védőtávolságok megtartásával.
(12.) A szabályozási tervlapon megszüntető jellel ellátott épületeken csak az állékonyságot, egészséget, élet – vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot megelőzéséhez, vagy megszüntetéséhez szükséges munkák végezhetők.
9. § (1.) Közösségi célú funkció – kereskedelmi, szolgáltató stb. – megvalósulása esetén a HÉSZ 7. § és 8. § előírásait kell alkalmazni.
(2.) A kialakult telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.
(3.) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.
(4.) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:
- nappal (6-22 h) az 50 dB-t,
- éjjel (22-6 h) a 40dB-t
ne haladja meg.
(5.) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási – rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
VEGYES TERÜLET
Településközpont vegyes terület
(Vt jelű)
10. § (1.) A településközpont vegyes területen legfeljebb 4,50 m építménymagasságú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a) egylakásos lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(3.) A településközpont vegyes területein belül csak a területen lévő építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi parkoló alakítható ki.
(4.) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizet zárt, szivárgásmentes tárolóban kell összegyűjteni.
(5.) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és (10) pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.
Településközpont vegyes terület övezetei
11. § (1.) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2.) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3.) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
Beépítési módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szintterület sűrűség |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb építménymagasság (m) |
Oldalhatáron álló |
Vt |
2,0 |
K |
50 |
4,50 |
A legkisebb zöldterület 30 %.
(4.) A településközpont vegyes területen haszonállat tartás nem megengedett.
(5.) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt.
(6.) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekhatártól min 1 m-re helyezhető el az épület (csak tervezett beépítésnél).
GAZDASÁGI TERÜLET
12. § (1.) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2.) A gazdasági terület lehet:
-kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.
13. §
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
(Gksz jelű)
(1.) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2.) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(3.) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület
(4.) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
b) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(5.) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
Beépítési módja |
Övezeti jele |
Legkisebb zöldterület (%) |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb építménymagasság (m) |
szabadon álló |
Gksz |
30 |
K |
50 |
4,50 |
A zöldterület az OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó.
K= Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség.
(6.) Az épületek elhelyezésénél az OTÉK által előírt minimum értékeket kell figyelembe venni( elő-, oldal-, és hátsókert).
(7.) A kialakított telekméret az épület elhelyezésén túl biztosítsa a rendeltetés terület % igényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.
(8.) A terület határán túl mért hangnyomásszint:
-nappal (6-22 h) az 55 dB-t,
-éjjel (22-6 h) a 40 dB-t
ne haladja meg.
KÜLÖNLEGES TERÜLET
14. § (1.) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.
(2.) Különleges területnek minősíti a Szabályozási terv:
-a temető területét,
-sportpálya területét,
-a szennyvíztisztító területét,
15. §
Temető
(KT-T jelű)
(1.) A temető kegyeleti hely, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az 1999. évi XLIII. törvény 3. § (a),(c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.
(2.) A temető területén minden építés tekintetében az 1999. évi XLIII. törvény 3. § (1.), 37. § (1.) és (2.) pontjai alapján kell ellátni. A temető területét a Szabályozási terv jelöli.
(3.) A temető területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, sírkert, fenntartó épület, hulladékgyűjtő, stb..).
(4.) Az építmények magas tetővel kerüljenek kialakításra (mellőzni kell a hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg használatát). A kerítés és a bejárati kapu fából vagy drótból készüljön.
(5.) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.
(6.) A temető telekhatárától számított 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.
(7.) A temető telekhatárától számított 50 m széles területsávon – mint védőterületen belül – kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény nem helyezhető el (pl. vendéglátóhely).
(8.) A temető területére vonatkozó előírások:
-Telekterület: kialakult állapot
-Beépítési mód: szabadon álló
-Legnagyobb beépítettség: 10 %
-Legkisebb zöldterület: 50 %.
-Legnagyobb építménymagasság: 4,50 m lehet.
Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiépítése.
(9.) A temető bővítését a szabályozási tervnek megfelelően kell megvalósítani. A 36/2002. (III.7.) Korm. Rendelet szerint meglévő temető bővítésénél legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.
(10.) A temető bővítésénél illetve a védő zöldsáv kialakításánál figyelembe kell venni a keresztülhaladó gázvezeték hálózatot és min. 5-5 m védőtávolságot biztosítani kell.
(11.) A temető bővítése esetén a védő zöldsáv telepítésekor a 034/8 hrsz-ú területen régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.
16. §
Sportpálya
(KT-SP jelű)
(1.) A sportpálya területét a Szabályozási terv jelöli.
(2.) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, klubház, lelátó, stb).
(3.) A legnagyobb beépítettség max. 10 % lehet. Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni. Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiépítése.
A legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet.
(4.) A szükséges gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.
(5.) A legkisebb zöldfelület min 40 % kell, hogy legyen.
17. §
Szennyvíztisztító
(KT-SZT jelű)
(1.) A szennyvíztisztító helyét a Szabályozási terv jelöli.
(2.) A területen csak a technológiai igényeknek megfelelő létesítmények építhetők.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
18. § (1.)A beépítésre nem szánt terület:
a) közlekedési területek,
b) zöldterületek,
c) erdőterületek,
d) mezőgazdasági területek,
e) vízgazdálkodási területek,
f) különleges területek
(2.) A terület felhasználási egységek övezetekre tagolódnak.
(3.) A Szuha patakba, mint lehetséges befogadóba a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően tisztított szennyvíz kerülhet.
19. §
Közlekedési területek
(1.) A közlekedési terület az utak, vasutak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók) – a járdák, gyalogutak, kerékpárutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2.) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
-közlekedési létesítmények,
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
-igazgatási épület,
(3.) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.
(4.) Felsőtold község az ÚT 2—1.218. Útügyi Műszaki Előírás (A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarésze) alapján „A” tervezési csoportba sorolható.
20. §
Országos mellékút
(1.) A község területén az alábbi utak haladnak keresztül:
-2122. sz. Szécsény- Pásztó összekötő út, belterületen Szécsényi út,
-21145. sz. Garábi bekötő út, belterületen Kossuth L. út.
A Széchenyi út szabályozási szélessége 14-18 m, a Kossuth L. út szabályozási szélessége 10-20 m között van.
(2.) Az utak tervezési osztályba sorolása:
-Külterületen: 2122. sz. út, - K.V.C vagy D
21145 sz. út – K.VI.B vagy C
-Belterületen: 2122 sz. út, - B.V.bC
21145 sz. út – B.V.bC
21. §
Gyűjtőutak, egyéb utak
(1.) Külterületi gyűjtőút:
funkcióját a forgalmi utak látják el.
(2.) Egyéb utak – a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtő utak kivételével – a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 16 m kell, hogy legyen.
(3.) Az utak tervezési osztályba sorolása:
Egyéb külterületi utak: K.VIII.C
22. §
Lakó utak
(1.) A HÉSZ 20. § és 21. § -iban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút. A lakó utak szabályozási szélessége min. 14 m.
(2.) Lakó utak osztályba sorolása:
-lakó utak (14-16 m) – B VI.dD—C
23. §
Gyalogutak, gyalogos forgalom
(1.) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára – ahol még nincs – legalább egy oldalon a járdát ki kell építeni.
(2.) A meglévő és tervezett gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási terv jelöli.
Az önálló gyalogút szabályozási szélessége min. 3 m.
(3.) Gyalogút osztályba sorolása: B.X.
24. §
Állóforgalom, tömegközlekedés
(1.) A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót – lakóépületeknél, intézményépületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeken stb. – saját telken belül kell kialakítani.
(2.) Közterületen gépkocsi parkoló az alábbi helyen kerül kialakításra:
-309 hrsz.-ú út mellet
(3.) A gépkocsi parkolók helyét a Szabályozási terv jelöli.
(4.) Az autóbuszmegállók helyeit a Szabályozási terv jelöli.
(5.) Az autóbuszmegállókban a leálló öblöket ki kell építeni.
25. §
Kerékpárút
(1.) A kerékpárutat a „Nógrád megye közlekedésfejlesztési koncepció”-ja és Nógrád megye területrendezési terve alapján jelöltük ki.
(2.) Kerékpárutak építését csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet végezni.
(3.) Kerékpárút osztályba sorolása: B.IX.
26. §
Zöldterület
(Z jelű)
(1.) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér).
(2.) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3.) A zöldterületen elhelyezhető
a) a pihenést, testedzést szolgáló építmény(sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.).
b) vendéglátó épület, valamint
c) a terület fenntartásához szükséges épület.
Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiéíptése.
(4.) A zöldterület beépítésének feltételei:
-beépítés módja: szabadon álló
-legnagyobb beépítettség: 2 %
-legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.
(5.) A tervezett és a meglévő zöldterületeket a Szabályozási terv jelöli.
(6.) Az utak mentén, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi.
27. §
Erdőterületek
(1.) Az erdő a település területének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2.) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
a) gazdasági
b) védelmi (védett és védő)
rendeltetésű lehet.
(3.) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.
(4.) A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó nagyságú területen
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (kezelő- vagy erdészház)
b) biztonsági okból szükséges őrház
c) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el
0,5 %-os beépítettséggel.
(5.) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosításra csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
(6.) A településrendezési terv készítésekor erdőterületek igénybevételére nem kerül sor.
28. §
Gazdasági célú erdőterületek
(Eg jelű)
(1.) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja – külön törvényben meghatározva – az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2.) A külterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.
(3.) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság engedélyével lehet.
(4.) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető. Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.
(5.) Építmények erdőben történő elhelyezéséhez és minden egyéb, külterületen történő építéshez a 166/1999. (XI.19.) Kormányrendelet mellékletének 1. pontjában foglaltak értelmében be kell szerezni a Természetvédelmi Hatóság Szakhatósági hozzájárulását is.
29. §
Védelmi erdőterületek
(Ev jelű)
(1.) A védelmi célú erdőterület a települést védő, illetve védett erdő, melyet a Szabályozási terv jelöl.
(2.) A védelmi célú erdőterületen építményt elhelyezni nem lehet.
(3.) Védett természeti területen lévő erdő elsődleges rendeltetése védelmi. Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
(4.) Tarvágás csak a nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra nem épes állományokban (max. 3 ha) engedélyezhető.
(5.) Erdőfelújítást a termőhelyek megfelelő őshonos fajokkal, természetes felújítási módszerekkel kell végezni.
30. §
Mezőgazdasági területek
(1.) A mezőgazdasági terület a növény, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei elhelyezésére szolgál.
(2.) A mezőgazdasági területek övezeteire jelen szabályzat előírásain túl a termőföld védelméről és használatáról szóló törvények és jogszabályok előírásait is érvényesíteni kell.
(3.) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(4.) A mezőgazdasági terület:
-általános
-védett
mezőgazdasági terület lehet.
(5.) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
31. §
Általános mezőgazdasági terület
(Má jelű)
(1.) A mezőgazdasági területen
a) Az 1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem lehet,
b) Az 1000—2000 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
c) A 2000 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(2.) Mezőgazdasági területen egy darab ideiglenes tartózkodásra alkalmas építmény helyezhető el 3 %-os beépítettséggel, de az alapterülete nem lehet több 30 m2-nél. Elhelyezhetők továbbá - a 3 % -os beépítés figyelembe vételével – állattartó és tároló építmények. Az ideiglenes tartózkodásra alkalmas építmény földszintes, max. 3,50 m építménymagasságú magastetős épület legyen. Az állattartó és tároló építményekre a magassági korlátozás nem vonatkozik. Ezek magassága max. 6,0 m lehet.
(3.) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 40%-ot nem haladhatja meg.
(4.) A birtokközpont kialakításához építési engedély szükséges, az építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik.
Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra kerültek.
(5.) Építmény elhelyezésének feltétele a területről való megközelítés lehetősége. Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz--on útként nyilvántartott magánútról kell megközelítőnek lennie.
(6.) Új nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min. 1000 m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája „hígtrágyás” nem lehet. A védőtávolság környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.
(7.) Régészetileg érintett mezőgazdasági területen a talaj 30 cm-nél mélyebb megbolygatásával járó művelési mód nem lehetséges.
32. §
Védett mezőgazdasági terület (Mv jelű)
(1.) A Kelet - Cserhát Tájvédelmi Körzet területén lévő mezőgazdasági területek védett mezőgazdasági területek.
(2.) A védett mezőgazdasági területen műtrágya és növényvédő szerek használata tilos.
(3.) A védett mezőgazdasági területen szántó művelési ág esetén új épületet, építményt elhelyezni nem lehet, gyepterületen kizárólag a gyepgazdálkodással összefüggő, hagyományos állattartáshoz szükséges építmény a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával létesíthető.
(4.) Védett mezőgazdasági területen belül gyepterületen nem védelmi tevékenység céljából történő gyepfeltörés tilos.
33. §
Vízgazdálkodási terület (V jelű)
(1.) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek.
a) folyóvizek medre és parti sávja,
b) állóvizek medre és parti sávja,
c) vízbeszerzési bázisok és védőterületük
(2.) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.
(3.) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táj— és természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.
(4.) A karbantartási munkák elvégzése érdekében az élő vízfolyások partélétől mindkét oldalon belterületen 6—6 m-es sávot külterületen 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni, azon belül kerítés, építmény nem helyezhető el. Az 1996. évi LIII. törvény (Természetvédelmi törvény) 16. § (5) bekezdésében, 18. §. és 21. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében 10—10 m-es sávot szabadon kell hagyni a vízfolyások medrének szélétől, ez természeti területen, tájvédelmi körzetben 50—50 m védőtávolságot jelent, amin belül új épületet, mesterséges létesítményt elhelyezni csak a Természetvédelmi Hatóság engedélyével lehet.
33/A. § (1) A Különleges rekreációs Kb-re jelű övezetben a pihenést, szabadidő eltöltést, rekreációt szolgáló épületek, kereskedelmi jellegű szállásépület, a turizmust kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület, állattartó épület és tároló épület; irodaépület valamint lakó funkciójú épület helyezhető el.
Az építmények létesítményei és épületei helyezhetők el az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül:
-előkert mértéke minimum 5,0 méter ,
-oldalkert mértéke minimum 5,0 méter,
-hátsókert mértéke minimum 5,0 méter.”
(2) Az övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás elhelyezhető, telkenként legfeljebb egy lakás.
(3) Az övezet telkén a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni
az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
övezet jele |
beép. módja |
A kialakítható telek legkisebb ter. [m²] |
legnagy. beép. |
legnagyobb építm. mag |
legkisebb zöldfelület |
(ép.hely) |
[%] |
[m] |
[%] |
||
Kb-re |
SZ |
10 000 |
2 |
6,0 |
80 |
III.
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
34. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési -, táj— és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egyészség--, a tűz--, a köz-- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.
35. § (1.) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetési építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.
(2.) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
- nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik a vonatkozó külön jogszabályok keretei között, valamint
- köztárgyak.
(3.) Az építési telek épület elhelyezésére vonatkozó területrészét a Szabályozási terv határozza meg.
(4.) Az előkert legkisebb mértéke új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen.
(5.) Gazdasági-- és különleges területen nincs korlátozva a rendeltetési egységek száma.
(6.) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem 6,0 m-nél, sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(7.) A hátsókert legkisebb mértéke min 6 m.
(8.) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák.
(9.) A Szabályozási tervlapon a közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.
(10.) Építési telken és közterületen, valamint építmények homlokzatain 1,0 m2-t meghaladó felületű hirdető berendezés nem létesíthető.
(11.) Mesterségre utaló cégtáblák kihelyezését a polgármesteri hivatalnál be kell jelenteni.
36. §
Építmények elhelyezése közterületen
(1.) Közterületen építményt elhelyezni, a közterületek rendeltetésétől eltérő használatról szóló Önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.
(2.) Telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára vonatkozó, az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
(3.) Meglévő épület átalakítása során létesített – ha műszakilag indokolt – elő lépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
37. § (1.) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerint gépjárműtárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.
(2.) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince, garázs elhelyezhető (elő-- és oldalkerti részen).
IV.
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
38. §
Általános előírások
(1.) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványok ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni az adott szabályozási szélességeken belül.
(2.) A közművek építményeit közterületen kell elhelyezni. A közműhálózatok, ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esnie, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani.
(3.) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani.
(4.) A település tervezésénél, rendezésénél, az utak és a közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításá-
nál, felújításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények lehelyezésének lehetőségét.
(5.) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
(6.) A közművek és a hírközlés helyét, helyi igényét az Msz 7487/2—80 és az Msz 7487/3—80 szabvány alapján kell meghatározni.
(7.) Használatok kívül helyezett kútba szenny- és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.
(8.) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.
(9.) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán – védősávján – belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
(10.) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás, amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti beavatkozásra.)
(11.) Közművek elhelyezése, felújítása, illetve közterületen végzendő földmunkák esetén a HUNGAROTEL zRT.-vel egyeztetni szükséges.
(12.) Új beépítésű területeken kiépítendő közművek költségeinek hozzájárulását – annak mértékét – az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
39. §
Vízellátás
(1.) Beépítésre szánt területen új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §--ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.
(2.) Ahol kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.
(3.) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.
(4.) Közüzemi vízvezeték hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a háztartásokban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése is biztosított.
40. §
Szennyvízelhelyezés, szennyvízelvezetés
(1.) Felsőtold községben a szennyvízcsatorna hálózat még nem épült ki. Kiépítéséig a szennyvizek elhelyezését egyedileg, telkenként kell megoldani. A közműpótló berendezést az érintett építési telken kell elhelyezni. A szennyvízcsatorna kiépítését követően az arra való rácsatlakozós kötelező.
(2.) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.
41. §
Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés
(1.) A csapadékvíz elvezetését az építési telekről az OTÉK 47. § (5.)—(10.) bekezdései alapján kell megoldani, kezelni.
(2.) Az utak mentén legalább egy oldalon a vízelvezető árkot ki kell építeni és azt a befogadóba vezetni.
(3.) Az utaktól függetlenül vezetett árkokat, továbbra is meg kell tartani, azok karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell.
(4.) Az élő vízfolyások rendezett part élétől belterületen 6—6 m-es sávot külterületen 10-10 m-es sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni, azon belül építmény kerítés nem építhető.
A kezelési sávon belül minden tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(5) A felszíni vizek, folyóvizek, állandó és időszakos hasznosítású árkok, állóvizek mederkarbantartó parti sávját szabadon kell hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.
(6) A magántelkeken átvezető mélyvonalakon a csapadékvizek elvezetését biztosító időszakos vízfolyás, vagy időszakos/állandó vízfelület számára a Szabályozási tervlap által csapadékvízelvezető árok építése számára kijelölt területsáv a meder tisztántartása/karbantartása céljából 3-3 m-es fenntartósávot is magába foglal. E fenntartó sávon a karbantartás lehetőségét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell biztosítani. E területsávon belül építményt, épületet elhelyezni nem lehet, kivéve a csapadékvíz elvezetését szolgáló építmény. A telekhatárra könnyen bontható felszínfeletti drótháló kerítés helyezhető el.
42. §
Villamos energia ellátás és hírközlés
(1.) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Az új beépítésű területeken az energiaellátást szintén légvezeték hálózatról kell megoldani.
(2.) Új hírközlési hálózat lehetőleg földkábellel kerüljön kialakításra. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet.)
43. §
Hulladék elhelyezés
(1.) A háztartásokban keletkező – különleges kezelést nem igénylő – kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik.
(2.) Az illegális hulladék lerakóhelyeket – ha van – meg kell szüntetni.
(3.) Építési telken keletkezett hulladékot – annak elszállításáig – csak saját telken lehet tárolni.
(4.) Hulladékgyűjtő szigetet közterületen, lakóövezetben, vagy kereskedelmi egység közelében kell kialakítani. A hulladékgyűjtő szigeten legalább három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített gyűjtését kell biztosítani, továbbá a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átvételét biztosítani kell.
V.
ÉRTÉKVÉDELEM
44. § (1.) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.
(2.) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.
(3.) A 2001. évi LXIV. törvény 11 §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
(4.) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a 2001. évi LXIV. törvény 63. § (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti regionális Irodáját (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) szakhatóságként meg kell keresni.
(5.) A 2001. évi LXIV. törvény 22. § -a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával el kell kerülni. Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen (!) fel kell tárni. A megelőző feltárásra a törvény, valamint a 18/2001. évi (X.18.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében szerződést kell kötnie a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezettel (Salgótarján, Múzeum tér 2.).
(6.) A 2001. évi LXIV törvény 24. §-a értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeumát (Szécsény, Ady E. u. 7.).
(7.) A régészeti örökségvédelmi hatástanulmány készítésekor ismert régészeti lelőhelyek helyrajzi számos listáját Felsőtold község közigazgatási területén, a 3. sz. melléklet tartalmazza.
A jelenleg ismert, azonosított régészeti lelőhelyeket a Szabályozási terv jelöli.
45. §
Művi értékvédelem
Felsőtold községben nincs országos védelem alatt álló műemlék építmény.
46. §
Helyi értékvédelem
(1.) Felsőtoldon nincs meglévő helyi értékvédelem alatt álló építmény.
(2.) Helyi védelem alá kell helyezni az alábbi lakóépületeket (helyrajzi szám szerint:
- Széchenyi úton: 32, 46, 47, 53, 59, 171, 173
- Kossuth L. úton: 88, 90, 99, 108, 155, 156
(3.) A védelemre javasolt épületeknél meg kell tartani az épület jelenlegi tömegét, homlokzatait, az utcafronti homlokzaton megjelenő 2 db nyílását, a tető formáját, a tornácot.
(4.) Bővíteni csak a hátsókert irányába lehet, úgy, hogy az igazodjon a meglévő épülethez.
(5.) Csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa), műanyag lambéria, tükrök használata tilos.
(6.) Az épületek felújításánál a nyílászárók cseréje, homlokzat színezése engedélyköteles.
(7.) Védelemre javasolt épület homlokzatán semmilyen hirdető berendezés nem helyezhető el.
(8.) Kerítés lehetőleg természetes anyagból készüljön (fa vagy élősövény).
(9.) Fűtés korszerűsítése esetén parapet gázfűtés nem engedélyezhető. Tilos továbbá kéményt külső falra, vagy a fal mellé szerelve építeni.
VI.
TÁJ— ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
47. § (1.) Védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.
(2.) Terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények, állatok élőhelyeit, illetve, hogy a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.
(3.) Lakóövezetben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását.
(4.) Fák kivágása közterületen csak engedéllyel történhet.
(5.) A 057/2, 066 egy részét és a 075/4 hrsz-ú területet tájképvédelemben kell részesíteni, a hagyományos tájhasználatot kell megőrizni. Kerülni kell a területen építmények elhelyezését.
48. § (1.) Felsőtold község közigazgatási területén az alábbi meglévő és tervezett védett területek találhatók:
- Kelet- Cserhát Tájvédelmi Körzet (meglévő országos jelentőségű)
- NATURA 2000 Különleges Természetmegőrzési Területek (meglévő, országos jelentőségű)
- Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a Magterület és Puffer terület,
- tervezett természeti területek érintik.
A tájvédelmi körzet és a NATURA 2000 helyrajzi számos listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(2.) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása, belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása stb.) a Községi Önkormányzat és a Természetvédelmi Hatóság folyamatos egyeztetése szükséges.
(3.) Fák kivágása és csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül gondoskodni kell. A 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák nem vághatók ki, csak engedéllyel, ha egészségügyi állapotuk vagy veszélyességük indokolja.
(4.) Védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji— és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
(5.) Új külszíni művelésű bánya védett természeti területen nem létesíthető.
(6.) A védett természeti területen a természetvédelmi kezelési tervben megállapított szabályok is alkalmazandók.
(7.) Védett természeti területen beépítésre szánt területté minősíteni vagy beépítésre nem szánt területet beépíteni csak különleges esetben természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(8.) Védett természeti terület határa mentén legalább 150 m széles védősávot kell kijelölni. A védősávon belül csak olyan területhasználat engedélyezhető, ami a védett természeti területeket értékeket nem veszélyezteti, illetve nem károsítja.
(9.) Természeti területen új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása nélkül lehet.
(10.) A természeti területek esetében (helyrajzi szám hiányában) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától kapott térképmásolat alapján az érintett ingatlanok teljes területét tervezett természeti területként tüntettük fel.
VII.
KÖRNYEZETVÉDELEM
49. §
Levegő védelme
(1.) A területen levegőtisztasági szempontból a mindenkor hatályban lévő rendeltet kell figyelembe venni.
(2.) A tervezett természetvédelmi területen a 14/2001. (V.9.) KÖM—EÜM—FVM 23/2001. (XI.13.) KÖM rendelet, és a 10/2001 (IV.19.) KÖM rendelet együttes rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.
(3.) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a szabályozási tervben meghatározott terület-felhasználási egységekre a rendeltben előírt kibocsátási határértékeket.
(4.) Felsőtold szennyeződés érzékenységi besorolása a 27/2004. (XII.25.) KVVM rendelet szerint érzékeny.
(5.) A Kelet – Cserhát Tájvédelmi Körzet területén növényvédő szerek és műtrágya használata tilos.
50. §
Zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem
(1.) A zaj— és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és/ rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22.) KÖM—EÜM sz. együttes rendeletben foglaltaknak.
(2.) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
(3.) A háztartásokban keletkezett hulladékot konténerben kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani.
(4.) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés és tárolás, továbbá az elszállítás is megoldott.
(5.) A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz csak közcsatornába vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(6.) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos.
VIII.
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
51. § (1.) A község közigazgatási területén a 2122. sz. út közelében több felszínmozgásos terület található. A település közigazgatási területének földtani felépítése, ill. a területen észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb) felszínmozgás kialakulásával járhat. A felszínmozgásos területe a Szabályozási terv jelöli.
(2.) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányafelügyelet (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény 41. § (1.) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.
Jogosultatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.
(3.) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások, és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:
- a temető rendjének használatát,
- a háztartási és nem háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának,
- az állatok tartásának rendjét,
- a helyi értékvédelemről szóló rendjét,
- a közmű hozzájárulások mértékének rendjét.
(4.) A pásztói Körzeti Földhivatal hatósági engedélyével lehet:
- a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosításáról ideiglenesen vagy véglegesen úgy eltérni, hogy az a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik,
- külterületi földet belterületbe vonni,
- a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet nem a céljának megfelelően használni,
- nem talajvédelmi jellegű védelmi erdőt telepíteni.
(5.) A szerkezeti terven tartalék lakóterületként jelölt területre felhasználás előtt szabályozási tervet kell készíteni. A készítendő szabályozási terv határát a Szabályozási terv jelöli.
52. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § -- 100. § - ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.
IX.
TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
53. § (1.) Országos közutak ( 2122, és 21145 sz. út) melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(2.) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.
(3.) Meglévő épület átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületet a régi helyére kell megépíteni.
(4.) A szanálási jellel ellátott épületeken csak állagmegóvó munkák végezhetők.
(5.) Használatban lévő, használaton kívüli ásott--, fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos.
(6.) Élő vízfolyások rendezett partélétől belterületen 6—6 m-es sávot külterületen 10-10 m-es sávot kezelés céljára szabadon kell hagyni.
X.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
54. § (1.) E rendelet 2006. május 2-án lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú hatósággal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2.) Jelen helyi építési szabályzat csak a tervhez készült szabályozási tervvel (külterületi szabályozási terv H-3 rajz, belterületi szabályozási terv H-4 rajz) együtt érvényes.
(2.) E rendelet hatályba lépésének napjával az Alsótold Községi Közös Tanács VB.6/1984. sz. rendelete (Felsőtold község összevont rendezési terve) hatályát veszti.
Felsőtold, 2006. március 31.
Nagyváradi István Kucsikné Tőkés Katalin
polgármester körjegyző
Záradék: A rendelet kihirdetésének napja: 2006. IV. 3.
Nagyváradi István Kucsikné Tőkés Katalin
polgármester körjegyző
1. sz. Melléklet
Felsőtold község Helyi Építési Szabályzatához
1./ Állattartó épület családi önellátásra:
- Kis haszonállat (Ki) 1 - 200 db
(baromfi, nyúl, broyler)
- Haszonállat (H) 1 - 5 db
(sertés, juh, kecske, strucc)
- Nagy haszonállat (N) 1 - 2 db
(ló, szarvasmarha)
Legkisebb távolság: |
Ki |
H |
N |
- saját lakás |
5 m |
10 m |
10 - 15 m |
- ásott kút |
15 m |
15 m |
15 m |
- saját vízellátás |
10 m |
10 m |
10 m |
- egyéb fürdőmedence |
5 m |
10 m |
15 m |
Védőtávolság: |
Ki |
H |
N |
- közterület |
15 m |
15 m |
15 m |
- oldalkert * |
10 m |
12 m |
12 m |
- hátsókert * |
6 m |
6 m |
6 m |
2./ Kislétszámú állattartó telep:
- Kis haszonállat (Ki)
- baromfi < 500 db
- nyúl < 50 db
- broyler < 2000 db
- Haszonállat (H)
- sertés < 100 db
- juh < 200 db
- kecske < 200 db
- strucc < 50 db
- Nagy haszonállat (N)
- ló < 30 db
- szarvasmarha < 50 db
Legkisebb távolság: |
Ki |
H |
N |
- saját lakás |
15 m |
25 m |
35 m |
- ásott kút |
25 m |
25 m |
25 m |
- saját vízellátás |
20 m |
20 m |
20 m |
- egyéb fürdőmedence |
20 m |
25 m |
30 m |
Védőtávolság: |
Ki |
H |
N |
- közterület |
50 m |
50 m |
50 m |
- oldalkert * |
30 m |
50 m |
50 m |
- hátsókert * |
30 m |
50 m |
50 m |
3./ Nagylétszámú állattartó telep
- Kis haszonállat (Ki)
- baromfi > 500 db
- nyúl > 50 db
- broyler > 2000 db
-
- Haszonállat (H)
- sertés > 100 db
- juh > 200 db
- strucc > 50 db
-
- Nagy haszonállat (N)
- ló > 30 db
- szarvasmarha > 50 db
-
Legkisebb távolság: |
Ki |
H |
N |
- saját vízellátás |
50 m |
50 m |
50 m |
Védőtávolság: |
Ki |
H |
N |
- közterület, oldalkert,* hátsókert * 1 000 m **
* = Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni.
** = Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően
500 m-re csökkenthető.
500 m-re csökkenthető.
2. sz. Melléklet
A Kelet- Cserhát Tájvédelmi Körzet
Felsőtoldot érintő
helyrajzi-számos listája:
(Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától kapott
adatszolgáltatás alapján)
02/3, 04/3, 04/4, 04/5, 04/6, 04/7, 04/8, 05, 06/1, 06/2, 06/3, 06/4, 06/6, 06/7, 06/9, 06/10, 09, 012, 013, 014, 015, 016/9, 017/1, 017/3, 017/4, 019, 020/9, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 025/3, 025/4, 025/5, 025/6, 025/7, 025/8, 025/9, 025/10, 025/11, 029, 031/12, 031/13, 031/14, 0104/1, 0104/2, 0104/4, 0104/5, 0107, 0108/2, 0108/4, 0108/5, 0108/6, 0108/7, 0108/8, 0108/9, 0108/10, 0108/11, 0109/1, 0109/2, 0110/1, 0110/2, 0111/29
A NATURA 2000
Különleges Természet- megőrzési Területek listája
Felsőtold területén:
016/9, 019,
3. sz. Melléklet
Felsőtold község területén lévő régészeti lelőhelyekről
(helyrajzi számos lista)
(A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum adatszolgáltatása alapján)
Külterületen:
041, 045/4-8, 049/4-14, 051/1-4, 053/1-4, 054/7, 057/9, 045/2, 034/8-13
Településrendezési terv
SZT/M1
SZT/M2
TSZT/M1