Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2023. 04. 01Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108-109. §-aiban, a 2005. évi CLIII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Ötv. 78-80. §-aiban foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:
A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA
A rendelet célja
1. § A rendelet célja az önkormányzati tulajdon folyamatos és fokozott védelme, az egyes vagyonrészek használatának szabályozása és működtetésük során értékük megőrzése, az önkormányzati vagyon növelésének előmozdítása.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet tárgyi hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott vagyonelemekre terjed ki.
(2)1
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
1. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
2. Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoportja. Ilyenek az ingó, ingatlan, portfólió, vagyoni értékű jogok, mint vagyonelemek.
3. Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
4. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
5. Portfólió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközökből álló, együttesen kezelt befektetésállomány.
6. Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan ér-tékben történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés fel-tűnő értékaránytalansága címén történő megtámadását tenné lehetővé.
7. Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
8.2 Stratégiai célok megvalósítását szolgáló vagyon: az az üzleti vagyon, amely az önkormányzat számára várospolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és amelynek hasznosítása csak erre tekintettel történhet.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÉS NYILVÁNTARTÁSA
Az önkormányzati vagyon
4. § (1) Az önkormányzat teljes vagyona a 2. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) A vagyon – rendeltetése szerint – a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból tevődik össze.
(3) A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek és vagyontárgyak körét törvény, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítja meg.
(4) A törzsvagyon elemei és tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.
(5) Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem határoz meg.
(6)3 A (4) bekezdésben meghatározott vagyonelemeken és vagyontárgyakon kívül minden egyéb az önkormányzat üzleti vagyonának minősül. A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes felsorolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(7) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a helyi építési szabályzat és szabályozási terv rendelkezéseinek megfelelően, külön jogszabály előírásai alapján lefolytatott telekalakítási eljárásban közterület jellege megszűnik, illetve a telekrendezési határozat végrehajtásában a tulajdonosok megállapodnak.
(8)4 A képviselő-testület – kivéve a törvény által forgalomképtelennek vagy korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított törzsvagyont – kivételesen indokolt esetben rendelettel a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyontárgy besorolását megváltoztathatja, a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyoni körből kivonhatja, és korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonná nyilváníthatja.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
5. § (1)5 Az önkormányzat vagyonát a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlan vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, illetve a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen dönteni kell a vagyontárgy minősítéséről.
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
6. § (1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(2)6 A vagyonleltár az önkormányzati vagyont
a) törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen,korlátozottan forgalomképes és
b) üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(3)7 Az üzleti vagyon azon részét, amelynek hasznosulásához különösen fontos önkormányzati érdek fűződik a forgalomképes vagyon körén belül, de attól elkülönülten, stratégiai célok megvalósítását szolgáló vagyonként kell nyilvántartani. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni, illetve évenként felülvizsgálni.
(4) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen;
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben;
c) a portfólió vagyont tételesen és értékén veszi számba.
(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) A képviselő-testület a vagyontárgyak értékesítése vagy megterhelése esetén a vagyontárgy értékét
a) vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll 1 évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, akkor ennek felülvizsgált változata alapján;
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján vagy egyedi szakértői értékbecsléssel;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén
A vagyongazdálkodás irányelvei
8. § (1)8 A képviselő-testület a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport, a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti, valamint a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság véleményezését követően a költségvetés elfogadásával egyidőben állást foglal a vagyongazdálkodási irányelvekről.
(2) A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket és tételesen az értékesítésre szánt vagyontárgyakat.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI
9. § (1) A képviselő-testületet megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben bizottsága és a polgármester gyakorolja a jelen rendeletben, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak alapján.
(3) A tulajdonosi jogok gyakorlását a képviselő-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházza át, amelyek a vagyon kezeléséről és állapotáról évente beszámolni kötelesek.
10. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyait a helyi önkormányzatokról, továbbá az államháztartásról szóló törvényben meghatározott módon vagyonkezelési szerződéssel bízza az Nvtv. 3. § 19. b) és c) pontjában meghatározott önkormányzati feladatot ellátó vagyonkezelőre (továbbiakban vagyonkezelő). A vagyonkezelő a vele kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat az Nvtv. 11. §. (8) bekezdésében meghatározott kivételekkel és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
(2) A vagyonkezelő köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(3) A vagyonkezelő jogosult, illetve köteles a működés feltételeként rá bízott vagyontárgyak
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
b) a bérbeadásra, egyéb hasznosításra,
c) a közterhek viselésére.
(4) Az (3) bekezdésében meghatározott jogokat e rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell gyakorolni.
(5) A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(6)9 A vagyonkezelő beruházást, felújítást csak az önkormányzat költségvetési rendeletében szabályozott módon és keretek között végezhet. A szerződéses vagyonkezelő a saját forrásaiból végzett beruházáshoz, felújításhoz köteles előzetesen beszerezni a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve átruházott hatáskörben hozott hozzájárulását.
(7)10
(8) Vagyonkezelői jog ingyenesen oktatási-, nevelési-, kulturális-, egészségügyi-, szociális célok megvalósítására biztosítható.
(9) Az önkormányzat azon vagyonelemek listáját, amelyekre az önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet a jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
11. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló testület, szerv, személy vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés, meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági vagy bírói eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, illetve az ügyfél és a peres fél jogát.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetőleg annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba vagy bérbe adó jogait és kötelezettségeit.
(4)11 Az önkormányzati vagyontárgyakat érintő, de a vagyon megterhelésével nem járó tulajdonosi nyilatkozatok, valamint a nem önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási jogokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételére a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve jogosult.
(5)12
Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése és megszerzése
12. § (1)13
(2)
(3)
(4) Az önkormányzat a tulajdonát képező építési telket legfeljebb 5 év időtartamú részletfizetési kedvezménnyel értékesítheti azon közös háztartásban élők részére akik esetében az életvitelszerűen együtt élők száma eléri vagy meghaladja a 4 főt. Az értékesítés feltétele a részletfizetés időtartamával megegyező időre szóló beépítési kötelezettség vállalása.
A felajánlott vagyon elfogadása
13. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 10. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő azon nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére, illetve a vagyon a feladatai ellátását szolgálja-e.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják annak értékét.
Az önkormányzat követeléseinek elengedése
14. § (1)14 A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve a képviselő-testület nevében a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben az önkormányzatot megillető követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető csak;
e) a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel;
f) peren kívüli megállapodás során;
g) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetén mondhat le.
(2)15 Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000,-Ft-ot meghaladja, a követelés részbeni vagy egészben történő lemondásáról a képviselő-testület dönthet.
(3)16 A (2) bekezdésben meghatározott összeget el nem érő követelés részbeni vagy teljes körű lemondását a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve engedélyezheti, melyről a képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(4)17
RENDELKEZÉS AZ EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAKKAL
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
15. § (1) Hatályon kívül helyezve.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
16. § (1) A rendelet 4. § (6) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(2)18 Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaságnak legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó jogait a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület gyakorolja az önkormányzatot többszemélyes gazdasági társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában megillető jogokat is.
(3) Gazdasági társaság ülésein az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott személy képviseli.
(4) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.
Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
17. § (1)19 Az üzleti vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot 5 millió forintos értékhatárig – elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetében 10 millió forintos értékhatárig – a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve ezt meghaladó érték esetében a képviselő-testület gyakorolja.
(2)20
Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó vegyes rendelkezések
18. § (1)21 A korlátozottan forgalomképes és az üzleti önkormányzati vagyon feladatellátáshoz nem szükséges része bérbe,- használatba adás, egyéb reklámcélú felhasználás céljára az alapfeladat sérelme nélkül hasznosítható. A hasznosításra 6 hónapot meg nem haladó időtartamra a vagyonkezelő, valamint a használó jogosult. Ezt meghaladó időtartam esetén a vagyonkezelő, valamint a használó köteles beszerezni a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve előzetes hozzájárulását. A vagyonkezelő, valamint a használó köteles gondoskodni a hasznosításra irányuló szerződések, megállapodások megkötéséről is.
(1a)22 Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon politikai célú tevékenységre (pl. politikai kampány, hirdetés, reklám) – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 145. § (2) bekezdése szerinti választási gyűlés kivételével – nem hasznosítható, valamint a vagyonkezelő, a használó ilyen célra nem használhatja, nem hasznosíthatja.
(2) A vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosításából származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg. A bevételt a vagyonkezelő rendelkezésére bocsájtott vagyon megőrzésére, karbantartására, illetve a feladatellátásához szükséges eszközök megvásárlására köteles fordítani. A bevétel 10%-a a hasznosításban érdekeltek ösztönzésére is felhasználható
(3)23
(4) A (1) és (2) bekezdésben foglaltak végrehajtására az önkormányzati vagyonkezelők szabályzatot kötelesek alkotni, amelynek előírását a hasznosítás során alkalmazniuk kell, bérbeadási tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testület felé.
Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések
19. § Az önkormányzat képviselő-testülete dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:
a) gazdálkodó szervezetek alapításáról, megszüntetéséről, létesítő okiratának elfogadásáról vagy módosításáról;
b) alapítvány létrehozásáról, megszüntetéséről, alapítványhoz vagy társadalmi szervezethez csatlakozásról;
c) gazdálkodó szervezetben fennálló részesedésének, üzletrészének értékesítéséről, pénzbeni és apport befektetéséről;
d) kötvénykibocsátásról;
e) kezességvállalásról.
ELJÁRÁSI KÖZÖS SZABÁLYOK
20. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítását
a) a képviselő-testület és bizottságai,
b) a polgármester,
c) a jegyző,
d) az önkormányzati vagyonkezelő szervek vezetői kezdeményezhetik.
(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításakor és tulajdonjogának átruházásakor a jelen rendelet 2. mellékletét képező versenyeztetési szabályzat előírásait kell alkalmazni. Nem kötelező a versenyeztetési szabályzatot alkalmazni tulajdonjog átruházás esetén, ha az önkormányzati vagyontárgy előzetesen becsült értéke nem éri el ingó vagyon esetén az 1 millió forintot, ingatlan vagyon esetén a 25 millió forintot. Nem kötelező a versenyeztetés lefolytatása hasznosítás esetén, ha a vagyontárgy hasznosításából származó bevétel 12 hónapra számított értéke nem haladja meg az 1 millió forintot, valamint lakás bérbeadása esetén.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben a döntéshozó egyszerűsített eljárás lefolytatására jogosult, amelynek során a vagyoni ügylet lebonyolításához szükséges legcélszerűbb eljárási módokat (pl. újsághirdetés, több ajánlattevő megkeresése, stb.) belátása szerint, felelőssége teljes tudatában veheti igénybe.
(5)24 Kétszeri sikertelen pályáztatás után a döntéshozó testület új eljárást köteles lefolytatni, amelynek során az eredeti értékbecslést felülvizsgálhatja, a vagyontárgy árát legfeljebb 25 %-kal csökkentheti és részletfizetést engedélyezhet. A kamat mértéke a futamidő alatt minden év elején irányadó jegybanki alapkamat + 3%.
(6) Adásvételi szerződés megkötésére csak a fennálló bérletidíj- és közműdíj-tartozás kiegyenlítését követően, a bérbeadó által kiállított igazolás birtokában kerülhet sor.
A BÉRLAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
A bérlakások elidegenítése
21. § Amennyiben a képviselő-testület értékesítésre kijelöli az önkormányzat tulajdonában lévő valamelyik bérlakást, úgy arra minden más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az előzőekben felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét
(a továbbiakban az a)–d) pontok alattiak együtt: bérlők).
22. § (1)25 A lakás bérlője a szerződés megkötésekor – kérelmére – a vételár 20 %-át köteles egyösszegű vételárrészként megfizetni, míg a fennmaradó hátralékra – kérelmére – havonta fizetendő részletekben, egyenlő mértékben legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.
(2)26 A részletfizetési kedvezményben részesülők a vételár hátralék után kamatot kötelesek megfizetni, amelynek mértéke a futamidő alatt minden év elején irányadó jegybanki alapkamat +3%.
(3)27 A vételár egyösszegben való megfizetése esetén a vevőt 20 % árengedmény, míg a vételár lejárat előtti megfizetése esetén a vételár hátralékból 10 % engedmény illeti meg.
(4) Nem jogosult a kedvezmények igénybevételére az, aki az adásvételi szerződésben vállalt részletfizetési kötelezettségét 3 hónapon túl nem teljesíti.
(5)28 Az elővásárlásra jogosult részére a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal a jelen § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt feltételekkel teszi meg vételi ajánlatát, amelyhez az önkormányzat, mint eladó 90 napig van kötve.
23. § (1) A megvásárolt lakásra a szerződéskori vételárhátralék erejéig Kőszeg Város Önkormányzata javára jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
(2)29 Vételárhátralék esetén a megvásárolt lakás újabb megterheléséhez a a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve adhat hozzájárulást abban az esetben, ha a lakás felújítására, korszerűsítésére, átalakítására, bővítésére, vagy a vételárhátralék kifizetésére felvett kölcsön összegével kívánják az ingatlant megterhelni.
24. § (1)30 A Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport, a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti, valamint a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság véleményezését követően a képviselő-testület az üres lakást – amennyiben elhelyezési kötelezettség miatt (szanálás, kisajátítás, egyházi ingatlan hasznosítása, felújítás stb.) nincs szükség rá, illetve bérlakás célra nem pályáztatható – értékesítésre kijelölheti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a vagyongazdálkodási irányelvek elfogadásakor az ingatlan értékesítésre került kijelölésre.
Harmadik személy részére értékesített lakások megvásárlásának feltételei
24/A. § (1) Annak a bérlőnek a lakását, aki elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(2) A lakottan értékesített lakás vételára - licitálásos eljárás esetén az induló vételára – a forgalmi érték 70%-a, amelyet a szerződéskötéskor egy összegben kell megfizetni.
(3) A vevő köteles a vásárláskor érvényes bérleti szerződésben foglalt feltételeket a vásárlás évében és az azt követő 5 évben változatlan tartalommal fenntartani. A vevő és a bérlő között a bérleti szerződést az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg létre kell hozni.
(4) Ha a bérlő a lakásbérleti szerződés felmondásának feltételeként cserelakásra vagy pénzbeni térítésre tart igényt, ennek költségei a vevőt terhelik, amelyet nem háríthat az önkormányzatra.
A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
25. § (1) Amennyiben a képviselő-testület értékesítésre kijelöl valamely nem lakás célra szolgáló helyiséget vagy építményt (a továbbiakban: helyiség), úgy elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban.
(2) Amennyiben a helyiség bérlője gazdasági társaság, a társaság tagjainak közös nyilatkozatában megjelölt tag is élhet az elővásárlási joggal.
A helyiség vételára
26. § (1)31
(2)32 Az elővásárlásra jogosult vevő – ideértve a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. hatálya alá tartozó ingatlanokat is – kérelmére a vételár 20 %-ának egyösszegű megfizetése esetén a fennmaradó hátralékra legfeljebb 60 havi, a futamidő alatt minden év elején irányadó jegybanki alapkamat + 3 % kamattal számított részletfizetési kedvezményt kell adni. A részletfizetés kamatmentes abban az esetben, ha a részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezménnyel az elővásárlásra jogosult vevő csak akkor élhet, ha bérleti joga legalább egy éve fennáll, és nincs bérletidíj- és közműdíj tartozása.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény nem illeti meg a Fő téren, a Rákóczi u. Fő tér és Temető u. közötti, valamint a Várkör Fő tér és Gyöngyös u. közötti szakaszán található helyiségek bérlőit.
26/A. §33 Minden egyéb, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv. hatálya alá nem tartozó ingatlan elidegenítése esetén e rendelet 25-26. §-ait kell értelemszerűen alkalmazni.
27. § (1)34 Az önkormányzati nem lakás ingatlanvagyon elidegenítéséből származó bevételeket – kivéve a 28. §. rendelkezését – a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal által külön számlán kell kezelni (vagyonhasznosítási számla). A bérlakás eladásból eredő bevételeket szintén elkülönített számlán kell kezelni (lakásprivatizációs számla).
(2) A pályázati kiírások költségeit, a szakértői díjakat, valamint a telekalakítással és az ingatlan jobb eladhatóságával összefüggő munkák költségeit a vagyonhasznosítási számla, illetve a lakásprivatizációs számla terhére kell elszámolni.
(3)35 A lakásprivatizációs számla felhasználásáról – a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – a képviselő-testület a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság előzetes véleményezésével, a polgármester javaslata alapján dönt.
(4) A vagyonhasznosítási számlára befolyt összegek az önkormányzat elszámolási számlájára a likviditás megőrzése érdekében a költségvetési év folyamán a polgármester engedélyével átvezethetők.
A VÁROSREHABILITÁCIÓS KÖLCSÖN ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYAI
28. § (1) A képviselő-testület a Kőszeg városban található ingatlanok felújítása érdekében városrehabilitációs kölcsönt nyújt az e rendeletben meghatározott szabályok szerint, melynek érdekében az éves költségvetésben meghatározott keretösszeget különít el.
(2) A kölcsön visszatörlesztett összege a következő évi keret alapját képezi, amely az ingatlan-hasznosításból, valamint a bérlakás-értékesítésből származó bevételből a meghatározott mértékig kiegészítésre kerül.
(3)36 A keretösszeg felosztása pályázat útján történik, a pályázat február 15-i és július 30-i beadási határidővel hirdethető meg.
(4)37
29. § (1) Városrehabilitációs kölcsön iránti pályázatot azok a magánszemélyek,jogi személyek, vagy jogi személyiség nélküli szervezetek nyújthatnak be, amelyeknek Kőszeg város közigazgatási területén műemlék, műemlék jellegű, vagy helyi rendeletben védetté nyilvánított lakó, lakással vegyes, vagy egyéb rendeltetésű ingatlan áll a tulajdonukban.
(2) A városrehabilitációs kölcsön kizárólag az épület közterületről látható részének felújításához vehető igénybe, azon belül különösen:
a) homlokzatfelújítás,
b) tetőfedés,
c) bádogozás,
d) kémény felújítása,
e) lábazatképzés,
f) csapadékcsatorna bekötés,
g) nyílászárók felújítása érdekében.
(3) A kölcsön összege a felújítási költség anyag-költségének 70 %-áig, de legfeljebb 3 millió forintig terjedhet.
30. § (1) Városrehabilitációs kölcsön iránti pályázatot a felújítás megkezdése előtt a rendelet 3. mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani a 21Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalba.
(2) A pályázathoz mellékelni kell:
a) építési engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött felújítás esetén a jogerős építési engedélyt vagy a bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatot, és a hozzá tartozó záradékolt tervdokumentációt, vagy
b) építési engedélyhez, vagy bejelentéshez nem kötött felújítás esetén a tervezett munka leírását és vázlatát, és
c) mindkét esetben a felújítás részletes költségvetését.
30/A. § (1)38 A pályázat elbírálása előtt a városfejlesztési, idegenforgalmi, környezetvédelmi és vagyonügyi bizottság két kijelölt tagjából és a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézőjéből álló csoport – a továbbiakban: Ellenőrző csoport - a helyszínen ellenőrzi, és megfelelő dokumentációval rögzíti az ingatlan tényleges állapotát, meggyőződik a kérelem megalapozottságáról.
(2)39 A pályázat elbírálása során a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve a költségvetés szakmai megalapozottságának, az elvégzendő felújítási munkák bonyolultságának, esetleges művészi kivitelének, valamint a műemlékvédelmi hatóság műemlékvédelmi előírásainak figyelembe vételével mérlegeléssel dönt az adható kölcsön nagyságáról.
(3)40
(4) A kölcsön folyósítása a következők szerint történik: a kölcsönösszeg 50 %-ának folyósítására a szerződéskötést követő 15 napon belül kerül sor. Ha a kedvezményezett bejelentése alapján a felújítás az 50 %-os készültséget elérte, az Ellenőrző csoport helyszíni ellenőrzését követő 8 napon belül kerül sor a kölcsön fennmaradó 50 %-ának folyósítására. A szerződés kötelező elemeit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(5) A kölcsönt legfeljebb 48 havi kamatmentes részletben kell visszafizetni. Előtörlesztésre a szerződésben módot kell adni.
(6) A visszafizetési kötelezettség biztosítékául a kölcsönnel érintett ingatlanra a szerződés időtartamára Kőszeg Város Önkormányzata javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.
30/B. § (1)41 A városrehabilitációs kölcsön jog- és szerződésszerű felhasználását a szerződésben rögzített befejezési határidő lejártakor az Ellenőrző csoport ellenőrzi. A munkálatok alatt is ellenőrzést végezhet az előzőekben megjelölt csoport, annak bármely tagja, vagy a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal.
(2)42
30/C. §43
HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
31. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 1.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
5. melléklet
1. Jurisics tér 8. (1858 hrsz)
2. Jurisics tér 6. (1860/1 hrsz)
3. Kossuth L. u. 15. (2207/A/1, 2207/A/14)
4. Táncsics M. u. 18. (Bersek Iskola 2198/2 hrsz)
5. Deák F. u. 6. (Balog Iskola 2996/2 hrsz)
6. Hunyadi János u. 10. (Gimnázium 3667 hrsz)
7. Szent Imre Herceg utca 9. (Kollégium 3668 hrsz)
Hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. május 31-től.
A forgalomképes szövegrészt üzletire módosította a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. május 31-től.
Módosítva a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2014. május 31-től.
Módosítva a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2014. május 31-től.
A polgármesteri hivatal szövegrészt Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalra módosította a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. május 31-től.
Módosítva a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2014. május 31-től.
A forgalomképes szövegrészt üzletire módosította a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. május 31-től.
A "Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport, a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi, valamint a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti" Bizottságok szövegrészt módosította a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelet, hatályos 20214. május 31-től.
A bizottság neve módosítva a 7/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2015. március 28-tól.
Hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. május 31-től.
Módosítva a 15/2019. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2019. szeptember 28-tól.
Hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. május 31-től.
Hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. május 31-től.
Módosítva a 15/2019. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2019. szeptember 28-tól.
A "való" szövegrész hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. május 31-től.
Módosítva a 15/2019. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2019. szeptember 28-tól.
Hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. május 31-től.
A "gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott" szövegrész hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2014. május 31-től.
A forgalomképes szövegrészt üzletire módosította a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. május 31-től.
A bizottság neve módosítva a 7/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2015. március 28-tól.
Módosítva a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2014. május 31-től.
Kiegészítve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2014. május 31-től.
Hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. május 31-től.
Módosítva a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2014. május 31-től. A 20. § (5) bekezdése a Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosítva az 5/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2020. február 29-től.
A "havonta egyenlő mértékben elosztott " szövegrész hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 20214. május 31-től. A 22. § (2) bekezdése a Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosítva az 5/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2020. február 29-tól.
A polgármesteri hivatal szövegrészt Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalra módosította a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. május 31-től.
Módosítva a 15/2019. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2019. szeptember 28-tól.
A bizottságok nevei módosítva a 7/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2015. március 28-tól.
Hatályon kívül helyezve a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. május 31-től.
A 26. § (2) bekezdése a Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A jogszabály neve módosítva az 7/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelttel, hatályos 2015. március 28-tól.
A közös önkormányzati hivatal szövegrészt Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalra módosította a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. május 31-től.
A bizottság neve módosítva a 7/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2015. március 28-tól.
A bizottság neve módosítva a 7/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2015. március 28-tól.
Hatályon kívül helyezve a 15/2019. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2019. szeptember 28-tól.
A bizottság neve módosítva a 7/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2015. március 28-tól.
Módosítva a 15/2019. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2019. szeptember 28-tól.
Hatályon kívül helyezve a 15/2019. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2019. szeptember 28-tól.
A polgármesteri hivatal szövegrészt Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalra módosította a 22/2014. (V. 30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. május 31-től.
Hatályon kívül helyezve a 15/2019. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2019. szeptember 28-tól.
Hatályon kívül helyezve az 5/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2020. február 29-től.
Az 1. melléklet a Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.