Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2007. (VIII.31.) önkormányzati rendelete

Lovászi Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 09. 07

Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2007. (VIII.31.) önkormányzati rendelete

Lovászi Község Helyi Építési Szabályzatáról

2023.09.07.

Lovászi Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alább következő rendeletet alkotja meg:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A helyi építési szabályzat hatálya

1. § (1) Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) Lovászi község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (továbbiakban: OTÉK) és a vonatkozó egyéb előírások betartásával, valamint e Szabályzat és az annak mellékletét képező szabályozási terv (továbbiakban: Terv) együttes alkalmazásával szabad.

(3)1

(4)2 A rendelet 1. melléklete a T-2, 2. melléklete a T-3, 3. melléklete a T-4, és 4. melléklete a V-2 tervlapszámú szabályozási tervlap.

2. Kötelezően betartandó és javasolt tervi elemek

2. § (1) A Tervben kötelezően betartandók:

a) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek és határvonalaik,

b) területfelhasználási egységek területei és határvonalaik,

c) az építési övezetek területei és határvonalaik,

d) a védelemre szánt területek és határvonalaik,

e) a szabályozási vonalak,

f) valamint a Terv és alaptérképének mindazon ábrázolásai, jelzései, amelyekre vonatkozóan a Szabályzat kötelezően betartandó előírásokat fogalmaz meg.

(2) A Tervben javaslatként szereplő meghatározásokat a hatósági engedélyezési és egyéb államigazgatási eljárások során figyelembe kell venni.

3. §3

3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, területfelhasználási egységek

4. § (1) A Tervben Lovászi község közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre oszlik.

(2) A beépítésre szánt területek az alábbi, az OTÉK-ban szereplő területfelhasználási módokra, területegységekre oszlanak:

a) kisvárosias (telepszerű) lakóterület;

b) kertvárosias lakóterület;

c) falusias lakóterület;

d) településközpont vegyes terület;

e) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület;

f) különleges terület;

g) tartalékterület szabályozási terv készítése során meghatározandó célra.

(3) A beépítésre nem szánt területek a Tervben ábrázolt módon, az alábbi, OTÉK szerinti, területfelhasználási egységekre oszlanak:

a) közlekedési és közmű terület;

b) zöldterület;

c) erdőterület;

ca) gazdasági erdő

cb) védő erdő

cc) nem üzemtervezett erdő

cd)4 egészségügyi-szociális, turisztikai erdő

d) mezőgazdasági terület;

da) kertes mezőgazdasági terület

db) általános használatú mezőgazdasági terület

e)5 vízgazdálkodási terület

f)6 különleges beépítésre nem szánt terület.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek és építési övezeteik

1. Kisvárosias (telepszerű) lakóövezet (Lkt)

5. § (1) A Kisvárosias (telepszerű) lakóövezet (Lkt) építési övezetbe sorolódik a község Tervben lehatárolt része, mely többlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az 1.táblázat a beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető: 1. táblázat



Lkt

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

szabadon álló

800

1800

30

30

40

-

13,50
(2) 7
(3) 8
(4) 9
(5) 10
(6) 11
(7) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
a) lakóépület;
b) továbbá melléképítmények.
(8) Az építési övezetben a jelenlegi zöldfelületek összefüggő rendszere tartandó fenn. Kerítés, legfeljebb sövénykialakítással, csak újonnan kialakított telkeken, illetőleg ott létesíthető, ahol az elkerítés már korábban kialakult.
(9) 12 A garázs-telkek gépkocsik által használt területeit a 20. § (18) bekezdés c) pontja szerint, a gépkocsik által nem használt területeit zöldfelületi jelleggel, lehetőség szerint fásítva kell kialakítani
(10) Az Lkt építési övezeten belül csoportos személygépkocsi tároló és melléképítmény elhelyezésére alkalmas új teleknek – garázs-teleknek – minősül az a telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 25,00 méter, területe legalább 1000 m2 és legfeljebb 1500 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról, illetve belterületi magánútról. A beépítettség mértéke 35%, az építménymagasság 3,50 méter. Több önálló építmény is elhelyezhető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az építmények összes beépített területével sem léphető túl.
(11) Lakó épületek elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke a beépítésnél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 30%. Az építési telkeken legfeljebb egy lakóépület létesíthető.
b) 13
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 40% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 250 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja szabadon álló, a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.
e) új épület telken való elhelyezésekor az elő-, oldal- és hátsókert, valamint a szomszédos épületektől való távolság vonatkozásában az OTÉK előírásait kell betartani. Beépült telkek melletti beépítés esetén valamely szomszédnál kialakult elő-, oldal- és hátsókertek az irányadóak.
f) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 13,50 méter lehet.

2. Kertvárosias lakóövezet (Lke)

6. § (1) A Kertvárosias lakóövezet (Lke) építési övezetbe sorolódik a község Tervben lehatárolt része. A 2.táblázat a beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető, az „Ú” újonnan kialakítandó telkek esetében, a „K” már kialakult telkek esetében:



Lke

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

szabadon álló

650

1800

Ú: 25

20

50

-

4,50

K: 16
(4) 14
(5) 15
(6) 16
(7) Az építési övezet területén a helyileg védett mérnökházak és a MAORT által a II. világháború előtt épített kétlakásos típus alkalmazotti lakóépületek – beleértve a földdel fedett melléképítményeket is – felújítása, helyreállítása, helyükön új épület építése esetén az eredeti állapot állítandó helyre, legalább az épület, építmény tömegét, tetőformáját és anyagát, valamint a nyílászárók helyét és arányát tekintve.
(8) 17 Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült, de a 5. § (7) bekezdés alá nem eső telkeken:
a) amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség határértékéig,
b) amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az épületek felújítására, átalakítására, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.
(9) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
a) lakóépület;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) kézműipari építmény;
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) sportépítmény;
f) 18
g) továbbá melléképítmények.
(10) Az építési övezetben a jelenlegi zöldfelületek összefüggő rendszere tartandó fenn. Kerítés, legfeljebb sövénykialakítással, csak újonnan kialakított telkeken, illetőleg ott létesíthető, ahol az elkerítés már korábban kialakult.
(11) Személygépkocsi tároló épület és melléképítmény létesítésére engedély csak
a) a kialakított, vagy kialakításra kerülő garázs-telkeken, illetőleg
b) az újonnan kialakított építési telkeken adható.
Az (11) bekezdés a) pont szerinti garázs-telkek gépkocsik által használt területeit a 20. § (18) bekezdés c) pontja szerint, a gépkocsik által nem használt területeit zöldfelületi jelleggel, lehetőség szerint fásítva kell kialakítani. A (11) bekezdés b) pont szerinti újonnan kialakított építési telkeken a személygépkocsi tárolót vagy az épülettel egybeépítve, vagy a terepadottságokat kihasználva, illetve a 15%-ot meghaladó tereplejtés esetén mindenképpen terepbe süllyesztve, földdel fedetten kell kialakítani.
(12) 19
(12) Épületek elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke a beépítésnél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 20%. Legfeljebb két építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
b) 20
c) telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja szabadon álló, a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.
e) új épület telken való elhelyezésekor az elő-, oldal- és hátsókert, valamint a szomszédos épületektől való távolság vonatkozásában az OTÉK előírásait kell betartani. Beépült telkek melletti beépítés esetén valamely szomszédnál kialakult elő-, oldal- és hátsókertek az irányadóak.
f) az OTÉK alapján számított építménymagasság új építés esetén legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.
(14) A Kertvárosias lakóövezet (Lke) építési övezeten belül elhelyezhető épületek közül intézménynek minősülnek jelen Szabályzat értelmében a:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek;
b) kézműipari építmények;
c) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek;
d) sportépítmények.
(15) Az Lke építési övezeten belül intézmény elhelyezésre alkalmasnak minősül az az építési telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 30,00 méter, területe legalább 1000 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról, vagy belterületi magánútról.
(16) Az Lke építési övezeten belül az intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősülő építési telkekre akkor alkalmazhatók az intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások, ha az ezen előírások szerint számított szintterület 100%-a megfelel a 6. § (14) bekezdés szerinti funkcióknak.
(17) Intézmény elhelyezésére alkalmas építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke a teljes telekterületre vonatkoztatva 25%. A telken több épület is létesíthető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az épületek és építmények összes beépített területével sem léphető túl.
b) 21
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja szabadon álló, a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.
e) új épület telken való elhelyezésekor az elő-, oldal- és hátsókert, valamint a szomszédos épületektől való távolság vonatkozásában az OTÉK előírásait kell betartani.
f) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 7,00 méter lehet.
g) az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.
(18) 22
(19) 23

3. Falusias lakóterület

7. § (1) A községben a falusias lakóterület területfelhasználási módú terület a Tervben jelölt határok szerint négy építési övezetre oszlik:

a) Lovászi falusias lakóövezet (Lf1);

b) Kútfeji történeti falusias lakóövezet (Lf2);

c) Kútfeji új falusias lakóövezet (Lf3);

d) Szúnyogkemp falusias lakóövezet (Lf4).

(2)24 Ezt az előírást a hatósági engedélyezési eljárások során – az érdekelt államigazgatási szervek és szakhatóságok bevonásával – mindenkor érvényesíteni kell, ha bármely káros hatás bekövetkezésének veszélye felmerül.

(3)25

(4)26

(5) A Lovászi falusias lakóövezet (Lf1) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei. A beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető: „Ú” újonnan kialakítandó telkek esetében, „K” már kialakult telkek esetében, • szabadon álló beépítési mód 22,00 méter telekszélességtől a 3. táblázat szerint.



Lf1

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

oldalhatáron álló
(szabadon álló)•

Ú: 1100

Ú: 1000+1000

Ú: 18 (22) •

Ú: 20+10

Ú: 50

-

Ú: 4,50

K: 700

K: 1000+1000

K: 12 (22) •

K: 20+10

K: 50

-

K: 4,50
(6) 27
(7) 28
(8) 29
(9) 30 Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken:
a) amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség mértékének határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
b) amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.
(10) Az építési övezet területén a hrsz.:411 és a hrsz.:394 belterületi utak mentén abban az esetben helyezhető el új építmény, amennyiben az nem kerül 50 méternél közelebb a beépítésre szánt terület határához.
(11) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
a) lakóépület;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) kézműipari építmény;
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) sportépítmény;
f) 31 az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület;
g) továbbá melléképítmények.
(12) Épület elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 20%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan 2000 m2-ig további 10%. A lakó (üdülő) épület mellett legfeljebb még egy építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
b) 32
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
e) az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
f) az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 70,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 70,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
g) 33 Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos.
h) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.
i) a személygépkocsik elhelyezését az OTÉK előírásai szerint, telken belül kell biztosítani, de kizárólag csak a hátsókertben, vagy az épülettel egybeépített módon.
(13) A Lovászi falusias lakóövezet (Lf1) építési övezeten belül elhelyezhető épületek közül intézménynek minősülnek jelen Szabályzat értelmében a
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek;
b) kézműipari építmények;
c) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek;
d) sportépítmények.
(14) Az Lf1 építési övezeten belül intézményi elhelyezésre alkalmasnak minősül az az építési telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 18,00 méter, területe legalább 700 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról, vagy belterületi magánútról.
(15) Az Lf1 építési övezeten belül az intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősülő építési telkekre akkor alkalmazhatók az intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások, ha az ezen előírások szerint számított szintterületnek legalább az 50%-a megfelel a 7. § (13) bekezdés szerinti funkcióknak.
(16) Intézmény elhelyezésére alkalmas építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 35%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan további 25%, de legfeljebb 1000 m2 lehet. A telken több épület is létesíthető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az épületek és építmények összes beépített területével sem léphető túl.
b) 34
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
e) az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
f) az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 70,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 70,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
g) Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos.
h) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet.
i) az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.
(17) 35
(18) 36
(19) A Kútfeji történeti falusias lakóövezet (Lf2) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei. A beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető: „Ú” újonnan kialakítandó telkek esetében, „K” már kialakult telkek esetében, (szabadon álló beépítési mód 22,00 méter telekszélességtől a 4. táblázat szerint.



Lf2

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

oldalhatáron álló
(szabadon álló)•

Ú: 1200

Ú: 1000+1000

Ú: 18 (22) •

Ú: 20 + 10

Ú: 50

-

Ú: 4,50

K: 900

K: 1000+1000

K: 12 (22) •

K: 20 + 10

K: 50

-

K: 4,50
(20) 37
(21) 38
(22) 39
(23) Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken, amelyek nem elégítik ki a 7. § (22) bekezdésben foglaltakat, és
a) amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
b) 40 amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.
(24) Az építési övezet területén a hrsz.: 62, a hrsz.: 78; a hrsz.: 117; a hrsz.: 145 és a hrsz.: 602 belterületi utak mentén abban az esetben helyezhető el új építmény, amennyiben az nem kerül 80 méternél közelebb a beépítésre szánt terület határához.
(25) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
a) lakóépület;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) kézműipari építmény;
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) sportépítmény;
f) továbbá melléképítmények.
(26) Épület elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 20%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan 2000 m2-ig további 10%. Legfeljebb két önálló építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
b) 41 amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
e) az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
f) az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 80,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 80,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
g) az épületek oldalkertje oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 6,00 méter, szabadon álló beépítés esetén mindkét oldalon legalább 3,00 méter kell legyen, azzal, hogy amennyiben a szabadon álló épület meglévő oldalhatáros mellé kerül, a beépült oldalhatártól legalább 6,00 méteres oldalkertet kell kialakítani.
h) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.
i) a személygépkocsik elhelyezését az OTÉK előírásai szerint, telken belül kell biztosítani, de kizárólag csak a hátsó kertben, vagy az épülettel egybeépített módon.
(27) A Lovászi falusias lakóövezet (Lf2) építési övezeten belül elhelyezhető épületek közül intézménynek minősülnek jelen Szabályzat értelmében a
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek;
b) kézműipari építmények;
c) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek;
d) sportépítmények.
(28) Az Lf2 építési övezeten belül intézményi elhelyezésre alkalmasnak minősül az az építési telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 18,00 méter, területe legalább 1200 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról, vagy belterületi magánútról.
(29) Az Lf2 építési övezeten belül az intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősülő építési telkekre akkor alkalmazhatók az intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások, ha az ezen előírások szerint számított szintterület legalább 50%-a megfelel a 7. § (27) bekezdés szerinti funkcióknak.
(30) Intézmény elhelyezésére alkalmas építési telken
a) a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 30%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan 1000 m2-ig további 20%, de legfeljebb 500 m2 lehet. A telken több épület is létesíthető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az épületek és építmények összes beépített területével sem léphető túl.
b) 42 amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
e) az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
f) az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 70,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 70,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
g) Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
h) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet.
i) az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.
(31) 43
(32) 44
(33) A Kútfeji új falusias lakóövezet (Lf3) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei. A beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető: szabadon álló beépítési mód 24,00 méter telekszélességtől az 5. táblázat szerint:
5. táblázat



Lf3

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

oldalhatáron álló
(szabadon álló)•

800

1200

18 (24) •

20

50

-

4,50
(34) 45
(35) 46
(36) 47
(37) 48 Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken
a) amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség mértékének határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
b) amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.
(38) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
a) lakóépület;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) kézműipari építmény;
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) sportépítmény;
f) továbbá melléképítmények.
(39) Építmények elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke a beépítésnél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 20%. Legfeljebb két önálló építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
b)
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja az utcavonalban mért 24,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 24,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
e) az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
f) Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
g) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.
h) az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani, de kizárólag csak a hátsó kertben, vagy az épülettel egybeépített módon.
(40) A Szúnyogkemp falusias lakóövezet (Lf4) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt részei.A beépítés mértékénél maximálisan fiygelembe vehető a 6. táblazat szerint szabadon álló beépítési mód 22,00 méter telekszélességtől.
6. táblázat



Lf4

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

oldalhatáron álló-kialakult esetben ikres
(szabadon álló) •

400

800

10 (22) •

15

50

-

4,00
(41) 49
(42) 50
(43) 51
(44) 52
(45) 53 Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken,
a) amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség mértékének határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
b) melyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.
(46) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
a) lakóépület;
b) továbbá melléképítmények.
(47) Építmények elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke a beépítésnél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 15%. Legfeljebb két önálló építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
b) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
c) az új beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló vagy szabadon álló beépítés is alkalmazható.
d) az új épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen. Foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be. Egyik oldalról már beépült telekkel határos telek beépítése esetén a beépült szomszédos telek előkertjének mélysége tartandó be.
e) Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
f) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,00 méter lehet.
g) a személygépkocsik elhelyezését az OTÉK előírásai szerint, telken belül kell biztosítani, de kizárólag csak a hátsó kertben, vagy az épülettel egybeépített módon.

6. Településközpont vegyes övezet (Vt)

8. § (1) A Településközpont vegyes övezet (Vt) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei. A beépítés mértékénél maxiákisan figyelembe vehető az 1. táblázat szerint:

1. táblázat



Vt

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

szabadon álló -kialakult esetben zártsorú)

350

2500

18

30

50

-

4,50
(2) 54
(3) 55 Az építési övezet területén az OTÉK szerint elhelyezhető építmények közül nem létesíthető üzemanyagtöltő, illetőleg semmilyen olyan létesítmény, amelynek a káros környezeti hatása meghaladja a jogszabályokban megszabott határértékeket.
(4) 56
(5) 57
(6) 58
(7) 59
(8) 60 Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken,
a) amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség mértékének határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
b) amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.
(9) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
a) lakóépület;
b) igazgatási épület;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges;
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
f) sportépítmény;
g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(10) 61
(11) 62
(12) Épület elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken
a) a telek beépítettségének mértéke a beépítés mértékénél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 30%. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
b) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
c) az új beépítés módja szabadon álló, a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.
d) az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
e) az épületek oldalkertje szabadon álló beépítés esetén mindkét oldalon legalább 3,00 méter kell legyen.
f) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg a 5,50 métert.
g) a személygépkocsik elhelyezését az OTÉK előírásai szerint, telken belül kell biztosítani.
(13) A Településközpont vegyes övezet (Vt) építési övezeten belül elhelyezhető épületek közül intézménynek minősülnek jelen Szabályzat értelmében a:
a) igazgatási épület;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
c) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges;
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) sportépítmény;
f) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(14) 63 Az Vt építési övezeten belül intézményi elhelyezésre alkalmasnak minősül az az építési telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 18,00 méter, területe legalább 350 m2.
(15) A Vt építési övezeten belül az intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősülő építési telkekre akkor alkalmazhatók az intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások, ha az ezen előírások szerint számított szintterület 100%-a megfelel a 6. § (12) bekezdés szerinti funkcióknak.
(16) Intézmény elhelyezésére alkalmas építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 45%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan 2500 m2-ig további 25%. A telken több épület is létesíthető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az épületek és építmények összes beépített területével sem léphető túl.
b)
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) az új beépítés módja szabadon álló a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával. Kialakult esetben lehet zártsorú.
e) az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
f) az épületek oldalkertje szabadon álló beépítés esetén mindkét oldalon legalább 3,00 méter kell legyen.
g) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 7,50.
h) az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.

7. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

9. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület a Terven jelölt határok szerint két építési övezetre oszlik:

a) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet (Gksz);

b) Olajipari létesítmények övezete (Go).

(2)64

(3)65

(4)66 A Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet (Gksz) 8. táblázat



Gksz

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

szabadon álló

2400

-

30

25

40

-

12,00
8/a. táblázat

Gksz-2 jelű építési övezet

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

600

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

30

m

A beépítési mód

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

12

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

60

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

20

%
(5) A Gksz, és Gksz-2 jelű építési övezetekben a megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.
(6) 67
(7) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
c) igazgatási, egyéb irodaépület;
d) üzemanyagtöltő;
e) sportépítmény.
(8) Épület elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken:
a) a telek beépítettségének mértéke a telekterület 25%. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
b) 68 amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 40% kell legyen. Az újonnan belterületbe vont területeken kialakított Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetben a telek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy a zöldfelület minden megkezdett 150 m2-re legalább két nagylombkoronájú lombhullató fa ültetendő.
d) a telken belül, amennyiben ezt a Terv kijelöli, a megadott helyen 4,00 méter széles többszintes (fa, cserje) zárt borítottságú növény védősáv kialakítása kötelező. A hatósági engedélyezési eljárás során az építési törvény szerinti beültetési kötelezettség sajátos jogintézményt kell érvényesíteni.
e) a beépítés módja szabadon álló a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.
f) 69
g) az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.
(5) Olajipari létesítmények területébe sorolódik a község Tervben lehatárolt része.
(6) 70
(7) 71

10. Különleges terület (K…)

10. § (1) A községben a különleges terület területfelhasználási módú terület a Tervben jelölt határok szerint két építési övezetre oszlik:

a) különleges terület – szennyvíztisztító céljára (KSZ);

b) különleges terület – temető és bővítési területe (KT).

A Tervben jelölt különleges területek csak e célokra használhatók fel.

(2)72

(3)73

(4) Különleges terület – szennyvíztisztító céljára (KSZ). Az építési övezetbe sorolódik a község tervben lehatárolt része.

(5)74

(6) Az építési övezet területén kizárólag szennyvíztisztítót és a hozzá tartozó létesítményeket lehet építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni.

(7)75

(8)76 Különleges terület – temető és bővítési területe (KT). A temető Tervben kijelölt területén a temetkezést szolgáló, valamint annak céljait kiegészítő építmények helyezhetők el.

(9) A temetőterületen elhelyezett épületek és építmények összes beépített alapterülete nem haladhatja meg a temetőterület 3%-át. Az építmények OTÉK alapján számított építménymagassága legfeljebb 3,00 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagasságokhoz a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,00 métert.

(10)77 A temetőterületen az aktív zöldfelület arányának 70% fölött kell maradnia. A zöldfelületi arány számításánál a temetősírok területét 100%-ban kell figyelembe venni.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

13. Közlekedési és közműterület

11. § (1) A községben jelen Szabályzat szempontjából, a szabályozási vonalakkal jelzett nyomon kialakított közterületeken túl, közlekedési területnek minősül minden, a hivatalos alaptérképen „út”, „utca”, „tér” vagy „közterület” (kt) jelzéssel szereplő telek.

(2) A további építésre szánt területeken a közlekedési területek kialakítása a Szabályzat által előírt szabályozási tervek szerint kell történjenek az OTÉK előírásainak betartásával.

(3) A közterületek rendezésekor a csapadékvizet át nem eresztő burkolat csak a közlekedési sávokban alkalmazható. A parkolási felületek kialakításánál vízáteresztő szilárd burkolatot, a csapadékvízelvezetés felszíni területeinél vízáteresztő burkolatot vagy talajtakaró növényzetet kell alkalmazni.

14. Zöldterület (Z…)

12. § (1) A községben a zöldterület területfelhasználási módú terület a Tervben jelölt határok szerint három övezetre oszlik:

a) zöldterület – közpark (Zkp);

b) zöldterület – kegyeleti park (Zkgy);

c) zöldterület – sportpálya, játszótér (Zs).

(2) A Zöldterület – közpark (Zkp) övezetbe sorolódnak a község Tervben lehatárolt részei:

a) a lovászi településrész központjában lévő park,

b) a kútfeji településrész déli részén, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület melletti park,

c) a kútfeji településrészen a strand melletti Szent István Millenniumi park,

d) a kútfeji településrészen a lakótelepen kijelölt három park,

e) a kútfeji településrészen a belterületi védőerdő mellett kijelölt park,

f) a kútfeji településrész északi részén, az Olajbányász utcában kijelölt park.

(3) Az (2) bekezdésben felsorolt zöldterületeken az OTÉK vonatkozó előírásának szigorításával csak:

a) a pihenést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, stb.),

b) a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

Az OTÉK vonatkozó előírásának szigorításával épület a zöldterület teljes területének 0,5%-os beépítésével létesíthető, az építménymagasság legfeljebb 3,50 méter.

(4) A Zöldterület – kegyeleti park (Zkgy) övezetbe sorolódik a község Tervben lehatárolt része, a régi temető területe.

(5) Az (4) bekezdésben szereplő zöldterületen az OTÉK vonatkozó előírásának szigorításával csak a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el a zöldterület teljes területének 1%-os beépítésével, legfeljebb 3,50 méteres építménymagassággal.

(6) A Zöldterület – sportpálya, játszótér (Zs) övezetbe sorolódnak a község Tervben lehatárolt részei:

a) a kútfeji településrész déli részén, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület mellett,

b) a kútfeji településrészen a gyógyszertár mellett,

c) külterületen, a Szúnygkemp mellett.

(7) Az 5. § (5) bekezdés szerinti zöldterületeken az OTÉK vonatkozó előírásának szigorításával csak:

a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

Az OTÉK vonatkozó előírásának szigorításával épület a zöldterület teljes területének 1%-os beépítésével létesíthető, az építménymagasság legfeljebb 3,50 méter.

15. Erdőterület és rendeltetései

13. § (1) A községben az erdőterületek a Tervben ábrázolt módon az alábbi elsődleges rendeltetéssel bírnak:

a) védő erdő (Evö);

b) gazdasági erdő (Eg);

c) nem üzemtervezett erdő (e).

d)78 egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)

(2) A Terv négy helyen jelöl ki új erdőterületet a meglévő belterületi védőerdőhöz kapcsolva. Az erdő rendeltetés szerint védő erdő. Épületet a területen elhelyezni nem szabad.

(3)79

(4) Az erdőterület Tervben lehatárolt része az OTÉK vonatkozó előírása szerinti gazdasági erdő. Ezen erdőterületen, annak teljes területéhez viszonyítva 0,5%-os beépítési mértékkel és legfeljebb 3,50 méter építménymagassággal helyezhető el az erdő rendeltetésének megfelelő építmény a 10 hektárt (100 000m2) meghaladó területnagyságú telkeken. Egyetlen épület alapterülete sem haladhatja meg a 150 m2-t.

(5)80

(6)81

(7)82

(8)83

(9)84 Az Ee jelű egészségügyi-szociális, turisztikai erdő övezetben turisztikai célú, és azt kiegészítő rendeltetésű – például: szállás, irodai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, raktár, sport - építmények és melléképítmények helyezhetők el.

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) Kialakítható telek legkisebb területe: 2000 m2

c)85 Beépíthető telek legkisebb területe: 2000 m2

d) Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%

e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m

f) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%, melynek legalább fele 4,0 méternél magasabbra növő fás szárú növényzet legyen, az épületekre történő rálátást takaró módon.

g) Az épületek a telekhatártól legalább 5,0 m távolság megtartásával helyezhetők el.

16. Mezőgazdasági terület

14. § (1) A községben a mezőgazdasági területek a Tervben lehatárolt módon két övezetre oszlanak:

a) Kertes mezőgazdasági övezet (Mk);

b) Általános használatú mezőgazdasági övezet (Má; Má*).

(2)86

(3) A Kertes mezőgazdasági övezetbe (Mk) a község korábbi zártkerti területei sorolódnak a Tervben lehatárolt módon. Az övezetben a kertes mezőgazdasági művelést szolgáló építmények helyezhetők el.

(4) Az övezet telkein a beépítés megengedett legnagyobb mértéke 3%, amennyiben a telek önálló helyrajzi számmal rendelkezik és közútról vagy magánútról megközelíthető, területe eléri az 1500 m2-t és utcavonalban mért szélessége eléri a 15,00 métert. A beépítés mértékénél figyelembe vehető legnagyobb telekterület 3000 m2. Az építménymagasság 3,50 m. A beépítés módja oldalhatáron álló, az utcavonalon mért 20,00 méteres telekszélesség fölött szabadon álló is lehet.

(5)87

(6) Az övezetben a 3000 m2 telekterületet meghaladó telkeken helyezhető el lakóépület, amennyiben a 3%-os beépítési mérték felét nem haladja meg a lakófunkció. A telken legfeljebb két építmény építhető, de azok összes alapterülete nem lépheti túl a megengedett legnagyobb beépíthető alapterületet.

(7)88

(8) A telkek legkisebb zöldfelületi mértéke (haszon-, dísznövénnyel , gyeppel fedett terület telekterülethez viszonyított aránya) 90% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 75 m2-e után legalább egy nagy lombkoronájú lombhullató fa ültetendő.

(9)89 A zaj és rezgésterhelési határértékek közül az üdülőterületre vonatkozókat kell figyelembe venni.

(10) Az Általános használatú mezőgazdasági övezet (Má; Má*) a Terv által lehatárolt, elsődlegesen a növénytermesztés és állattenyésztés céljára szolgáló terület, melynek a Tervben külön lehatárolt része (Má*) a Natura 2000 területére esik.

(11) Az övezetben az OTÉK szerinti, a minden építési övezetben és övezetben elhelyezhető építményeken felül létesíthető:

a) fóliasátor, üvegház;

b) növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos mezőgazdasági hasznosításra (termékfeldolgozás, és –tárolás, illetve állattartás) szolgáló építmények.

(12) Az övezetben az 1500 m2-nél kisebb telken nem lehet építményt elhelyezni.

(13) Az övezetben az 1500 m2-nél nagyobb telken a beépítettség mértéke 3%, a lakóépület elhelyezésére, az épíménymagasságra és a birtokközpontok beépítési feltételeire vonatkozóan az OTÉK előírásai tartandók be, azzal a szigorítással, hogy lakóépületet elhelyezni, valamint birtokközpontot létesíteni csak a legalább 15000 m2-st elérő telkeken lehetséges.

(14)90

17. Vízgazdálkodási terület (V)

15. § (1) A Vízgazdálkodási terület övezetbe a község állandó és időszakos vízfolyásainak a teleknyilvántartásban, illetve a hivatalos alaptérképen:

a) folyó, patak, valamint holtág jelzéssel szereplő medrei és partjai,

b) valamint, az árok jelzéssel szereplők közül a Terven jelöltek medrei és partjai tartoznak.

(2) Az (1)-es bekezdés a) és b) pontja alatti területek természetes állapotukban tartandók fenn. A partszakaszok rendszeres tisztántartását, a szemét és törmelék elszállítását biztosítani kell.

(3) A község beépítésre nem szánt területein a vízfolyások partvonalától számított 50,00 m-en belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények nem helyezhetők el.

(4)91

15/A. §92 A Kb-B jelű különleges beépítésre nem szánt nyersanyaglelőhely övezetben kizárólag a nyersanyag kitermeléshez szükséges műtárgyak helyezhetőek el legfeljebb 2%-os beépítettséggel.

18. Természet-, tájvédelem és az építészeti örökség védelme

16. § (1)93

(2) A természetes élőhelyek gazdagítása, minőségének javítása érdekében a vizes élőhelyek állapotát javítani kell.

(3)94

(4) A községben helyi védelemben kell részesíteni az alább felsorolt építészeti értékeket, helyüket a Terv a zárójelben szereplő betűjellel és sorszámmal tartalmazza:

a) lovászi templom hrsz.: 167 (H1)

b) „olajos” telep épületei hrsz.: 550/4 (H2)

ba) hrsz.: 550/5 (H3)

bb) hrsz.: 558/1 (H4)

bc) hrsz.: 558/6;7 (H5)

bd) hrsz.: 558/3 (H6)

be) hrsz.: 557/9 (H7)

c) kútfeji harangláb hrsz.: 712/2 (H8)

IV. Fejezet

Általános településkép-védelmi, környezetépítési szabályok

17. § (1) Az alább felsorolt szabályok a Falusias lakóövezetek (Lf1-Lf4), a Kisvárosias (telepszerű) lakóövezet (Lkt), a Településközpont vegyes övezet épületeire és építményeire valamint a Kertvárosias lakóövezet (Lke) mindazon épületeire, építményeire vonatkoznak, melyek nem tartoznak a 6. § (7) bekezdése alá:

a) Az épületek vakolt felületei színezésénél világos színárnyalatok alkalmazandók. Keveretlen alapszínek (sárga, kék, piros, zöld) vagy azok csak fehér színnel való keverésével nyert színek nem alkalmazhatók.

b) Terepszint alatt az építési övezetekben és övezetekben a beépítési mérték legfeljebb 25%-át meghaladó mértékben szabad (pincét, stb.) építeni.

c)95

d) A község területén minden, a közterületekre állandó vagy ideiglenes jelleggel kihelyezett kisarchitektúra elem (kioszk, elárusító bódé, hirdetőtábla, autóbuszváró stb.) kialakítását a község hagyományos építészeti-környezeti karakteréhez igazodóan kell biztosítani.

e) A (1) bekezdés d) pont alattiak érvényesítendők az épületeken elhelyezett és az egyéb (pl.: az utak mentén elhelyezett) cégtáblákra vonatkozóan is.

f)96

(2)97 A Falusias lakóövezetek (Lf1-Lf4), a Településközpont vegyes övezet épületei és építményei valamint a Kertvárosias lakóövezet (Lke) mindazon épületei, építményei esetében, melyek nem tartoznak a 6. § (7) bekezdése alá, magas tető 35-45 fokos hajlásszöggel építhető, fedése mázatlan égetett cserép vagy annak színéhez hasonló színű, más anyagú tetőfedő elem vagy természetes anyagú fedés (pl.: zsindely, zsúp) lehet. Manzard jellegű tető nem építhető, a tetősíkból kilépő tetőablakok összes függőleges síkon mért felülete nem lehet több a magas tető függőleges síkon mért vetülete 15%-ánál. Magas tető építése esetén tetőterasz a tetőtéri szinten nem építhető.

(3)98 A kerítés legfeljebb 1,90 méter magas lehet, és legalább 75%-ban áttörtnek kell lennie. A lábazat 50 cm magasságig tömör kialakítással is készülhet.

(4) A Kisvárosias (telepszerű) lakóövezetben új épületek, illetve építmények építése esetén a beépítés módja illeszkedjen a meglévő környezethez.

18. §99

V. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

19. § (1) A község területén csak olyan technológia alkalmazására, létesítmények üzemeltetésére lehet hatósági engedélyt adni, melynek zajkibocsátása, az általa keltett rezgés nem haladja meg a környezetvédelmi és népegészségügyi előírásokban foglalt határértékeket.

(2)100

(3) Az élővizek, a vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelme érdekében figyelembe kell venni az 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait.

(4) A talaj minőségvédelme érdekében a község területén tarlót égetni vagy élő növényzetet égetéssel pusztítani tilos.

(5) Építési- és egyéb tevékenységek csak olyan módon végezhetők, hogy ne idézzék elő a talaj erózióját.

(6)101 Az építési munkálatok megkezdése előtt a termőtalajréteget szakszerűen le kell termelni és deponálni kell. A termőföld legfeljebb fél évig tárolható depóniában. A termőföldet – amennyiben lehetséges – a telken belül kell felhasználni. Más esetben lehetőség szerint zöldfelületek létesítésénél kell felhasználni.

(7)102

(8)103

(9) A község területén jelentős légszennyezéssel járó tevékenység nem folytatható.

(10) A község területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, a kiporzás megakadályozása mellett folytatható.

(11)104

(12)105

(13)106

VI. Fejezet

Közművek

20. Általános előírások

20. § (1)107 Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.

(2)108 A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz.

(3) A feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(6)109

(7)110

(8)111

(9)112 A település új vezetékeinél körvezeték esetén NÁ 80, ágvezetéknél NÁ 100 mm-es minimális közcső fektethető.

(10)113

(11) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

(12)114

(13)115

(14)116

(15) A település új beépítési területein elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.

(16)117 A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért a községben a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a község teljes közigazgatási területén tilos a településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.

(17) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére

a) zárt vagy felszínközeli, illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre szánt területen. A beépített, valamint a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.

b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén.

c) a településközpontban törekedni kell a zárt rendszerű, felszín közeli csapadékcsatornák kiépítésére a területgazdálkodás és az üzemeltetés érdekében.

(18) A községben a talaj és a talajvíz védelme érdekében:

a)118 A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

b) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb – fél hektárt (5000m2) meghaladó telekterületű – beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

c) 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(19) Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára

a) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m,

b) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak part-élétől 5-5 m

c) szélességű sáv szabadon hagyandó.

d) a Kerka patak árvízvédelmi létesítményeitől a mentett oldalon a 10 m-es sávon belül még átmeneti időre sem engedélyezhető építmény elhelyezése ill. anyagok tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10 m-es távolságon belül közművet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati előírások szerint lehet.

e) a Kerka patak völgye nyílt ártér, amely az árvízvédelem biztosításáig nem szűkíthető, a völgy be nem épített része nem tölthető fel és nem építhető be.

f) árvízzel veszélyeztetett belterületen az épületeket a mértékadó árvízszint fölött 1,0 m-re kell elhelyezni.

(20) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(21) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken, illetve a beépített és beépítésre szánt területeken abban az esetben, ha a közterület keresztmetszete a földkábeles elhelyezést nem teszi lehetővé, a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(22) Föld feletti közel azonos nyomvonalon húzódó középfeszültségű hálózatokat igény szerint, a területgazdálkodás érdekében egy oszlopsorra kell integrálni.

(23)119

(24)120

(25)121

(27)122 A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(28) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózat létesítésekor, illetve meglévő hálózat rekonstrukciójakor a föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezése előnyben részesítendő. A földfeletti vezetés esetén területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

(29) A beépítésre nem szánt területeken a vezetékes hírközlési hálózatok földfeletti vezetése esetén területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábelokat közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

(30) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.

(31)123

20/A. Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés, beültetési kötelezés

20/A. § (1) Az illetékes építésügyi hatóság a 0237/4. és a 0264/.1 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét – kisajátítási eljárás nélkül – a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.

(2) A Gksz jelű építési övezetben és a K-t jelű övezetben a V-2. számú szabályozási tervlapon jelölt helyeken és szélességben fásítást kell végezni, illetve fásított védőterületet kell kialakítani.

21. § (1) Ez a rendelet– 2007. szeptember 1. napján – lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg – Lovászi község helyi építési szabályzatáról szóló 14/2006. (IX. 22.) számú rendelet hatályát veszti. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett engedélyezési és egyéb hatósági eljárások során kell alkalmazni.

(2) A 14/2007. (XI. 14.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezés 2007. november 14.-én lép hatályba.

(3)124 E rendelet csak a szabályozási tervvel együtt értelmezhető és használandó.

1

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

2

Az 1. § (4) bekezdése a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

4

A 4. § (3) bekezdés c) pont cd) alpontját a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.

5

A 4. § (3) bekezdés e) pontja a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 4. § (3) bekezdés f) pontját a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.

7

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

8

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

9

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

10

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

11

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

12

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

13

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

14

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

15

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

16

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

17

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

18

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

19

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

20

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

21

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

22

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

23

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

24

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

25

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

26

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

27

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

28

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

29

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

30

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16

31

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

32

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

33

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

34

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

35

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

36

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

37

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

38

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

39

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

40

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

41

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

42

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

43

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

44

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

45

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

46

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

47

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

48

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

49

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

50

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

51

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

52

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

53

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

54

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

55

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

56

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

57

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

58

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

59

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

60

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

61

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

62

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

63

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

64

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

65

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

66

Módosította 14/2007. (XI. 14.) sz. rendelet

67

Módosította 14/2007. (XI. 14.) sz. rendelet

68

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

69

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

70

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

71

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

72

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

73

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

74

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

75

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

76

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

77

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

78

A 13. § (1) bekezdés d) pontját a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

79

Hatályon kívül helyezte a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

80

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

81

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

82

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

83

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

84

A 13. § (9) bekezdését a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

85

A rendelkezés megállapításához a Zala Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda ZA/010/158-21/2023. iktatószámú záró véleményében hozzájárult.

86

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

87

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

88

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

89

Módosította a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

90

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

91

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

92

A 15/A. §-t a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

93

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

94

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

95

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

96

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

97

Módosította a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

98

Módosította a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

99

Módosította a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

100

Módosította a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

101

Módosította a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

102

Módosította a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

103

Módosította a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

104

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

105

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

106

Hatályon kívül helyezte a 10/2017. (VIII.15.) ÖR Hatályon kívül: 2017. augusztus 16.

107

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

108

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

109

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

110

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

111

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

112

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

113

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

114

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

115

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

116

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

117

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

118

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

119

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

120

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

121

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

122

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

123

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

124

Módosította a 10/2017.(VIII.15.) ÖR Hatályos: 2017. augusztus 16.

125

Az 1. melléklet a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 6.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

126

A 2. melléklet a Lovászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 6.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.