Ráckeve Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: lakástörvény) felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

1. fejezet

A rendelet hatálya, hatáskörök

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati tulajdonban lévő valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (továbbiakban: lakás, illetve helyiség).

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek legjelentősebb ismérveit a rendelet 1. és 2. számú függeléke tartalmazza.

2. § (1)^[1] A lakások és helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének jogát a képviselő-testület, illetve az Integrált Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja.

(2)^[2] A lakások nyilvántartásával, átadásával, visszavételével, lakásbérleti szerződések megkötésével, a lakbérek beszedésével a képviselő-testület a RÁVÜSZ Kft.-t, mint lakáskezelőt bízza meg.

(3)^[3] A helyiségekre vonatkozóan a (2) bekezdésben foglalt feladatokat a RÁVÜSZ Kft. látja el.

(4)^[4] A szociális lakások bérbeadásával kapcsolatban polgármester minden esetben állást foglal.

       II. RÉSZ

A lakások bérbeadása

2. fejezet

A bérbeadás jogcímei, lakásbérleti szerződések

3. § (1) A képviselő-testület a tulajdonában álló lakásokat - melyeket értékesítésre nem jelöl ki – megüresedés esetén bérbe adja.

(2) A bérbeadás csak lakás céljára – kivételes esetben nem lakás céljára – és kizárólag határozott időre történhet. A nem lakás céljára történő bérbeadás a képviselő-testület eseti döntése alapján, a település lakosságát, illetve a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása érdekében történhet.

(3)^[5] A bérleti igényt benyújtókat a RÁVÜSZ Kft. nyilvántartja.

(4) A lakások az alábbi jogcímek (kategóriák) szerint adhatók bérbe:

a.) szociális helyzet alapján (szociális bérlakások): annak a nagykorú, büntetlen előéletű személynek, akinek

• a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj két és félszeres összegét;
• saját háztartásában legalább két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik;
• a család tulajdonában nincs az öregségi nyugdíj 30-szorosát meghaladó értékű vagyontárgy, kivéve lakótelek, illetve a munkaképtelen, rokkant személyeknél a közlekedéshez használt eszközök;
• tulajdoni, haszonélvezeti vagy bérleti joga alapján nincs beköltözhető lakása, kivéve, ha bármilyen jogcímen komfort nélküli, vagy szükséglakásban lakik;

A fenti feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

b.) költségelven, közérdekű célra ( közérdekű célú bérlakások)

Közérdekűnek minősül az önkormányzat közigazgatási területén dolgozó köztisztviselő, közalkalmazott, a településen jelentős szerepet betöltő természetes vagy jogi személy által ellátott feladat.

c.) piaci alapon ( piaci alapú bérlakások): piaci alapon kell hasznosítani azokat a lakásokat, melyek alapvető jellemzői (fekvése, minősége, épület műszaki állapota stb.), az a.) illetve b.) pontokban szereplő kategóriához tartozó lakásokénál lényegesen kedvezőbbek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kategóriákhoz tartozó lakások felsorolását a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

4. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás maximum 5 évre történhet. Nem juthat lakáshoz ismételten az a személy, akinek korábbi önkormányzati lakásbérleti jogviszonya alatt

• lakbér, víz- és csatornadíj, szemétszállítási díj, egyéb közüzemi díj tartozása volt
• ő, vagy családtagja, általa jogszerűen befogadott személy a lakás használatával kapcsolatos együttélés vagy a házirend szabályait megsértette, s emiatt ellenük bejelentést tettek
• a tulajdonos engedélye nélkül arra nem jogosult személyt befogadott, vagy albérleti szerződést kötött
• a bérlet időtartama alatt karbantartási kötelezettségét elmulasztotta, vagy a bérleményt rendeltetés ellenesen használta.

(2) Szociális helyzet alapján csak a lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó szobaszámú lakást lehet bérbe adni.

(3) A lakásigény mértékének felső határa – együttlakó személyek számától függően – a következő:

   2 személyig                               1    lakószoba

   3 személy esetén                      1,5 lakószoba

   4 személy esetén                      2    lakószoba

   minden további személy esetén fél lakószobával nő a felső határ.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat és személyes nyilatkozatot a vagyoni helyzetről.

(5) A jövedelmi viszonyok igazolására a bérbevételi kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó jövedelmére vonatkozó adatokat kell figyelembe venni.

(6)^[6]  A  RÁVÜSZ Kft. köteles megvizsgálni, hogy a bérbevételt kérelmező körülményei megfelelnek-e a rendeletben foglalt feltételeknek, s jogosultság esetén a nyilvántartásba fel kell venni.

(7) Hiányos adatok esetén annak pótlására a kérelmezőt fel kell szólítani. Ha pótlási kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, kérelmét tárgytalannak kell tekinteni, erre azonban előzetesen fel kell hívni a figyelmét.

5. § (1) A közérdekű célú lakások bérbe adása a munkaviszony megszűnéséig, maximum azonban 2 év időtartamra történhet, mely indokolt esetben kizárólag egy alkalommal további két évvel meghosszabbítható. A szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő a munkaviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén nem tarthat igényt másik lakásra.

6. § (1) Piaci alapon a lakások bérbeadása maximum egy év időtartamra történhet, melynek lejártát követően a bérlőnek előbérleti joga van.

(2) Bérlő a szerződés megkötésekor köteles 3 havi lakbért előre kaucióként megfizetni, mely szerződés bontás esetén a jegybanki alapkamattal növelten visszajár, amennyiben a lakást a volt bérlő az eredeti állapotnak megfelelően adja át, és lakbér, közüzemi díj hátraléka nincs.

7. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

1. a szerződést kötő felek pontos megnevezését és jellemző alapadatait;
2. a szerződés tárgyának, azaz a lakásnak a pontos leírását, alapadatait;
3. a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának pontos megjelölését;
4. a bérleti díj összegét, megfizetésének módját, feltételeit;
5. a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket;
6. a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és jogkövetkezményeit;
7. a bérbeadás jogcímét;
8. a (3) bekezdésben foglaltakat.

(2) A lakás átadásakor az átadás állapotát rögzíteni kell, a lakás berendezéseiről leltárt kell készíteni, s azt a lakásbérleti szerződés mellékleteként kell kezelni.

(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, ellenkező esetben a lakásbérleti szerződést a bérbeadó – a lakástörvény 3. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével - felmondhatja. A bérlőnek a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak időtartamát és indokát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(4) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastárs közös kérelmére bérlőtársi szerződést köteles kötni.

(5) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (örökbefogadó, nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi, vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.

(6) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekének született gyermeke közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetve unoka a 14. életévét betöltötte, és a bérlővel a lakásban legalább egy év óta életvitelszerűen együtt lakik.

(7) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (5), (6) bekezdésben említett hozzátartozó az önkormányzat területén, illetve annak 30 km-es körzetében másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(8) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja, vagy bármely más jogcímen bérbe adja.

3. fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

8. § (1)^[7] A lakásba fogadáshoz írásbeli, vagy jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli kérelemre hozzájárulást lehet adni, ha a kérelmező a bérlő élettársa, eltartója. Az élettársi viszonyt hitelt érdemlően (két tanú aláírásával létrejött nyilatkozat) igazolni kell.

(2) Az eltartó lakásba fogadásához csak akkor adható hozzájárulás, ha

• a tartási szerződést lakásbérleti jogviszony folytatására kötötték, és a szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult
• a tartási szerződést nem a lakásbérleti jogviszony folytatására kötötték, és az eltartó tudomásul veszi, hogy a bérlő halála, illetve jogviszonya megszűnése után cserelakás biztosítása nélkül el kell hagynia a lakást.

(3) A bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a befogadott személyek másik lakásra igényt nem tarthatnak, 15 napon belül kötelesek a lakásból kiköltözni, kivéve, ha a tartási szerződést a lakásbérleti jogviszony folytatására bérbeadói hozzájárulással kötötték.

9. § (1) A lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a hozzájáru-lást a bérbeadó adja meg. Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha a felek körülményeiből, életkorából megállapítható, hogy a bérlő nem szorul, illetve az eltartó nem képes a tartásra.

(2) Az eljárás során minden esetben környezettanulmányt kell készíteni, s be kell kérni a jövedelemigazolásokat.

(3) Közérdekű célú lakásoknál bérleti jogviszony folytatására tartási szerződés nem köthető.

10. §^[8] (1) Bérlő – a képviselő-testület hozzájárulásával - a lakás egy részét kizárólag lakás céljára albérletbe adhatja az alábbi feltételek együttes megléte esetén:

• bérlőnek bérleti díj tartozása nincs,
• a lakás legalább egy lakószobája a bérlő és családja használatában marad,
• lakásba költözők és más jogviszonyban ott lakók számát is figyelembe véve a lakás valamennyi használójára külön-külön legalább 10 m²-es lakószoba rész jut.

(2) A bérlő az albérletbe adásra irányuló kérelmét a képviselő-testületnek címezve nyújthatja be.

(3) A hozzájáruló nyilatkozatban ki kell kötni, hogy bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor albérlő is köteles a lakásból elköltözni.

11. § (1) A lakás bérleti joga csak a törvényben meghatározott kötelező esetekben, és kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdon jogára cserélhető.

  (2) A lakáscseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha a bérlakás fejében a bérlő teljes lakástulajdont vagy teljes lakásbérletet szerez.

  (3) Közérdekű célú lakást csak a bérbeadó hozzájárulásával lehet elcserélni.

 (4) Bérlő kiválasztási jogosultság, illetve tartási szerződés esetén a bérlőkiválasztásra jogosult, illetve az eltartó hozzájáruló nyilatkozatát is be kell csatolni.

4. fejezet

A felek jogai, kötelezettségei

12. § (1) A bérleti szerződés aláírását követően 8 napon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.

(2) A birtokba adásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó és a bérlő is aláír.

(3)^[9] A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• a lakás állapotára vonatkozó megállapításokat;
• a lakás berendezéseinek, tartozékainak állapotát, víz, gázóra állását;
• közös udvar esetén a használati jogosultságot;
• energiatakarékossági tanúsítvány bemutatásának tényét.

13. § Bérlő a lakást a bérbeadóval kötött előzetes megállapodás alapján átalakíthatja, korszerűsítheti a saját költségére. Ha ezzel a lakás komfortfokozata megváltozik, a bérlő a bérleti díjat az előző komfortfokozat után fizeti.

14. §^[10]

15. § (1) A lakásban jogcím nélkül lakók a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltétől a lakáshasználati díjat (továbbiakban: használati díj) az alábbiak szerint kötelesek fizetni:

1. első hat hónapban a lakbér kétszeresét,
2. második hat hónapban a lakbér négyszeresét,
3. harmadik hat hónapban a lakbér nyolcszorosát,
4. ezt követően  a lakbér tízszeresét.

(2) A képviselő-testület a használati díj emelése helyett úgy is rendelkezhet, hogy a jogcím nélküli használó részére a lakást értékesíti.

 (3) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

Az ellenőrzés tényéről az ellenőrzés időpontja előtt legalább 8 nappal korábban értesíteni kell a bérlőt. Az előzetes értesítéstől veszélyhelyzet esetén el lehet tekinteni.

5. fejezet

A lakásbérlet megszűnésével, a lakásbérleti jogviszony

folytatásával kapcsolatos szabályok

16. §^[11]  (1) A lakásbérleti jogviszony felmondása a képviselő-testület hatásköre.

 (2) A lakásbérlet az 1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdésben rögzített esetekben szűnik meg.

17. § (1) A bérbeadó és a bérlő az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, illetve pénzbeli térítést fizet.

(2) A pénzbeli térítés összege maximum a forgalmi érték 10 %-a.

(3) A térítés összegét a bérlő csak akkor kaphatja meg, ha a lakást leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakáskezelőnek visszaadja.

18. § (1) A lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személyek kötelesek a bérlő halálától számított 60 napon belül jogosultságukat a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni.

(2)^[12]

(3) A lakásban a bérlő halála után visszamaradt olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, a lakást 30 napon belül el kell hagynia.

III. RÉSZ

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása

6. fejezet

Bérbe adható helyiségek

19. § (1) Bérbe adhatók azok az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melyek üresek, bérleti joggal nem terheltek.

(2) A helyiségek csak határozott időre adhatók bérbe.

7. fejezet

A bérbeadás módja

20. §^[13] Amennyiben a bérbe vételre a helyiség megüresedésétől számított 30 napon belül nem érkezik igény, a helyiség hasznosításának módjáról az Integrált Városfejlesztési és Pénzügyi   Bizottság dönt.

21. § (1) A bérbeadásra vonatkozó hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblá-ján, a Ráckevei Újságban, az interneten, és egy térségi lapban közzé kell tenni.

(2) A hirdetmény tartalma:

1. a helyiség fekvési helye (település, utca hsz.), alapterülete, felszereltsége;
2. bérbeadás időtartama;
3. a pályázati ajánlat benyújtásának helye, módja, határideje;
4. a pályázati tárgyalás megtartásának helye, időpontja.

(3) A megjelentetett hirdetésben a (2) bekezdésben meghatározott tartalomtól el lehet térni.

(4) A bérbe vételi ajánlatot írásban kell benyújtani.

8. fejezet

A helyiség bérbeadójának és bérlőjének

jogai, kötelezettségei

22. § (1) A bérbeadó köteles a helyiséget megállapodásban rögzítettek szerint átadni a bérlő részére.

(2) A bérlő köteles a szerződés lejártakor a helyiséget tisztán, leltár szerint, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően visszaadni.

9. fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

23. §^[14] A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Bérleti jog átruházása esetén kezelési költségként a bérleti jog új jogosultja a bérleti jog forgalmi értékének 20 %-át az RÁVÜSZ Kft. számlájára köteles befizetni. (bérleti jog forgalmi értéke alatt az ingatlan forgalmi értékének 50 %-a értendő)

24.  § (1) A bérlő a szerződést - annak megkötésétől számított 15 napon belül – köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(2) A megállapodásnak tartalmazni kell:

1. a helyiség fekvési helyét (település, utca, hsz.)
2. a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét
3. az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását
4. átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan kötött szerződésben szereplő bér megfizetését vállalja.

(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:

1. az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem

rendelkezik,

2. tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

(4) Bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (településrendezési, fejlesztési, egészségvédelmi) megtagadhatja.

(5) A helyiség cseréjére a bérleti jog átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

25. §  A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be.

10. fejezet

Lakbér, lakbértámogatás

26. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakás bérlője lakásbérleti jogviszonyának fennállása idejére lakbért köteles fizetni.

(2) A fizetendő lakbér mértékét – a lakás kategóriája (fekvése, komfortfokozata, egyéb tulajdonságai) alapul vételével a rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.

(3)^[15] A bérlő a lakbért havonta egy összegben, legkésőbb a tárgyhó 5. napjáig a  RÁVÜSZ Kft. részére köteles csekken megfizetni.

(4) A lakbér mértékét a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálhatja, illetve megváltoztathatja.

(5) Az önkormányzati szociális bérlakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, amennyiben a szociális ellátásról szóló önkormányzati rendelet alapján helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(6)^[16] A támogatás mértéke havi 2500 Ft.

(7)^[17],^[18] A támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájához kell benyújtani a jövedelemigazolásokkal együtt. A kérelem elbírálására a szociális ellátásokról szóló helyi rendeletben a lakásfenntartási támogatás elbírálására átruházott hatáskörrel rendelkező szerv/személy jogosult.

(8) A lakbértámogatás fedezete a szociális keret. A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év, ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni. A bérlő a lakbértámogatással csökkentett összegű lakbért fizeti.

IV. RÉSZ

Lakások elidegenítése

11. fejezet

A vételár meghatározása

27. § (1) Az értékesíteni kívánt lakások vételárát a lakástörvény 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog jogosultja által történő vásárlás esetén a lakástörvény 52. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott szempontok figyelembevételével, a hasonló adottságú lakások forgalmi értéke alapján kell megállapítani.

A forgalmi értékből levonásra kerül a bérlő által a lakásra fordított, s részére a bérbeadó által meg nem térített – forgalmi érték meghatározásának alapjául szolgáló komfortfokozatban változást eredményező – értéknövelő beruházások összege. A lakottság ténye a forgalmi érték 15 %-a alapján kerül figyelembe vételre.

(2) Ha az épületben több lakás található, illetve közös használatú nem lakás céljára szolgáló helyiségek is vannak, az értékesítés előtt elő kell készíteni az épület társasházzá történő alakítását.

(3) Az értékesítés során közös tulajdonba kerülő épületek esetében

1. meg kell határozni a közös tulajdoni hányadokat;
2. meg kell jelölni a kizárólagos és közös használatú helyiségeket;
3. pontosan fel kell mérni az épület műszaki állapotát;
4. el kell készíteni az alapító okirat tervezetét.

(4) Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a társasháztulajdon végleges alapító okiratát is el kell készíteni, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre előterjeszteni.

12. fejezet

Részletfizetés, árengedmény, kedvezmény

28. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja által történő vásárlás esetén – ha a vevő ezt kifejezetten kéri – részére részletfizetési kedvezményt kell biztosítani, mely maximum 15 évig terjedhet.

(2) Részletfizetés biztosítása esetén a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni.

(3) Ha a bérlő a teljes vételárat a szerződés megkötésekor megfizeti, a vételárból 20 % árengedmény illeti meg.

(4) Ha a bérlő a teljes vételárat 2 éven belül megfizeti, a vételárból 10 % árengedmény illeti meg.

(5)^[19] Vevő a vételár hátralékra kamatot köteles fizetni a Ptk. 232. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(6) Részletfizetés esetén az értékesítés tulajdonjog fenntartással történik.

(7) A képviselő-testület által értékesítésre kijelölt lakásoknál az elővásárlási jog jogosultja részére az ajánlatot a kijelöléstől számított 15 napon belül meg kell tenni.

(8) Az ajánlatnak tartalmaznia kell

1. az értékesítendő lakás adatait;
2. a megállapított forgalmi értéket;
3. a vételárat;
4. a fizetés módját, a kedvezmény lehetőségét.

(9) Elővásárlás esetén az ajánlat tartalma, az ajánlati kötöttség az ajánlattételtől számított 90 napig áll fenn.

29. § (1) Nem elővásárlási jog jogosultjának történő üres lakás értékesítésénél a vételár a teljes forgalmi érték, lakott lakás értékesítése esetén a lakottság tényét csökkentő tényezőként figyelembe kell venni.

(2) A képviselő-testület dönthet árverésen történő értékesítés mellett is, ebben az esetben a kikiáltási ár a forgalmi érték összege. Az árverés szabályainál az önkormányzat Árverési Szabályzatában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A vevő a vételárat árverésen történő értékesítés esetén egy összegben köteles a szerződés megkötésekor megfizetni. Nem árverésen történő értékesítésnél a vevő kérésére a vételár 50 %-ának erejéig legfeljebb egy évi részletfizetés engedélyezhető, a Ptk. szerinti kamat megfizetése mellett.

V. RÉSZ

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

13. fejezet

A vételár meghatározása

30. § (1) A helyiség vételára elővásárlási jog jogosultja által történő vásárlás esetén a forgalmi érték, egyéb esetben a legkedvezőbb vételi ajánlat.

(2) Amennyiben a helyiséget elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár 80 %-át a vevő a szerződés megkötésekor köteles megfizetni. A fennmaradó összegre a vevőt 2 évre részletfizetés illeti meg, melyet havi egyenlő részletekben, a mindenkori évi Ptk. szerinti kamattal együtt kell megfizetni.

(3) Nem elővásárlási jogosult által történő vásárlás esetén a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni.

VI. RÉSZ

14. fejezet

Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása

31. § (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számláján kezeli, s elsősorban lakóépületei felújítására, korszerűsítésére használja.

(2) A képviselő-testület minden évben – az éves költségvetési rendelet részeként – meghatározza és jóváhagyja az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok – ennek keretében a lakások és helyiségek korszerűsítését, felújítását szolgáló tervet.

VII. RÉSZ

15. fejezet

ZÁRÓ, ÁTMENETI ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

32. § Pontosan számba kell venni és a nyilvántartásban külön kezelni

1. a bérlő-kiválasztási joggal terhelt lakásokat,
2. a tartási szerződés alapján a lakásbérleti jog folytatásának lehetőségével terhelt lakásállományt.

33. § (1) Az önkormányzati lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatos – az érintett állampolgárokra vonatkozó – adatok, a személyazonosító adat nélkül a statisztikai adatszolgáltatás teljesítése érdekében felhasználhatók.

(2) Az érintett állampolgárok adatainak megnyugtató, bizalmas kezelését az adatkezelő köteles biztosítani.

(3)^[20] Az adatok védelméről, egyéb felhasználásáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló  2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. § (1) E rendelet – a (2) (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2008. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az alábbi rendeletek hatályukat vesztik:

15/1993.(XII.10.) rendelet a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról, valamint az ezt módosító:

• 8/1994.(IV.29.)
• 12/1994.(VI.3.)
• 3/1995.(II.10.)
• 10/1995.(III.10.)
• 20/1995.(V.29.)
• 22/1995.(V.29.)
• 1/1996.(II.2.)
• 20/1996.(X.25.)
• 24/1999.(XI.19.)
• 18/2000.(X.20.)
• 27/2004.(XI.22.)
• 3/2006.(II.13.)
• 10/2006.(III.27.)  rendeletek.

(2) A rendelet lakbérekre vonatkozó 1. sz. melléklete 2008. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzati bérlakások lakbérének megállapításáról szóló 16/2004.(V.24.) rendelet és az azt módosító 1/2005.(II.7.) és a 13/2006.(VI.25.)  rendeletek hatályukat vesztik.

       A rendelet 34.§ (4) bekezdésében foglalt rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

(3) Amennyiben a rendelet hatályba lépésekor a bérlő korábbi szerződésében biztosított bérlakása annak természetbeni elhelyezkedése alapján nem az 1. sz. Függelékben meghatározott – bérbeadás jogcíme szerinti – lakáskategóriában felsorolt lakások közé tartozik, mindaddig a jogcím szerinti kategóriára megállapított lakbért fizeti, amíg részére a bérbeadó megfelelő cserelakást nem ajánl fel abban a lakáskategóriában, melybe a jogcím szerint tartozna.

(4) Amennyiben bérlő a (3) bekezdésben foglaltak alapján felajánlott megfelelő cserelakást nem fogadja el, köteles annak a kategóriának megfelelő lakbért fizetni, melyhez bérleménye annak természetbeni elhelyezkedése szerint tartozik.

(5) Ahol a rendelet családot említ, ott családon a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. tv-ben meghatározott fogalmat kell érteni.

35. § E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződése kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. számú törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

36. §^[21] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja.

         Dr. Dávid László s.k.                                        dr. Kiss László s.k.

                 polgármester                                                                          jegyző

A rendelet egységes szerkezetbe foglalása:

2014. szeptember 23.

                                                                      Mesterné Veszeli Mária

                                                                                     jegyző