Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007. (II.5.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről

Hatályos: 2014. 10. 24- 2022. 12. 15

Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007. (II.5.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről1

Hatályos: 2014. 10. 24- 2022. 12. 15

Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 54. §, 58. §, 62/B §-ban kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel ugyanezen törvény 49. §, 52§, 53. §, 59. §, 60. §, 62. §- iban foglaltakra a következő rendeletet alkotja:

I. rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Mór Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére terjed ki.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. rendelkezései az irányadók. (a továbbiakban: Tv.)

II. rész

LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE

2. § (1) Az önkormányzati bérlakások a képviselő-testület kijelölése alapján idegeníthetők el.

(2) Az elidegenítésre kijelölt lakások a vételárnak egy összegben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében értékesíthetők.

(3) Az elidegenítésre kijelölt lakásra elővásárlási jog illeti meg a Tv. 49. §-ában meghatározott személyeket.

Elővásárlási joggal érintett lakások eladásának feltételei

A lakások vételára

3. § (1) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár megegyezik a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő bérlői beruházások értékével csökkentett forgalmi értékkel.

(2) A lakás helyi forgalmi értékét a Tv. 52. § (1) bekezdésében felsorolt körülmények figyelembe vételével – szakértői értékbecsléssel – kell megállapítani.

A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények

4. § (1) A vételárat egy összegben, vagy – az elővásárlásra jogosult kérelmére- részletfizetési kedvezménnyel lehet megfizetni. A (6) bekezdés esetét kivéve a részletfizetés időtartama 15 év lehet.

(2) A vételár szerződéskötéssel egyidejű egy összegben történő megfizetése esetén a 3. § (1) bekezdése alapján megállapított vételár 20%-ának megfelelő összegű árengedményt kell megállapítani.

(3) A vételár részletfizetéssel történő megfizetése esetén - a szerződés megkötésekor - a megállapított vételár 20 %-át egy összegben kell kifizetni.

(4) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke a tárgyév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező összeg.

(5) Amennyiben a vevő a vételár 20 %-on felüli részét készpénzben 5 éven belül fizeti meg, 15 % engedmény illeti meg.

(6) Ha a vevő a lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet alapján szociális bérlakásra lenne jogosult, azaz szociálisan rászoruló személynek minősül és a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-ának egy összegben való megfizetésére sem képes, kérelmére a vételár teljes összegére részletfizetési kedvezményben részesíthető, valamint részére legfeljebb 20 évi részletfizetési kedvezmény adható.

(7) A (6) bekezdés szerinti kérelmet a Szociális és Egészségügyi Bizottsághoz kell benyújtani. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz történő beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el.

5. § (1) Aki a szerződésben vállalt törlesztő részlet fizetésével késedelembe esik, a késedelembe esés időpontjától - a törlesztő részletnek a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható mértékű- késedelmi kamatot köteles megfizetni. Ha a vevő a vételárrészleteket tartósan – legalább 3 hónap – nem fizeti, az eladó az elállás jogával élhet. Ezen rendelkezést az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.

(2) A vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára a lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(3) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

(4) A jelzálogjogot, az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell.

6. § (1) Az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a lakást elidegeníteni csak a teljes vételár kifizetését követően lehet.

(2) Házastársi vagyonközösség megszűntetése esetén a volt házastársaknak egymás javára, vagy közös gyermek részére való tulajdonjog átruházásakor – tartozásátvállalással – a teljes vételár kifizetése nélkül a szerződéshez hozzá kell járulni.

(3) Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt csak a lakás felújításához, korszerűsítéséhez, toldaléképítéshez, emeletráépítéshez felvett kölcsön és támogatás ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzéséhez adható hozzájárulás.

Az elidegenítés eljárási szabályai

7. § (1) Önkormányzati lakás értékesítésre való kijelöléséről a Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján a Képviselő – testület dönt.

(2) Az elővásárlási jog jogosultjának a vételi ajánlatot a Polgármester küldi meg.

(3) Elővásárlási jog esetén az ajánlati kötöttség időtartama a vételi ajánlat kézhezvételétől számított 90 nap. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a lakás ingatlan nyilvántartási adatait és általános jellemzőit,
- a lakás forgalmi értékét,
- a lakás 3. § szerint megállapított vételárát
- a vételár megfizetésének 4. §-ban szabályozott lehetőségét és feltételeit
- az ajánlati kötöttség időtartamát, ameddig az elővásárlásra jogosult a vételi
szándékát és a vételár megfizetésének 4. § szerinti módját írásban közölheti.
(4) Vételi ajánlat azon bérlőnek tehető, aki lakbér- és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.
(5) A jogosult elővásárlási jogát a Polgármesterhez címzett nyilatkozattal gyakorolhatja.
(6) A Képviselő-testület határozata alapján az abban foglalt ingatlanokat a Polgármesteri Hivatal készíti elő értékesítésre.

Elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésének feltételei

8. § (1) A beköltözhető, üres önkormányzati lakás nyilvános pályázat útján értékesíthető. A pályázatokat a Polgármesteri Hivatal 30 napra hirdeti meg, a jelentkezőket előjegyzi. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a tárgyaláson a helyi forgalmi értékhez képest a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette.

(2) A pályázati hirdetmény tartalmáról a Pénzügyi Bizottság dönt. A pályázati hirdetményt a Fejér megyei Hírlapban 1 alkalommal, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a helyi képújságban 15 napra közszemlére kell tenni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a.) a lakás ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait,
b.) a lakás forgalmi értékét
c.) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét,
d.) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
e.) a pályázati biztosíték letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait,
g.) a pályázat nyertesének, megállapításának és kihirdetésének módját
(4) A vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 60 napon belül, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével egy összegben kell megfizetni az önkormányzat e célra elkülönített számlájára.
(5) Ha a vevő a lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése alapján szociális bérlakásra lenne jogosult, azaz szociálisan rászoruló személynek minősül, a Szociális és Egészségügyi Bizottsághoz benyújtott kérelmére a vételár teljes összegére részletfizetési kedvezményben részesíthető, valamint részére legfeljebb 20 évi részletfizetési kedvezmény adható.
(6) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz történő beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el.
(7) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke a tárgyév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező összeg.
(8) A részletfizetési kedvezménnyel értékesített lakások vonatkozásában az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

III. rész

A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELADÁSA

9. § (1) Elidegeníthetők az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként feltüntetett üresen álló, vagy bérbeadás útján hasznosított helyiségek.

(2) Az értékesítésre való kijelölésről a Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(3) A helyiség értékesítése során a bérlőt ( bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

Elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésének feltételei

A helyiség vételára

10. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja részére értékesítésre kerülő helyiség vételára a forgalmi érték. A forgalmi érték meghatározása során a helyiséget beköltözhetőnek kell tekinteni.

(2) A vételár megállapítása során a forgalmi értékből le kell vonni a bérlő által a helyiségre fordított és a tulajdonos által jóváhagyott írásbeli megállapodás alapján végzett értéknövelő beruházások – adásvételi szerződés megkötéséig – meg nem térülő nettó értékét.

(3) A helyiség vételárát ingatlanszakértői értékbecslés alapján a Pénzügyi Bizottság állapítja meg.

11. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának a bruttó 2 millió Ft-ot meg nem haladó vételárat egy összegben, a szerződéskötéstől számított 60 napon belül kell megfizetnie.

(2) Ha a helyiség vételára az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja, úgy a vételár 30 %-át a szerződéskötéstől számított 60 napon belül kell megfizetni. A fennmaradó vételárat a szerződéskötéstől számított 2 éven belül, 2 egyenlő részletben – a szerződéskötés napjától számított 1 év és 2. év utolsó napjáig – a Ptk. szerinti kamattal növelten kell kiegyenlítenie az elővásárlási jog jogosultjának.

(3) A vételár teljes kiegyenlítéséig az ingatlanra a vételár teljes összegéig – az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az önkormányzat javára.

(4) Aki a szerződésben vállalt részletfizetést határidőre nem teljesíti, az a késedelembe esés időpontjától – a törlesztőrészletnek a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható mértékű – késedelmi kamatot köteles fizetni.

(5) Ha a vevő a vételárrészlet fizetésével 3 hónapot meghaladó késedelembe esik, az eladó az elállás jogával élhet. Ezen rendelkezést az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.

Az elidegenítés eljárási szabályai

12. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának a vételi ajánlatot a Polgármester küldi meg.

(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a helyiség ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait,
- a helyiség vételárát, a megfizetés módját.
- az ajánlati kötöttség időtartamát, ameddig az elővásárlásra jogosult a vételi szándékát írásban közölheti
(3) A vételárra vonatkozó ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 90 nap.
(4) A Képviselő-testület határozata alapján az abban foglalt ingatlanokat a Polgármesteri Hivatal készíti elő értékesítésre.

13. § Az elővásárlási joggal érintett, de jogát gyakorolni nem kívánó bérlőt a bérleti jog továbbra is megilleti.

Elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítése

14. § (1) Az üresen álló, vagy megüresedett helyiség nyilvános pályázat útján vételárra történő liciteljárás keretében értékesíthető.

(2) A pályázati hirdetmény tartalmáról a Pénzügyi Bizottság dönt. A pályázati hirdetményt a Fejér megyei Hírlapban 1 alkalommal, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a helyi képújságban 15 napra közszemlére kell tenni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a.) a helyiség ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait,
b.) a helyiség forgalmi értékét (vételár)
c.) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét,
d.) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
e.) a pályázati biztosíték letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait,
f.) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse,
g.) a pályázat nyertesének, megállapításának és kihirdetésének módját
(4) Az adásvételi szerződést a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül azzal a pályázóval kell megkötni, aki a pályázati tárgyaláson részt vett, a pályázati feltételeknek megfelelt és a tárgyalás során a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette.
(5) A vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 60 napon belül egy összegben kell megfizetni az önkormányzat költségvetési számlaszámára.

Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása

15. § (1) Az elidegenítést lebonyolító Polgármesteri Hivatal a lakás értékesítésből befolyó vételárat elkülönített számlán köteles kezelni a kamatokkal együtt.

(2) A lakások elidegenítéséből származó – elkülönített számlán elhelyezett – bevétel:

- önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek felújítására és az azzal együtt végzett korszerűsítésre,
- új lakásépítésre,
- a Tv. 62/A § szerinti használt lakás vásárlására,
- településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére,
- építési telkek kialakítására,
- lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására
használható fel.
(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséből származó bevételt kizárólag önkormányzati fejlesztési célokra és ezek megvalósítását szolgáló pályázati önerő biztosítására lehet felhasználni.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott jogcímekre fordítandó pénzösszegekről a képviselő-testület évente a költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletében dönt. A lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtásának feltételeiről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Egyéb rendelkezések

16. § Az értékesítésre kijelölt épületen, lakásban a MÓRHŐ Kft. csak azonnali beavatkozást igénylő munkákat végezhet el. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munka került elvégzésre, arról a MÓRHŐ Kft. köteles értesíteni a jegyzőt és az ingatlan vételárát a tényleges felújítási költségekkel növelt összegben kell megállapítani.

17. § Amennyiben az értékesítésre kijelölt helyiség műemlékvédelmi vagy városképi szempontból felújításra szorul, úgy a vételi ajánlatban illetve a pályázati hirdetményben és az adásvételi szerződésben a felújítási kötelezettséget határidő megjelölésével ki kell kötni. A szerződésben vállalt felújítási kötelezettség nem teljesítése esetére az önkormányzat javára visszavásárlási jogot kell biztosítani.

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/1994.(V.20.) Ök. rendelet, valamint az azt módosító 21/2000.(V.31.) Ök. rendelet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

1

Az önkormányzati rendeletet a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 20. §-a hatályon kívül helyezte 2022. december 16. napjával.