Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007. (III.28.) önkormányzati rendelete
Egerbocs helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2023. 01. 31Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007. (III.28.) önkormányzati rendelete
Egerbocs helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
2023.01.31.
Egerbocs Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdés a.) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembevételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet) és annak alkalmazását elrendeli.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § A jelen rendelet hatálya Egerbocs község igazgatási területére (bel- és külterületére terjed ki.
A rendelet alkalmazása
2. § (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban: építési tevékenységet folytatni), valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni a 253/1997.(XII.20.) sz. az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Korm. rendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK), valamint az általános érvényű egyéb törvényi és hatósági rendelkezések megtartása mellett csak a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.
(2) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.
Szabályozási elemek
3. § (1) A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:Kötelező szabályozási elemek:
szabályozási vonal,
területegység határa, területfelhasználás,
építési övezet határa,
építési övezetre vonatkozó előírások,
belterületi határ, beépítésre szánt terület határa.
Irányadó szabályozási elemek:
telekhatárok.
a. / A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.
b. / A területegység és az övezet határvonala a terv módosítása nélkül akkor változtatható, ha a változtatás a telekhatár-rendezés miatt válik szükségessé és a szabályzat teleknagyságra vonatkozó előírásai mindegyik telek esetében betarthatók.
c. / A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a telekalakítási terv, illetve a változási vázrajz készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni, azokat a szabályzat előírásainak kereti között az önkormányzat építésügyi hatósága pontosíthatja.
(2) A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes terület-felhasználási egységeket, illetve övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik. Az irányadó javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.
a. / A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
b. / Az iránya szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pl. erdő- és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet.
c. / A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:
a szabályozási vonalakat,
a terület-felhasználási egységek határát,
a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
a belterületi és a beépítése szánt/ nem szánt területek határát.
d. / A c) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
A telekalakítás és az építés engedélyezése
4. §
Településszerkezet, területfelhasználás
5. § (1) A település igazgatási területe bel- és külterületbe tartozik.
(2) A belterületi határ módosításáról a településrendezési tervnek és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(3) A belterületből ki kell vonni:
a. / a 09/0-10 hrsz-ú területet,
b. / a Kinizsi utca végén, a 352-358, valamint a 385-390 hrsz-ú telkeket kiszolgáló utak területét
c. / a 018/6c telek területét,
d. / a sportpálya és környéke rendezéséhez szükséges, a szabályozási terven ábrázolt területet.
(4) Belterületbe vonásra akkor kerülhet sor, ha az ezáltal belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása is időszerűvé válik. Az átmeneti időszakban a területre a jelenlegi terület-felhasználásnak megfelelő előírások vonatkoznak.
6. § (1) A település igazgatási területe – függetlenül attól, hogy bel- vagy külterület – építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekbe tartozik.
(2) Egerbocs beépítésre szánt területei – építési használatuk általános jellege szerint – a következő terület-felhasználási egységekbe tartoznak:
lakóterületek,
vegyes területek,
gazdasági területek,
különleges területek.
(3) Egerbocs beépítésre nem szánt területei:
közlekedési és közműterületek,
zöldterületek,
erdőterületek,
mezőgazdasági területek,
vízgazdálkodási területek
körébe tartoznak.
(4) A terület-felhasználási egységeket a településszerkezeti terv és a szabályozási terv, azok tagozódását – övezeteit, építési övezeteit – a szabályozási terv tünteti fel.
A területfelhasználási egységek tagozódása
beépítésre szánt területek
Lakóterület
7. § (1) A lakóterületek építési használatuk sajátos jellege szerint az Lf jelű falusias terület-felhasználási egységekbe tartoznak.
(2) A falusias lakóterület
a. / egy- és kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál,
b. / elhelyezhető még
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
szálláshely-szolgáltató épület,
a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kézműipari, valamint
mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
termelő kertészeti építmény,
sportlétesítmény,
állattartó épület
c. / nem helyezhető el
üzemanyagtöltő.
(3) A falusias lakóterület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
Építési telek |
éPÍTMÉNY |
||||
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb területe (m2) |
Beépítés módja |
Megengedett legnagyobb beépítettsége (%) |
Kialakítható legkisebb zöldfelülete (%) |
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
Lf - 1 |
oldalhatáron álló |
5,5 |
|||
Lf – 2 |
oldalhatáron álló |
5,5 |
|||
Lf-3 |
oldalhatáron álló |
5,5 |
|||
(4) A lakótelek mérete
a. / a meglévő lakótelek esetén
a telek területe és mérete a kialakult állapot szerinti,
az övezeti jelben meghatározott telekterületnél kisebb – már korábban is beépített – telek méretei kialakult állapotnak tekintendők, jelen szabályzat egyéb előírásainak betartása mellett az építési telek beépíthető,
b. / telek átalakítás esetén
a telek területe nem lehet kisebb a telektömb övezeti jelében meghatározott területnél,
a telek szélessége legalább 16 m legyen.
(5) A lakóterület azon telkei, amelyek közútról, vagy önálló helyrajzi számú magánútról gépjárnűvel közvetlenül nem megközelíthetőek, nem építhetők be.
(6) Az építési telek területén belül az épület elhelyezésére szolgáló területeket a következők szerint kell meghatározni:
a. / az előkert mélysége
új telekalakítású területen 5,0m
meglévő utcákban a kialakult állapothoz igazodó, de legalább 3,0m,
b. / az oldalkert szélessége
új telekalakítású területen és a legalább 16,0m szélességű meglévő telkek esetében az országos előírások szerinti,
a 12,0-16,0m közötti telekszélesség esetén legalább 4,5m,
12,0m-nél keskenyebb telkek esetében legalább 3,0m.
c. / a hátsókert mélysége nem lehet kevesebb
sem 6,0m-nél,
sem az építmény hátsókertre néző tényleges homlokzat magasságának mértékénél,
a telek utcavonaltól mért 50,0m-en túli hátsókertként kezelendő,
a 25m-nél rövidebb telkek esetében az épület a hátsó telekhatárig építhető.
(7) A beépítés mértéke
a./ lakótelek beépíthető területe a telek területének 30%-a,
b/ ha a telek területe 1200m2-nél nagyobb, akkor a 1200m2 feletti rész csak fél területtel számítható.
(8) A telek beépítési módja: O jelű oldalhatáron álló beépítési mód, ahol az épület
az utcában kialakult állapot szerinti oldalhatáron helyezhető el,
ha a telekszélesség a szomszédos telek méretei és beépítési adottságai, a tájolás stb. indokolják, akkor az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
(9) Az építési telken egy lakóépület építhető, kivéve a soros elrendezésű telkeket, ahol a kialakult (korábbi és jelenlegi) állapotnak megfelelő számú lakás különálló, a hagyományos beépítéshez illeszkedő lakóépületekben is elhelyezhető. A telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb épületek egy csoportban, a meghatározott építési hely szerinti területen belül, a lakóháztól különállóan is építhetők.
(10) Az épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán, vagy attól 3,0m-en belül álló homlokzati falában és tetőfelületén nyílás nem nyitható, ha a beépítendő oldalhatárral szomszédos telek 16,0m-nél keskenyebb (v.ö.(6) bekezdés b) pontjával).
(11) A főfunkciót tartalmazó épületek kialakítása magastetővel történjen,
- a tető kialakítása az utcaképbe illeszkedő legyen,
- a tető síkja 30-45° közötti és szimmetrikus hajlású legyen,
- a tetőtér beépíthető.
(12) A lakóterületen elhelyezhető létesítményekhez az OTÉK 42. §-ában meghatározott számú gépjármű elhelyezését a telken belül kell biztosítani.
(13) Az övezetben csak olyan területhasználathoz, funkcióhoz szükséges építési tevékenység engedélyezhető, amelynél az engedélyezésben illetékes hatóságok meg tudják ítélni a következőket:
a létesítmény új, bejelentés-kötelezett pontforrásainak emissziója az adott gazdasági tevékenységnél elérhető legjobb technikától megkívánható emisszió-határértékeknek megfelelő,
az új létesítmény a szomszédos létesítmények, a lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi eredetű zajterheléssel nem zavarja,
az új létesítmény használata során keletkező technológiai jellegű, veszélyes és nem veszélyes hulladék káros környezeti hatások nélküli, időszakos gyűjtése és tárolása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,
a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt, a felszíni- és a felszín alatti vizeket nem károsítja,
a közterület terhére saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényt nem gerjeszt, új gépjárműforgalmat nem vonz,
a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítja, ill. előkezeli
az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés határértéke – a lakóterületen belüli üzemi létesítmények telekhatáránál 50/40 cBA érték nappal/éjjel – betartható.
a terület közlekedéséből eredő zajterhelésének határétéke lakóutca mentén 55/45 dBA, forgalmi utak mentén 60/50 dBA nappal/éjjel értékek.
Vegyes terület
8. § (1) A vegyes terület a település beépítésre szánt területének lakások és igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, egyházi és olyan kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, létesítmények elhelyezésre szolgáló része, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A vegyes terület építési használatának sajátos jellege szerint a Vt jelű településközpont vegyes terület terület-felhasználási egységbe tartozik.
(3) A Vt jelű településközpont vegyes területen a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
Építési telek |
Építmény |
||||
Övezeti jele |
Kialakítható legkisebb terület (m2) |
Beépítés módja |
Megengedett legnagyobb beépítettsége (%) |
Kialakítandó legkisebb zöldfelülete (%) |
Megengedett legnagyobb építmény- |
Vt-1 |
kialakult |
szabadonálló |
kialakult |
kialakult |
|
Vt-2 |
szabdonálló |
5,5 |
|||
Vt-3 |
szabadonálló |
5,5 |
|||
Vt-4 |
oldalhatáron álló |
7,5 |
|||
Vt-5 |
oldalhatáron álló |
5,0 |
|||
Vt-6 |
oldalhatáron álló |
5,5 |
|||
(4) Az építési telek területén belül – új épület építése vagy épületbővítés esetén – az épület elhelyezésére szolgáló területet a következők szerint kell meghatározni:
a. /az előkert mélysége az utcában kialakult állapothoz igazodjon,
b. / az oldalkert szélessége az OTÉK előírásai szerint,
c. / a hátsókert mélysége nem lehet kevesebb
sem 6,0 m-nél,
sem az építmény hátsókertre néző tényleges homlokzatmagasságának mértékénél,
kivéve, ha a kialakult állapot szerint a hátsókert ennél kisebb és a tűzvédelmi előírások betarthatók.
(5) Az épületek kialakítása magastetővel történjen
a tető síkja 30-45° közötti és szimmetrikus hajlású legyen,
a tetőtér beépíthető.
(6) A létesítmények elhelyezése, bővítése, korszerűsítése – a csak lakófunkciót tartalmazó épület kivételével – az (elvi) építési engedély részét képező beépítési terv alapján az áruszállítást, a zöldterületek kertépítészeti kialakítását, a közműellátás megoldását is tartalmaznia kell.
(7) Az egyes telkek területének legalább az övezeti előírásokban meghatározott %-át zöldfelületként kell kialakítani.
(8) Az övezet nem lakófunkciójú telkein a zöldfelület kialakítására vonatkozó követelmények:
a. / a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b. / a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parklóhelyenként 1-1, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lombos fa telepítendő.
c. / Az övezetben – a lakófunkciójú telkek kivételével – csak kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani.
d. / a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100% mértékig, a gyephézagos burkolat közül a műanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50% mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításánál nem vehető figyelembe.
(9) A közösségi létesítményekhez az OTÉK 42. §-ában meghatározott számú parkoló közterületi pakolóban is elhelyezhető, ha a funkció vagy a kialakult állapot adottságai miatt a saját telken való elhelyezés nem lehetséges.
Gazdasági terület
9. § (1) A gazdasági terület a település beépítésre szánt területének elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló része.
(2) A település gazdasági területei építési használatuk sajátos jellege szerint:
kereskedelmi, szolgáltató,
mezőgazdasági üzemi
gazdasági területbe tartoznak.
(3) A Gksz jelű gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhetők
a. / üzemi jellegű termelő és szolgáltató építmények
b. / üzemi jellegű kutatóhelyek építményei,
c. / mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
d. / raktárak és tároló építmények,
e. / gépjárműtárolók,
f. / iroda, szociális, közösségi létesítmények,
g. / a közegészségügyi előírások teljesülése esetén az üzem rendeltetésszerű és biztonságos működéséhez szükséges egy szolgálati lakás,
h. / védőfásítás, telken belüli egyéb zöldfelületek,
Építési telek |
Építmény |
||||
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb területe (m2) |
Beépítés módja |
Megengedett legnagyobb beépítettsége (%) |
Kialakítható legkisebb zöldfelülete (%) |
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
Gksz-1 |
szabadonálló |
5,5 |
|||
Gksz-2 |
szabadonálló |
7,5 |
|||
(4) 1 A Gmü jelű mezőgazdasági üzemi terület elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységet, illetve az állattartást szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. A mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhetők
a) állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények,
b) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények,
c) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
d) környezeti hatásuk (zaj, gépjárműforgalom stb.) miatt lakóterületen el nem helyezhető gazdasági célú épületek telephelyei,
e) üzemi jellegű termelő és szolgáltató építmények,
f) raktárak és tároló építmények,
g) a mezőgazdasági gépek számára műhelyépületek,
h) közlekedési és szállítási létesítmények,
i) gépjárműtárolók,
j) a közegészségügyi előírások teljesülése esetén kereskedelmi célú szállásférőhely és vendéglátó épület,
k) iroda, szociális, közösségi létesítmények,
l) védőfásítás, telken belüli egyéb zöldfelületek,
m) szállás épületek.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetbe tartozik:
Építési telek |
Építmény |
||||
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb területe (m2) |
Beépítés módja |
Megengedett legnagyobb beépítettsége (%) |
Kialakítható legkisebb zöldfelülete (%) |
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
Gmü-1 |
szabadonálló |
5,5 |
|||
Gmü-2 |
oldalhatáron álló |
5,5 |
|||
(6) Közútról vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról gépjárművel megközelíthető és az építési szabályoknak megfelelően kialakított, közművel ellátott telkek építhetők be.
(7) A gazdasági területen kialakítható építési telek méretét
a funkcióhoz szükséges építmények és szabadtéri tárolóhelyek,
az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások megtartásával,
a környezetre gyakorolt káros hatások és
az indokolt fejlesztési igények figyelembevételével, továbbá
a területre vonatkozó övezeti jel szerint meghatározott legkisebb kialakítható telekterület és legnagyobb beépíthetőség szerint kell meghatározni.
(8) A gazdasági terület építési telkén belül az épületek elhelyezésére szolgáló területet az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni. Az építési helyen belül az épületek – a vonatkozó országos előírások betartása mellett – szabadon elhelyezhetők. A meglévő telephelyek előbbi előírásoknak nem megfelelő épületei megtarthatók. Ez esetben a szomszédos telkek beépítésénél kell érvényesíteni az építmények között szükséges távolság megtartását.
(9) A gazdasági területen új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése, engedélyhez kötött felújítása csak a teljes építési telekre kiterjedő beépítési terv alapján történhet, amely az (elvi) építési engedélyezési terv részét képezi. A tervnek az épületek építészeti kialakításán kívül tartalmaznia kell a telepítést, a parkolást, a belső gépjármű-közlekedést, a rakodás területeit, a zöldfelületek kialakítását, a közműellátás megoldását, az építés – beruházás környezetvédelmi követelményeinek szabályozását és a közegészségügyi követelmények teljesítésének bizonyítását.
(10) Az építési telken elhelyezhető épületek legnagyobb építménymagassága a területre vonatkozó övezeti jel szerinti, amelytől csak a technológiai előírások betartásának indokával lehet eltérni.
(11) A gazdasági területeken kialakításra, átalakításra, illetve felújításra kerülő épületek, építmények, kizárólag tájba illő szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, továbbá csak magastetős, középtengelyre szimmetrikus, 17°-40° közötti tetőhajlásszögűek lehetnek.
(12) A belterületi gazdasági területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építmények a településképbe illeszkedő szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek.
(13) A kialakítandó telephelyek számára az OTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül szükséges biztosítani. A telken belüli út, illetve parkoló burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2,0 m távolságra legyen.
(14) Zöldfelületek kialakítására az övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább az övezeti előírásokban meghatározott %-át zöldfelületként kell kialakítani, ezen belül legalább a zöldfelületek egyharmada kertépítészeti módszerekkel parkosítandó,
b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,
c)a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább egy sorban egységes fasor telepítendő
d) a gazdasági terület telekhatárán teljes hosszban védőfásítást – többszintes fa és cserjesávot kell telepíteni a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében,
e) a parkolókat fásítva kell kialakítani, 4 parkolóhelyenként legalább 1 lombos fa telepítésével,
f) telkek megosztása esetén a a)-d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.
(15) Gazdasági területen csak olyan területhasználathoz, funkcióhoz szükséges építmények építhetők, amelyeknél az alábbiak teljesülése az engedélyezés során megítélhető:
- a létesítmény új, bejelentés-kötelezett pontforrásainak emissziója az adott gazdasági tevékenységnél elérhető legjobb technikától megkívánható emisszió-határértékeknek megfelelő,
- az új létesítmény a szomszédos létesítmények, a lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi zajterheléssel nem zavarják,
- az új létesítmény használata során keletkező technológiai jellegű, veszélyes és nem veszélyes hulladék káros környezeti hatások nélküli, időszakos gyűjtése és tárolása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,
-a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt, a felszíni- és a felszín alatti vizeket nem károsítja,
- épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyezési tervdokumentáció szerint, a talajvédelmi hatóság előírásainak megfelelően gondoskodnak,
- a közterület terhére saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényt nem gerjeszt,
- a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, illetve a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítja, ill. előkezeli.
- üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés gazdasági övezetre vonatkozó megengedett határértéke 60/50dBA nappal/éjjel.
Különleges terület
10. §
.
(1) A különleges területek a település beépítésre szánt területének a 7-9. §-ok szerinti területtől eltérő, funkciójuk és a rajtuk elhelyezett építmények miatt különleges, egyedi szabályozást igénylő részei.
(2) A különleges területen elhelyezhető funkciók és az ennek megfelelő övezetek a következők:
- Ks jelű – sportolási célú terület
- Kt jelű – temető
- Kke jelű – kegyeleti park.
(3) A Ks jelű építési övezet
a.) a Ks jelű építési övezetben elhelyezhetők:
- a testedzést és a szabadidő aktív eltöltését szolgáló szabadtéri és zárt létesítmények (sportpályák, öltöző, stb.),
- játszótéri építmények,
- a terület fenntartását szolgáló építmények,
- a területhasználathoz szükséges fásított parkolók,
b.) Az övezetben az épületek szabadonálló módon, legalább 5 m-es előkert megtartásával helyezhetők el.
c.) Az építési övezetre vonatkozó előírások:
Építési telek |
Építmény |
||||
|
|
|
Megengedett legnagyobb beépítettsége (%) |
Kialakítható legkisebb zöldfelülete (%) |
Megengedett legnagyobb építmény magasság (m) |
Ks |
10000 |
szabadonálló |
10 |
70 |
5,5 |
(4) a Kt jelű építési övezet a termelő területe
a.) A terület hagyományos és urnás temetésre használható, ahol a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (po. ravatalozó, kolumbárium, kápolna, kegyeleti hely) helyezhetők el.
b.) az építési övezetre vonatkozó előírások:
Építési telek |
Építmény |
||||
|
|
|
Megengedett legnagyobb beépítettsége (%) |
Kialakítható legkisebb zöldfelülete (%) |
Megengedett legnagyobb építmény magasság (m) |
Kt |
13000 |
szabadonálló |
10 |
40 |
5,5 |
c,) A temetési helyek a temető területének legfeljebb 65 %-át foglalhatják el.
d.) A temető rendezését, felújítását, alakítását kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet megvalósítani.
e.) A telek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál max. 40%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni.
f.) Az új sírhelytáblák úgy jelelölendők ki, hogy a kerítés mellett 30 m széles fásított védőterület kialakítható legyen.
g.) A temető minden 200 m2-re után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.
h.) A temető látogatói részére OTÉK előírásai szerinti mennyiségű parkolót kell létesíteni.
i.) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírgondozást, virágültetést – az üzemeltetőnek előzetesen be kell jelenteni (pl. sírhelynyitás, síremlék, urnasír építése, stb.)
(5) A Kke jelű építési övezet a kegyeleti parkként fenntartandó régi temető területe.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterületek
11. § (1) KÖu jelű közlekedési területeket és létesítményeket, valamint a közművek területigényes létesítményeit, az azok számára szükséges építési területet a szabályozási terv ábrázolja.
(2) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávjában közlekedési és közműépítmények és műtárgyak helyezhetők el.
(3.) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével végezhető, de engedélyezéskor mérlegelendő,
- a területsáv kialakulásának várható ideje,
- az épületnek a területsávban elfoglalt helye,
- az épület sajátossága (eszmei és gazdasági értéke).
(4) A közutak tervezési osztályba sorolását, illetve hálózati besorolását az illetékes közútkezelő határozza meg.
(5) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így közművezetékek elhelyezésének kialakításánál biztosítani kell az út menti fasorok elhelyezhetőségét.
(6) A közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából a közútkezelő hozzájárulásával – fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.
(7) Az utak mentén, a parkolók területén az „élő utcakép”kialakítása, az ökológiai kiegyenlítő és árnyékhatás növelése, valamint a környező ártalmak elleni védelem hatékonyságának fokozása miatt egységes növényanyagú fasorokat, illetve ahol a közművek miatt fa nem telepíthető, oda cserjesávot, talajtakaró növényeket kell ültetni.
12. § A közúthálózat területbiztosítást igénylő elemei a következők:
(1) Forgalmi utak
- 25. sz. Kerecsend-Eger-Bánréve másodrendű főút
Szabályozási szélesség a kialakult állapot szerint
-2414. számú Bátor-Szúcs összekötő út
Szabályozási szélesség a kialakult állapot szerinti, mely a terv szerinti helyeken, módosítandó.
-24126. számú Egerbocsi bekötőút
Szabályozási szélesség a kialakult állapot szerint
(2) Lakóutak és vegyes használatú utak
-meglévő lakó- és vegyeshasználatú utak szélessége a kialakult állapot szerinti, amely a terv szerinti helyeken módosítandó,
-tervezett lakótuak közlekedési területének szélessége sz.: min.12,0-16,0m
-tervezett vegyeshasználatú utak sz.: min. 10,0m
(3) Gyalogutak
-meglévő gyalogutak szabályozási szélessége a kialakult állapot szerint
-tervezett gyalogutak sz.: min. 4.0m
(4) Autóbuszmegálló
- megállóhelyek kiépítése
(5) Járművek elhelyezése
Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges számú és fajtájú gépjárművek elhelyezéséről telken belül kell gondoskodni az OTÉK 42. §-a szerint, kivéve ha a meglévő funkcióhoz tartozó telek mérete, használata a telken belüli parkolást nem teszi lehetővé.
(6) Külterületi utak építése, felújítása során minimum 12,0m szabályozási szélesség biztosítandó.
Közművek
13. § (1) A település belterületén teljes közművesítést kell biztosítani,
a.)a vízellátást ivóvízvezetékkel, a tűzoltóvizet föld feletti tűzcsapokról, illetve tűzivíztárolóból,
b.) a szennyvízelvezetést közcsatornával kell megoldani,
c.) a csapadékvíz-elvezetés központban közcsatornával, máshol fedett, vagy nyílt árokrendszerrel alakítható ki,
d.) a hőellátást fokozatosan földgázvezetékkel kell biztosítani,
e.) a villamosenergia-ellátást föld-, vagy légkábellel,
f.) a hírközlési és kábeltelevízió-hálózat légkábel esetén közös oszlopokon vezetendő.
(2) A települést belterületétől távoli beépítésre szánt területen, illetve a beépítésre nem szánt területeken épület építésére építési engedély az érintett szakhatóságok előírásai szerint, illetve hozzájárulásával adható.
(3) A még hiányzó közművezetékek kiépítéséről gondoskodni kell, a rossz állapotú vezetékek folyamatos cseréjét meg kell oldani. A már megépült közműhálózatra való mielőbbi rácsatlakozást szorgalmazni kell.
(4) Útrekonstrukció során a közművek szükség szerinti átépítéséről gondoskodni kell.
(5) A közművezetékek és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, a vonatkozó szabványt, továbbá a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Ahol a védőtávolság nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését és szabvány alóli felmentést kell kérni.
(6) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belüli építmény, növényzet telepítése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint és a megvalósítás idejét is figyelembe véve történhet.
(7) A létesítmények tűzivízigényét szabályzat előírásainak megfelelően kell biztosítani. Új létesítmények tervezése esetén alkalmazni kell az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait. A vízvezeték keresztmetszetét és a benne uralkodó víznyomást úgy kell meghatározni, hogy a beépíthetőség legnagyobb mértékét kihasználó beépítés esetén (mértékadó tűzszakasz) is biztosítva legyen a tűzivíz.
(8) A település ivóvízellátását biztosító kutak és vízvezeték-hálózat védőterületét, védősávját a vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
(9) A községben elválasztott rendszerű csatornahálózat építendő ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni és csapadékvizek külön hálózaton vezetendők.
(10) A település nem szikkasztható, gyűjtése szivárgásmentes zárt tárolóban csak a közcsatorna megépítéséig engedélyezhető, ahol a közcsatorna még nem épület meg.
(11) A szennyvízhálózat megépítése után a szennyvízkibocsátókat kötelezni kell a szennyvízcsatornára való rákötésre, a régi szennyvíztározó szakszerű felszámolására. Ha az építési telek előtt közműves szennyvízvezeték van, új épületre használatbavételi engedély csak a közműcsatornára való rákötés után adható.
(12) Új terület beépítése, új utca nyitása esetén közüzemi, vízhálózat csak a szennyvízcsatorna egyidejű megépítésével létesíthető.
(13) A szennyvízcsatornába, illetve a szennyvíztisztító telepre csak - a vonatkozó előírásoknak megfelelő – káros és veszélyes anyagokat nem tartalmazó – szennyvizek vezethetők. A szennyvizek előtisztítását a keletkezés helyén kell megoldani.
(14.) A külterületről érkező csapadékvíz elvezetésére az öv-árokrendszert meg kell építeni.
(15) A csapadévíz-elvezető létesítmények építése vízjogi engedélyköteles tevékenység.
(16) Az új lakóterületek tényleges beépítése előtt, vagy azzal egy időben a csapadékvíz-elvezetést a többi közművel együtt ki kell építeni, és a vízrendezését meg kell oldani.
(17) A csapadékvíz-elvezető árkok, átereszek rendszeres karbantartásáról az ingatlanok tulajdonosainak gondoskodniuk kell.
(18) A nyílt árkokat a belterületi szakaszon rendelkezni kell.
Zöldterületek és zöldfelületek
14. § (1) A zöldterület a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér.
(2) A Zk jelű zöldkert övezetében:
a.) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények,
b.) játszótéri építmények
c.)a játékot és testedzést szolgáló helyezhetők el.
(3) A közkert kertépítészeti engedélyezési terv alapján létesíthető.
(4) A zöldterületek övezeti előírásait az alábbi táblázat tartalmazza.
(5) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények a kötelező normákhoz igazodóan, fából, felületkezelt fém (pl. Öntöttvas) terméskő és tégla felhasználásával készülhetnek.
(6) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább ¼-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje-, és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.
Erdőterületek
15. § (1) Az erdőterületek olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdőművelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az erdőterületek az építésszabályozási övezeti besorolása szerint-, de azzal a kivétellel, hogy az esetleges építési igénybevételkor az erdők védelméről szóló törvényben meghatározottak a mérvadóak – az alábbi övezetekre tagozódnak:
a.) az Eg jelű övezet területei a gazdasági- fakitermelési céllal hasznosított meglévő és létesíthető új erődterületek,
b.)az Ee jelű övezet területei az egészségügyi, szociális céllal hasznosítható meglévő és létesíthető erdőterületek,
c.) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.
(3.) Meglévő, üzemtervezett erdők területén az építésszabályozás övezeti besorolását meghatározó üzemtervi, elsődleges rendeltetés szerinti területi határvonalat – az övezet határát – az építési igény időszerűvé válásakor szükséges kijelölni. Tervezett erdőterületek övezeti besorolását a szabályozási terv és jelen előírások határozzák meg. amelyet az erdők üzemtervezésekor figyelembe kell venni az erdők üzemtervben meghatározandó elsődleges rendeltetésének megállapításánál. az erdősítést, illetve az elsődleges rendeltetés-változás megelőző átmeneti időszakban a jelenlegi terület felhasználásnak (rendeltetésre) megfelelő előírások vonatkoznak.
(4) Az Eg jelű erődövezetben elhelyezhető építmények:
a.) elsősorban az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. Farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők, erődgazdasági fenntartó utak),
b.) a turisztikai használatot is szolgáló gyalogutak.
(5) Az Ee jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:
a.)elsősorban a jóléti, turisztikai használatot szolgáló parkerdei berendezések (pl. esőbeálló, pihenő- és tűzrakóhelyek berendezései, hulladékgyűjtők, turisztikai tájékoztató táblák, gyalogutak),
b.) másodsorban az erdő fenntartásához szükséges építmények, melyek egyben turisztikai célokat is szolgálhatnak (pl. Erdészház/vendégház, állatetető, erdőgazdasági fenntartó utak).
(6) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:
a.) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
b.) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
c.) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
(7) Az erdő elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg. Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az erdő védelméről szóló törvény vonatkozó szakaszaira.
(8) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
A kialakítható telek területe* |
Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek (ha) |
Beépítettség* |
Szintterületi mutató |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Beültetési kötelezettség (%) |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
||
terepszint |
|||||||||
legkisebb |
területe |
szélessége |
alatt** |
felett |
|||||
Eg |
10000 |
100.000 (10ha) |
50 |
0,3 |
0,3 |
0,4 |
93 |
93 |
5,5 |
Ee |
5000 |
10000 |
- |
0,5 |
0,5 |
- |
95 |
90 |
5,5 |
Ev |
1500 |
- |
- |
- |
- |
- |
98 |
95 |
- |
**A terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, egy szintben létesülhet.
(9) Az erdőövezetben, az indokolt és támogatott építéshez az építési helyet és azon belül az épület, építmény helyét elvi építési engedélyben az építési hatóság az erdészeti hatósággal egyetértésben jelöli ki.
(10) Az üzemtervezett erdő fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.
(11) Az Országos Ökölógiai Hálózathoz tartozó és a szabályozási terven természeti területként jelölt területeken erősítés csak őshonos fafajok felhasználásával történhet. A nem védett területek erdősítésénél legalább egyharmad elegyarányban őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
Mezőgazdasági területek
16. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:
a.) A mezőgazdasági övezetekben lakás nem helyezhető el.
b.) A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.
c.) Nagy állatlétszámú üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 500m, a belterületen kívül egyéb lakott telkek körüli 300méteres távolságon belül nem helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a.) az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,
b.) az Má-t jelű természetközeli állapotú mezőgazdasági területek övezete, ahol a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,
c.) az Mk-b jelű más területként nem hasznosítható belterületi kert, illetve gyepterület.
(4) Az Má jelű mezőgazdasági övezetekben jellemzően elhelyezhető építmények:
a.) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),
b.)a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület,
c.) az Mk-b jelű övezetben építmény nem helyezhető el.
(5)A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza.(táblázat 1.m.)
(6) A mezőgazdasági övezetekben minden építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munka csak elvi építési engedély alapján történhet.
(7) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megendegett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.
(8) A mezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület max. alapterülete 200m2 lehet, kivéve, ha a területhasználatnak megfelelő technológia ennél nagyobb alapterületű építmény létesítését indokolja és az előírásokról való eltérést az elvi építési engedély, a környezet- és a látványvédelem érdekeit biztosítva megengedi.
(9) A mezőgazdasági területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, továbbá magastetős, középtengelyre szimmetrikus, 17°40°közötti tető hajlásszögűek lehetnek.
Vízgazdálkodási területek
17. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbiak:
a.) a patakok, árkok,
b.) a vízmedrek mentén a meghatározott szélességű pari sávok,
c.) vízműlétesítmények (kút, víztároló medence) és azok körülkerített védőterületei.
(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű vízmedrek és a Vü jelű víműkutak üzemi területének övezetébe tartoznak.
(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízműkutak védőterületére vonatkozó előírásokat a vízművek üzemelési szabályzata tartalmazza. A vízgazdálkodási övezeteket és a használaton kívüli vízműkutak területét érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak elvi építési engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.
(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében 6,0 m-es parti sávot szabadon kell hagyni, ott állandó építmény, épület nem helyezhető el.
(5) A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás
a.) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b.) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c.) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
Az állattartás általános szabályai
18. § (1) A település igazgatási területén a közoktatási, egészségügyi illetve egyéb közintézmény / polgármesteri hivatal / telekhatárától számított 100m. távolságon belül nem helyezhető el az állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM. rendelet 1.sz. függelék 4. és 5. pontjában meghatározott állattartó telep.
(2) A haszonállat tartására szolgáló építményt a szomszédos telek határától legalább 10m. távolságra helyezhető el.
(3) A méhkaptárokat a szomszédos ingatlan telekhatárától a 15/1969.(XI.16.) MÉM rendeletben szabályozott módon helyezhetők el.
Örökségvédelem
19. § (1) A település helyi védelemre javasolt építményei:
- római katolikus templom – Alkotmány utca – 210 hrsz.
- kőkereszt a templom előtt – Alkotmány utca – 210 hrsz.
- kőkereszt – Alkotmány utca – 243 hrsz.
- kőkereszt – Alkotmány utca – 370 hrsz.
- kőkereszt a temetőben – Iskola utca – 212 hrsz.
- kőkereszt – Béke u.56. előtt
(2) Egerbocs község régészeti érintettségű területei a szabályozási terv tünteti fel. A jelölt területeken mindenféle jelentősebb földmunkát igénylő tevékenység csak régészeti konzultáció után végezhető (pl. épület, út építése, közművek fektetése, árokásás, stb)
Táj- és természetvédelem
20. § (1) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek az Országos Területrendezési Tervvel összhangban a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával hasznosíthatóak.
(2) A település forrásai a természet védelméről szóló törvényben foglaltak alapján a törvény erejénél fogva országos jelentőségű, ex lege védett természeti értékek. A források területe országos jelentőségű védett területnek minősül. A források környezetének beépítése és bárminemű károsítása tilos.
(3) A természetközeli állapotú területeken – az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek, patakmedrek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenység csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
(4) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosó megmaradását, bekapcsolását az országos hálózatba. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit, és azok kapcsolatit károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparki vegetáció, és természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A természetközeli állapotú mederszakasszal rendelkező felszíni vízfolyás rendezése csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.
(6) A meglévő fásított közterületek, fasorok, az intézmények és magánkertek településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek, amelyeket érintő rendezés, változtatás csak a polgármester beültetési kötelezettséget elrendelő döntése alapján történhet.
(7)
(8) Az építés során a meglévő, fák esetén a 10 dm törzsátmérőt meghaladó fás növényzet megóvásáról gondoskodni kell.
(9) A területen a 20 m törzsátmérőt meghaladó megsemmisített (kivágott), vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen, vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
(10) A fás szárú növények telepítésére, fenntartására, kezelésére, pótlására vonatkozó szabályok a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet szerint irányadó.”
(11)
(12)
(13) A zavaró mértékű légszennyező-, zajkeltő környezeti hatások ellen, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén- többszintes telepítésű védőzöldsáv „biofal” létesítése rendelhető el.
(14) Erősen allergizáló növényfajták a területen nem telepíthetők.
KÖRNYEZETVÉDELEM
Föld- és talajvédelem
21. § (1) A termőföldön történő építési engedélyköteles változtatások esetén az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.
(2) Az építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(3) A földmozgatással járó munkavégzések során:
-A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.
-A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).
- Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.
-A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.
(4)
(5) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.
(6) Termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltötéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A ±1,0m-t meghaladó terepszintváltozással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.
(7) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a részük állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(8) Az 1,5m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) mellett létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.
(9) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.
(10) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát, vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
Levegőtisztaság-védelem
22 §
(1) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint Egerbocs a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik.
(2) .A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a/ tevékenységet folytatni,
b/ új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
3) A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl. lakóterület, oktatási, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel járó tevékenység (pl. nagylétszámú állattartás) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
4) Nyílt téri égetés csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.)BM. rendelet 225-226. §-ai által szabályozott módon folyhat.
5) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzős létesítmények körül a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas vagy élelmiszer- gyógyszergyártással, -tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával, az I. fokú környezetvédelmi hatóság által határozatban környezetvédelmi engedély alapján módosulhat.
6) Nyílt téri égetés csak a vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott módon folyhat.
Felszíni és felszín alatti vizek védelme
23§
1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján „érzékeny” besorolású. A vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
4) A szennyvízközmű-hálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható.
5) Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén építés csak a létesítmények szennyvízbekötésével engedélyezhető.
6) A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására.
7) Szennyvíz a közcsatorna-hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető.
8) A belterületen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.
9) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. A természetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni.
10) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően – a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
11) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről (dréncsövek) gondoskodni kell.
12) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.
Egyéb környezetvédelmi követelmények
24. § Zaj és rezgés elleni védelem
1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.
2)
3) Az üzemi eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű falusias lakóterületek, a vegyes területek megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint 50/40 dB nappal/éjjel értékek.A hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint a végrehajtására megalkotott helyi önkormányzati rendelet tartalmazza
4) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról – pl. engedélyezett szilárd hulladéklerakón történő elhelyezéséről – a tulajdonos köteles gondoskodni.
5) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. A szelektíven gyűjtött lakossági hulladékot a település területén kialakított hulladékgyűjtő szigeteken lévő szelektív hulladékgyűjtő tárolókban lehet elhelyezni.
6) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón helyezhető el.
7)
8) A háztartásokban keletkező különleges kezelést igénylő hulladékok gyűjtése a településben, az e célra létesülő lakossági hulladékudvar területén történhet.
9) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik
10) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodnia kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia. A közterületen lévő illegális hulladéklerakás felszámolásáról és az igénybe vett terület rendezéséről az önkormányzat gondoskodik.
Építési korlátozások
25. § 1)
2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete: A nagy állatlétszámú, állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért legalább 500m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300méteres távolságon belül nem helyezhető el (a védőtávolság a lehetséges legjobb technológia alkalmazása esetén, környezetvédelmi engedélyben meghatározott mértékben kisebb lehet).
3) Természetközeli állapotú felszíni vizek partja menti védőtávolság, védőövezet külterületen:
a/ A vízfolyások természet közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles, természetvédelmi célú, vízvédelmi védőövezet, ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl. stég, zsilip, gát).
b/ A vízfolyások, felszíni vízelvezető csatornák, tározók partján legalább egyoldali, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó:
a VIZIG kezelésébe tartozó vizek partján 6-6 m,
a társulások és az önkormányzat kezelésében lévő vizek partján belterületen legalább egy oldalt 3 m, külterületen 3-3 m.
4) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:
a/ közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges,
b/ nagyközépnyomású gázvezeték 5-5 m,
c/ 1-35 kV-os elektromos légvezetéké külterületen 5 m, belterületen 2,5 m,
d/ kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m,
e/ 35 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 m,
f/ ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelmébe helyezését, és szabvány alóli felmentést kell kérni.
Sajátos Jogintézmények
26. § 1)
2) A szabályozási terven jelölt új utak létesítése, egyes meglévő utak bővítése, szabályozása érdekében az építésügyi hatóság a teleknek a közút céljára szükséges részét Egerbocs Község Önkormányzata javára igénybe veheti és lejegyezheti.
Egyéb rendelkezések
27. § 1) E rendelet 2007. április hó 15. napján lép hatályba.
2) Jelen rendelet mellékletét képező tervlapok:
a/ Szabályozási terv a külterületre SZ – 1 M = 1:10 000
b/ Szabályozási terv a belterületre SZ – 2 M = 1: 2 000
3) Jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv jóváhagyásával egyidejűleg a település összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól, helyi építési előírásairól szóló 7/1998. (IX. 18.), valamint az azt módosító 3/2002. (IV. 11.), 10/2002. (VIII. 28.), 12/2004.(XI.16.) rendelet hatályukat vesztik.
1. melléklet a 2/2007. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 2/2007. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 2/2007. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
Belterületi szabályozási terv
1
A 9. § (4) bekezdése az Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
2
A 4. melléklet az Egerbocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.