Vajdácska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2014. 10. 15
Vajdácska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
2014.10.15.
Vajdácska Községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OÉTK) 4. §-ában foglaltakra tekintettel az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
A rendelet célja Vajdácska településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedéke számára történő megóvása.
1. § A rendelet hatálya Vajdácska község teljes közigazgatási területére terjed ki (továbbiakban: terület).
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, építési munkát végezni, illetve hatósági engedélyt kiadni az általános hatósági előírások (OTÉK szabványok, stb.) a rendelet, és mellékletei, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával lehet.
(2) Erdőterületek fenntartása, használata, bővítése és védelme a vonatkozó rendeletek szerint történjék.
(6) A rendelet alkalmazása során a kapcsolódó és hatályos Önkormányzati rendeleteket is figyelembe kell venni.
3. § (1) Az egyes terület-felhasználási egységek - melyek meghatározását a Településszerkezeti terv tartalmazza - övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi építési Szabályzat határozza meg.
A szabályozási terv elemei
4. § (1) A szabályozás elemei az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú Korm.rendelet (1). számú mellékletében meghatározott szabályozási eszközök területi alkalmazásával jönnek létre.
(2) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(3) Kötelező szabályozási elemek:
a) a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,
b) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
c) a legnagyobb beépítettség mértéke,
d) a megengedett építménymagasság felső határa,
e) a minimális telekméret,
f) kötelező beépítési mód,
g) kötelező beépítési vonalak,
h) környezetvédelmi előírások,
(4) Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(5) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása - az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül - akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.
c) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
(6) Telekösszevonások esetén is a Szabályzási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.
II. Fejezet
Településrendezési követelmények
Közigazgatási határ, bel-és külterület
5. § (1) A település közigazgatási határvonalát a településszerkezeti terv rögzíti.
(2) A terület bel-és külterületre tagolódik.
(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a településszerkezeti tervben foglaltak szerint határozza meg.
(4) Területet belterületbe vonni kizárólag a meglévő belterülethez csatlakozóan ütemezetten az igényeknek megfelelően a jogszabályokban előírt ingatlan-nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet.
Telkek beépítésének feltételei
6. § (1) Az építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.
(2) A lakóövezetekben építési engedélyt kiadni - a zártrendszerű szennyvíz- és zártrendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések esetén lehet.
(3) A szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés, ennek hiányában zárt rendszerű egyedi szennyvíztartó megléte, annak üzembe helyezése a lakóépület használatbavételének feltétele.
(4) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(5) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között,
c) a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
d) a honvédelmet és biztonságot szolgáló műtárgyak,
e) a nyilvános illemhelyek és hulladékgyűjtők,
f) tájékoztató, irányító táblák, oszlopok.
Természetvédelmi területen a fentiek csak úgy valósíthatók meg, hogy a területek elsődleges célját nem sértheti, azt jelentős mértékben nem változtathatja meg.
(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen), 1 hektárnál nagyobb, összefüggő területek régészeti lelőhelyek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
7. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM. Rendelet 9. §-a tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az engedélyhez kötött építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) Építmények felületképzésének átalakítása,
b) Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein az 1 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.
c) A község belterületen belül minden 50 m2-t meghaladó térburkolat.
(3) Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, reklám, pavilon nem létesíthető.
(5) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetben nem illő idegen elemek, a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.
(6) Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM. Közös rendelet által meghatározott feladatokat kell betartani.
III. Fejezet
Területfelhasználási egységek övezeti szabályzása
Beépítésre szánt területek
8. § (1) A belterületen építési telket alakítani a terv vonatkozó- kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el elő- és oldalkertben:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály, tároló (legfeljebb 1,5 m-es magassággal),
c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel, 1 m2 felülettel),
(3) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el oldal- és hátsókertben:
a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 50 cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
c) kerti épített tűzrakó hely, lugas,
d) kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel ,
e) kerti szabadlépcső és lejtő,
f) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antenna oszlop.
(4) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,
b) nyári konyha, mosókonyha,
c) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
d) turizmushoz kapcsolódó épületek, -idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató szálláshelyfunkciók,
e) mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló épületek, építmények.
Falusias lakóterület (Lf)
(1) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.
(2) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.
(3) Az álattartási épületekre vonatkozó előírások:
a) építménymagasság max.: 3,0 m
b) építménytávolság: saját lakóépülettől min.: 8,0 m, szomszéd lakóépülettől: 15,0 m
c) 1 melléképület építésére csak természetes anyagokból történő építésre adható engedély (vályog, tégla, cserép, zsindely),
d) zárt trágyakezelés: a trágyatárolót szilárd burkolattal kell ellátni és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú, zárt védőfallal kell körülkeríteni. Almostrágya tárolásra szolgáló trágyatelephez csatlakozóan a híg rész befogadására megfelelő kapacitású, zárt, terepszint alatti trágyalé akna létesítése szükséges.
(4) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület laza beépítéssel.
(5) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,0 m-t, korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.
(6) Az övezetek építési telkének kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázat tartalmazza.
(7) A legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban megadott legkisebb értéknél kisebb telek nem alakítható ki.
(8) Falusias lakóterületen legfeljebb 4,50 m-es építménymagasságú lakóépület, mező- és az erdőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.
(9) Falusias lakóterületen elhelyezhető továbbá:
a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
b) mező- és erdőgazdaság célját szolgáló (üzemi) építmény,
c) 2 melléképület építésére a természetes anyagok mellett más alkalmas anyag is felhasználható,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t.
(10) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40%.
(11) Szintterület-sűrűség: legfeljebb 0,5
(12) Előkert az illeszkedés szabályainak megfelelően alakítható ki, új lakóterületen: 5,0 m.
(13) 3 Hátsókert: 6 m.
(14) Egy lakótelken csak egy lakóépület helyezhető el.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Min. telekterület |
Max. beépíthetőség |
Max. ép. magasság |
Előkert |
Lf-1 |
Oldalhatáron álló |
700 m2 |
30% |
4,50 m |
5,0 (K) |
Lf-2 |
Ikres |
900 m2 |
30% |
4,50 m |
5,0 (K) |
Lf-3 |
Oldalhatáron álló |
550 m2 |
30% |
4,50 m |
5,0 (K) |
Az építési paraméterek meghatározáskor a "K" kialakult állapottal jelölt előírások esetén a környező azonos területfelhasználású területek telkeinek és építményeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni.
Településközpont vegyes terület (Vt)
(1) A területen elhelyezhető:
a) lakóépület
b) igazgatási épület
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épület,
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) sportlétesítmény.
(2) Településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
a) parkolóház, üzemanyagtöltő,
b) önálló parkolóterület és garázs 3,5 t-nál nehezebb tehergépjárműnek és az ilyeneket szállító járművek számára,
(3) Legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,4.
(4) Legkisebb zöldfelület: 10%.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Min. telekterület |
Max. beépíthetőség |
Max. Ép.magasság |
Vt-1 |
Szabadonálló |
500 m2 |
40% |
7,5 m |
Vt-2 |
Oldalhatáron álló |
700 m2 |
30% |
7,5 m |
Ipari gazdasági terület (Gip)
(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Funkcionális besorolás: egyéb ipari terület. Az övezetben az OTÉK 20. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek nem létesíthetők!
(3) A területen kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Min. telekterület |
Max. beépíthetőség |
Max. Ép.magasság |
Gip |
szabadonálló |
1000 m2 |
30% |
10,50 m |
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
(1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető:
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
b) igazgatási, egyéb irodaépület,
c) parkolóház, üzemanyagtöltő,
d) sportlétesítmény,
(3) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,0
(4) 4 Legkisebb zöldterület: 20%.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Minimális telekterület |
Maximális. beépíthetőség |
Max építménymagasság |
Minimális zöldfelület |
Gksz |
Szabadonálló |
700 m2 |
40% |
10,50 m |
20% |
Gksz1 |
Oldalhatáron álló |
700 m2 |
40% |
7,50* m |
20% |
* 4,5 m-től magasabb építménymagasság csak az utcai telekhatártól legalább 15 m távolságra építhető.
(5) 5A Gksz1 jelű övezet sajátos előírásai:
a) a területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb 1 lakás helyezhető el;
b) a területen nem végezhető olyan tevékenység, amely a lakókörnyezetre előírt környezeti határértékeket meghaladja;
c) 4,5 m építménymagasságig az előkert méretét az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni;
d) az övezetben a közművesítettség mértéke; részleges;
e) a terület használatához szükséges parkolóhelyeket telken belül kell biztosítani;
f) a zöldfelület minimum 60%-át fásítással kell biztosítani.
A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (temető, sportpálya) más területen a funkciók zavarása nélkül nem helyezhetők el.
a) megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0
b) Legkisebb zöldfelület: 40%.
(1) Sportterület (K-SP)
A területen csak a sportolási és annak kiszolgáló épületei helyezhetők el.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Min. telekterület |
Max. beépíthetőség |
Max. Ép.magasság |
K-Sp |
szabadonálló |
1000 m2 |
10% |
4,5 m |
(2) Temető (K-T)
A területen csak kiszolgáló építmények helyezhetők el.
Kripta és más sírhelyhez kapcsolódó építmény magassága max.: 2,5 m lehet.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Min. telekterület |
Max. beépíthetőség |
Max. Ép.magasság |
K-T |
szabadonálló |
1000 m2 |
3% |
4,5 m |
(3) Szabadidő központ (K-Szk)
A területen sportépítmény, kereskedelmi, vendéglátó és szociális építmények helyezhetők el.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Min. telekterület |
Max. beépíthetőség |
Max. Ép.magasság |
K-Szk |
szabadonálló |
3000 m2 |
10% |
4,5 m |
(4) Bányaterület (K-B)
A területen csak bányászati és annak kiszolgáló épületei helyezhetők el.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Min. telekterület |
Max. beépíthetőség |
Max. Ép.magasság |
K-B |
szabadonálló |
1000 m2 |
10% |
6,0 m |
(5) Strand (K-St)
A területen csak a strandolást kiszolgáló építmények helyezhetők el.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Min. telekterület |
Max. beépíthetőség |
Max. Ép.magasság |
K-St |
szabadonálló |
3000 m2 |
20% |
7,5 m |
(6) Lovas-tanya (K-Lt)
A területen az állattartás, lovassport és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Min. telekterület |
Max. beépíthetőség |
Max. Ép.magasság |
K-Lt |
szabadonálló |
2000 m2 |
15% |
7,5 m |
(7) 6 Különleges intézményi terület. A területen intézményi és kereskedelmi-gazdasági építmények helyezhetők el.
a) Övezeti jel: K-i
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Minimális telekterület: 500 m2
d) Maximális beépíthetőség: 40%
e) Maximális építménymagasság: 6,0 m
f) Minimális zöldfelület: 30%
g) Előkert: kialakult
h) Minimális telekszélesség: kialakult
i) Közművesítés mértéke: teljes
(1) A szabályozási Terven Üü jellel jelölt területek jellemzői:
a) a területen elhelyezhető: üdülőház, kemping szálláshely, szolgáltató és kiszolgáló épületei:
b) a területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el:
c) a területen nem helyezhető el: közösségi szórakoztató épület, lakóépület, önálló parkoló-terület 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára és az ilyeneket szállító járművek számára.
d) a területen 100 m2-ként építhető 1 üdülőegység.
(2) Az Üü jellel jelölt területek beépíthetőségére vonatkozó szabályok:
a) Övezeti jel: Üü
b) Beépítési mód: szabadonálló (több önálló egységben)
c) Minimális telekterület: kialakult
d) Maximális beépíthetőség 30%
e) Maximális építménymagasság: 6,0 m
f) Minimális zöldfelület: 40%
g) Előkert: kialakult
h) Minimális telekszélesség: kialakult
i) Közművesítés mértéke: részleges (vezetékes ivóvíz; elektromos energia; zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolás)
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása
14. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéséről eltérő használatához a tulajdonos Önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építőanyag-tárolás,
g) zöldfelületek, fasorok,
h) közművek felépítményei,
i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(5) Az Önkormányzat a közterületek használatát külön rendeletben szabályozza.
(6) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.
(7) Közterületről látható hirdető-berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.
(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a gyorsforgalmi utak, az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek, és a hírközlés és villamos energia építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) igazgatási épület,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
e) az álló gépjárművek elhelyezésére szolgáló parkolók,
f) tömegközlekedési megállóhelyek és építményei.
(3) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(4) A harmadik bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.
(5) A közúthálózat terv távlatában megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:
a) Országos mellékút:
A 3805. sz. út és annak tervezett települést elkerülő szakasza.
Szabályozási szélessége: 30 m.
Koronaszélesség: 7,0 m.
Védősáv: az út tengelyétől mért 50-50 m.
b) Helyi gyűjtőút:
A 3805. sz. út belterületi átkelési szakasza, továbbá a gazdasági területek és a D-i mezőgazdasági területek feltáróútja.
Szabályozási szélessége: kialakult a jelenlegi beépítések figyelembevételével 12-16 m.
Koronaszélesség: 6,0 m.
c) Lakóutcák:
Szabályozási szélességét 10-16 m a kialakult állapotok figyelembevételével.
Koronaszélesség: 6,0 m.
d) Parkoló területek:
A kialakult parkolóhelyek megfelelő kiépítését és bővítését irányozzuk elő a községközpont intézményei és egyéb érintett intézményi területeknél (sportpálya, temető).
A szabályozási sávban kialakítandő parkolók lehetőségét biztosítani kell.
Parkolók, járműtároló épületek ki- és beléptető rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az a közutak forgalmát ne akadályozza.
e) Gyalogút:
Tervezett gyalogút a tó körül, valamint annak megközelítésére a szabadidő központon keresztül.
Szabályozási szélessége 6,0 m.
f) Kerékpárút:
Az országos kerékpárút törzshálózat vajdácskai átkelési szakasza. A 3805. sz. országos mellékút mentén, az elkerülő szakasz nyomvonalát is figyelembe véve annak szabályozási szélességén belül kerül kialakításra.
(8) Az országos közutak külterületi szakaszán az úthengelytől mért, mellékút esetén 50 - 50 m védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges, egyéb tevékenység végzése esetén a vonatkozó jogszabályokat kell betartani.
Közműterületek, közműlétesítmények
(1) A közművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést.
(2) Az ivóhálózat a szennyvizcsatorna és gázvezeték védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. A művelési előírásokat be kell tartani.
(3) A tervezett gázvezeték részére az MSZ 7487/2-80. sz. szabványban előírt közmű elrendezésének megfelelő helyet kell biztosítani.
(4) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmények elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek, előírások betartásával történhet.
(5) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizeket zárt medencébe kell gyűjteni és szippantó kocsival elszállítani a Sátoraljaújhelyi szennyvíztisztító telepre. A szennyvíz átemelő a szabályozási terv biztosítja.
(6) Folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni csak a földtani és vízügyi szakvélemények alapján lehet.
(7) A csapadékvíz elvezetés biztosítására az utcai és a fő elvezető árkok folyamatos tisztítását, karbantartását a tulajdonos, vagy kezelő köteles elvégezni.
(8) A meglévő ivóvíz- és gázvezeték hálózat bővítését és a szennyvízcsatorna kiépítését a terveknek megfelelően biztosítani kell. Az iparterületek közműellátását biztosítani kell.
(1) A zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark, közkert).
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Zöldterületet kerekesszékkel és gyermekkocsival is el kell tudni érni és használni.
(4) Zöldterületen elhelyezhető:
a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),
b) vendéglátó épület,
c) a terület fenntartásához szükséges épület.
(5) Zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület erdő elsődleges rendeltetése szerint - védelmi, gazdasági, egészségügyi, szociális, turisztikai, oktatási- kutatási célú. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
A település erdőterületei az alábbi területfelhasználási egységekbe lett besorolva:
- védelmi erdő (Ev)
- gazdasági (Eg)
- egészségügyi, szociális, turisztikai (Ee)
(3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(4) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni, kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(5) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok:
a) kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni,
b) erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - erdőgazdálkodó hiányában - egyetemes felelősséggel tartoznak.
(6) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.
(7) Az erdőről és az erdő védelméről szóló
1996. évi LIV. törvény (Evt.) és a végrehajtására kiadott módosított
29/1997. (IV. 30.) FM rendeletet (Vhr.) minden erdőterületet érintő ügyben figyelembe kell venni, különös tekintettel az Evt. 15-22. §-aiban meghatározottakra.
(8) A védelmi erdő területeken és azokkal szoros összefüggésben lévő "természeti területeken" bárminemű tevékenység csak az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával végezhető.
(9) Erdőterületen építményt elhelyezni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha a tervezett létesítmény elhelyezésére az adott térségben nem található más arra alkalmas földterület. A létesítmény elhelyezése előtt - tekintettel az Evt. 65-71. §-aiban meghatározottakra - meg kell kérni az erdészeti hatóság engedélyét.
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdálkodási rendeltetésű területen az alábbi nem mezőgazdasági jellegű építmények helyezhetők el:
a) a köztárgyak,
b) a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű várakozóhelyek,
c) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
d) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
e) a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító- és a komposztáló telepek kivételével),
f) a nyomvonaljellegű vezetékek ( a külön jogszabályok keretei között),
g) a távközlés létesítményei,
h) vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
j) geodéziai jelek.
(3) A mezőgazdálkodási rendeltetésű területen az alábbi, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el:
a) terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító
b) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince,
c) biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),
d) termékvezetékek és műtárgyai,
e) komposztáló telep építményei.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területek a következő övezetekre tagozódnak:
a) általános (Má)
b) korlátozott általános (Mák)
(6) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak, ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
(7) A korlátozott felhasználhatóságú területeken (természeti területek) építményt elhelyezni csak az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával szabad.
(8) A természeti területeken a művelési ág váltásához meg kell kérni az illetékes szakhatóság (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hozzájárulását is.
(9) Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében kifejezetten tájvédelmi szakhatóságként működik közre ezzel képviselve a tájvédelem érdekeit.
(10) A NATURA 2000 területekkel kapcsolatos szabályozást a 275/2004. (X. 8.) tartalmazza.
(11) A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területhez a következő funkciók tartoznak:
folyóvizek, árkok, állóvizek medrének és partjának, valamint az árvízvédekezéssel kapcsolatos területek (töltés, gátőrház) övezete (V).
(2) A területen csak a vízkár elhárítási, vízbeszerzési és a sporthorgászat célját szolgáló építmények helyezhetők el.
V. Fejezet
Az épített környezet védelme
Az építészeti örökség védelme
Területi védelem szerint:
- Hagyományőrző építészeti karakter védelem (helyi értékvédelmi terület)
- Egyedi védelem
mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.
A védett területek és objektumok lehatárolása
22. § (1) Hagyományőrző építészeti karakter védelme (helyi értékvédelmi terület)
A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a látványvédelem megvalósulása érdekében Hagyományőrző Építészeti karakter védelem alatt áll:
A Fő út önkormányzattal szembeni 500-as hrsz-ú utca három jellegzetes karakterű lakóépülete. Hrsz.: 101; 102; 103; 104.
A védett területen az épületek eredeti megjelenési formájukban, hagyományos falusias hangulatú környezetükkel együtt kell megtartani.
A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
(2) Épületek helyi védelme
-A helyi védelem alá vont épületek, felújítását, a műemléki Hivatal megyei referensével is véleményeztetett tervek alapján lehet csak engedélyezni.
- A helyi védettségű épületekre bontási engedély nem adható. (A bontási engedélyhez a helyi védelem feloldása szükséges, mely képviselő-testületi döntést igényel.)
A helyi védettségű épületek felújításakor, átalakításakor, a védelem tárgyát képező építészeti alaprajzi, homlokzati elemeket-, melyeket külön helyi védelmi kataszter keretein belül kell rögzíteni-, megváltoztatni nem lehet, illetve a felújítás és az átalakítás során az egységesebb építészeti megjelenés és az épület értékének növelése érdekében az építészeti előírások betartását a Képviselő-testület anyagi lehetőségeihez mérten támogatja.
(3) 9 Helyi, önkormányzati védelem alá vont épületek:
321-; 322-; 330; 404-; 455/1 hrsz-ú ingatlanok épületei.
(4) 10A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi IX. sz. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtásról kiadott
2/1965. (I. 8.) MM rendelet A szerint kell eljárni. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni és az illetékes Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.
(5) 11
(6) Az ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek kezelésére a vonatkozó
2001. évi LXIV. törvényben foglaltakat be kell tartani.
a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:
MEGNEVEZÉS, ELHELYEZKEDÉS |
A LELŐHELY JELLEGE |
1. Vajdácska, Petőfi utca 21. |
Urnatemető |
2. Vajdácska, Fő út 115-129. |
szórvány |
3. Vajdácska, Nyerges tanya, Dögkút |
Kincslelet, szórvány |
4. Vajdácska, Református templom |
temetkezés |
5. Vajdácska, Temető dűlő |
település |
b) A régészeti területeket érintő földmunkával járó beruházások megkezdése előtt próbafeltárással kell tisztázni az adott terület pontos régészeti viszonyát.
23. § (1) Az építési tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település területét érintő tilalmakkal és korlátozásokkal, valamint az esetlegesen kisajátítással érintő ingatlanokat helyrajzi szám szerint a (2) számú melléklet tartalmazza.
(2) Az érintett ingatlanok beépítésénél figyelembe kell venni alternatív nyomvonalat.
(3) A településrendezési feladatok, megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki.
VI. Fejezet
Környezetvédelmi előírások
(1) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
a) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
b) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott
büntetőeljárást von maga után.
c) Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az 1,0 m-t meghaladó terepszín-változással járó tereprendezéshez földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.
d) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
e) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.
f) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.
g) A vízmedrek feliszaposodását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
Táj- és természetvédelem, az élő környezet védelme
(2) Nemzeti Parkhoz tartozónak jelölt területeken, a Tájvédelmi Körzet tervezett Területein, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.
a) A természet közeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységet csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
b) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.
c) A terület felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.
d) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület felhasználás során egyaránt biztosítani kell.
e) A területen különös gonddal kell óvni a természetet.
Meglevő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.
f) A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.
g) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának feladata.
h) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság határozza meg.
i) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
j) A pótlandó növényállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese.
k) A SZT-n környezetvédelmi -, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani.
l) Az építésügyi hatóság a meglévő növényzet védelme érdekében az elvi építési, illetve építési engedélyben az építmény helyét az építési helyen belül meghatározhatja.
m) A közterületek terepszínt alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének,
n) Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén - ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából - az építési hatóság által meghatározott módon fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.
o) A zavaró mértékű légszennyező -, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására - megfelelő hely rendelkezésre állása esetén - többszinten telepítésű védő zöldsávot, "biofalat" kell létesíteni.
(1) Az irányadó levegőtisztaság-védelmi előírásokat a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák.
(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében gazdasági területen nem építhető lakóház, óvoda, iskola egészségügyi intézmény.
(3) Gazdasági területeken a 8/2002. (II. 22.) KöM-EüM. együttes rendelt 1. számú mellékletének 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 60 dbel, éjszaka 50 dbel üzemi tevékenységtől származó zajkibocsátás esetén. A határértékek akkor érvényesítendők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.
Felszíni- és felszín alatti vizek védelme
(4) Vízvédelmi szempontból a település teljes területe szennyeződésre kevésbé érzékeny ("C") minősítésű. A területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a 33/2004. (II. 17.) kormányrendelet 5. § (1) és a 6. § szerinti tiltásokat, korlátozásokat.
(5) A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni. A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szabályainak, valamint a
204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében foglalt küszöbértékeknek.
Vízgazdálkodási szempontból be kell tartani az
1995. évi LVII. törvényt, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletet.
Vízvédelmi szempontból továbbá az alábbi időközi hatályos jogszabály változásokban foglaltakat is figyelembe kell venni:
- a "felszín alatti vizek védelméről" szóló 219/2004. (VII. 21.)) kormányrendelet,
- a "felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet,
- a "vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól" szóló 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet.
Folyékony-, kommunális-, és veszélyes hulladékok elhelyezése
(6) Hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek részletes szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a hozzá kiadott ill. kiadásra kerülő végrehajtási utasítások tartalmazzák. Ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezetveszélyeztetést, ill. környezetszennyezést. Biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.
(7) Érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkori hatályos jogszabályok - jelenleg a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VII. 18.) kormányrendelet, valamint a hulladékok jegyzékét tartalmazó, módosított
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet előírásai szerint kell kezdeni (gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni, dokumentálni).
Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.
Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.
A köz- és parkterületek tisztán tartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.
25. § (1) Külterületen az állattartásra a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 14. §-ában előírtak az irányadók. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, a trágyakezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületeken lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az esetben is védőerdőt telepíteni, ami csökkentheti a szaghatást.
Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából fontos, hogy ne engedélyezzék hétvégi és üdülőházak építését, mezőgazdasági gépjavítók, bányaterületek közelségében.
(2) Vízvédelmi szempontból külterületen általában szennyvíz, ill. szennyvízicsap elhelyező területek létesíthetők.
A szennyvíztisztító szennyvíziszap-kezelő és -tároló telepek lakóterülettől való védőtávolságát. "A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 8001/1994. (K.Ép.Ért.11.9 KTM tájékoztató" szabályozza.
A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani az 50/2001. (IV. 3.) kormányrendelet előírásait.
VII. Fejezet
26. § (1) 12A rendelet 2007. július 2.-án lép hatályba. A folyamatban lévő ügyekben a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001. (XII. 3.) számú - és az ezt módosító 10/2004. (VI. 30.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(3) A rendelet mellékletei:
1. számú melléklet a területek felhasználásának a telkek alakításának továbbá az építésnek a feltételeit és módját meghatározó településrendezési terv.
2. számú melléklet az építési tilalmakkal, korlátozásokkal és az esetleges kisajátítással érintett ingatlanok Hrsz. szerint.
A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építések feltételeit és módját meghatározó településrendezési terv elemei:
1. A településrendezési terv felülvizsgálata. A/5 terv.
2. Településszerkezeti terv szöveges leírása
3. Településszerkezeti terv rajzi munka része ÉT-1 M=1:10000 méretarány
4. Belterületi szabályozási terv rajzi munkarésze ÉT-2 M=1:2000 méretarány
5. Külterületi szabályozási terv rajzi munkarésze ÉT-3 M=1:2000 méretarány
6. Közlekedésfejlesztési javaslat MKT-1 M=1:2000 méretarány
7. Közműfejlesztési javaslat MKT-1 M=1:2000 méretarány
8. Villamosenergia ellátási javaslat UHT-1 M=1:4000 méretarány
9. Környezetalakítási javaslat KZT-1 M=1:4000 méretarány
10. Tájrendezési javaslat KT-1 M=1:10000 méretarány
Az építési tilalmakkal, korlátozásokkal és az esetleges kisajátítással érintett ingatlanok hrsz. szerint
Helyi közút céljára történő lejegyzés szükséges távlatban a belső tömbfeltárások realizálása, valamint a szükséges útszélesítések, útkorrekciók esetén.
Az érintett ingatlanok felsorolása hrsz. szerint:
59/1; 61; 62/1-2; 64; 74; 120; 135/2; 136; 137; 138; 140; 141; 142/3; 143/1; 144/1; 151; 152/1-2; 153; 154; 155; 156; 163; 164; 165/1-2; 166; 168; 169; 170; 171; 172; 173; 174; 175; 176; 177; 178; 179; 180; 181; 182; 183; 184; 185; 186; 187; 188; 189; 190; 191; 234; 235/2; 236/2; 241/2-3; 243/1-2; 244/1-2; 245; 246/1-4; 247; 248/1-4; 249/1-2; 250/1-2; 251/1-3; 252/1-3; 253/1-3; 254/1-4; 255/1-2; 256/1-2; 257/1-2; 258/1-2; 259/1-2; 260/1-2; 261; 262/1-2; 263; 264; 265; 266/1-2; 267/1-2; 268/1-2; 269; 270/1-2; 271; 272; 273; 274/1-2; 275; 276/1-5; 277/1-2; 278; 280; 306; 311; 312; 313; 314; 316; 334; 370; 390; 401; 407; 426; 427; 428/1-4; 429; 430; 431; 432; 433; 434/1-2; 436; 437; 443; 446; 447/2; 448; 449; 452; 455/2; 456; 457/2; 460; 461; 462; 463; 464; 465; 466; 467; 468/1-2; 473; 474; 475; 476; 477; 478; 479; 480; 481; 482; 483; 484; 485; 486; 487; 488; 489; 490; 491; 492; 493; 494; 495; 496; 497; 499; 543; 544; 631; 632; 633; 634; 635; 636; 637; 638; 639; 640; 642; 643; 646; 647; 650; 651; 655/1-14.;
Kisajátításra kerülnek bizonyos ingatlanrészek a tervezett elkerülő út nyomvonalán, valamint vízelvezető árok bővítése céljából.
Az érintett ingatlanok felsorolása hrsz. szerint:
-elkerülő út: 055/1-14; 069; 072; 093/1; 097/7; 0101;
-árok: 101; 102; 103; 104.
Az érintett ingatlanok beépítésénél figyelembe kell venni az alternatív nyomvonalat.