Mályi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008. (XI. 18.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2008. 11. 18- 2014. 08. 07Mályi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008. (XI. 18.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. Törvény LXV törvény 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. Rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A szabályzat hatálya és alkalmazása
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) szóló jelen rendelet Mályi község teljes közigazgatási területére vonatkozik.
(2) A Helyi Építési Szabályzat csak a mellékelt
a) § T-1 Településszerkezeti Terv M=1:10000 méretarány,
b) § SZ-1 Szabályozási Terv M=1:2000 méretarány,
méretarányú Tervekkel együtt érvényes
(3) A település területén területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet, közpark esetén területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, ilyen célú hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása, valamint e rendelet és a mellékletét képező Szabályozási Tervnek megfelelően lehet.
A szabályozás elemei
2. § (1) A terv kötelező és nem kötelező elemeit a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A jelen rendelet alapját képező Szerkezeti Terv módosításával is járó szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal, ha az különböző területfelhasználási egységeket választ el
b) területfelhasználási egység határa
c) területfelhasználási egység besorolása
(3) A Szabályozási Terv (SZT) módosításával járó kötelező erejű szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal
b) az övezeti besorolás és az övezet határa
c) építési övezet határa és paraméterei, elő, hátsó és oldalkertek méretei
d) tervezett telekhatár
(4) Az (2)-(3) bekezdésben nem említett szabályozási elemek –nem kötelező elemek- a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.
(5) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak a SZT és a HÉSZ együttes módosításával lehet. A terület-felhasználás megváltoztatása esetén a Szerkezeti Tervet is módosítani kell.
(6) Nem kötelező szabályozási elemek módosítása a rendezési terv módosítása nélkül akkor engedélyezhető, ha a módosítás után az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.
(7) Meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, - melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határa nem tilt) a rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
Telekalakítás
3. § (1) Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint az Építési törvény (Étv.) (1997. évi LXXVIII. törvény), a 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK), valamint a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8) FVM rendelet hatályos szabályai alapján szabad.
(2) A szabályozási terv a telekhatárok esetében az alábbi megkülönböztetést teszi:
a) meglévő telekhatár,
b) megszüntetendő telekhatár,
c) tervezett telekhatár (ez jellemzően a tömbön belüli telekosztás gerince, vagy a meglévő telekosztás fontos pontjaihoz igazodó új telekhatár) – ezek kötelező szabályozási elemek,
d) javasolt telekhatár – irányadó szabályozási elem, a telekalakítás általános szabályainak betartásával a Rendezési Terv módosítása nélkül szabadon megváltoztatható.
(3) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. Rendezettnek tekintendő az a telek, melynél a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást jogerősen lefolytatták és az ingatlan-nyilvántartáson átvezették.
(4) Építési telek minimális szélessége új építési telek kialakítása esetén:
a) oldalhatáron álló beépítés esetén 16 vagy 18 m (építési övezetek előírásai szerint)
b) szabadonálló beépítés esetén: 20 m .
c) kivéve: az SZ-1 Szabályozási Terven eltérően jelölt telkek.
(5) Közterületi kapcsolattal nem rendelkező teleken épületet elhelyezni, erre hatósági engedélyt kiadni nem lehet. A közterületi kapcsolatot telekegyesítéssel, vagy más módon meg kell oldani.
(6) A Településszerkezeti Tervbe előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket ki kell alakítani, ezzel együtt végezhetők el a Szabályozási tervben és a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások.
(7) A jelen rendelet II. fejezetének építési övezeti előírásaiban szereplő legkisebb telekméreteket és telekszélességeket minden új telekalakításnál be kell tartani. Ettől eltérni csak a kialakult telekosztású területeken történő további telekalakítás esetében lehet a következők szerint:
a) Telekszélesség legkisebb mérete 14,0 m-re csökkenthető meglévő telkek megosztásakor, ha az övezetben előírt legkisebb telekterületek biztosíthatóak a megosztás után létrejövő telkeknél (ez az építési övezeten belüli legkisebb meglévő telek mérete).
b) Telekosztás esetén az építési hely a szomszédos telkeken jelölt szabályok szerint alakul, telekösszevonás esetén az építési hely is összevonódik.
(c) Kivételes indok esetében testületi döntés (határozat) és településtervezői szakvélemény alapján a legkisebb telekméret egyedi esetben módosítható, illetve attól egyedi esetben a fentiek megléte alapján eltérés engedélyezhető.
(8) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki, kialakult beépítésnél csak abba az esetben engedélyezhető, ha ez a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.
(9) Ha meglévő telkek, a Szabályozási terven feltüntetettől eltérő továbbosztása, vagy összevonása:
a) háromnál több telket érint, vagy
b) nyeles telek kialakítása válik szükségessé, akkor
Építés engedélyezése
4. § (1) Belterületi beépítésre szánt területeken az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a következők biztosítása:
a) építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított
b) személy és közszolgálati járművek (mentő, tűzoltó) által megközelíthető
c) rendeltetésszerű használathoz szükséges közművek ( villamosenergia-szolgáltatás
d) közműves ivóvíz-szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés, közműves gázenergia-ellátás, a községi csapadékvíz-elvezetés nyílt- vagy fedett árokrendszerű kiépítettsége; illetve zárt csapadékvíz csatorna)
e) használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének ill. helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb. a 98/1996 (VII.12.) Korm. Rendelet alapján megoldható
f) a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése a 42. §-ban előírtak szerint biztosítható
g) Az építmény
ga) nem befolyásolhatja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát, a levegő minőségét
gb) a zajvédelmi rendeletekben előírt határértéknél nagyobb zajterhelést nem okozhat.
(2) Külterületen közművesítettség vonatkozásában – a mezőgazdasági terménytárolók kivételével – az építési engedély és a használati mód változásának feltétele a következők biztosítása:
a) közműves villamosenergia-szolgáltatás
b) az illetékes hatóságok által elfogadott egyedi ivóvízellátás
c) az illetékes hatóságok által elfogadott korszerű, zárt szennyvízelhelyezés
d) nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés
e) szennyezett technológiai víz keletkezése esetén a megfelelő előtisztítás és elhelyezés módjának meghatározása
Kiépített csatornahálózat esetén a szennyvizek rákötendők a csatornára.
(3) Ipari-, gazdasági és állattartó épületek létesítése, bővítése, átalakítása esetén ki kell kérni az illetékes szakhatóságok állásfoglalását a szennyvíztisztítás és a szennyvízelvezetés módjáról. Ezek teljesítése az építési engedély feltétele.
(4) Mindennemű építés feltétele az építési terület vízrendezése, a csapadékvíz ill. a belvíz elvezetésének megoldása.
(5) Részben vagy egészben feltöltött területek építési területként való igénybevétele előtt a teljes területről összefüggő talajmechanikai szakvélemény készítendő, amely alapján meg kell határozni azokat a sajátos jogi- és műszaki feltételeket, kötelezettségeket, amelyek bármilyen építési munka (útépítés, közművesítés, épület- és építmény elhelyezés, stb.) során betartandók. (Alapozásra, épület elhelyezésre vonatkozó kikötések, egyedi talajmechanikai szakvélemény készítésének kötelezése.)
(6) Az egyes terület felhasználási egységekben akkor telepíthetők a kivételesen elhelyezhető funkciók épületei, ha azok az övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetés szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelnek, valamint ha a használatukból eredő sajátos hatások (forgalom, zaj, anyagszállítás, emisszió) nem korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(7) A beépítésre szánt területeken az építési paraméterek egyedi meghatározásakor a „K” - kialakult állapot”-tal jelölt előírások esetében a környező azonos terület felhasználású területek telkeinek és épületeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni.
(8) Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.
(9) Mályi területén az esetlegesen létesítendő üzemanyagtöltő állomás telepítéséhez szükséges hatástanulmánynak építészeti, városképi vizsgálatot, látványtervet is kell tartalmaznia.
(10) Közterületen lévő nyílt vízelvezető árok lefedése, azon áthajtó létesítése csak építési engedéllyel készülhet.
(11) Régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek esetében a mezőgazdasági művelés kivételével minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység (pl. építkezés, stb.) engedélyezésébe be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-magyarországi Irodáját. Ezen kötelezettség minden esetben a tulajdonost illetve az építtetőt terheli.
(12) Fentiektől eltérően építés a Szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetén akkor is engedélyezhető, ha:
a) Az építés a legszükségesebb (élet, vagyon, vagy közbiztonság, esetleg egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul
b) Amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettséget. Érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetőleg az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(13) A beépítésre szánt területen az övezeti előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan beépítéséhez, illetőleg a kialakult ingatlanon jelen előírások szerint megállapított, a meglévő beépítésnél kisebb utcai homlokvonalú építési helyet eredményező beépítéshez a meglévő épület bontási engedély kérelme előtt-, valamint az 5.50 m nél kisebb utcai homlokvonalú építési helykialakíthatósága esetén az építési engedélyezési eljárást megelőzően a telek beépítésére továbbá az építészet és településképi követelmények tisztázására összesített tatalmú elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni , és elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az elvi építési engedély alapján a vonatkozó egyedi, és az övezetre előírt egyéb betartható feltételek mellett az adott ingatlant építési telekké kell nyilvánítani.
(14) Valamennyi övezetben engedélyezhetők:
a) Nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak a külön jogszabályok keretei között
b) Köztárgyak a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények
c) Honvédelmi és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak
d) Nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
f) A megújuló energiaforrások műtárgyai a külön jogszabályok keretei között
(15) A településen hulladék lerakó (kommunális, veszélyes) nem helyezhető el.
Építmények elhelyezése
5. § (1) Közterületen és közhasználat céljára átadott területen csak a közparkok (Z) és a közlekedési területek előírásaiban engedélyezett építmények, köztárgyak, idegenforgalmi és információs tájékoztató táblák, építmények helyezhetők el hatósági építési engedély alapján.
(2) Közterületen a hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell az engedélyezési tervdokumentáció tartalmi követelményeinek országos hatáskörű, vonatkozó előírásain túl a következőket:
a) a környezetet is bemutató helyszíni fotót
b) a tulajdonos és/vagy az Önkormányzat hozzájárulását
c) látványtervet, színezési tervet.
(3) Közterületen és közhasználat céljára átadott területen rendezvények esetén meghatározott ideig kivételesen elhelyezhetők a rendezvények célját szolgáló építmények. Ezeknek az építményeknek az állandó fennmaradására, funkciójára vonatkozóan semmiféle hatósági engedély nem adható ki.
(4) Az előkert legkisebb mélységét a szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m.
(5) Az 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben:
a) kerti építmény közül csak a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz
b) közmű-becsatlakozás építménye
c) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.
(6) Az 5,0 m-nél kisebb előkertben csak:
a) közmű becsatlakozás építménye
b) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.
(7) Az oldalkert nem lehet kisebb
a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a megengedett építménymagasság felénél,
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a megengedett építménymagasságnál
(8) A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(9) A hátsókert legkisebb szélessége 6,0 m . Egyéb esetben a szabályozási tervben rögzítettek az irányadók. Az egyes telkekre vonatkozó elő-, oldal-, hátsókert méreteket a Szabályozási Terv tartalmazza, az építési helyeket jelöli.
(10) Zártsorú beépítés esetén a Szabályozási Terven feltüntetett telkeknél kötelezően áthajtó létesítendő a belső telekrész gépkocsi megközelítésére.
Zöldfelületek
Kerítés
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
6. § (1) Mályi község igazgatási területét építési szempontból
a) beépítésre szánt (min. beépítettség 10%),
b) beépítésre nem szánt területbe (max. beépítettség 5%)
kell sorolni.
(2) Beépítésre szánt területek:
Területfelhasználási egységek |
||
Általános használat szerint |
Sajátos használat szerint |
|
Megnevezés |
Jel |
|
Lakóterületek |
Kertvárosias lakóterület |
Lke |
Vegyes terület |
Településközpont vegyes terület |
Vt |
Gazdasági területek |
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület |
Gksz |
Üdülőterüetek |
Üdülőházas üdülőterület |
Üü |
Különleges területek |
Sportterület |
Ksp |
Temető |
Kt |
|
Bányaterület |
Kb |
|
Területfelhasználási egységek |
||
Általános használat szerint |
Sajátos használat szerint |
|
Megnevezés |
Jel |
|
Közlekedési, |
Közút |
Köa |
Zöldterületek, |
Közpark |
Z |
|
Mezőgazd. kertes terület (Pingyom=hétvégiházas) |
Mk |
Mezőgazdasági terület általános - szántó |
Má/sz |
|
Mezőgazd. általános terület: gyep, rét, legelő |
Má/r |
|
Vízgazdálkodási területek |
Csatorna |
V |
Árok, patak |
V |
|
Vízfolyások |
V |
|
Hejő – ágak, Nyéki patak |
V |
|
Bányatavak |
V |
|
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek – kertvárosias lakóterület építési övezetei
Lke
7. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épületek és funkcióik:
a) Legfeljebb 4 lakásos lakóépület, min. 300m2 telekterület/lakás esetén, ahol a telekterület ezt engedi ott több 4 lakásos lakóépület is építhető, de min. 500m2 telekterület/lakás szükséges.
b) nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) szálláshely szolgáltató épület,
d) kézműipari építmény,
e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(3) A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű becsatlakozás,
b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
d) kerti építmény (pihenés és játék céljára szolgáló, pl: hinta, csúszda, homokozó, szökőkút,)
e) műtárgy,
f) a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
g) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,
h) kerti épített tűzrakó hely,
i) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
j) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, tároló,
k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
l) szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop zászlótartó oszlop.
(4) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető épületek és funkcióik:
a) a helyi lakosság biztonságát szolgáló építmény,
b) sportépítmény, sportlétesítmény
(5) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhetők el:
a) üzemanyagtöltő,
b) üzemanyagtöltő,
c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
6) A kertvárosias lakóterületen belül a Szabályozási Terv határozza meg:
a) a beépítés módját,
b) a legnagyobb beépíthető terület mértékét,
c) a legnagyobb építménymagasságot,
d) a legkisebb telekméretet.
(7) A Szabályozási Terven (SZ-1) piros színű szabályozási táblával jelölt építési övezetekben építési engedély nem adható ki. Az 1. jelű régészeti terület a regisztrált lelőhelyek védőterülete, így nem beépíthető. /A terv jóváhagyásakor ez öt építési övezetet érint az Erkel Ferenc utcától délre, a Mező utcától keletre eső területen. /
Vegyes területek – Településközpont vegyes terület építési övezetei
Vt
8. § (1) A Településközpont vegyes terület a Szabályozási Terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) A Településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi és települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(3) A Településközpont vegyes területen belül elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek
d) nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
e) szálláshely szolgáltató épület,
f) kézműipari építmény,
g) sportlétesítmény, sportépítmény
(4) A területen nem helyezhetők el:
a) üzemanyagtöltő,
b) önálló parkolóterület és garázs a 3,5t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) A Településközpont vegyes területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:
a) a beépítés módját,
b) a legnagyobb beépíthető terület mértékét,
c) a legnagyobb építménymagasságot,
d) a legkisebb telekméretet.
(6) A Műemléki területen belül figyelembe kell venni a műemlékekre és a műemléki területekre vonatkozó előírásokat.
Gazdasági területek
9. § Mályi Község településrendezési terve a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató: Gksz, valamint gazdasági ipari területet Gip különböztet meg.
Gazdasági kereskedelmi szolgáltató területek
Gksz
9/A. § (1) A terület a Szabályozási Terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(3) A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) sportépítmény.
(4) A Gksz területen belül a létesítendő funkció számára az előírt személygépkocsi parkolóterületet a telken belül biztosítani kell.
(5) A telken belüli 30%-os zöldterületi fedettség biztosítandó.
(6) A Gksz területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:
a) a beépítés módját,
b) a legnagyobb beépíthető terület mértékét,
c) a legnagyobb építménymagasságot,
d) a legkisebb telekméretet.
(7) Ahol a rendezési terv ennek lehetőségét biztosítja, ott a telkek forgalmi ellátása kizárólag a szervizútról történhet a Fő utca mentén. Kivétel: a hrsz.: 3290, 3291,3292, ahol ez nem megoldható.
Gazdasági ipari területek
Gip
9/B. § (1) A terület a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
(2) Az újonnan létesítendő iparterületek nem lehetnek jelentős mértékű zavaró hatású területek. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet előírásait teljesíti, környezetszennyezést nem okoz.
(3) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások építhetők.
(4) A Gip területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:
a) a beépítés módját,
b) a legnagyobb beépíthető terület mértékét,
c) a legnagyobb építménymagasságot,
d) a legkisebb telekméretet.
Üdülőterületek
10. § Mályi Község településrendezési terve az üdülőterületeken belül üdülőházas és hétvégiházas területeket különböztet meg.
Üdülőházas területek
Üü
10/A. § (1) A terület a Szabályozási Terven Üü jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
(2) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(3) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.
(4) A bizonytalan vízállási viszonyok miatt új építés csak a vízpart felőli telekhatártól 20m-re engedélyezhető.
(5) Az Üü területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:
a) a beépítés módját,
b) a legnagyobb beépíthető terület mértékét,
c) a legnagyobb építménymagasságot,
d) a legkisebb telekméretet.
Hétvégi házas területek
Üh
10/B. § (1) A terület a Szabályozási Terven Üh jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
(2) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
(3) Elhelyezhetők olyan építmények, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények és oktatási célú építmények.
(4) A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.
(5) Az Üh területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:
a) a beépítés módját,
b) a legnagyobb beépíthető terület mértékét,
c) a legnagyobb építménymagasságot,
d) a legkisebb telekméretet.
Különleges területek
11. § Mályi Község településrendezési terve a különleges területek között az alábbi területeket különbözteti meg:
Strandterület
11/A. § (1) A terület a Szabályozási Terven K jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) A bizonytalan vízállási viszonyok miatt új építés csak a vízpart felőli telekhatártól 20 m-re engedélyezhető.
(3) Az K területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:
a) a beépítés módját,
b) a legnagyobb beépíthető terület mértékét,
c) a legnagyobb építménymagasságot,
d) a legkisebb telekméretet.
Sportterület
11/B. § (1) A terület a Szabályozási Terven Ksp jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) A területen csak közösségi célú, elsősorban sportolást szolgáló épület helyezhető el.
(3) Az K területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:
a) a beépítés módját,
b) a legnagyobb beépíthető terület mértékét,
c) a legnagyobb építménymagasságot,
d) a legkisebb telekméretet.
Temető terület
11/C. § (1) A terület a Szabályozási Terven Kt jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
(2) A Mályi 31/1 és 31/2, valamint a 33/1 és 33/2 helyrajzi számú ingatlanok képezik a temető területét, melybe a bányatelek belemetsz. A temető területét, mind jogilag, mind térbelileg rendezni kell –a temető a bővítés során kiegészül a Mályi 30/5 helyrajzi számú telekkel.
(3) A temetőkről szóló 1999. évi XLIII. Törvény, illetve a végrehajtásáról rendelkező 145/1999.(X.1.) Kormány rendelet alapján a bővítés során:
a) szükséges a megfelelő megközelítési út, ravatalozó, ideiglenes tároló az elhunyt tárolására, vízvételi hely, illemhely,
b) a ravatalozó megközelítésénél biztosítani kell az akadálymentes használatot, valamint az illemhelyet is úgy kell kialakítani, hogy mozgáskorlátozott, illetve kerekesszéket használó személy is igénybe vehesse,
c) a sírgondozáshoz a vízvételi helyeket 150 m-enként kell biztosítani,
d) a temetőt be kell keríteni és gondoskodni kell a hulladék tárolásáról és annak elszállításáról is.
Bányaterület
11/D. § (1) A terület a Szabályozási Terven Kb jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
(2) A területegységen belül a felhagyott bányaterületetek rekultiválását a vonatkozó jogszabályok és bányaművelési tervek szerint végre kell hajtani.
(3) Nyilvántartott ásványi nyersanyag-vagyon:
a) 05-05-150-01-4168 Téglagyári bánya,
b) 05-05-150-05-4321 Nagylapos,
c) 05-05-150-06-4321 Nagylapos,
d) 05-05-150-07-4168 Mályi, Öreg-hegy-dél, /átnyúlik Nyékládházára/,
e) 05-05-150-09-4321 Mályi, Nagy tó bővítés / hrsz:0129/1-2/, e terület bányászati betonkavics vagyonának kitermelése településszerkezeti szempontból nem támogatható.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési terület
Köa.
12. § (1) A terület a Szabályozási Terven Köa illetve Kök jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
(2) A közutak, közterületek szélességét a Szabályozási Terv jelöli.
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) igazgatási épület,
d) - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
Zöldterület, Közpark
Z
13. § (1) A terület a Szabályozási Terven Z jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(4) A zöldterületen elhelyezhető:
a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
b) vendéglátó épület,
c) a terület fenntartásához szükséges épület
(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el és az építménymagasság legfeljebb 4,5 m . lehet.
(6) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.
7) Közpark területén csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető.
Erdőterület
Ev
14. § (1) A terület a Szabályozási Terven Ev jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
(2) A tervezett erdők területén a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (EV) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(4) A védelmi rendeltetésű erdőterület EV jelű alövezetében elhelyezhetők az OTÉK 32§ (4) bekezdés szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló, de épületnek nem minősülő építmények is.
Mezőgazdasági terület
15. § (1) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) mezőgazdasági kertes terület (Mk),
b) mezőgazdasági általános terület (Má).
(2) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület terület-felhasználási egységbe kerül.
Mezőgazdasági kertes terület
Mk
15/A. § (1) A terület a Szabályozási Terven Mk jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
(2) Mályi területén belül a sajátos körülmények között a mezőgazdasági kertes területek az alábbiak szerint csoportosíthatóak:
a) Pingyom – tulajdonképpen hétvégiházas terület – Mk,
b) Hagyományos zártkerti területek: - Mk,
c) Nagytáblás, de tulajdonában felosztott szőlő: Mk/sz,
d) Nagytáblás, de tulajdonában felosztott gyümölcsös: Mk/gy.
Általános mezőgazdasági terület
Má
15/B. §
Szántó
Rét, legelő, gyep, mező
Vízgazdálkodási területek
V.
16. § A terület a Szabályozási Terven V jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
Záró rendelkezések
17. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti Mályi Község Önkormányzat Képviselő testületének 22/2004 (X.14.) sz. Önkormányzati rendelete, valamint az e tárgykörben meghozott határozatai.