1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon

(2) A szabályozás célja továbbá az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése, a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.

2. § (1) Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező alapellátási feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azok mellé rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti. A felsoroltakon túl megmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját gazdálkodási felelősségére rendelkezhet.

(2) A képviselő-testület magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.

3. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Babócsa Község Önkormányzata tulajdonában lévő:

(2) E rendelet hatálya kiterjed a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon kezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

(3) E rendelet hatálya Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete fenntartásában működő költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását csak az e rendeletben szabályozott kérdések tekintetében érinti.

4. § (1)² Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon része a törzsvagyon, mely forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon. Az üzleti vagyon forgalomképes.

(2)³ Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyont e rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyont e rendelet 2. melléklete, az üzleti vagyont e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A „Dráva medence komplex ökoturisztikai fejlesztése Dráva I.” elnevezésű projekt által érintett vagyontárgyat a projekt befejezéséig (az előírt utánkövetési idő végéig) az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak között tartja nyilván.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyontárgyakból korlátozottan forgalomképesek a ROP-os pályázaton elnyert alábbi eszközök:

(5)⁴ Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat törzsvagyonából nem kerül meghatározásra.

5. § (1) Az önkormányzat vagyonát - az önálló és részben önálló önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítését - a körjegyzőségi hivatal tartja nyilván, - a rendelkezésre álló KATA-WIN számítógépes szoftver segítségével - valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírást, így különösen a számviteli törvény, az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei előírásait figyelembe véve.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlan vagyon kataszterben kerülnek nyilvántartásra.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi, vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő döntést követő intézkedések megtételéről a körjegyzőségi hivatal gondoskodik.

(4) Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, a szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűen vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan e rendelet mellékletének módosítására és kiegészítésére vonatkozó előterjesztés és a rendelet-tervezet alapján.

6. § (1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

(3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:

(4) A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását kezdeményezheti:

(5) A vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a jogszabályi korlátokon belül - a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(6)⁶ A tárgyi eszközök mennyiségi felvétellel történő leltározását kétévente kell végrehajtani.

7. § (1) A vagyonnal kapcsolatos döntésre jogosultak meghatározása szempontjából az e §-ban meghatározott értékek szerint kell számításba venni a vagyontárgy értékét.

(2) A vagyon tárgyának értékesítése és megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

(3) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.

(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

8. § (1) Az önkormányzatot - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a polgármester gyakorolja.

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlását a képviselőt-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházza át.

(4) Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban, közhasznú társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: a polgármester) látja el.

9. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői tevékenységért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(3) Az önkormányzat vagyonkezelő szerveit megilleti - a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan - az ingyenes használat joga.

(4) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.

(5) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:

(6) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei, mint önálló jogi személyek saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. Az intézményvezető köteles - ingatlan vagyon esetén - az önkormányzati tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni. Az intézmény vagyonkezelői joga nem terjed ki az általa használt ingatlan vagyon bármilyen módon történő tulajdon- változására és jogokkal való terhelésére.

(7) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

10. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő vagyont használnak és kezelnek a 9. §-ban szabályozottakon túl a következők:

(2) Babócsa községben működő sportegyesületek az önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott mértékben, természetbeni juttatásként használják az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményeket.

(3) Az (1) bekezdés b) - c) pontjaiban meghatározott szervek vagyonkezelői jogát és terjedelmét a képviselő-testület által jóváhagyott egyedi megállapodásokkal kell szabályozni.

11. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendeletben meghatározott vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata. A vagyonkezelő arról nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét.

12. § (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

(2) A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során az (1) bekezdés c), d) pontja esetében alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni. (Így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.) A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.

(3) Vagyonkezelők közül a Babócsa Község Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői 50.000 Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot (intézményüket) illető követelésről.

(4) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 50.000 Ft-ot meghaladó összeg esetén.

(5) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).

13. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.

(2) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy használati szerződéssel hasznosítható. Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos jó karban tartását a használat fejében.

(3) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodni kell a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről.

(4) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

14. § (1) E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármely megterheléséről - hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve - vagy gazdasági társaságba való bevitelről

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy - jogszabályi tilalom folytán - hitel vagy önkormányzat által kibocsátott kötvény fedezetéül nem adható.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok elidegenítéséről, cseréjéről, más önkormányzatnak és szervnek történő átadásáról, a vagyonkezelői jog átadásáról a képviselő-testület esetenként - a pénzügyi bizottság véleményezését követően - minősített szótöbbséggel dönt.

15. § (1)⁸ Ingatlan megszerzéséről, valamint üzleti vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

(2)⁹ Az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szervek vezetői, mint vagyonkezelők, a képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint gondoskodnak az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez szükséges üzleti vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról.

(3)¹⁰ Az üzleti vagyontárgy elidegenítéséről, vételéről, cseréjéről, az elővásárlási jog gyakorlásáról és terheléséről a képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítésével, megterhelésével és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.

16. § (1)¹¹ Üzleti vagyontárgy egyéb módon történő hasznosításáról (a bérbe adást ide nem értve) a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott vagyongazdálkodási kérdésekben létrejött jogügyleteket tartalmazó iratokat (szerződéseket) a polgármester írja alá.

(3)¹² Üzleti vagyonnak minősülő ingatlan – ide nem értve az Áht. 108. § (1) bekezdésében meghatározott forgalmi értékű ingatlant - pályázati eljárás nélkül - legfeljebb 6 havi (1 alkalommal további 1-szer 6 hónapra meghosszabbítható) átmeneti hasznosításáról, rendkívül indokolt esetben a polgármester dönt. Felhatalmazása az üresen álló, nem hasznosuló vagyontárgyak állagmegóvását, és az ingatlan-vagyonból bevétel szerzését szolgálja.

(4) A képviselő-testület dönt minden elidegenítési, terhelési, biztosítékba adási, jelzáloggal terhelés kérdésében és az elővásárlási jog biztosítása ügyében.

17. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a képviselő-testület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett - koncessziós pályázatot, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki.

(2) A pályázatot a képviselő-testület írja ki és bírálja el. A képviselő-testület jognyilatkozatait e körben - a testület döntése alapján - a polgármester írja alá. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a polgármester felügyeli a megkötött szerződés teljesítését.

18. § Tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozatot a képviselő-testület adhat, a döntés alapján a nyilatkozatot a polgármester írja alá.

19. § (1) Beépítetlen ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit a képviselő-testület állapítja meg. A vagyon hasznosítására pályázónak e feltételrendszert ismernie kell, mint szerződési ajánlatot, s e feltételek ismerete mellett dönti el, pályázik-e, s az elnyert pályázat alapján az ismert feltételekkel szerződést kíván-e kötni. A feltételeket a pályázati kiírások tartalmazzák.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a nem lakás célú helyiségek bérbeadásánál is alkalmazni kell.

20. § (1) Mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés legrövidebb időtartama 1 év, haszonbérleti szerződés határozatlan időtartamra nem köthető. A szerződés időtartamának meghatározásánál a képviselő-testület hatályos községrendezési szabályozási tervét és helyi építési szabályairól szóló helyi rendeletét, előírásait kell figyelembe venni.

21. §¹³ A vagyontárgyak elidegenítése vagy hasznosítása esetén a vételár, valamint a hasznosítás ellenértékének megfizetése az egyedi jogügylethez kapcsolódó szerződésben megjelölt fizetési számlára történő utalással teljesíthető.

22. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek joga és lehetősége a vagyonkezelésükben, vagy használatukban lévő ingatlanok, egyéb eszközök és szellemi kapacitások észszerű, az alaptevékenységet nem sértő hasznosítása, és ezzel többletbevétel elérése. Az eredményességért és a jogszerűségért a költségvetési szerv vezetője felel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységből származó bevétel az intézményt illeti meg.

23. § Az önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület tagjai több mint felének igen szavazatával dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

24. § (1) Az önkormányzati vagyon megszerzése, elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(2)¹⁴

(3)¹⁵ Az önkormányzati vagyon elidegenítése pályázati kiírás útján történik. A pályázati kiírás feltételit, egyedi ügyben a licit alkalmazásának lehetőségét és alkalmazása esetén az eljárás szabályrendszerét a képviselő-testület a pályázati kiírásban határozza meg. Az önkormányzati vagyon hasznosítása pályázati kiírás alapján vagy adott vagyontárgy hasznosítására érkezett kérelem esetén a képviselő-testület egyedi döntése alapján történik. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások hasznosítására Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről alkotott 1/2024. (I. 18.) számú önkormányzati rendeletében foglalt szabályok az irányadók. Beépítetlen területként nyilvántartott ingatlan esetén a beépítési kötelezettségre, vagy annak meghosszabbítására vonatkozó előírásokat a képviselő-testület az ingatlan elidegenítésére irányuló pályázati kiírásban határozhatja meg, az ilyen módon értékesített beépítetlen területként nyilvántartott ingatlan visszavásárlásának kérdésében a képviselő-testület dönt.

(4) Állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményező hasznosítási ötletének védelmét - kérelmére - biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

(5)¹⁶ Amennyiben az ingatlan vagy egyéb vagyontárgy elidegenítésére irányuló pályázati kiírásban a kiíró a szerződéskötés költségéről nem rendelkezik, úgy a szerződéskötés költsége az ingatlanra vagy vagyontárgyra megállapított bruttó forgalmi érték legalább 2%-a.Az ingatlan vagy egyéb vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződéskötés költsége a felek szerződésében kerül meghatározásra, melynek kikötése esetén mértéke legalább az ingatlanra vagy vagyontárgyra megállapított bruttó forgalmi érték 1 %-a.

25. §¹⁷ A pályázati rendszer – a 25 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgy esetében – nem terjed ki:

26. § (1) A pályázati eljárás nyílt és meghívásos, zárt pályázati eljárás formájában történhet. Munkahelyteremtő beruházás létrehozása, városi ellátás szolgáltatás javítás céljait szolgáló, továbbá ipari termelő, kereskedelmi, stb. tevékenységek esetében zárt pályázati eljárás is lefolytatható.

(2) A pályázati kiírás lehet eseti, lehet változatlan feltételekkel ismételt, és lehet folyamatos határidejű pályázati kiírás.

27. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell (értelemszerűen):

(2) A pályázatot írásban kell benyújtani.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(4) Ingatlan, ingatlanrész bérbeadása esetén a bérleti jogot a pályázók közül az szerzi meg, aki a pályázók közül a legmagasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot. Ha a pályázati eljárásban szolgáltató és nem szolgáltató tevékenység együtt versenyez, a pályázati versenytárgyaláson a bérleti jogot a bérleti díj licitalaphoz képest arányaiban magasabb bérleti díj megfizetését vállaló ajánlattevő nyeri el. Ingatlan elidegenítése esetén az szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, aki legkedvezőbb vételárat ajánlja. Ettől eltérni akkor lehet, ha egyéb szempontokra is figyelemmel összességében gazdaságilag és településpolitikailag előnyösebb ajánlat is érkezett. Ingatlan bérbeadására kiírt pályázat esetén, ha az kétszer eredménytelen volt, az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható, melyre a tevékenységi kör és az ajánlott bérleti díj megjelölésével lehet pályázatot benyújtani.

28. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázatok előkészítésére és értékelésére szakértői munkacsoport is létrehozható. Létrehozásáról az elidegenítési döntés meghozatalára jogosult dönt.

(2) A szakértői munkacsoport - létrehozása esetén - minimum 3 tagú. Javaslatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és ajánlásáról, az ajánlatok értékeléséről - a pályázatok kézhezvételét követő legkésőbb 5 napon belül - jegyzőkönyvet készít.

29. § (1) A pályázóktól a döntés előkészítés részeként - szükség esetén - információkat és referenciákat szerez be a döntés adminisztratív előkészítését végző körjegyzőségi hivatal.

(2) A pályázati bírálat eredményességéről az ajánlattevőket az elbírálást követő legkésőbb 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(3) A szerződésekről nyilvántartást kell vezetni.

30. § (1) Piaci úton értékesíthetők az üres lakások.

(2) A képviselő-testület az értékesítési döntését megelőzően - mérlegeli, hogy az üres lakásra, lakásokra szociális vagy közérdekű lakásigény kielégítése érdekében szükség van-e. Ha a mérlegelés során úgy foglalt állást, hogy az üres lakásra a fenti célokból nincs szükség, a lakás piaci értékesítésre történő kiírásában a képviselő-testület eredeti létszámához viszonyított többségi szavazattal dönt. A döntést a (5) bekezdésben foglalt tartalommal kell meghozni.

(3) Az értékesítésre kiíráshoz előzetesen a lakás beköltözhető forgalmi értékének megállapítását el kell végeztetni.

(4) Az értékesítés nyilvános pályázati eljárás útján történik.

(5) A pályázati kiírás tartalmazza:

31. § (1) A pályázati tárgyalást ezen rendelet szabályai szerint kell lefolytatni.

(2) Ha a pályázat eredménytelen, az ismételt kiírásról változatlan feltételekkel a képviselő-testület dönthet.

(3)²³ A pályázati tárgyalás tartása esetén az eredményes pályázati tárgyalásról a közös önkormányzati hivatal, mint lebonyolító vezetője előterjesztést készít a képviselő-testületnek, melyben a nyertes ajánlatot tevő azonosító adatait és pályázatát, valamint a tárgyalási jegyzőkönyvet ismerteti. A képviselő-testület az előterjesztés alapján többségi szavazattal dönt a nyertes pályázó, mint vevő személyéről, valamint az adásvételre irányuló végső szerződéskötési határidőről.

(4) A képviselő-testület döntését követően az adás-vételiszerződést a polgármester írja alá.

32. § (1)²⁴ A lakott lakások piaci értékesítési eljárására és döntéshozatali rendjére az üres lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)²⁵

33. § (1) Az önkormányzati lakások beköltözhető forgalmi értéke megállapításánál forgalmi érték növelő tényezőként az alábbiakat kell figyelembe venni:

(2) Az önkormányzati lakások beköltözhető forgalmi értéke megállapításánál forgalmi érték csökkentő tényezőként az alábbiakat kell figyelembe venni:

34. § (1)²⁶ A lakások vételárnak kialakításakor az értéket növelő és csökkentő tényezők figyelembevétele mellett a lakások vételárát a képviselő-testület határozza meg, mely nem lehet alacsonyabb a lakásra értékbecslési szolgáltatás keretében beszerezett értékbecslési bizonyítványban megállapított bruttó forgalmi értékként meghatározott árnál.

(2)²⁷

38. § (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget alkalomszerűen rendszeresen visszatérő időpontokra vonatkozóan, határozott időre, illetve feltételtől függően adhat bérbe.

(2) A határozott időre szóló bérleti jogviszonyok estén a bérlet időtartama – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - maximum 3 év lehet.

(3) A bérleti jogviszony határozott időtartamának mértékét a képviselő-testület a (2) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg a nyilvános pályázati vagy közbeszerzési eljárás alapján az önkormányzat vagy az eljárás nyertese által létesített és az önkormányzat által kijelölt célra hasznosítandó helyiségre vagy más vagyontárgyra vonatkozóan.

(3) Ingatlanok (beépített és beépítetlen területek is) az (1) bekezdésben foglaltak szerint adhatók bérbe.

(4) A bérbeadás feltételeit a pályázati kiírásban kell meghatározni.

39. § (1) Fennálló bérleti jogviszonyok esetén a bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a bérbeadó helyett - a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozása érdekében - előre meghatározott és tételesen költségelt munkákat bérbeszámítással elvégezheti. A tételes költségeit tételesen, számlával kell igazolnia.

(2) Az elvégzett munkák értéke csak a bérleti díjba számítható be.

(3) A megállapodásban nem rögzített többletmunkák költségei a bérbe nem számíthatók be, és annak megtérítésére a bérlő igényt nem tarthat.

(4) A bérlő nem tarthat igényt a konkrét, általa végzendő tevékenység érdekében végzett munkáival kapcsolatos költségei megtérítésére. A helyiség tevékenységi körhöz kapcsolódó kialakítása költségeit a bérlő viseli.

40. § (1) Bérlőtársi, bérleti szerződés azokkal köthető, akik a helyiség bérleti jogát együtt pályázták meg és nyerték el. Az önkormányzat a bérlőtársi szerződés fentieken túli létesítéséhez, további bérlőtárssal való bővítéséhez nem járul hozzá.

(2) Bérlőtársi jogviszony az (1) bekezdésben megjelölt esetben akkor köthető, ha a leendő bérlő (bérlőtárs) tevékenysége a másik fél tevékenységét nem zavarja.

(3) Nem adható hozzájárulás olyan, a (2) bekezdésben szabályozott megállapodáshoz, ahol a tevékenységek együtt végzését jogszabály tiltja.

(4) Nem adható hozzájárulás, ha a leendő bérlőtársak a helyiség használatát csak annak megosztásával tudnák - egymás tevékenységét nem zavarva - használni.

(5) Nem adható hozzájárulás továbbá akkor sem, ha a leendő bérlőtársaknak nyugdíj és egészségbiztosítási járulék tartozása, állami adótartozása, vagy önkormányzati adótartozása, továbbá bérleti jogviszonyból eredő bármilyen tartozása van.

(6) A befogadáshoz csak abban az esetben adható hozzájárulás, ha a bérlő által végzett, és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, és a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt és a helyiséget a szerződés megszűnésekor elhagyja .

(7) Nem adható befogadáshoz hozzájárulás, ha a befogadandónak és/vagy a befogadónak nyugdíj vagy egészségbiztosítási járulék tartozása, állami adóhatósági, vagy önkormányzati adótartozása van, továbbá, ha a bérleti jogviszonyból eredő bármilyen tartozása van.

(8) Bármilyen önkormányzati tulajdonú, nem lakás célú helyiség-bérleményre vonatkozóan, - függetlenül a bérbeadó személyétől - a befogadásra, az albérletbe adásra és a bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó kérelmet Körjegyzőségi Hivatalban kell előterjeszteni, megfelelő határidőben.

(9) A kérelemhez mellékelni kell:

41. § Az önkormányzat a határozott idejű helyiségbérleti jogviszony átruházásához nem járul hozzá.

42. § A helyiség bérleti jogát elcserélni nem lehet.

43. § Önkormányzati nem lakás célú helyiség albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

44. § (1) A fennálló bérleti szerződések alapján a bérelt helyiségekben a bérlő a tevékenységét csak hozzájárulás esetén módosíthatja, változtathatja meg, egészítheti ki, az e rendeletben foglalt feltételekkel.

(2) A bérlő a tevékenység módosítására vonatkozó kérelmet a körjegyzőségi hivatalnál nyújthatja be, a kérelemről a képviselő-testület dönt.

45. § (1) A nem lakás célú helyiségek bérleti díját és a díj évenkénti emelésének módját és mértékét a képviselő-testület irányadó szabályként évente állapítja meg. A pályázati felhívásban közzétételre kerülő alap bérleti vagy használati díj mértékéről a hasznosítási feltételek meghatározásakor a hasznosító dönt.

(2) A bérleti díj függhet a helyiségben végzett tevékenységtől is.

(3) A bérleti díj változásának módját a szerződésekben ki kell kötni. A bérleti díj a pályázati kiírásban és a szerződésben foglaltak szerint módosul.

46. § (1) A mezőgazdasági művelésű ingatlanok irányadó bérleti díját a képviselő-testület évente határozza meg.

(2) A képviselő-testület által megállapított bérleti díj a pályázati kiírásban és a szerződésben foglaltak szerint módosul.

47. § (1) A pályázati kiírásban meghatározottakon túl a bérleti szerződés általában a következő feltételeket tartalmazhatja:

(2) A szerződés tartalmazza, hogy a bérlőnek a bérleti díjat milyen módon és időben kell megfizetni.

(3) A használati szerződés is tartalmazza a használati díj megfizetésének módját és idejét.

48. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) Ezeket a rendelkezéseket valamennyi önkormányzati vagyont hasznosító szervnek és bérlőnek alkalmaznia kell. A használati jog biztosítása esetén a használóra is a bérlő kötelességeit kell alkalmazni.

49. § A bérleti jogviszony megszűnik, ha:

50. § (1) A bérbeadó a helyiségre határozott időre kötött bérleti szerződést a többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 24. § (1) bekezdés a) - e) pontjai alapján felmondhatja.

(2) Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:

51. § A határozott idejű használati jog megszűnik:

52. § (1) Ha a nem lakás célú helyiség használója a helyiség használatára érvényes jogcímet nem szerzett, vagy érvényes jogcíme bármilyen ok folytán megszűnt, jogcím nélküli helyiség használónak minősül.

(2) A jogcím nélküli helyiséghasználó köteles a helyiséget kiüríteni, és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(3) Mindaddig, amíg a használó a helyiséget a bérbeadónak vissza nem adja, használati díjat köteles fizetni.

(4) A helyiség használati díj mértéke jogcím nélküli helyiséghasználat esetén

53. § (1) Az 52. § rendelkezéseit kell alkalmazni a nem lakás célú helyiség fogalmi körébe nem tartozó, más önkormányzati vagyon érvényes jogcím nélküli használata esetén, a következő eltéréssel: a nem lakás célú helyiség vagyonon túli önkormányzati vagyon jogcím nélküli használata esetén az egyébként fizetendő bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

(2) A nem lakás célú helyiségekre vonatkozó bérleti jog – pályázati eljárás mellőzésével – a bérlő kérésére a bérlet lejárta előtt írásban benyújtott kérelem alapján meghosszabbítható.

54. § (1) A pályázati hirdetményt az alábbi helyeken lehet közzétenni:

(2) Esetenként országos vagy megyei sajtóban is megjelentethető rövidített formában.

55. § (1) Az e rendelet szerinti bérleti jog átruházásából, befogadásból, albérletbe adásból és bérlőtársi jogviszony keletkezéséből származó bevételek az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára folynak be.

(2) Az intézményi vagyonhasznosításból származó bevétel az azt hasznosító intézmény költségvetési bevétele. A bevétel felhasználásáról az intézmény a vonatkozó jogszabályi előírások alapján dönt.

(3) A szerződés teljesítésének pénzbeli biztosítékait az ingatlant hasznosító költségvetési szerv letéti számlájára kell elhelyezni.

(4) A befolyó éves helyiségbérleti és használati díjak 20 %-át - a helyiségvagyon bérbeadót terhelő felújítási, karbantartási és hibaelhárítási munkáinak fedezetéül - elkülönítetten kell kezelni.

56. § (1) A bérleti és használati díjakat a bérbeadó számlája alapján általában havonta kell megfizetni, ettől eltérő fizetési határidő is megállapítható.

(2) Az eseti, meghatározott napra vagy egy hónapnál rövidebb időtartamra szóló bérleti, használati díjak fizetésének módjában a felek szabadon állapodnak meg.

57. § (1) E rendelet 2008. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezései az e rendelet hatálybalépését követően létrejött jogviszonyokra vonatkozik.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti az önkormányzati vagyonról való rendelkezési jog gyakorlatának szabályozásáról szóló 9/1993.(X.22.), valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 4/1994 (VI.20.), valamint az e rendeletet módosító 13/2005 (XI.1.) rendeletek.

(4) E rendelet kihirdetéséről hirdetőtáblára helyezéssel a körjegyző gondoskodik.

(5)³¹ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.