1. § (1) E rendelet hatálya Bajna község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Helyi építési szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2 000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az M=1:10 000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) valamint a szabályozási terv módosításokkal együtt alkalmazható.

(3)¹ Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat, 2. sz. melléklet: Helyi értékvédelem, 3. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények, 4. sz. melléklet: Szabályozási terv. 5. sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-M1), 6. sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-M/2), 7.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-1/M1), 8.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-2/M4), 9.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-2/M5), 10.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-2/M6), 11.sz. melléklet: Építési övezetek, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírások táblázatai.

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

(2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

3. § (1) A belterület határa csak az érvényes szabályozási terv alapján módosítható.

(2) Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan lehet belterületbe vonni. A jelenlegi külterületi besorolású ingatlanok belterületbe vonásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ne keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi földrészletek.

(3) A szabályozási terven jelöltek szerint az alábbi terület belterületbe vonását lehet megindítani: 03 hrsz; 0280 hrsz.

4. § (1) Telekalakításra engedély kiadható, ha:

(2) Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként nem jön létre:

(3) A település területén közműterület céljára telek, az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(4) Újonnan kialakításra kerülő magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 mnél.

(5)² Meglévő telek megosztása vagy telekhatár-rendezése esetén az építési övezetekre előírt legkisebb telekszélességnek a telek egyik oldalhatárára merőlegesen szerkesztve, közterülettel vagy magánút területtel határos részétől mérve legalább 15 méter mélységig mindenhol teljesülnie kell.

5. § (1) Az 1.§ (1) bekezdésben meghatározott területen építési munkát végezni csak a Szabályozási tervben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. (lásd: fogalommagyarázat).

(3) A település beépítésre szánt területén,

(4) Belterületen amennyiben egy meglévő telek nagysága nem elégíti ki az övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 360 m2 , és a (3) bekezdésében foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

(5) Ha egy építési telek területe és szélességi mérete a (3), (4) bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

(6) Amennyiben két épület közötti távolság nem éri el az OTÉK23 alapján számított tűztávolságot a meglévő épület felújítható, bővíthető, tetőtere beépíthető, újjáépíthető, de az építési engedély kiadásának feltétele a tűzvédelmi hatóság hozzájárulása.

(7) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület — ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (beépítettség, építménymagasság) — felújítható, bővíthető, tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

(8) Amennyiben egy épület:

(9) A beépítésre szánt terület minden területfelhasználási egységén (a belterülethez nem kapcsolódó gazdasági területek és különleges területek kivételével) új épület csak teljesen közművesített építési telken engedélyezhető.

(10) A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló építése esetén is kiadható építési engedély.

(11) A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív, egyedi, zárt szennyvízkezelési technológiát alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

6. § (1) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop: belterületen, védett természeti területen, kertesmezőgazdasági területen kivételes esetben sem helyezhető el.

(2) Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, több főépület is engedélyezhető, illetve melléképület építhető.

7. § (1) A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

(3) Saroktelek beépítési módja:

(4) Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

(5)³ Az előkert mérete:

(6) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete 5,0 m.

(7)⁴ Az oldalkert és hátsókert az OTÉK szerinti, kivéve ha a Szabályozási terv másként nem jelöli, vagy az építési övezetre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

8. § (1) Bajna országos művi értékvédelem alá eső épületeit és az egyes műemléki környezeteket az 3. számú függelék tartalmazza, a műemléki környezet a Szabályozási terven került kijelölésre.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.

9. § (1) A településen a 2. számú melléklet 1/A pontja szerinti épületek, építmények részesülnek helyi védelemben.

(2) A helyi védett épületek bővítése, felújítása során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi hatástanulmány iránymutatásai szerint kell eljárni.

(3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében ezen épületek mai igényeknek megfelelő használat céljából átépíthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(6) A településen 2. számú melléklet 1/B pontja szerinti - és a Szabályozási terven jelölt területek - részesülnek helyi védelemben.

(7) Helyi értékvédelmi területen védelem alatt áll a kialakult utcahálózat és települési szövet.

(8) A helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel építhető.

(9) Helyi értékvédelmi területen kizárólag magastetős épület - 37-42 fok közötti tetőhajlásszöggel - építhető.

(10) Helyi védett épületek, építmények megőrzése, gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelezettsége.

10. § (1) Bajna közigazgatási területén nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:

(2) Bajna közigazgatási területén két vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.

(3) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

(4) A homlokzat-felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie, részbeni felújítások, festések kiegészítését akkor is elő kell írni, ha a homlokzat-felújítás egyébként nem lenne engedélyköteles.

(5) Az épületek egyik homlokzati felületre számított építménymagassága sem haladhatja meg az övezetben előírt építménymagasság + 1,50 m-t.

11. § (1) Bajna régészeti területeit a 4. sz. függelék tartalmazza, az egyes területek a Szabályozási terven pontosan lehatároltak.

(2) Régészeti érintettség esetén a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.

12. § (1) Bajna egyes települési területén az összetett városrendezési feladatok megoldására a szabályozási terv részletesebb vizsgálatokon alapuló szabályozási terv készítésének kötelezettségét írta elő a 3. sz. melléklet szerinti területeken.

(2) A szabályozási terv jóváhagyásáig a 59. § (2) bek. Szerinti változtatási tilalom van hatályban.

(3) A kastély területére készülő SZTK1 jelű szabályozási terv a következő előírásokat figyelembe véve kell elkészíteni:

(4) Az ökoturisztikai területre készülő SZTK2 jelű szabályozási terv a következő előírásokat figyelembe véve kell elkészíteni:

13. § (1) Bajna területén reklámhordozó óriásplakát (lásd: fogalommagyarázat) nem helyezhető el.

(2) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

14. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

(3) A telek helyrajzi számát, illetőleg az épület házszámát a közterületről illetőleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni. A táblák kihelyezésének kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli. Az önkormányzat az erről szóló külön rendelete alapján a házszámtáblák egységes kialakítását írhatja elő.

15. § (1) Bajna területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges. A meglévő természeti értékeket – vízfolyások, tavak, erdők, különleges gyepterületek, felszíni formák, tájjelleg – fokozott védelemben kell részesíteni.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a jellemző természetes rendszerek megóvását.

(3) Az ingatlanok és épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a meglévő tájkarakterhez kell illeszkedni. A táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető tevékenység céljaira építményt elhelyezni tilos.

(4) Bajna külterületén a tájjelleg megőrzése, illetve fokozása céljából csak a tájra jellemző, őshonos növényfajok telepíthetők. A könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése tilos.

(5) Bajna külterületén a szerkezeti jelentőségű utak, vízfolyások, időszaki csatornák mellé fasorokat, védősávokat kell telepíteni és a vízparti galéria-növényzetet fel kell újítani, ki kell egészíteni.

(6) A termőföld belterületbe csatolásához, termelésből történő kivonáshoz előzetesen meg kell kérni az illetékes Földhivataltól a más célú hasznosítási engedélyt. A más célú hasznosítás megkezdéséig a földrészletet a művelési águknak megfelelően kell hasznosítani.

(7) Az illetékes természetvédelmi hatóságot külterületen a telekalakítási, művelési ág változtatási, építési engedélyezési eljárásokba táj- és természetvédelmi szakhatóságként be kell vonni.

(8) A település területén szélerőmű park, szélerőmű torony nem létesíthető.

16. § (1) Bajna területén lévő országos jelentőségű természeti területek és értékek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A természeti területen, a tájképvédelmi területen, valamint az ökológiai hálózat területen – továbbiakban védett területeken – bányanyitás kizárólag a vonatkozó jogszabály szerinti „bányászati szempontból kivett hely”-re vonatkozó előírások betartásával lehetséges.

(3)

(4) Természeti területen

(5) Védett területeken művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű, közút építése érdekében engedélyezhető.

(6) A védett területeken a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. Nagyobb mértékű tereprendezés csak a vízháztartás kedvezőbbé tétele (belvízrendezés, árvízvédelem, vízvisszatartás, halastó működtetés) céljából végezhető.

(7) A védett területek állapotának, hasznosítási módjának a védelmi célokkal ellentétes megváltoztatása nem megengedhető és a védett természeti területet veszélyeztető tevékenység nem folytatható.

(8) A védett területeken távközlési és energetikai magasépítmény, valamint szennyező létesítmény (pl.: dögkút, hígtrágya tároló, hulladéklerakó stb.) nem helyezhető el, a meglévő létesítmények üzemeltetése pedig csak a természetvédelmi célokkal összhangban végezhető.

(9) A védett területeken csak extenzív jellegű, természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

17. § (1) A település teljes területe tájképvédelmi terület.

(2) Tájképvédelmi területen az építkezések során a tájba illeszkedő, a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását biztosító, hagyományos építészeti megoldásokat/elemeket kell alkalmazni.

(3) Tájképvédelmi területeken a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható. Ezért külterületen a tájhasználatváltoztatás, művelési ág változtatás, fakivágás, építmény elhelyezés csak az illetékes hatóság (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) engedélyével végezhető.

(4) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket az ingatlanokon oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak, érzékelhetők.

(5) Tájképvédelmi területen bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

18. § (1) A településen Helyi jelentőségű védett természeti területek lehatárolását a Szabályozási terv, tételes felsorolását az 2. számú melléklet (2) pontja tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt álló természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk kertépítészeti terv, dendrológiai szakvélemény előírásai alapján szakértő közreműködésével lehetséges. Gondozásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.

(3) Helyi jelentőségű védett természeti területen fa kivágása csak szakvéleménnyel alátámasztva, engedély alapján lehetséges, ha azt

(4) A kivágást követő egy éven belül, a helyi jelentőségű védett természeti területen a jogszabály szerinti fapótlási kötelezettség szerint 2x –es mennyiségben, a kertépítészeti tervben maghatározott fafajjal és fajtával pótlandó.

(5) Helyi jelentőségű védett természeti területen az építési engedélyezési dokumentációhoz kertépítészeti tervet kell készíttetni kertépítész szaktervező által. A kertépítészeti engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a meglévő és a tervezett állapotot M 1:200, 250-es léptékben.

19. § (1) Bajna község területén az egyes területek használata csak úgy engedélyezhető, illetve úgy folytatható, ha:

(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan területhasználat, új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél:

(3) A terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, talajt szennyező folyékony települési hulladékok és (elsősorban folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(4) A roncsolt területek szabályozási terv szerinti rekultiválása a tulajdonosok feladata. Ezeket a területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő tájrendezési terv alapján a szabályozási tervben meghatározott cél szerint kell újrahasznosítani.

(5) A védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető. A beépíthetőség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján. A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.

(6) A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a létesítmény nem rendelkezik védőtávolsággal - a telek határán teljesülniük kell;

(7) A területen a 10 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó, intézmény és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(9) Lakóterületen állattartó építmények élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

(10) Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

20. § (1) Bajna a hatályos, felszín alatti víz minőségvédelmi előírásokat tartalmazó jogszabály szerint felszíni szennyeződésérzékenységi szempontból „C” kevésbé érzékeny, illetve a felszín alatti víz minőségvédelmi szempontból a fokozottan érzékeny kategória vonatkozó előírásai alkalmazandók.

(2) Bajna területén új létesítmények akkor létesíthetők, ha a keletkezett szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított.

(3) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

(4) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (galérianövényzet, nádasok, gyepek stb.) védelmét a vízgazdálkodási övezeten belül biztosítani kell.

(5) Állattartó épület, mezőgazdasági telephely külterületen a felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem helyezhető el.

(6) Bajna a vonatkozó rendelet szerint nitrátérzékeny terület, ezért területén „a jó mezőgazdasági gyakorlatra” vonatkozó előírásokat érvényesíteni kell.

(7) Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell. Rendszeres karbantartás elmulasztása esetén az Önkormányzat köteles a tisztítást elvégezni, amelynek költsége a terület tulajdonosát terheli.

21. § (1) A területen a hatályos levegőtisztaság-védelmi jogszabályok előírásait kell betartani.

(2) Új potenciális légszennyező pontforrást vagy légszennyezéssel járó tevékenység céljára létesülő építményt elhelyezni csak a hatályos ágazati jogszabályban foglaltak szerint lehet, az előírt légszennyezettségi ökológiai határértékek figyelembevételével.

(3) A vonatkozó rendeletek előírásainak nem megfelelő tevékenységek technológiáját az elérhető legjobb technika alkalmazásával a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően korszerűsíteni kell, vagy gondoskodni kell a tevékenység megszüntetéséről.

(4) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határérték feletti légszennyezettséget okoz.

(5) A kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen csak az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben előírt módon folytathatók.

22. § (1) A termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételes esetben lehet felhasználni. A 30AK-nál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell kijelölni.

(2) A földmozgatással járó tevékenységek (terület előkészítés, tereprendezés, alapozás, földmű-építés stb.) végzése során gondoskodni kell:

(3) Feltöltések kialakítására környezetkárosító anyag, illetve veszélyes hulladék nem használható. Az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(4) Bajna területén a mezőgazdasági rendeltetésű terület, kert tisztítatlan szennyvízzel történő öntözése nem engedélyezhető.

(5) Bajna területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, a vízfolyásokba hígtrágyát, szerves trágyát és műtrágyát, valamint növényvédő szert tartalmazó csapadék-, vagy csurgalékvíz nem kerülhet.

(6) Kommunális szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön való elhelyezése tilos.

(7) A szélerózió ellen – a termőtalaj védelme érdekében – a dűlőutak, árkok, csatornák mellett mező (talaj) védő erdősávokat kell telepíteni.

(8) A vízeróziónak fokozottan kitett területeken a talajvédő gazdálkodás előírásai szerinti tájhasználat folytatható. A 17%-nál meredekebb szántóterületek gyepesítendők.

(9) A mezőgazdasági területeken történő művelési ágakon belüli változtatást be kell jelenteni a földhivatalnak.

(10) Az ásványi nyersanyag (a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv.3.§(e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével) kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban az illetékes Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

23. § (1) A hulladékkezelés a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján végezhető.

(2) A Bajna területén keletkező hulladékokat zárt rendszerben kell gyűjteni. A kommunális hulladékot és az ezzel együtt kezelhető minőségű és mennyiségű termelési hulladékot a települési hulladékkezelési közszolgáltatás keretében, a veszélyes hulladékot ezektől elkülönítve, a vonatkozó jogszabályok és műszaki előírások betartásával kell gyűjteni és elszállítani.

(3) A hulladék gyűjtése, tárolása csak a környezet veszélyeztetését kizáró módon zárt térben, illetve zárt gyűjtőedényben történhet.

(4) Hulladékgyűjtő edény – a közterületi hulladékgyűjtő edények kivételével – közterületen csak a települési intézményes hulladékszállítás idejére helyezhető el.

(5) Bajna település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése. Magánterületen történő végleges elhelyezés csak a jogszabályok alapján az illetékes hatóságok engedélyével lehetséges.

(6) Bajna közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható be.

(7) Bajna területén veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó, hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(8) Az illegális hulladéklerakók felszámolandók – 0276 hrsz – és a szabályozási tervnek megfelelően rekultiválandók.

(9) A felhagyott hulladéklerakó területét (0142/9 hrsz.) az illetékes szakhatóság előírásainak megfelelően rekultivációs terv(lásd: fogalommagyarázat) alapján rekultiválni kell. A területen épület, építmény nem helyezhető el. A rekultiváció elvégzéséig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell.

(10) Az állattartásból keletkezett hulladékot kivételes gondossággal kell kezelni. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

(11) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetve más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(12) A veszélyes hulladék átmeneti tárolása, a vonatkozó jogszabályok szerint, a talaj, a talajvíz, illetve a levegő szennyezése nélkül, zárt térben történhet.

(13) A hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni.

24. § (1) Bajna területén a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló hatályos jogszabályban (8/2002.(III.22.) KÖM-EÜM együttes rendeletben) előírt zajterhelési határértékeket kell betartani.

(2) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.(Zajvédelmi szempontból - a közlekedésből származó - megengedett A-hangnyomásszint a telpülési utak mentén nappal 55dB, éjjel 45dB, egyéb lakóterületeken 50/40 dB.)

(3) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(4) A közlekedési területeken szabadon maradó területeket – amennyiben a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetik – zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.

(5) Külterületen gazdasági területen és a különleges terület-bánya területen mind a közlekedési, a kitermelési vagy az üzemi létesítményektől származó zaj tekintetében a nagyvárosias lakóterületre vonatkozó zajtól védendő területi kategória határértékeit kell betartani.

25. § (1) A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet csak tetőkertként, max. 50%-ban lehet számításba venni.

(2) A településképi értékű fasor, fás növények kivágását csak kertészeti szakvélemény alapján, feltétlenül indokolt növényegészségügyi, illetve balesetvédelmi okok miatt lehet engedélyezni. A kivágott faegyedek pótlását, vagy fasor rekonstrukcióját csak a főépítészi/kertészeti szakmai állásfoglalás szerinti helyen és módon lehet engedélyezni, az erdőtörvényben előírt erdészeti hatósági engedély alapján.

(3) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított egyéb fás növényzet pótlásáról gondoskodni kell, kivéve, ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, idejét a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként, kertépítészeti szakvéleményben kell meghatározni.

(4) A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

26. § (1) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(2) Amennyiben a meglévő szomszédos építmények egymás közti telepítési távolsága nem elégíti ki az előírásokat, az OTÉK 111.§-a alapján könnyítés vagy engedmény adható, az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.

27. § (1) A település igazgatási területén találhatók olyan létesítmények, amelyek a környezetükre káros hatást gyakorolnak. Ahhoz, hogy a környezetre gyakorolt káros hatások az országos előírásokban megengedett határértékeket ne haladják meg, a létesítményekhez védőterületek, védőtávolságok kijelölése szükséges.

(3) A közlekedési területek védőtávolságait e rendelet 51. § (7) bekezdése tartalmazza. A védőtávolságokon belül épület csak a szakági jogszabályokban előírt feltételek szerint, ezek hiányában a közlekedési hatóság eseti előírása szerint helyezhető el.

(4) A közművek, közműlétesítmények és e rendelet 5. számú függelékben és az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(5) Az ipari gazdasági–agráripari övezet védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető. A beépíthetőség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján. A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.

28. § (1) Bajna területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

(1)

29. §⁵ (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

(4) Kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

(5) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

(5a) A Lke-6 jelű kertvárosias lakó építési övezet övezeti előírásai:

(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 5. §(9-11) bekezdések figyelembevételével.

(7) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció a 850 m² telekméretet meghaladó telkeknél a legfeljebb két lakás két önálló épületben is elhelyezhető. A fő rendeltetésű önálló lakó épületek között minimum 10 méter távolság tartandó a 6 méter hátsókert biztosítása mellett.

(8) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

(9) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen épület, építmény nem helyezhető el.

(10) Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület nem helyezhető el.

30. §⁶ (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

(2) Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Falusias lakóterületen az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén önálló épületként kivételesen elhelyezhető: a) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; b) termelő kertészeti építmény.

(4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 5. § (9-11) bekezdések figyelembevételével.

(7) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció a 850 m2 telekméretet meghaladó telkeknél a legfeljebb két lakás két önálló épületben is elhelyezhető. A fő rendeltetésű önálló lakó épületek között minimum 10 méter távolság tartandó a 6 méter hátsókert biztosítása mellett.

(8) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

(9) Az építési övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület elhelyezhető.

(10) Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű lehet.

(11) Az építési övezet területén állattartást szolgáló épületek 400m2 –nél kisebb telkeken nem létesíthetők.

(12) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni.

(13) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület, építmény nem helyezhető el, a terület házikertként (lásd: fogalommagyarázat) hasznosítandó.

(14) Az övezetben előírt max. építménymagasság — technológia függvényében — közterületről takart földszintes gazdasági épület esetében max. 3,0 méterrel túlléphető.

(15) A településen jellemző, soros elrendezésű, több önálló helyrajzi számon található, de azonos udvarra nyíló, közterületi kapcsolattal nem rendelkező földrészletek meglévő önálló lakóépületei felújíthatók, tetőterük az építési övezetben előírt építménymagasság betartásával beépíthető, de új épület – már korábban kialakított telken sem – építhető.

31. §⁷ (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Településközpont vegyes területen az OTÉK-ban (16.§(2)) felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

(3) Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

(4) A településközpont vegyes építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

(4a) A Vt4 jelű településközponti vegyes építési övezet övezeti előírásai:

(4b) A Vt5 jelű településközponti vegyes építési övezet övezeti előírásai:

(5) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 5. § (9-11) bekezdések figyelembevételével.

(6) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

(7) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

(8) Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság új építésű templom, sportcsarnok esetén túlléphető legfeljebb 5,0 m-rel.

32. §⁸ (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el:

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

(5) Az építési övezet belterületi, illetve belterülethez kapcsolódó építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 5. § (9-11) bekezdések figyelembevételével, külterületi, belterülethez nem kapcsolódó építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(6) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

(7) Gazdasági épület esetében ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg, az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

(8) A Gksz1, és a Gksz2 övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

(9) A Gksz1, és a Gksz2 építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 5. § (8-9) bekezdésekben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

(10) Belterületi Gksz 3 és Gksz5 jelű építési övezet területen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(11) A Gksz4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:

(12) A Gksz5 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:

33. § (1) Az ipari gazdasági terület agráripari terület, a Szabályozási terven Gip-a jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál, melyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(2) Ipari gazdasági terület agráripari területen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen elhelyezhető:

(4) Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen sem helyezhető el:

(5) Az ipari gazdasági terület agráripari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: (SZ=szabadonálló beépítés, * lásd (8) bekezdés)

34. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

(2) A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

35. § (1) Különleges terület sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban sport létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület sportterületen kizárólag:

(3) Különleges terület sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

(4) A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: (Sz=Szabadon álló beépítés, * lásd (8) bekezdés)

36. § (1) Különleges terület temető terület a Szabályozási terven K-T jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek, valamint templom, kápolna és egyéb vallási célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület temető, kegyeleti park terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: (SZ=Szabadon álló, * lásd (6) bekezdés)

37. § (1) Különleges terület kulturális bemutató terület a Szabályozási terven K-Kult jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a területen lévő műemléki védettség alatt álló építmény védelmét, valamint kulturális és szakrális jellegű bemutatását szolgálja.

(2) Különleges terület Kulturális bemutató területen kizárólag:

(3) Különleges terület Kulturális bemutató területen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

(4) A különleges terület kastély terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: (SZ= Szabadon álló beépítés, K= kialakult állapot)

38. § (1) Különleges terület, bányaterület a Szabályozási terven K-bá jellel szabályozott területfelhasználási egység, amely kizárólag az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint a termelő tevékenységet kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület bánya terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: (SZ = Szabadon álló beépítés, K = Kialakult állapot)

39. § (1) Bajna területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

40. § (1) Zöldterület (közpark, közkert) (lásd: fogalommagyarázat) a Szabályozási terven Zkk és Zkp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játék célját szolgáló közterület.

(2) A zöldterület legalább 80%-át növényzettel fedetten, több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és fenntartani.

(3) A Zkp jelű zöldterületen a pihenést, szabadidő eltöltést és testedzést, az ismeretterjesztést, vendéglátást, valamint a zöldfelületek fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(4) A Zkp jelű zöldterületen az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el.

(5) Zkk jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

(6) Zkk jelű övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak.

(7) Az övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések — gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével — nem helyezhetők el.

(8) A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó, betegséget nem okozó őshonos növények telepíthetők.

(9) A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

(10) A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható.

(11) Zöldterület létesítése, felújítása kertépítészeti terv vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet.

(12) A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy területükön épület nem létesíthető.

(13) A ZKP 2 jelű területen a korábbi kastélypark értékes növényzetének felmérését el kell végezni, s a park felújításánál azt meg kell védeni.

41. § (1) Erdőterület a szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és a településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint

(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(4) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illeszkedő épületek építhetők.

(5) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb más tevékenység folytatható, amely az erdő rendeltetését nem zavarja.

42. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven (Ev) jellel jelölt területek, melyek elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) A védelmi rendeltetésű erdők övezetében épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő többcélú rendeltetését (természetvédelem, talajvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció stb.) figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás és természetes módszerű erdőfelújítás végezhető.

(4) Az övezetbe tartozó erdőterületeken legkevesebb 85%-ban zárt faállományú erdők telepítendők. A fennmaradó rész gyepes, cserjés felületként alakítandó ki. Az új telepítésnél kizárólag őshonos fajok használhatók.

43. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven (Eg) jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás elsődleges célja fatermelés, valamint az egyéb erdei termékek (lásd: fogalommagyarázat) előállítása és hasznosítása.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az épület elhelyezés feltételei:

44. § (1) Az egészségügyi, turisztikai rendeltetésű erdő a szabályozási terven Ee jellel jelölt terület, amelynek elsődleges célja a gerecsei tájra jellemző fafajok, erdőtípusok bemutatása, s turisztikai, egészségügyi célú épületek elhelyezésének biztosítása.

(2) Az „Ee” jelű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő egészségügyi, turisztikai épületek, építmények helyezhetők el. Az épület elhelyezés feltételei:

(3) Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

45. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei.

(2) A mezőgazdasági területet a termelési adottságok és a termelési hagyományok, a gazdasági és településrendezési szempontok érvényesítése, valamint a tájkarakter, a természeti értékek megőrzése, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából a jelen rendelet az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

(3) Az egyes mezőgazdasági övezetekben az övezeti szabályozásnál kisebb telkeken épület nem helyezhető el és az építmények közül is csak az OTÉK16 -ban felsorolt építmények – a távközlési és energetikai magasépítmények kivételével – helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.

(5) A gazdasági épület az előírt építménymagasságot meghaladóan 7,5 m építménymagassággal építhető, amennyiben az alkalmazott technológia ezt szükségessé teszi.

(6) A mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.

(7) A mezőgazdasági területen a szélerózió elleni védelem és a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terv szerint.

(8) Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell.

(9) Az erózióveszélynek kitett területeket elsősorban gyep, illetve erdő művelési ágban kell hasznosítani, és szükség esetén a talajvédő gazdálkodás alapvető elemeit és eljárásait is alkalmazni kell.

46. § (1) Általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven (Má) jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas szántó, gyümölcsterületek, illetve az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepterületek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági területek a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás szerint:

47. § (1) Az „Má1-sz” általános mezőgazdasági terület szántóföldi művelésre alkalmas terület.

(2) Az „Má1-sz” jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos.

(3) Az „Má2-sz” általános mezőgazdasági terület nagyüzemi jellegű, árutermelésre alkalmas terület.

(4) Az „Má2-sz” jelű övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan a növénytermesztés, az azzal kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei, valamint gazdasági épülethez kapcsolódóan lakófunkciójú épület létesíthető.

(5) Az „Má2-sz” jelű övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

(6) Az „Má2-sz” jelű övezetben a beépíthető alapterület legfeljebb 1000 m2.

(7) Az „Má2-sz” jelű övezetben az OTÉK17 szerinti birtokközpont kialakítható, amennyiben a „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 30 ha (300.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2 (2 ha) kell legyen, a beépítés mértéke legfeljebb 15% lehet.

(8) A birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza és a telek közútról megközelíthető.

(9) A birtokközpont épületegyüttese körül 15 méter széles, többszintű erdősáv ültetendő a tájra jellemző, őshonos fajokkal.

48. § (1) Az „Má3-gy” általános mezőgazdasági terület elsősorban gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú terület .

(2) Az „Má3-gy” jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos. Az OTÉK26 szerinti birtokközpont nem alakítható ki. A meglévő épületek felújíthatóak és egyszer 25 m2-el bővíthetőek.

(3) Az „Má4-gy” általános mezőgazdasági terület elsődlegesen a gyepművelésű, legeltető állattartásra hasznosítható terület.

(4) Az „Má4-gy” jelű övezetben a gyepgazdálkodás, a környezetet nem károsító állattartás, továbbá az állattartáshoz kapcsolódó szolgáltatás, tárolás termékfeldolgozás építményei, valamint gazdasági épülethez kapcsolódóan lakófunkciójú épületek létesíthetők. Az eltérő funkciók hagyományos tanya jelleggel több épületben is elhelyezhetők.

(5) Az „Má4-gy” jelű övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők: - a beépíthető telek területe legalább 50.000 m2 (5 ha), - a beépítés módja szabadon álló (több épület is építhető), - a beépítés mértéke legfeljebb 1%, - a megengedett építménymagasság 4,5 m.

(6) Az „Má4-gy” jelű övezetben e beépíthető alapterület legfeljebb 800 m2. Terepszint alatti építmény nem építhető.

(7) Az „Má4-gy” jelű övezetben az OTÉK szerinti birtokközpont nem alakítható ki.

(8) Az „Má5-gy” általános mezőgazdasági terület elsősorban gyep művelési ágú terület, mely terület önálló lakóépület elhelyezését is szolgálja.

(9) Az „Má5-gy” jelű övezetben önálló épületként elhelyezhető:

(10) Az „Má5-gy” jelű övezetben az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

(11) Az „Má5-gy” jelű övezetben kivételesen sem helyezhető el:

(12) Az „Má5-gy” jelű övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők:

(13) Az „Má5-gy” jelű övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, 5. § (13-15) bekezdések figyelembevételével.

(14) Az „Má5-gy” jelű övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezést nyerhet.

(15) Az „Má5-gy” jelű övezet telkein melléképület elhelyezhető.

(16) Az „Má5-gy” jelű övezet területén állattartást szolgáló épületek, melléképületek, egyéb gazdasági funkciójú épületek csak a lakóépület mint főépület megléte esetén, annak tevékenységéhez kapcsolódva, azt nem zavarva helyezhetők el.

(17) Az „Má5-gy” jelű övezet területén épített kerítés - növényzettel befuttatott drótfonatos háló - kivételével nem helyezhető el.

(18) Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület, építmény nem helyezhető el, a terület gyepként hasznosítandó.

(19) Az „Má5-gy” jelű övezetben előírt max. építménymagasság — technológia függvényében — földszintes gazdasági épület esetében max. 3,0 méterrel túlléphető.

(20) Az Má6-gy jelű általános mezőgazdasági terület elsősorban a gyepművelésre, legeltető állattartásra hasznosítható terület.

(21) Má6-gy övezetben a gyepgazdálkodás, a környezetet nem károsító állattartás, továbbá az ehhez kapcsolódó tárolás, feldolgozás, árusítás építményei, valamint gazdasági funkcióhoz kapcsolódó lakóépület helyezhető el.

(22) Az övezetben épület csak a Szabályozási terven jelölt beépíthető telekrészen belül helyezhető el. Az övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők:

49. § (1) A szabályozási terven „Mk” jellel jelölt kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű termelés, illetve a saját ellátást szolgáló és az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti tevékenység területe.

(2)¹³ Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet területén a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló gazdasági építmények, terepszint alatti építmény (pince) helyezhetők el. Lakóépület nem építhető.

(3)¹⁴ Az Mk jelű övezet területén építeni legalább 60%-ban kert, szőlő- vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre lehet. Szántó, gyep, erdő, parlag terület nem építhető be.

(4)¹⁵ Az Mk jelű övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

(5)¹⁶ Az Mk jelű övezetben az épületeket legalább 5,0 méteres előkerttel és 3,0 méteres oldalkerttel lehet elhelyezni.

(6)¹⁷ Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben a szőlőhegyi, a népi építészeti hagyományokat figyelembevevő épületek létesíthetők.

(7)¹⁸ Az Mk jelű övezet területén föld feletti gáztartály csak közterülettől növényzettel takartan helyezhető el.

(8)¹⁹ Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet területén

(8a)²⁰ Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet területén építeni legalább 60%-ban kertként, szőlőként- vagy gyümölcsösként betelepített telekre lehet.

(8b)²¹ Az Mk-2 jelű övezet területén az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

(9)²²

(10)²³ Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet területén az alábbi, a bor- és a lovasturizmust szolgáló rendeltetések, és az alábbi rendeltetésekre szolgáló épületek, építmények helyezhetők el:

(11)²⁴ Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet területén építeni legalább 60%-ban kertként, szőlőként- vagy gyümölcsösként betelepített telekre lehet.

(12)²⁵ Az Mk-1 jelű övezet területén az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

49/A. §²⁶ Az Má-k övezet területén épület nem helyezhető el, területe nem keríthető le.

49/B. §²⁷ (1) Má-kg jelű kisüzemi gazdálkodás célra kijelölt mezőgazdasági övezet területén önálló épületként

(2) Má-kg jelű övezet területén melléképület önállóan is elhelyezhető.

(3) Az Má-kg jelű övezet területén a mezőgazdasággal összefüggő szállásjellegű és vendéglátó épületek csak mezőgazdasági termék minifeldolgozó üzem és az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények megléte esetén, vagy azzal egy időben építve, helyezhetők el.

(4) Az Má-kg jelű övezet területén:

(5) Az Má-kg jelű övezet telkeinek beépíthető telekrésze a közterületi telekhatáról legalább 10,0 méterre, az oldalsó telekhatároktól számított 5 m-es, és a hátsó telekhatároktól számított 5 m-es sáv elhagyásával adódik ki, figyelembe véve az országos közutakra védőtávolságára vonatkozó építési szabályokat is.

(6) Az Má-kg jelű övezet előkerti telekrészén áthaladó közművezeték esetén a közműszolgáltató részére a hozzáférés biztosítandó vagy a kerítés úgy alakítható ki, hogy az, illetve a védőtávolsága ne kerüljön lekerítésre, kivéve a telek közműbekötése.

(7) Az övezet területén az alábbi melléképítmények helyezhetők el a főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építményként:

50. § (1) Vízgazdálkodási terület – vízfelület a szabályozási terven Vv, illetve Vb jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A Vv jellel szabályozott övezet a folyóvizek, vízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) A Vb jellel szabályozott övezetbe a Bajna területén lévő vízbeszerzési helyek, és vízkivételi helyek tartoznak.

(4) A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(5) Külterületen a természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 méteren belül épület nem helyezhető el.

(6) A vízfolyások, csatornák karbantartása érdekében a vízfolyások mellett 6,0-6,0 méter szélességű kezelősáv biztosítandó, amelybe a galéria-növényzeten kívül más nem helyezhető el.

(7) A Vv jelű övezetben a vízfolyások partjától számított 50 méteren belül intenzív mezőgazdasági művelés nem folytatható, korlátozni kell a vegyszerhasználatot és az élővilágot, valamint a víz minőségét védő szűrő növényzet telepítendő

(8) A Vv jelű övezetben a különleges madárvédelmi területen a vízgazdálkodást az élővilág sérelme nélkül, a természetvédelmi előírásokkal, a nemzetközi egyezményekkel összhangban, a vizes élőhelyek és a vízimadarak védelmét elősegítve, az ökológiai jelleg megőrzésével kell gyakorolni.

(9)²⁸

(10) A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére. A vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem folytatható.

50/A. §²⁹ (1) Kb-ökot jelű különleges beépítésre nem szánt ökoturisztika célra kijelölt övezet. Az övezet területén

(2) A Kb-ökot jelű övezet területén:

(3) A Kb-ökot jelű övezet területén a beépíthető telekrésze a szabályozási terven jelölt szerint vehető igénybe.

(4) A Kb-ökot jelű övezet területén áthaladó közművezeték esetén a közműszolgáltató részére a hozzáférés biztosítandó, kerítés nem alakítható ki.

(5) Az övezet területén az alábbi melléképítmények helyezhetők el a főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építményként:

51. § (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a KÖu jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.

(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(3)³⁰ Bajna közigazgatási területén közforgalom elől elzárt magánút nem alakítható ki.

(4)³¹ A közforgalom elől el nem zárt magánutat csak a vonatkozó jogszabályok alapján lehet kialakítani. Bajna területén 6,0 m szélesség alatt közforgalom elől el nem zárt magánút nem alakítható ki.

(5)³² Közforgalom elől el nem zárt magánút csak közúti területhez, közforgalmú úthoz csatlakoztatható.

(6) Az építési (szabályozási) szélességen belül a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(7) Közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:

52. § (1) A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(2) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(3) A közművesítésre kerülő területen levő telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(4) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(7) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

(8) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha:

(9) Új elektromos vezeték helyi értékvédelmi területen történő elhelyezése esetén a vonatkozó 9. § (9) bekezdéseit figyelembe kell venni.

53. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

(2) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(3) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(4) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(5) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m – közúton mért – megközelítési távolságra kell elhelyezni.

(6) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.

(7) Mindenféle házi-kút létesítése vízjogi engedélyköteles.

(8) A vízbázisok védelmének biztosítására ki kell jelölni annak hidrogeológiai védőterületét. A hidrogeológiai védőterület vízügyi határozati javaslattal való kijelölését követően, azt a szabályozási tervbe rögzíteni kell. A hidrogeológiai védőterületen belül a Korm rendelet 5. számú mellékletében előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni (123/1997.(VIII.18.) Korm.rendelet).

(9) A hidrogeológiai védőterület vízügyi határozati javaslattal való kijelölésével nem rendelkező mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni és arra a területre a Korm rendelet 5. számú mellékletében a belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

54. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

(2) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőleg) engedélyének a beszerzése is szükséges.

55. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

(2) A csapadékvíz elvezetésére:

(3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(5) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos.

(6) A telekhatárra épülő/épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(7) Magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.

(8) Élővízbe közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet.

(9)³⁴ Az állami kezelésű vízfolyások, tavak, tározók part éleitől 6-6 m-es, az önkormányzati kezelésűtől min 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(10) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyével szabad.

(11) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb.

(12) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

56. § (1) A szabályozási terven Kmű-G jellel szabályozott területfelhasználási egység gázfogadó céljára felhasználható terület.

(2) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(3) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(4) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

57. § (1) A már beépített belterület főutcáján, település központjában, új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új fejlesztési területen beépítés, új utcanyitás esetén az új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A belterületen, beépítésre szánt területen amíg a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, addig egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(5) Új épület bekötést építeni csak föld kábeles csatlakozással szabad, még föld feletti közhálózati csatlakozási lehetőség esetén is.

58. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új beépítés, új utcanyitás esetén az új hírközlési hálózatot földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen létesíthető, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

59. § (1) Bajna területén változtatási tilalom terheli a szabályozási terv hatálybalépéséig, de legfeljebb a jelen rendelet hatálybalépését követő 3 évig, a 3. számú melléklet A) pontja szerinti területeket.

(2) A változtatási tilalom a hatáűridő letelte után automatikusan megszűnik.

(3) A település területén beültetési kötelezettség terheli az 3. számú melléklet B) pontja szerinti ingatlanokat.

(4) A beültetési kötelezettség elrendelését az építési hatóság (az Építési törvény 29.§ (5) bekezdése alapján) e rendelet kihirdetését követő 60 napon belül köteles határozattal az érintettekkel közölni.

(5) Bajna község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a 3. számú melléklet C) pontjában, Szabályozási terven jelölt területekre oktatási épület bővítése céljából. /6/ Az elővásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

60. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.