Várda Község Önkormányzatának képviselő-testületének 5/2008 (VIII.8.) önkormányzati rendelete

Várda község helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 06. 11

Várda Község Önkormányzatának képviselő-testületének 5/2008 (VIII.8.) önkormányzati rendelete

Várda község helyi építési szabályzatáról

2022.06.11.

Várda Község önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (l) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 7. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen önkormányzati rendelet hatálya Várda község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező külterületi (1. melléklet) és belterületi (2. melléklet) szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.

(3) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, utat építeni, közművezetékeket és műtárgyakat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni az országos érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett - csak jelen rendelet és szabályozási tervek rendelkezéseinek egyidejű betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK alapján kell eljárni.

Általános előírások

2. § (1) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-az övezeti és építési övezeti határok, jelek
-az övezeti és építési övezeti előírások
-a beépíthető sáv határát jelölő vonalak
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség
(2) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(3) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(4)
(5) Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, idegenforgalmi, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(6) 1 A naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető, e rendelet mellékleteként (5. melléklet) lehatárolt területeken
a) háztartási méretű kiserőművek kivételével naperőmű nem létesíthető;
b) elhelyezkedő épület saját energiaellátására szolgáló napelem elsődlegesen tetőn telepíthető

Az építési telekre és épületekre vonatkozó általános előírások

3. § (1) Építési telekre vonatkozó általános előírások:

a) Belterületen bármely építési övezetben új épületet elhelyezni, vagy meglévő épületet korszerűsíteni csak közvetlen útkapcsolattal és teljes közművesítettséggel rendelkező telken lehet.

b) A telekkönyv szerint házhelyként nyilvántartott, az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb teleknél szűkebb paraméterekkel rendelkező telek is beépíthető a beépítettségre, benapozásra és épületek közötti távolságokra vonatkozó előírások betartása mellett.

c) Telekalakítás esetén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki

(2) Épület elhelyezésére vonatkozó általános előírások:

a) Megengedett legnagyobb beépítettség új építés esetén: övezeti előírás szerint. Kialakult helyzetben, ennél nagyobb mértékben beépített telken álló épület is korszerűsíthető, tetőtérrel bővíthető, azonban a telek meglévő beépítettsége tovább nem növelhető.
b) Építési hely: Új épület csak a szabályozási terven jelölt beépíthető sávon belül helyezhető el, az OTÉK szerinti elő-, oldal- és hátsókertek megtartásával. A jelen terv jóváhagyása előtt a beépíthető sávon kívül 10 évnél régebben, illetve építési engedéllyel elhelyezett épület is korszerűsíthető és felfelé bővíthető, új épületszárny azonban csak a kijelölt beépíthető sávon belül létesíthető.
Oldalkert szélességét az alábbiak szerint kell biztosítani:
ba) a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36. § előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. § (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak.
bb) Kialakult telekállapot esetén
bba) A meglévő épületeknél a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók az illetékes tűzoltóság hozzájárulásával.
bbb) Új épületek építése esetén 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4 m-ig történő – csökkentése csak akkor lehetséges, ha a telek szélessége a 14 métert nem éri el. Ilyen esetekben az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát legalább I.-III. tűzállósági fokozatú, nem éghető anyagokból kell készíteni, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén lehet legfeljebb 0,36 m2 felületű szellőző ablakokat kialakítani. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.
bbc) A 14 m és annál szélesebb telkeknél, a 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén, új építmény építése vagy épületek közötti legkisebb távolság csökkenésével nem járó bővítés akkor lehetséges, ha a szomszédos építmények között biztosítható legalább 6 m tűztávolság. Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a min. 6 m távolság, akkor az építményeket tűzfalas kialakítással kell létesíteni. Hátsókert mélysége a beépíthető sáv tömbbelső felöli határvonala szerint, illetve ahol az nincs jelölve, az OTÉK 35. §(4) pontja szerint biztosítandó.
c) Szabályozási vonalon kívül eső, vagy szabályozási vonallal átszelt épület szabályozási vonalon kívül eső része is igény esetén felújítható, azonban a tervezett közterületi részen nem bővíthető.
d) Az övezeti előírástól eltérően, az épületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.
(3) Épület kialakítására vonatkozó általános előírások:
a)
b) Új épület építése vagy felújítása (tetőhéjazat cseréje) esetén alkalmazható tetőhéjazati anyag: cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy cserépfedést utánzó fémlemez, 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezeteknél – trapézlemez kivételével – egyéb fémlemezfedés is.
c) Új épület építése vagy meglévő korszerűsítése csak az OTÉK 42. §-ában előírt gépjármű várakozó- és tároló-helyek telken belüli biztosítása esetén engedélyezhető.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: Új építés esetén övezeti előírás szerint. Meglévő, ennél magasabb épület az építménymagasság további növelése nélkül korszerűsíthető, bővíthető.
e) Terepszint alatti építmények (pince) a terepszint alatt legfeljebb egy szint (—3,5 m járószint) mélységig létesíthetők, a talajmechanikai és talajvízviszonyok figyelembevételével.
(4) Az épített környezet alakításának egyéb előírásai
a) A településen 2 m2-nél nagyobb reklámtábla, hirdető berendezés nem helyezhető el.
b) Közterületen, valamint építési telkek elő- és oldalkertjében árusítópavilon, konténer, lakókocsi és sátor állandó jelleggel nem helyezhető el.
II. Fejezet

Az igazgatási terület felhasználása

4. §2 (1) A település igazgatási területének

a) beépítésre szánt területei:

aa) lakóterület, ezen belül falusias lakóterület (Lf)

ab) gazdasági terület ezen belül jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület, ezen belül mezőgazdasági üzemi terület (Gip-M), bio-hulladékfeldolgozó üzem területe (Gip)

ac) különleges terület, ezen belül: temető, kegyeleti park (Kü-T), sportpálya (Kü-S), idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I), üvegházas növénytermesztési terület (Kü-Ü), mezőgazdasági üzemi terület (Kü-MÜ)

b) beépítésre nem szánt területei:

ba) közlekedési és -közműterület, ezen belül közút (KÖu), kötöttpályás (KÖk)

bb) zöldterület (Z)

bc) erdőterület, ezen belül: turisztikai (Et), védelmi (Ev), gazdasági (Eg)

bd) mezőgazdasági terület, ezen belül: általános mezőgazdasági terület (Má), kertes mezőgazdasági terület (Mk),

be) vízgazdálkodási terület: ezen belül: folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Lf övezeti jelű falusias lakóterületek

5. § (1) Az övezet területén az OTÉK 14. § előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.

(2) Telekalakítás esetén kialakítható új telek

- legkisebb átlagos szélessége
-meglévő, kialakult lakóterületen minimum 16 m
-új lakóterület kialakítása esetén minimum 25 m.
(3) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag. maximum (m)

Telekterület minimum (m2)

Lf1

O

30

4,5

800

Lf2

O

30

4,5

1500

Lf3

O

25

4,5

2000

Lf4

SZ

30

4,5

1500
(4) Biztosítandó zöldfelületi arány új építés esetén: legalább 50 % (házi kerttel együtt)
(5) A területen haszonállat-tartás a háztáji szükségletek mértékéig az önkormányzat állattartási rendeletében1 szabályozott módon lehetséges.

Gip és Gip-M övezeti jelű ipari gazdasági területek

6. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények.

(2) Az ipari gazdasági terület jelentős mértékű zavaró hatású terület:

-mezőgazdasági üzemi terület (Gip-M).
-bio-hulladékfeldolgozó üzem (Gip)
(3) Az ipari gazdasági területeken a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.
(4) ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag maximum (m)

Telekterület minimum (m2)

Gip

SZ

30

8,0

30000

Gip-M

SZ

30

7,5

5000
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasságtól eltérni csak a műszaki gépészeti berendezéseknél lehet, ahol a magasságot a technológiai igény határozza meg:
-szélturbina: maximum 120 m
-kémény (kémény, gázmotor kipufogó, gázgyűjtő tartály stb.) szellőző: maximum 18 m.
(6) Biztosítandó zöldfelületi arány új építés esetén: legalább 40 %.
(7) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

Kü-T, Kü-S, Kü-I és Kü-Ü övezeti jelű különleges területek

7. §3 (1) Különleges területeken az OTÉK 24. § előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymag.
maximum (m)

Telekterület minimum(m2)

Zölddel való fedettség(%)

Kü-T

SZ

10

4,5

K

50

Kü-S

SZ

10

4,5

10000

60

Kü-I1

SZ

10

K

K

50

Kü-I2

SZ

25

7,5

3000

50

Kü-I3

SZ

25

4,5

3000

50

Kü-Ü

SZ

25

7,5

20000

50

Kü-MÜ

SZ

25

7,5

20000

50
(2) Kü-T övezeti jelű temetőterület szabályozása
a) A temetők területének felhasználását, a síremlékek építésének szabályozását külön rendelet szabályozza.
b) Temető területén csak a temetkezéshez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, síremlékek, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhetők el.
c) A temető kegyeleti okokból bekerítendő.
d) Temető kerítése mentén 10 m távolságon belül új temetkezés nem engedhető meg, e sávban növényzet (fasor) telepítendő.
e) A temetőben az új sírhelyek és a belső úthálózat kialakítására parcellázási terv készítendő.
(3) Kü-S övezeti jelű sportterületen csak sportpályák, sportlétesítmények, valamint ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények helyezhetők el.
(4) Kü- I övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhelyek területén csak a turizmussal és a szabadidő eltöltéssel kapcsolatos kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és sport létesítmények, szállásférőhelyek, és az ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények helyezhetők el
(5) Kü-Ü övezeti jelű üvegházas növénytermesztési terület szabályozása:
a) Az övezet területén az üvegházas növénytermesztési technológiához kapcsolódó létesítmények és építmények helyezhetők el.
b) A terület beépítési % számításánál figyelmen kívül kell hagyni a növénytermesztés céljára szolgáló, OTÉK 1.sz. melléklet 74. pontjában meghatározott növényházat (üvegházat).
(6) 4 A Kü-MÜ jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen a meglévő épületek felújíthatóak a meglévő építési paramétereket megtartva, ott gazdasági és kereskedelmi célú új állattartó épület nem létesíthető, nem építhető, csak a meglévő épületek felújíthatóak és korszerűsíthetők, tekintettel a kialakult állapotra, környezetre. Az övezetben a tulajdonos és a személyzet számára lakás is kialakítható.
IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

KÖu és KÖk övezeti jelű közlekedési és közmű területek

8. § (1) Közlekedési területeken az OTÉK 26. § előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.

(2) Közlekedési területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon szabályozási vonalakkal meghatározott meglévő és tervezett utak, utcák, közterek területei

(3) A közutak számára biztosítandó közterületi (szabályozási) szélességeket a szabályozási tervlapok tüntetik fel. Külterületi dűlőutak szabályozási szélessége legalább 8 m.

(4) Szabályozási vonallal meghatározott útszélesítésre kijelölt telekterületrészen álló meglévő épület vagy épületrész felújítható és korszerűsíthető, de a közterületnek kijelölt területrészen a továbbiakban nem bővíthető (tetőtér-ráépítés sem engedélyezhető).

(5) Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(6) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

Z övezeti jelű zöldterületek

9. § (1) Az övezet területén az OTÉK 27. § előírásai betartandók.

Et, Eg, Eg-1 és Ev övezeti jelű erdőterületek

10. § (1) Az övezet területén az OTÉK 28. § előírásai értelemszerűen betartandók.

(2) Az Et övezeti jelű területek turisztikai rendeltetésű erdők.

(3) Az Eg és Eg-1 (természeti terület övezete által érintett) övezeti jelű területek gazdasági rendeltetésű erdők.

(4) Az Ev övezeti jelű védőerdő-területen sűrű fatelepítés szükséges a környezeti ártalmak mérséklése érdekében. A területen épület nem helyezhető el.

(5) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve különösen indokolt esetben a bányászati tevékenység miatti művelési ág váltást, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(6) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(7) Az Eg-1 övezeti jelű –természeti terület övezet által érintett – erdőterületen

a) természetközeli erdőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető

b) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők

c) egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el

d) 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése – a kilátók kivételével – tilos

e) a b, c, d pontokba foglalt rendelkezések alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet

f) művelési ág megváltoztatása, épület illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető

g) csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(8) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként az illetékes erdészeti hatóságot is be kell vonni.

(9) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad. A létesítéshez az illetékes erdészeti hatóság, természeti terület övezete által érintett területeken az illetékes természetvédelmi kezelő és hatóság hozzájárulása is szükséges.

MK övezeti jelű kertes mezőgazdasági területek

11. § (1) A területen az OTÉK 29. § előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.

(2) Telekalakítás esetén csak legalább 1500 m2 területű, illetve legalább 14 m átlagos szélességű, úthoz csatlakozó új telek alakítható ki.

(3) A területen csak a telek megműveléséhez tartozó gazdasági épület helyezhető el.

(4) 720 m2 –t és 14 m átlagos szélességet meghaladó telken legfeljebb 3 %-os beépítettséggel legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, 35-45° hajlású magas tetős, égetett cserép vagy nád héjazatú, fa, tégla vagy vályog falazatú épület helyezhető el szabadon állóan.

(5) A területen állattartás csak a háztáji szükségletek mértékéig engedhető meg.

Má és Má-1 övezeti jelű általános mezőgazdasági területek

12. § (1) A területen az OTÉK. 29. § előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.

(2) Az övezetben épület nádas és rét művelési ágú területen, valamint olyan helyen, ahol a nyugalmi talajvízszint -1,0 m fölött áll, nem helyezhető el.

(3) Gazdasági épület csak szabadon állóan helyezhető el.

(4) Háztáji méreteket meghaladó állattartó épület csak lakóterülettől 1000 m-nél távolabb építhető.

(5) Az általános mezőgazdasági területen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal maximum nettó 25 m2-rel bővíthetők.

(6) Állattartó épületet tavak partjától és egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(7) Az Má-1 övezeti jelű – természeti terület övezet által érintett – általános mezőgazdasági területen

a) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

b) a művelési ágak megváltoztatása, épület illetve – különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, valamint – közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

Mk-0 övezeti jelű belterületi kertek

13. § (1) Az övezet területén csak háztáji kertgazdálkodás folytatható.

(2) A területen épület nem építhető, azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

V övezeti jelű vízgazdálkodási területek

14. § (1) A területen az OTÉK 30. § előírásai, valamint a vonatkozó külön jogszabályok mellett az alábbi előírások betartandók.

(2) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység az illetékes vízügyi hatóság engedélyével illetve a vízfolyás kezelőjének hozzájárulásával végezhető.

(3) Vízfolyások közelében be kell tartania a vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit.

(4) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében az állami kezelésű vízfolyások mellett 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

V. Fejezet

Sajátos jogintézmények

15. § (1) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

(2) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

a) az országos közutak külterületi szakasza, valamint a vasút mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el.

b) a közmű vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó..

VI. Fejezet

Közműellátás, közmű és hírközlési létesítmények

16. § (1) A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, benne a regionális hálózatok (nagyfeszültségű átviteli vezeték, nagynyomású földgázvezeték, termékvezeték, regionális vízvezeték, térségi szennyvízvezeték) és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.

(3) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása engedélyezésének feltétele, hogy

a) a belterületi beépített, illetve beépítésre szánt területeken a teljes közműellátás rendelkezésre áll, biztosított a villamosenergia, a gáz és a vezetékes ivóvíz ellátás, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek;

b) a külterületi beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.

(4) A kutak a vonatkozó jogszabályban rögzített előírások szerinti határozatban kijelölt védőterülettel, védőidommal, védőövezettel nem rendelkeznek, annak kijelöléséig a mélyfúrású fúrt kutak (termálkút és ivóvíz kutak) körül 10 m-es sugarú körben belső védőövezetet kell fenntartani, azon belül a belső övezetre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. A jogszabály6 szerinti kijelölés után annak határozati javaslatában rögzítetteket át kell vezetni a szabályozási tervben.

(5) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését – a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében – engedélyezni nem szabad. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

(6) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.)

(7) A vízbázis, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

a) a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg sem engedélyezhető.

b) nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) a csatornázott, illetve csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. Kivételt tenni csak azoknál a korábban beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, ellenőrzötten vízzáróan kivitelezett helyi medencékben történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

d) Belterületi beépítésre szánt területen új beépítésre csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz közcsatorna hálózati csatlakozása megoldható.

e) Külterületi beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a szennyvizeket ellenőrzötten vízzáró, szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat fejlesztése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll, továbbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét, addig új építési engedély nem adható.
(8) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket – telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel).
(9) A szennyvízátemelő védőtávolság igénye 150 m , amely bűzzáróvá tétellel 20 m-re csökkenthető. A védőtávolságon belül élelmiszer, gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer, gyógyszer nem raktározható és nem forgalmazható.
(10) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(11) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(12) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(13) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. Utcai vízelvezetés kiépítésének hiányában vissza kell vezetni az ereszcsatornával összegyűjtött vizet telken belülre. A terepszint feletti, közterületre nyúló ereszcsatornákat le kell bontani.
(14) Élővízbe közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet.
(15) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb.
(16) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedésfejlesztési cél érdekében.
(17) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(18) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(19) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
(20) A belterületen, a beépítésre szánt új fejlesztési területen közép-, kisfeszültségű, és közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat, valamint vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(21) Már beépített területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(22) A villamosenergia ellátás és a hírközlés hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(23) Új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozással lehet engedélyezni.
(24) Táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszótornyok) – táj- és településképvédelmi okok miatt – a belterületen, a természeti területeken, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén nem létesíthetők.
VII. Fejezet

A települési környezet védelme

17. § (1) A településen keletkező kommunális szilárd hulladékokat az Önkormányzat által erre kijelölt vállalkozó feladata rendszeresen gyűjteni, és a kijelölt, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre szállítani. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó nem létesíthető.

(3) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítőhelyre kell szállítani.

(4) A település területén elhullott állatok tetemeit ATEV telepre kell szállítani.

(5) A település területén minden új üzemi létesítmény, vagy meglévő üzem területén tervezett technológia- váltás engedélyezéséhez üzemelés-technológiai terv készítendő, melyben igazolandó, hogy a tervezett technológia környezeti hatásai nem okoznak határérték túllépést a legközelebbi lakó-, illetve más beépítésre szánt területeken.

(6) A településen a zajvédelem az országos előírás szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6701 számú összekötőút menti lakóterületeken 60/50 dB, egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

(7) Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.

(9) A település területén keletkező veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozóan a külön jogszabályok előírásai betartandók.

(10) A település a vonatkozó jogszabályok alapján felszíni vizek állapota alapján érzékeny területen fekszik. A vonatkozó jogszabály alapján felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(11) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint az ipari gazdasági területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(12) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat szilárd burkolattal és kiemelt szegéllyel kell kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(13) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás csak gazdasági területen, valamint külterületi közlekedési terület mentén helyezhető el.

(14) A falusias lakóterületeken az alábbi “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66],kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46].

Természet- és tájvédelem

18. § (1) A településen a természeti területeket, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, illetve a helyi jelentőségű védett természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 3.sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az ökológiai hálózathoz tartozó természeti terület övezetén belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.

(4) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(5) Táj- és településkép-védelmi okokból

-a szabályozási terveken jelölt helyeken – beültetési kötelezettségként – védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
-útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

19. §

Tűzvédelem

20. § (1) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén tehetséges.

(2) A szükséges oltóvizet közművesített területen földfeletti tűzcsapokról kell biztosítani.

Földtani követelmények

21. § (1) Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban az illetékes bányászati és földtani hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges

-4 szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél
-3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés esetén.
-az eljáró építési hatóság által szükségesnek ítélt esetekben (a lakosság, önkormányzat vagy a tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok miatt).
(2) Az illetékes bányászati és földtani hatóságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni –a külön jogszabályban meghatározott talaj kivételével – az ásványi nyersanyag-kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

22. § (1) Az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező társaság, aki jelen rendelet előírásait – építés hatósági eljárás alá nem tartozó – megszegi, de más szabálysértési vagy súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el, ismételhetően 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési eljárás lefolytatása Várda Község Körjegyzőjének hatásköre.

(2) E rendelet 2008. augusztus 08. napján lép hatályba, kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg „Várda Község helyi építési szabályzatáról” szóló 6/2000.(V. 11.) sz. rendelet – a szabályozási terv mellékletekkel együtt – hatályát veszti.

3. melléklet

Természet- és tájvédelem

1. Az országos ökológiai hálózatba tartozó területek helyrajzi számai: 02/2 (megosztva), 02/30 (megosztva), 02/31 (megosztva), 02/39/a,b, 02/41, 058/21/b,c,d,f, 08/11/a,b,c (megosztva), 08/11/d,f, 08/12 (megosztva), 08/3, 08/14, 010, 012 (megosztva), 013, 015/14/a,

2. Helyi jelentőségű természetvédelmi területként védelemre tervezett területek helyrajzi számai:

1.

Fő u. 97-98

132. hrsz.

Kastélypark növényzete

2.

Hársfa u. 113

158. hrsz.

Szoborpark növényzete

3.

Fő u. házszám nélkül

145/2 hrsz.

Madárbarát mintakert és növényzete

3. Helyi jelentőségű védett természeti emlékek:

Latin név Magyar név

átmérő (cm)

Hrsz

1.

Aesculus hyppocastanum

vadgesztenye

80-150 6db betegek

058/2-8

2.

Aesculus hyppocastanum

vadgesztenye

80-110 5db

058/1

3.

Aesculus hyppocastanum

vadgesztenye

100 5db

028/34

4.

Quercus robur

Kocsányos tölgy

100 3db

028/34

5.

Quercus robur

Kocsányos tölgy

100 3db

028/34

6.

Aesculus hyppocastanum

vadgesztenye

90 3db

028/34

7.

Tilia cordata

Kislevelű hárs

90-110 2db

119

8.

Quercus robur

Kocsányos tölgy

50 db

078

4. melléklet

1

A 2. § (6) bekezdését a Várda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 4. § a Várda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 7. §-ban foglalt tábláza a Juta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 7. §-t a Várda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

4

A 7. § (6) bekezdését a Várda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

5

Az 1. melléklet a Várda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

Az 5. mellékletet a Várda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.