Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2008. (IV. 8.) önkormányzati rendelete
a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának általános szabályairól
Hatályos: 2008. 04. 10- 2025. 05. 30Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2008. (IV. 8.) önkormányzati rendelete
a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának általános szabályairól1
Zsebeháza Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), a közművek elhelyezése.
b) jármű tárolása: ha a jármű engedély nélkül 2 óránál hosszabb ideig közterületen várakozik.
c) vásár: országos, vagy helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi lehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be,
d) rendezvény: külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés.
e) jármű rögzítése: a kerékbilincs alkalmazása.
f) üzemeltető: a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos, továbbá a tulajdonos bejegyzéséig az érvényes adásvételi szerződés szerinti vevő, illetőleg a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartó, vagy az, aki a járművet egyéb jogcímen használja.
g) szabálytalan elhelyezés: a járműnek a közúti szabályokat sértő, valamint a közterület rendeltetésével vagy a használatra vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő elhelyezése, ha az szabálysértést valósít meg.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zsebeháza község közigazgatási területén
a) a közterületre,
b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a közút nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos - az 1988. évi I. tv-ben, valamint a 19/1994.(V.31.) KHVM. számú rendeletben szabályozott eljárásra. Ezekben az esetekben - a közút területét érintő - a használat iránti kérelmeket a közút kezelőjéhez kell benyújtani.
b) a közterületen elhelyezett reklámhordozókra,
c) a közterületen 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés elhelyezésére.
d) parkerdőre, védőerdőkre.
A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata
3. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő célra használni csak közterület bérleti szerződés (a továbbiakban: szerződés) vagy hozzájárulás, valamint e rendelet 1. mellékletében meghatározott közterület bérleti díj vagy a külön rendelet alapján a legmagasabb alkalmazható díjtétel szerint számított használati díj fizetése alapján lehet.
(2) Nem kell bérleti szerződést kötni:
a) az út tartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
b) tüzelőanyag, építési munka végzéséhez szükséges építési anyag legfeljebb 48 óra időtartamú tárolásához.
(3) Gépjárművel a közhasználatú zöldterületre ráhajtani, azon parkolni tilos.
4. § (1) A bérlő a közterület bérleti jogot a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó rendelkezést írásba kell foglalni. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha az új bérlő rendelkezik a szerződéskötéskor egyébként előírt feltételekkel.
(2) A szerződés nem pótolja vagy helyettesíti a jogszabályban előírt egyéb hatósági vagy szakhatósági engedélyek beszerzését, mely a kérelmező feladata.
5. § (1) Bérleti szerződés csak azzal köthető, aki rendelkezik
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirattal,
b) a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel,
c) közút, járda területét érintő közterület használat esetén a kezelő hozzájáruló nyilatkozatával,
d) vendéglátóipari előkert létesítése esetén a közterületen elhelyezendő szerkezeteknek az építésügyi hatóság által jóváhagyott helyszínrajzával, műszaki tervével.
(2) Közterületen csak a külön jogszabályban meghatározott termékek árusíthatók.
(3) Nem köthető bérleti szerződés árusítás céljára
a) ha a közterületi árusítóhely tervezett helyétől számított 100 méteren belül hasonló árucikket árusító üzlet működik,
b) szeszes ital árusításához, kivéve a vendéglátó-ipari előkertet,
c) a közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát akadályozó, közúti és jelzőtáblákat takaró) berendezésekre, és anyagok elhelyezésére,
d) olyan mobil építmény, berendezés létesítésére, melynek külső megjelenítését az építésügyi hatóság előzetesen nem hagyta jóvá,
e) üzlet kitelepült árusítására, abban az esetben ha a területhasználat meghaladja a kérelmező üzlet alapterületének 50%-át, illetve vendéglátó egységek vendéglátó-ipari előkertjének esetén az üzlet alapterületének 100%át,
f) 3,5 t össztömeget meghaladó teher, személy- és áruszállításra szolgáló járművek, valamint mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz pótkocsi, lakókocsi, munkagép közterületen történő tárolására.
(4) Érvényes hatósági engedéllyel nem rendelkező jármű közterületen történő tárolására legfeljebb 30 napra közterület bérleti szerződés köthető.
A bérleti szerződés iránti kérelem
6. § (1) A bérleti szerződés megkötése kérelemre indul. A kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelmet a szükséges szakhatósági engedélyekkel együtt - kivételes esetekről eltekintve - a közterület igénybe vétele előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.
(2) Ha a közterület igénybevétele építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges, a bérleti szerződés megkötését a kivitelezést megrendelő ingatlan tulajdonosának a kivitelező vállalkozó megjelölésével, vagy a kivitelezőnek kell kérnie. A közterület igénybevételének befejezése után az eredeti állapot helyreállításáért a bérlő és kivitelező egyetemlegesen felelős.
7. § A bérleti szerződés iránti kérelemnek tartalmazni kell:
a) a kérelmező nevét, lakóhelyének, székhelyének címét, adóazonosító számát,
b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát,
c) a mezőgazdasági kistermelők és őstermelők esetében az őstermelői igazolvány másolatát, vállalkozó esetén a vállalkozási engedély, cégbírósági végzés másolatát (a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát),
d) a közterület nagyságát, helyének és a használat módjának, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását,
e) a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyeket,
f) út, járda, térburkolat, zöldfelület esetén a terület helyreállítására vonatkozó megrendelés egy példányának becsatolását, vagy a kérelmező azon nyilatkozatát és igazolását, hogy a helyreállítást önerőből és kellő szakértelemmel el tudja látni,
g) idényjellegű és alkalmi árusítás esetén a mobil árusítópont megjelenését ábrázoló tervet, vagy fényképet,
h) rendezvény, vásár esetén a terület takarítására vonatkozó megrendelést vagy nyilatkozatot. A kérelem mintáját a 4. melléklet tartalmazza.
A bérleti szerződés tartalma
8. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a bérlő nevét, lakóhelyének, székhelyének címét, adóazonosító számát,
b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a bérleti jogviszony milyen feltételek bekövetkezéséig tart,
c) a közterület igénybevétel helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) a bérleti jogviszony megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
e) közterület bérleti díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját, a díjfizetés elmulasztásának esetén annak jogkövetkezményeit,
f) az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatosan a bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.
(2) Az építési munka végzésének tartamára szóló bérleti szerződésben amennyiben szükséges, elő kell írni a közterület felől a községi utcaképi követelményeket kielégítő ideiglenes palánk vagy védőháló létesítését.
(3) Ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni az építkezés során, és a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, a terület bérlője köteles saját költségén az építési területén az elfoglalt járdával azonos hosszan, a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni, és annak szabvány szerinti megjelöléséről gondoskodni, vagy a járda mentén lévő zöldsávban ideiglenes járdát építeni. A munkák befejezése után az ideiglenes járdát el kell bontani, a zöldsávot az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
A bérleti szerződés időtartama
9. § (1) A bérleti jogviszony a szerződésben meghatározott időpontig, illetőleg feltétel bekövetkezéséig tart.
(2) A bérleti szerződés megszűnik akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító engedély érvényét veszti.
(3) A határozott időre szóló bérleti szerződést annak lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre, a szerződő felek - amennyiben a szerződés feltételei fennállnak - meghosszabbíthatják.
A közterület használatának módja
10. § (1) A közterület bérlőjének a közterületet úgy kell használnia, hogy ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát.
(2) A közterületen elhelyezett tárgyak anyagainak és formájának összhangban kell lennie a környezetben lévő létesítmények alapanyagával és formájával.
(3) A közterület használatot a Körjegyzőség ellenőrzi.
11. § A közterület bérlője köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat az árusítási időn túl a közterületről eltávolítani, valamint az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani.
12. § (1) Fel kell mondani a bérleti szerződést, ha a közterület bérlője a közterületet nem a szerződésben meghatározott célra, módon és feltételekkel használja, vagy díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.
(2) Ha a bérleti szerződés megszűnik és a közterület bérlője a saját költségén az eredeti állapotot a meghatározott határidőre nem állatja helyre, a megkötött bérleti szerződés esetén bérbeadó a bérlő felelősségére és anyagi terhére az eredeti állapotot helyreállítja.
(3) Ha a közterület igénybevétel az (1) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület bérleti díjat visszakövetelni nem lehet.
13. § (1) A bérleti szerződéshez kötött, de bérleti szerződés nélküli közterület igénybevétel esetén a használó az önkormányzat felhívására köteles a használatot megszüntetni, és a közterület eredeti állapotát a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ennek elmulasztása esetén az önkormányzat a használó költségére a közterületet helyreállítja.
(2) Abban az esetben, ha a közterület igénybevétel során közvetlen veszély, a közlekedés zavarása áll fenn, a bérbeadó a közterület igénybevételét azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül megszüntetni.
(3) A közterületen bérleti szerződés nélkül elhelyezett tárgyakat, vagy a szerződéssel közterületen elhelyezett köztéri bútorokhoz, lámpaoszlopokhoz kapcsolt mobiliákat az önkormányzat elszállítja és 3 hónapos tárolás után értékesíti, ha az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének a kötelezett nem tesz eleget, vagy 8 nap alatt a tulajdonos kiléte nem állapítható meg.
(4) Amennyiben ellenőrzés során megállapítható, hogy a közterület igénybevétele bérleti szerződés nélkül történik, úgy amennyiben e rendeletben foglaltakkal nem ellentétes, a közterület használatára bérleti szerződés köthető. Ez esetben a közterület használója köteles a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat a szerződés nélküli közterület igénybevételének időtartamára megfizetni.
14. § (1) A közterület használatáért a ténylegesen igénybevett terület nagyságának megfelelően, e rendelet 1. mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. A bérleti díj meghatározásakor minden megkezdett négyzetméter egésznek számít.
(2) A közterület bérleti díjat 6 havi, illetve ennél rövidebb ideig tartó bérleti jogviszony esetén a bérleti szerződés megkötésekor egy összegben készpénzben vagy átutalással kell megfizetni. A 6 havi időtartamot meghaladó bérleti jogviszony esetén a bérleti díjat félévente előre a tárgyi félév 5. napjáig kell megfizetni. A bérleti díj meg nem fizetése esetén a közterület igénybevétele jogosulatlannak minősül, és annak jogkövetkezményeit vonja maga után.
(3) A naptári éven átnyúló közterületbérlet esetén a szerződést a mindenkor hatályban lévő díjszabás szerint kell módosítani.
(4) Amennyiben a terület használatára nem kerül sor és ezt a bérlő a bérleti szerződés érvénybe lépése előtt legalább 3 nappal írásban jelzi, úgy a befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül. Egyéb esetekben ha a bérleti szerződésben meghatározott időtartam alatt a közterület bérlője saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a bérleti díjat nem követelheti vissza.
(5) Bérbeadó / engedélyező és a bérlő / használó megállapodhatnak a közterület rendeltetésszerű használatát javító felújítási, rekonstrukciós munka, bérlő / használó részéről történő elvégzésében. A megállapodásban szereplő munkák költsége beszámítható bérlő / használó által fizetendő közterület bérleti / használati díjába.
15. § (1) Üzletenként 1 db mozgatható reklámtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt helyezhető el. Földszinti utcafronttal nem rendelkező üzletek esetén épületenként (bejáratonként, udvaronként), az épület bejárata mellé legfeljebb 1 db közös tábla helyezhető el.
(2) Mobil reklámberendezést az üzlet nyitvatartási ideje alatt a közterületen elhelyezni, záráskor a közterületről el kell távolítani. Rendezvényhez kapcsolódó, ideiglenes jellegű mozgatható reklámtábla, transzparens, zászló, 1 m2-nél kisebb lengőkaros reklámtábla a rendezvény előtt max. 20 napig és a rendezvény ideje alatt helyezhető el közterületen.
(3) Közterület alatti és fölötti (magassági korlát nélkül) épület, erkély stb. beépítésre, illetve az utca szélességének csökkentésével járó építkezéshez engedély / hozzájárulás nem adható.
Mentesség a közterület-bérleti díj fizetése alól
16. § (1) Nem kell közterület bérleti díjat fizetni
a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltók, továbbá a vízügyi szolgálatműtárgyainak, mobiliáinak alaptevékenységük céljára és idejére történő elhelyezése után,
b) a külön rendelet szerint megkötött szerződés alapján a szilárd hulladékgyűjtő edényzet közterületi elhelyezéskor,
c) közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges terület után.
(2) Az önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott díjaknál alacsonyabb összegű bérleti díjra is köthet bérleti szerződést, illetve a bérleti díj fizetésétől eltekinthet, ha
a) a közterület használat különösen fontos önkormányzati érdeket szolgál,
b) önkormányzati intézmény a közterület használó,
c) a bérlő a szerződésben olyan módon ellentételezi a bérleti díjat, amellyel az önkormányzat tulajdonában vagyonnövekedést eredményez.
(3) Nem adható díjfizetési mentesség az (1)–(2) bekezdésben említett esetekben, ha a közterület használata kereskedelmi vagy reklám tevékenységgel párosul.
A közterületek felbontásának és helyreállításának szabályai
17. § (1) Közterületen bontási munkát a Körjegyzőség hozzájárulásával lehet végezni a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(2) Közterület felbontásához hozzájárulást új közmű létesítése, közmű rekonstrukciója esetén a beruházó kérelmére lehet kiadni.
(3) Közműjavítás esetén a bontási hozzájárulást a közmű kezelője is kérelmezheti.
(4) Az önkormányzat beruházásában történő átépítés, korszerűsítés és felújítás esetén a közmű tulajdonosa, illetve üzemeltetője a beruházó megkeresésére e rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint köteles az önkormányzattal megállapodást kötni.
A közterület bontáshoz szükséges hozzájárulás iránti kérelem
18. § (1) Közterület bontási hozzájárulás kiadására kérelem alapján kerül sor.
(2) A közterület bontásához szükséges hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően
a) a felbontást kérő nevét és címét,
b) az igénybevétel céljának és módjának leírását,
c) az igénybevett közterület jellegét (közút, járda, padka, zöldsáv, parkoló, stb.),
d) az elfoglalni kívánt terület pontos nagyságát m2-ben és fontos paramétereit (hosszúság, szélesség, mélység, stb.),
e) az igénybevételért és szakszerű helyreállításért felelős személy nevét és címét,
f) az igénybevétel időtartamát.
(3) Amennyiben technológiai okokból a munkavégzés szünetel, úgy a kérelemben ennek okát és időtartamát külön meg kell határozni.
(4) A közterület használati díjat az igénybevevőnek a hozzájárulás átvételekor kell az önkormányzat pénztárába befizetnie, vagy annak előzetes átutalását igazolnia.
19. § (1) Amennyiben az újonnan épített vagy felújított burkolatot 5 éven belül hibaelhárítás céljából felbontják, úgy azt a kérelmező a Körjegyzőség előírásai szerint köteles helyreállítani e rendelet 3. melléklete szerint.
(2) Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterület bontáshoz kér engedélyt, amelynek mértéke vagy egyéb ok miatt szakaszolás indokolt, a Körjegyzőség a hozzájárulást - helyszíni bejárás alapján - szakaszolt közterület bontáshoz adja meg.
(3) Ha a körülmények indokolják, a Körjegyzőség a hozzájárulásban a helyreállításra két határidőt állapíthat meg:
a) az ideiglenes helyreállítás határidejét,
b) a végleges helyreállítás határidejét.
(4) A kezelői hozzájárulásban forgalombiztonsági okok miatt előírható a közterület azonnali helyreállítása.
(5) Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő nyomvonal igénybevételére, vagy határidő módosításra van szükség, úgy a Körjegyzőség azonnal hozzájárulást kell kérni.
(6) November 15. és március 15. közötti időszakban a közterületet felbontani az azonnali hibaelhárítási munkák végzésén túl nem engedélyezett.
A közterület bontáshoz történő hozzájárulás
20. § (1) Újonnan létesített út- vagy járdaburkolat elkészültétől számított 5 éven belül, illetve park- vagy zöldterület létesítésétől számított 2 éven belül közterület bontási hozzájárulás csak különösen indokolt esetben a Polgármester külön engedélye alapján adható.
(2) A benyújtott közterület felbontási kérelem, illetve közmű-hibabejelentés alapján a Körjegyzőség írásos hozzájárulást ad a munka elvégzéséhez.
(3) A közterület felbontási hozzájárulásnak tartalmaznia kell:
a) a közterület helyreállítására vonatkozó minőségi követelményeket,
b) a helyreállítás határidejét,
c) a helyreállításért felelős személy nevét, címét,
d) a garanciális, szavatossági elemeket,
e) a késedelmes helyreállítás esetén felszámolásra kerülő késedelmi díj mértékét,
f) nem teljesítés esetén az önkormányzat általi közterület helyreállítás jogát és a helyreállítás költségének azonnali beszedési megbízással, vagy más ezzel egyenértékű pénzügyi garanciával történő érvényesítési lehetőségét.
21. § A közműtulajdonos, illetőleg kezelő vagy üzemeltető az önkormányzati hozzájárulás megadásával egyidejűleg az önkormányzattal megállapodást köt az azonnali beszedési megbízás érvényesíthetőségére vonatkozóan, az önkormányzat által a hozzájárulást kérő helyett elvégzett munkák költségeinek érvényesítésére.
A közterület helyreállítása
22. § (1) A felbontott közterületek helyreállításának folyamatos ellenőrzéséről a körjegyzőség gondoskodik. A felbontott közterület helyreállítását az érvényben lévő műszaki szabványok és irányelvek figyelembevételével e rendeletben meghatározottak alapján kell elvégezni.
(2) Amennyiben a burkolatbontással járó munkavégzés bármely ok miatt szünetel, úgy a kérelmező köteles azt a Körjegyzőség Hivatalánál bejelenteni. Ez esetben a Körjegyzőség előírhatja a közterület azonnali helyreállítását.
(3) Ha a munkavégzés technológiai okok miatt határidőre nem fejeződött be, vagy egyéb okból 3 napnál tovább szünetel, a Körjegyzőség jogosult a felbontott közterületet a kérelmező költségére helyreállítani.
23. § (1) A munkaárok csak földdel, vagy az engedélyben előírt anyaggal tölthető vissza. A Körjegyzőség indokolt esetben a teljes talajcserét is előírhatja.
(2) A tömörségi mérések elvégzése után kerülhet sor a burkolat építésére a műszaki ellenőr írásos nyilatkozata alapján.
(3) A helyreállított közterületet külön műszaki átadás-átvételi eljárás során kell átadni a közterület kezelőjének.
A közterületen történő munkavégzés
24. § (1) A közterületet igénybevevő köteles:
a) a bontási munkákkal érintett területtel szomszédos ingatlanok tulajdonosait a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,
b) forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén a helyi tömegközlekedést végző vállalat előírásai szerint, de legkésőbb az elterelés, korlátozás időpontja előtt 3 nappal írásban a lakosságot előzetesen tájékoztatni hirdetés útján,
c) a közterület szakszerű helyreállítását elvégezni / elvégeztetni,
d) a közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást munkavégzéskor a munka helyszínén tartani,
e) a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal a Körjegyzőséget értesíteni,
f) gondoskodni a folyamatos munkavégzéséről,
g) a munkahelyet és felvonulási területet tisztán tartani, a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan saját költségén elszállítani,
h) a munka során a növényzet védelméről a kiadott közterület bontási hozzájárulásban meghatározott egyedi előírás szerint gondoskodni,
i) az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni,
j) a munkaterületen lévő csapadékvíz nyelő rácsokat letakarni, a munka befejezése után az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról,
k) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani,
l) a munka befejezése után azonnal gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,
m) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a közterület-kezelői hozzájárulásban kért tömörségi jegyzőkönyvet átadni a Körjegyzőség részére.
(2) Amennyiben a helyreállított szilárd burkolat a garanciális idő alatt megsüllyed, a kérelmező köteles a burkolatot a megsüllyedt szakaszon teljes szélességben helyreállítani. Ha ezt nem teszi meg, a munkát a Körjegyzőség jogosult a kérelmező terhére elvégeztetni, és a helyreállítási költséget kérelmező bankszámlájáról azonnali beszedési megbízással leemelni.
Vegyes rendelkezések. A szerződés- és hozzájárulás nélküli vagy attól eltérő használat jogkövetkezményei
25. § (1) Bérleti szerződés és hozzájárulás nélküli, valamint ezekben meghatározott időtartam lejárta, illetve egyéb okból történő megszűnése utáni használat esetén a jogosulatlan használó felhívásra köteles a használatot azonnal megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani a megadott határidőn belül.
(2) Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a közterület-használatot a megadott időn belül nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl a tulajdonos vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolíthatja és 3-szoros közterület-használati / bérleti díjfizetésre kötelezheti.
(3) Az eltávolított dolog őrzésére a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és tárolás költségeinek megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.
(5) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről és határidő megjelölésével fel kell szólítani a dolog elszállítására. Amennyiben a közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, az eljárásban a Ptk. rendelkezései az irányadók.
(6) Ha a felszólítás eredménytelen marad, a dolog értékesítésre kerülhet. Az értékesítés eredménytelenségekor a bérbeadó / kezelő a megsemmisítést is elrendelheti.
26. § (1) A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően, hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehetne részt, továbbá a forgalomból kivont, illetve lejárt műszaki engedélyes gépjármű, valamint olyan jármű, amely állapotánál fogva a közúti közlekedésben nem tud részt venni, 30 napot meghaladó időtartamban közterületen nem tárolható. Az így tárolt járművet a közterület kezelője eltávolíthatja.
(2) 3,5 tonnát meghaladó, megengedett legnagyobb össztömegű jármű közterületen nem tárolható, erre bérleti szerződés nem köthető és közútkezelői hozzájárulás nem adható. Tárolásnak minősül, ha a gépjármű 22.00-06.00 óra között 1 óránál hosszabb ideig folyamatosan közterületen áll.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra az autóbuszokra, tehergépkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre és jármű szerelvényekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használnak.
(4) Vontató jármű nélküli pótkocsi, utánfutó és lakókocsi közterületen 24 órát meghaladóan nem tárolható.
(5) Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon tilos sérült, üzemképtelen jármű tárolása, amennyiben a jármű a közterületről látható és rontja a településképet.
27. § (1) Közterületi pavilon létesítéséhez a polgármester a tulajdonosi hozzájárulást a Körjegyzőség nyilatkozatának figyelembevételével adhatja meg. Nem adható hozzájárulás vendéglátás céljára.
(2) Zöldterületnek minősülő közterületre gépjárművel való ráhajtás, illetve a zöldterületen való várakozás, a virágok leszedése, fák és egyéb növények csonkítása tilos. Zöldterületre való ráhajtásnak, megállásnak, várakozásnak minősül, ha a gépjármű legalább egy kerékkel a zöldterületre ráhajt, megáll vagy várakozik.
28. § Hirdetmények és plakátok (falragaszok) közterületen kizárólag reklámberendezéseken helyezhetők el. Választási plakátok elhelyezésére a választási kampány ideje alatt ideiglenes hirdetőtáblák vehetők igénybe, melyek elhelyezését - a jelen rendeletben szabályozott eljáráson kívül - a tulajdonos vagy a közútkezelő engedélyezi az erre kijelölt helyeken.
29. § (1) Közterületen bontott anyagot, törmeléket csak konténerben szabad tárolni.
(2) A 25 kg feletti súlyú épületelemek közterületen - elmozdulás elleni biztosítás mellett - csak faalapon vagy raklapon helyezhetők el.
30. § (1) A végrehajtás során behajthatatlan bérleti, használati díjhátralék előírást a bérbeadó / kezelő törölteti.
(2) A közterületek hasznosításából befolyt - a költségvetési rendeletben nem tervezett - bevételeket a közterületek, a meglévő közlekedési létesítmények, zöldterületek felújítására (utcabútor, stb.), továbbá a szerződés / hozzájárulás nélküli, valamint a gazdátlan reklámberendezések felszámolására kell felhasználni. A befolyt többletbevételt a következő évi költségvetésben szerepeltetni kell.
31. §2
Záró rendelkezések
32. § (1) E rendelet 2008. április 10-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a közterületek használatának szabályozásáról és rendjéről szóló 8/2001.(VI.15.) és a 10/2005.(VI.14.) rendeletek hatályukat vesztik.
1. melléklet az 5/2008. (IV. 8.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet az 5/2008. (IV. 8.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet az 5/2008. (IV. 8.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet az 5/2008. (IV. 8.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati rendeletet a Zsebeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 17. §-a hatályon kívül helyezte 2025. május 31. napjával.
Hatályon kívül helyezte a 2/2013.(I.31.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése.