Kölcse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2009. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

Kölcse Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

Hatályos: 2022. 05. 28

Kölcse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2009. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

Kölcse Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

2022.05.28.

Kölcse Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében és 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § A rendelet hatálya]

(1) A rendelet Kölcse nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2)¹ Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az 1997. évi LXXVII., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított törvény ( a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, a 253/1997.(XII.20.) számú, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított kormányrendelet (a továbbiakban OTÉK előírásai), illetve a 3. melléklet szerinti T – 2 és T-3.b-I., T-3.b-II. jelű Külterületi Szabályozási Terv, a 4. melléklet szerinti T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3)² A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. a rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltárni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

2. § Belterületi határmódosítás]

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a 3. és 4 melléklet szerinti T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni.

II. Fejezet

Településrendezési követelmények

3. § A terv területének felhasználása]

(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint a) beépítésre szánt területek és építési övezetei

1. lakóterület, ezen belül,1.1. kertvárosias lakóterület Lke, 1.2. falusias lakóterület Lf

2. vegyes terület, 2.1. településközponti vegyes terület Vt

3. gazdasági terület, ezen belül, 3.1. kereskedelmi szolgáltató terület Gksz, 3.2. egyéb iparterület Gip

4. üdülőterület, ezen belül, 4.1. hétvégi házas üdülőterület Üh, 4.2. üdülőházas üdülőterület Üü

5. különleges terület K, ezen belül, 5.1. temető területek, 5.2. sport és rekreációs területek, 5.3. idegenforgalmi és szabadidő centrum, 5.4. hulladékkezelő területe

b) beépítésre nem szánt területek és övezetei

1. közlekedési és közműterületek, ezen belül, 1.1. közutak KÖu

2. zöldterületek, ezen belül, 2.1. közpark KP

3. erdőterület, ezen belül, 3.1. védőerdő Ev, 3.2. gazdasági erdő Eg, 3.3. korlátozott használatú gazdasági erdő Egk

4. mezőgazdasági területek, ezen belül, 4.1. kertes mezőgazdasági terület Mk, 4.2. általános mezőgazdasági terület Má, 4.3. korlátozott használatú mezőgazdasági terület MÁK

5. vízgazdálkodási terület V

6. természetközeli terület Tk kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4. § Szabályozási elemek]

(1) A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.

5. § A telkek beépíthetőségének feltételei, az építés engedélyezése]

(1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Azoknak a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés, utak) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(3) A közművesítettség mértéke:

a) A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

b) A lakó,- településközponti vegyes,- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni, a zár rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

(5) Az útszabályozással érintett telkeken az építési engedély kiadását megelőzően a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében a szabályozási terv szerinti méretben a telekalakítást el kell végezni.

6. § Építéshatósági eljárások]

(1) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.

(2) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(3) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.

7. § A telekalakítás szabályai]

(1) A telekalakítás a szabályozási tervnek, a helyi építési szabályzat övezeti előírásainak megfelelően végezhető.

(2) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

(3) A magas talajvízállású területeken új telekosztást végezni nem lehet. Az új lakóingatlanok kiosztásának előfeltétele a terület csapadékvíz elvezetésének megoldása.

III. Fejezet

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása beépítésre szánt területek

8. § A területre vonatkozó általános előírások]

(1) Ha a HÉSZ 9-14. §-a másként nem rendelkezik, az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

(2) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(3) A 0,5-1,0 m-re elhelyezkedő talajvízre esetén terepszint alatt létesítmény csak megfelelő műszaki védelemmel ellátva engedélyezhető.

(4) Lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóterület építhető (1 melléklet szerinti melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(6) Az építési telkeken belül, a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetőek el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett:

a) elő-és oldalkertben:

aa) Közmű becsatlakozási műtárgy,

ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magasságban),

ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal)

b) oldal-és hátsókertben

ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút),

bb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

bc) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

bd) kerti szabadlépcső és lejtő

c) hátsókertben:

ca) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

cb) víz- és fürdőmedence, napkollektor,

cc) épített tűzrakodó hely, lugas, háztartási célú kemence

cd) kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

ce) kerti szabadlépcső és lejtő,

cf) a műemléki környezet és a helyi értékvédelmi terület kivételével szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(7) A lakóterületek, településközponti vegyes területek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló,

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1. nyári konyha, mosókonyha, szárító,

2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás lehetővé teszi,

4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgátató funkciók),

6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház),

7. pince, pince felépítménye

(8) Előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása építési hely:

a) ELŐKERTEK: Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK= kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

b) OLDALKERTEK Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával: Meglévő telek esetében:.1.Az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása a FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK alábbi felsorolt építési övezeteire null

a KERTVÁROSI LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire null

a TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK alábbi felsorolt építési övezeteire vonatkozik null

2. Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása a)AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB, MINT 12 MÉTER: Ha a meglévő szélessége kisebb, vagy egyenlő 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül melléképület, épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni.Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben, 1,0-3,0 méter között épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzati szakaszát nyílás nélküli falként kell megépíteni, legfeljebb 0,5 méter kiülésű eresszel. Ez esetben a szomszédos ingatlanra néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg sem a 5,0 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. (,,A” jelű ábra szerint)

b) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB, MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ MINT 14 MÉTER: A kötelezően megtartandó oldalkerti méret csökkenthető a 14,0 m és a tényleges telekszélesség különbségével. Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos, telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgó távolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság mértékét. (,,B” jelű ábra szerint)

c) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ MINT 16 MÉTER: Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek (,,Az eltérési engedéllyel érintett telek”) szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb egyenlő mint 16 méter és az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-4,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész állt, úgy az újonnan építendő épület és a meglévő épületrész között legalább 4 méter telepítési távolságot kell tartani. Ebben az esetben a kötelezően oldalkerti méret legalább 4 méter, amennyiben az új épület szélessége nem haladja meg a 9 métert. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság értékét. (,,C” jelű ábra szerint) null

3. A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők: A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.) A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni. Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető.

d) HÁTSÓKERTEK A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel: null

1. A lakóterületeken belül: építési övezet esetében 50 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető.

2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK ≥ minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti mértékekkel.

e) ÉPÍTÉSI VONAL Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: ÉV= kötelező építési vonal az utca telekhatárától, ≥ ÉV≥ építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva, ÉV≥ építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól, ÉV=K Kialakult építési vonal

(10) A lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésénél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével:

a) Főépületek esetében OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD

1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárral helyezhető el.

2. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épületelhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.

3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épület-elhelyezés is lehetséges, kivéve a védett területeket.

4. A lakóterületek saroktelkein –oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.

5. Ha a telek szélessége kisebb mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet.

b) Melléképületek esetében. A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadállóan is elhelyezhető.

(11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értéket jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(12)

(13) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, az újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak. Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8. § (8) b), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető. Amennyiben az oldalhatáron álló szabályosan elhelyezni kívánt új épület megépítését a szomszéd telken lévő, korábbi szabályok alapján, vagy 10 éven túli szabálytalan építésű épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 8. § (8) b) pontban megadottak alapján építhető. Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható, az épület használati érétkét növelő korszerűsítési munkákkal járó, az épület alapterületének 20 %-át meg nem haladó bontás esetén visszaépíthető eredeti helyére, illetve attól eltérően is. Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasség értéke úgy megtartható. Településközponti vegyes területen és lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m² területű.

9. § Kertvárosi lakóterületek]

(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatunk szerint kertvárosias lakóterületek.

(2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK szerint, az alábbi kiegészítő szabályok betartásával. Az null funkcionális övezet előírásai. 1. Az null jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el. Az övezeten belül csak egyedi telek alakítható ki. 2. Az null jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak. Lakó és gazdasági udvar zónája: Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül az 1. melléklet szerinti melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető. A 2. melléklet szerinti állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Gazdasági kert és zóna: Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. 3. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (7) bekezdés szerint. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.

10. § Falusias lakóterületek]

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

(2) A falusias lakóterületeken belül sportépítmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.

(4) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető.

(5) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (7) bekezdés szerint lehetséges.

(6) A falusias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók:

a) Az Lf/1. funkcionális övezet előírásai: A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.

1. Lakó és gazdasági udvar zónája: Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető. A második melléklet szerinti állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

2. Gazdasági és kert zóna: Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

b) Az Lf/2. funkcionális övezet előírásai: Az övezetben a lakófunkció mellett a lakóterületeket nem zavaró módon, a falusi turizmust, vagy a falusi gazdálkodást szolgáló mintagazdaság alakítható ki, melyben az állattartás engedélyezett. Az övezetben nem létesíthető állattartó telep.

(7) Az övezetek mind belterületben, mind külterületi lakott helyként is megjelenhetnek. A lakóterületek belterületbe vonásának kötelezettsége a falusias lakóterületre nem vonatkozik, amennyiben külterületen találhatóak, és a belterülethez közvetlenül nem csatlakoznak. Ebben az esetben beépítésre szánt területként kezelendő.

(8) A 3000 négyzetméter feletti telekrész a beépítettségi mérték kiszámításakor nem vehető figyelembe.

(9) Ha a telek szélessége a 20 m-t meghaladja, oldalhatáron álló beépítési mód előírása esetén az épület szabadonálló beépítése is engedélyezhető az egyéb előírások betartásával.

11. § A településközponti vegyes területek]

(1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.

(2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerint. A 7. pontban fölsorolt üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.

(3) A null funkcionális övezeten belül csak egyedi telkes településközponti vegyes területek alakíthatók ki. Az övezet elsősorban önálló intézmények, valamint lakó- és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál. Amennyiben az övezeten belül a hagyományos lakóterületi funkció alakul ki, vagy marad meg, úgy az álltartás csak saját szükségletű lehet.

(4) A null funkcionális övezet kötelező önkormányzati feladatokat ellátó önálló intézmények, valamint egyéb igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális épületek elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb négy lakás tartozhat.

(5) A null funkcionális övezeteken az intézményi funkciók esetében, ha a telek átlagos szélessége legalább 12 méter, az OTÉK szerint szükséges parkoló szám legalább 50%-át telken belül kell biztosítani. A parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele.

12. § Gazdasági területek]

(1) A gazdasági területek sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip).

(2) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek a null funkcionális övezet előírásai:

a) Az övezetben sportépítmény nem helyezhető el.

b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.

(3) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.

(4) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető. Az övezetben csak szolgálati lakás alakítható ki, telkenként legfeljebb két lakással.

(5) Egyéb ipari gazdasági területek az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK szerint.

(6) Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.

(7) A null funkcionális övezet sajátos előírásai: Az övezetekben a termelői állattartás nem megengedett.

(8) A null övezet sajátos előírásai: Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható, ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetők, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásokat megadják.

(9) A Gip/1. Gip/2. rendszerben meglévő, illetve tervezett övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.

(10) A biológiai aktivitási mérleg egyensúlyának megteremtéséhez az újonnan kialakítandó Gip övezetekben az előírt minimális zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak az 50%-a egybefüggő zöldfelületet, -sávot alkosson, lehetőleg a telekhatár mentén. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal (háromszintű növényállomány :pl:gyep + 40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m² növényzet) kell megvalósítani.

13. § Üdülőterületek]

(1) A terv üdülőterületei sajátos használatunk szerint: üdülőházas területek (Üü), hétvégi házas területek (Üh)

(2) Üdülőházas üdülőterületek az üdülőházas terület funkcionális szabályzása az OTÉK 21. § (3) bekezdés, valamint az OTÉK 22. § szerint.

(3) Hétvégiházas üdülőterületek a hétvégiházas üdülőterületen belül telkenként legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület helyezhető el.

14. § Különleges területek]

(1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.

(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a) null Temető területek

b) null Sport és rekreációs területek

c) null Idegenforgalmi és szabadidős területek

d) null Hulladékkezelő területek

(3) A különleges területek övezeti szabályozása:

a) null Temető területek 1. A null temető övezet, működő, vagy működésbe vonható termőterület. A bővítési terület telkén belül a telekhatárok mentén 30 méter széles védősávot kell kialakítani. 2. A null kegyeleti park.

b) null Sport és rekreációs területek 1. A null övezet sport, rekreációs és idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére szolgál. Megengedett a sport, és rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, funkció is. 2. A null övezet elsősorban, rekreációs, idegenforgalmi, és sportcélú funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. A sport célokat szolgáló állattartás megengedett. Az épületek csak hagyományos anyagokból építhetőek a tájhagyományoknak megfelelően.

c) null Idegenforgalmi és szabadidő centrum 1. A null övezet. Az övezeten belül megjelenhet vízitúra központ és kiszolgáló létesítményei, kemping, szálláshely szolgáltató épületek, sportközpont és a sportterületet kiszolgáló létesítmények. 2. A null övezet. A funkcionális övezeten belül az alábbi funkciók jelenhetnek meg: Rendezvényterület és kiszolgáló létesítményei, sportközpont, sportterület.

d) null Hulladékkezelő területe 1. A null Szennyvíztisztító telep övezete Védőtávolsága 500 méter. Csak kiszolgáló épület építhető. Kialakítása ágazati és környezetvédelmi előírások szerint. A szennyvíztisztító telep melletti konténeres állati hulla begyűjtő, továbbá a szeméttelep rekultiválását el kell végezni, végfelhasználásuk védőerdő funkcióval, illetve a rekultivációt jóváhagyó tervben meghatározottak szerint történjen.

15. § A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása]

16. § BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK közterületek kialakítása és felhasználása]

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) Hatályát vesztette.

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint),

g) zöldfelületek, fasorok,

h) közművek felépítményei,

i) egyéb az Önkormányzat által közterület használati rendeletben engedélyezett funkciók,

j) játszótér.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját az önkormányzatnak esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó – külön rendeletben kell szabályoznia.

(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)

(9) Biztosítani szükséges minden 10 parkolóhoz vagy parkoló területenként legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

17. § Közlekedési és közműterületek]

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

a) null Tervezett országos jelentőségű gyorsforgalmi út A települést nem érinti.

b) null Országos főút (I. és II. rendű). Szabályozása: 1. belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint, 2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal. Új főút kiépítése esetén 40 méter az út építési területe min. 40 méter, az út védőtávolsága 100 méter

c) null Országos mellékút, települési főút. Szabályozása: 1. belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint, 2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal. Új főút kiépítése esetén 30 méter az út építési területe min. 22 méter, az út védőtávolsága 100 méter.

d) null helyi gyűjtőút Szabályozása: Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

e) null kiszolgálóút Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter, illetve a szabályozási terv szerinti érték

f) null kiemelt külterületi kiszolgálóút. Szabályozása: Külterületen: Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter- Az út építési területe minimum 12 méter- Az út védőtávolsága 25 méter

g) null kerékpárút. Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 2,40 méter, országos mellékutak szabályozási szélességén belül helyezkedik el.

h) null gyalogút. Szabályozása: minimum 3 m, ill. a szabályozási terv szerinti érték.

i) null vegyes használatú gépjárműút. Szabályozása: Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) A tűzoltó gépjárművek részére az előírt fordulási sugár és két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges (belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.)

18. § A közművesítés területei és létesítményei]

(1) A rendelet hatálya alá eső beépítésre szánt területeit teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) A területfelhasználási egységek beépítésére szánt övezeteinek vonatkozásában a közműellátás mértéke:

a) Lakóterület teljes közművesítés

b) Településközponti vegyes terület teljes közművesítés

c) Gazdasági területek (kereskedelmi és szolgáltató területek, egyéb ipari területek) teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés

d) Különleges területek részleges közművesítés

e) Üdülőterület teljes közművesítés

(3) Az egyes területfelhasználási egységekben a területen a vízi közmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat közvezetéki rendszerben épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával – a településközpont vegyes területen zárt rendszerű csapadékcsatornával – épüljön ki. Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(4) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(6) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(7) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad. (8) A műemléki környezetben és a helyi értekvédelmi területeken belül a villamosenergia és a hírközlés közműveit földkábellel kell kialakítani

(8) A műemléki környezetben és a helyi értekvédelmi területeken belül a villamosenergia és a hírközlés közműveit földkábellel kell kialakítani.

(9) A

a) mobil-telefon szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni.

b) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre javasolt területen, illetve annak pufferzónájában távközlési magas építmény, adótorony, antenna és 6 m-t meghaladó szélerőmű, szélkerék nem létesíthető.

19. § Zöldterületek]

(1) A település közterületi zöldterületi önálló területfelhasználási egységenként közpark formában jelennek meg.

a) null Közpark övezet. A közpark legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek helyezhetőek el.

b) null Ligetes erdős közpark övezet, növényzettel, fásítással való fedettsége legalább 70 %. A mélyfekvésű területen vízelvezető árok kialakítása kötelező.

(2) A zöldterületen elhelyezhetők a pihenést szolgáló építmények.

(3) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni. Létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet.

20. § Erdőterületek]

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az alábbi övezetre tagozódnak:

a) null védelmi (védett vagy védelmi) erdő övezetek. Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények, utak helyezhetőek el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.

aa) null általános véderdő övezet. Véderdőben építmény nem helyezhető el. Védett erdőben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.

ab) null mezővédő erdősáv övezet, legalább 30 méter szélességben telepítendő, illetve kialakult szélességgel.

b) null gazdasági célú erdő null gazdasági erdőterület 1.A gazdasági erdőövezet a gazdasági rendeltetésű erdők, illetve gazdasági erdőművelésre kijelölt területek, ahol az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények helyezhetők el.2. Az övezet területén elhelyezhetők:

ba) az erdő rendeltetésének megfelelően üzemi építmények,

bb) szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.),

bc) vadászház,

bd) oktatási-kutatási építmények

be) közlekedési és szállítási építmények.

c) null Korlátozott használatú gazdasági erdő

21. § Mezőgazdasági területek]

(1) Mezőgazdasági területek besorolása:

a) Kertes mezőgazdasági terület, jele Mk,

b) Általános mezőgazdasági terület, jele Má,

b) Korlátozott mezőgazdasági terület, jele Mák.

(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.

a) null Kertes mezőgazdasági terület 1. null kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el. Má

b) null Általános mezőgazdasági terület övezetei 1. szántó - Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m² fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 10.000 m² alatti terület nem beépíthető, - Állattartó telepek (új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével). Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie. - Az övezeten belül a településrendezési terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az alábbi művelési ágak is: gyümölcsös, erdő a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével. - Birtokközpontok létesíthetők az OTÉK szerint.

ba) null gyep - Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítésére. - Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból. - Az övezeten belül a települérendezési terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az alábbi művelési ágak is: gyümölcsös, erdő, szántó a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével. - Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m² fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 10.000 m² alatti terület nem beépíthető. - Birtokközpont nem létesíthető.

bb) null gyümölcsös Beépítési lehetőségek OTÉK szerint

c) null Korlátozott használatú mezőgazdasági terület

ca) null Korlátozott használatú szántó terület (védett területen belül, vagy annak környezetében) - Beépítésre az OTÉK szerinti előírásokkal, - Birtokközpontok létesíthetők az OTÉK szerint.

cb) null Védett gyepterület. - Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett nagyüzemi állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei csak természetes anyagokból létesíthetők. - Birtokközpont nem létesíthető.

22. § Vízgazdálkodási terület]

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:

a) null élővízfolyások medre és partja övezet

b) null közcélú nyílt csatornák medre és partja

c) null töltés

d) null vízmű

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmény helyezhető el.

(3)³ A vízfolyások védőtávolsága, vízfelületek kezelősávja a szabályozási terven jelöltek. Amennyiben nem jelölt, abban az esetben ez az érték, a külön jogszabályokban meghatározott érték.

23. § Természetközeli terület]

null Természetközeli terület (Nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét.) Az övezet által érintett terület nem beépíthető.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

24. § Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások]

(1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védett területeken.

(3) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) Épületek zajától védendő helyiségeiben a szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(5) Területfelhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajszint az alábbiak: null

(6) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni.

(7) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(8) Zaj- és rezgésvédelmi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

V. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

25. § Építészeti értékvédelem]