Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2009. (VI. 22.) önkormányzati rendelete
a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól
Hatályos: 2024. 10. 05Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2009. (VI. 22.) önkormányzati rendelete
a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területére, különösen:
a) az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő zöldfelületekre, zöldterületekre, erdőkre, sétányokra, játszóterekre, fasorokra, egyes belterületi fákra, ezek berendezéseire és építményeire, köztárgyaikra,
b) minden önálló belterületi ingatlan tartósan fás növényállományára, függetlenül attól, hogy tulajdonosa természetes vagy jogi személy
c) külön önkormányzati rendeletben meghatározott helyi jelentőségű védett természeti értékekre, amennyiben az ide vonatkozó jogszabályok eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.
d) külterületi önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, közterületekre.
A rendelet célja
2. § A rendelet célja Nagykanizsa Megyei Jogú Város zöldterületi karakterének, zöldfelületi rendszerének védelme és fejlesztése, az emberi környezet, továbbá a lakosság egészségének megóvása érdekében azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák a települési környezettel történő harmonikus, rendezett gazdálkodás formáit, különös tekintettel a közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületekkel történő gazdálkodás feltételeire, kiterjesztve azt az ezen területekkel kapcsolatos, vagy azokat érintő építési engedélyezési eljárásra.
Értelmező rendelkezések
3. § A rendelet alkalmazása szempontjából
1. Zöldfelület: gyűjtőfogalom, amely az általában növényzettel fedett területeket jelenti. A zöldterület településrendezési kategória, növényzettel borított térbeli elem, amelynek többféle különböző funkciója lehet: tértagoló, környezet alakító, egészségvédelmi, esztétikai, társadalmi tevékenységek színteréül szolgáló, stb., amelyek közül egyes funkciók előtérbe kerülhetnek:
a) Közhasználatú zöldterület: A város (kül- és bel-) területén minden olyan önkormányzati tulajdonú – eltérő rendelkezés hiányában – rendeltetésének megfelelő célra korlátozás nélkül használható zöldfelület, melyen zöldfelületi elemek, építmények találhatók. Közhasználatú zöldterületnek minősülnek a nem önkormányzati tulajdonban lévő, de tulajdonosai által közhasználatra átadott, zöldfelületi adottsággal, vagy elemmel bíró területek is.
b) Korlátozott közhasználatú zöldterület: Jelentős zöldfelülettel, zöldfelületi értékkel bíró, idő, vagy térbeli korlátozással üzemeltetett és fenntartott, de a rendelkezési időben közösségi használatra szánt létesítmény, tulajdonostól függetlenül.
c) Közpark: Városszerkezeti jelentőséggel bíró, vagy kialakításánál fogva meghatározó városképi értékű zöldfelület, amelyet egységes szemléletű rendező elv szerint épült burkolatok, elhelyezett berendezések, egyéb építmények, és növények jellemeznek.
d) Közkert: Elsősorban pihenési, esztétikai célú, nagy díszítőértékű növényzettel beültetett, jellemzően helyi jelentőségű, közcélú zöldfelület, (pl. tömbtelkes beépítésű lakóterületek, templomkertek, temetők zöldfelületei).
e) Lakókert: Kizárólagosan egy szűkebb réteg, kisebb lakóközösség által használt zöldfelület.
f) Közhasználatú játszótér: Gyermekkorúak részére szolgáló, játszószerekkel ellátott közterület.
g) Utcai fasor: Az utak mentén rendszerint egy sorban lévő fák összessége.
2. Kertészeti rendezés alá vont városi zöldfelületek: Azok a zöldfelületek, ahol a tereprendezés, parkosítás, fásítás már megkezdődött.
3. Zöldfelületi érték: A zöldfelületen található növényzet pénzben kifejezett értéke. Az érték meghatározása a 2. számú melléklet szerint történik.
4. Zöldsáv: A közút és a járda – járda hiányában az ingatlan telekhatára – között található, rendszerint növényzettel borított terület.
5. Kertépítészeti terv: A zöldfelületek kialakítását meghatározó, a megmaradó, ültetendő, illetve kivágandó növények helyzetével foglalkozó terv, meghatározza a növény fajtáját és minőségét. Amennyiben a zöldfelület rendezése nem esik magasabb szintű jogszabály által engedélyezési terv készítésének kötelezettsége alá, jelen rendeletben kertépítészeti tervnek minősül a közterület állapotát megváltoztató által készített, illetve készíttetett vázlatterv is.
6. Zöldfelületi elem: Zöldfelületen található növények, berendezési tárgyak egységes elnevezése.
7. Kezelő: A tulajdonos által a zöldfelület kezelésére szerződéssel megbízott személy, vagy jogi személy.
8. Rálátási háromszög:
A közúti közlekedés biztonsága érdekében útkereszteződésekben, szintbeni csomópontokban a szabad kilátást biztosító, növényültetési korlátozásokkal és fenntartási előírásokkal speciálisan szabályozott terület.
Zöldfelületek létesítése
4. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületet létesíteni, azon beavatkozási munkálatokat folytatni, megszüntetni csak a tulajdonos hozzájárulásával, illetve rendelkezése alapján lehet.
(2) A Helyi Építési Szabályzat szerinti övezetre előírt zöldfelületi kötelező részarány nem csökkenthető. Új zöldfelület létesítése esetén minden 150 m2-re legalább 1 db nagy vagy közepes koronájú lombos fát, továbbá legalább 40 m2 lombhullató vagy örökzöld cserjét, valamint a többi területen gyepet vagy gyeppótló cserjét kell telepíteni (1., 3. sz. mellékletek).
Zöldfelületek használata
5. § (1) A közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, zöldfelületi elemeit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon mindenki ingyenesen használhatja.
(2) A közterület tulajdonosa a zöldfelületek állagmegóvása érdekében egyes zöldfelületek használatát az általa szükségesnek ítélt időtartamra és módon korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a közterület eredeti funkciótól eltérő használatát, ha az a zöldfelület állapotát tartósan, illetve maradandóan nem károsítja.
6. § (1) Közhasználatú zöldterületeken állat sétáltatása során az állatot kísérő köteles gondoskodni az állat ürülékének erre alkalmas módon történő eltávolításáról.
(2) Közhasználatú zöldterületeken hó- és síkosság-mentesítésre elsősorban környezetbarát anyagokat kell alkalmazni.
7. § A települési zöldfelületi rendszer optimális, szakszerű alakítása érdekében törekedni kell arra, hogy a fedetlen talajfelületek növényzettel borítottak legyenek. Ennek érdekében az építtetőnek az e rendelet hatálya alá tartozó területek zöldfelületein lévő építés által érintett területek végleges rendezését, helyreállítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.
8. § Közhasználatú zöldterületen tilos:
(a) szemetelni, törmeléket, egyéb tárgyakat lerakni,
(b) olyan magatartást tanúsítani, illetve tevékenységet folytatni, amely mások nyugalmát, pihenését, a közízlést zavarja,
(c) zöldfelületi építményt, zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használni, járdákon, tereken a közforgalmat az egyéb jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben akadályozni,
(d) növényeket – gyomnövények kivételével – , növényi részeket (virág, levél, termés, stb.) engedély nélkül szedni, csonkítani, eltulajdonítani,
(e) fákon hirdetést, transzparenst, reklámhordozót kifüggeszteni,
(f) madarakat, egyéb védett állatokat, azok fészkét, tojását, fiókáit indokolatlan módon zavarni, bármely eszközzel bántani,
(g) sót, sós homokot, vagy azokkal leszórt havat az arra kijelölt helyek kivételével tárolni, lerakni,
(h) gépjárművel, kerékpárral zöldfelületen vagy nem az arra kijelölt burkolaton közlekedni, parkolni, kivéve a parkfenntartási munkákhoz szükséges munkagépek esetében, a munkavégzés idejére,
(i) szökőkutakat, díszkutakat rendeltetéstől eltérő tevékenységre használni (vízébe lépni, fürödni),
(j) állatot legeltetni, ott áthajtani,
(k) játszóterekre, kisgyermekek által rendszeresen használt közhasználatú zöldterületekre állatot bevinni,
(l) játszótéren, kisgyermekek által rendszeresen használt közhasználatú zöldterületen dohányozni,
(m) közhasználatú zöldterületen kempingezni, ideiglenes szálláshelyet létesíteni.
Zöldfelületek fenntartása
9. § (1) A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról az önkormányzat e rendeletben foglaltaknak megfelelően gondoskodik.
(2) Az ingatlantulajdonos, bérlő, használó köteles az ingatlan határvonalától az útszegélyig, belterületen legfeljebb 5 méterig, külterületen legfeljebb 10 méterig terjedően a közterületrészek gondozását elvégezni, vagy saját költségén elvégeztetni olyan minőségben, mint amilyen az adott ingatlanhoz legközelebb eső parkfenntartásba vont terület fenntartási minősége.
10. § (1) A fák gallyazása az adott közmű tulajdonosának (kezelőjének) a kötelessége, ha a gallyazás a légvezetékek biztonságos üzemeltetésének biztosítása, illetőleg hibaelhárítás miatt szükséges. A munkavégzéshez ki kell kérni a városi főkertész véleményét, illetve rendkívüli esetben azt utólag részére be kell jelenteni.
(2) A fák és cserjék telepítési távolságait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Zöldfelületek védelme
11. § (1) Közhasználatú zöldterület megszüntetése vagy beépítése esetén annak számított zöldfelületi értékét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni. Az okozott kár zöldfelületi értékét a jegyző állapítja meg.
(2) A zöldfelületi érték számításának alapját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A zöldfelületi kár mértéke:
(a) fák és cserjék esetében a gyökér-, törzs-, és lombkoronában keletkezett mennyiségi, minőségi és esztétikai kár százalékban kifejezett értéke
(b) gyep és virágágyak esetében a területi kár százalékos aránya alapján kifejezett érték
(4) Zöldfelületi építményben keletkezett kár mértékét az újraelőállítás, illetve a javítás bekerülési költsége képezi.
12. § (1) Zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló más célú használata esetén a jogosult köteles az ott található növényzet védelméről gondoskodni.
(2) Burkolatépítésnél, felújításnál a burkolatba eső fát csak úgy lehet burkolattal körbe építeni, hogy annak töve körül 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet maradjon szabadon.
(3) Meglévő fa környezetében bontási, építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy a fát nem károsíthatja.
Zöldfelületek átépítése, felújítása, helyreállítása
13. §2 Önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatása, a korábbitól eltérő kialakítása engedélyköteles tevékenység, mely ügyekben a Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság jár el engedélyezőként a benyújtott kertépítészeti terv alapján.
14. § (1) Az építési, átalakítási, bővítési vagy felújítási hatósági engedélyezési eljárás során, amennyiben a létesítményből adódóan a közterület használatának módja megváltozik, az egyéb jogszabályokban előírt dokumentumokon túl csatolni kell az engedélyezett létesítménnyel határos, érintett közterület területrendezésének részletes helyszínrajzát, amely tartalmazza különös tekintettel:
a) járda építési helyét, anyagát, szélességét, magassági viszonyait, kapcsolatát a meglévő járdaburkolatokhoz,
b) közterületi parkolás módját, burkolatát,
c) csapadékvíz elvezetés megoldását,
d) növénykivágást és telepítést e rendeletben foglaltak szerint,
e) berendezéseket,
f) föld alatti építmények és közművek nyomvonalát.
(2) Bármely építési, bontási engedély során az engedélyezési műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell az ingatlan és az e rendelet szerint gondozással vele együtt kezelendő, illetve az építés által érintett közhasználatú zöldterületen található 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fákat, jelentős cserjéket. Az engedélynek ki kell térnie a fakivágásra, illetve favédelemre is.
15. § (1) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát bármely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül a szükséges mértékben, és legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig, az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítani.
(2) A helyreállítást az engedélyező részére írásban kell bejelenteni, aki annak szakszerűségét ellenőrzi. Nem megfelelő helyreállítás esetében előírja a helyreállítás kijavítását, illetve a kötelezett költségére elvégezteti azt.
(3) A közhasználatú zöldterület eredeti funkciótól eltérő használatának befejezését követően a használó és az engedélyező helyszíni szemlét tart, ahol közösen állapítják meg a károsodás mértékét, illetve a helyreállítás megfelelőségét.
(4) Amennyiben a kérelmező saját erőből nem képes a helyreállítást elvégezni, úgy a munkával mást kell megbíznia, aki a munka szakszerű elvégzéséhez megfelelő szakképzettséggel és engedéllyel rendelkezik. A megbízást az engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtania.
(5) Amennyiben kérelmező a helyreállítást önerőből el tudja végezni, úgy a kérelemhez írásbeli nyilatkozatát is be kell csatolnia.
16. § Közhasználatú zöldterületen olyan munkát, tevékenységet, amely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak szükséghelyzet, végszükség esetén szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát 48 órán belül be kell jelenteni az engedélyező részére, és a terület helyreállítása vonatkozásában a 15. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
17. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozottan közhasználatú zöldterületeken meglévő közművezeték korszerűsítése, felújítása a meglévő nyomvonalon úgy végezhető el, hogy az a lehető legkisebb közvetlen vagy közvetett zöldfelület károsítással járjon.
(2) Ha a kivitelezés során károsodás következik be, az eredeti állapotot köteles a kivitelező saját költségén helyreállítani.
(3) Ha az eredeti állapot visszaállítására nincs lehetőség, úgy a kivitelező a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.
(4) A helyreállítás ellenőrzése a 15. §-ban foglaltak szerint történik.
18. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületen új közművezeték az ágazati szabványban előírt, meglévő fasor tengelyétől mért, az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint 1, illetve 2 méteres védőtávolságra helyezhető el. Rendkívüli esetben – amennyiben a védőtávolság betartására nincs lehetőség – a nyílt árkot fa előtt 1, illetve 2 m-re meg kell szakítani, a gyökérzetnek a legkisebb sérülést okozva átfúrást, és védőcső áthúzást kell alkalmazni.
(2)3 Az árokásásnál szemrevételezett gyökérkárosodás, vagy egyéb károsodás mértéke alapján a Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság kártérítési kötelezettséget írhat elő.
(3)4 Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az új közmű fektetése során sérül, úgy a közműtulajdonos, közműkezelő a növényzet pótlását saját költségén köteles – a Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság által engedélyezett módon, határidőre – elvégezni.
(4) Ha a pótlásra nincs lehetőség, úgy a közműgazda a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.
19. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületen lévő fák, cserjék építkezésből adódó gyökér-, törzs vagy lombkorona károsodásának mértéke alapján az engedélyező vagy hozzájáruló dokumentumban kártérítés vagy helyreállítási kötelezettség írható elő.
(2)5 Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az engedélyezett munkák során sérült, úgy az építtető a növényzet pótlását, vagy helyreállítását saját költségén köteles – a Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság által engedélyezett módon – elvégezni. Ha a pótlásra vagy helyreállításra nincs lehetőség, úgy az engedélyezett a sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.
(3)6 Az e címben szabályozott engedélyköteles tevékenységek engedélyeztetése esetében a Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság jár el.
Fakivágás engedélyezési eljárása
20. § (1) A közterületen lévő fás szárú növények kivágásának és pótlásának szabályait a 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelettartalmazza.
(2) Engedély nélküli fakivágás, egyéb zöldfelületi rongálás kárértékének vagy növénymegváltási díjának megállapításához a 11. § szerint kell eljárni. A kár, illetve díj nagyságát az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
(3) A fakivágási engedéllyel rendelkezőnek meg kell fizetnie a kivágandó fa zöldfelületi értékét minden olyan esetben is, amikor a fa kivágását szükséghelyzet, balesetveszélyes állapot megszüntetése, épületek állagának védelme vagy a fa természetes elöregedése nem indokolja vagy a pótlásra előírt mennyiség eltelepítésére nincs lehetőség.
Zöldfelületek fejlesztése, közterületi növénytelepítések
21. § (1) A közutak és a járdák közötti zöldsáv elsősorban az utcai fasor telepítési helye. Új közművezeték fektetése során az építést kérelmező minta-keresztszelvényben köteles igazolni, hogy a tervezett vezeték mellett utcai sorfa a védőtávolságok betartásával telepíthető. Ennek hiányában, illetve nem teljesülés esetén az engedélyező előírhatja a vezeték nyomvonalának módosítását.
(2) A közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületeken ültetendő növény faj-fajta meghatározásánál különleges szempontok felmerülése hiányában e rendelet 3. számú mellékletében javasolt növényeket kell alkalmazni. Egyedi szempontok felmerülése esetén az ültetés a városi főkertész hozzájárulásával lehetséges.
(3) Közhasználatú zöldterületen fát ültetni a kezelő hozzájárulásával lehet.
(4) Bármely közhasználatú zöldterületre kiültetett növény a terület tulajdonosának tulajdonába kerül.
(5) Közhasználatú zöldterületen lakossági kezdeményezésű növénytelepítés történhet különösen:
a.) saját költségen,
b.) önkormányzati költségvetésből,
c.) egyéb forrásból.
(6) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítéseknél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) elektromos légvezeték alá csak kistermetű, kiskoronás fa telepíthető,
b) meglévő fasorba idegen faj-fajta betelepítése csak a kezelő jóváhagyásával történhet,
c) szűk keresztmetszetű utcába széles, illetve csüngő koronájú fa nem telepíthető,
d) útkereszteződésben bármilyen növénytelepítés a meghatározott rálátási háromszög területén a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történhet,
e) meglévő utcai fasor nyomvonala kialakultnak tekintendő, függetlenül a fahiányok számától. Új fát ültetni csak a kialakult nyomvonalba szabad. Ettől történő eltérés csak a városi főkertész hozzájárulásával lehetséges.
f) növénytelepítés e rendelet 1. és 3. számú mellékletében foglaltak szerint történhet.
(7) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítés szakszerűségét a kezelő ellenőrizheti.
(8) Szabálytalan telepítés esetén, ha az ültetést végző kiléte megállapítható, a kezelő felhívja annak figyelmét a helytelen ültetésre, és felszólítja saját költségén, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésre.
(9) Amennyiben a telepítést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a helytelenül ültetett növényt a kezelő minden külön felszólítás nélkül átültettetheti vagy kivágattathatja.
(10) Bármely ingatlan határánál, annak közelében csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszéd ingatlan építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja. A legkisebb telepítési távolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(11) Nem vonatkozik a rendelet a hatályba lépését megelőző 1 évnél korábban telepített növényekre.
22. § A fakivágások engedélyezésének kapcsán fizetendő faérték, valamint a közhasználatú zöldterületeken okozott kár kapcsán Környezetvédelmi Alapba befolyt összeg kizárólag a zöldfelületek fenntartására, felújítására, létesítésére, fák, egyéb növényzetek telepítésére fordítható.
Gyümölcsfákra vonatkozó eltérő szabályozás
23. § (1) Közterületre gyümölcsfa csak akkor ültethető, ha az jellemző az adott közterület szakaszra. A fafaj meghatározásánál figyelembe kell venni az adott közterület-szakaszon már meglévő fákat, és a közterület adottságait, különös tekintettel e rendelet 23. §. (2) és (6) bekezdésében foglaltakra.
(2) A közhasználatú zöldfelületre a lakosság által engedéllyel ültetett gyümölcsfa szakszerű ápolásáról, metszéséről, gallyazásáról az érintett ingatlan tulajdonosának, illetve kezelőjének kell gondoskodnia.
Szabálysértési eljárás
24. §7
Záró rendelkezés
25. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Egyidejűleg Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 2/2008. (II.08.) számú rendelete 13. § (1) bekezdés l), m), n) és o) pontjai e rendelet hatálybalépésének napján hatályukat vesztik.
A bevezető részt módosította a 18/2019. (VIII. 30.) önkorm. rendelet 39. §-a. Hatályos 2019. 08. 31-töl. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 13. §-t módosította a 6/2020. (II. 28.) önkorm. rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2020. 03. 01-től. A 13. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg. A 13. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A (2) bekezdést módosította a 6/2020. (II. 28.) önkorm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2020. 03. 01-től. A 18. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg. A 18. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A (3) bekezdést módosította a 6/2020. (II. 28.) önkorm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2020. 03. 01-től. A 18. § (3) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg. A 18. § (3) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A (2) bekezdést módosította a 6/2020. (II. 28.) önkorm. rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatályos: 2020. 03. 01-től. A 19. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg. A 19. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A (3) bekezdést módosította a 46/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2018. 01. 01-től. A 19. § (3) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg. A 19. § (3) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 24. §-t hatályon kívül helyezte a 30/2012. (VI. 07.) önkorm. rendelet 2012. 06. 08-tól.