Villány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 37/D.§ (3) bekezdésében, 38.§ (1) és (9) bekezdéseiben, 43/B.§ (1) és (3) bekezdéseiben, 45.§ (1)-(3) bekezdéseiben, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2) és (5) bekezdéseiben, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§ 3) bekezdésben, 55.§ (1) és (3) bekezdéseiben, 55/C.§ (4) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§ A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által, a helyi sajátosságoknak megfelelő, szociális rászorultságtól függő, pénzben valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezetét, az eljárási szabályokat, a jogosultság feltételeit, továbbá az ellátások igénybevételének és érvényesítésének módját, garanciáit.

2.§ (1) A rendelet hatálya a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel- kiterjed Villány város közigazgatási területén élő

a) lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Sztv. 7.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglalt személyi körön túl, kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint

b) az Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

II. FEJEZET

Eljárási rendelkezések

3.§ (1) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet –ha e rendelet másként nem szabályozza- Villány Város Polgármesteri Hivatala Igazgatási Csoportjánál lehet előterjeszteni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon.

(2) A kérelemben a kérelmező köteles nyilatkozni a saját, illetve a vele egy háztartásban élő személyek adatairól és jövedelmi viszonyairól. A jövedelemnek minősülő vagyoni értékre (bevételre) vonatkozó igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles csatolni.

(3) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri.

(4)  A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

    (5)  Jövedelem igazolható:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,

b) munkanélküli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,

d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolással, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

4.§ Ha a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése mellett – hiánypótlásra kell felhívni. A hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelen letelte esetén az eljárást meg kell szüntetni.

5.§ (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához –ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelem-igazoláson feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik- a kérelmező kötelezhető arra, hogy saját és vele együtt élő közeli hozzátartozója vagyoni viszonyairól e rendelet 1. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat csatolása minden esetben kötelező a méltányosságból megállapított ellátások igénylése esetén (méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás)

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett- amennyiben a szociális ellátás iránti kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi- az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(4) Ha hivatalos tudomás vagy környezettanulmány lefolytatása alapján, a kérelmező életkörülményeire tekintettel, a kérelem elbírálására jogosult a jövedelem-nyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelem-nyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

6.§ A szociális ellátásokról-ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik- az Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottsága, illetve a polgármester dönt. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a döntéshozónál kell benyújtani, aki a fellebbezést –a jegyző közreműködésével-a Képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.

7.§ A szociális ellátásban részesülő köteles a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíteni az ellátást megállapító szervet.

8.§ (1) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik- naptári évenként egy alkalommal felül kell vizsgálni.

(2) A felülvizsgálathoz szükséges dokumentumokat a szociális ellátásban részesülőnek az ellátást megállapító határozatban foglaltak szerint, vagy felhívásra, az abban meghatározott határidőre kell benyújtani. A dokumentumok benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a szociális ellátás megszűntetését vonja maga után. Ismételt folyósításra csak újabb kérelem alapján kerülhet sor. Erről a határozatban, illetve a felhívásban tájékoztatást kell adni.

9. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása-ha jogszabály másként nem rendelkezik- havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított  15 napon belül a Polgármesteri Hivatal pénztárában vagy a jogosult számlájára történő utalással történik.

(2) A pénzbeli ellátások kifizetése-a határozat alapján- a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportjának a feladata, mely az ellátások kifizetéséről nyilvántartást vezet és gondoskodik az ellátásokkal összefüggő, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési teendők ellátásáról.

10.§ (1) A szociális ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) a kérelmező az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, szándékosan valótlan adatokat közölt, vagy az ellátásra való jogosultság szempontjából lényeges körülményeket hallgatott el,

b) a szociális ellátásban részesülő nem tett eleget a 7. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének,

c) a jogosultság feltételei megszűntek – ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik  – az ellátást megállapító szerv tudomására jutásának napjától.

(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt az Sztv. 17.§-ának rendelkezései szerint megtérítésre kell kötelezni.

(3) Ha a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy a neki felajánlott munkát-a jegyző megítélése alapján, alapos indok nélkül-nem fogadja el, az Sztv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt következményeken túl, az e rendeletben foglalt szociális ellátások egyikében sem részesíthető a számára felajánlott munka visszautasításától számított egy éven belül.

11.§ A szociális ellátások megállapítására vonatkozó –e rendeletben nem szabályozott- eljárási kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. FEJEZET

Pénzbeli ellátások

12.§  A kérelmező részére jövedelme kiegészítésére, pótlására

a) a települési önkormányzat jegyzője  az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint:

aa) időskorúak járadékát,

ab) rendelkezésre állási támogatást,

ac) rendszeres szociális segélyt,

ad) ápolási díjat (Sztv. 41.§ (1) bek .és 43/A.§ (1) bek.),

b) a települési önkormányzat Képviselő-testülete Szociális és Egészségügyi Bizottsága, illetve a Polgármester az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

ba) lakásfenntartási támogatást,

bb) méltányossági ápolási díjat (Sztv. 43/B.§-44.§),

bc) átmeneti segélyt,

bd) temetési segélyt,

be) szociális támogatást,

állapít meg ( a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

Időskorúak járadéka

13.§ (1) Az időskorúak járadékának megállapításakor az Sztv. 32/B.-32/E. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az időskorúak járadékának megállapítására vonatkozó kérelmet e rendelet 2. sz függeléke szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Aktív korúak ellátása

14. § (1) Az aktív korúak ellátására –e rendelet 13-18.§-aiban foglaltakkal együtt-az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet e rendelet 2. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Rendszeres szociális segély

15.§ (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában-az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Villányi Kirendeltsége(a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) A rendszeres szociális segélyre- az Sztv. rendelkezései alapján- jogosult személy a segély folyósításának feltételeként a Családsegítő Szolgálattal együttműködésre köteles.

(3) Az együttműködés keretében:

a) a Családsegítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) írásbeli megállapodást köt a szociális helyzetéhez, képzettségéhez, mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat, ennek előmozdítására a Családsegítő Szolgálattal rendszeresen kapcsolatot tart, az általuk előírt időpontban megjelenik.

16.§ (1) A Családsegítő Szolgálat:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése setén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján –a családsegítő Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködési eljárás szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával –  módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

     g) a kapcsolattartásról a családsegítésre  jogszabályban meghatározott esetnaplót vezet

(2) A jegyző:

a) a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek-az egészségkárosodott személyt kivéve- az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapító határozatát megküldi a családsegítő Szolgálatnak,

b) tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot:

ba) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnéséről,

bb) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a Sztv. 35.§ (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

bc) ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

17.§ (1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

a) Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemi:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében:  motiváció és készségfejlesztés képzettség erősítése pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belüli személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése, esetkezelés,

b) szinten tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő- piaci kapcsolódásokról.

18. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

b) a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozások, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

e) a rendszeres szociális segély folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

Lakásfenntartási támogatás

19. § Villány Város Önkormányzata helyi lakásfenntartási támogatásban részesítheti azt a személyt, vagy családot, aki (amely) a 20. §-ban meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó méretű lakóingatlanban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik, feltéve, hogy

a) háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és

b) a lakásfenntartás havi költsége eléri a háztartás összjövedelmének 30 %-át.

20. §  Az elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 négyzetméter

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 négyzetméter,

c) ha a háztartásban  három személy lakik 55 négyzetméter,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 négyzetméter,

e) ha a háztartásban négy személynél több lakik, akkor a d) pontban megjelölt lakásnagyság az irányadó és minden további személy után 5-5 négyzetméter, de legfeljebb a jogosult által lakott ingatlan hasznos alapterülete.

21. § (1) A lakásfenntartás költségei alatt lakbért vagy albérleti díjat, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, távhő-szolgáltatási díjat, gázfogyasztás- valamint egyéb tüzelőanyag költségeit, közös költséget, csatorna használati díjat (talajterhelési díjat), szemétszállítás költségeit, villanyáram és vízfogyasztás költségeit kell érteni.

(2) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni  a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

22. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező köteles a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól az e rendelet 4. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon nyilatkozni, továbbá a megfelelő jövedelemigazolásokat (munkáltatói igazolás, nyugdíjszelvény stb.) a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) Mellékelni kell a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést, albérlet vagy társbérlet esetén a bérleti szerződést, megosztott lakáshasználat esetén a bíróság jogerős határozatát és a lakásnagyság hitelt érdemlő módon történő igazolására szolgáló okiratot.

23. § (1) Lakásfenntartási támogatás pénzben és természetben is nyújtható.

(2) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor:

a) a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadásokhoz nyújtják, vagy

b) a tüzelőanyag biztosításával történik.

(3) A lakásfenntartási támogatás pénzben történő megállapítása esetén a támogatás havi összege nem lehet kevesebb, mint 2500,- Ft, legfeljebb azonban 8000,- Ft.

(4) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

24. § A lakásfenntartási támogatás megszűnik:

a) A lakásfenntartási támogatásra jogosultságot megállapító határozatban foglalt idő elteltével,

b) a támogatásra okot adó körülmények megszűntével,

c) ha a jogosult meghal, a haláleset havának utolsó napjával.

Ápolási díj

25. § (1) Villány Város Önkormányzata ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,  egyedülálló esetén annak 200 %-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet e rendelet 5. sz függeléke szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és egyidejűleg csatolni kell az Sztv. 43. §-ában és a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt, továbbá a jelen rendelet 26. § a) pontjában meghatározott feltétel igazolására szolgáló okiratot.

26. § Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki:

a) az ápolt személlyel a kérelem beadását megelőzően legalább három hónapja életvitelszerűen közös háztarásban él,

b) az ápolási tevékenység ellátására alkalmas.

27. § (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-a.

(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az

(1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete, de legalább havi 1000 Ft.

28. § (1) Az ápolási kötelezettség megfelelő teljesítését a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága könyezettanulmány lefolytatásával szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

(2) Ha az ápolást végző személy, ápolási kötelezettségeit nem teljesíti, az ápolási díjra való jogosultságát meg kell szüntetni.

(3) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha a jogosult több alkalommal nem gondoskodik:

a) az ápolt személy részére legalább napi egyszeri meleg étel biztosításáról,

b) az ápolt gyógyszerhez való hozzájutásáról,

c) az ápolt fürdetéséről, mosdatásáról, az alapvető higiéniai körülmények biztosításáról, lakókörnyezetének és ruházatának tisztántartásáról,

d) az ápolt személy részére az egészségügyi ellátáshoz hozzájutás lehetővé tételéről, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

Átmeneti segély

29. § (1) Villány Város Önkormányzata létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

(2) Átmeneti segélyben-kérelemre vagy hivatalból- elsősorban azok a személyek részesülhetnek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt segítségre szorulnak.

(3) Az átmeneti segély megállapítására vonatkozó kérelmet e rendelet 6. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

30. § Az egyéb feltételek megléte esetén átmeneti segélyben részesíthető az a személy:

a) akinél az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének150 %-át nem haladja meg, illetve

b) egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

31.§ Az átmeneti segély –egy háztartást érintően-a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága által évente legfeljebb három alkalommal adható.

32. § (1) Az átmeneti segély összege –az ügy összes körülményét mérlegelve-legalább 2.000,- Ft.

(2) Átmeneti segély pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(3) Amennyiben a kérelemből vagy az eljárás során kitűnik, hogy az átmeneti segélyre közüzemi díjak, intézményi térítési díjak megfizetése céljából van szükség, úgy a segélyezés a szolgáltató, illetve az intézmény felé történő közvetlen teljesítéssel valósul meg. Ebben az esetben, a határozatban a közvetlen teljesítésről rendelkezni kell.

33. § (1) Indokolt esetben, a segélyben részesített személyt –határozatba foglalt feltételekkel –kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra.

(2) Amennyiben a segélyezett elszámolási kötelezettségének felróhatóan nem tesz eleget, a segély folyósítását követő egy éven belül átmeneti segélyben nem részesülhet.

34. § (1) Abban az esetben, ha a kérelem Szociális és Egészségügyi Bizottság elé terjesztése a késedelem miatt a kérelmezőnek aránytalanul nagy érdeksérelmet okozna, a Polgármester jogosult személyenként legfeljebb évi két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3.000,-Ft átmeneti segélyt nyújtani. Erről a Szociális és Egészségügyi Bizottságot soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az átmeneti segély iránti kérelem rendkívüli gyógyszersegély, vagy tüzelővásárlás megállapítására irányul, a kérelmet haladéktalanul el kell bírálni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Polgármester a rendkívüli helyzetről és a segély azonnali folyósításáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság két tagját azonnal értesíti és hozzájárulásukat kéri.

35. § (1) Átmeneti segély illeti meg –jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül- a Villányban állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó szülőt gyermeke születésekor (Szülési támogatás).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szülési támogatás összege 25.000,-Ft

(3) A szülési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá  a kérelmező nyilatkozatát, hogy más települési önkormányzatnál nem vett igénybe segélyt a gyermek születése jogcímén.

(4) A kérelmet e rendelet 7. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a gyermek születését követő 60 napon belül.

(5) Nem jogosult szülési támogatásra, aki, vagy akinek szülőtársa bármely települési önkormányzattól segélyben részesült a gyermek születése jogcímén.

(6) A szülési támogatás természetbeni ellátásként is folyósítható, erről az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

Temetési segély

36. § (1) Kérelemre, temetési segélyre jogosult az Sztv. 46. § (1) (2) bekezdésében meghatározott személy, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, egyedül álló esetén annak 350 %-át.

(2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 15 %-ánál.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés adott évi összegét e rendelet 13.sz. függeléke tartalmazza.

(4) A temetési segély pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(5) A kérelmet az a Rendelet 2.§ (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személy nyújthatja be, aki villányi lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező elhunyt eltemettetéséről gondoskodik.

(6) A temetési segély iránti kérelmet  a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni az e rendelet 8. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon, csatolva a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a temetés kérelmező nevére kiállított számláit.

Szociális támogatás

37.§ (1) Villány Város Önkormányzata szociális támogatásban (a továbbiakban: támogatás) részesítheti évente egy alkalommal, maximum 120.000 Ft-ig  terjedő összegben azt a rászorult személyt,

a) akinek igazoltan olyan rendkívüli kiadása vagy jövedelem kiesése merült fel (pl. temetés, betegség, betegápolási kötelezettség, elemi kár, saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása stb.) amely veszélyezteti önmaga vagy családja létfenntartását és

b) aki igazolhatóan rendszeres ellátásban részesül, vagy akinek rendszeres ellátása megállapítása folyamatban van.

(2) A támogatás iránti kérelmet e rendelet  9.sz. függeléke szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3)  A támogatásról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

38.§ (1) A támogatást egyedi elbírálás –és az ahhoz bekért igazolások -alapján    részletekben kell visszafizetni, a visszafizetésre megállapított időtartam legfeljebb 12 hónap lehet.

(2) A támogatás visszafizetése alól a támogatásban részesülőt a Szociális és Egészségügyi Bizottság mentesítheti.

(3) A támogatásról szóló határozatban rendelkezni kell a támogatás felhasználásának céljáról és összegéről, a visszafizetés feltételeiről, vagy a visszafizetés alóli mentesítésről, késedelmes visszafizetés esetén annak következményeiről és az esetleges végrehajtás módjáról.

IV. Fejezet

Természetbeni ellátások

Köztemetés

39.§ (1) A Polgármester –az Sztv. 48.§ rendelkezései szerint- gondoskodik a Villány Város közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

1. nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
2. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az Önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt –a köztemetés elrendelését követő hatvan napon belül-a köztemetés költségének megtérítésére kötelezi.

Közgyógyellátás

40.§ (1) A jegyző, kérelemre, méltányosságból, egyedi elbírálás alapján közgyógyellátást állapíthat meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult és havi igazolt gyógyszerköltsége eléri vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át.

(2) A kérelmet e rendelet 10. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, csatolva az e rendelet 5. § (2) bekezdésében előírt vagyonyilatkozatot.

(3) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át nem haladja meg.

(4) A méltányossági közgyógyellátás megállapítására az Sztv. közgyógyellátásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) A jegyző a méltányossági közgyógyellátás megállapításáról a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.

V. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

41.§ (1) Villány Város Önkormányzata a szociális alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül biztosítja:

1. az étkeztetést,
2. a házi segítségnyújtást,
3. a családsegítést,
4. a támogató szolgáltatást.
   

Étkeztetés

42.§ (1) Az étkeztetés keretében jövedelmi helyzetüktől függetlenül, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk miatt.

(2) Az Önkormányzat az étkeztetést az Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ Intézményegysége útján biztosítja, akként hogy:

1. a jogosult az étteremben fogyasztja el az ételt, vagy
2. a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról, vagy
3. az Önkormányzat gondoskodik az étel házhoz szállításáról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rászorultság  tartós, illetve átmeneti jellegéből következően az étkezést egész hétre lehet igényelni, lemondás is csak egész hétre vonatkozóan történhet.

43.§ (1) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező az Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ vezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) nyújtja be az e rendelet 11. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon. Az intézményvezető a kérelmet megküldi a jegyzőnek.

(2) Az ellátás igénybevételét megelőzően-az intézményvezetőhöz benyújtott kérelemben foglalt adatok alapján- a jegyző megvizsgálja az igénylő családjában egy főre jutó jövedelmet és arról a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 9. sz. melléklete szerinti – tárgyévre szóló – igazolást állít ki.

(3) Ha hivatalos tudomás alapján megállapítható, hogy a kérelmezőnek –a jövedelemigazolásban nem szerepeltethető- olyan vagyona van, melynek fenntartási költségei vélelmezhetően nem támasztják alá a jövedelemigazolás tartalmát, a jegyző jelzi az intézményvezetőnek, aki a térítési díj meghatározásakor ezt figyelembe veheti.

44.§ (1) Az igazolás kiállítását követően az intézményvezető az e rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint megállapítja a szolgáltatást igénybe vevő által fizetendő térítési díj (a továbbiakban: személyi térítési díj) összegét és erről az ellátás igénybevételét megelőzően az igénylőt írásban tájékoztatja.

(2) Ingyenes ellátásban részesül az, akinek családja jövedelemmel nem rendelkezik.  

(3) Az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátás térítési díjának fizetésére kötelezettel (Sztv. 114.§ (2) bek.) megállapodást köt. Az intézményvezető a megállapodást a megkötését követő15 napon belül megküldi a fenntartónak.

(4) A megállapodás tartalmazza:

a) a megállapodó felek megnevezését, azonosításukra szolgáló adataikat,

b) az ellátás időtartamát,

c) annak meghatározását, hogy az étkeztetést a jogosult milyen formában (42.§ (2) bek.) veszi igénybe,

d) az ellátásból való távolmaradás esetén az előzetes bejelentési kötelezettség szabályait,

e) a térítési díj megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket.

(5) Az intézményvezető az étkeztetést igénybe vevőkről a Szociális és Egészségügyi Bizottságot három havonta tájékoztatja.

45.§ Amennyiben a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota, vagy személyes körülményei a szolgáltatás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az intézményvezető döntése alapján az ellátás azonnal is nyújtható. Ebben az esetben az intézményvezető értesíti a jegyzőt és haladéktalanul intézkedik a 43-44.§-okban foglalt eljárás lefolytatásáról.

46.§ (1) Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások egy szolgáltatási egységre (ételadag) számított értéke.

(2) Az intézményi térítési díj összegének megállapítására az ellátást nyújtó intézményt fenntartó önkormányzatok – e tekintetben – azonos tartalmú rendelettel jogosultak.

(3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(4) A személyi térítési díj megállapításakor a 43.§ (2) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem 25%-át.

(5) Az intézményi és személyi térítési díjat e rendelet 1.sz. melléklete határozza meg.

47.§ Megszűnik az ellátás:

a) ha arról az ellátott lemond,

b) ha az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

c) ha a kötelezett térítési díj-fizetési kötelezettségének írásbeli felszólítást követően sem tesz eleget,

d) az ellátott halálával.

48.§ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a térítési díjra az Sztv. Rendelkezéseit kel megfelelően alkalmazni.

Házi segítségnyújtás

49.§ (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

50.§ Az Önkormányzat a házi segítségnyújtásról a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ útján gondoskodik.

51.§ (1) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatási fenti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségleteinek vizsgálatát.

(2) Nincs szükség a gondozási szükséglet vizsgálatára:

a) Ha az idősotthoni ellátást igénylő otthoni személy idősotthoni elhelyezését a körülmények nem indokolják, de gondozási szükséglete fennáll az intézményvezető tájékoztatja a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szociális szakértői szerv szakvéleménye igazolja a gondozási szükségletet.

b) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű, vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben azonban a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.

(3) A gondozási szükséglet vizsgálata céljából jogszabályban megjelölt szakértői bizottság működik, amely a gondozási szükségletet megvizsgálja és kötelező erejű szakvéleményt ad annak napi mértékéről.

52.§ (1) Az ellátás iránti kérelmet az ellátást igénylő a  Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ  vezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) nyújtja be az e rendelet 8. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon.

(2) Az ellátás igénybevételét megelőzően – a gondozási szükséglet megállapítását követően az intézményvezető kérelmére – a jegyző az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet megvizsgálja és arról a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 9. sz. melléklete szerinti – tárgyévre szóló-igazolást állít ki.

53. § (1) Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A házi segítségnyújtás igénybevételének intézményi térítési díját a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa határozatban állapítja meg.

(2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (továbbiakban : személyi térítési díj) az intézményvezető állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az igénybevételt megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, valamint a kérelmező jövedelmének 20 %-át.

(3) A személyi térítési díjra vonatkozó kedvezményeket, mentességeket az önkormányzat e rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg.

54. § (1) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell az ellátott:

a) környezetének tisztántartásáról,

b) személyi tisztaságának biztosításáról

c) létfenntartását biztosító teendőkről (bevásárlás, gyógyszerek felíratása, kiváltása stb.)

d) részére orvosi ellátás igénybevételéről, egészségi állapotával kapcsolatos teendők ellátásáról, külső kapcsolattartása elősegítéséről.

(2) A házi segítségnyújtást ellátó személy tevékenységéről gondozási naplót vezet.

55. § A házi segítségnyújtás megszűnik:

a) ha az ellátásról a gondozott lemond,

b) ha a gondozott ellátásáról más személy gondoskodik,

c) ha az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

d) a gondozott halálával.

Családsegítés

56.§ (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) Villány Város Önkormányzata a családsegítés körébe tartozó feladatait a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Villányi Kirendeltsége (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) útján látja el.

(3) A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásainak igénybevétele ingyenes.

57. § (1) A Családsegítő Szolgálat a megelőző tevékenység keretében:

1. figyelemmel kíséri a lakosság szociális, mentálhigiénés állapotát,
2. feltárja a tipikusan előforduló, az egyének, illetve családok életében jelentkező problémák okait,
3. elősegíti az önkormányzat, egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek részvételét a prevenciós tevékenységben.

(2) A Családsegítő Szolgálat a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából:

1. szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást szervez,
2. tájékoztatást nyújt a pénzbeli, illetve természetbeni szociális ellátásokról, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról,
3. családgondozási tevékenységet lát el,
4. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás tréningeket, konfliktuskezelő mediációs programokat szervez,
5. a nehéz élethelyzetben élő, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, fogyatékossággal élő, kábítószer-problémával küzdő személyek, illetve szüleik, családtagjaik számára tanácsadást nyújt.

2. A Családsegítő Szolgálat az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatain túl, illetve azok  hatékony teljesítése érdekében:

1. felkarolja és összefogja a civil kezdeményezéseket,
2. támogatja önsegítő csoportok szervezését, működtetését,
3. egyes szociálisan rászorult csoportok részére programokat (táboroztatás, üdülés, kirándulás stb.) szervez.
   

58.§ (1) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek –mások személyiségi jogainak sérelme nélkül, a szükséges mértékig- ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családtagjaira.

(2) Kiskorú személyre a családsegítési tevékenység akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása családsegítés keretében indult és a kiskorú érdekeinek védelme a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül is megfelelően biztosítható.

IV. FEJEZET

Támogató Szolgáltatás

59. (1) Az önkormányzat az Sztv. 65/C. § szerinti támogató szolgáltatást a Kolping Oktatási és Szociális Intézmény Fenntartó Szervezet útján biztosítja.

(2) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen

a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

(4) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(6) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(7) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

(8) A szolgálat által biztosított személyi szállítás térítésköteles. A térítési díj számításának alapja a menetlevélen feltüntetett és a szállított személy, illetve annak törvényes képviselője által igazolt kilométer költsége.

V. FEJEZET

Gyermekvédelmi szociális ellátások

Óvodáztatási támogatás

60.§ (1) A jegyző óvodáztatási támogatást állapít meg annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

(3) Az óvodáztatási támogatás a jegyzőhöz benyújtott és az e rendelet 12.sz. függeléke szerinti formanyomtatványon igényelhető.

61. § (1) Villány Város Önkormányzata az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett természetbeni támogatást nyújt, melyet a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Villányi Kirendeltsége közreműködésével biztosít.

(2) A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja elsősorban a gyermek rendszeres óvodába járásának elősegítése (utcai ruha, cipő, váltóruha, váltócipő, sportfelszerelés, tisztasági csomag stb. biztosításával).

(3) Az óvodáztatási támogatásra vonatkozó, e rendeletben nem szabályozott kérdésekre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

62.§ (1) Villány Város Önkormányzata a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás) ha a gyermeket gondozó család létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

(2) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet az e rendelet 13. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

(3) A rendkívüli támogatásban elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell részesíteni, ahol:

a) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya megsegítése,

b)a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások finanszírozása,

c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve családjába való visszakerülésének elősegítése,

d) betegség vagy iskoláztatás

miatt anyagi segítségre szorulnak.

2. A rendkívüli támogatás legmagasabb összege 10.000 Ft.

(5) A rendkívüli támogatás felhasználásáról az ellátott a Szociális és Egészségügyi Bizottság felé elszámolási kötelezettséggel tartozik. Amennyiben a támogatásban részesített elszámolási kötelezettségének –írásbeli felszólítást követően - sem tesz eleget, a támogatás megítélésétől számított egy éven belül újabb támogatásban nem részesíthető.

Bursa Hungarica

63.§ (1) A  „Bursa Hungarica” elnevezésű pályázatra azok a Villány Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű (nappali tagozatos) felsőfokú alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat.

(2) A támogatás megítéléséről és annak összegéről a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

(3) A támogatás összege:

a) ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át: 5.000 Ft.

b) ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az a) pontban meghatározott összeghatárt meghaladja: 2.500 Ft.

64.§ (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 20/2007. (XII.19.) rendelete, valamint Villány Város Önkormányzatának 2/2008. (III. 06.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 20/2007. (XII. 19.) rendeletének módosításáról.

65.§ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított, 1993. évi III. törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

[69] Megállapította a 7/2011.(V.16.) Önkormányzati rendelet 43.§ (2) bekezdése, a § számozását módosította a 16/2013.(XII.30.) Önkormányzati rendelet 36.§-a