Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (VI. 5.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 02. 17Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (VI. 5.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
2023.02.17.
PÁNYOK KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ban foglaltakra - az építés helyi rendjének biztosítására a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint alkotja meg:
Általános rendelkezések
1. § 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed PÁNYOK község közigazgatási területére.
2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.
3.) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
1/A. § (1) Az 5/2016. (VI. 20.) önkormányzati rendelet hatálya
„1”számú és „2”-es számú területre terjed ki:
Mk ->Lf
Má-I->Eg
(2) A rendelet hatálya alá tartozó helyen területet alakítani, e rendelet alkalmazásával lehet.
(3) Az SZT-n jelölt „1”-es számú területre a HÉSZ 15. §. Lf-1 előírásait kell alkalmazni, a „2”-es számú területre pedig a HÉSZ 31. § előírásai alkalmazandók.
2. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) — a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
- - építési határvonal,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás, - a legnagyobb beépítettség mértéke,
- - a megengedett építmény magasság,
- a minimális telekméret,
- a kötelező beépítési vonal,
- - a környezetvédelmi előírások, - korlátozások.
2.) Az 1.) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.
3. § 1.) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) — a vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
2.) Az 1.) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvénynek a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról rendelkező szabályozásai az irányadók.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § 1.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
2.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
3.) A műemléki védelem, a mĹíemléki környezet és a helyi értékvédelem területén, valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet csak vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész végezhet. Az e területekre benyújtott építési engedélyezési tervek előzetes főépítészi egyeztetése és jóváhagyása kötelező.
4.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
5.) A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől - a járműtároló épületeket kivéve a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján készített helyi önkormányzati parkolási rendelet - legfeljebb 50 %-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi önkormányzati parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára - útkezelői hozzájárulással - megengedje a közterületek közlekedésre szánt területe-, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználását. Ilyen esetekben a helyi adottságokon túl a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § 1l . pontjában meghatározottakat is figyelembe kell venni.
A telkek beépítésének feltételei
6. § 1.) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
2.) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
3.) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
4.) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
7. § 1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
2.) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.
3.) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
Falusias lakóterületek
- Lf-l Falusias aprótelkes lakóövezet
- Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet
Településközpont vegyes terület
- Vtl Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kistelkes alövezet gazdasági területek
- Vt2 Településközpont vegyes terület, dominánsan intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet gazdasági területek
- Gmg agroipari terület
Különleges területek
- Ksp sportpálya
- Kt temető
- KI lovas panzió
- Kc camping
4.) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a.) Közlekedési és közműterület
- Köu közút
b.) Zöldterület
- Z zöldterület
c.) Erdőterület
-Ev környezetvédelmi célú erdő
- Eg gazdasági célú erdő
- EVt természetvédelmi célú erdő
d.) Mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-l szántó művelésű terület intenzív használattal
- Má-lx szántó művelésű terület intenzív használattal — major-létesítési tilalommal
- Má-E gyep, legelő területek — extenzív használattal
- Má-Ex gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal
- Mk kert gazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek
e.) Egyéb rendeltetésű területek
V1 Folyók, patakok ( Hasdát-patak )
V2 Vízbeszerzési területek
8. § 1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
3.) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
Telekalakítás
9. § 1.) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.
2.) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor
- amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
- amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.
3.) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
4.) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
5.) Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.
6.) A telekalakítás szabályai:
a.) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint kell eljárni.
b.) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
c.) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
Általános előírások
10. § 1.) A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.
2.) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.
3.) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
4.) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
5.) A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.
6.) A 15%-nál nagyobb lejtésű telkek esetén az építési engedélykérelemhez geodéziai felmérést kell csatolni.
7.) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.
8.) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
9.) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken használatba vételi engedély csak a teljes közmű és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
10.) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
11.) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.
12.) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet.
Tömör kerítés: utcafronton, az utcával párhuzamos gerincű beépítésnél létesítendő. Anyaga falazott, formatizált beton, vagy fa lehet.
Gazdasági területeknél feleljen meg a sajátos biztonsági elvárásoknak is. Egyéb helyen: max. 90 cm magas tömör lábazaton áttört kerítés.
13.) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.
14.) A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.
15.) Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el.
16.) Lakótelkeken csak magáncélú és—tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
17.) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
-a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretein belül, kivéve a településközpont vegyes területet, itt az (5) bekezdés szerint kell eljárni.
-a köztárgyak,
-a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
-a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
-a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
18.) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el.
Elő- és oldalkertben:
közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel).
Oldal- és hátsókertben:
kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél I m- nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop
19.) Terepszint alatti építmény- a közműépítményeket kivételével- a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül , a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával , és csak akkor engedélyezhető , ha terepszinttől számított magassága az I m-t nem haladja meg.
20.) Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:
helyi értékvédelmi területen, lakóépülettől 50 méteren belül.
21.) Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/ 1997. (XII.20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK 106. § 5 (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen.
22.) Ha az érintett területen kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, 0,4 KV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezés, illetve kábel (távfűtő vezeték), valamint PB gázpalack cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésú gáz- vagy olajtüzelő berendezés kerül elhelyezésre, akkor első fokon a területileg illetékes műszaki bizottsági felügyelet jár el.
23.) A földrészletek más célú hasznosítása esetén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény 15. § (l) (2) bekezdésében foglaltak alapján a hatáskörrel rendelkező illetékes természetvédelmi szakhatóságot (Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség) a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet alapján a véleményezési és engedélyezési eljárásba be kell vonni.
Kialakult állapot
11. § 1.) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.
tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
kialakult telekméret: a ténylegesen meglévő telekméret. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.
2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni:
az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
az oldalkert min. mérete el kell érje a 4 m-t.(de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet.)
a hátsókert min. mérete el kell érje a 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet)
Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg: sem a 40 m-t.
sem az övezetre előírt telekmélységet sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét.
Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét. sem a 20,0 m-t.
3.) Az illeszkedés általános szabályai:
A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben oldal és szabadon álló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t.
4.) Kialakult telektömbben az építési vonal:
a foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
b ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
5.) Kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság:
foghíj esetében max. 50 cm eltérés lehet
saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) max. 50 cm eltérés lehet
6.) Új magas-tető 35 foknál kisebb hajlásszögű nem lehet.
Lakóterületek általános előírásai
12. § 1.) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint -termelő kertgazdasági építmény,
-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 beépített szintterületig
-kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
-szolgáltató és szállás épületek 500 m beépített szintterületig -sportlétesítmény
-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
2.) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl. -Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
3.) Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:
-a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
-a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
-a levegőminőségi előírásoknak,
Működésük a közízlést, közrendet nem sértheti, az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
4.) A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan, ha a telek szélessége meghaladja a 20 m-t.
5.) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
6.)
Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
- Az épületek közötti távolság betartandó.
-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
-Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
7.) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
-Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m -Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m -Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.
Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
8.) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
9.) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű településképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
10.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
11.) A „kismélységű” telkek beépítése:
A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
Kisméretű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m —nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységĹí azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.
A „kisméretú” telkekre vonatkozó külön előírások.
ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
cb) Ha a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
A lakóterület övezetei
Lf-l építési övezet
Falusias lakóterület
13. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I.
sz. táblázatban előírtaknak.
a.) A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b.) Az övezetben hézagosan zártsorú beépítés megengedhető.
c.) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
d.) Amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 550 m -t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
e.) Bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.
I. sz. táblázat
Övezet Jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb telek szélessé |
Legnagyobb beépítettség* * |
Legnagyobb építmény magasság |
Zöldfelület legkisebb |
||||
Lf-l |
Oldalhatáron álló |
550 m2 |
16 m |
30% |
|
40% |
||||
Szabadon álló |
550 m2 |
16 m |
30% |
4,5 m |
40% |
|||||
*Szabadon álló beépítés csak saroktelken alakítható ki.
* *A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
300 m2-ig |
100 m2 |
|
300- 400 m2-ig |
120 m2 + a 300 m2feletti rész |
25 |
400 -500 m2-ig |
130 m2 + a 400 m2feletti rész |
20 |
500 m2-től |
140 m2+ az 500 m2feletti rész |
15 |
-limitálva további 100 m2 -enkénti teleknövekmény eseték 5 %-kal csökken a beépíthetőség
2.) A telekhasználat belső határvonalai
Lakó- és gazdasági udvar határvonala
Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert határvonala
Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.
3.) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.
4.) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló nyári konyha, mosókonyha, szárító egyéb tároló építmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
5.) Egyéb előírások:
Lábazatképzésnél
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, (rikító, erős színek nem alkalmazhatók)
Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet. Nem alkalmazható külső falburkolásra csempe, fém és eternit.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan jeleníthető meg.
Az utcai homlokzaton két ablak jeleníthető meg, harmadik ablak legfeljebb a tornác utcai homlokzat lezárásánál létesíthető. Az ablakok max. mérete 1,20 x 1,50 m, „T „osztással.
Az ajtóméret max. 2,00 x 2,40 m.
Műanyag nyílászárók nem alkalmazhatók.
Szalag ablak, erkély, loggia utcai homlokzaton nem jeleníthető meg.
Tornác építése az építési helyen belül beszámítva építhető fából, illetve kő, vagy tégla oszlopsorral a helyi hagyományoknak megfelelő formában.
Tetőszerkezet kialakításánál
A tető anyaga cserép, vagy pikkelyszerű égetett kerámia.
Színe piros, barna, vagy szürke.
A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45 fok.
Lapos tető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, kivételt képez a rézlemez, horganylemez, mely legfeljebb tetőrészlet kiegészítést képezhet.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető.
Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőség: általános levegő tisztaságvédelmi övezet Zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
Lf-2 építési övezet
Falusias szalagtelkes lakóterület
14. § Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II.
sz. táblázatban előírtaknak.
a.) Lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
b.) Az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető meg.
c.) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
d.) Amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 800 m2 -t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
e.) Bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.
II. sz. táblázat
Övezet |
Beépítési |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb telek szélesség |
Legna gyobb beép ítettség ** |
Legnagyobb építmény magasság |
Zöldfelület legkisebb |
Lf-2 |
O |
800 m2 |
14 m |
30% |
4,5 m |
|
SZ* |
800 m2 |
14 m |
30% |
4,5 m |
40% |
*Szabadon álló beépítés csak saroktelken alakítható ki.
** A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
300 m2 -ig |
100 m2 |
|
300- 400 m2-ig |
120 m2 + a 300 m2feletti rész |
25 |
400 -500 m2-ig |
130 m2 + a 400 m2feletti rész |
20 |
500 m2-től |
140 m2+ az 500 m2feletti rész |
15 |
-limitálva további 100 m -enkénti teleknövekmény eseték 5 %-kal csökken a beépíthetőség
2.) A telekhasználat belső határvonalai
Lakó- és gazdasági udvar határvonala
Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert határvonala
Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 50,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.
3.) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.
4.) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tároló építmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
5.) Egyéb előírások:
Utcai homlokzaton 8 m-nél szélesebb lakóház nem jeleníthető meg.
Lábazatképzésnél
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, (rikító erős színek nem alkalmazhatók)
Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet. Nem alkalmazható külső falburkolásra csempe, fém és eternit.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan jeleníthető meg.
Az utcai homlokzaton két ablak jeleníthető meg, harmadik ablak legfeljebb a tornác utcai homlokzat lezárásánál létesíthető. Az ablakok max. mérete 1,20 x 1,50 m , „T „osztással.
Az ajtóméret max. 2,00 x 2,40 m.
Műanyag nyílászárók nem alkalmazhatók.
Szalag ablak, erkély, loggia utcai homlokzaton nem jeleníthető meg.
Tornác építése az építési helyen belül beszámítva építhető fából, illetve kő, vagy tégla oszlopsorral a helyi hagyományoknak megfelelő formában.
Tetőszerkezet kialakításánál
A tető anyaga cserép, vagy pikkelyszerű égetett kerámia.
Színe piros, barna, vagy szürke.
A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 3545 fok
Lapos tető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, kivételt képez a rézlemez, horganylemez, mely legfeljebb tetőrészlet kiegészítést képezhet.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető.
Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőség: általános levegő tisztaságvédelmi övezet
Zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
Vegyes terület
15. § A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
A vegyes terület lehet:
Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet.
15/A. §
Tájbaillesztés
(1) A tájbaillesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(2) Egyéb tájvédelmi előírások:
a) A felszínformákat, terepfelszínt az ingatlan építése és használata során lehetőség szerint egyaránt meg kell őrizni.
b) A kialakításra került rézsűk 6/4 –nél (34 fok )meredekebbek nem lehetnek.
c) Nyilvántartott régészeti lelőhely a területet nem érinti, amennyiben a földmunkák végzése során mégis régészeti lelet kerül elő, a hatályos és vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
d) Közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetését kell előtérbe helyezni, különös tekintettel ajánlott a villamos energia, és távközlés vezetékeinek földkábelbe helyezése.
e)Az épületek, építmények környezetének rendezése során ápolni kell a gyepes felületeket, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet. Az őshonos növények alkalmazásának legyen prioritása.
Településközpont vegyes terület általános előírásai
16. § .
l.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintú igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
-lakóépület
-igazgatási épület
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-egyéb közösségi szórakoztató épület
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény
-parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg
3.) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
-Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
-Termelő kertészeti építmény
4.) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
5.) A műemlékileg védett, a műemléki környezet és a helyi értékvédelmi területen belül csak vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész tervezhet. Uj beépítések esetén - a látványvédelem érdekében - a beépítést és annak mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasság értékét, illetve az építészeti kialakítást az ezekre vonatkozó előzetes elvi építési engedélyezési tervben kell tisztázni. Az elvi engedély kiadásának feltétele, hogy a tervet a műemléki szakhatósággal egyeztetni kell .
Vt-1, Vt-2
A településközpont vegyes terület
Jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
17. § .
1.) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
a.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább :200 utcakép készítésével kell bemutatni.
b.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
c.) Meglévő, kialakult, 10-14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak maximum 4,0 m lehet.
d.) Közterület felőli telekhatáron maximum 0,9 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető. A kerítés mezők és kapubejárók tagolása a helyi építő kő felhasználásával falazott, fedkővel lezárt oszlopok legyenek.
e.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
f.) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1 ha terület nagyságig helyezhető el.
g.) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
2.) Egyéb előírások:
Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
Közművesítés: teljes körű
III. sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-magasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Vt- 1 |
O |
K(400) m2 |
30% |
4,5 m |
30% |
Sz |
K(400) m2 |
30% |
4,5 m |
30% |
|
Vt-2 |
K(400) m2 |
K(30 %) |
K (6,5 m) |
10 % |
K: kialakult érték
A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:
Lábazatképzésnél
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél
Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, (rikító erős színek nem alkalmazhatók)
Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan jeleníthető meg.
Tetőszerkezet kialakításánál
A tető anyaga cserép, vagy pikkelyszerű égetett kerámia. Színe piros, barna, vagy szürke.
A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.
A tetőfelületen önálló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
Csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény ( a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben ) megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal.
Tető hajlásszög 35-45 fok Lapos tető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható. Műanyag előtető nem építhető
Gazdasági területek
18. § A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
A gazdasági terület lehet:
- Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
A Gazdasági terület általános előírásai
19. §
.
1.) A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékĹí védőtávolságra vannak.
2.) A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
3.) A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók:
átrakó építmény, mérlegház
üzletház
raktár
szociális helyiség építménye
üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
szolgálati lakó és szállásépületek
terület ellátó alapfokú intézmény
üzemanyagtöltő
termék vezeték
nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
termelő kertészeti építmény
4.) A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók:
garázs
kirakat szekrény
tüzelőanyag tároló
kazánház
5.) A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények:
süllyesztett rakodó
mérlegház
tüzelőanyag tároló
pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
6.) A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEAOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:
alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
élőállat nagykereskedelem
nyers-félkész bőr nagykereskedelem
energiahordozó nagykereskedelem
fém-, érc, nagykereskedelem
fa, -építőanyag. -szaniter nagykereskedelem
vasárú szerelvény nagykereskedelem
vegyi árú nagykereskedelem
egyéb termelési célú termék nagykereskedelem
hulladék nagykereskedelem
akkumulátorgyártás
ércdúsító
bányaüzem
lőporgyártás
lakk és festékgyártás
műtrágyagyártás
atomenergiai létesítmény
izotóp labor
veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem
fehérje-feldolgozó üzem
zsírfeldolgozó üzem
azbesztgyártás
cellulózgyártás
kőolaj és földgáz feldolgozó
grafitgyártás
foszgéngyártás
gyógyszergyártás
növény-védőszer gyár
klórgyártás
kokszoló mű
7.) Nem kerülhet az ipari területre:
vörös iszap-tároló
zagytér
veszélyes hulladéklerakó
8.) Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre:
téglagyár
műanyag feldolgozó
nyomtatott áramkör előállító üzem
üveggyártó
nehéz gépjárműjavító
9.) A kereskedelmi szolgáltató területen (Gksz) a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).
10.) Az egyéb ipari területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).
11.) A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
12.) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!
13.) Egyéb előírások:
Levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület
Közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Gmg
Mezőgazdasági iparterület ( birtoktest központ)
20. § 1.) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás folyik.
2.) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak
3.) A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken (a szabályozási terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken) majorok számára új terület nem alakítható ki.
4.) A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható.
5.) A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető.
6.) Az egyéb élelmiszer-feldolgozó üzemek területén állattartás csak a közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehetséges.
7.) Egyéb előírások:
Levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
Közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
8.) Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m.
IV. sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építményma assá |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Gmg |
Sz |
1000 m2 |
40 % |
(T) |
30% |
Különleges területek
21. § 1 Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
2.) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
Sportpálya (Ksp),
Temető (Kt),
Lovas panzió (KI )
Camping (Kc)
V. sz. táblázat
Övezet jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építménymagasság |
Kt |
Működő temető |
sz |
|
5% |
(K)7,5 m |
Ksp |
Sportpálya |
sz |
|
10% |
T |
Kc |
Camping |
sz |
|
20% |
4,5 m |
KI |
Lovas panzió |
sz |
|
20% |
4,5 m |
K-kialakult
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
A közlekedési területek általános előírásai
22. § [.]
1.)
Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével - a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos főút esetén |
30 m |
Országos mellékutak esetén |
22 m |
Helyi gyűjtő-utak esetén |
16-22 m |
Külterületi fő dűlőutak esetén |
12 m |
Kiszolgáló utak esetén Kerékpárút esetén |
10 m |
2.) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a.) Közlekedési létesítmények
b.) Közművek és hírközlési létesítmények
3.) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
4.) Figyelembe kell venni, továbbá:
- az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet
- az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.OI.)
KM sz. rendeletet
- a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet
-
Közműlétesítmények, közműellátás
23. § 1.) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2.) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
3.) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
4.) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak — szükség esetén — egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
5.) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
6.) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
7.) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
8.) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
9.) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
10.) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
11.) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként — szigorúan ellenőrzötten kivitelezett — zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c.) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e.) Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek part éleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások part éleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek part éleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv, karbantartás számára szabadon hagyandó.
f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
12.) Villamosenergia-ellátás
a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b.) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
13.) Gázellátás
a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
14.) Távközlés
a.) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b.) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c.) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
24. § 1.) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
2.) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
3.) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
4.) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése Távbeszélőfülke elhelyezése
Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
5.) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
6.) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
7.) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Z
Zöldterületek
Altalános előírások
25. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. §. alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
Közparkok területe
26. § 1.) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
2.) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
3.) Az övezetbe elhelyezhető:
Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
A terület fenntartásához szükséges épület.
Pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).
Erdőterületek Altalános előírások
27. § 1.) A legmagasabb szintú vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi LIV. törvén
2.) A település igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
Ev védelmi célú erdő
Eg gazdasági célú erdő
Evt természetvédelmi célú erdő
Ev
Védelmi rendeltetésű erdők
28. § 1.) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
2.) Területükön építmények nem helyezhetők el.
Gazdasági erdők
29. § 1.) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.
2.) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.
3.) A maximális építménymagasság 3,5 m lehet. Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
Evt
Természeti területek erdői
30. § a.) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.
b.) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak melyeket az építési hatósággal történő egyeztetés révén kell hatósági határozatban érvényesíteni.
Védelmi célú területek
31. § A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló természeti területeken és védett területeken területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
Má
Mezőgazdasági területek
Altalános előírások
32. § 1.) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
2.) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-l (jellemzően) szántó művelésű terület — extenzív terület
Má-E (jellemzően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület extenzív terület
Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények
3.) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Má-l
(jellemzően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésú terület
33. § 1.) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon — viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
2.) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.
VI. sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építménymagasság |
Má-l |
Sz |
6000 m2+10 ha |
3% |
4,5 m |
3.) A BNP. védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint az Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.
Má-E
(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésú terület
34. § 1.) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
2.) Tanya és farmgazdaság 6000 m építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.
VII. sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építménymagasság |
Má-E |
Sz |
6000 m2+10 ha |
3% |
4,5 m |
3.) A BNP. védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.
V-1, V-2, V-3
Egyéb terület Vízgazdálkodási terület
35. § 1.) V-l jelű övezetbe tartozik a Hernád-folyó, partja és közvetlen környezete.
2.) Területükön építmények nem helyezhetők el.
3.) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek
V. Fejezet
A környezet védelmére vonatkozó előírások
36. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995. évi LIII. törvény alapján helyi környezetvédelmi programot kell készíteni.
2.) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza, melynek előírásai be kell tartani.
3.) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
4.) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
5.) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.
6.) A 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet szerint a település a „A” ( fokozottan érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1
Levegőtisztaság védelem
37. § 1.) Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001 .(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak / 10/2001.(IV.19./ KöM rendelet és a 14/2001. (V .9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 3.) KöM , valamint a 23/2001 (XI.13.) KöM rendelet előírásainak megfelelő levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani.
2.) A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe tartozik.
3.) A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4.) A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása — légszennyezettségre gyakorolt hatása kielégíti az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket és környezetveszélyeztetést nem okoz.
5.) Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató-, ipari-, és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
6.) A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A képviselő-testületnek - a szakbizottság javaslatára - az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó határozatban meg kell nevezni, hogy a tanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie. Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.
7.) A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.
Zajvédelem
38. § A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó - 8/2002 (111.22.) KöM- EüM együttes rendelet - szerinti határértéket nem haladja meg.
A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/ 2002 (111.22.) KöM- EüM együttes rendelet szabályozza.
A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
Vízvédelem
39. § 1.) Vízvédelmi szempontból be kell tartani a vízgazdálkodásról szóló többször módosított 1995. évi LVII. törvényben, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben, a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben, illetve a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat. Engedélyező hatóság az ÉKÖVIZIG.
2.) A távlati vízbázisok védelme érdekében betartandóak a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglalt előírások.
3.) A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását területfelhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani , hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
4.) Figyelembe kell venni a Nemzeti Település Szennyvízelvezetési és tisztítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségéről szóló 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet előírásait, továbbá a 205/2001. (X.26.) Kormányrendelet az egyes vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok módosításáról , valamint a csatorna bírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet előírásait , valamint az ÉVIZIG által kiadott vízjogi engedélyben foglaltakat.
Figyelembe kell venni továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet, továbbá a vízgyĹíjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004.(VII.21.) Kormányrendelet rendelkezéseit.
Földvédelem
40. § 1.) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken I ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül.
2.) A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról az 1993. évi XLVIII. törvény alapján gondoskodni kell. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után a BNPI előírása érvényes.
3.) A bányatelek területén történő építési célú telekalakításnál, illetve a telekingatlan beépítésénél figyelembe kell venni az 1993 évi XLVIII. Bányászatról szóló törvényt és az annak végrehajtásáról szóló 209/1998. (XII. 19.) számú Kormány Rendeletet. Bánya telekhatáron belül, illetve alábányászott területen építményt elhelyezni csak a bánya vállalkozó hozzájárulásával, talajmechanikai és bányageológiai szakvélemény és statikai terv alapján meghatározott módon (pl. lemezalapozás, vasbeton koszorú építésével) lehet.
4.) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
5.) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.
6.) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
7.) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdőművelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén.
Természet és tájvédelem
A Zempléni Tájvédelmi Körzet vonatkozó előírásai
41. § (1) Kiemelt oltalmában részesül védett természeti területek övezete:
a.) Országos jelentőségĹí védett természeti területek és értékek övezete:
Zempléni Tájvédelmi Körzet /továbbiakban ZTK/, az (1/1984. (XII. 13.) OKTH sz. rendelkezés szerint, PÁNYOK távlati bővítési területtel érintett
b.) Források — Az 1996. évi LIII. törvény 23. §. értelmében valamennyi forrás, amelynek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet országos jelentőségű természeti értékként kiemelt oltalomban részül. (A tervezési területen forráskataszter készítendő
c.) Fokozottan védett területek alövezete a ZTK területén nem érinti a települést , kivéve az Ex lege védett területek.
(2) Ökológiai hálózat övezete
a.) A ZTK és térsége ökológiai hálózata a védett természeti területek, védőövezeteik, a tőlük elkülönülő természeti területek és megóvandó természetközeli élőhelyek, valamint ezek között kapcsolatokat biztosító ökológiai folyosók rendszere. Országos jelentőségű elemei az országos területrendezési tervben kerülnek meghatározásra
b.) Térségi jelentőségű elemeit az országos hálózat kijelölését elemeit a települések követően, ahhoz kapcsolódóan kell megállapítani. A hálózat nemzetközi jelentőségű eleme a patak.
(3) Érzékeny természeti területek övezet
Az 1996. évi LIII. törvény 53. § (3) bek. c) pontban foglaltak alapján érzékeny természeti területeket lehet kijelölni. A térségben érzékeny természeti területként kell kezelni a ZTK területén belül fekvő valamennyi mezőgazdasági termesztő felületet, művelési ágtól független /országos viszonylatban jelentős, fontos kategóriában/, valamint a ZTK-n kívül fekvő valamennyi gyepgazdálkodási területet és a hagyományos, kisparcellás, extenzív művelésű gyümölcsös ültetvényeket. A természetvédelmi támogatások rendszerében támogatni kell ezen területeken a természetkímélő gazdálkodást.
(4) Erdőrezervátumok övezete
A KTM-FM Országos Erdőrezervátum Bizottság által kijelölt, a ZTK-ba eső erdőrezervátumok jelenleg nem érintik a települést.
Az erdőrezervátumokban, illetve azok magterületein a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. §, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény előírásait kell tartalmazni.
(5) Védett természeti területek védőövezetének övezete
a.) Az 1996. évi LIII. törvény 30. §-ban foglaltak alapján a vonatkozó országos jogszabály megszületéséig ideiglenes védőövezetként kell kezelni a Zempléni Tájvédelmi Körzet határától mért 500 méteres területsávot, az egyéb országos jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 300 méteres területsávot, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 100 méteres sávot.
b.) A védőövezetekben a természetvédelmi hatóság engedélyezéséhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét az országos jelentőségű védett természeti területek esetében miniszteri, helyi jelentőségű védett természeti területek estében települési önkormányzati rendelet szabályozza.
c.) Az ideiglenes védőövezet kijelölése a mezőgazdasági és az erdő területfelhasználási egységekben nem jelenti a területhasználat korlátozását.
(6) Tájkép- és hagyományos táj szerkezet védelem övezete
a.) Különleges tájképi értéke továbbá kultúrtörténeti és idegenforgalmi jelentőségű, hagyományőrző táj szerkezete miatt védendő tájrészletek övezetébe tartozik:
b.) A ZTK-n belül, azaz kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területen.
Ezekben a tájrészletekben a beépítésre szánt területet növelni nem szabad. A településrendezési tervekben meg kell határozni az adott település építészeti karakterétől függően az engedélyezhető épületek jellemző paramétereit.
c.) A kiemelt oltalom alatt álló területeken kívül:
Az övezetben a jelenlegi tájkaraktert meg kell őrizni, azt jelentősen megváltoztatni vagy a településképet és a település sziluettet zavaró létesítményeket elhelyezni tilos.
(7) Egyedi tájérték védelme
Az 1996. évi LIII. törvény 6. § 3-5. bekezdések értelmében védelemben kell részesíteni az „egyedi tájértékeket”. (Az egyedi tájértékeket megállapítása és nyilvántartásba vétele az illetékes természetvédelmi hatóság feladata. A terv lezárásáig a ZTK térsége az egyedi tájértékek nyilvántartásba vétele nem történt meg). Az egyedi tájértékek jegyzékét az illetékes természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a településrendezési tervben kell szerepeltetni. A védelmükre vonatkozó előírásokat a helyi értékvédelmi rendeletekben kell megadni.
(8) Egyéb általános természetvédelmi- tájvédelmi előírások
-A védelmi rendeltetésű erdő területeken épületet elhelyezni nem lehet (OTÉK, 28. § (3) bek.) -A vadon élővilág védelmében az 1996. évi LIII. törvény 8-14 §-ok előírásait kell alkalmazni. -Az élőhelyek általános védelmében az 1996. évi LIII. törvény 16-18. §-ok előírásait kell alkalmazni.
-A természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályokat az 1996. évi LIII. törvény 21. §-ának előírásai szerint kell alkalmazni.
-A kiemelt oltalomban részesülő fentebb felsorolt természeti területekre vonatkozó egyéb szabályokat az 1996. évi LIII. törvény 31-52. §-ban foglaltak szerint kell alkalmazni.
-A védett természeti területekre a 1996. évi LIII. törvény előírásai értelmében kezelési (fenntartási) tervet kell készíteni. A védett területeken megengedett tevékenységeket, területhasználatokat, azok korlátozását illetve szabályozást a kezelési (fenntartási) tervek tartalmazzák. Az országos jelentőségű védett területek kezelési tervét az illetékes természetvédelmi hatóság, helyi jelentőségű védett területek fenntartási tervét a települési önkormányzat készíti és hagyja jóvá.
Hulladék-elhelyezés
42. § Hulladék-felügyeleti szempontból a település területén végzett tevékenységek során keletkező, a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete alapján meghatározott veszélyes hulladékokkal kapcsolatos előírásokat a 98/2001. (VI. 15. ) Kormányrendelet határozza meg.
2.) Az üzemelő hulladéklerakók teljes körú környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tarthatók fenn.
3.) Az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig a 41/1997. (V. 18.) FM. Rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzatot kell figyelembe venni.
4.) A kommunális eredetú hulladékok szelektív gyűjtéséről a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény alapján kell gondoskodni.
5.) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 35. §. (1) pontja szerint a település önkormányzatának az országos területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére vonatkozóan helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia. A tervet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VII. 15.) Kormányrendelet előírási szerint kell elkészíteni.
6.) Ösztönözni kell a település lakóit a komposztálási technológia elterjedésére a saját kiskertjükben, hogy a kommunális lerakóra minél kevesebb biológiailag lebomló hulladék kerüljön, ezáltal a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény előírásai és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv teljesítése lehetővé váljon.
Környezetbiztonság
43. § A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni:
A 110/2003. (V11.24.) Kormányrendeletben, illetve a 2/1971. (IV .28.) NIM rendeletben foglalt nyomástartó berendezések, létesítmények, rendszerek biztonságával kapcsolatos előírásokat.
A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben és a végrehajtásról szóló 180/2002. (V111.23.) Kormányrendeletben foglalt villamos csatlakozó, összekötő és fogyasztói berendezések biztonságával kapcsolatos előírásokat. 1 1/1994. (111.25.) IKM rendeletben foglalt éghető folyadékok és olvadékok tartályainak biztonságával kapcsolatos előírásokat.
Az 1994. évi XLI. törvényben, illetve az 1/1977. (V1.6.) NIM rendeletben foglalt olaj- vagy gázüzemű berendezések biztonságával kapcsolatos előírásokat.
A gázüzemű járművek üzemanyag-ellátó berendezéseiről szóló 6/1993. (V. 12.) IKM rendeletben megfogalmazott biztonsági előírásokat.
A településkép és táj védelme
44. § 1.) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Kormányrendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
2.) A természeti értékek védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és Az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény előírásai betartandók.
3.) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
4.) Külterületi közutak és jelentősebb külterületi dűlőutak mentén a hiányzó fasorokat pótolni kell.
5.) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken a természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
6.) Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
7.) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
8.) Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
9.) Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfák) telepítését kerülni kell. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat.
10.) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők.
Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
Az épített környezet védelme
45. § l.) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg
2.) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
3.) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
4.) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
Építészeti értékvédelem
46. § l.) A helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását az építészeti örökség védelméről szóló rendelet tartalmazza.
2.) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján:
a. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
b. 16/2001 .(X. 18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról
3.) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.
4.) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
- A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
- A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
- A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
5.) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
a) Epítési anyaghasználat
1. Lábazatképzés
Kő, mĹíkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető
A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.
b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor
A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyag-használatában, tetőformájában.
6.) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
7.) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
8.) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.
9.) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
10.) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően - műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges
A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények
47. § l.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
2.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
-a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
-közérdeket nem sért,
-az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
48. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozási terv tartalmazza.
49. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
50. § l.) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk ese ében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási Ilendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-a szabályozza.
2.) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
Záró rendelkezések
51. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 14/2008. (XII. 01.) rendelet hatályát veszti.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Pányok Község Önkormányzat Képviselőtestületének a 5/2009. (VI. 05.) számú önkormányzati rendelete mellékletét képező szabályozási tervlapoknak a jelen módosításokkal érintett részei helyén, a jelen rendelet mellékletét képező SZM-1/2016-05, és SZM-2/2016-05 számú tervlapot kell alkalmazni.
1
Az 1. melléklet a Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
2
A 2. melléklet a Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
3
A 3. mellékletet a Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.