(1) E rendelet hatálya Sajóecseg község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az 1997. évi LXXVII., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított törvény ( a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, a 253/1997.(XII.20.) számú, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított kormányrendelet (a továbbiakban OTÉK előírásai), illetve a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv , a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(3) A lakóterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni. Amennyiben a területek belterületbe vonása elmarad, úgy azok beépítésre szánt területként kezelendők, amelyekre a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás az érvényes.

(4) A belterületbe vonás feltétele, hogy a belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez, illetve szigetszerű belterületbe vonás esetén a terület nagysága legalább 5 hektár legyen.

(5) A tényleges belterületbe vonások előtt Képviselőtestületi döntést kell hozni, mely tisztázza a belterületbe vonás műszaki és egyéb feltételeit, a belterületbe vonás költségvonzatait, és a belterületbe vonás költségviselésének feltételeit. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat a tulajdonosokra előzetes megállapodás alapján átháríthatja.

(6) A nagyobb összefüggő területek belterületbe vonása és beépítése előtt a terület tulajdonosának szükséges elkészíttetnie a területre vonatkozó területismertető talajmechanikai szakvéleményt, illetve a vízrendezés, a csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tanulmánytervet.

1.¹ (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint az alábbi beépítésre szánt területek kerületk kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le. 1. lakóterület, ezen belül 1.1. kisvárosias lakóterület: Lk 1.2. kertvárosias lakóterület: Lke 1.3. falusias lakóterület: Lf 2. gazdasági terület, ezen belül egyéb iparterület: Gip 3. különleges terület K, ezen belül 3.1. nagykiterjedésű közmű terület 3.2. mezőgazdasági üzemi terület

(2)²³ A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint az alábbi beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésesre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le. 1. közlekedési és közműterületek, ezen belül 1.1. közutak: Köu 1.2. kötöttpályás közlekedési területek: Kök 2. zöldterületek, ezen belül közpark: KP 3. erdőterület, ezen belül 3.1. védelmi erdő: Ev 3.2 korlátozott használatú védelmi célú erdő:Evk 4. mezőgazdasági területek, ezen belül általános mezőgazdasági terület: Má 5. vízgazdálkodási terület: V 6. különleges terület: K 6.1. sport és szabadidőcentrum területe 6.2. temető terület 6.3. nagykiterjedésű közmű terület 6.4. hulladékkezelő terület

(1) A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.

(3)⁴ Törölve

(4)⁵ A tervezett kerékpárút tengelye kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül a vonatkozó közlekedési jogszabályok alapján szabadon elhelyezhető, kiépíthető.

(1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (Szabályozási Terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(3) A közművesítettség mértéke: a ) A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült, ott kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót (gyűjtő) üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra (gyűjtő) engedélyt kiadni nem lehet. b ) A lakó- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatornahálózat kiépült, ott kötelezően rá kell kötni, a zárt rendszerű szennyvíztározót (gyűjtő) üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra (gyűjtő) engedélyt kiadni nem lehet. c ) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt csak legalább részleges közműhálózat kiépítése vagy azokat pótló berendezések kiépítése esetén lehet.

(4) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.

(5) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történik. Ilyen esetben – a kialakult rend szerint – egyes területfelhasználási egységek illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.

(6) A használat és építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(7) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

(8) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

(1) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető.

(2) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(3) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.

(4)⁷ Törölve.

(5)⁸ Energiatermelési célú szélerőmű, szélturbina csak külterületen, ezen belül csak mezőgazdasági területen vagy birtokközpontokon illetve ipari rendeltetési zónában helyezhető el, az alábbi feltételekkel:

(6)⁹ Törölve.

(7)¹⁰ Törölve.

(1) A telekalakítás a szabályozási tervnek, a helyi építési szabályzat övezeti előírásainak megfelelően végezhető.

(2) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

(3) Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakítható.

(4) A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területeken új építési telkek kialakítása csak az övezeti szabályozásban megadott feltételek teljesülése esetén a vízrendezés, terület előkészítés elvégzése után lehetséges.

(5) Kialakult teleknél, nem párhuzamos telekhatárok esetén a telekosztás akkor engedélyezhető a telekosztásra vonatkozó egyéb előírások betartásával, ha a telek szélessége az övezetre előírt legkisebb telekszélesség méretét az építési hely vonalában bárhol eléri vagy meghaladja.

(6) Kialakult telek akkor is megosztható (átmenő telek, saroktelek vagy egyéb különleges helyzet), ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélessége vagy telekmélysége nem biztosítható, de a megosztás utáni telekterületek megfelelnek az övezeti szabályokban megadott minimális telekterület értékének, és a megosztás után a telkek az egyéb általános és övezeti szabályok betartása mellett beépíthetők.

(7)¹¹ Törölve

(8) Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket.

(9)¹² Törölve

(1) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

(2) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(3) Lakóterületen az övezetre meghatározott minimális telekterület vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

(4) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(5)¹³¹⁴ Törölve.

(6)¹⁵ Törölve.

(7) A lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően

(8) Előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:

(10) A lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével: OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD

(11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(12)¹⁸ Törölve.

(13)¹⁹ Törölve.

(14)²⁰ Törölve.

(1) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.

(3) Ha a zónába eső, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzői az (1) bekezdésben rögzített előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni: » ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítandó, de a beépítettség nem növelhető, és az épület(ek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a tetőtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bek. előírásait kell alkalmazni. » ha a telek méretei nem felelnek meg az előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási terv alapján történő közterületi határ-rendezést kivéve-tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. » ha az építmény(ek) magassága meghaladja a megengedettet, a meglévő építmények megtarthatók és bővíthetők, de a bővítmény magassága nem haladhatja meg az előírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni. » ha az övezetben előírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult beépítettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a „túlépítettség” mértékével csökkenthető.

(4) Kialakult előkert megtartható, amennyiben a telken lévő épület megtartásra kerül.

(5) A helyi értékvédelmi területen belül elhelyezkedő területek saroktelkein csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

Törölve.

(1)²³ A szabályozási terven Lk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kisvárosias lakóterületek. A terület rendeltetési előírásai:

(2)²⁶ A kisvárosias lakóterület kiegészítő funkcionális szabályozása: a) b)

(3) Az új rendeltetési egységekhez tartozó parkoló szám elhelyezését biztosítani kell.

(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.

(2) A kertvárosias lakóterületen belül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3) A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: Lakó és gazdasági udvar zónája - Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. - Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető. - Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Gazdasági kert és zóna - Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna. - A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. - Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető. - Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. 3. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (7) bekezdés szerint. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

(2) A falusias lakóterületen belül sportépítmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(4) A lakóépületeket, melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

(5) A terménytárolás céljára használatos melléképületek építménymagassága legfeljebb 7.5 m lehet.

(6) A falusias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: 1. Lakó és gazdasági udvar zónája - Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. - Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető. - Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. 2. Gazdasági és kert zóna - Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna. - A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. - Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter , akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető. - Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

(7) A 3000 négyzetméter feletti telekrész a beépítettségi mérték kiszámításakor nem vehető figyelembe.

(1) A gazdasági területek sajátos használatuk szerint egyéb iparterületek (Gip).

(2)²⁷ Gazdasági területen egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el, de a létesítményt kiszolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók elhelyezhetők.

(3) Az egyéb iparterületi besorolású Gip gazdasági területeken belül az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások elhelyezhetők.

(4) Az övezetekben a termelői állattartás nem megengedett.

(5) A Gip övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.

(6) A biológiai aktivitási mérleg egyensúlyának megteremtéséhez az újonnan kialakítandó Gip övezetekben a telekhatár mentén egybefüggő zöldsávot kell telken belül kialakítani (Gip/Z).

(7)²⁸ Gip/Z - Egyéb iparterületen belül kijelölt védő-zöld területek, a telek kötelezően zöldfelülettel fedett területrészei.

(1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.

(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

(3)²⁹³⁰ A különleges területek övezeti szabályozása:

Törölve.

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott → Köú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak, → Kök jelzésű területei, melyek vasúti létesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.

(2) A magánút csak közúthoz csatlakoztatható.

(3) A község területén az úthálózat szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(4)³⁴ Törölve.

(5)³⁵ Törölve.

(6)³⁶ Törölve.

(7)³⁷³⁸ A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

(8)³⁹ Törölve.

(9) Az úthálózati rendszer szükséges fogalom meghatározásait a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke: Lakóterület teljes közművesítés Gazdasági területek Kereskedelmi és szolgáltató területek, egyéb ipari területek teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés Különleges területek részleges közművesítés

(3) Kialakult és újonnan kialakítandó építési övezetekben új telekbeépítések, felújítások és átépítések engedélyezése során a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás.

(4)⁴⁰ Törölve.

(5)⁴¹ Törölve.

(6)⁴² Törölve.

(7)⁴³ Törölve.

(8)⁴⁴ Törölve.

(9)⁴⁵ Törölve.

(10)⁴⁶ Törölve.

(11)⁴⁷ Törölve.

(12)⁴⁸ Törölve.

(13)⁴⁹ Törölve.

(14)⁵⁰ Törölve.

(15)⁵¹⁵² Törölve.

(1) A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg.

(2) A zöldterületen elhelyezhetők a pihenést szolgáló építmények.

(3) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni. Létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet.

(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tűnteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.

(3) Mezőgazdasági területek besorolása: Általános mezőgazdasági terület, jele Má.

(4)⁵³⁵⁴ A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.

(1)

(2)⁵⁶ Törölve.

(3) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmény helyezhető el.

(4) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.

(5)⁵⁷ Törölve.

(1)^58596061 A különleges beépítésre nem szánt területek övezeti szabályozása:

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása⁶²⁶³:

(1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a működés/tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.

(3) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4)⁶⁴ Törölve.

(5) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni.

(6) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(7) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(8)⁶⁵ Törölve

(1)⁶⁶ Törölve

(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

(3)⁶⁷⁶⁸ Törölve.

(4)⁶⁹⁷⁰ Törölve.

(5)⁷¹⁷² Törölve.

(6)⁷³⁷⁴⁷⁵ Törölve.

Törölve.

Törölve.

Törölve

Törölve.

(1) A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. Területi lehatárolásukat a T-2 jelű külterületi és a T-3 jelű belterületi szabályozási tervlap jelöli ki.

(2)⁸⁴ Törölve.

(3)⁸⁵⁸⁶ Törölve.

(4)⁸⁷⁸⁸ Törölve.

(5)⁸⁹ A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítésről a települési főépítész gondoskodik.

Törölve

Törölve

Törölve

Törölve.

Törölve.

Törölve.

(1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

(2) A terven jelölt beültetési kötelezettség az építési telek esetében a tulajdonost, a közlekedési területen az út kezelőjét terheli.

(3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.

(4)¹⁰² A beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 4. sz. mellékletben felsorolt beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettség kerül megállapításra.

(5)¹⁰³¹⁰⁴ A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg.

Törölve.

(1) Jelen rendelet és a vele együtt alkalmazandó kül- és belterületi szabályozási tervek 2009.szeptember 26-án lépnek hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(2) A hatálybalépést megelőzően érkeztetett és jogerősen el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz.