Pálosvörösmart Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2009. (VII.27.) önkormányzati rendelete
Pálosvörösmart Község Szabályozási tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megalkotásáról
Hatályos: 2017. 03. 20- 2022. 01. 15
Pálosvörösmart Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2009. (VII.27.) önkormányzati rendelete
Pálosvörösmart Község Szabályozási tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megalkotásáról1
2017.03.20.
Pálosvörösmart Község Önkormányzata az 1997.évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésben meghatározott feladatának teljesítésére, a 7. § (3) c) pontja szerint a 9. §-ban előírt egyeztetési eljárásnak megfelelően a Pálosvörösmart község közigazgatási területére készített Helyi Építési Szabályzatot, valamint a mellékletét képező Szabályozási tervet az alábbiakban állapította meg.
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Pálosvörösmart község teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások (Étv. OTÉK stb.) mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával lehet.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
a) M 1:10000 léptékű Pv-SzT-01/2008,
b) M 1: 4000 léptékű Pv-SzT-02/2008,
c) M 1:4000 léptékű Pv-SzT-m1/2013
szabályozási tervlapokban foglaltakkal együttesen alkalmazandó.2
(5) Építési engedélyezési eljárás során a Tervtanács véleményét és hozzájárulását minden esetben meg kell kérni.
2. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
- a közterület és egyéb terület–felhasználási egységek határvonala
- építési határvonal
- az eltérő terület–felhasználási egységek határvonalai
- a terület–felhasználási kategóriák, a terület–felhasználási besorolás, övezeti besorolás
- a legnagyobb beépítettség mértéke
- a megengedett építmény magasság
- a minimális telekméret
- a kötelező beépítési vonal
(2)Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
(3)Az egyéb rendezési tárgyú elemek (megszűnő telekhatár, javasolt telekalakítás stb.) javasoltak, irányadók, azok a végrehajtási lehetőségek és igények szerint módosíthatók.
PÁLOSVÖRÖSMART község közigazgatási területe a településszerkezeti tervben és leírásban leírtaknak megfelelően nem változik, módosítására igény nem jelentkezett, nem ismert tehát nem tervezett.
(1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján gondoskodni kell, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2)A belterületből kicsatolandó és a belterületbe vonandó területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületből történő kicsatolást azonnal, a belterületbe vonást a konkrét fejlesztési igények figyelembe vételével, szakaszosan kell végrehajtani.
(3)A belterületbe vonásról azon ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia, akinek az érdekében történik. A belterületből kicsatolandó ingatlanok esetében a belterületi határ módosításáról az önkormányzat gondoskodik.
(4)A belterületből kicsatolandó és a belterületbe vonandó/vonható ingatlanok helyrajzi szám szerinti listáját – tájékoztató jelleggel – az 1. számú függelék tartalmazza.
A közigazgatási terület terület-felhasználási egységeinek tagozódása
(1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2)A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
(3)A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:
a.) lakóterület – kert városias
b.) lakóterület - falusias
c.) településközpont vegyes terület (kisvárosi karakterrel)
d.) gazdasági, kereskedelmi–szolgáltató terület
e.) különleges területek (temető, sport)
(4)A beépítésre nem szánt terület a következő terület–felhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület,
b.) zöldterület
c.) erdőterület
d.) különleges sportcélú terület
e.) különleges temető terület
f.) egyéb rendeltetésű terület
g.) mezőgazdasági általános rendeltetésű terület
h.) kertes területek, ültevények
(5)3 Belterületen egy ingatlanon csak 1 lakóépület helyezhető el.
(6)4 Belterületi telkek megosztása építési céllal csak akkor lehetséges, ha a megosztással kialakított építési telek teljes közműellátottsággal rendelkezik, és a Képviselőtestület határozattal hozzájárult a telekmegosztáshoz. További feltétel, hogy a megosztással kialakítandó telkek mindegyike belterületi úthoz csatlakozzon.
(7)5 Építési telek telekmegosztással történő kialakítása esetén a telek teljes közműellátottságának biztosításával járó mindennemű költségek a telek tulajdonosát terhelik.
(8)6 Pálosvörösmart község közigazgatási területére vonatkozóan építési engedély a Településfejlesztési Bizottság előzetes jóváhagyásával adható ki. Az építési engedélyezési eljárást megelőzően a tervdokumentációt és a műszaki leírást a Településfejlesztési Bizottsághoz jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A Településfejlesztési Bizottság megtagadhatja a hozzájárulás kiadását, ha a tervezett építmény a településképbe nem illik bele.
(9)7 Épített kerítés az úthoz tartozó árok szélétől legalább 3,0 méterre létesíthető.
(10)8 Fát kivágni csak a jegyző engedélyével lehet, a kialakult településkép megőrzése érdekében.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Alkalmazott jelölések és rövidítések
|
Építési övezet jele |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
(példák) |
m2 |
(Sz;O;Z;I) |
% |
m |
(t;r;k) |
% |
N,S |
Sz;c;t |
|
Lke-1 – L(akóterület), kertvárosias |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lf-1(2;3) – L(akóterület), f(alusias) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gksz–1(2;3) – G(azdasági), k(ereskedelmi) sz(olgáltató) terület |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vt-1 – V(egyes) t(elepülésközpont) |
|
|
|
|
|
|
|
|
1.A kialakítható legkisebb telekterületméret
2.A beépítés módja: Sz(abadonálló); O(ldalhatáron álló); Z(ártsorúan beépített); I(kres)
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke:
t- teljesen közművesített; r- részlegesen közművesített; k- közművesítetlen
6.A zöldfelület legkisebb mértéke (% és/vagy m2)
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határérték (Normál; Szigorított)
8.A terepszint alatti építmények z(árt) sz(ennyvíz)t(ároló); c(iszterna-csapadékvíz-tároló); t(ároló pince)
A kertvárosias lakóterület (Lke) – építési övezet
(1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak. Az övezetben az OTÉK 13. §-a szerinti épületek helyezhetők el.
a. a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de lakásonként legalább 250 m2 telekterületet kell biztosítani.
b. a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
c. amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 500 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
I. táblázat
Ssz |
Építési övezet jele |
1* |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7** |
8*** |
|
|
m2 |
(Sz;O;Z;I) |
% |
m |
(t;r;k) |
% |
|
|
|
Lke-11 |
600 |
O,Sz |
30 |
5,0 |
t |
50 |
N |
Sz;C;T |
(2)Egyéb előírások:
* A minimális teleknagyság új telekalakításnál, vagy meglévő telkek meg- illetve újraosztásánál tartandó, épület, építmény építéshatósági engedélyezésénél a kialakult állapot elfogadható.
** környezetvédelmi besorolások
- levegőminőség: védett I. általános levegőtisztaság védelmi besorolás
- zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
- rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
- lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő
- A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
*** zárt szennyvíztároló, csapadékvíz-tároló vagy alacsony igényszintű használatra alkalmas pince csak megalapozó talajmechanikai szakvélemény és megfelelően tervezett szigetelés mellett engedélyezhető.
1 – 17,0 méteres telekszélességig csak oldalhatáros beépítés engedhető meg. 17 méternél szélesebb építési telek esetén szabadonálló beépítés akkor engedélyezhető, ha mindkét szomszédos ingatlan felé tartani tudják a minimális oldalkerti méretet, azaz 5,0 métert.
(3)9 A Mátra úti lakóparkban a kialakított telkek tovább nem oszthatók.
(4)10 A Mátra úti lakóparknál törekedni kell az élő sövényes kerítés kialakítására.
A falusias lakóterület (Lf)– építési övezetei
(1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.
a. a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b. a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
c. amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 500 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
II. táblázat
Ssz |
Építési övezet jele |
1* |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7** |
8*** |
|
|
m2 |
(Sz;O;Z;I) |
% |
m |
(t;r;k) |
% |
|
|
|
Lf-1 |
600 |
O |
30 |
5,0 |
t |
50 |
N |
Sz; C; T |
|
Lf-2 |
900 |
O,Sz |
30 |
5,0 |
r |
50 |
N |
Sz; C; T |
(2)Egyéb előírások:
* A minimális teleknagyság új telekalakításnál, vagy meglévő telkek meg- illetve újraosztásánál tartandó, épület, építmény építéshatósági engedélyezésénél a ki alakult állapot elfogadható.
** környezetvédelmi besorolások
- levegőminőség: védett I. általános levegőtisztaság védelmi besorolás
- zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
- rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
- lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő
- A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
*** zárt szennyvíztároló, csapadékvíz-tároló vagy alacsony igényszintű használatra alkalmas pince csak megalapozó talajmechanikai szakvélemény és megfelelően tervezett szigetelés mellett engedélyezhető.
(3)Az építési övezetben az igazgatási, intézményi (közszolgáltatási), alapszolgáltatási, valamint egyházi célú épületek ingatlanain a beépítettség legfeljebb 10 %-kal túlléphető.
Különleges területek (Kt, Kü-p)
(1)A terület-felhasználási egységen a településszerkezeti leírás 8. pontjában megnevezett községi temető, építményei és a rendeltetésszerű használatához szükséges építmények helyezhetők el.
V. táblázat
Ssz |
Építési övezet jele |
1* |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7** |
8*** |
|
|
m2 |
(Sz;O;Z;I) |
% |
m |
(t;r;k) |
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kt |
5000 |
Sz |
5 |
- |
- |
70 |
N |
|
|
Kü-p |
500 |
Sz |
40 |
4,5 |
t |
30 |
N |
|
(2)A Kü-p, azaz „különleges pince” építési övezetben, a szőlészet borászathoz kapcsolódó, gazdasági, kereskedelmi és vendéglátási célú építmények helyezhetők el.
(3)A pince ingatlanok szomszédságában (mellette vagy felette) lévő 2 hrsz-ú közterületen – a közterületi funkciókat nem zavaróan – idegenforgalmi és vendéglátási célú építmények elhelyezhetőek, és számukra az V. táblázatban foglaltaknak megfelelően telkek alakíthatóak.
III. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közmű–területek (Köu, Kök)
(1)A közlekedési terület részét képezi:
- a 2419 számú Mátrafüred-Pálosvörösmart-Abasár összekötő út
(2)A Pálosvörösmart község területén haladó közlekedési területek megnevezését, szélességét és besorolását (hierarchiáját) a 2. számú függelék tartalmazza.
(1)Elsősorban a község területén az OTÉK 27. §-nak megfelelő, közhasználatú zöldfelületek, helyrajzi számokon nyilvántartott közparkok.
(2)Másodsorban a közterületeken és közutakon található, önálló helyrajzi számon nem szereplő zöldfelületek.
Mezőgazdasági terület (Má, Mk)
(1)A területen a településszerkezeti leírás 13. pontjának megfelelő építmények helyezhetők el, azaz olyanok, mely a terület rendeltetésszerű használatához szükséges
(2)Az építmények elhelyezésére, a megengedhető beépítési százalékra az OTÉK 29. §-nak előírásait kell alkalmazni, figyelembe a helyi rendeletekre a következő feltételekkel.
a.)…13
b.) A külterületen lakás nem létesíthető.
c.) A külterületen 50 m2 hasznos alapterületet meghaladó építmény építéséhez, az építtető költségére készített rendezési tervben kell tisztázni az építési helyet és a megengedhető beépítési határértékeket.
A külterületen fekvő mezőgazdasági és erdő területekre vonatkozó szabályozásnál Pálosvörösmart Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 9/2007. (VIII.08.) állattartási rendelete az irányadó. Az állattartási rendelet önállóan is módosítható, de a 9/2007. (VIII.08.) KT. rendelete a Településrendezési Tervre vonatkozó eljárási rend keretében módosíthatók.
(3)Az Má, azaz Mezőgazdasági általános (gyep, legelő, szántó) terület-felhasználási egységen a mezőgazdasági használathoz kapcsolódó épületek építmények az V. táblázatban foglaltaknak megfelelően helyezhetők el.
V. táblázat
Ssz |
Övezet jele |
1* |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7** |
8*** |
|
|
m2 |
(Sz;O;Z;I) |
% |
m |
(t;r;k) |
% |
|
|
|
Má |
1500 |
Sz |
3 |
7,5 |
r |
90 |
|
|
(4)Az Mk, azaz Mezőgazdasági kertes (szőlő, gyümölcsös) terület-felhasználási egységen a mezőgazdasági használathoz kapcsolódó épületek, építmények az VI. táblázatban foglaltaknak megfelelően helyezhetők el.
VI. táblázat
Ssz |
Övezet jele |
1* |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7** |
8*** |
|
|
m2 |
(Sz;O;Z;I) |
% |
m |
(t;r;k) |
% |
|
|
|
Mk |
720 |
Sz |
3 |
7,5 |
r |
90 |
N |
|
* A minimális teleknagyság új telekalakításnál, vagy meglévő telkek meg-, illetve újraosztásánál tartandó, épület, építmény építéshatósági engedélyezésénél a kialakult állapot elfogadható.
** környezetvédelmi besorolások
- levegőminőség: védett I. általános levegőtisztaság védelmi besorolás
- zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
- rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
- lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő
- A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
*** zárt szennyvíztároló, csapadékvíz-tároló vagy alacsony igényszintű használatra alkalmas pince csak megalapozó talajmechanikai szakvélemény és megfelelően tervezett szigetelés mellett engedélyezhető.
(5)Az Mkb, azaz belterületi „kertes mezőgazdasági” övezet hagyományos szőlő, gyümölcsös, illetve kertes mezőgazdasági célra szolgáló terület a belterületen az OTÉK 29. §-nak megfelelő használati lehetőséggel, de építési jogok nélkül. Az építési övezetben építmény nem helyezhető el.
(1)A területen a településszerkezeti leírás 12. pontjának megfelelő építmények helyezhetők el, azaz olyanok, mely az erdő rendeltetésszerű használatához szükséges. A község erdőterületeire vonatkozólag az országos szabályok (Étv.,OTÉK, Erdőtörvény stb.) alkalmazandók eltérő szabályozás nem indokolt.
(2)A község területén fekvő 07 hrsz-ú erdő ingatlant turisztikai célra kell hasznosítani az OTÉK 28. § (4) bekezdés 2. pontja szerint.
Egyéb terület (vízgazdálkodási) (V)
(1)Pálosvörösmart község közigazgatási területén a
- Csúrgó-patak,
- Tekeres-patak,
- Nagy-patak, valamint
- a tápcsatorna,
- a külön helyrajzi számon szereplő és
- a külön helyrajzi számon nem szereplő felszíni csapadékvíz-elvezető árkok
területe tartozik a vízgazdálkodási területhez.
(2)A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak Elvi Építési Engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.
(3)A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében 6,0 m-es parti sávot szabadon kell hagyni, ott állandó építmény, épület nem helyezhető el. A 6,0 méteres parti sávot az Vízgazdálkodásról szóló törvény értelmében az önkormányzat elidegenítheti.
(4)A vízgazdálkodási területeken jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a. a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b. segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c. biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
IV. Fejezet
Hálózati elemek előírásai
(1)Ivóvíz-vezeték hálózat
a.) Az alátámasztó munkarész-tervlapon ábrázoltak szerint. A település jól ellátott. A vízbázist forrás biztosítja. A hálózat körvezetékes, illetve a külsőterületeken végvezetékes. Állapota jó.
(2)Csapadékvíz elvezető rendszer a terven feltüntetettek szerint.
a.) A csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését folytatni szükséges.
(3)Szennyvízelvezető rendszer (az alátámasztó munkarészben foglaltak szerint.)
kiépített. A magas talajvíz miatt környezetvédelmi szempontból nélkülözhetetlen. A hálózat teljes körű ellátásra készül, azaz minden vízfogyasztó rákötése biztosítva lesz.
(1)Elektromos hálózat
a.) A település villamos energia ellátása sugaras rendszerű és teljes, a szolgáltató a jelentkező új igényeket is képes kielégíteni. A közvilágítási hálózat minden utcában kiépült. A betápláló vezetékeket és a belterületi 20 kV-os rendszer egy része felújításra szorul. Ennek köszönhetően a jelenlegi, községi energia igény biztonságosan kielégített.
b.) A föld feletti szerelvények, oszlopok jó karbantartásáról a falukép védelme érdekében mindig időben kell gondoskodni.
(2)Gázvezeték hálózat
Kiépült, helyi előírások nem szükségesek.
(1)Távközlési rendszer
A hálózat az ingatlanok előtt nagyrészt kiépült. Az önálló nyomvonalon vezetett légvezetéket kerülni kell. A kábeleket lehetőleg meglévő oszlopokon kell vezetni, illetve földben.
(2)Műsorszolgáltató rendszer
A hálózat részben kiépült. A nyomvonalak folytatására és felújítására vonatkozóan az 1.) pontban foglaltakat kell figyelembe venni.
V. Fejezet
A kulturális örökség védelmi előírásai
(1)A rendelet hatálya kiterjed a település meghatározott területeire, egyedi elemeire és műszaki létesítményeire, valamint azok környezetére.
(2)Pálosvörösmart község kulturális örökségvédelmi területei:
a. műemlékvédelmi övezetben
b. régészeti területek övezeteibe kerülnek besorolásra.
(3)A település önkormányzatának Képviselő-testülete a régészeti területek övezetét és ezek védőövezetét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatala jegyzéke szerinti nyilvántartás alapján állapítja meg.
(1)Pálosvörösmart községben országos műemléki védelemben részesülő objektum nem található.
(2)Az építészeti örökség helyi védelmének biztosítása érdekében a 3. számú függelék szerinti területet helyileg védett területként kell kezelni és nyilvántartani.
(3)Az építészeti örökség helyi védelmének biztosítása érdekében ezen építési szabályzat a helyi építészeti örökség védelmének egyedi létesítményeit a 4. számú függelék szerint állapítja meg és tartja nyilván.
(4)Az önkormányzat a helyi építészeti örökség védelme érdekében helyi, területi és egyedi építményeinek védelmét külön helyi rendeletben szabályozza.
(5)Az építésügyi hatóság a helyi védelemre tervezett épületen történő építési engedélyezési eljárások során elrendelheti:
a. az épület építéstörténeti kutatását,
b. az épületben esetleg meglévő üzletek kirakatszelvényeinek, kapuboltozatának megszüntetését vagy visszaállítását,
c. az épületen található művészeti értékű részletek szakértővel való felújítását,
d. az épületnek az illetékes tervtanács (települési vagy kamarai) által elfogadott kivitelű homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését.
Régészeti örökség védelme
(1)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyek jelenleg nem találhatók. 5.számú függelék.
(2)Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.
(3)A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
(4)A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek állapotromlását eredményezheti tilos. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága részére be kell jelenteni.
(5)A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(6)A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a kulturális örökség védelméről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó rendeletek alapján kell biztosítani.
(7)A régészeti terepbejárást a területileg illetékes múzeumi adattárára és gyűjteményére, valamint a vonatkozó szakirodalomra kiterjedő régészeti kutatást a terület-felhasználás változására kijelölt, beépítésre szánt területen a változással érintett ingatlan tulajdonosa köteles elvégeztetni.
(1)A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) – az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, az építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, és a helyi előírások szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, mint természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
(2)A település szabályozási tervén különböző szintű – országos és helyi védelem – védelemre tervezett természeti értékeit, természeti területeit érintő változások csak az értékvédelem követelményeinek megfelelően történhet.
(3)Védett és védelemre tervezett területek:
1.Országos jelentőségű védelemre javasolt területek:
2.Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:
3.Helyi jelentőségű természetvédelemre javasolt területek: 087 külterületi hrsz- számon elhelyezkedő ún. kiscsurgó forrás, valamint a 075 - 076 hrsz-ok jelenlegi vízbázis védőövezeti területe.
(4)Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
(5)A terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.
(6)A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület-felhasználás során egyaránt biztosítani kell.
(7)A területen különös gonddal kell óvni a természetet. Erdőállományon kívüli egyedi fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.
(8)A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.
(9)A területen a megsemmisített (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(10)A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság határozza meg.
(11)A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
(12)A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm átmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.
(13)A szabályozási terven környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani.
(14)A meglévő értékes növényzet védelme érdekében az elvi építési-, illetve építési engedélyben a Szabályzatban megengedetthez képest az építési hely szűkíthető, terepszint alatti beépítés esetén az aláépítés mértéke 30 %-kal csökkenthető.
(15)A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.
(16)Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából – fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.
(17)A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások esetén, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védőzöldsáv, „biofal” létesítése rendelhető el.
(1)A bolygatott, rendezetlen terepfelszínű területek hasznosítása csak a területek táj-rehabilitációs rendezésével, rekultivációjával történhet.
(2)Az építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(3)Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni, csak a jogszabályban előírt kármentesítést követően szabad.
(4)Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.
(5)Termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéshez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használhat. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.
(6)A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(7)1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) mellett létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.
(8)A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.
(9)A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
(10)A belterületen, különösen, de a külterületen is a tulajdonosok kötelesek a nagymértékű gyomosodást a bokrok és cserjék kialakulását, elburjánzását megakadályozni. A tulajdonos köteles a használatába, illetve a tulajdonában lévő területet rendben tartani.
(1)A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint PÁLOSVÖRÖSMART nincs légszennyezettségi zónába sorolva.
(2)A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a)tevékenységet folytatni
b)új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3)A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
(4)A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).
(5)A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok, és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.
(6)Nyílt téri égetés csak a vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott módon folyhat.
FELSZÍNI- ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME
(1)A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján az „B”, kevésbé érzékeny besorolású. A területen a földtani közeg és a vízbázis (vízműkutak) kijelölt hidrogeológiai védőövezetének védelme érdekében a területhasználat és az építés a felszíni szennyeződésérzékenység mértékének figyelembevételével, a vonatkozó hatósági előírásoknak megfelelően korlátozható. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
(2)A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A vízfolyással határos ingatlan tulajdonosok kötelesek a vízfolyás, árok és a közterület tisztántartásáról gondoskodni.
(3)A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületén elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(4)A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.
(5)A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.
(6)Kiépített szennyvízhálózat esetén építés csak a létesítmények szennyvízbekötésével engedélyezhető.
(7)Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz és előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tárolható.
(8)A területen a tisztított és tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.
(9)A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.
(10)A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően – a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
(11)Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
(12)A 091 hrsz-on létesítendő dísz tó elsődleges funkciója a területre jellemző korlátozottan rendelkezésre álló felszíni víz más célú hasznosítása (tűz oltás).
Egyéb környezetvédelmi követelmények
Zaj- és rezgés elleni védelem
(1)Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.
(2)A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű lakóterületek és vegyes területek megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint átmenő forgalom nélkül kiszolgáló út mellett 55/45 dB nappal/éjjel értékek, bekötőút mellett 60/50 dB nappal/éjjel értékek.
(3)A település szállítási igényét szolgáló teherautók mozgásából eredő környezeti zavaró hatásoktól a védendő lakóterületeket mentesíteni kell.
Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás
(1)A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2)Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
(3)Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék – a talajvédelmi hatóság és az Önkormányzat Jegyzőjének engedélyével – az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.
(4)A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodnia.
(5)A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, amelyeket csak így lehet megsemmisíteni.
Védőterületek, védőtávolságok
(1)Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete
a)a nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladékok kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért legalább 1000 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhető el,
b)a szennyvíztisztító körül a kapacitás és a technológia alapján – 300 m.
(2)Természetközeli állapotú felszíni vizek part menti védőtávolsága, védőövezetei:
a)A természetközeli állapotú vízfolyások mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m, széles vízvédelmi védőövezet
b)A vízfolyások partján, a partéltől mért 6,0 m fenntartósáv.
(3)Közlekedési nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete
- országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m. ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges.
(4)Közművek védőtávolsága, védőterülete
- a közművezetékek és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait és a vonatkozó ágazati szabályokat és előírásokat be kell tartani.
- az elmúlt időben elhelyezett közművekre ráépíteni és a védősávon belül bármely a közmű állapotát veszélyeztető tevékenységet folytatni tilos,
- ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését, és szabvány alóli felmentését kell kérni.
- az önkormányzat 8 méter széles mezőgazdasági út kialakítását tervezeti a Mátra úti hídtól a Lapos-dűlő felső részéig.
(5)A 087 helyrajzi számú ingatlanon található, helyi védelem alá vont ún. „Csurgó-forrás” védelméről gondoskodni kell, mert a vízbázis lehetséges fejlesztését biztosítja. A környezetében tervezett hatósági engedéllyel járó beavatkozásoknál a Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi hatóságot be kell vonni, és az Önkormányzat Jegyzőjének hozzájárulása szükséges bármely beavatkozásnál. . A Csurgó forrás védőterülete 100 méter.
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
(1)A 6. számú függelékben megnevezett – szabályozási tervben szereplő – ingatlanokra PÁLOSVÖRÖSMART Község Önkormányzat javára elővásárlási jogot kell bejegyezni.
(2)Az
1997. évi LXXVIII. törvény 17. § e) bekezdésének megfelelően a következő helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. Törvény értelmében kisajátításnak van helye.
Hrsz |
Hrsz |
Hrsz |
Hrsz |
Hrsz |
Hrsz |
077 |
|
|
|
|
|
078 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1)Jelen rendelet 2009. július 29-én lép hatályba. Kihirdetéséről PÁLOSVÖRÖSMART Község Jegyzője gondoskodik.
Belterületből kicsatolandó ingatlanok
A településszerkezeti és szabályozási tervlapon ábrázoltak szerint, tájékoztató jelleggel!
érintett hrsz-ok |
jelenlegi
terület–felhasználás |
tervezett
terület–felhasználás |
|
(nyilvántartás szerint) |
(szabályozás szerint) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belterületbe vonandó ingatlanok
régi = új
hrsz |
Jelenlegi terület-felhasználása |
Tervezett terület-felhasználása |
074/1 |
vízfolyás |
vízfolyás |
077 |
mezőgazdasági |
temető-bővítés |
078 |
mezőgazdasági |
temető-bővítés |
079/1 |
külterületi út egy része |
közterület, lakóterület |
080 |
út |
út |
081 |
mezőgazdasági |
lakóterület-kertvárosias |
082 |
mezőgazdasági |
lakóterület- kertvárosias |
083 |
mezőgazdasági |
lakóterület- kertvárosias |
084 |
mezőgazdasági |
lakóterület- kertvárosias |
091 |
külterületi ingatlan |
dísztó, tüzivíz tároló |
092 |
külterületi út |
belterületi út |
Közterületek a belterületen
Ssz. |
megnevezése, hrsz |
helyrajzi száma |
besorolása |
szélessége
(m) |
|
|
|
|
|
1 |
Kertész utca (227) |
|
Kiszolgáló út |
Kialakult |
2 |
Úttörő utca (183) |
|
Kiszolgáló út |
Kialakult |
3 |
Építők útja (81) |
|
Kiszolgáló út |
Kialakult |
4 |
Ifjúság út (157) |
|
Kiszolgáló út |
Kialakult |
5 |
Mátra utca (245) |
|
Kiszolgáló út |
Kialakult |
6 |
Rákóczi Ferenc u.(305) |
|
országos mellékút |
Kialakult |
7 |
Hagyóka utca (110) |
|
Kiszolgáló út |
Kialakult |
8 |
Bocskai utca (334) |
|
Kiszolgáló út |
Kialakult |
9 |
462 hrsz-ú utca |
|
Kiszolgáló út |
Kialakult |
10 |
Új utca 01. |
|
Kiszolgáló út |
14,0 |
11 |
Új utca 02. |
|
Kiszolgáló út |
14,0 |
12 |
Új utca 03. |
|
Kiszolgáló út |
12,0 |
13 |
Új utca 04. |
|
Kiszolgáló út |
6,0 |
14 |
Új utca 05. |
|
Kiszolgáló út |
6,0 |
15 |
318 hrsz-ú utca |
|
Kiszolgáló út |
3,5 |
|
|
|
|
|
|
Közterület |
2 |
|
1.2735 |
|
Közterület |
95 |
|
0.0141 |
|
Közterület |
134 |
|
0.0144 |
|
Közterület |
150 |
|
0.0124 |
|
Közterület |
155 |
|
0.1334 |
|
Közterület |
156 |
|
0.0860 |
|
Közterület |
183 |
|
0.5539 |
|
Közterület |
185 |
|
0.0303 |
|
Közterület |
226 |
|
0.0926 |
|
Közterület |
268 |
|
0.0142 |
|
Közterület |
313 |
|
0.0012 |
|
Közterület |
334 |
|
0.1923 |
PÁLOSVÖRÖSMART község
Lásd a településszerkezeti és a szabályozási tervlapokon.
A helyi építészeti örökség védelmének egyedi létesítményei
Helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelet hiányában a településrendezési terv javaslatot tesz néhány hagyományőrző épület és érték helyi védelmére, melyek a következők:
– Római Katolikus templom és udvar Pálosvörösmart 1 helyrajzi számon található
– Pincesor a 2 helyrajzi számú közterületen, présházak a 3-34 helyrajzi számon
– Csurgó forrás a 087 hrsz-ú ingatlanon, védőterülete a Szabályozási tervlapon jelölve!
Régészeti érintettségű területek és leletek
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító
PÁLOSVÖRÖSMART Község Önkormányzata részére elővásárlási jogot kell bejegyeztetni az alábbi ingatlanokra:
Utca, házszám |
hrsz. |
jelenlegi
terület–felhasználás |
tervezett
terület–felhasználás |
|
(nyilvántartás szerint) |
(szabályozás szerint) |
Csurgó forrás védőterületébe tartozó ingatlanok |
külterület |
087 |
gyep(legelő) |
gyep(legelő) |
külterület |
073 |
szőlő, gyep |
szőlő, gyep |
zártkert |
1001 |
kert |
kert |
zártkert |
1002 |
kert |
kert |
zártkert |
1003 |
kert |
kert |
zárkert |
1004 |
kert |
kert |
|
|
|
|
Vízbázis védelemhez tartozó ingatlanok |
|
090 |
gyep, legelő |
|
|
075 |
gyep, legelő |
|
|
076 |
gyep, legelő |
|
|
|
|
|
Közösségi pihenőpark kialakítása miatti ingatlanok |
|
344 |
lakóingatlan |
|
|
342 |
lakóingatlan |
|
Szabályozással érintett ingatlanok
hrsz. |
terület–felhasználása |
milyen célra |
|
(jelenleg) |
(szabályozás szerint) |
342 |
lakóingatlan |
közpark |
344 |
lakóingatlan |
közpark |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A legfontosabb magyarországi őshonos fa
és cserjefajok tájékoztató jegyzéke
A következő felsorolás összefoglalóan tartalmazza a legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzékét, melyet az adott tájra jellemző társulásoknak, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni.
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
lombos fák |
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa |
enyves éger, mézgás éger |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Carpinus orientalis |
keleti gyertyán |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sajmeggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba |
fehér nyár |
Populus canescens |
szürke nyár |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) |
magyar tölgy |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus dégenii |
- |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus pseudolatifolia |
- |
Sorbus rédliana |
- |
Sorbus semiincisa |
budai berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Tilia tomentosa (T. argentea) |
ezüst hárs |
Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil |
tűlevelű fajok (fenyők) |
Abies alba |
jegenyefenyő |
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Larix decidua |
vörösfenyő |
Picea abies (Picea excelsa) |
lucfenyő |
Pinus sylvestris |
erdei fenyő |
Taxus baccata |
közönséges tiszafa |
lombos cserjék |
Alnus viridis |
havasi éger, zöld éger |
Amelanchier ovalis |
közönséges fanyarka |
Amygdalus nana (Prunus tenella) |
törpe mandula |
Artemisia alba |
sziklai üröm |
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya, sóskafa |
Calluna vulgaris (Erica vulgaris) |
csarab |
Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) |
csepleszmeggy |
Clematis vitalba |
erdei iszalag |
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coronilla emerus |
- |
Corylus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) |
szirti madárbirs |
Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) |
fekete madárbirs |
Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) |
nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Crataegus nigra |
fekete galagonya |
Crataegus pentagyna |
ötbibés galagonya |
Cytisus ausrtiacus |
buglyos zanót |
Cytisus hirsutus |
borzas zanót |
Cytisus nigricans |
fürtös zanót |
Cytisus decumbens (C. procumbens) |
- |
Cytisus supinus (C. capitalus) |
gombos zanót |
Daphne cneorum |
henyeboroszlán |
Daphne laureola |
babérboroszlán |
Daphne mezereum |
farkasboroszlán |
Erica carnea |
alpesi erika |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Genista tinctoria |
festő rekettye |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Helianthemum numullarium |
napvirág |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Laburnum anagyroides |
közönséges sárgaakác, aranyeső |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera caprifolium |
jerikói lonc |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes alpinum |
havasi ribiszke |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix eleagnos |
ciglefűz, parti fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz csőrege fűz |
Salix pentandra |
babérfűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix rosmarinifolia |
serevényfűz |
Salix triandra |
mandulalevelű fűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa |
fürtös bodza |
Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) |
seprőzanót |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Spiraea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vitis sylvestris |
ligeti szőlő |
A „Csurgó” lakóterület részletes beépítési előírásai
(Lke-kertvárosi lakóterület)
1. Ne legyen magas tetőtér-beépítés (pl. magas térdfallal)
2. A tetősík hajlásszöge nem lehet 35 foknál kisebb és 60 foknál nagyobb.
3. A földszinti padlószint legalább egy oldalon, legalább 60 cm-re közelítse meg a természetes terepszintet, azaz a természetes terepszint legmagasabb pontjánál a lábazat magassága ne legyen több 60 cm-nél.
4. Nem lehet 1 méternél magasabb bevágást vagy támfalat létesíteni a természetes terepben, a beépítéssel követni kell a környezet adottságait.
5. Hagyományos tetőhéjazati és lábazati anyagokat, valamint épületszínezést kell alkalmazni.