2. § A belterületbe vonása iránti kérelmet az önkormányzat terjeszti elő. Ennek megalapozottságát az érintett földrészletek helyrajzi számait és a területfelhasználási célt tartalmazó - képviselő- testületi döntéssel, valamint a településszerkezeti terv kivonatával kell igazolni.

3. § A területfelhasználás kötelező elemei:

4. § A rendelet hatálya alá tartozó területen az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, a rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

5. § (1) A település közigazgatási területén nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve a beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen, ha a kialakult állapotú tömb valamely, a rendelet hatályba lépésekor meglévő telkének a közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.

(2) Amennyiben a telekalakítás a hatályos településrendezési tervek változtatását igényli, akkor a terv módosítását a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell elvégezni.

(3) A tervezett szabályozási vonallal illetve övezethatárral érintett telkek esetében az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás esetén az építési engedély a tervezett szabályozási vonal figyelembe vételével adható ki.

(4) A rendeletnek megfelelő telekalakítást úgy kell végrehajtani, hogy az az övezeti előírásoknak megfeleljen, a meglévő beépítéssel rendelkező ingatlan szabályszerű beépítési paraméterei a telekalakítás után is biztosítható legyen.

6. § (1) Építés előtt talajmechanikai és geotechnikai vizsgálatok szükségességének meghatározása az arra vonatkozó egyéb központi jogszabály rendelkezései alapján történik.

(2) Az előkert határa egyben építési vonal is. Az új épület utca felőli homlokzata hossza legalább 50%-ának kötelezően az építési vonalra kell kerülnie, kivéve a zártsorú beépítési módú övezeteknél, ahol az utca felőli homlokzat teljes mértékben az építési vonalra kell kerüljön.

(3) A település lakó- és különleges övezeteiben

(4)⁶

(5)⁷ Tömör kerítés utcafronti telekhatáron csak legfeljebb 2,00 m magassággal létesíthető. Áttört kerítés utcafronti telekhatáron csak legfeljebb 1,8 m magassággal létesíthető.

(6)⁸

(7) A település lakó és vegyes övezeteiben teljes közműellátást kell biztosítani a rendelet 18.

7. § (1) Az övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

8. § (1) Az Lk-1 jelű építési övezet

8/A. §¹¹ (1) A Lk-2 jelű építési övezet:

(2) Az övezet területén legfeljebb tízlakásos lakóépület építhető.

(3) Az építési övezetben:

9. § (1) Amennyiben egy kialakult telek területe kisebb, mint a fekvése szerinti tömbre vonatkozó övezeti előírásban meghatározott minimális telekterület, és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza, a telek az övezeti előírásban foglalt további feltételekkel és mértékig beépíthető.

(2) Az övezet területén elhelyezhető:

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken bárhol - építési helyen kívül is

10. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezet

11. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak. A közintézmények telkének területén lakófunkció kizárólag nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető.

(2) Az övezetben az alábbiakban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

12. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet:

13. § (1) A Gksz építési övezetekben, az alábbiak kivételével, bármely melléképítmény elhelyezhető:

(2) A Gip építési övezetekben bármely melléképítmény elhelyezhető.

(3) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el, az építési helyen kívül is:

(4)²⁴ A kialakításra kerülő építési telek legkisebb szélessége 35 m , kivéve ahol övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik.

(5)²⁵ Az építési övezet területén az előkert minimum 10 méter , az oldalkert minimum 6 méter , a hátsókert minimum 6 méter nagyságú, kivéve ahol az övezeti előírások ettől eltérően rendelkezik.

(6) A gazdasági övezetek területén, az övezettel szomszédos lakó- vagy intézményi területek illetve a szomszédos külterületi területek felé eső telekhatárok mentén összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, - amelynek minimális szélessége 10 m.

(7) A gazdasági övezetek területén belül kialakítandó zöldfelületek területének legalább 1/3- án háromszintű növényzetet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) kell kialakítani, és a zöldfelületek területének maximum 1/3-án alakítható ki egyszintű (gyepszint) növényzet.

(8) Az építési övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét kizárólag az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén, szabad meghaladni.

(9) Az építési övezetekben az üzemi épületeket illetően technológiai okból megengedhető építménymagassági túllépés mértéke nem haladhatja meg a 30 %-ot.

14. § (1)²⁶ A Gksz-5 jelű építési övezet előírásai:

15. § (1)³² A különleges területek építési övezeteibe a temető (Kt), a sportpálya (Ksp), a hulladéklerakó-telep (Kh), a Beleznay kastély (Kk), a Dolina pincesor (Kp), valamint a sport-rekreációs (Ksr), sport-rekreációs intézmény központ (Kspr) terület tartozik.

(2) Az építési övezetbe tartozó telken elhelyezésre kerülő közhasználatú épületet, építményt úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(3) A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(4) Az építési övezet területén az előkert nagysága minimum 5 méter.

16. § (1) A Kt jelű építési övezet:

17. § [50] Módosította a 13/2016. (VIII. 05.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2016. augusztus 5. napjától.

(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő, tervezett közutak és a vasúti területek, - a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(3) Az országos úthálózat részét képező utaknál a közlekedési területek védőterületén belül az építmények és létesítmények az utak kezelőjének hozzájárulásával használható helyezhetők fel. A védőterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve gyorsforgalmi és főutak esetében 100- 100 m , az országos mellékúthálózatba tartozó utak esetében 50- 50 m .

(4) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(5) A város beépítésre szánt területein az úthálózat szabályozási szélességét kialakítani vagy megváltoztatni kizárólag szabályozási terv szerint lehet.

(6) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(7) A közlekedési övezet telkein kizárólag szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.

(8) Az országos közforgalmú vasúti pálya mentén, 50 méteren belüli építési igény esetén a vasúti kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(9) A közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(10) A magánút kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során, a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások folyamatos nyújtásának biztonsága, biztosíthatósága.

18. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú, városi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv-, hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést kizárólag olyan telekrészre szabad bejegyezni, amely építési korlátozást nem okoz.

(2) Közterületen új közművezetéket (kis és középfeszültségű villamos energia, vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) kizárólag terepszint alatti elhelyezéssel, míg a közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését az erre vonatkozó ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(4) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A kizárólag távlatban várható közmű számára is, a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(7) Mindennemű építési tevékenység végzésénél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(8) A tervezési területen beépített, illetve beépítésre szánt területén új épület építésére építési engedély kizárólag akkor adható ha:

19. § A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó ágazati szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

20. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(3) Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára

(4) Közművet fektetni kizárólag felúszás elleni védelemmel lehet.

(5) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani kizárólag vízjogi létesítési engedély alapján a területileg illetékes hatóság engedélyével szabad.

(6) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

(7) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(8)⁵¹ A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély kizárólag akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. A befogadó konkrét helyét külön vízjogi engedélyezési terv alapján kell meghatározni.

(9) 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz kizárólag hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.

(10)⁵² Szikkasztani kizárólag tiszta csapadékvizet lehet, egyéb esetben (pl. térburkolati, olajjal szennyezett csapadékvíz szikkasztása) elővizsgálat köteles, amelynek vizsgálati dokumentációját az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációval együtt kell benyújtani az illetékes hatósághoz.

(11)⁵³ Szikkasztóárok létesítése talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

(12)⁵⁴ Magas talajvízállású területen csapadékvíz szikkasztása tilos.

(13)⁵⁵ Az árvíz, belvíz és csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését vagy részbeni összegyűjtését és helyben tartását az Étv. és a megfelelő ágazati szabályozás, előírás szerint biztosítani kell.

21. § (1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban a vonatkozó szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(1) A városközpontban új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles elhelyezéssel szabad.

(2) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve a már meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során kizárólag energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

22. § (1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, kizárólag a szolgáltató írásbeli hozzájárulásával engedélyezhető.

(2)⁵⁶ Középnyomású földgázellátású területeken, telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

23. § (1) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV – hálózatokkal, egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.

(3)⁵⁷

24. § (1) A Zkp jelű övezet:

25. § (1) Az erdőövezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdőövezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a rendelet KÖ jelű közlekedési övezetekre érvényes előírásai vonatkoznak.

26. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőövezet:

(2) Az Eg jelű gazdasági erdőövezet:

27. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.

(2) Amennyiben egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek kizárólag akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a rendelet KÖu jelű közlekedési övezetekre érvényes előírásai vonatkoznak.

(4) Az övezetben a teleknek kizárólag a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.

(5) Az övezetek területén épület, építmény (kivétel a kerítés) kizárólag szabadon állóan helyezhető el. Az épület, építmény elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(6)⁶¹ Az épület földszinti padlószintje, legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(7) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott földterület igénybe vehető, a birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

28. § (1) Az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet (üzemi méretű mezőgazdálkodási területek)

(2)⁶² Az Má-f jelű általános mezőgazdasági övezet:

29. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteibe a homokbánya (Kkb) valamint a sport-rekreációs (Kk-sr) terület tartozik.

(2) Az övezet területén az előkert nagysága minimum 5 méter.

30. § (1) A Kkb jelű övezet

31. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen kizárólag gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a rendelet KÖu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.

(4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(5) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, az üzemeltető köteles gondoskodni.

(6) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(7) Az övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén, a parttól számított

32. § (1)⁶⁹ Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a Helyi Építési Szabályzatot e rendelettel módosított SZT-1/M jelű szabályozási tervlapja jelöli.

(2) Az országos védelem alatt álló építmények védelmét települési eszközökkel is segíteni kell.

(3) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben a vonatkozó más jogszabály szerint, az arra illetékes közigazgatási szervet be kell vonni.

(4)⁷⁰

(5)⁷¹

(6)⁷²

33. § [74] Hatályon kívül helyezte a 20/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelet 11. § 26. pontja. Hatályos: 2020. november 2. napjától.

34. § (1) A település közigazgatási területén lévő, az F-2 számú függelékben felsorolt régészeti lelőhelyek lehatárolását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(2) Régészeti lelőhelyek területét érintő munkák esetében a vonatkozó jogszabályok speciális előírásai kötelezően betartandók.

(3) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs- építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a területileg illetékes szervet meg kell keresni.

(4) Régészeti lelőhelyek területén való építkezés esetében, a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a területileg illetékes szervet értesíteni kell.

(5) A régészeti területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a terepbejárás és/vagy a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka kizárólag régészeti megfigyelés mellett végezhető.

(6) A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a területileg illetékes szervvel kell egyeztetni. Amennyiben a régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a vonatkozó jogszabály szerint illetékes szervet haladéktalanul értesíteni kell.

(7) A területileg illetékes szerv régészeti lelőhelyeken, a nagy felületeket érintő beruházás előtt, valamint a nagyberuházás során hatástanulmány készítését írhatja elő.

(8) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

35. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) Az országos jelentőségű védett természeti területek közé az országos jelentőségű védett természeti területnek minősülő lápos területek és nedves rétek tartoznak

(3) Országos jelentőségű védett természeti területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése kizárólag a területileg illetékes, a természet védelméért felelős hatóság engedélyével végezhető. A területen bármely tevékenység kizárólag az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(4) A nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezetei a következők:

(5) Nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezeteibe eső területeken művelési ág megváltoztatásához a területileg illetékes, a természet védelméért felelős hatóság engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése kizárólag a területileg illetékes, a természet védelméért felelős hatóság véleményének figyelembevételével engedélyezhető.

(6) A helyi jelentőségű természetvédelmi területek területén bármilyen tevékenység, valamint épület, építmény, nyomvonalas létesítmény és berendezés elhelyezése kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott és megalkotott önkormányzati rendelet rendelkezései szerint, a polgármester előzetes állásfoglalása, valamint a területileg illetékes, a természet védelméért felelős hatóság véleményének figyelembevételével végezhető.

36. § (1) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.

(2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

37. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

38. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető. Belterületeken a szennyvíz kizárólag közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlant a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, - zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) kizárólag megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

39. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a területileg illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

40. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást kizárólag olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

(2) A zajvédő sávon belül, a zajterhelés által érintett területeken az adott területfelhasználásra előírt zajterhelési határértékek betartását, az érintett közlekedési terület mentén passzív védelemmel kell biztosítani. Ennek módja zajvédő fal építése, és/vagy az épületek esetében megfelelő zajszigetelés alkalmazása a homlokzaton illetve a nyílászárók esetében. A lakószobák legalább 30%-nak a zajforrással ellentétes oldalra kell nyílni.

41. § (1) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.

(2) A kommunális és építési-bontási inert hulladék elhelyezése kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete által megalkotott, a hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletében meghatározott regionális vagy kistérségi lerakó területén történhet.

(3) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telep területére nem helyezhető el.

(4) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek telephelyen kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(5) Állati hullák (tetemek) elhelyezése kizárólag az erre a célra kijelölt üzemben (állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem), vagy kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését kizárólag az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

(6) A települési szelektíven gyűjtött nem veszélyes hulladékok elhelyezése a közút menti 100 m és a vasút menti 80m-es védősáv belterületen nem kerül alkalmazásra. Az érintett közlekedési területek melletti új lakóterület kijelöléseknél, az egyedi építési engedélyezések során kell az építményeket úgy elhelyezni, hogy a jogszabályban előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek.

42. § (1) Közterület kialakítása érdekében, a HÉSZ-ben megadott paramétereknek megfelelően a közterület szabályozásokat végre kell hajtani és a földhivatal által vezetett ingatlan- nyilvántartáson át kell vezettetni. Közterület kialakítása történhet ütemezetten, több szakaszban is.

(2) Ahol a szabályozási terv az ingatlanok feltárásához közút kialakítását teszi szükségessé, ott az építési munkák a gépjármű közlekedésére alkalmas burkolat kiépítése után kezdhetők meg.

(3) A közterületek rendeltetésszerű és ettől eltérő használatáról, törvény és külön önkormányzati rendelet intézkedik.

(4) A közterületeken az övezeti besorolásuknak megfelelő építmények helyezhetők el.

43. § (1) Ez az önkormányzati rendelet és a hozzátartozó SZT-1/M és SZT-2/M jelű szabályozási tervlapok az önkormányzati rendelet kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései figyelembevételével, a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik.

(3) Ezen önkormányzati rendelet hatályba lépése napján, hatályát veszíti Pilis Város Önkormányzata által megalkotott, Pilis Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2005. (IX.29.) sz. önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 10/2007. (IV.05.) sz. módosító önkormányzati rendelete, 28/2008. (XI.05.) sz. módosító önkormányzati rendelete, továbbá 11/2009. (III.23.) sz.módosító önkormányzati rendelete.