Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Alkotmányban, az Ötv.-ben, valamint az egyes ágazati jogszabályokban foglalt alapvető feladatainak ellátása, illetve azok kellő szabályozottsága érdekében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Alapelvek

1. §

(1)       A helyi önkormányzás joga Hatvan város választópolgárainak közösségét illeti meg, melyet Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületébe közvetlenül választott képviselői útján és a helyi népszavazáson való részvételével gyakorol.

(2)       A helyi önkormányzat kötelessége a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalom lakosság érdekében történő gyakorlása.

(3)       Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete, valamint szervei működésük során kötelesek a demokrácia alapértékeit érvényesíteni, lehetővé téve ezzel a lakosság minél szélesebb körű bevonását a döntéshozatal folyamatába.

(4)       Hatvan Város Önkormányzata – a felmerülő lakossági igények jobb kielégítése, illetve regionális feladatai ellátása érdekében – együttműködik a szomszédos kistérségi társulásokkal és helyi önkormányzatokkal, illetve a Heves Megyei Önkormányzattal.

2. A rendelet hatálya

2. §

(1)       E rendelet hatálya Hatvan város közigazgatási területére terjed ki.

(2)       E rendelet személyi hatálya

            a)         a helyi önkormányzás jogát gyakorló választópolgárokra;

            b)         Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületére;

c)        Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének szerveire;

d)        önkormányzati ügyben érintett szervekre, személyekre

            terjed ki.

(3)       E rendelet tárgyi hatálya a helyi érdekű közügyekre és a közhatalom helyi gyakorlására terjed ki.

3. Az önkormányzat jogállása

3. §

(1)       Az önkormányzat hivatalos megnevezése Hatvan Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2)       Az önkormányzat önálló jogi személy, melynek székhelye Hatvan, Kossuth tér 2. (Városháza).

(3)       Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4)       Az önkormányzat hivatalos lapja a Hatvani Önkormányzati Értesítő.

(5)^[1]      A helyben szokásos közzététel a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztést jelenti.

(6)        Hatvan Város Önkormányzata hivatalos honlapja a www.hatvan.hu.

4. A képviselő-testület szervei

4. §^[2]

(1)       Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11 fő képviselőből és polgármesterből áll, tagjainak nevét az 1. melléklet tartalmazza.

(2)       A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással egy vagy több alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(3)       A képviselő-testület az általa meghatározott feladatcsoportok ellátása érdekében, hatáskör átruházása mellett bizottságokat hoz lére. Az állandó bizottságok megnevezését, tagjainak létszámát, nevét a 2. melléklet tartalmazza. Az eseti bizottságok megnevezését, tagjainak létszámát, nevét a 3. függelék tartalmazza. A bizottságok a 3. melléklet szerinti feladat- és hatáskörükbe tartozó önkormányzati ügyeket véleményezik, megtárgyalják, illetve előkészítik döntésre a képviselő-testület felé. A polgármester jogosult a bizottság elé a 3. mellékleten kívüli feladat- és hatáskörükbe tartozó önkormányzati ügyben előterjesztést tenni.

(4)       A költségvetési rendelet-tervezetet, a képviselő-testület valamint szervei, szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet valamennyi állandó bizottság köteles megtárgyalni és véleményezni. A rendelet-tervezeteket és az önkormányzat által megkötendő szerződéseket (vagy az ehhez kapcsolódó okiratokat) az illetékes szakmai állandó bizottság és a Jogi és Ellenőrzési Bizottság köteles megtárgyalni és véleményezni. Amennyiben valamely előterjesztés önkormányzati költségvetési forrást igényel, azt köteles a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság megtárgyalni és véleményezni.

(5)^[3]      A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

5. Az önkormányzat feladata és hatásköre

5. §^[4]

(1)       Az önkormányzat ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a kötelező közszolgáltatások körében a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvények számára előírnak. Az önkormányzat által ellátott tevékenységek felsorolását az 5. függelék tartalmazza.

(2)       Az önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt kötelező feladatokon túlmenően önként vállalt feladatokat is elláthat. Az önként vállalt feladatokat az 5. melléklet tartalmazza. Az önként vállalt feladatokkal kapcsolatban a képviselő-testület a következő cselekményeket köteles megtenni:

a)         az éves költségvetésben, illetve a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben fedezet biztosítása;

b)         új önként elvállalt feladat elvállalása előtt a feladat ellátásának anyagi, személyi, és tárgyi feltételeinek meghatározása;

c)         az önként vállalt feladat elérendő céljának meghatározása.

(3)       A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik mindaz, amit az Mötv. meghatároz, ezen túlmenően az alábbi hatásköröket a képviselő-testület szerveire érvényesen átruházni nem lehet:

a)         a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén a személyi alapbér meghatározása;

b)         új önként vállalt feladat elvállalása;

c)         önként vállalt feladatról történő lemondás;

d)         gazdasági társaságban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés.

(4)       A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A bizottsági átruházott hatásköröket a 6. melléklet, a polgármesteri átruházott hatásköröket a 7. melléklet, a jegyzőre átruházott hatásköröket a 10. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének alapjai

1. Gazdasági program

6. §

(1)^[5]      Az alakuló ülést követő hat hónapon belül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot fogad el, mely az Mötv. 116. §-ában foglaltakat tartalmazza.

(2)       A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, a képviselő-testület elé terjesztésről, valamint a végrehajtásról szóló tájékoztatásról a polgármester gondoskodik.

2. A munkaterv

7. §

(1)       A képviselő-testület a  gazdasági programot alapul véve éves időszakra elkészített munkaterv alapján működik.

(2)       A munkatervnek tartalmaznia kell

a)         a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat;

b)         a tárgyalni kívánt napirendi pontok előterjesztőjének megnevezését, az előkészítő munkában résztvevőket;

c)         jogszabályban előírt kötelező napirendi pontokat.

(3)       A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze. A munkaterv tervezetét általában az év utolsó ülésén kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(4)       A munkatervhez javaslatot tehet

a)         az alpolgármester,

b)         a bizottság;

c)         a tanácsnok;

d)         a települési képviselő;

e)         az önkormányzati költségvetési szerv vezetője;

f)          a kisebbségi önkormányzat,

g)         közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetői,

h)^[6]

i)          a városi rendőrkapitányság vezetője,

j)          önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok vezetői.

(5)       A polgármester a város honlapján közzétett felhívás alapján javaslatot kér a munkatervhez a városban működő civil szervezetektől.

(6)       A képviselő-testület által elfogadott munkatervnek az önkormányzat hivatalos lapjában való megjelentetéséről a jegyző gondoskodik.

3. A meghívó

8. §

(1)^[7]      Az éves munkatervet alapul véve a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének, valamint a határozathozatalhoz szükséges döntés minőségének megjelölését tartalmazó meghívóval oly módon, hogy a (4) és (5) bekezdésekben meghatározott személyek részére elektronikus üzenetben küld tájékoztatót arról, hogy a meghívó és mellékletei Hatvan város honlapján megtekinthetők, valamint az e célra kialakított tárhelyről letölthetők. A meghívót munkaterv szerinti ülés előtt legalább három nappal, míg rendkívüli ülés esetén a meghívó aláírását követően haladéktalanul meg kell küldeni a (4) és (5) bekezdésben meghatározott személyek részére.

(2)       A meghívó mellékletként az alábbiakat tartalmazza:

            a)         az előterjesztést;

            b)         adott esetben az előterjesztés mellékletét;

            c)         adott esetben a határozati javaslat szövegét;

            d)         adott esetben a rendelet-tervezet szövegét.

(3)       A meghívó az (1) és (2) bekezdésben megjelölt tartalmi elemeket – az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának kivételével – nem köteles tartalmazni, amennyiben azok a meghívó megküldésekor nem állnak rendelkezésre.

(4)       A meghívót és mellékleteit, kivéve a (3) bekezdés esetét meg kell küldeni

a)         a települési képviselőnek;

b)         a jegyzőnek, aljegyzőnek;

c)^[8]       a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egysége vezetőjének;

d)         kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének;

e)^[9]       Ady Endre Könyvtár költségvetési szervnek a lakosság tájékoztatása céljából;

f)          a könyvvizsgálónak;

g)^[10]      a Hatvani Járásbíróság elnökének;

h)         a Hatvani Városi Ügyészség vezetőjének;

i)          az érintett személynek, a rá vonatkozó napirendi pont tekintetében.

(5)       A meghívót annak mellékletei nélkül meg kell küldeni

a)         az előkészítésbe bevont szakértőnek;

b)^[11]     települési nemzetiségi önkormányzat elnökének;

c)^[12]     a Heves Megyei Kormányhivatalnak;

d)        a választókerület országgyűlési képviselőjének;

e)^[13]     a Hatvani Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnokának;

f)         a Hatvani Rendőrkapitányság rendőrkapitányának

g)        annak a személynek, akinek meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

(6)^[14]    A meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről a jegyző gondoskodik. A meghívót munkaterv szerinti ülés előtt legalább három nappal, rendkívüli ülés esetén a meghívó aláírását követően haladéktalanul ki kell függeszteni a hirdetőtáblára.

III. Fejezet

A képviselő-testületi ülés rendje

1. A képviselő-testület alakuló ülése

9. §^[15]

(1)       A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(2)       Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik a 8. §-ban foglaltak figyelembe vételével.

(3)       Az alakuló ülésen a képviselő-testület

a)         megválasztja az alpolgármestert;

b)        dönt a bizottsági struktúra kialakításáról, a bizottságok elnevezéséről;

c)        dönt a bizottság tagjainak számáról, megválasztja a bizottság elnökét, elnökhelyettesét, tagjait;

d)        megválasztja a tanácsnokot,

e)         dönt a polgármester, az alpolgármester illetményéről, a képviselői tiszteletdíjról;

f)         megalkotja vagy felülvizsgálja a képviselő-testület, valamint szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet.

(4)       A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők, a tanácsnok, valamint a bizottsági tagok megválasztásukat követően az Mötv. szerinti eskü és fogadalom szövegének elmondásával esküt vagy fogadalmat tesznek a képviselő-testület előtt, illetve esküjükről vagy fogadalmukról okmányt írnak alá.

2. A képviselő-testület rendkívüli ülése összehívásának szabályai

10. §^[16]

(1)       A polgármester legalább a települési képviselők egynegyedének, valamely bizottság vagy a kormányhivatal vezetőjének indítványára rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni.

(2)       Az indítványnak tartalmaznia kell

            a)         az ülés összehívásának okát;

            b)         a napirendi javaslatot;

            c)         a kezdeményező települési képviselők aláírását.

(3)       A polgármester az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő indítvány alapján a képviselő-testületi ülést az indítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles összehívni a 8. § szerint.

3. A képviselő-testület ülése

11. §^[17]

(1)       A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

(2)       A képviselő-testület ülése nyilvános.

(3)       A képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján tart, vagy tarthat.

(4)       A zárt ülés napirendi pontjának előterjesztésébe, annak mellékletébe, a zárt ülésen készült jegyzőkönyvébe, felvételébe jogosulatlan személy nem tekinthet be. A zárt ülésen hozott határozat nyilvános.

12. §

(1)       A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2)^[18]    A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása, valamint a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. Az alpolgármester akadályoztatása, valamint az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Jogi és Ellenőrzési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3)^[19]    A (2) bekezdésben megjelölt valamennyi személy egyidejű akadályoztatása, valamint tisztségük betöltetlensége esetén a polgármester vagy az alpolgármester által előzetesen felkért települési képviselő hívja össze és vezeti az ülést.

(4)       A (3) bekezdésben meghatározott esetben a képviselő-testület nevében kötelezettségvállalásra és utalványozásra a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke jogosult.

4. A képviselő-testületi ülés levezetésének rendje

13. §

(1)^[20]     Az ülést vezető feladatai és jogosítványai:

1.         megnyitja és berekeszti az ülést;

2.         megállapítja, és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét;

3.         napirend előtt beszámol a képviselő-testület lejárt határidejű határozatai végrehajtásáról;

4.         előterjeszti és szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot, illetve szavazásra bocsátja az ügyrendi javaslatot és a sürgősségi indítványt;

5.         napirendi pontonként vezeti a vitát, és szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

6.         a napirendi pontok tárgyalásánál megkérdezi a jelenlévőktől, hogy kérdésük, észrevételük, hozzászólásuk van-e;

7.         a napirendi pontok tárgyalásánál először a kérdezőknek, majd az észrevételt tevőknek, végül a hozzászólóknak adja meg a szót a jelentkezési sorrendben;

8.         az előterjesztőtől, az előkészítésbe bevont szakértőtől kiegészítést kérhet;

9.         hozzászólás esetén megadja, illetve megvonja a szót;

10.       hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a felszólalások (kérdés, hozzászólás, felvilágosítás kérése) időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;

11.       figyelmezteti a felszólalót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ismétli az általa korábban elmondottakat vagy túllépi a rendelkezésére álló időkeretet;

12.       az k) pont szerinti figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a hozzászólótól a szót, melynek következtében az érintett személy ugyanazon ügyben az ülésen nem szólalhat fel;

13.       ismételt rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját a tiszteletdíj 1/5 részével csökkentse;

14.       a jegyzőnek soron kívül megadja a szót, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni;

15.       a vita lezárását követően megadja a szót személyes megjegyzésre;

16.       napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító, kiegészítő indítványokat, figyelemmel az időbeli előterjesztések sorrendjére;

17.       napirendi pontonként – amennyiben az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz – megkérdezi a jelenlévő testületi tagokat, hogy szavazhat-e a képviselő-testület összevontan, egy szavazással az összes határozati javaslatról;

18.       napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, valamint összevontan a határozati javaslatokat, amennyiben a jelenlévő testületi tagok ezzel egyetértenek;

19.       amennyiben valamely képviselő szóban jelzi, hogy több határozati javaslat esetén valamelyik határozati javaslatról/javaslatokról külön szavazást kér, úgy ezen határozati javaslatokat egyenként, a többi határozati javaslatot pedig összevontan bocsátja szavazásra;

20.       kihirdeti a döntés számszerű eredményét;

21.       biztosítja a települési képviselők felvilágosítás kérési jogának gyakorlását;

22.       biztosítja az ülés zavartalan rendjét;

23.       szünetet rendel el.

(2)^[21]    A képviselő-testületi ülésen az (1) bekezdés 3. pontjában foglalt esetet kivéve napirend előtti felszólalásnak nincs helye.

(3)       A napirendi pontok tárgyalásánál kérdés feltevésére legfeljebb egy perc áll a kérdező rendelkezésére, a válaszadó legfeljebb öt percben fejtheti ki álláspontját, viszontválasz esetén két percben.

(4)       Egy hozzászólás időtartama napirendenként legfeljebb öt perc lehet.

(5)       Személyes megjegyzésként legfeljebb két perc időtartamra bármely képviselő szót kaphat a felszólalásával kapcsolatban felmerült esetleges félreértések eloszlatása érdekében.

(6)       Az előterjesztő – a bizottság elnöke a bizottság döntése alapján – a határozati javaslatot, a települési képviselő módosító indítványát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(7)       A nyílt ülésen megjelent állampolgár a napirendhez kapcsolódva kérdést tehet fel legfeljebb egy perc időtartamban, a napirendi pontokhoz legfeljebb egy perc időtartamban hozzászólhat, feltéve hogy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal részére a szót megadja.

(8)       A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(9)       A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

5. Ügyrendi javaslat

14. §

(1)       A napirendi javaslat elfogadását megelőzően a polgármester és a települési képviselő ügyrendi javaslatot tehet, melyben

a)         javasolhatja valamely napirendi pont napirendre történő felvételét;

b)         javasolhatja valamely napirendi pont napirendről történő levételét;

c)         javasolhatja egyes napirendi pontok sorrendjének cseréjét;

d)         javasolhatja a polgármester vagy települési képviselő ügyrendi javaslatának elutasítását.

(2)        A napirendi javaslat elfogadását követően ügyrendi javaslatot érvényesen kizárólag az ülésvezető tehet.

(3)       Az ügyrendi javaslatot a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel fogadja el vagy utasítja el.

(4)^[22]    A képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja a vita lezárását, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

6. Sürgősségi indítvány

15. §

(1)       Közérdekű ügyben a polgármester, az alpolgármester, települési képviselők egynegyede, illetve a bizottság elnöke a képviselő-testület felé sürgősségi indítványt tehet.

(2)       A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés kezdetéig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3)       A sürgősségi indítványt előterjesztő jogosult a napirend megszavazását megelőzően szóban, legfeljebb három percben indokolni a sürgősséget.

(4)       A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt, amennyiben a sürgősségi indítvány az előzetesen kiküldött meghívó szerinti napirenden nem szerepel.

7. Felvilágosítás kérése

16. §

(1)       A települési képviselő a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont tárgyalásánál a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2)^[23]    A kért felvilágosításra választ a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a bizottság elnöke, illetve a jegyző megbízásából a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, megbízott munkatársa adhat.

(3)       A felvilágosítás kérésére egyebekben a 13. § kérdésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4)       Amennyiben a felvilágosítást kérő a kapott választ nem fogadja el, úgy annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5)       Amennyiben a képviselő-testület a felvilágosítás kérésre adott választ nem fogadja el, úgy a polgármester a hatáskörrel rendelkező bizottságot felkéri, hogy soron következő ülésén az ügyet tárgyalja meg, és arról a képviselő-testület soron következő ülésén adjon tájékoztatást.

8. Módosító indítvány

17. §

(1)       Az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a szavazást megelőzően a települési képviselő, a bizottság nevében a bizottság elnöke módosító indítványt tehet az adott napirendi tárggyal kapcsolatban.

(2)       Bizottság nevében előterjesztésre kerülő módosító indítványt írásban, legkésőbb a képviselő-testület üléséig kell a polgármesterhez benyújtani.

(3)       A módosító indítványt tevő jogosult legfeljebb három percben megindokolni a módosító indítvány szükségességét.

(4)       A módosító indítványról történő szavazás előtt az adott napirendi pont előterjesztője – a bizottság elnöke a bizottság döntése alapján – szóbeli nyilatkozattal a módosító indítványt befogadhatja. Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt nem fogadja be, akkor az elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

IV. Fejezet

A képviselő-testület döntéshozatala

1. A képviselő-testület döntései

18. §

(1)       A képviselő-testület döntéseit

a)         határozat vagy

b)         rendelet

formájában hozza meg.

(2)       Határozathozatal esetén a képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítés mellett, az előterjesztés részét nem képező határozattal dönt az alábbiakról:

a)         sürgősségi indítvány napirendre tűzése;

b)         ügyrendi kérdések;

c)         felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadása;

d)         módosító indítvány elfogadása;

e)         név szerinti vagy titkos szavazás kezdeményezése;

f)          munkatervtől eltérő közmeghallgatás tartása;

g)^[24]

(3)^[25]    Tájékoztató tudomásulvétele jegyzőkönyvi rögzítés mellett történik.

2. Az előterjesztés

19. §

(1)       A képviselő-testület döntéseit írásbeli vagy szóbeli előterjesztések alapján hozza meg. Előterjesztést az alábbi tárgyakban lehet tenni:

a)         önkormányzati rendelet-tervezet,

b)         beszámoló, jelentés, javaslat,

c)         tájékoztató,

d)         sürgősségi indítvány, ügyrendi javaslat,

e)         felvilágosítás kérése,

f)          módosító indítvány,

g)         egyéb közlemény, észrevétel, hozzászólás, bejelentés.

(2)       A képviselő-testület elé előterjesztést tehet

a)         a polgármester,

b)         az alpolgármester,

c)         a bizottság,

d)         a tanácsnok,

e)         a települési képviselő,

f)          a jegyző,

g)^[26]      a jegyző megbízásából a közös önkormányzati hivatal vezető köztisztviselői,

h)^[27]      nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot vagy a nemzetiségi önkormányzat által képviselt nemzetiséget érintő ügyben.

(3)       Az előterjesztést írásban és elektronikus formában is a jegyzőnek törvényességi ellenőrzés céljából előzetesen be kell mutatni.

(4)       A képviselő-testület elé tett előterjesztéseket határozati javaslattal vagy rendelet-tervezettel együtt írásban kell megküldeni a 8. §-ban foglaltak szerint.

3. Rendeletalkotás

20. §

(1)       Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a)         a polgármester,

b)         az alpolgármester,

c)         a bizottság,

d)         a tanácsnok,

e)         a települési képviselő,

f)          a jegyző,

g)^[28]     nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot vagy a nemzetiségi önkormányzat által képviselt nemzetiséget érintő ügyben,

h)        népi kezdeményezés,

i)          a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek.

(2)       Az önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő. Az előkészítő munkába be kell vonni a tárgy szerint illetékes bizottságot és a tárgy szerint érdekelt szervezeteket.

(3)^[29]

(4)       A rendelet-tervezethez a polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik bizottság javaslatára indoklást kell készíteni.

(5)        Az önkormányzati rendeletet az alábbiak szerint kell megjelölni:

„Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (hónap. nap.) önkormányzati rendelete”. Az önkormányzati rendeletet évente egytől kezdődően folyamatosan, növekvő sorrendben, arab sorszámozással kell ellátni. Az önkormányzati rendelet dátuma a kihirdetés napja.

(6)^[30]    Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző köteles gondoskodni. A kihirdetés az önkormányzat hivatalos lapjában való közzétételt és a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján legalább két napon keresztül történő kifüggesztést jelenti, a rendeletet elfogadását követő napon ki kell függeszteni.

4. A képviselő-testületi döntéshozatal módja

21. §^[31]

(1)        A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazás során a települési képviselő az ülésteremben rendelkezésre álló szavazógép igénybevételével adja le szavazatát.

(2)       A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat.

(3)       Név szerinti, vagy titkos szavazást bármely települési képviselő indítványára lehet tartani. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt, amennyiben azt jogszabály nem tiltja.

(4)       Titkos szavazás esetén a települési képviselő az ülésteremben rendelkezésre álló szavazógép igénybevételével adja le szavazatát.

(5)       Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

a)         jogszabály előírja;

b)         a települési képviselők legalább egynegyede indítványozza.

(6)       Nem rendelhető el név szerinti szavazás a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(7)       Név szerinti szavazás esetén a települési képviselők alfabetikus sorrendben szavaznak külön hitelesített névsor szerint, a polgármester utoljára szavaz. A név szerinti szavazást a jegyző vezeti le. A felolvasott név alapján az érintett települési képviselő „igen”-nel, „nem”-mel szavaz, vagy kifejezi tartózkodását. A szavazás lezárultát követően a jegyző összesíti a leadott szavazatokat. A hitelesített alfabetikus névsort az ülésen készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8)                   A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(9)        A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a települési képviselő tiszteletdíja a tárgyhóra vonatkozóan 50 százalékkal csökken. A képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

22. §^[32]

(1)       A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, melynek érvényességéhez a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2)       A megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges a minősített többséggel meghozandó döntésekhez, azaz

a)         az Mötv.-ben foglalt esetekben;

b)        a gazdasági program elfogadásához és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához;

c)        hitelfelvételhez;

d)        kötvénykibocsátáshoz, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez és átadásához;

e)        bírósági ülnökök megválasztásához;

f)         vagyonnal való rendelkezéshez;

g)        a képviselő-testület hatáskörének átruházásához;

h)        munkaterv elfogadásához;

i)          a képviselő-testület által alapított címek, kitüntetések adományozásához;

j)          jogszabályban meghatározott egyéb esetben.

(3)       A határozathozatalra vonatkozó képviselő-testületi döntési javaslatot a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak meg kell tárgyalni, a határozati javaslat a véleményezését követően terjeszthető elő. Amennyiben az illetékes bizottság az előterjesztést nem tárgyalja meg, úgy a képviselő-testület ügyrendi kérdésként egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt az előterjesztés napirendre tűzéséről.

23. §

(1)^[33]    A képviselő-testület üléséről felvétel útján jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazza, valamint a polgármester intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket).

(2)        A települési képviselő a tárgyalt napirendi pontnál kérheti, hogy felszólalását a képviselő-testületi ülésen készült jegyzőkönyv szó szerint rögzítse.

(3)       A képviselő-testületi ülésen készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A felvétel útján történő jegyzőkönyvezés esetén is kérheti a képviselő, hogy hozzászólását az írásos jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(4)       A jegyzőkönyvet öt példányban kell elkészíteni, ebből

a)^[34]      az eredeti példányt évenként be kell kötni, melyet a jegyző kezel, és elhelyezi a közös önkormányzati hivatal irattárában,

b)         egy példány munkapéldány,

c)^[35]      egy példányt a Heves Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni annak valamennyi mellékletével együtt,

d)^[36]      egy-egy példányt az Ady Endre Könyvtárnak és az Újhatvani Fiókkönyvtárnak kell megküldeni.

(5)       A jegyzőkönyv eredeti példányával – annak mellékleteként –együtt kell kezelni

a)         a meghívót,

b)         az előterjesztést,

c)         az írásban benyújtott felvilágosítás kérést, módosító indítványt, a sürgősségi indítványt,

d)         a jelenléti ívet,

e)         a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet, valamint a hitelesített alfabetikus sorrendet.

(6)       Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről – a korlátozott betekintési jogra tekintettel – a jegyző külön gondoskodik. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.

(7)       A jegyzőkönyvben rögzítendő képviselő-testületi határozatokat évenként – az év elejétől – folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni, az év, majd zárójelben a hónap és nap megjelölése mellett. A képviselő-testületi határozatok nyilvánosak.

(8)       A jegyzőkönyvekből határozat-kivonatot kell készíteni. A kivonatot a képviselő-testületi ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni

a)         a végrehajtásért felelősöknek,

b)         mindazoknak, akiket a határozat érint a végrehajtásért felelősök útján.

(9)^[37]    A hozott határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, amelyben a jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre. A nyilvántartás kezelése a közös önkormányzati hivatal feladata.

(10)     A képviselő-testület nyílt ülésén készült jegyzőkönyvből a képviselő-testület tagja a jegyzőhöz intézett írásbeli kérelme alapján – képviselői munkájának elősegítése céljából – másolatot kérhet, illetve abba betekinthet. A jegyző az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni a képviselői kérelemnek, amennyiben az jogszabályba nem ütközik.

(11)^[38]  A képviselő-testület zárt ülésén készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja a jegyzőhöz intézett írásbeli kérelme alapján – képviselői munkájának elősegítése céljából – betekintést kérhet az alábbiaknak megfelelően:

a)         azon a zárt ülésen készült jegyzőkönyvbe, melyen a képviselő-testület tagja nem vehetett volna részt, önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi büntetés kiszabását, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást és kitüntetési ügyet tartalmazó napirendi pont tekintetében nem jogosult betekinteni;

b)         azon a zárt ülésen készült jegyzőkönyvbe, melyen a képviselő-testület tagja nem vehetett volna részt, választást, kinevezést, felmentést, vezetői megbízás adását, illetve visszavonását, fegyelmi eljárás megindítását, és állásfoglalást igénylő személyi ügyet tartalmazó napirendi pont tekintetében az érintett előzetes hozzájárulásától függően jogosult betekinteni;

c)         azon a zárt ülésen készült jegyzőkönyvbe, melyen a képviselő-testület tagja nem vehetett volna részt, az önkormányzat vagyonával való rendelkezést, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározását, a pályázat tárgyalását tartalmazó napirend tekintetében, amennyiben az üzleti érdek sérelme nem az önkormányzat érdekkörében merült fel, az érintett hozzájárulásától függően jogosult betekinteni.

A jegyző az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül – mely határidőbe nem számít bele az érintett hozzájárulásának megkéréséhez szükséges időtartam – köteles eleget tenni a képviselői kérelemnek, amennyiben az jogszabályba nem ütközik. A települési képviselő a zárt ülésen készült jegyzőkönyvről másolatot, felvételt, kivonatot, jegyzetet nem készíthet.

5. A képviselő-testületi döntések végrehajtása

24. §

(1)       A képviselő-testület lejárt határidejű határozatairól a polgármester minden munkaterv szerinti testületi ülésen beszámolni köteles. A beszámolónak tartalmaznia kell

a)           a határozat számát

b)           a határozat tárgyát,

c)           a felelős megnevezését,

d)           a határozat végrehajtásának határidejét,

e)           a végrehajtás módját,

f)^[39]

(2)       A beszámolás írásban történik. A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló alapja a felelősök írásos jelentése. A beszámoló elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3)       A lejárt határidejű, végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester köteles javaslatot tenni a határozat hatályon kívül helyezésére, vagy módosítására, illetve a végrehajtási határidő módosítására.

(4)       A folyamatos határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester félévente írásban számol be a képviselő-testületnek.

25. §

(1)       Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2)       Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a tárgy szerint illetékes bizottság szükség szerint, de legalább kétévente egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek, és amennyiben szükségesnek tartja, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságainak működési rendje

1. Bizottsági munkaterv

26. §

(1)^[40]    A bizottság a képviselő-testület munkatervét alapul véve éves időszakra elkészített bizottsági munkaterv alapján működik.

(2)       A munkaterv tervezetét a bizottsági elnök irányításával a jegyző által megbízott vezető köztisztviselő állítja össze, és a bizottsági elnök terjeszti jóváhagyás végett a bizottság elé. A munkaterv tervezetét lehetőleg a tárgyév január hónapjában kell a bizottság elé terjeszteni.

(3)       A bizottsági munkatervre egyebekben a 7. § szabályait kell alkalmazni.

2. Meghívó

27. §^[41]

(1)^[42]    Az éves bizottsági munkatervet alapul véve a bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval oly módon, hogy a (4) bekezdésben meghatározott személyek részére elektronikus üzenetben küld tájékoztatót arról, hogy a meghívó és mellékletei Hatvan város honlapján megtekinthetők, valamint az e célra kialakított tárhelyről letölthetők. A meghívót munkaterv szerinti ülés előtt legalább két nappal, míg rendkívüli ülés esetén a meghívó aláírását követően haladéktalanul meg kell küldeni a (4) bekezdésben meghatározott személyek részére.

(2)       A meghívó mellékletként az alábbiakat tartalmazza:

            a)         az előterjesztést;

            b)         adott esetben az előterjesztés mellékletét;

            c)         adott esetben a határozati javaslat szövegét;

            d)         adott esetben a rendelet-tervezet szövegét.

(3)       A meghívó az (1) és (2) bekezdésben megjelölt tartalmi elemeket – az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának kivételével – nem köteles tartalmazni, amennyiben azok a meghívó megküldésekor nem állnak rendelkezésre.

(4)       A meghívót annak mellékleteivel, a (3) bekezdés esetét kivéve meg kell küldeni

a)         a polgármesternek;

b)         az alpolgármesternek;

c)         a bizottsági tagnak;

d)        a jegyzőnek, aljegyzőnek;

e)^[43]     a közös önkormányzati hivatal érintett belső szervezeti egysége vezetőjének;

f)         a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság esetében a könyvvizsgálónak,

g)        az érintett személynek, szervnek a rá vonatkozó napirendi pont tekintetében.

(5)^[44]     A meghívót munkaterv szerinti ülés előtt legalább két nappal, míg rendkívüli ülés esetén a meghívó aláírását követően haladéktalanul meg kell küldeni

a)         az előkészítésbe bevont szakértőnek;

b)         annak a személynek, akinek meghívását a jogszabály kötelezővé teszi.

(6)^[45]    A meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről a jegyző gondoskodik. A meghívót munkaterv szerinti ülés előtt legalább két nappal, rendkívüli ülés esetén a meghívó aláírását követően haladéktalanul ki kell függeszteni a hirdetőtáblára.

3. A bizottsági ülés rendje

28. §

(1)       A bizottság évente a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan ülést tart, melynek időpontját úgy kell kitűzni, hogy megelőzze a képviselő-testületi ülés időpontját.

(2)       A bizottsági ülésre a 22. § szabályai megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

29. §

(1)       A bizottság elnöke a képviselő-testület által megválasztott települési képviselő, aki összehívja és vezeti a bizottság ülését.

(2)^[46]    A bizottság ülését a bizottsági elnök akadályoztatása, valamint a bizottsági elnöki tisztség betöltetlensége esetén a bizottság elnök-helyettese hívja össze és vezeti, akit a bizottság képviselő tagjai közül a képviselő-testület választ.

30. §

A bizottsági ülés vezetésének rendjére a 13. § szabályai megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, települési képviselő helyett bizottsági tagot kell érteni.

31. §

(1)^[47]      A bizottsági tag a bizottság ülésén a bizottság elnökétől és a jegyzőtől a bizottság 3. melléklet szerinti feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Felvilágosítás kérésére egyebekben a 16. § szabályai – az (5) bekezdést kivéve – megfelelően alkalmazandók azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

(2)       Az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a szavazást megelőzően a bizottsági tag módosító indítványt tehet a bizottság által tárgyalt napirendi ponthoz a 17. §-ban foglaltaknak megfelelően.

(3)       A módosító indítványra egyebekben a 17. § (2) és (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(4)       Az ügyrendi javaslatra a 14. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, települési képviselő helyett bizottsági tagot kell érteni.

(5)       A sürgősségi indítványra a 15. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, települési képviselő helyett bizottsági tagot kell érteni.

32. §

(1)       A bizottsági döntéshozatal módjára a 21. és 22. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

(2)^[48]    A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a bizottsági tag tiszteletdíja a tárgyhóra vonatkozóan 50 százalékkal csökken. A bizottság a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt a hozott döntés felülvizsgálatával egyidejűleg a bizottság a képviselő-testületnek az okozott kár megtérítése érdekében javaslatot tehet. A bizottság javaslatáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(3)       A bizottsági üléséről hangfelvétel útján jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a 23. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, települési képviselő helyett bizottsági tagot kell érteni.

(4)^[49]    A bizottsági ülésen készült jegyzőkönyvet a bizottsági elnök és a bizottság az adott bizottsági ülésen egyszerű többséggel megválasztott egy tagja írja alá. A hangfelvétel útján történő jegyzőkönyvezés esetén is kérheti a bizottsági tag, hogy hozzászólását az írásos jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(5)       A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, ebből

a)^[50]      az eredeti példányt a jegyző kezeli, és elhelyezi a közös önkormányzati hivatal irattárában,

b)         egy példány munkapéldány,

c)^[51]      egy példányt a Heves Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni annak valamennyi mellékletével együtt.

(6)       A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvre egyebekben a 23. § szabályai alkalmazandók azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

4. A bizottság döntései és azok előkészítése

33. §

(1)       A bizottság valamennyi általa napirendre tűzött döntést igénylő ügyben határozatot hoz. A határozatra a 18. § (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

(2)       Önkormányzati rendelet-tervezet esetén a bizottság határozatában arról dönt, hogy a rendelet-tervezet elfogadásra javasolja-e a képviselő-testületnek.

34. §

Az előterjesztések tárgyaira, illetve az előterjesztők személyére a 19. § szabályai alkalmazandók azzal, hogy a képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni, de a bizottság elé bármely települési képviselő és a bizottság tagja is tehet előterjesztést.

5. A bizottsági határozatok végrehajtása

35. §^[52]

A bizottság lejárt határidejű, átruházott hatáskörében eljárva meghozott határozatairól a bizottság elnöke lehetőség szerint a tárgyévet követő év munkaterv szerinti februári ülésén beszámolni köteles. A beszámoló tartalmára a 24. § szabályai alkalmazandók azzal, hogy a képviselő-testület helyett bizottságot, a polgármester helyett pedig a bizottság elnökét kell érteni.

6. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről

36. §

(1)       A bizottság átruházott hatáskörében eljárva meghozott határozatai tekintetében a bizottság elnöke köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni.

(2)^[53]    A beszámolóra a bizottság elnöke évente köteles lehetőség szerint a tárgyévet követő év munkaterv szerinti februári képviselő-testületi ülésén.

VI. Fejezet

Az önkormányzat tisztségviselői

1. A polgármester

37. §

(1)       A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(2)       Hatvan város polgármestere tisztségét főállásban tölti be.

(3)^[54]     A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A polgármester akadályoztatása, valamint a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testületet az alpolgármester képviseli.

(4)^[55]     A polgármester átruházott hatáskörében eljárva meghozott határozatai tekintetében évente köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni lehetőség szerint a tárgyévet követő év munkaterv szerinti februári ülésén.

(5)       A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester választással létrejövő, sajátos közszolgálati viszony.

(6)       A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetve megválasztását követő első ülésen dönt, majd annak emelésére a Jogi és Ellenőrzési Bizottság tesz javaslatot.

(7)       Az önkormányzat éves költségvetésének eredményes teljesítése esetén a polgármester hat havi illetményének megfelelő jutalomra jogosult, amelyből az első félév eredményes teljesítése esetén kettő havi jutalom fizetendő ki.

(8)^[56]    A polgármester helyettesítésére vonatkozó szabályokat a 8. melléklet tartalmazza.

2. Az alpolgármester

38. §

(1)^[57]

(2)       Hatvan város alpolgármestere tisztségét a – képviselő-testület döntésétől függően – főállásban vagy társadalmi megbízatásban tölti be.

(3)       Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással segíti, felügyeli és koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármestert feladatai ellátásában, a polgármester iránymutatása mellett önállóan irányítja és felügyeli a gondozásában álló területek feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységet, együttműködik a bizottságokkal.

(4)       Az alpolgármester a munkamegosztás szerint közreműködik a kinevezések és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési ügyek előkészítésében.

(5)       Az alpolgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és az alpolgármester választással létrejövő, sajátos közszolgálati viszonya.

(6)       A képviselő-testület az alpolgármester illetményéről alakuló ülésén, illetve megválasztását követő első ülésen dönt, majd annak emelésére a Jogi  és Ellenőrzési Bizottság tesz javaslatot.

(7)       Az önkormányzat éves költségvetésének eredményes teljesítése esetén az alpolgármester hat havi illetményének megfelelő jutalomra jogosult, amelyből az első félév eredményes teljesítése esetén kettő havi jutalom fizetendő ki.

(8)^[58]    Az egyes alpolgármesterek által felügyelt területeket a 8. melléklet tartalmazza.

3. A képviselő-testület tanácsnoka

39. §

(1)       A képviselő-testület az Ötv. szerint a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat.

(2)       A tanácsnok felügyeli a (3) bekezdésben meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A felügyelet általános jellegű vagy konkrét feladat ellátására irányul.

(3)       A tanácsnok felügyeleti hatáskörébe tartozik a részére meghatározott
önkormányzati feladatra kiterjedően

a)         a tisztségviselőkkel és a bizottságokkal történő egyeztetés alapján koordinációs tevékenység ellátása;

b)         az illetékes bizottság támogatásával előterjesztés benyújtása a képviselő-testülethez;

c)         előterjesztést nyújt be képviselő-testületnek az általa felügyelt önkormányzati feladatkörök ellátása tekintetében;

d)         napirend megtárgyalását kezdeményezni a polgármesternél képviselő-testületi, illetve az érintett bizottság elnökénél bizottsági ülésen;

e)         együttes bizottsági ülés tartását kezdeményezni a bizottsági elnököknél;

f)          feladatkörébe tartozóan véleményezni, véleményét a bizottsági és a képviselő-testületi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

(4)^[59]    A tanácsnok a munkájához a közös önkormányzati hivatal közreműködését a jegyzőtől igényelheti.

(5)^[60]    A tanácsnok tevékenységéről évente a képviselő-testületnek írásban beszámolni köteles lehetőség szerint a tárgyévet követő év munkaterv szerinti februári ülésén.

(6)       A tanácsnok feladatait a 4. melléklet tartalmazza.

4. A települési képviselő

40. §

(1)       A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekét. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2)       A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

41. §^[61]

A települési képviselő a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (2) bekezdésében foglaltakra jogosult, továbbá közérdekű ügyben kezdeményezheti a jegyző útján a közös önkormányzati hivatal intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

42. §

A települési képviselő köteles

a)         részt venni a képviselő-testület munkájában;

b)         a képviselő-testületi, illetve bizottsági üléseken megjelenni, illetve távollétét az ülés megkezdése előtt legalább három órával a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének személyesen vagy telefonon bejelenteni;

c)         a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtartani a tudomására jutott szolgálati, állami titkot, valamint köteles figyelembe venni a magántitokra, a személyes adatokra és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályokat;

d)         adott ügyben személyes érintettségét bejelenteni;

e)         olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választói bizalmára.

5. A bizottsági tag

43. §

(1)       A bizottság elnökére, elnök-helyettesére és tagjaira, azok visszahívására, új bizottsági tagra a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel nyílt szavazással dönt.

(2)       A bizottsági tagok jogai és kötelességei azonosak.

44. §

(1)       A bizottsági tag jogosult

a)         e rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltak szerint felvilágosítást kérni;

b)         kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni;

c)         megbízás alapján képviselheti a bizottságot;

d)         a képviselő-testület hivatalától igényelheti a bizottsági munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

e)         közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(2)       A bizottsági tag az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt jogait a jegyző útján érvényesítheti.

45. §

A bizottsági tag köteles

a)         részt venni a bizottság munkájában;

b)         a bizottsági üléseken megjelenni, illetve távollétét az ülés megkezdése előtt legalább három órával a bizottság elnökének személyesen vagy telefonon bejelenteni;

c)         a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtartani a tudomására jutott szolgálati, állami titkot, valamint köteles figyelembe venni a magántitokra, a személyes adatokra és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályokat;

d)         adott ügyben személyes érintettségét bejelenteni;

e)         olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választói bizalmára.

6. A települési képviselő és a bizottsági tag tiszteletdíja

46. §

(1)       A települési képviselő és a bizottság nem települési képviselő bizottsági tagja képviselő-testületi, illetve bizottsági munkájával kapcsolatban, megbízatása időtartamára tiszteletdíjban részesül.

(2)^[62]    A tiszteletdíj mértékéről a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendelet elfogadásakor dönt, melynek mértékét az 1. függelék tartalmazza.

(3)       Amennyiben a települési képviselő, illetve bizottsági tag e rendelet 42. § b), illetve 45. § b) pontjával ellentétesen, azaz igazolatlanul távol marad az ülésről, úgy tiszteletdíja a tárgyhóra vonatkozóan 25 százalékkal csökken. A hiányzás jellegének minősítése a bizottság elnöke és települési képviselő esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottsági elnök feladata.

7. Önkormányzati képviselőcsoport

47. §

(1)       A képviselő-testületben ugyanazon párt, társadalmi szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására egy képviselőcsoportot alakíthatnak, illetve több párt vagy társadalmi szervezet együtt egy közös képviselőcsoportot (a továbbiakban együtt: képviselőcsoport) hozhat létre.

(2)^[63]    A képviselőcsoport működési szabályait az Mötv. és e rendelet keretei között önállóan határozza meg.

(3)       A képviselőcsoport a megalakulását az ezt követő képviselő-testületi ülésen jelenti be. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, névsorát, a megválasztott vezető, vezető-helyettes nevét.

(4)       A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt képviselő nevét a képviselőcsoport vezetője, a kilépést a kilépett képviselő jelenti be a képviselő-testületnek.

(5)       A polgármester a képviselő-testületi ülések előkészítése, jelentősebb önkormányzati ügyek egyeztetése céljából kezdeményezheti a képviselőcsoport-vezetők és a bizottsági elnökök összehívását.

VII. Fejezet

A közös önkormányzati hivatal felépítése és működése^[64]

1. A jegyző

48. §^[65]

(1)^[66]      Hatvan város polgármestere és Kerekharaszt község polgármestere – pályázat alapján, lakosságszám arányos többségi döntéssel – jegyzőt nevez ki.

(2)^[67]      Hatvan város polgármestere és Kerekharaszt község polgármestere a jegyző javaslatára – lakosságszám arányos többségi döntéssel – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(3)^[68]     A jegyzői, aljegyzői állás betöltetlensége esetén a pályázati eljárás lefolytatásáig a Hatvan város polgármestere és Kerekharaszt község polgármestere – lakosságszám arányos többségi döntéssel – a jegyzői, aljegyzői feladatok ellátására a jegyzőre vonatkozó képesítési követelményeknek megfelelő, a közös önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőt bízhat meg.

(4)^[69]     A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyző, illetve az aljegyző egyidejű távolléte esetén a közös önkormányzati hivatal vezetését a Hatósági Iroda vezetője látja el.

(5)       A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(6)        A jegyző átruházott hatáskörében eljárva meghozott határozatai tekintetében évente köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni lehetőség szerint a tárgyévet követő év munkaterv szerinti februári  ülésén.

2. A közös önkormányzati hivatal^[70]

49. §^[71]

(1)        Hatvan Város Önkormányzata Kerekharaszt Község Önkormányzatával Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt működtet.

(2)        A közös önkormányzati hivatal költségvetési szerv, önálló jogi személy, melynek működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket az adott éves költségvetési rendelet határozza meg.

(3)        A közös önkormányzati hivatalt a képviselő-testület döntései szerint, valamint saját hatáskörében Hatvan város polgármestere irányítja. Kerekharaszt község polgármestere a közös önkormányzati hivatal irányításával összefüggésben véleményt nyilváníthat. Hatvan város polgármestere az Mötv.-nek megfelelően gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat Hatvan város alpolgármesterei, és az intézményvezetők tekintetében.

(4)        A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséről, bérezéséről, vezetői megbízásáról, felmentéséről, vezetői megbízásának visszavonásáról és jutalmazásáról Hatvan város polgármesterének egyetértésével dönt. A Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal Kerekharaszti Ügyfélszolgálata köztisztviselőjének kinevezéséhez, bérezéséről való döntéshez, felmentéséhez és jutalmazásához Kerekharaszt község polgármesterének egyetértése is szükséges. A képviselő-testület tagjai a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek, megbízott munkatársainak közvetlen utasítást nem adhatnak.

(5)        A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 3000 Hatvan, Kossuth tér 2.

(6)        A jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységek vezetői, ügyintézői kiadmányozási jogot kapnak.

(7)        A közös önkormányzati hivatal működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően szakmailag előkészíti a bizottság, illetve a képviselő-testület döntését, külön jogszabályokban foglalt tájékoztatási, ügyviteli közreműködési kötelezettségnek a jegyző útján eleget tesz.

(8)        A közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét, megbízott munkatársát munkavégzése során tudomására jutott információk, adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, melyet az adatvédelemről szóló jogszabályoknak megfelelően köteles kezelni.

(9)        A közös önkormányzati hivatal belső működési szabályait és a hivatal belső szervezeti egységeinek ügyrendjét a jegyző által kiadott szabályzat állapítja meg.

VIII. Fejezet

A helyi lakosság bevonása a döntéshozatalba

1. Közmeghallgatás, lakossági fórum^[72]

50. §^[73]

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendi pontjairól a lakosságot a fórum előtt legalább két héttel az önkormányzat hivatalos lapjában és a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára kihelyezett hirdetmény útján értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző köteles gondoskodni.

(4) A képviselő-testület a közmeghallgatásról évenként munkaterve elfogadásakor dönt. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel elrendelheti a munkatervtől eltérő közmeghallgatás tartását.

(5) A közmeghallgatást megelőző 3. nap 16.00 óráig lehetőségük van az állampolgároknak, hogy a közmeghallgatásra vonatkozóan önkormányzati ügyekben írásban kérdést tegyenek fel, amelyet a jegyzőhöz kell eljuttatni. Az írásban feltett kérdésre a közmeghallgatáson válaszolni kell, ha a kérdező a közmeghallgatáson jelen van. Amennyiben a kérdező nincs jelen a közmeghallgatáson, vagy a kérdés összetettsége, illetve a kivizsgálásra fordítandó idő miatt ez szükséges, úgy részére a közmeghallgatást követő 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(6) A közmeghallgatáson részt venni szándékozóknak lehetőségük van arra, hogy a közmeghallgatást megelőző nap 16.00 óráig a jegyzőnek írásban bejelentsék a közmeghallgatáson történő felszólalási szándékukat. A közmeghallgatáson a polgármester először a felszólalási szándékukat előre bejelentőknek adja meg a szót a szándék bejelentésének a jegyzőhöz történt megérkezésének időrendjében, ezt követően a közmeghallgatáson történő jelentkezés sorrendjében.

(7) A közmeghallgatáson a lakosság részéről kérdések feltevésére, vélemények kifejtésére személyenként összességében legfeljebb öt perc áll rendelkezésre, a válaszadó legfeljebb öt percben fejtheti ki álláspontját. A kérdezőnek lehetősége van arra, hogy a válaszra összességében két percben reagáljon. A válaszadó szintén két percben reagálhat a kérdező által elmondottakra.

50/A. §^[74]

A lakosság közvetlen tájékoztatása, valamint a lakosságnak a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében lakossági fórum hívható össze. Egy-egy városrészt érintő téma tekintetében az érintett választókerület önkormányzati képviselőjének kezdeményezésére a polgármester jogosult lakossági fórumot összehívni. A város egészét, illetve a város összes lakosát érintő téma esetén a polgármester jogosult lakossági fórumot összehívni.

2. Helyi népszavazás

51. §^[75]

(1)        A helyi népszavazást a választópolgárok legalább tíz százaléka kezdeményezheti a polgármesternél.

(2)        A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább huszonöt százaléka kezdeményezi.

(3)        A képviselő-testület mérlegeli a helyi népszavazás kitűzését, ha azt a választópolgárok legalább tíz százaléka, de kevesebb mint huszonöt százaléka kezdeményezi.

(4)        A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, ellenkező esetben a kérdésben nem lehet népszavazást tartani.

(5)        A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.

(6)        A helyi népszavazásra egyebekben az Ötv., illetve a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

3. Népi kezdeményezés

52. §

(1)       A helyi népi kezdeményezést a választópolgárok legalább öt százaléka nyújthatja be a polgármesterhez.

(2)       A képviselő-testület köteles megtárgyalni a helyi népi kezdeményezést, amennyiben azt a választópolgárok legalább öt százaléka nyújtotta be.

(3)       A helyi népi kezdeményezésre egyebekben az Ötv., illetve a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

1. A gazdálkodás főbb szabályai

53. §

(1)^[76]    Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak előkészítését, adminisztrációját, végrehajtását a közös önkormányzati hivatal látja el.

(2)^[77]    Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működő költségvetési szervek, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a közös önkormányzati hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

(3)       Az intézmény vezetője egyszemélyi felelőse az intézményi gazdálkodás szabályszerűségének, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításai végrehajtásának, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásának, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítésének.

(4)^[78]    A közös önkormányzati hivatal valamint az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint – teljesítik.

(5)       A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület szervei útján látja el.

(6)^[79]    Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik a jegyző.

54. §^[80]

(1)       Az önkormányzat által indított közbeszerzési eljárás esetén a közbeszerzési eljárásban résztvevők a képviselő-testület által határozattal jóváhagyott közbeszerzési szabályzat útján kötelesek eljárni.

(2)       A bíráló bizottság tagja összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot köteles tenni a közbeszerzési eljárás elindítását megelőzően. A bíráló bizottság tagjait a képviselő-testület állapítja meg.

(3)       A döntéshozói jogkörben eljáró települési képviselő, illetve bizottsági tag a közbeszerzési szabályzat mellékletét képező összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot köteles tenni e rendelet hatályba lépésének, illetve megválasztása napjától számított 30 napon belül, mely nyilatkozat megbízatása idejére érvényes.

55. §

(1)       Az önkormányzat által indított egyszerű, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás, valamint közbeszerzési értékhatárt el nem érő megrendelés, beszerzés, beruházás esetén legalább három ajánlatot kell bekérni.

(2)^[81]    Az ajánlattételre felhívott ajánlattevők a közös önkormányzati hivatal által vezetett regisztrációs rendszer alapján, annak hiányában referencia ismeretében jelölhetők ki a közös önkormányzati hivatal hatáskörrel rendelkező ügyintézője által.

(3)       Az (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az önkormányzat alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.

2. Az önkormányzat vagyona

56. §

A képviselő-testület vagyonával való rendelkezésre vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

3. A költségvetési rendelet megalkotásának módja

57. §

(1)       A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

(2)       A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a)         Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

aa)       a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele;

ab)       az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül: a bevételi források, azok bővítésnek lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak meghatározása, az igények és a célkitűzések egyeztetése, a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása, a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

b)         A második forduló főbb elemei :

ba)       a képviselő-testület a koncepció után megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több fordulóban kerülhet a képviselő-testület elé;

bb)       a költségvetési javaslat tartalmazza a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat (költségvetési szervenként), a felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben az általános és a céltartalékot.

(3)       A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság előzetesen megtárgyalja, amennyiben nem tárgyalja meg, úgy a képviselő-testület ügyrendi kérdésként egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt a költségvetési rendelet tervezetének napirendre tűzéséről.

(4)       A zárszámadási rendelet előkészítésére és előterjesztésére (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

X. Fejezet

Az önkormányzati érdekegyeztető tanács működése

58. §

(1)^[82]    A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő települési jellegű kérdésekben az önkormányzat az általa fenntartott intézményekben működő szakszervezetek közül a 2. függelékben megnevezett szakszervezetekkel érdekegyeztető tanácsban egyeztet.

(2)       Az önkormányzat

a)         a közalkalmazotti illetmény előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetést, valamint

b)         az intézményben dolgozó közalkalmazottak tíz százalékát érintő intézkedés előtt a tervezett intézkedést,

véleményezteti az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: ÖÉT) résztvevő szakszervezetekkel.

(3)       Az ÖÉT működésével kapcsolatos kiadásokat az Önkormányzat viseli.

(4)^[83]    A (2) bekezdésben meghatározott tartalmú előterjesztéseket a döntés előtt legalább három nappal meg kell küldeni az ÖÉT-ben résztvevőknek, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik.

(5)       Az ÖÉT működésével kapcsolatos részletes szabályokat a saját maga által megállapított ügyrendje tartalmazza.

XI. Fejezet

A képviselő-testület reprezentációja, külföldi kiküldetése

59. §

(1)       Reprezentációs kiadásnak minősül

a)         a hivatalos tárgyalásokon, megbeszéléseken, fogadásokon ellenérték nélkül felszolgált étel, ital, illetőleg az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás, stb.) értéke;

b)         a képviselő-testület és a bizottságok ülésein felszolgált kávé, üdítő és más fogyasztási termék;

c)         a vásárolt, illetőleg vagyonleltárban szereplő tárgy ellenérték nélküli átadása, ajándékozása;

d)         az ünnepekhez, évfordulókhoz, más társadalmi eseményekhez, egyéb rendezvényekhez kapcsolódó kiadások (ingyenesen felszolgált ital, dolgozó részére nyújtott ajándék, terembérlet, művészek fellépti díja stb.).

(2)       A költségvetésben a reprezentációs kiadásokat külön tételként az (1) bekezdésben rögzített tartalommal kell tervezni.

(3)^[84]    A külföldi kiküldetésre évente tervezhető összeget a képviselő-testület a költségvetési rendeletben állapítja meg a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló Korm. rendelet alapul vételével.

XII. fejezet^[85]

Települési nemzetiségi önkormányzat működésének elősegítése

60. §^[86]

A települési nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása céljából annak megalakulásától számított 30 napon belül a képviselő-testület a jegyző által kijelölt köztisztviselő útján szakmai segítséget nyújt a közös önkormányzati hivatal belső működési szabályzata szerint. A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzattal a nemzetiségi önkormányzat ügyvitelének és pénzügyei vitelének feltételeiről és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokról megállapodást köt. A megállapodás szövegét a 4. függelék tartalmazza.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

61. §

(1)       E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. december 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2)       A 7. melléklet 46. pontja Hatvan város 2011. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet hatályba lépésének napján lép hatályba.

(3)-(8)^[87]