Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010 (IX.27.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2023. 12. 22Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010 (IX.27.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Botykapeterd község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) együttes alkalmazásával szabad.
2. Fogalommeghatározások
2. § (1) Épületszélesség:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(2) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
(3) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet előírásai és a SZT szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:
a) irányadó telekhatár
b) megszüntető jel
c) helyi művi értékek
d) beültetési kötelezettség
4. § (1) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a SZT szerinti tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
(2) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a keleti oldalhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
5. § (1) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
a) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.
b) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető.
(2) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
(3) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
(4) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
4. Építési engedélyezés általános szabályai
6. § (1) (hatályon kívül helyezve)
(2) (hatályon kívül helyezve)
(3) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK előírásai szerint kell kialakítani.
(4)1 Az építési övezeti és övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terven jelölt tervezett utak megépítéséhez szükséges területtel csökkenthető.
5. Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó előírások
7. § (1) Reklám- és hirdetőtáblák, berendezések, építmények
a) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
b) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.
c) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát országos védettségű és helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.
(2) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.
(3) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő épület utcai homlokzatán, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos.
(4) Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.
(5) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
(6) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások:
a) Beépítésre szánt területen, valamint kertes mezőgazdasági területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, vagy meglévő épületre, építményre elhelyezni tilos.
b) Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony, antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó műtárgy a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével helyezhető el.
6. Közterületen elhelyezhető építmények
8. § (1) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a faluképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.
(2) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
A beépítésre szánt és nem szánt területek
9. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:
a) falusias lakóterület
b) gazdasági terület, kereskedelmi, szolgáltató terület,
c) különleges terület
ca) idegenforgalmi célra,
cb) temetkezési célra,
cc) mezőgazdasági üzemi terület céljára.
(2) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület,
f) természetközeli terület.
g) különleges beépítésre nem szánt terület sportolási célra
8. Építési övezetekre és övezetekre vonatkozó előírások
10. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.
(2) A terepszint alatti építmények
a) Terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:
aa) műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok
ab) más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése
b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
d) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
9. Falusias lakóterület - Lf
11. § (1) A falusias lakóterületen az OTÉK szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettség
a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
d) azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
e) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
(3) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lf” jelű építési övezetben
a) építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
b) nyeles telek nem alakítható ki
c) legkisebb telekterület 720 m2
d) legkisebb utcai telekszélesség 14 m
e) beépítési mód oldalhatáron álló
f) legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 450 m2
g) legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
h) legkisebb előkert
ha) meglévő utcasoron az utcai építési vonal a kialakult utcaképhez igazodjon
hb) új beépítésű területen 5 m
i) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
j) legkisebb hátsókert
ja) a SZT-n építési hely határvonallal jelölt esetekben a SZT szerint
jb) a SZT-n építési hely határvonallal nem jelölt esetekben 6 m
k) zöldfelületi mutató min. 40%, az építési telkek SZT-n jelölt telekhatára melletti, az ott jelölt szélességű területsávot gyümölcs fafajokkal fásítani kell.
(4) Egyéb előírások az „Lf” jelű építési övezetben
a) Tetőidom és hajlásszög
aa) kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon
ab) új beépítésű területen magastető építendő 35-42 fokos hajlásszöggel
b) Tetőhéjalás:Égetett agyagcserép, vagy a felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag hagyományos színezéssel.
c) Homlokzatszínezés: A homlokzatokon a magyar falusi építészetben hagyományos színezést kell alkalmazni.
d) Épületszélesség legfeljebb 9 m
e) Közterület felőli kerítés:Épített jellegű, 1,5- 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
f) Udvari épületek létesítése, kialakítása
fa) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
fb) Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
(5) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lf- 1” jelű építési övezetben
a) legkisebb telekterület 1000 m2
b) legkisebb utcai telekszélesség 14 m
c) beépítési mód szabadon álló
d) legnagyobb beépítettség 30%
e) legnagyobb építménymagasság 5,00 m
f) legkisebb előkert 4 m
g) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
h) legkisebb hátsókert 3 m
i) zöldfelületi mutató min. 40%
(6) Egyéb előírások az „Lf- 1” jelű építési övezetben.Közterület felőli kerítés:Épített jellegű, 1,8- 2,4 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
10. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Gksz
12. § (1) A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettség
a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás: azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
(3) A „Gksz- 1” jelű építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) legkisebb telekterület 1500 m2
b) legkisebb utcai telekszélesség 30 m
c) beépítési mód szabadonálló
d) legnagyobb beépítettség 60%
e) legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 7,50 m
f) legkisebb előkert 0 m
g) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
h) legkisebb hátsókert 10 m
i) zöldfelületi mutató min. 20%
j) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,0 m magas legyen
(4) A „Gksz- 2” jelű építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) legkisebb telekterület 4000 m2
b) legkisebb utcai telekszélesség 30 m
c) beépítési mód szabadonálló
d) legnagyobb beépítettség 30%
e) legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 5,00 m
f) legkisebb előkert SZT szerint
g) legkisebb oldalkert SZT szerint
h) legkisebb hátsókert SZT szerint
i) zöldfelületi mutató min. 50%, a SZT-n jelölt megosztásban
j) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,0 m magas legyen
(4) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
a) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
b) ”Gksz- 1” jelű építési övezetben
ba) A szabályozási terven jelölt, lakóterülettel szomszédos telekhatárok mellett legalább 10 m széles, háromszintes növényzet telepítendő.
bb) A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az öshonos és honos fafajok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.
c) ”Gksz- 2” jelű építési övezet a Messzilátó csárda műemléki környezetének védelme érdekében a SZT-n jelölt területi megosztásban növényesítendő
d) A fapótlás szabályait a 2. számú függelék tartalmazza.
11. Különleges területek - K
13. § (1) A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettség
a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
d) azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
e) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
(3) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „Kid” jelű építési övezet idegenforgalmi célra
aa) legkisebb telekterület 2500 m2
ab) beépítési mód szabadonálló
ac) legnagyobb beépítettség 20%, de épületenként legfeljebb 250 m2 beépített alapterület
ad) legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 5,50 m
ae) legkisebb előkert 5 m
af) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ag) legkisebb hátsókert 3 m
ah) zöldfelületi mutató min. 60%
ai) közterület felőli kerítés épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas legyen a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy hasonló magasságú élősövény telepítendő
aj) A 131/2 hrsz. ingatlan felhasználása a roncsolt felszínű terület rekultivációját követően történhet meg a rekultivációs (tájrendezési) tervben szereplő ajánlások figyelembevételével.
b) A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra
ba) legkisebb telekterület kialakult
bb) beépítési mód szabadon álló
bc) legnagyobb beépítettség 10%, de legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
bd) legnagyobb építménymagasság 4,50 m , ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja
be) legkisebb előkert 0 m
bf) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
bg) legkisebb hátsókert 10 m
bh) zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni
bi) közterület felőli kerítés legfeljebb 2,0 m magas élősövény legyen
c)2 A „Kmü” jelű különleges terület mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára
ca) legkisebb telekterület 3000 m2,
cb) legkisebb utcai telekszélesség 30 m,
cc) beépítési mód szabadon álló,
cd) legnagyobb beépítettség 40%,
ce) legnagyobb építménymagasság 10,50 m, a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja,
cf) legkisebb előkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi határvonalaktól legalább 10 m-re építendők,
cg) legkisebb oldalkert 10 m,
ch) legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon,
ci) zöldfelületi mutató min. 40%,
cj) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8- 2,0 m magas legyen,
ck) az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet,
cl) a belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az őshonos és honos fafajok felsorolását a 2. függelék tartalmazza,
cm) a fapótlás szabályait a 2. függelék tartalmazza.
12. Közlekedési és közműterület
14. § (1) A közúti közlekedési területek („Köu-„)
a) A közúti hálózat elemeinek felsorolását az 5. számú melléklet tartalmazza.
b) Közlekedési terület fásítása
ba) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
bb) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat (ld. 2. számú függelék) kell alkalmazni.
bc) Utcai fasor a 2. számú függelék figyelembevételével telepíthető.
bd) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolók az OTÉK előírásai szerint fásítandók.
(2) Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások
a) A közmű létesítmények és közmű hálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.
b) A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közmű területen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
b) Bármilyen okból feleslegessé vált közmű hálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.
c) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról az út kezelőjének gondoskodni kell.
d) A járulékos közmű létesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
(3) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.
13. Zöldterület - Z
15. § (1) A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).
(2) A közparkok területére vonatkozó általános előírások:
a) Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal történhet.
b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
c) Az öntözés lehetőségét biztosítani kell.
d) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.
(3) Építési szabályok
a) Az övezetben az OTÉK 27. § szerinti építmények helyezhetők el.
b) Épület elhelyezésének feltételei:
ba) legalább 1500 m2 telekterület
bb) 2%, de legfeljebb 50 m2 beépített alapterület 1 épületben elhelyezve
bc) legfeljebb 4,00 m építménymagasság
bd) 5 m-es elő, 10-10 m-es oldal- és hátsókert
(4) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.
(5) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.
14. Erdőterület - E
16. § (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, valamint védelmi rendeltetésű – „Ev- 1” (védett) és „Ev- 2” (védő) jelű erdők.
(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen:A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közmű vezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás biztosított legyen.
b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c) A beépítési mód szabadon álló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
d) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
e) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ea) az épület földszintes legyen
eb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m
f) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
fa) legnagyobb építménymagasság 5,0 m
fb) épületszélesség legfeljebb 9,0 m
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(3) Építmények elhelyezése védelmi rendeltetésű erdőben
a) Védő erdőben építmény nem helyezhető el.
b) Védett erdőben épületet elhelyezni nem szabad. Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.
(4) (hatályon kívül helyezve)
(5) (hatályon kívül helyezve)
15. Mezőgazdasági terület
17. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el
(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
16. Kertes mezőgazdasági terület - Mk
18. § (1) Telekalakítási előírások
a) Az övezetben beépíthető földrészletek területe legalább 720 m2 , szélessége legalább 12 m .
b) Újonnan kialakítható telek legalább 1000 m2 , de legfeljebb 2000 m2 területű, és legalább 18 m széles legyen.
(2) Az építés általános feltételei
a) az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról biztosított legyen
b) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások lakóépület építése esetén
ba) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
bb) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy a közegészségügyi hatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátás
bc) egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés)
(3) Az „Mk” jelű övezet
a) legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti legyen az alábbi kivételekkel:
aa) A 720- 1500 m2 területű telken szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén legfeljebb 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) építhető.
ab) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken szőlő, gyümölcsös, kert és gyep művelési ág esetén 3%-os beépítettséggel, de legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) építhető.
b) beépítési mód szabadon álló
c) legkisebb előkert kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedjen, ennek híján a megközelítő út tengelyétől számított 8 m
d) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
e) legkisebb hátsókert 6 m
f) az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
g) Gazdasági épületre vonatkozó előírások:
ga) Az épület földszintes, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet.
gb) A tetőtér nem építhető be.
gc) Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.
h) Lakóépületre vonatkozó előírások:
ha) Az épület legfeljebb 5,0 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet.
ha) Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
(4) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.
(5) A területen meglévő szőlő és gyümölcsültetvények megtartandók.
17. Általános mezőgazdasági terület - Má
19. § (1) Telekalakítási előírások
a) legkisebb telekterület 1500 m2
b) legkisebb telekszélesség 18 m
(2) Az építés feltételei
a) az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról biztosított legyen
b) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások lakóépület építése esetén
ba) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
bb) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy a közegészségügyi hatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátás
bc) egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés)
(3) Az „Má” jelű övezetben az ingatlan művelési ágához köthető funkciójú építmények építhetők a következő előírások szerint:
a) legnagyobb beépítettség OTÉK szerint
b) beépítési mód szabadonálló
c) legkisebb előkert 10 m
d) legkisebb oldalkert 10 m
e) legkisebb hátsókert 10 m
f) az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
g) Gazdasági épületre vonatkozó előírások:
ga) az épület földszintes legyen
gb) a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m , ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.
h) Lakóépületre vonatkozó előírások:
ha) megengedett legnagyobb építménymagasság 5,00 m
hb) épületszélesség legfeljebb 9,0 m
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK, valamint a (2) és (3) bekezdés előírásai szerint alakítható ki.
b) A birtokközpont határai mentén kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból (ld. 2. számú függelék) álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A telkek belső növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
18. Vízgazdálkodási terület - V
20. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).
(2) A „V- 1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(3) A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) oldalhatáron álló beépítési mód
b) legfeljebb 5% beépítettség
c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság
d) tájbaillő tömegformálás és színezés
e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert
19. Természetközeli terület - Tk
21. § (1) Természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.
(2) Természetközeli területen épületet elhelyezni nem szabad.
20. Különleges beépítésre nem szánt terület - Kk
22. § A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célokat szolgál, ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) legkisebb telekterület 2500 m2
b) beépítési mód szabadonálló
c) legnagyobb beépítettség 2%
d) legnagyobb építménymagasság 4,50 m
e) legkisebb előkert 5 m
f) legkisebb oldalkert 5 m
g) legkisebb hátsókert 5 m
h) zöldfelületi mutató min. 80%
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
21. Kulturális örökségvédelem
23. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
b) A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a SZT tünteti fel.
c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
(2) Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások
a) A település országos műemléki védelemre előterjesztett építményeit a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.
b) Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (4) bekezdésben és a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
(3) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(4) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 1. számú függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
cd) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
22. Az élővilág, a táj és a természet védelme
24. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település országos ökológiai hálózathoz tartozó területeinek listáját a 4.sz. melléklet tartalmazza és a SZT tünteti fel. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (itt magterület) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.
(3) Tájképvédelmi területen új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.
(4) Fa és cserje a település területén a 2. számú függelékben rögzített előírások betartásával telepíthető.
(5) Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás módját a 2. számú függelék figyelembevételével az építésügyi hatóság határozza meg.
23. A környezet védelme
25. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
h) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
h) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j) (hatályon kívül helyezve)
k) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
f) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Botykapeterd a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el.
c) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e) (hatályon kívül helyezve)
f) (hatályon kívül helyezve)
g) (hatályon kívül helyezve)
h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
i) (hatályon kívül helyezve)
j) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
k) (hatályon kívül helyezve)
24. Tűzvédelmi rendelkezések
26. § A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteit.
25. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
27. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
26. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások
28. § E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él: Településrendezési kötelezések
a) Beépítési kötelezettség(hatályon kívül helyezve)
b) Beültetési kötelezettség(hatályon kívül helyezve)
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet 2010. október 26-án lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet
1. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
1.1 Református templom – Kossuth Lajos u., hrsz: 71 – M lll 438
1.2 Messzilátó csárda – Szigetvári u. 9., hrsz: 38 – M lll 439
2. MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
2.1 Református templom műemléki környezete
70, 72, 52/1, 25/1, 26, 28/1 hrsz, valamint az 52/2 és a 27 hrsz. út szabályozási terven lehatárolt része
2.2 Messzilátó csárda műemléki környezete
34, 35/5, 35/6, 39, 46, 1/1 hrsz., valamint a 9 hrsz. út szabályozási terven lehatárolt része
2. melléklet
3. melléklet
1. NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS KÖRNYEZETE
1.1 Bátony: őskori településnyomok, római villára utaló jelenségmaradványok
KÖH azonosítója: 21326.
Érintett helyrajzi számok: 047/7,8,9; 061/1,2.
1.2. Az M60 gyorsforgalmi út tervezése során azonosított régészeti lelőhelyek
Név |
Nyilvántartási szám |
Lelőhely jellege |
Lelőhely kora |
Pozíciója |
|---|---|---|---|---|
Botykapeterd-Téglás 1. |
92937 |
telep |
bronzkor |
főpálya 59+500- |
Botykapeterd-Téglás 2. |
92939 |
telep |
neolit |
főpálya 60+900- |
Botykapeterd- |
92941 |
telep |
neolit |
főpálya 61+500- |
2. RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET
(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)
2.1 Ótemető, Puszta hegy:
Feltehetően Kispeterd középkori faluhelye, és a hozzá tartozó temető
Érintett helyrajzi számok: 067, 077/1,2; 047/1,2,3,4,5; 0125/2.
2.2 Alsó-Szentdemeter:
Elnevezése alapján középkori faluhely.
Érintett helyrajzi számok: 0170/1,2,4; 243/15,16,17,18.
2.3 Téglás:
Feltehetően a régi Botyka helye
Érintett helyrajzi számok: 0222/2,7,8,9,10,11,12.
2.4 Vadas:
A néphagyomány szerint a török hódoltság előtt itt falu volt.
Érintett helyrajzi számok: 0204/2.
4. melléklet
5. melléklet
. |
B. |
C. |
|
|---|---|---|---|
Út |
Közlekedési terület jele |
Közlekedési terület szélessége (m) |
|
1 |
M60 gyorsforgalmi út |
KÖu-A |
keresztszelvények szerint változó |
1. |
6. sz. Bp – Pécs – Barcs főút |
KÖu-1 |
meglévő |
2. |
66131 j. út |
KÖu-2 |
meglévő |
3. |
Botyka és Kispeterd közötti út |
KÖu-3 |
meglévő |
4. |
Mezőgazdasági utak |
KÖu-3 |
meglévő |
5. |
6. sz. főút átkelési szakasza |
KÖu-4 |
meglévő |
6. |
66131. j. út bevezető szakasza |
KÖu-5 |
meglévő |
7. |
Tervezett lakó és kiszolgáló utak |
KÖu-6 |
7- 18 m |
8. |
Meglévő lakó és kiszolgáló utak |
KÖu-6 |
meglévő |
10. melléklet
A 6. § (4) bekezdését a Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 13. § (3) bekezdés c) pontja a Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. melléklet a Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.