Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2010. (II.26.) önkormányzati rendelete
a város helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 03. 29Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2010. (II.26.) önkormányzati rendelete
a város helyi építési szabályzatáról
Gyomaendrőd város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Az előírások hatálya
1. § (1)1 A rendelet hatálya Gyomaendrőd város közigazgatási területére terjed ki. A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit, a Belterületi szelvényhálót, valamint a Belterület Szabályozási tervlapokat (B -1,-2, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -9, -10, -11, -12, -13, -14, -15, -16, -17, -18, -19 jelű szelvényei) a rendelet 13. melléklete, a Külterületi szelvényhálót, valamint a Külterületi Szabályozási tervlapokat (K -1,-2, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -9, -10, -11, -12, -13, -14, -15, -16, -17, -18, -19, -20, -21, -22 jelű szelvényei) a rendelet 14. melléklete (együttesen: Szabályozási Terv) határozza meg. A szabályozási terv jelmagyarázatát a rendelet 15. melléklete tartalmazza. Jelen rendeletet a Szabályozási Tervlapokkal együtt kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni:
a) a vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint,
b) a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervlapok szerint szabad.
Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási elemek a következők:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határvonala,
c) építési övezet, övezet jele, tartalma,
d) zöldfelületi szabályozási elemek,
e) építési hely,
f) tervezett telekhatár az övezeten belüli telkek, magánutak lehatárolására.
(2) A szabályozási terv elemei a tervezett telekhatár kivételével csak a szabályozási terv módosításával változtathatók. A fel nem sorolt elemek tájékoztató jellegűek, azok megváltoztatása nem tartozik a szabályozási terv hatáskörébe.
(3) Az övezeti előírások és az új telkek alakítására vonatkozó egyéb előírások betartásával a szabályozás területén a telekalakítás a szabályozási terv keretén belül engedélyezhető. A területen nyúlványos telek nem alakítható ki.
(4) Az elő-, oldal- és hátsókert méreteit az övezeti előírások szerint kell biztosítani, kivéve ahol a szabályozási terv mást ír elő (kottázás).
(5) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.
Az építés feltételei
3. § (1) Az egyes építési övezetekben és övezetekben az építés feltételei:
a) az előírt közműellátási szint biztosítása (de a közművesítés megkezdése legkésőbb az engedélyezési terv benyújtásával egyidejűleg megtörténjen),
b) a telekig biztosított közterületi, vagy magánút-kapcsolat a szabályozási terv szerinti kialakítással (építési telek esetében a telek megközelítéséhez legalább 4,5 m szélességű szilárd útalap építendő, amelynek a megépítését legkésőbb az építési engedély benyújtásakor meg kell kezdeni).
c) Beépítésre nem szánt területen való építési igény esetén ettől eltérő előírás hiányában a telek megközelítésére és közművesítésére a szolgalmi jog bejegyzése és földhivatali alaptérképen való feltüntetése esetén idegen telek is figyelembe vehető.
(2) Az egyes építési övezetekben és övezetekben félnyeregtető önálló tetőidomként nem építhető.
(3) Az építés feltételei belvizes területen a következők:
a) a belvizes területek belvíz elvezetésének megoldását követően, vagy
b) az építési engedély olyan műszaki megoldást tartalmaz, amellyel a belvízkárok megelőzhetők.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Építési övezetek
4. § A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi területeken jelöl építési övezeteket:
a) Ln jelű nagyvárosias lakóterület,
b) Lk jelű kisvárosias lakóterület,
c) Lke jelű kertvárosias lakóterület,
d) Lf jelű falusias lakóterület,
e) Vt jelű településközpont vegyes terület,
f) Gk jelű gazdasági – kereskedelmi, szolgáltató terület,
g) Ge jelű gazdasági – egyéb ipari terület,
h) Üh jelű Hétvégi házas üdülőterület,
i) K jelű Különleges terület (a rendeltetés megnevezésével).
Ln jelű építési övezet előírásai
5. § (1) Az Ln jelű nagyvárosias lakóövezet területén:
a) A közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.
b) Állattartási épület nem létesíthető.
c) Közműellátás szintje: teljes
(2) Az Ln jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ln1* |
Ln |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
7,5-12,5 |
2000 |
30 |
5** |
8 |
8 |
12,5 |
2000 |
Lk jelű építési övezet előírásai
6. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakóövezet területén:
a) A közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.
b) Hátsókert: min. 6 m.
c) Állattartási épület nem létesíthető.
d) Utcai telekszélesség: min. 14 m.
e) Magastető csak 20-45° tetőhajlással építhető.
f) Közműellátás szintje: teljes
(2) 2Az Lk jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lk1* |
Lk |
Sz |
50 |
Szabadon-álló |
50 |
7,5 |
2000 |
25 |
5** |
h/2 |
h |
7,5 |
2000 |
||||||||||
Lk2* |
Lk |
Sz |
50 |
Szabadon-álló |
50 |
4,5-6,5 |
600 |
25 |
5** |
h/2 |
6 |
6,5 |
600 |
||||||||||
Lk3* |
Lk |
O |
50 |
Oldalhatáron álló |
50 |
Kialakult |
600 |
25 |
5** |
h |
h |
K |
600 |
||||||||||
Lk4* |
Lk |
Sz |
60 |
Szabadon-álló |
60 |
6,0-9,0 |
400 |
20 |
5** |
h |
6 |
9,0 |
400 |
||||||||||
Lk5* |
Lk |
O |
60 |
Oldalhatáron álló |
60 |
4,5-7,5 |
400 |
20 |
5** |
h |
6 |
7,5 |
400 |
||||||||||
Lk6* |
Lk |
O |
50 |
Oldalhatáron álló |
50 |
6,5 |
Kialakult |
25 |
5** |
h |
6 |
6,5 |
K |
||||||||||
Lk7* |
Lk |
Ik |
60 |
Ikerházas |
60 |
4,5-7,5 |
400 |
20 |
5** |
h/2 |
6 |
7,5 |
400 |
||||||||||
Lk8* |
Lk |
Z |
60 |
Zártsorú |
60 |
4,5-6,5 |
600 |
20 |
5** |
- |
6 |
6,5 |
600 |
||||||||||
Lk9* |
Lk |
Sz |
50 |
Szabadon-álló |
50 |
Kialakult |
400 |
20 |
5** |
h/2 |
h |
K |
400 |
||||||||||
Lk10* |
Lk |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
12,5 |
1200 |
30 |
5** |
8 |
8 |
12,5 |
1200 |
Lke jelű építési övezet előírásai
7. § (1) Lke jelű kertvárosias lakóövezet területén:
a) A közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.
b) A telken elhelyezhető állattartási épület alapterülete max. 10 m2 lehet.
c) Az övezetben önálló telket igénylő vállalkozás lakás nélkül nem létesíthető.
d) Utcai telekszélesség: min. 14 m.
e) Az övezetben csak 20-45° közötti tetőhajlású épületek építhetők.
f) Egy rendeltetési egységre biztosítandó legkisebb telekméret: 300 m2, amelyben a gépkocsi tárolókat nem kell figyelembe venni.
g) Közműellátás szintje: teljes.
(2) Az Lke jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lke1 |
Lke |
O |
30 |
Oldalhatáron álló |
30 |
3,5-5,0 |
700 |
50 |
5** |
4 |
6 |
5,0 |
700 |
||||||||||
Lke2 |
Lke |
O |
30 |
Oldalhatáron álló |
30 |
3,5-5,0 |
550 |
50 |
5** |
4 |
6 |
5,0 |
550 |
||||||||||
Lke3 |
Lke |
K |
30 |
Kialakult |
30 |
Kialakult |
Kialakult |
50 |
5** |
4 |
6 |
K |
K |
Lf jelű építési övezet előírásai
8. § (1) Az Lf jelű falusias lakóövezet területén:
a) Az övezetben csak 20-45° közötti tetőhajlású épületek építhetők.
b) Egy rendeltetési egységre biztosítandó legkisebb telekméret: 350 m2, amelyben a gépkocsi tárolókat nem kell figyelembe venni.
c) Közműellátás szintje: teljes, kivétel Öregszőlő, Kocsorhegy, Nagylapos területe, ahol a részleges közművesítettség is elégséges.
(2) Öregszőlő és Kocsorhegy területén az „építési hely” hátsó határa az utcavonaltól számítva max. 45 m.
(3) Utcai telekszélesség: min. 14 m.
(4) Az O-30/4,5-800 jelű építési övezetben az utcai telekszélesség: min 17 m, saroktelek esetén 20 m.
(5) Az Lf jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lf1 |
Lf |
O |
30 |
Oldalhatáron álló |
30 |
3,5-4,5 |
700 |
40 |
5** |
4 |
6 |
4,5 |
700 |
||||||||||
Lf2 |
Lf |
Sz |
30 |
Szabadon-álló |
30 |
3,5-4,5 |
Kialakult |
40 |
5** |
3 |
6 |
4,5 |
K |
Vt jelű építési övezet előírásai
9. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén
a) A közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.
b) Állattartási épület nem létesíthető.
c) Utcai telekszélesség: min. 14 m.
d) Magastető csak 20-45° tetőhajlással építhető.
e) Közműellátás szintje: teljes.
(2) A szabályozási tervlapon jelölt utcafronton (Fő út 71-109) új épület elhelyezése esetén a feltüntetett (5,0 m) előkert létesítendő.
(3) 3A Vt jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vt1* |
Vt |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
9,0 |
2000 |
30 |
- |
h/2 |
6 |
9,0 |
2000 |
||||||||||
Vt2* |
Vt |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
7,5 |
2000 |
30 |
- |
h/2 |
6 |
7,5 |
2000 |
||||||||||
Vt3 |
Vt |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
6,5 |
800 |
30 |
- |
h/2 |
6 |
6,5 |
800 |
||||||||||
Vt4 |
Vt |
O |
45 |
Oldalhatáron álló |
45 |
7,5 |
500 |
27,5 |
- |
h |
6 |
7,5 |
500 |
||||||||||
Vt4* |
Vt |
O |
45 |
Oldalhatáron álló |
45(65)+ |
7,5 |
500 |
25 |
- |
h |
6 |
7,5 |
500 |
||||||||||
Vt5 |
Vt |
Z |
45 |
Zártsorú |
45 |
7,5 |
500 |
27,5 |
- |
- |
6 |
7,5 |
500 |
||||||||||
Vt5* |
Vt |
Z |
45 |
Zártsorú |
45(65)+ |
7,5 |
500 |
25 |
- |
- |
6 |
7,5 |
500 |
||||||||||
Vt6 |
Vt |
K |
45 |
Kialakult |
45 |
7,5 |
500 |
27,5 |
- |
K |
h |
7,5 |
500 |
||||||||||
Vt7 |
Vt |
K |
45 |
Kialakult |
45 |
7,5 |
Kialakult |
27,5 |
- |
K |
h |
7,5 |
K |
||||||||||
Vt7* |
Vt |
Sz |
45 |
Szabadon-álló |
45(65) + |
7,5 |
Kialakult |
27,5 |
- |
K |
h |
7,5 |
K |
||||||||||
Vt8 |
Vt |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
9,0 |
1000 |
30 |
- |
h/2 |
6 |
9,0 |
1000 |
||||||||||
Vt9 |
Vt |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
9,0 |
1000 |
30 |
- |
h/2 |
6 |
9,0 |
1000 |
K= kialakult
Gk jelű építési övezet előírásai
10. § (1) A Gk jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet területén:
a) Az építési telkek újonnan történő beépítésére vonatkozó paramétereit az építési övezeti jel tartalmazza.
b) A telek utcai homlokvonala: kialakult, -új telek kialakítása esetén min. 25,0 m
c) Közműellátás szintje: teljes
(2) A Gk* jelű építési övezetben kizárólag az Ipari parki humán szolgáltatások (étkeztetés, munkásszállás stb.) számára helyezhetők el építmények.
(3) 4A Gk jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gk1* |
Gk |
Sz |
50 |
Szabadon-álló |
50 |
10,5 |
2000 |
25 |
10 |
8 |
10 |
10,5 |
2000 |
||||||||||
Gk2* |
Gk |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
7,5 |
2000 |
30 |
10 |
8 |
10 |
7,5 |
2000 |
||||||||||
Gk3* |
Gk |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
6,5 |
2000 |
30 |
5 |
8 |
10 |
6,5 |
2000 |
||||||||||
Gk4 |
Gk |
Sz |
60 |
Szabadon-álló |
60 |
7,5 |
800 |
20 |
5 |
h/2 |
h |
7,5 |
800 |
||||||||||
Gk5 |
Gk |
K |
60 |
Kialakult |
60 |
Kialakult |
Kialakult |
20 |
K |
- |
K |
K |
K |
||||||||||
Gk6 5 |
Gk |
Sz |
50 |
Szabadon-álló |
50 |
6,5 |
750 |
25 |
5,0 |
h/2 |
h |
6,5 |
750 |
Ge jelű építési övezet előírásai
11. § (1) A Ge jelű egyéb ipari gazdasági övezet területén:
a) Az építési telkek újonnan történő beépítésére vonatkozó paramétereit az építési övezeti jel tartalmazza.
b) A telek utcai homlokvonala: kialakult, -új telek kialakítása esetén min. 25,0 m
c) Közműellátás szintje: teljes
(2) A telkek hátsó kertjét és előkertjét 10 m szélességben 2 fasor beültetési kötelezettség terheli. Szabályozási tervlapon ábrázolt beültetési kötelezettség esetén a szerint kell a zöldfelületet kialakítani.
(3) A Ge jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ge1* |
Ge |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
10,5 |
2000 |
30 |
10 |
8 |
10 |
10,5 |
2000 |
||||||||||
Ge2* |
Ge |
K |
50 |
Kialakult |
50 |
Kialakult |
2500 |
25 |
5 |
h |
h |
K |
2500 |
Üh jelű építési övezet előírásai
12. § (1) Az Üh jelű hétvégi házas övezet területén:
a)6 Az épületek vízparti telekhatártól legalább 15 m-re, úttengelytől legalább 10 m-re helyezendők el. Saroktelek esetén az épület a szabályozási vonalakkal meghatározott út tengelyétől legalább 5,00 m-re helyezendő el.
b) Az építési telkek újonnan történő beépítésére vonatkozó paramétereit az építési övezeti jel tartalmazza.
c) Tömör kerítés nem építhető
d) Közműellátás szintje: teljes, kivétel külterületen, ahol a részleges közművesítettség is elégséges.
e) Sz (szabadon álló) jelű beépítési mód esetén a beépítés 12 m telekszélességig szabadon álló, 9 m telekszélességig az adottságok függvényében ikres, vagy oldalhatáron álló. A 9 m-nél keskenyebb telek újonnan nem építhető be.
f) K (kialakult) jelű beépítési mérték és telekterület esetén új épületet a meglévő épületek figyelembe vételével, az illeszkedés szabályai szerinti építési helyen szabad építeni.
(2) 7Az Üh jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Üh1 |
Üh |
Sz |
10 |
Szabadon-álló |
10 |
4,5 |
800 |
60 |
5 |
3 |
15 |
4,5 |
800 |
||||||||||
Üh2 |
Üh |
Sz |
10 |
Szabadon-álló |
10 |
3,5 |
500 |
60 |
5 |
3 |
6 |
3,5 |
500 |
||||||||||
Üh3 |
Üh |
O |
20 |
Oldalhatáron álló |
20 |
4,5 |
360 |
60 |
5 |
4 |
6 |
4,5 |
360 |
||||||||||
Üh4 |
Üh |
O |
20 |
Oldalhatáron álló |
20 |
4,5 |
Kialakult |
60 |
5 |
4 |
6 |
4,5 |
K |
||||||||||
Üh5 |
Üh |
O |
K |
Oldalhatáron álló |
Kialakult |
4,5 |
Kialakult |
Kialakult |
5 |
4 |
6 |
4,5 |
K |
||||||||||
Üh6 |
Üh |
Sz |
10 |
Szabadon-álló |
10 |
4,5 |
500 |
60 |
5 |
3 |
6 |
4,5 |
500 |
||||||||||
Üh7 |
Üh |
O |
20 |
Oldalhatáron álló |
20 |
4,5 |
360 |
60 |
5 |
4 |
6 |
4,5 |
360 |
||||||||||
Üh8 |
Üh |
O |
10 |
Oldalhatáron álló |
10 |
4,5 |
250 |
60 |
5 |
3 |
15 |
4,5 |
250 |
K jelű különleges területek
13. § (1) A K jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
K1* 8 |
K |
Sz |
30 |
Szabadon-álló |
30 |
10,5 |
3000 |
40 |
5 |
8 |
8 |
10,5 |
3000 |
||||||||||
Fürdő, szálláshely |
|||||||||||
K2* |
K |
Sz |
15 |
Szabadon-álló |
15 |
7,5 |
4000 |
40 |
5 |
6 |
8 |
7,5 |
4000 |
||||||||||
Szabadidő, sport, szálláshely |
|||||||||||
K3* |
K |
Sz |
20 |
Szabadon-álló |
20 |
7,5 |
2000 |
40 |
5 |
6 |
8 |
7,5 |
2000 |
||||||||||
Szabadidő, sport, szálláshely |
|||||||||||
K4* |
K |
Sz |
10 |
Szabadon-álló |
10 |
7,5 |
4000 |
40 |
5 |
6 |
8 |
7,5 |
4000 |
||||||||||
Szabadidő, sport, szálláshely |
|||||||||||
K5* |
K |
Sz |
10 |
Szabadon-álló |
10 |
7,5 |
4000 |
40 |
5 |
6 |
8 |
7,5 |
4000 |
||||||||||
Szabadidő, sport |
|||||||||||
K6* |
K |
Sz |
10 |
Szabadon-álló |
10 |
4,5 |
4000 |
40 |
5 |
6 |
8 |
4,5 |
4000 |
||||||||||
Strand |
|||||||||||
K7* |
K |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
7,5 |
2000 |
40 |
5 |
6 |
8 |
7,5 |
2000 |
||||||||||
Mezőgazd. üzem |
|||||||||||
K8* |
K |
Sz |
10 |
Szabadon-álló |
10 |
9,0 |
4000 |
40 |
5 |
8 |
8 |
9,0 |
4000 |
||||||||||
Hulladékkezelő |
|||||||||||
K9* |
K |
Sz |
40 |
Szabadon-álló |
40 |
4,5 |
4000 |
40 |
5 |
6 |
8 |
4,5 |
4000 |
||||||||||
Szennyvíztisztító |
|||||||||||
K10* |
K |
Sz |
30 |
Szabadon-álló |
30 |
10,5 |
3000 |
40 |
5 |
8 |
8 |
10,5 |
3000 |
||||||||||
Bányászat |
|||||||||||
K11* |
K |
Sz |
15 |
Szabadon-álló |
15 |
7,5 |
4000 |
40 |
5 |
6 |
8 |
7,5 |
4000 |
||||||||||
Vízmű |
|||||||||||
K12* |
K |
Sz |
20 |
Szabadon-álló |
20 |
7,5 |
2000 |
40 |
5 |
6 |
8 |
7,5 |
2000 |
||||||||||
Szabadidő, sport, szálláshely |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
Közlekedési területek, közlekedési célú közterületek, magánutak
14. § (1) A szabályozási terv szerinti fontosabb úthálózat tengelyvonallal és színezéssel megjelölt elemeire (főút, országos mellékút, helyi gyűjtőút), valamint az egyéb, kisebb jelentőségű, színezéssel megjelölt úthálózati elemekre (kiszolgáló út, vegyes használatú út, kerékpárút, önálló gyalogút),ezek kialakítására és a területükön való építés szabályaira az országos érvényű előírások vonatkoznak.
(2) A 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről, kiegészítéséről, szakszerű cseréjéről gondoskodni kell. Az egyoldalú, illetve a kétoldalú fasorok telepítése kötelező, kivétel ott, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ahol növényzet kialakítását a műszaki adottságok nem teszik lehetővé.
(3) Magánút kialakításának feltételei:
a) Telekszélesség legalább 6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg.
b) Telekszélesség legalább 10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.
c) Telekszélesség legalább 12 m, egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.
d) 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni, 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.
e) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak.
f) Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett építési övezet egészére vonatkozó, az egyes (megmaradó, ill. változó) telkek megközelítését igazoló terv alapján szabad engedélyezni.
(4) A közhasználatra megnyitott magánutak nem minősülnek közlekedési övezetnek, besorolásuk szerint a kiszolgált építési telek szerinti építési övezetbe tartoznak.
(5) Egyéb előírás hiányában közút, vagy magánút tengelyvonalától mérve új épület 10 m-en belül nem helyezhető el.
(6) A vasutak területére és védőtávolságaira külön jogszabályok vonatkoznak.
Zöldterületek
15. § (1) Zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület. A zöldterületen elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület. Épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal. Kilátó építés esetén az építménymagasságot és a tájképi megjelenést elvi engedélyezési eljárás keretében tisztázni szükséges.
(2) A Zkp jelű közparkokat és a Zkt jelű, nem közlekedési célú közterületeket (fásított köztér) a szabályozási terv jelöli. Közpark területének legalább 80%-án, fásított köztér területének legalább 50%-án aktív zöldfelület biztosítandó.
(3) a Zkp-kegyeleti park jelű övezetben játszótér, sport célokat szolgáló terület, kegyelet sértő rendezvény, egyéb célokat szolgáló telek nem létesíthető.
(4) A Ztk jelű természet közeli közpark rendeltetésű övezetben extenzív zöldfelületi kialakítás szükséges. Az övezetben kizárólag honos növényállomány telepíthető, az értékes gyepszintű növényzet védelme biztosítandó.
(5) Közparkban, fásított köztéren helyiséget tartalmazó új építmény építésének engedélyezési dokumentációjának tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell.
(6) A zöldterületeken épületek a vízfolyások partvonalától mért 10-10 m-en belül nem helyezhetők el.
Erdőterületek
16. § (1) Ev jelű építésügyi szempontból védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem építhető. Védelmi rendeltetésű erdőterületen csak az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (vadetető, vadász les, kilátó, turistaút, pihenőhely, tanösvény, stb.) helyezhetők el.
(2) Eg jelű építésügyi szempontból gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épületek elhelyezhetők, szabadon állóan, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. Sajátos funkció esetén - a műszaki szükségességnek megfelelően – igényelt nagyobb építménymagasságot elvi engedélyezési eljárás keretében tisztázni szükséges.
(3) Ee jelű építésügyi szempontból egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5%-os beépítettséggel a turizmust, a rekreációt, a szabadidő eltöltést, továbbá a természetvédelmi ismeretterjesztést szolgáló épületek helyezhetők el, szabadon állóan, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. Kilátó építés esetén az építménymagasságot és a tájképi megjelenést elvi engedélyezési eljárás keretében tisztázni szükséges. Az erdőterületen épület elhelyezése esetén a keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.
(4) Erdőterületen épület, építmény elhelyezése csak az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályokkal összhangban történhet.
Mezőgazdasági területek
17. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem, természetvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és táji értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Az övezet a külterületen hagyományosan kialakult lakó (tanya) funkcióra is szolgál.
(2) 9
(3) Mezőgazdasági területen épület elhelyezése esetén a keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.
(4) A mezőgazdasági terület övezeteiben a már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók.
(5) A beépítésre szánt lakóterülettől, vegyes, különleges (kivéve szennyvíztisztító, hulladékkezelő), üdülőterülettől és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területtől 500 m távolságon belül, illetve a vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 200 m-nél közelebb új, nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.
(6) A mezőgazdasági övezetben az erdőművelés irányába történő művelési ág váltás a rendezési terv módosítása nélkül megvalósítható, kivétel kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen, valamint régészeti területen. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen mezővédő erdősávok létesítése nem tiltott, a környezetvédelmi szempontból kedvező hatások elérése érdekében kívánatos.
(7) Országos vagy európai jelentőségű természetvédelmi érdekeltségű területen:
a) művelési ág változtatás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges,
b) építmény elhelyezése elvi építési engedély köteles a természet- és környezetvédelemi követelmények tisztázására,
c) építmény elhelyezés csak a védelmi célokkal összhangban történhet, a környezet- és természetvédelmi hatóságok hozzájárulásával, a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint.
(8) A mezőgazdasági területek a tájhasználat, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:
a) általános mezőgazdasági terület övezete (Má),
b) kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk).
(9) Má jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, valamint az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, illetve a mezőgazdasági tevékenység bemutatásával kapcsolatos idegenforgalmi létesítmények, továbbá lakóépületek helyezhetők el.
Vízgazdálkodási területek
18. § (1) 12
(2) Vízgazdálkodási területen épület elhelyezése esetén a keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.
(3) Vízgazdálkodási terület, erdő övezetén (Vg-E) az erdőgazdálkodást a vízgazdálkodással összhangban szükséges végezni.
(4) Vízgazdálkodási terület, általános mezőgazdasági hasznosítás alatt álló övezetén (Vg-Má) a mezőgazdasági hasznosítás környezetkímélő módon folytatható.
(5) Vízgazdálkodási terület, kertes mezőgazdasági hasznosítás alatt álló övezetén (Vg-Mk) a mezőgazdasági hasznosítás környezetkímélő módon, a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően folytatható.
(6) Vízgazdálkodási terület, természet közeli övezetén (Vg-Tt) az élőhelyek védelme biztosítandó.
(7) Vízgazdálkodási terület, strand övezetén (Vg-Strand) rekreáció a vízügyi és természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint történhet.
(8) Vg-E, Vg-Má, Vg-Mk, Vg-Tt övezetekben lakóépület és gazdasági épület nem helyezhető el. A Vg-Strand övezetben a funkcióhoz tartozó építmények helyezhetők el, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel és 3,5 m-es építménymagassággal. A Vg-Kikötő övezetben csak a rendeltetést kiszolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben építmények legfeljebb 5 %-os beépítettséggel, 6,0 m építménymagassággal helyezhetők el.
(9) 13
(10) A vízgazdálkodással kapcsolatos szakfeladatok ellátására a parti sáv mértéke:
a) a Hármas-Körös mindkét partja mentén 10 m,
b) a holtágak mentén 3-3 m, kivéve a Peresi zug, ahol a parti sáv mértéke 6-6 m,
c) árkok, csatornák mentén 3-3 m.
(11) Külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható.
(12) Belterületen a parti sáv területét érintő építmény (pl. kerítés) elhelyezésének, megvalósításának, megvalósított létesítmények fennmaradásának, vízgazdálkodási szempontból az a feltétele, hogy a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel, illetőleg a fenntartással járó szakfeladatok ellátását ne akadályozza.
(13) Horgászállások, stégek legfeljebb 6 m2 felülettel létesíthetők.
Természet közeli terület övezete
19. § (1) Természet közeli terület (Tt) övezetén épület, illetve terepszint alatti építmény nem helyezhető el. Az övezet területén kialakítható felszín alatti közmű, villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezeték abban az esetben, ha az a természeti értékeket nem károsítja.
(2) A területen kerítés nem létesíthető, a telkek legfeljebb élő sövénnyel, cserjesávval választhatók el.
Különleges beépítésre nem szánt terület övezetei
20. § (1) 14
(1a) 15A K jelű beépítésre nem szánt övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók
Jel |
Övezeti jel |
Beépítési mód |
Max. |
Min/max építmény-magasság (m) |
Min. |
Min. zöldterület |
Előkert min. (m) |
Oldalkert min. |
Hátsó-kert min. (m) |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
K01 |
K |
Sz |
2 |
Szabadon-álló |
2 |
Kialakult |
4000 |
60 |
5 |
8 |
8 |
K |
4000 |
||||||||||
Vízmű |
|||||||||||
K02 |
K |
Sz |
2 |
Szabadon-álló |
2 |
4,5 |
4000 |
60 |
5 |
6 |
8 |
4,5 |
4000 |
||||||||||
Sport |
|||||||||||
K03 |
K |
Sz |
2 |
Szabadon-álló |
2 |
4,5 |
4000 |
60 |
5 |
6 |
8 |
4,5 |
4000 |
||||||||||
Vásártér |
|||||||||||
K04 |
K |
Sz |
2 |
Szabadon-álló |
2 |
8,0 |
4000 |
60 |
5 |
8 |
8 |
8,0 |
4000 |
||||||||||
Temető |
|||||||||||
K05 |
K |
Sz |
2 |
Szabadon-álló |
2 |
4,5 |
20000 |
80 |
5 |
6 |
8 |
4,5 |
20000 |
||||||||||
Egyéb |
|||||||||||
K06 |
K |
Sz |
2 |
Szabadon-álló |
2 |
6,5 |
3000 |
60 |
5 |
6 |
6 |
6,5 |
3000 |
||||||||||
Napelem park |
|||||||||||
K07 |
K |
Sz |
2 |
Szabadon-álló |
2 |
2,5/6,5 |
3000 |
80 |
5 |
6 |
8 |
2,5/ |
3000 |
||||||||||
Bányászat |
Közműellátás
21. § (1) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(2) Területfeltárást szolgáló út nyitásánál a közművek egyidejű kiépítéséről – a terület előközművesítéséről – gondoskodni kell.
(3) Beruházás során a többi közmű építésével egyidejűleg kell a csapadékvíz-elvezető hálózatot is megépíteni. A csapadékvíz elvezető hálózat építése későbbi építési ütemre nem halasztható el.
(4) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető (egyesített elvezető rendszer nem létesíthető). Csapadékvíz befogadóba történő bevezetése előtt a vizek összegyűjtése, előtisztítása hordalékfogó, olajfogó műtárgyon keresztül szükséges.
(5) A csapadékvizek elvezetését közterületen belül kell biztosítani. Amennyiben a meglévő, illetve tervezett terepszint viszonyok a közterületi vezetést nem teszik lehetővé, csapadékvizek elvezetésére a vízgyűjtő terület figyelembe vételével engedélyezési tervet kell készíteni. Az építési telken belüli átvezető csapadékvizek területét alrészletként a földhivatali alaptérképre be kell jelölni, a telekre a szolgalmi jogot be kell jegyezni. A tereprendezett telkek rézsűjének alján övárkot kell létesíteni.
(6) A közterületen lévő utak, parkolók csapadékvízét közcsatornába be kell kötni.
(7) Olajos szennyeződésnek kitett burkolt közlekedési felületekről, telephelyek burkolt területéről a csapadékvíz csak megfelelő előtisztítás után vezethető közcsatornába vagy élővízfolyásba.
(8) A vízfolyások part éleitől mért országos előírások szerinti távolságot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. Az egyéb árkok, csatornák part éleitől mért 3-3 m-es sávot biztosítani kell, amennyiben ez nem lehetséges, és az árkok egyik oldalról útról megközelíthetők, a beépítés felőli oldalon a 3 m-es karbantartási sáv, 2 m-nél keskenyebbre nem csökkenthető le. Vízrendezés során építendő meder, vagy csatorna fenntartási sávját egyéb előírás hiányában legalább 3-3 m szélességgel kell kialakítani.
(9) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(10) 20
(11) 21
(12) 22
(13) 23
(14) 24
(15) 25
Zöldfelületekre vonatkozó előírások
22. § (1) Az építési övezetekre előírt legkisebb zöldfelület mérete a hatályos jogszabály alapján csökkenthető. Gyephézagos burkolat, gyeprács nem számítható be a zöldfelületi fedettségbe. Terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelület tetőkertnek minősül.
(2) 26
(3) Közcélú zöldfelületen nem alakítható ki közhasználat elől elzárt, lekerített terület.
(4) A zöldterületek, a temető és a közintézmények kertjei jellemzően honos fajok telepítésével alakítandók ki (a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növényfajok alkalmazásával), figyelembe véve azonban a zöldfelületek díszítő funkcióját is. Allergén fajok alkalmazását a területhasználattól függően kerülni kell.
(5) A meglévő utcafásítások megtartandók, pótlásukról, kiegészítésükről gondoskodni kell. A fásítások pótlására a már túlsúlyban lévő fafajok használandók.
(6) Újonnan kialakított közterületek mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.
(7) A telepítendő fasorokat a közlekedési területek kiépítésével egy időben telepíteni szükséges.
(8) Utcafásításra, pótlásra ill. cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia argentea), ostorfa (Celtis occidentalis), csörgőfa (Koelreuteria paniculata), virágos és magas kőris (Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior) és vérszilva (Prunus cerasifera „Nigra”). A településen inváziós fás szárú növények nem telepíthetők.
(9) A városközpont értékes faállományát, (Hősök útja), és erdős részeit (Erzsébet liget, Népliget) a jelenlegi állapotnak megfelelően meg kell tartani és területükön intenzív parkművelést, és parkfenntartást kell folytatni.
(10) A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles, - a telekhatárától az útburkolat széléig.
(11) A beépítésére szánt és nem szánt területeken egyaránt, a tulajdonosoknak meg kell akadályoznia a gyomfák, gyomcserjék és allergiakeltő gyomnövények terjedését.
(12) Bármely felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett negyedik parkolóhely után egy darab, kétszer iskolázott, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, honos fafaj telepítésével kell megoldani.
(13) A szabályozási terven jelölt zöldfelületi szabályozási elemek: beültetési kötelezettségű területek, illetve természetes növényállomány megőrzendő terület.
(14) A beültetési kötelezettségű terület a telek zöldfelületi minimum-értékébe beleszámít. A beültetési kötelezettségű területek kialakítása ütemezhető a beruházás megvalósításának szakaszai szerint. A beültetési kötelezettségű terület kialakításának ütemezése esetén a max. beépíthetőség (m2) és a megvalósított beépítés (m2) arányában szükséges azt megvalósítani. A beültetési kötelezettség megvalósítását minden esetben a védendő funkció (pl. lakóterület) védelmére szükséges megkezdeni.
(15) A beültetési kötelezettség típusa:
a) védőfásítás, telepítését honos fajok alkalmazásával szükséges elvégezni. (1500 m2-nél nagyobb területű fásítás megvalósításakor a vonatkozó erdészeti jogszabályok alapján kell eljárni, erdőtelepítési-kivitelezési tervet, vagy egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell készíteni. 1500 m2-nél kisebb területű fásítást kertépítészeti vagy erdészeti terv alapján kell megvalósítani.)
(16) Az építmények takaró fásítását őshonos fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megoldani.
(17) Szabályozási terven jelölt természetes növényállomány megőrzendő telekrész feltöltése nem megengedett, a növényzet és az állatvilág védelme biztosítandó.
Táj- és természetvédelem
23. § (1) Országos és helyi jelentőségű természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a természet védelméről szóló jogszabályoknak, a helyi rendeletnek és a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelően.
(2) A Natura 2000 területek európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek. A területek kezeléséről és védelméről rendelkező jogszabályokat be kell tartani.
(3) Az ex-lege védett kunhalmok védelmét biztosítani kell a természetvédelmi törvényben foglaltak alapján. Az ex-lege védett kunhalmokon a szántó művelési ág csak gyep, legelő művelési ágra változtatható.
(4) Tájképvédelmi területen a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani. Az épületek, építmények tájba illesztését minden esetben biztosítani kell. A vonatkozó jogszabályok szerint az engedélyezési tervekhez (építészeti-műszaki dokumentációhoz) minden esetben látványtervet kell csatolni.
(5) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A telekalakítás, az építés és a használat során az egyedi tájértékek megőrzendők.
(6) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) biztosítani kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztését,
b) biztosítani kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapítását, illetve ennek hiányában megszüntetésüket, elbontásukat, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezését,
c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során biztosítani kell a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzését,
d) művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges,
e) biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.
(7) A Hármas-Körös és a holtágak partszegélyeinek növénytakaróját meg kell őrizni.
(8) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl.: többszintű növénytelepítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
KÖRNYEZETVÉDELEM
Általános előírások
24. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelések csökkentésétre az elérhető legjobb technikák alkalmazása szükséges.
(2) Gyomaendrőd területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati rendelet és jelen rendelet előírási, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
Levegőtisztaság védelem
25. § (1) Gyomaendrőd közigazgatási területén csak olyan létesítmények alakíthatók ki, illetve olyan tevékenységek folytathatók, melyek légszennyező anyag kibocsátása az előírt határértékeket nem haladja meg. Új légszennyező források körül, illetve a nyomvonalas közlekedési létesítmények mentén levegővédelmi övezetet kell megállapítani, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály szerinti tevékenységek, illetve létesítmények esetében. A létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni a levegővédelmi övezetre vonatkozó előírásokat. Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
(2) Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni. Légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából Gyomaendrőd város területére a vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.
(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.
(4) Töltőállomás üzemeltetésénél a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(5) Tilos a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.
(6) Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre az építés hatósági eljárás csak a jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.
(7) Általános mezőgazdasági területen a rét- és legelő (gyep) művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg.
Zaj és rezgés elleni védelem, fényszennyezés
26. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad építeni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
(2) Új közlekedési vonalas létesítmény építése esetén igazolni kell, hogy a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei – zajtól védendő területeken – a távlati forgalom nagysága mellett is teljesülni fognak.
(3) A területre érvényes zajkibocsátási határértékek megtartása érdekében aktív és passzív zajvédelmi technikákat kell alkalmazni.
(4) Reklámvilágítással, telken belüli térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan, közterület használatát korlátozni nem szabad.
Föld védelme
27. § (1) Épület csak szennyeződésmentes területen létesíthető. Potenciális talajszennyezés esetén feltáró vizsgálat szükséges. Szennyezettség fennállása esetén a kármentesítésről gondoskodni kell.
(2) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell:
a) a kitermelt (megmozgatott) földterületen belüli ártalommentes elhelyezését;
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet;
c) a vízerózió elleni védelmet;
d) a felső humuszos réteg (min. 20 cm) elkülönített deponálását, kezelését és felhasználását.
(3) A tereprendezési munkákat úgy kell végezni, hogy lefolyástalan területek ne keletkezzenek.
(4) Talaj- és vízszennyezés veszélyével járó tevékenységek csak a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. A lefolyó vizeket csak a megfelelő előkezelés után lehet a csatornahálózatba vezetni.
(5) Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. Területrendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.
(6) 27
(7) Mélyfekvésű területrészeken az építési engedélykérelem részeként geotechnikai dokumentáció készítése szükséges, melynek eredményeit figyelembe vevő építmények helyezhetők csak el.
Vizek védelme
28. § (1) Gyomaendrőd közigazgatási területe a felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny terület. A felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján történhet.
(2) Építmény és tervezett tevékenység nem befolyásolhatja károsan a felszín alatti és a felszíni vizek szintjét, mozgását és tisztaságát.
(3) A meglévő és távlati vízbázisok védelmére a vonatkozó jogszabályok előírásait kell figyelembe venni. Hidrogeológiai védőidom, védőövezet területén olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.
(4) A 20 személy- vagy 5 tehergépjármű, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A keletkező csapadékvizet csak hordalék- és olajfogóval ellátott műtárgyon keresztül szabad a csatornahálózatba vezetni.
(5) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vizek, továbbá a talaj és a talajvizek állapotát: hulladék, ill. szennyvizek a felszíni vizekbe nem vezethetők, növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédő szer veszélyességétől függően 200 m-en belül nem folytatható.
(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávokban a természet közeli nádas, ligetes fás társulások, természet közeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(7) A szenny-, és csapadékvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. A csapadékvíz szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.
(8) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.
(9) A nitrát szennyezés megelőzésére országos vagy európai jelentőségű természetvédelmi érdekeltségű területen a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell a gazdálkodást folytatni.
Hulladékkezelés
29. § (1) A szabályozási területen levő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.
(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybeveendő település tisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani. Új létesítmények kommunális szilárd hulladékának szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell.
(3) Az építési és bontási hulladékok kezelését a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell végezni.
(4) A veszélyes hulladékok, illetve szennyezett talaj kezelése és szállítása csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet. A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályok szerint elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(5) A hulladéklerakó és kezelő létesítmények üzemeltetése során a mindenkor hatályos vonatkozó előírások betartandók.
(6) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.
Épített környezet védelme
30. § [28]
30/A. § [29]
Helyi jelentőségű védett természeti területek
31. § Helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartásáról, védelméről a vonatkozó helyi rendelet és kezelési terv szerint gondoskodni szükséges.
Nagyméretű, ill. sajátos építményfajták elhelyezésének szabályai
32. § (1) Az építményfajtákba a következő építmények tartoznak:
a) 30
b) 31
c) 32
d) szelektív hulladékgyűjtő
(2) Fenti építmények elvi engedélyezési eljárás (településképi, természet- és környezetvédelmi követelmények tisztázására) alapján helyezhetők el.
Védőterületek, védősávok, korlátozások
33. § (1) A külterületen a szénhidrogén kutak körül 50 m átmérőjű védőtávolságot kell biztosítani. A védőterületen folytatható tevékenységeket külön jogszabály szabályozza. A szénhidrogén vezetékek biztonsági övezete a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó. Különleges bányászati terület védőövezete 50 m.
(2) Külterületen a közművek részére az ágazati szabvány szerinti védőterületeket - biztonsági övezetet - kell biztosítani.
(3) Árvízvédelmi töltés mentett oldali lábától 10 m védőterületet kell biztosítani.
(4) A szennyvíztisztítóhely körül 300 m védőtávolságot kell biztosítani.
(5) A hulladék lerakóhely körül 500 m védőtávolságot kell biztosítani.
(6) A meglévő mezőgazdasági repülőtér térségében a szabályozási tervlapon jelölt biztonsági övezeten belül új építmény nem építhető. A repülőtér biztonsági területén belül épület és építmény engedélyezése során a az illetékes légügyi hatóság véleményét ki kell kérni.
(7) Bányatelken kizárólag a bányavállalkozó engedélyével végezhető építési, talajfelszínt megmozgató (erdőtelepítés, mélyszántás stb.) tevékenység.
Záró rendelkezések
34. § Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és egyidejűleg a 21/2002. (XI. 25.) KT rendelet hatályát veszti.
35. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.
1. melléklet33
2. melléklet
1. Erzsébet liget fái
2. Piramis tölgyek
3. Torzsási holtág szelídgesztenye fái
4. Endrődi népliget fái
5. Hársfasor ( Hősök útja )
6. Holtágak: Rév zug, Endrőd középső, Fűzfás zug, Hantoskert, Torzsás, Kecsegés zug, Bónum zug, Templom zug, Német zug, Pap zug, Soczó zug
3. melléklet34
4. melléklet35
5. melléklet36
6. melléklet37
7. melléklet38
8. melléklet39
9. melléklet40
10. melléklet41
11. melléklet a 9/2010. (II.26.) önkormányzati rendelethez42
12. melléklet a 9/2010. (II.26.) önkormányzati rendelethez43
1. függelék
2. függelék
Jelzet |
Az egyedi tájérték helye (hely, hrsz) |
Az egyedi tájérték megnevezése |
Az egyedi tájérték típusa |
|
---|---|---|---|---|
1 |
001 |
0817 |
Gyümölcsös |
2.1.1.2. – egyéb fásítás |
2 |
002 |
0392/9 |
Tanya a pusztán |
2.3.2. – egyedi látványkép |
3 |
003 |
0387 |
Körgát |
1.3.4.1. – gát |
4 |
004 |
0391 |
Facsoport |
2.1.1.2. – facsoport |
5 |
005 |
185 |
Közkút |
1.1.7. – kút |
6 |
006 |
Fő út, Tompa u. sarok |
Kner emlékkő |
1.4.3. – emlékmű |
7 |
007 |
2884/2 |
Síremlék |
1.1.4.4. – síremlék |
8 |
008 |
825 |
Gyomai közúti híd |
1.2.2. – híd |
9 |
009 |
1797 |
Jézus Szíve szobor |
1.1.2.6. – védőszentek szobrai |
10 |
010 |
6674 |
Útszéli feszület |
1.1.2.5. – feszület |
11 |
011 |
1076 |
Kőhíd |
1.2.2. – híd |
12 |
012 |
1076 |
Nepomuki Szent János szobra |
1.1.2.6. – védőszentek szobrai |
13 |
013 |
1596/2 |
Emlékmű |
1.4.3. – emlékmű |
14 |
014 |
5001 |
Kopjafa |
1.1.4.2. – kopjafa |
15 |
015 |
5001 |
II. világháborús emlékmű |
1.4.3. – emlékmű |
16 |
016 |
5001 |
I. világháborús emlékmű |
1.4.3. – emlékmű |
17 |
017 |
5001 |
Hősök emlékműve |
1.4.3. – emlékmű |
18 |
018 |
1597/4 |
Köztéri óra |
1.1.1. – képzőművészeti alkotás |
19 |
019 |
6318, 6406 |
Csókási-holtág látványa |
2.3.2. – egyedi látványkép |
20 |
020 |
5003 |
Feszület |
1.1.2.5. – feszület |
21 |
021 |
02774/2 |
Lőgát |
1.3.4.1. – gát |
22 |
022 |
02317/2, 02319 |
Körgát |
1.3.4.1. – gát |
23 |
023 |
0218 |
Feszület |
1.1.2.5. – feszület |
24 |
024 |
5003 |
Feszület |
1.1.2.5. – feszület |
25 |
025 |
02396/2 |
Birka Csárda |
1.1.1.3. – csárda |
26 |
026 |
02426/24 |
Kerekes kút |
1.1.7. – kút |
27 |
027 |
02426/24, 02426/31 |
Nagylaposi Vasútállomás |
1.2.3. – vasútállomás |
28 |
028 |
7680-7690 |
Nagylapos |
1.1.9. – jellemző településszerkezet |
29 |
029 |
7680 |
Iskola |
1.1.1.7. – régi iskolaépület |
30 |
030 |
6269, 6243 |
Ligeti-holtág látványa I. |
2.3.2. – egyedi látványkép |
31 |
031 |
6243 |
Ligeti-holtág látványa II. |
2.3.2. – egyedi látványkép |
32 |
032 |
5004 |
Nepomuki Szent János szobra |
1.1.2.6. – védőszentek szobrai |
33 |
033 |
5004 |
Közkút |
1.1.7. – kút |
34 |
034 |
5996 |
Közkút |
1.1.7. – kút |
35 |
035 |
6105 |
Sírkő |
1.1.4.4. – sírkő |
36 |
036 |
5949 |
Sikátor |
1.2.1. – út |
37 |
037 |
10637/5 |
Malom |
1.3.2.1. – malom |
38 |
038 |
2293/2 |
Kisgát |
1.3.4.1. – gát |
39 |
039 |
02039/2 |
Tanya |
1.1.1.6. – lakóház |
40 |
040 |
02035-02118 |
Öregszőlő |
1.1.9. – jellemző településszerkezet |
41 |
041 |
02392/14 |
Tüköry-kastély melléképülete |
1.1.1. – épület |
42 |
042 |
02394-0299 |
Kocsorhegy |
1.1.9. – jellemző településszerkezet |
43 |
043 |
0420/1 |
Kisgát |
1.3.4.1. – gát |
44 |
044 |
02110 |
Útszéli feszület |
1.1.2.5. – feszület |
45 |
045 |
02113 |
Szilvafasor |
2.1.1. – fák |
46 |
046 |
02112 |
Füzes |
2.1.1.2. – facsoport |
47 |
047 |
02110 |
Útszéli feszület |
1.1.2.5. – feszület |
48 |
048 |
3214 |
Kisgát |
1.3.4.1. – gát |
49 |
049 |
2989 |
Malom |
1.3.2.1. – malom |
50 |
050 |
2936/1 |
Pásztor János szobor |
1.4.3.1. – emlékszobor |
51 |
051 |
3721/3 |
Temető |
1.1.4.3. – régi temető |
52 |
052 |
2884/2, 2881 |
Temető |
1.1.4.3. – régi temető |
53 |
053 |
2808 |
Temető |
1.1.4.3. – régi temető |
54 |
054 |
0130/14 |
Téglagyár |
1.3.3. – bányászat |
55 |
055 |
1597/4 |
Zászlórúd |
1.4.3. – emlékmű |
56 |
056 |
0321/6 |
Lőgát |
1.3.4.1. – gát |
3. függelék
4. függelék
Az 1. § (1) bekezdése a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 23/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2011. július 30-tól.
Módosította: 20/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2019. december 14-étől.
Módosította: 22/2015. (XII. 7.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2016. január 6-ától.
Beiktatta: 21/2018. (XI. 5.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2018. november 6-ától.
A 12. § (1) bekezdés a) pontja a Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 29/2016. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2016. november 29-étől.
Módosította: 6/2018. (II. 19.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2018. március 21-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Beiktatta: 20/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2019. december 14-étől.
Hatályon kívül helyezte: 18/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan 2016. július 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 18/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatálytalan 2016. július 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 18/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. § c) pontja. Hatálytalan 2016. július 1-étől.
Módosította: 20/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2019. december 14-étől.
Módosította: 20/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2019. december 14-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 18/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. § d) pontja. Hatálytalan 2016. július 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 18/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. § e) pontja. Hatálytalan 2016. július 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
Hatályon kívül helyezte: 23/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2018. december 1-étől.
A 3. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. mellékletet a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.