Mosdós Község Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mosdós Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7257 Mosdós Kossuth u. 1/A

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Mosdós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Mosdós község közigazgatási területe

(5) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Mosdós Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Hivatal)

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

3. §

 Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. §

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A tagok névsorát e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

5.§.

(1) A Képviselő-testület, Polgármester, Jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőjén a Magyar     Köztársaság címerét kell használni.

(2) A Képviselő-testület, Polgármester, Jegyző és a Hivatal bélyegzője kör alakú.

(3) Az önkormányzat által használt hivatalos bélyegzőkről szóló nyilvántartást a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. §

(1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

1. a településfejlesztés,
2. a településrendezés,
3. az épített és természeti környezet védelme,
4. a lakásgazdálkodás,
5. a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés,
6. a csatornázás,
7. a köztemető fenntartás
8. a helyi közutak és közterületek fenntartása,
9. helyi tömegközlekedés,
10. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása
11. gondoskodás a helyi tűzvédelemről,
12. közbiztonság helyi feladatairól
13. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban,
14. a foglalkoztatás megoldásában,
15. az óvodáról, az alapfokú nevelésről,
16. az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,
17. a közösségi tér biztosítása,
18. közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
19. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,
20. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése
    
    (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni a lakossági alapellátás körébe tartozó feladatokról:
    1. az egészséges ivóvízellátásról,
    2. az óvodai nevelésről,
    3. az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
    4. az egészségügyi és szociális alapellátásról,
    5. a közvilágításról,
    6. helyi utak és a köztemető fenntartásról,
    7. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről.

7. §

1. (1) Az önkormányzat a 6.§.-ban felsorolt feladatait az alábbiak szerint látja el:
   1. Nagyberki-Mosdós községek közös tulajdonában lévő vízmű működtetése a Somogyvíz Kft. által történik,
   2. Az óvodai nevelést, továbbá az általános iskolai oktatást és nevelést intézményfenntartó társulás formájában biztosítja az önkormányzat Csoma-Szabadi-Nagyberki-Kercseliget-Mosdós Intézményfenntartó Társulás elnevezéssel,
   3. Szociális alapellátást társulás formájában biztosítja az önkormányzat az Integrált Szociális Központ által, mely Kercseliget székhellyel működik
   4. Gyermekjóléti feladatok ellátása szintén társulásban működik a taszári székhelyű „Esély” Alapszolgáltatási Központ keretein belül.
   5. A lakossági alapellátás körében fel nem sorolt feladatokat az önkormányzat önállóan látja el.
   6. A képviselő-testület a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás tagja. A belső ellenőri, mozgókönyvtári feladatok ellátását ezen társulás keretén belül látja el.

8. §

A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

9. §

(1) A Képviselő-testület a feladatok ellátása érdekében támogatja a civil szervezeteket, valamint a lakossági önszerveződő csoportokat. Ezen szervezetek, csoportok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és az intézményfenntartó társulásra ruházza át. Ezen hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Átadott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlását a testület ellenőrzi, a polgármesterre átruházott hatáskörökről félévente beszámoltatja.

(4) A Képviselő-testület a feladatkörbe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalkozást, más szervezetet alapíthat. Az önkormányzati intézmények, vállalkozások vezető tisztségeit pályázati úton tölti be, azok felett a munkáltatói jogokat gyakorolja.

(5) Más önkormányzattal közösen létesített és működtetett intézmények és vállalkozások vezetőinek kinevezését az önkormányzatok közös döntéshozó szerve gyakorolja.

.

10. §

Az Ötv. 10. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,

b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület megalakulása

11.§.

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(3) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról.

(4) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa fel.

(5) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást nyújt a polgármester-választásról.

(6) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa fel.

(7) A polgármester a ciklusprogramját fél éven belül terjeszti a Képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(8) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tisztség betöltéséről.

(9) A Képviselő-testület az alakuló ülésén, illetve a polgármester megválasztását követő első ülésén dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról, a bizottságok megalakításáról, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatáról.

(10) A képviselőtestület a megbízatásának lejárata előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben 75 napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselőtestület az új képviselőtestület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselőtestület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli. /Ötv. 18. §. /3/./

2. A képviselő-testület üléseinek száma

12. §

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

13. §

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

 (4) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Ötv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(5) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

14. §

 (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(6) A közös képviselő-testületi ülést a polgármesterek hívják össze, közösen meghatározott helyszínre. A közös testületi ülés levezetése a helyszín szerint illetékes polgármester feladata.

(7) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó akadályoztatás.

(8) A Képviselő-testület ülését 5 napon belül össze kell hívni 2 képviselő indítványára, az önkormányzat bizottságának indítványára, népi kezdeményezésre, valamint a jegyző indítványára törvénysértés megelőzése érdekében.

15. §

 (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

e) a nem állandó meghívottaknak

ea) az előterjesztőknek és

eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

16. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

17. §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,

d) az illetékes országgyűlési képviselőt,

e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

18. §

A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) internetes weboldalon.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

19. §

 A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

20. §

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz  4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

21. §

(1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról, a jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

22. §

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

 (2) A zárt ülés elrendeléséről az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) Az érdeklődő állampolgárok az ülés menetét nem zavarhatják. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbségi szavazatával legfeljebb 2 perces időtartamra szót adhat a megjelent állampolgárnak, amennyiben az hozzászólási szándékát jelzi.

23. §

(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

24. §

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

25. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

26. §

A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.

b) Rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít.

c) Ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, mely intézkedés a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazható.

27. §

Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

28. §

Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges

a) az Ötv. 15. §-ában foglaltak esetében, valamint

b) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben.

29. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

30. §

 (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

31. §

(1) A képviselőnek joga van az Ötv. 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

32. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

33. §

(1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.

34. §

(1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

35. §

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

36. §

(1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

37. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazat szükséges. (egyszerű szótöbbség)

(2) Határozatképtelenség esetén 15 napon belül újra össze kell hívni a Képviselő-testületet.

(3) Minősített többség – a megválasztott képviselők több, mint felének (minimum 4 fő) – szükséges:

1. rendeletalkotáshoz,
2. a Képviselő-testület szervezetének kialakítása szerveinek kialakításához, hatáskörébe tartozó választásához, kinevezéshez, megbízáshoz,
3. a Képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlásának kimondásakor,
4. a polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtásakor,
5. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz való csatlakozáshoz,
6. intézmény alapításához, átalakításához, megszüntetéshez,
7. önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez,
8. hitelfelvételhez,
9. helyi adók kivetéséhez,
10. zárt ülés elrendeléséhez,
11. polgármester illetményének, alpolgármester tiszteletdíjának megállapításához,
12. fegyelmi ügyekben hozott döntéseknél,
13. képviselők illetve az ülésen jegyző részéről javasolt további napirendek felvétele

 (4) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(5) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. §

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Mosdós Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a ……………………………-ról.

39. §

A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

40. §

(1) Rendelet alkotását az Ötv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző, vagy az alpolgármester írásban kezdeményezi a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.

 (2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(4) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módja:

 az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

41. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Mosdós Község Önkormányzat képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete

a ...........................................-ról.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

4. A jegyzőkönyv

42. §

(1) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(2) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni

a) a napirend tárgyát,

b) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

c) az előadókat,

d) a hozzászólókat.

(3) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

43. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak,

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

44. §

 (1) A képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) Az Ötv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A települési képviselő

45. §

 A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

46. §

A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

47. §

A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

48. §

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.

49. §

(1) A képviselő-testület bizottságai

a) az ügyrendi bizottság, mely vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság is egyben.

(2) A Képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes, AD HOC bizottságot is létrehozhat.

(3) Az ideiglenes bizottságot bármely, a Képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni.

(4) Az ideiglenes bizottság megbízatása elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

50. §

(1) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) Az ügyrendi bizottság feladatai

a) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti kivizsgálás,

b) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdése szerinti javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

c) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás és ellenőrzés.

(3) Az állandó bizottság tagjainak felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

51. §

(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

52. §

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

5. A polgármester

53. §

 (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester illetményének emelését –az ügyrendi bizottság javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.

54. §

(1) A polgármester főbb feladatai:

1. a település fejlődésének elősegítése
2. a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
4. az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
5. helyi fórumok megszervezése,
6. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása

(2) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

1. képviseli az önkormányzatot,
2. a Képviselő-testület működési feltételeit megteremti, megszervezi annak munkáját,
3. segíti a Képviselő-testület tagjainak és bizottságainak munkáját,
4. összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,
5. előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
6. előkészíti, benyújtja és végrehajtja a Képviselő-testület munkatervét.

(3) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

1. dönt a költségvetési tartalék 20 százalékig terjedő felhasználásáról,
2. fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselőit és véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
3. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
4. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
5. ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
6. kapcsolatot tart a pártok helyi vezetőivel, valamint a helyi önszerveződő közösségekkel

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását,
2. felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.
3. bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(5) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

1. a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,
4. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
5. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

6. Az alpolgármester

55. §

(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester választ.

(2) Az alpolgármestert a képviselő-testület alakuló ülésén, titkos szavazással választja.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el, tiszteletdíját a testület határozatban állapítja meg.

(4) Az alpolgármester a feladatait a polgármester irányításával látja el.

(5) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével megegyezőek.

7. A jegyző

56. §

(1) A Képviselő-testület – pályázat útján – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki ülésén minősített többségű döntéssel.

(2) Több jelölt esetén a döntéshozatali eljárás a következő: a képviselő-testület minden jelölt esetében külön-külön határozatot hoz.

(3) A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.

1. (4) A jegyző:
   a) vezeti a Hivatalt:
         1. elkészíti a Hivatal ügyrendjének és mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról,
          2.  gondoskodik a köztisztviselők rendszeres továbbképzéséről
          3. a köztisztviselők tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármester egyetértésével
          4.  tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
          5. saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
           6. elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését,
   b) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról:
           1. gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról, 
            2. a testület, bizottságok ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvi feladatok ellátásáról,
            3. tanácskozási joggal részt vesz a testület a bizottságok ülésén,
            4. törvényességi észrevételt tesz a döntés – előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában,
             5. ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
             6. előkészíti a Képviselő-testület ülésére, bizottságok ülésére az előterjesztéseket,
   c) egyéb feladatai:
           1. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
            2. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
   

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

57. §

(1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására.

(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét.

(4) A polgármester a (3) bekezdésben foglalt előterjesztését a jegyző javaslatainak figyelembevételével teszi meg.

(5) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a Hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint ügyfélfogadási rendjére.

(6) A bizottságok nem vonhatják el és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a jegyző vezetői jogosítványait a Hivatal tekintetében.

(7) A hivatali köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.

(8) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. Az éves költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

a közmeghallgatás

58. §

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Ötv. 13. §-ában foglaltak szerint.

1. (2) Közmeghallgatást kell tartani, ha
   1. a Képviselő-testület előzetesen úgy döntött,
   2. a képviselők több, mint fele indítványára,
      (3) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláira kell kifüggeszteni a közmeghallgatást előtt legalább 15 nappal.
      (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
      

59. §

A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.

60. §

A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

61. §

(1) A  lakosság tájékoztatása, egyes fontos községpolitikai kérdésben, vagy a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő rendelet-tervezetek véleményezése, előterjesztések előkészítése céljából lakossági fórum hívható össze.

(2) A lakossági fórum utcánként vagy a község egész területére, egy-egy szakma, terület képviselői tekintetében is összehívható.

(3) Lakossági fórumot a polgármester, illetve a képviselő is összehívhat. A fórumot az vezeti le, aki azt összehívta.

(4) A fórumon elhangzott kérdésekre azonnal, vagy 15 napon belül válaszolni kell. A soron következő testületi ülésen tájékoztatást kell adni a fórumról, az itt született állásfoglalásokról, az elhangzott kisebbségi véleményekről, illetve a testület hatáskörébe tartozó kérdésekben az intézkedést kezdeményezni kell.

(5) A fórum technikai előkészítése, arról jegyzőkönyv készítése az jegyző feladata.

IX. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

62. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

X. fejezet

Az önkormányzat vagyona

63.§.

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

1. (2) Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos rendelkezésről, az azzal való gazdálkodásról szóló részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kerül megállapításra:
   1. a forgalomképtelen vagyontárgyak köre,
      
   2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyai és azok a feltételek, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
   3. azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a köre, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról a Képviselő-testületi döntés szükséges.
      (3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében az alábbi korlátozással vehet részt különböző gazdasági vállalkozásokban.
      (4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
      

Az önkormányzat gazdálkodása

64.§.

1. (1) A helyi önkormányzat:
   1. alapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettséget tehet;
   2. hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és – a likvid hitel kivételével – a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel;
   3. dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével;
   4. dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről
      .(2) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel.
      (3) A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70 %-a.
      (4) A likvid-hitel nem esik (2)-(3) bekezdés szerinti korlátozás alá.
      (5) E §. alkalmazásában saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.
      (6) E §. alkalmazásában rövid lejáratú kötelezettség: az 1 évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.
      (7) E §. alkalmazásában likvid-hitel: az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működéséhez felvett hitel.
      

65.§.

(1) A helyi önkormányzat intézményét támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és a támogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelező térítési díjon kívüli bevételeit.

(2) Az intézmény a támogatást és saját bevételeit önállóan használhatja fel, a használatában lévő ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

(3) A helyi önkormányzat a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat.

66.§.

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását.

Az önkormányzat költségvetése

67.§.

(1) Az önkormányzat éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A Képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

(4) A költségvetési és zárszámadási rendeletet a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(5) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

(6) Az ellenőrzésekről készült feljegyzésekről a jegyző a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket.

Ellenőrzés

68.§.

(1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.

XI. fejezet

Az önkormányzat együttműködései

69.§.

(1) A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére törekszik.

(2) Együttműködési megállapodás kötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

(3) A megállapodást a polgármester írja alá.

XII. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

70.§.

A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét.

XIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

71. §

 (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

(2) A vagyonnyilatkozatot az tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

72. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III.26.) sz. képviselő-testületi rendelet, valamint a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III.26.)rendelet módosításáról szóló 10/2007. (IX.17.) sz. képviselő-testületi rendelet.

Mosdós, 2011.január 27.

                Keresztes József                                                     Kunzerné Tormási Andrea

                  polgármester                                                                               jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Mosdós, 2011. január 28.

                                                                                               Kunzerné Tormási Andrea

                                                                                                                      jegyző

Az SzMSz mellékletei:

1. Az Önkormányzat által használt hivatalos bélyegzők

2. Az átruházott hatáskörök jegyzéke

SzMSz függelékei:

1. A Képviselő-testület tagjai

2. Civil szervezetek, önszerveződő csoportok

3. A bizottságok összetétele, tagjainak névsora

4. Az önkormányzat önként vállalt feladatai.