Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Doboz Nagyközség Önkormányzata

Képviselő-testülete és Szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Doboz Nagyközség Önkormányzata

(a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelyének címe: 5624 Doboz, Kossuth tér 3.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.doboz.hu.

(4) Az önkormányzat hivatalos e-mail címe: polghiv@doboz.hu

(5) Az önkormányzat működési területe: Doboz Nagyközség közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat hivatalos lapja a „Dobozi Hírmondó”.

(7)[1] Az önkormányzat adószáma: 15725149-2-04

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. A címer és a zászló részletes leírását, valamint az azok használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2)[2] Az önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, körívén a "Doboz Nagyközség Önkormányzata" nagybetűs felirat olvasható, közepén Magyarország címerének rajzolata található.

(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:

a) az önkormányzat által kötött szerződéseken,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.

(4)[3] A polgármester hivatalos pecsétje kör alakú, körívén a „Doboz Nagyközség Polgármestere” nagybetűs felirat olvasható, középen Magyarország címerének rajzolata található.

(5)[4]  A jegyző hivatalos pecsétje kör alakú, körívén a „Doboz Nagyközség Jegyzője” nagybetűs felirat olvasható, középen Magyarország címerének rajzolata található.

(6) Az önkormányzat által alapított kitüntetésekről és elismerő címekről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

2. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

3. §

Az önkormányzat testvér-községi kapcsolatot tart fenn az erdélyi Ozsdola településsel.

3. Az önkormányzat feladatai és hatáskörei

4. §

(1) Az önkormányzat a törvény által előírt kötelezően ellátandó feladatai mellett gondoskodik:

a) a településfejlesztés és a településrendezés feladatairól,

b) az épített és természeti környezet védelméről,

c) a csapadék-és belvízelvezetés feladatairól,

d) a településtisztaság biztosításáról

e) gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátásáról

f) bölcsőde fenntartásáról

(2) Az önkormányzat támogatja a közművelődési, tudományos, művészeti, kulturális és turisztikai tevékenységet, közösségi teret biztosít. Ennek keretében:

a) közművelődési intézményt működtet,

b) intézménye útján alapfokú művészetoktatást biztosít,

c) intézménye útján általános, nyilvános könyvtári szolgáltatást nyújt a lakosságnak.

(3) Az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése és a sport támogatása érdekében szerződés alapján Sportpályát üzemeltet, szabad-strandot működtet, költségvetési rendeletében meghatározottak szerint sportcélú támogatást nyújt a helyi sportegyesületek részére.

(4) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait a Békési Kistérségi Társulás végzi.

(5) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi felnőtt és gyermekorvosi sürgősségi ügyelet ellátását a Gyulai Kistérségi Társulás végzi.

5. §

(1) Az önkormányzati hatáskörök átruházásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

4. A képviselő-testület

6. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

5. A képviselő-testület ülései

7. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja a polgármester és a megválasztott képviselők eskütétele, az alpolgármester megválasztása, és a pénzügyekkel foglalkozó bizottság felállítása.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására és vezetésére a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke, az ő akadályoztatása esetén a korelnök jogosult.

(4) A képviselő-testület az ünnepi ülést és a közmeghallgatást kivéve, az üléseit a Községháza

tanácskozó termében tartja. Kihelyezett képviselő-testületi ülés is tartható.

(5) A képviselő-testület munkaterv szerinti rendes üléseit - lehetőség szerint - minden hónap utolsó előtti csütörtöki napjára kell összehívni.

(6) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, kezdetének időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendi pontok tárgyalásának módját,

d) a napirendi pontok előterjesztőit,

e) rendkívüli ülés meghívója esetén az ülés összehívásának indokolását.

(7) Az ülés meghívójához a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak részére mellékelni kell:

a) a legutóbbi képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről szóló írásos tájékoztatót,

b) az előző képviselő-testületi ülésen elfogadott, és a lejárt határidejű határozatok

végrehajtásáról szóló tájékoztatót,

c) a munkaterv szerinti napirendi pontok írásos előterjesztését,

d) az egyéb írásos előterjesztéseket,

e) írásbeli interpellációs válaszokat és kérdéseket.

(8) A testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal kell megküldeni. Halaszhatatlan

önkormányzati döntést igénylő ügyekben a polgármester 5 napnál rövidebb időben is összehívhatja az ülést. A meghívót megküldésével egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, az önkormányzat honlapján - a nyilvános előterjesztésekkel együtt - közzé kell tenni.

8. §

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt,

b) a település országgyűlési képviselőjét,

c)[5] a nemzetiség önkormányzat elnökét, mint a nemzetiség helyi szószólóját,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) a külön jogszabályban előírt kötelező esetekben a megfelelő szervezeteket, illetve a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét.

(2) A képviselő-testület ülésére meghívót kell küldeni:

a) a helyi képviselő-testületben mandátummal nem rendelkező országgyűlési, és országgyűlésen kívüli párt helyi vezetőjének, amennyiben a pártnak a településen szervezete működik,

b) megyei napilapoknak,

c) a Dobozi Hírmondó szerkesztőjének,

d) a nem képviselő bizottsági tagoknak,

e) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

f) az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vezetőinek,

g) ünnepi ülés esetén Doboz Nagyközség Díszpolgárainak, és a Doboz Nagyközségért Emlékéremmel kitüntetett személyeknek

h) azon személyeknek és szervezeteknek, akik jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

9. §

A polgármester törvényben meghatározott esetekben rendkívüli testületi ülést köteles összehívni. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, ha úgy ítéli meg, hogy a testület hatáskörébe tartozó ügyben halaszthatatlan döntésre van szükség. Ilyen sürgős, halasztást nem

tűrő esetben az ülést megelőző nap 17.00 óráig kell kikézbesíteni az ülés meghívóját. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni a papíralapú írásbeliségtől is. A rendkívüli értesítési módról feljegyzést kell készíteni, és a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

6. Gazdasági program, munkaterv

10. §

(1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.

(2) A képviselő-testület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó – munkaterv, mely fél évre készül. Az első félévre szóló munkatervet minden évben a tárgyévet megelőző év decemberében, a második félévre szólót júniusban fogadja el a képviselő-testület.

(3) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése.

(5) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságok tagjaitól,

c)[6] az önkormányzat területén működő nemzetiségi önkormányzattól,

d) az önkormányzat területén működő civil szervezetektől,

e) az önkormányzat által fenntartott  intézmények vezetőitől.

7. A képviselő-testületi ülés vezetésének szabályai

11. §

(1) Az ülést vezető elnök a képviselő-testületi ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét, ismerteti az igazoltan, valamint az előzetes bejelentés nélkül távol maradt képviselők névsorát, előterjeszti az ülés napirendjét, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel külön határoz.

(2) A meghívóban nem szereplő - sürgősségi indítványnak nem minősülő - téma napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Az ülést vezető elnök az ülés vezetése során:

a) folyamatosan köteles vizsgálni a határozatképességet, határozatképtelenség esetén, 8 napon belülre kitűzi a megismételt testületi ülést, amelynek napirendjében a meg nem tárgyalt és még időszerű pontoknak szerepelniük kell,

b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c)[7] kihirdeti a képviselő-testület korábbi zárt ülésén hozott döntéseket figyelemmel a információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire

d) tájékoztatást ad a legutóbbi ülés óta történt fontosabb eseményekről, tárgyalások eredményéről, az előző üléseken hozott határozatok végrehajtásáról,

e) szavazásra bocsátja a lejárt határidejű határozatok végrehajtását,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és - szükség esetén – összefoglalja a vitát,

g) a jelentkezés sorrendjének figyelembe vételével megállapítja a hozzászólások sorrendjét,

h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,

i) biztosítja a képviselők interpellációhoz és kérdezéshez való jogának érvényesülését.

(4) A vitát megelőzően minden napirendi pont esetében a véleményező bizottság elnöke ismerteti az érintett bizottság véleményét, amennyiben azt az előterjesztés, vagy annak kiegészítése nem tartalmazza, valamint a napirend előadójához a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre a vita előtt kell választ adni.

(5) Az ülést vezető elnök jogosult eldönteni, hogy megadja-e a szót a tanácskozási joggal nem rendelkező megjelentek számára illetve azt is, ha megvonja azt.

(6) A vita során a vita lezárására vagy folytatására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A vita során elhangzott módosító javaslatot a javaslattevő a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt szavazásra alkalmas módon köteles megfogalmazni, és azt írásban kiosztani, vagy a képviselőkkel szó szerint ismertetni. Pontatlanul megfogalmazott módosító

javaslat javaslattevő által történő újrafogalmazását az ülést vezető elnök indítványozhatja.

(8) Az ülést vezető elnök tárgyalási szünetet rendelhet el a saját vagy bármely képviselő indítványára, a napirend tárgyalása során, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz

(9) Az ülést vezető elnök a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – az ülést vezető elnök javaslatára - a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(10) A szavazás közben és azt követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.

(11) Az előterjesztés napirendről történő levételét – a szavazás elrendelése előtt – bármely képviselő- a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

12. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetése sem jár eredménnyel - határozott időre félbeszakíthatja az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

8. Az előterjesztés

13. §

(1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága és a jegyző által tett javaslat, megfogalmazott rendelet-tervezet vagy határozati-javaslat, amely képviselő-testületi döntést igényel.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, vagy szóban történő előterjesztését. Kizárólag írásban nyújtható be az előterjesztés a következő esetekben:

a) önkormányzati rendelet alkotása

b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése

c) helyi népszavazás kiírása

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

a) fejrész, mely tartalmazza az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő személy, illetve szervezet megnevezését, valamint az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalásának módját,

b) előterjesztés szöveges indoklása, a tárgykört érintő adatok információk ismertetése,

c) pénzügyi tárgyú előterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos megjelölése,

d) határozati javaslat, illetve rendelet-tervezet,

e) a végrehajtásért felelősök és a határidők megjelölése,

f) az előterjesztő aláírása,

(4)A határozati javaslatnak tartalmaznia kell minden szükséges intézkedést. A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra.

(5) Előterjesztés csak bizottsági véleményezést követően kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványként tárgyalt ügyeket.

9. A sürgősségi indítvány

14. §

(1)[8]Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülésen, a napirendi pontok elfogadása előtt, írásban nyújtható be. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat testülete.

(2) Sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással lehet előterjeszteni, előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli tárgyalása végett.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt – elfogadása esetén – első napirendi pontként kell megtárgyalni. A sürgősség elutasításakor egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és meg kell jelölni, hogy hányadik napirendi pontként tárgyalandó meg.

10. Interpelláció, kérdés

15. §

(1) A képviselők az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeiben interpellációikat a

napirendi pontok megtárgyalását követően szóban vagy írásban intézhetik a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez.

(2) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább öt nappal írásban megkapta. A megjelölt határidőn belül, vagy a képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra az ülésen, vagy a benyújtást követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni.

(3) Ha az interpellált írásban ad választ, a kérdést és a választ a képviselő-testület következő ülésén kell ismertetni, és az interpelláció elfogadásáról a következő képviselő-testületi ülésen kell dönteni, amelyen az interpelláló jelen van.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, az elfogadásról a képviselő-testület vita

nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester határidő kitűzésével az ügy tárgya szerint illetékes bizottságot bízza meg az interpelláció kivizsgálásával. A kivizsgálás során az interpelláló képviselő részvételét lehetővé kell tenni. A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke a következő rendes képviselő-testületi ülésen írásban ad tájékoztatást.

11. Határozathozatal

16. §

(1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az ezek figyelembevételével kialakított, eredeti határozati javaslatról. A módosító vagy kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti

javaslatról kell dönteni.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen

szavazata szükséges.

(3)[9] Minősített többség (négy igen szavazat) szükséges – a Mötv. 50. §-ába foglaltakon túl – az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé minősítéséhez, önkormányzati

vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez és vállalkozásba való beviteléhez,

b) gazdasági társaság létrehozásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

c) önkormányzati vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelői jogának ingyenes átruházásához, illetve követelésről való lemondáshoz,

d) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához.

(4) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) rendszerint nyílt szavazással, kézfeltartással hozza, mely eredményének összesítése az ülést vezető elnök feladata.

(5) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti. Ha szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.

(6) a képviselő-testület a (7) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt

(7) a képviselő-testület az ülésről készültjegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat hozatala nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésekről

b) a határozati javaslat vagy rendelet tervezet módosítására vagy kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosítás, kiegészítés javasolt szövegének megállapításáról

c) az interpellációra adott válaszról

17. §

(1)[10] Titkos szavazás tartására a Mötv. 48.§ (4) bekezdésébe foglalt ügyekben bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság legalább három képviselő tagja, mint szavazatszámláló bizottság, bonyolítja le.

(3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság képviselő tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. Amennyiben a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke nincs jelen a titkos szavazáskor, a titkos szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.

(4) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

18. §

(1) Név szerinti szavazásról a képviselő-testület bármely képviselő indítványára vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a jegyző összesíti, az ülést vezető elnök ismerteti.

19. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően –egytől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbi sorrend szerint:

a) határozat sorszáma arab számmal,

b) a „/” jel,

c) a kihirdetés éve arab számmal,

d) zárójelben a kihirdetés hónapja, római számmal és napja, arab számmal.

(2) A testületi határozatokról a jegyző számítógépes nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követően, meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A normatív határozat kihirdetése az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A normatív képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

12. Rendeletalkotás

20. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a települési képviselő,

e) a jegyző,

f)[11] a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

g) a civil szervezet képviselője

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a tervezet elkészítéséről a jegyző útján, valamint az illetékes önkormányzati bizottság(ok) bevonásával gondoskodik. A rendelet-tervezetet a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, valamint a tárgykör szerint illetékes bizottság minden esetben véleményezi. A rendeletalkotásban való társadalmi részvétel szabályait e rendelet 23.§-a tartalmazza.

(3) A rendeletek hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Gondoskodik azok érintett szervek számára történő megküldéséről.

(4) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell megjelölni az alábbi módon, és sorrend szerint:

a) a rendelet címe, amely tartalmazza a „Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete” és a „szóló” szövegrészt

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját, római számmal és napját, arab számmal

f) az „önkormányzati rendelet” kifejezést

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A rendeleteket az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A

rendeletek nyilvántartásáról a jegyző számítógépes nyilvántartás vezetése útján gondoskodik.

(6) Ciklusonként legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság felülvizsgálja az önkormányzat rendeleteit, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek azok módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

13. A jegyzőkönyv

21. §

(1) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel és 3 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvből 1eredeti példányt a mellékleteivel együtt - évente kötetbe kell köttetni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal titkárságán, ahol a választópolgárok ügyfélfogadási időben beletekinthetnek. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A hangfelvétel nem selejtezhető.

(2) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv a törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) távolmaradt képviselők névsorát és a távolmaradás okát (illetve, hogy azt nem jelezte),

c) napirendi pontonként az előadók és a felszólalók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és mondanivalójuk lényegét,

d) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

e) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.

f) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),

g) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit

h) aláírásokat, dátumot, pecsétet

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a tárgyalt írásos előterjesztések,

d) az elfogadott rendeletek,

e) az írásban benyújtott hozzászólások.

(5) A képviselő kérheti hozzászólásának a jegyzőkönyvben történő szó szerinti rögzítését.

14. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

22. §

(1) A helyi népszavazási aláírásgyűjtő ívek egy példányát, az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez, a jegyzőhöz.

(2) Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik a Képviselő-testület hatáskörébe

b) a kérdésben nem lehet népszavazást tartani

c) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak

d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló 1997.évi C. tv.118.§ (3), (4), és (5) bekezdésében foglaltaknak

(3) A Képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni az Ötv. 46.§ (1) bekezdésében foglaltakon kívül akkor is, ha azt 500 választópolgár kezdeményezte.

(4) A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek. A határidő elmulasztása esetén a helyi választási bizottság az aláírásokat nem ellenőrzi.

(5) A polgármester a népszavazásra vonatkozó kezdeményezésről haladéktalanul köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(6) A helyi népszavazás lebonyolítására a választásról szóló 1997. évi C. törvénynek a választási szervekről és a szavazásról szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.  

(7) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet 250 választópolgár indítványozott.

15. Közmeghallgatás, lakossági fórumok és a rendeletalkotásban való társadalmi részvétel szabályai

23. §

(1) Közmeghallgatást kell tartani:

a) a nagyközség általános rendezési tervéről,

b) nagyobb arányú területrendezésről,

c) a nagyközség környezetvédelmi és természetvédelmi programjáról,

d) ha a képviselő-testület közmeghallgatás tartását rendeli el.

(2) A közmeghallgatáson egy személy egyszer, legfeljebb 10 perc időtartamban szólalhat fel.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, előterjesztésekről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, és a Dobozi Hírmondó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4) A közmeghallgatás meghirdetett tárgyköreihez kapcsolódó közérdekű kérdéseket, javaslatokat írásban, elektronikus levélben és telefonon előzetesen is el lehet juttatni az önkormányzathoz, melyekre a közmeghallgatáson kell válaszolni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

24. §

(1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése, érdekében lakossági fórumot tarthat a nagyközség lakossága, a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint az érintett lakossági rétegek részére.

(2) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések megválaszolásáról, javaslatok rögzítéséről.

(3) A lakossági fórum összehívása és megtartása során a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

25.§

(1) E rendelet 23.§ (1), (2) és (3) pontjában megfogalmazott ügyekre vonatkozó önkormányzati rendeletek megalkotásával kapcsolatban a társadalmi részvétel szabályai a következő módon valósulnak meg: a rendelet-tervezetet az Önkormányzat honlapján elektronikusan, valamint a Polgármesteri Hivatal titkárságán papír alapú dokumentum formájában a képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon, közzé kell tenni. A módosító javaslatokat névvel és címmel ellátva írásban, elektronikus levélben és telefonon is el lehet juttatni az önkormányzathoz.

(2) E rendelet (1) bekezdésében nem tárgyalt ügyeket nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani.

16. A képviselő-testület bizottságai

26. §

(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, és szükség esetén, eseti bizottságokat hoz létre.

(2) Eseti bizottság különösen önkormányzati rendeletek elkészítésére, felülvizsgálatára, munkatervben meghatározott napirend előkészítésére, megállapodások előkészítésére, valamely ügy kivizsgálására, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésére vizsgálatok lefolytatására hozható létre.

(3) Az eseti bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésének a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,

b) Szociális és Gyermek Ügyek Bizottsága,

c) Közbeszerzési Bizottság.

(5) A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés számukra meghatároz.

(6) A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék, a bizottságok által ellátandó feladat - és

hatáskörök részletes jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

27. §

(1) A bizottság szükség szerint tartja üléseit. A bizottság ülését - a törvényben meghatározott eseteken kívül - össze kell hívni tagjai ¼-ének vagy a képviselő-testületnek az okot és a célt megjelölő írásbeli indítványára.

(2) Ha a bizottság elnökének távolmaradása előre tudott, a bizottság képviselő tagjai közül bíz meg valakit írásban az ülés levezetésére, ha az elnök távolmaradása váratlan, a bizottság tagjai választanak eseti elnököt.

(3) Együttes bizottsági ülés esetén az elnökök megegyezésük szerint vezetik az ülést. Ha egyik bizottság elnöke nincs jelen, jogkörében a (2) bekezdés szerint kijelölt elnök jár el. Együttes bizottsági ülés esetén is bizottságonként külön jegyzőkönyv készül az ülésről.

(4) A bizottsági ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket - lehetőleg a testületi ülés meghívójával együtt - a bizottsági ülést megelőzően legalább 3 nappal, sürgős esetben legalább 1 nappal korábban kell megküldeni. Indokolt esetben az ülés szóban is összehívható.

(5) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a polgármestert,

b) az alpolgármestert,

c) a jegyzőt,

d) a napirend előadóját,

e)[12] a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f a belső ellenőrt a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő kérdésekhez,

g) az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vezetőit az őket érintő napirendekhez,

h) azon személyeket és szervezetek képviselőit, akiknek jelenlétét a bizottság elnöke indokoltnak tartja.

(6) Az ülésről – kettő példányban - a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből az egyik eredeti példányt, valamint a jelenléti ívet a jegyző őrzi, melyet évente be kell köttetni, a másik példányt az előírt határidőben a törvényességi ellenőrzést végző szerv vezetőjének kell megküldeni.

(7) A jegyzőkönyv elkészíttetéséről a bizottság elnöke gondoskodik, melyet ő és - egy a jegyzőkönyv hitelesítésre megválasztott - bizottsági tag, valamint a jegyző ír alá.

(8) A bizottság által hozott döntések nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

28. §

17. Vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezések

(1) A polgármester, a képviselők és hozzátartozóik (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatra kötelezettek) vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását, ellenőrzését, tárolását, valamint a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárás lefolytatását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt lemezszekrényben kell őrizni, elkülönítetten az egyéb iratoktól.

(2) A képviselők vagyonnyilatkozata a bizottság elnökének vagy a bizottság általa megbízott tagjának jelenlétében megtekinthető, és arról feljegyzés készíthető a Polgármesteri Hivatal munkaidejében, a bizottság elnökével egyeztetett időpontban.

(3) Vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli

meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság eljárás lefolytatása

nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

18. A települési képviselő

29. §

(1) A képviselő a jogszabályokban meghatározott feladatain túl köteles

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

c) bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén való részvétel szempontjából, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

(2) A polgármester egyes települési képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - felkérhet a döntések előkészítésében, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokban való közreműködésre. A képviselő ilyen esetben, amennyiben a felkérést elfogadta, ennek köteles eleget tenni.

(3) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette vagy utólag igazolta.

29/A. §[13]

(1)A képviselő-testület a polgármester javaslatára a települési képviselők közül mezőgazdasági feladatok felügyeletére tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok részletes feladatait ezen rendelet 5. melléklete tartalmazza.

19. A polgármester

30. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester hosszabb, összefüggő, 10 napot meghaladó szabadságát, köteles előre bejelenteni a képviselő-testületnek, a rövidebb időtartamú szabadságát helyettesével egyezteti.

(3) A polgármester minden hét hétfő délelőttjén fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(5) A polgármester tartós akadályoztatásának minősül különösen, ha bármely okból 15 egymást követő munkanapon keresztül nem tudja ellátni feladatát.

20. Az alpolgármester

31. §

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ e rendelet 17.§ (2) bekezdésében megállapított szabályok szerint.

(2) Az alpolgármester minden kedden 8 és 10 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

21. A jegyző

32. §

(1) A jegyzőt - távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző egyidejű távolléte esetén a jegyzőt a polgármesteri hivatal kiadmányozási szabályzatban kijelölt köztisztviselője helyettesíti.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatainak ellátása körében:

a) előkészíti a képviselő-testület ülése, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3) A jegyző minden hét első munkanapján 8 és 12 óra között fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.

(4) A jegyző gondoskodik az átruházott hatáskörben hozott döntéseknek a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv vezetője részére - a jogszabályban előírt rendben – történő megküldéséről.

22. Az aljegyző

33.§

(1)[14] A polgármester a jegyző javaslatára a jegyző helyettesítésére, határozatlan időre aljegyzőt nevez ki, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyzőt helyettesítő aljegyző jogai és kötelezettségei a jegyzőével azonosak.

23. A Polgármesteri Hivatal

34. §

(1)[15] A képviselő-testület önálló polgármesteri hivatalt hoz létre Dobozi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 5624 Doboz, Kossuth tér 3.

(3) A Polgármesteri Hivatal működésének szabályairól, szervezeti felépítéséről, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

24. Az önkormányzat vagyona

35. §

Az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

25. Az önkormányzat költségvetése

36. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két ülésen tárgyalja. Az első ülésen a költségvetési koncepcióról határoz, a második ülésen tárgyal a költségvetési rendeletről.

(2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni a költségvetési koncepciót, a rendelet-tervezetet, a költségvetés végrehajtásáról szóló negyedéves beszámolókat, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelettervezetekkel együtt, a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, továbbá minden olyan előterjesztést, melyek a költségvetéssel kapcsolatosak, vagy amelyeknek egyéb pénzügyi kihatása van.

(3) A költségvetési koncepciót, rendelet-tervezetet negyedéves beszámolókat és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet valamennyi bizottság, a hatáskörébe tartozó ágazat(ok) szempontjait figyelembe véve köteles előzetesen megtárgyalni.

37. §

(1) Az önkormányzati feladatokat egy önállóan működő és gazdálkodó intézmény, önállóan működő intézmények, valamint egy gazdasági társaság látja el, melyek felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények finanszírozása a Polgármesteri Hivatal útján, az intézményi finanszírozási ütemterv alapján történik.

25. Záró rendelkezések

38. §

(1) E rendelet 2011. december 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007. (I. 26.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 8/2007.(VII.27.), 1/2008.(I.24.), 19/2008.(VIII.08.) és 9/2010.(X14.) önkormányzati rendeletek.

Doboz, 2011. november 30.

Simon István Tamás                                                            Hrabovszkiné Dandé Szidónia

    polgármester                                                                                j e g y z ő

E rendelet kihirdetése 2011. november 30-án megtörtént.

Hrabovszkiné Dandé Szidónia

                 j e g y z ő