Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
a Nagyközség igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
Hatályos: 2017. 10. 01Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
a Nagyközség igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
2017.10.01.
Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott
- állami főépítészi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály,
- környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi Főosztály,
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízvédelmi Hatóság,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- népegészségügyi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály,
- Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala,
- Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala,
- közlekedési hatósági hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály,
- Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ,
- örökségvédelmi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal,
- ingatlanügyi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatal Főosztály,
- erdészeti hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály,
- Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság,
- bányafelügyeleti hatáskörben eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
- Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda,
valamint Tarpa Nagyközség településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályai alapján megjelölt szervezetek és személyek, továbbá
- Vásárosnamény Város Jegyzője, mint I. fokú építésügyi Hatóság,
véleményének kikérésével a következőket rendeli el:[1]
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
.[2], [3], [4]
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. §
1. A rendelet hatálya Tarpa Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed.
2. Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, és a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
3. A rendeletet a külterületre vonatkozó T–2, valamint a belterületre vonatkozó T-3, illetve a T-3.b-I-II-III., T-3.b-IV., T-3.b-V., T-3.b-VI., T-3.b-B-VII. T-3.b-K-VII., T-3.b-VIII, T-3.b-IX., T-3.b-X., T-3.b-XI rajzszámú Szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.[1]
4. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. §
1. A terv kötelező szabályozási elemei:
a., az igazgatási és a belterületi határ, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa
b., a szabályozási vonal,
c., az építési övezet és az övezet határa, és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa,
d., a közterület felőli építési határvonal meghatározott előkerttel,
e., a védőterület, védőtávolság, védősáv határa és mértéke,
f., a különleges településüzemeltetési létesítmények – üzemi területek védőtávolsága oly módon, hogy azon, mint legnagyobbon belül az egyes kisebb védőtávolságot igénylő építmény fajták a jelen rendelet, illetőleg meghatározás hiányában az állategészségügyi hatóság előírásai szerint elhelyezhetők,
g., a sajátos építési használat és az építési övezetek, illetőleg övezetek szerinti besorolás,
i., az előkert mérete, ( ahol nincs méret jelölve, ott az 5 méter )
j., a nyomvonalas építmények építési területének szélessége, illetőleg a tervezettek legkisebb széles- sége
k., a megszüntetésre és a környezetvédelmi intézkedés szükségességére vonatkozó rendelkezés,
l., az építési övezetek főbb mutatói, övezeti előírások, ezen beül
- beépítési mód,
- az építési telek alakítási szabályok, ezen belül:
- telekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb
szélesség ( m-ben ),
mélység ( m-ben ),
telekterületméret ( m²-ben )
zöldfelület (a telek területének %-ában az építésnél figyelembe vehető telekrészre vonatkozóan)
- legkisebb - legnagyobb építménymagasság ( m-ben ),
- legnagyobb beépítettség ( a telek területének %-ában ),
- építési határvonal ( m-ben ),
- az elő-, oldal, és hátsókert mérete,
m., a megmaradó nyomvonalas építmények építési területe szélességének a terv szerinti (térképen mért) értéke, amely valóságos szélességének megfelelően tartandó meg.
n., az utak tengelye, az elővásárlási joggal és a kisajátítási joggal terhelt terület határa
o., a helyi védelem alatt álló építmény és telke
p., a természetvédelmi és a természeti terület határa
q., az építési vonal
r., nem önálló /közlekedési területen belüli/ kötelező kerékpárút
s., a telek beépítéskor figyelembe nem vehető területének határa és mértéke
t, a beültetési kötelezettséggel terhelt terület határa és a rendelkezés
u., a közüzemi közművesítettség mértéke
v., az igénybevételi határérték
w., a terepszint alatti építés szabályai
(2) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) a terület-felhasználás változtatásával nem járó kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges;
b. az elsőrendű / közlekedési és nem közlekedési célú közterületek megváltoztatásával járó, vagy az általános használat megváltozatásával járó szabályozási terv módosítása csak a szerkezeti terv módosítása után lehetséges.
3. §
.[6]
Az általános felhasználás szerinti tagolódás és építési használatuk mértéke, valamint az építési övezeti, illetve övezeti tagolódás
1. A település igazgatási területe építési szempontból,
Beépítésre szánt területre,
Beépítésre nem szánt területre tagolódik.
2. A település igazgatási területének általános és sajátos használat szerinti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni. Ezek az általános és a sajátos építési használatuk szerint az alábbiak:
a., a beépítésre szánt területek és ép. övezeteik: jele
- lakóterület: - falusias Lf
- gazdasági terület: - kereskedelmi szolgáltató Gksz
- egyéb, nem zavaró hatású
ipari gazdasági Ge
- különleges terület: - temetőterület Ki-t
- kegyeleti park Ki-kep
- egészségügyi Ki-e
- közösségi szabadidős, és
turisztikai intézményterület Ki-sz
- szennyvíztisztító-telep Ki-szv
- vízmű terület Ki-vm
- idegenforgalmi célú terület Ki-id[7]
b., a beépítésre nem szánt területek és övezeteik : jele
- közlekedési és közműterület
elsőrendű közlekedési célú közterület
- országos mellékút Kö-om
másodrendű közlekedési célú közterületek
- kiszolgáló út Kö-k
- gyalogút Kö-gy
- jelentősebb kiszolgáló mezőgazdasági út Kö-mg
- zöldterület: - közpark, közkert Z
- erdőterület: - védelmi (védő) Ev
- gazdasági erdő Eg
- mezőgazdasági terület: - általános mezőgazdasági területek
korlátozott terület-felhasználással Má
- gyepes mezőgazdasági területek, korlátozott
terület-felhasználással Mgy
- kertes mezőgazdasági területek, korlátozott
terület-felhasználással Mgy
- belterületi mezőgazdasági területek Mb
- vízgazdálkodási terület: - közcélú nyílt csatornák
medre és partja, árok, folyó V
- ártér – mezőgazdasági terület (döntően szántó) V-má
- ártér – mezőgazdasági terület (döntően gyep) V-mgy
- ártér – mezőgazdasági terület (döntően kertes) V-mk
- ártér – gazdasági erdő V-eg
- ártér – strand V-st
- ártér – különleges nyersanyaglelőhely V-kny
- ártér – természetközeli terület V-tk
- természetközeli terület: - mocsár és nádas területek Tk
4. §
.
Általános építési szabályok
1. Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik az építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) [8]
(3) Közterületen történő építés szabályozása:
a.) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
(4) Közművesítés:
a.) Közművesítettségi fokozatok:
Teljes közművesítettség,
Részleges közművesítettség,
b.) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próba megfelelősége esetén adható ki.
5. §
Telekalakítás, építmények elhelyezése és kialakítása
1. A település területén telket alakítani a helyi településrendezési eszközök szerint szabad.
2. Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.
3. Meglevő, korábban kialakított telek – az egyéb övezeti és vonatkozó szakági szabályok betartásával – telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, ha azon legalább 6,0 m széles épület elhelyezhető.
4. Telek bővítésekor nem kell feltétlenül elérni a legkisebb telekmutató értékeket (az építési hely kialakítására azonban az övezeti előírások továbbra is érvényesek).
5. A telek csökkentésekor nem alakítható a legkisebbtől is kisebb mutatójú telek, kivéve, ha a telek egyben meg is szűnik.
6. Meglevő telek megosztásakor a megosztás által érintett telkek telekmutatóira vonatkozóan is az előírást be kell tartani. A telekmutató mértéke ilyen esetben azonban legfeljebb az övezetre előírt 15 %-ával csökkenthető, ha más mód a telek megosztására nincs.
7. Az építménymagasságot ott, ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legnagyobbat kell megtartani, és attól 1,0 méternél nagyobb mértékben – és csak lefelé – lehet eltérni.
8. Ahol a terv az előkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult (általában 0, vagy 3,0 vagy 5,0 méter), míg új utcákon 5,0 méter.
9. A terv építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
10. Az elő- és oldalkertben csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m –es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel) és kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem maga- sabbra emelkedő lefedés nélküli terasz melléképítmények helyezhetők el úgy, hogy az oldalkert egyéb előírások szerint kötelezően biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti.
11. Az előírt építménymagasság értéket – ha sajátos előírás másként nem rendelkezik – az utcai homlokzatmagasságra is teljesíteni kell.
12. Új lakóépület létesítése esetén – maximális elöntéses területen – a padlószint-magasságának legkisebb értéke az útkorona felett +1,00 m.
13. Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú és D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) és legfeljebb 4,5 m építmény-magasságú épületeknél:
- 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a meglévő nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m2–nél, illetve az át nem alakítható, meg nem szüntethető, és az ettől nagyobb nyílásos szemben fekvő homlokzat a magasabb, és a korábban épült épület 10 évnél régebbi, valamint a telek egyéb módon nem lenne beépíthető. Ebben az esetben a meglévő épületek felé néző épület erre néző homlokzatának homlokzat magassága is legfeljebb 4,5 m lehet.
14. Közművezeték fölött vagy az alatt új építési telek nem alakítható.
15. Építési telket érintő nyílt árok vagy vízfolyás meder-rézsűjének élétől 6-6 m-es sávban, közmű esetén annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el és fa sem ültethető.
Ennek a sávnak a csökkentése a közmű gazdájának és az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával, az általa engedélyezett, a kötelező biztonság mértékéig, de maximum 3,0 méterre csökkenthető. A lakó, gazdasági és különleges övezetű telket érintő nyílt folyású csatorna vagy árok korona élétől számított kezelősávon túl, a terv szerinti szélességben beültetési kötelezettséggel terhelt telekrész esetén az építési engedélyben előírt, és a használatba vételig, de az engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 2 éven belül a tulajdonos kötelességével megvalósított telek zöldfelülete alakítandó ki. A terv egyéb telken belüli kötelező zöldfelülete kialakításait is ezen előírások szerint kell megvalósítani.
16. Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán és a csatornák magántelken belüli területén, a csatorna megközelítését is biztosítva a terv szerinti helyeken és mértékben kötelező telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított /erdősített/ zöldfelületként kell kezelni, és az építési engedélyben a tulajdonos kötelezettségével azt elő kell írni. A csatornák megközelíthetőségén a koronaéltől számított 6-6 m szabad, fával be nem ültetett területsávot kell érteni.
17. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása
a.) Előkertek:
- A lakó építési övezetekben az előkertek mélységét – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek nem rendelkeznek, - az adott építési környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 2/3-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerülnie.
- A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
Ek= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.
b.) Oldalkertek:
- Lakóterületen belül az oldalkertek mérete az előírt megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke, szabadon álló beépítés esetén az 50%-a.
c.) Hátsókertek:
- Azonban ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az utcai telekhatártól mért 50 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor az 50 m-en túli telekrész nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Ez alól kivételt képeznek azok az övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai.
- A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
- HK= kötelező hátsókerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési határvonal is.
6. §
.
A belterületbe vonás szabályai
1. A Szabályozási Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületi határ módosítását határozza meg a T-2, T-3 tervszámú Szabályozási Terv szerint beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen, mely fejlesztésének megvalósítása érdekében történhet.
2. Ezen területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési igények függvényében hajtható végre.
[6] 8/2016.(IV.04.) önkormányzati rendelettel módosítva
[8] 4/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte.
II. Fejezet
ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
7. §
.
A lakóterületek
1. A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.
I. A falusias lakóterületen :
Az övezet jellemzően az alacsony laksűrűségű, összefüggő nagykertes, legfeljebb két rendeltetési egységet magába foglaló és legfeljebb 6 m-es építménymagasságú, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál úgy, hogy a lakóépület építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. A rendeltetési egységek számításába a lakásonkénti egy garázs nem számít bele. Két rendeltetési egység csak akkor létesíthető, ha a rendeltetési egységre jutó telekhányad legalább 900 m².
Az övezetben:
1., lakóépület
2., a saját telken történő növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és termék feldolgozáshoz szükséges építmények,
3., a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.
4., kézműipar építmény,
5., helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
7., hulladékudvar helyezhető el.
Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:
1., szálláshely szolgáltató épület, de legfeljebb 20 férőhellyel,
2., sportépítmény,
3., üzemanyagtöltő állomás, a saját telkén, a szomszédos építési telek felőli oldalon /oldalakon/ min. 15 m szélességben telepített fasor ültetésével
4., mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a saját telkén, a szomszédos építési telek és a köz- terület felőli, vagy a telek saját lakó-zónájától számított oldalon /oldalakon/ min. 10 m szélességben telepített fasor ültetésével.
5., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.
Az övezet területén kivételesen sem helyezhető el:
1.,.a lakóépületet / mint a lakótelek fő rendeltetését jelentő épületét / a közterület felől megelőző, vagy önálló melléképület,
2., a nem saját szükségletű állattartást meghaladóan állattartó épület és építmény
(2) Azon a telken, ahol haszonállat-tartás is van, legfeljebb két rendeltetési egység építhető.
(3) Az Lf övezet lakótelkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el.
(4) A lakóterületek saroktelkei oldalhatáron álló beépítési mód esetén építmény szabadonállóan is elhelyezhető, az egyéb övezeti előírások betartásával. Az ebben az esetben engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége azonban 6,0 m-nél kisebb nem lehet.
(5) A lakóterületen elhelyezhető nem lakás célú rendeltetési egységeket és épületeket „kivételesen elhelyezhető”-ként kell kezelni. A rendeltetési egységek számába a lakásonkénti egy garázs nem számítandó be.
(6) Utcafronton lakóépület tömegében a garázsépület nem jelenhet meg. Garázst önálló épületként vagy lakóépület részeként csak a lakóegységet követően a hátsókert felől lehet megépíteni.
(7) Lakótelek lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felől számított max. 25 m telekrésze.
(8) Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem építhető.
(9) A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben:
|
a telek |
||||||
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
||||||
Sajátos építési használat |
alkalmazható építési övezet |
Szélessége (m) |
Mélysége |
területe |
aktív zöldfelülete (%) |
Beépített- sége (%) |
Építmény magassága |
Falusias Lf 1 |
Lf-1 – O |
18 |
60 |
1500 |
50 |
25 |
-6,0* |
Falusias Lf 2 |
Lf-2 - O |
16 |
50 |
1200 |
50 |
30 |
-6,0* |
O= oldalhatáron áll
*= az utcai teleksávban az építménymagasság 4,5 m
(10) [6] A közművesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani:
- A meglevő lakóterület terv szerinti, az új utcák menti falusias lakóterület is csak teljes közművesítettséggel,
- Nem lakás rendeltetésű épületet is minden területen csak a teljes közművesítettséggel lehet engedélyezni.
a., az oldalhatáron álló beépítési módú övezet saroktelkei szabadon állóan is beépíthetők, s közbenső telkein is lehet szabadon állóan építeni, de csak akkor és úgy, ha a telken a szomszédos telek kialakult oldalsó építési oldalától az övezetre előírt legnagyobb építmény-magasságnak megfelelő, de legalább 6 méter és nem nagyobb, mint 12,0 m oldalkert biztosított. Abban az esetben, ha az első ütemű beépítésnél /épület elhelyezésnél/ az oldalkert ≥12,0 m marad, a folyamatossá teendő utcakép érdekében a beépítés csak oldalhatáron állóan engedélyezhető.
b., a lakóterületen elhelyezhető épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni. Utcai teleksávon a homlokvonaltól mért 25 m mélységű, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 25 métertől a hátsókertig terjedő sávot kell érteni. (Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell.) Saroktelek esetében utcai teleksávon a közterület felőli telekhatártól mért max. 25 m mélységű, az övezetre előírt maximális építménymagasságú, de min. 6,0 m oldalkertet a szomszédos telek telekhatárától kell érteni.[7]
c., az előkertben lejtő vagy rámpa, amely 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbséget küzdene le, nem helyez- hető el. A telek utcai építési sávjában a földszinti padló pedig nem lehet 90 cm-nél magasabban a te- lek előtti járdaszinttől mérve.
d., A melléképítményeket az alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni :
- A gazdasági sávban helyezhető el az állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló és a siló,
- az előkertben nem helyezhető el a közműpótló műtárgy, a szélkerék, az ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, továbbá a természetes (meglevő) terepszinttől és a telek előtti járdaszinttől 90 cm-nél magasabb terasz sem. Az elő és oldalkert felőli építési helyen nem helyezhető el pavilon, egyéb elárusító építmény, valamint parkoló és garázs.
- .
11. A gépjárművek elhelyezését új építés, bővítés, rendeltetés módosítás esetén /kivétel a lakásrendeltetés, ahol a lakáshoz tartozó 1 db. gk. elhelyezést telken belül kell megoldani/ az önkormányzati parkolási rendeletben előírtak szerint kell biztosítani. A gépjármű tárolót az épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni. Közterület felé garázskapu nem nyílhat.
8. §
.
A gazdasági területek
1. [3]
2. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz) jelű terület:
a., Az övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági-kereskedelmi tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
b., Az övezet területén elhelyezhető:
1., mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2., a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de csak a bruttó épület-szintterület maximum 10 %- áig,
3., vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egészségügyi épület és építmény
c., Az övezet területén kivételesen elhelyezhető
1., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2., egyéb közösségi szórakoztató épület
3. A Ge jelű ipari-gazdasági terület:
a., az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a település-gazdálkodás építményei, továbbá a védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.
b., az övezet területén az a., pontban felsorolt rendeltetéshez szükséges építmények helyezhető el.
c., az övezet területén kivételesen elhelyezhetők:
1., a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó épület- szintterület 5 %-a mértékéig,
2., az egyéb gazdasági (üzemi) építményt, a saját telkén, a szomszédos építési telek és a közterület felőli, vagy a telek saját lakózónájától számított oldalon /oldalakon/ min. 10 m szélességben telepített fasor ültetésével lehet engedélyezni.
(5) Ge jelű területen nem helyezhetők el a jelentős mértékű zavaró hatású terület, illetőleg a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás, fertőző(és)veszélyes ), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, valamint a településgazdálkodási, és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.
(6) Gksz és Ge övezetben a közművesítettség mértékét az alábbiak szerint kell kialakítani :
új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet. A teljes közművesítettség kiépítéséig a részleges közművesítettség is megengedett.
(7) A területen az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben :
|
alkalmazható |
a telek |
||||||
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
|||||||
Beépítési mód |
építési öve- zet jele |
széles-sége (m) |
Mélysége (m) |
területe (m²) |
aktív zöld-felületete (%) |
beépítettsége |
Építmény-ma- gassága (m) |
|
kereskedelmi szolgáltató |
|
Gksz |
30 |
30 |
K |
20 |
50 |
-7,5 |
Nem zavaró Ipari |
Ge |
40 |
50 |
2.000 |
25 |
40 |
4,5-9,5* |
|
SZ = szabadon álló, K= kialakult /arra a mutatóra, amely mellett található/
*a technológiailag szükséges nagyobb építménymagasság, mint pl. siló, kémény …stb. építmény az építménymagasságba nem számítandó be
(8) A nem zavaró ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 10 méter szélességű és legalább háromszintes zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben elő kell írni és a tulajdonos kötelezettségével a használatba vételig, de legkésőbb az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított 2. vegetációs időszak végéig meg is kell valósítani..
(9) A kereskedelmi – szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igényét és a nem zavaró egyéb ipari gazdasági üzemi terület építményeinek parkoló igényét az építési telken belül kell biztosítani.
9. §
.[4]
A különleges terület
A különleges terület
1. A terv különleges területeit a sajátos használatuk szerint sportolási- szabadidős-rekreációs–rendezvényi célt szolgáló, és temető területek, kegyeleti parkok, közösségi-szolgáltató intézmények területek, különleges közlekedési célú, különleges belbiztonsági épületek céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben.
2. Különleges intézményi övezet (Ki)
a., Az övezet a különleges célokat szolgáló, közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.
Ki jelű övezetek a különleges központi sportolási, szabadidős, rekreációs és turisztikai, kegyeleti park, temető, szennyvíz-tisztító telep, és a település víztermelő-tároló intézményeinek elhelyezésére szolgál, ahol a terület<10%-os beépítésével lehet számolni.
Ki jelű övezet a különleges / városi, vagy attól magasabb szintű / egészségügyi intézmények elhelyezésére szolgál, ahol a terület> 10%-os beépítése lehetséges.
b., Az övezet területén a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építmények, és az azok rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azokat kiszolgáló egyéb építmények helyezhetők el.
c., A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli kizárólagos használatot is rögzítheti az egyes építési helyekre, illetőleg alövezetekre.
3. Különleges temető terület övezete (Ki-t)
a., A szabályozási tervlapokon temetőként lehatárolt területen a temetkezés céljait szolgáló, valamint azt kiegészítő épületek, építmények – ravatalozó, kápolna, a terület fenntartásához szükséges építmények, szerszámtároló, biztonsági okokból szükséges őrházak helyezhetők el.
b., Az izraelita temető telkén épület nem helyezhető el.
c.., A temető területén a zöldterületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
1. A meglevő növényzet védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, vagy a fa rossz egészségügyi állapota teszi szükségessé.
2. A temetők telekhatára mentén legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növénysáv létesítendő.
4. Különleges kegyeleti park terület övezete (Ki-kep)
a., A szabályozási tervlapokon kegyeleti parkként lehatárolt terület nem szolgál temetkezési helyként, azonban az ott lévő síremlékek a távlatban is fenntartandók. A területen csak egyházi és kegyeleti célú építmények helyezhetők el.
c.., A kegyeleti park területén a zöldterületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
1. A meglevő növényzet védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, vagy a fa rossz egészségügyi állapota teszi szükségessé.
2. A temetők telekhatára mentén legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növénysáv létesítendő.
5. Különleges hulladék elhelyezésre szolgáló övezet (Ki-szv)
a., Az övezet területén a települési szilárd és folyékony hulladékok elhelyezésére, kezelésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló, valamint az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el. A szilárd hulladék csak a válogatás-szortírozás és továbbszállítás előtti ideiglenes tárolás ún. átmeneti területe, ahol a védőtávolságot nem igénylő tevékenység a környezetvédelmi előírások betartásával végezhető.
6. Különleges szabadidő célú terület övezete (Ki-sz)
a., A szabályozási tervlapokon különleges szabadidős célú terület a sport- rekreációt kikapcsolódást szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területén sportépítmények, sportépítmények kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények, szabadtéri színpad, zenepavilon, pihenőhely és parkolóterület helyezhető el. A főfunkciójú épületeken belül öltözők, raktárak, kölcsönzők, kereskedelmi, szolgáltató funkciók helyezhetők el.
7. Különleges egészségügyi szociális célú terület övezete (Ki-e)
a., Az egészségügyi szociális terület a gyógyulást, rehabilitációt, rekreációt, pihenést szolgáló épületek elhelyezését szolgálja. A területen csak a szociális épület (idősek otthona), gyógyszálló, szanatórium és kiszolgáló épületei helyezhetők el.
8. Különleges vízmű terület övezete (Ki-vm)
a., A terület vízgazdálkodási létesítmények elhelyezésének céljára szolgál.
9. Különleges szabadidő célú terület övezete (Ki-id)
a., A szabályozási tervlapokon különleges idegenforgalmi területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, gyümölcsvégtermék-feldolgozó, az ehhez kapcsolódó tároló, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, pihenő, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Az épületek igényes anyaghasználattal, igényes kialakítással, magas tetővel létesíthetők. Az építőanyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagok alkalmazandók.
10. A területen az alábbi „jellemzője” építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben
|
alkalmazható |
A telekre |
||||
|
építési övezet |
a telek legnagyobb |
az épület |
A telek legkisebb |
A telek minimális területe |
|
Temető |
|
Ki-t |
5 |
4,5 |
40 |
K*** |
Kegyeleti park |
Ki-kep |
5 |
4,5 |
40 |
K*** |
|
Különleges hulladék elhelyezésre szolgáló |
Ki-szv |
10 |
-7,5** |
40 |
K*** |
|
Különleges szabadidő célú |
Ki-sz |
10 |
4,5* |
60 |
10000 |
|
Különleges egészségügyi szociális célú |
Ki-e |
30 |
-7,5 |
40 |
K*** |
|
Különleges vízmű területe |
Ki-vm |
10 |
-7,5** |
40 |
K*** |
|
Különleges idegenforgalmi célú terület övezete |
Ki-id |
40 |
-9,0**** |
40 |
2000 |
|
K= kialakult telekterület (csökkenteni nem, de bővíteni lehet)
* = csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, ugrótorony, fedett csarnok, napozó, csúszda …stb. építménye lehet maximum 9,5 m max., egyébként legfeljebb 4,5 m.,
** = csak a rendeltetés és technológia megkívánta gépészeti és egyéb berendezések magassága térhet el ettől,
*** = nem megosztható, de a terv elfogadásakor meglévő telke bővíthető
****= csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, siló, torony, kilátó, kémény…stb. építménye lehet maximum 15 m max.[5]
A közművesítettség fokát az alábbiak szerint kell kialakítani:
- új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet.
- azokon a területeken, ahol a teljes közművesítés nem megoldott, annak kiépítéséig a részleges közművesítettség is megengedett.
11. A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a teljes közművesítettség megléte esetén lehet, illetőleg ha legalább: a korszerű közmű-pótlóval biztosított energia-ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás valamint szennyvíz elhelyezés, továbbá a legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított.
12. .
A beépítésre nem szánt területek
10. § .
A közlekedési és közműterület
1. A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.
2. Az (1) bekezdés szerinti terület sajátos használata illetőleg rendeltetése szerint az alábbiak szerint tagolódik :
neve szab. szélessége
a,. országos mellékutak: a 4127, 4143, 4125 számú kl. út 18,0 m
b,. a település egyéb utcái kiszolgáló utak, illetőleg vegyes forgalmú utak
a terv szerinti térbeli rendben. 6,0, 12,0 m
c., jelentősebb külterületi feltáró és mezőgazdasági utak:
04, 011, 016, 022, 034, 056, 083,
0179, 0192, hrsz.-ú utak 12,0-14,0 m (ill.K)
d., kerékpárutak: az országos mellékutak kül- és belterületi szakaszán, az út területén belül
3. A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
4. Az országos utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a jelenlegi országos közutakat önálló kerékpárúttal, a KÖ-k övezetű kiszolgáló utakat pedig egy-, vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön a szegéllyel párhuzamos formában szegély mentiként elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gk. parkolói. A KÖ-k övezetű kiszolgáló utcák vegyes-forgalmúak is lehetnek. Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, illetőleg ennek helyszükségletét biztosítani kell.
5. A terv díszterét díszburkolattal kell ellátni, területükön csak térszint alatti közművek, díszparkok, képzőművészeti alkotások, szökőkutak, pihenő-helyek, fásítás, 5 méternél nem magasabb fénypontú közvilágítás, valamint az intézményi rendeltetés teraszai, kiülői helyezhetők el.
6. A terv közlekedési és közműterületei közterületek.
7. Belterületen és beépítésre szánt területen újonnan légvezeték a falusias lakóterület (Lf-1) közterületei kivételével építhető. Az Lf-1 övezet meglévő légvezetékeit azok átépítésekor, kiváltásakor a fenti területeken földbe kell helyezni.
Vízellátás
8. A beépített, illetve beépítésre szánt területen az övezetben megkövetelt teljes közművesítés esetén használatba vételi engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.
9. Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést, illetve a közműpótló, szennyvíztározó műszaki átvételét követően engedélyezhető.
10. Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
11. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.
12. A vízbeszerzés, ivóvízellátás ellátás létesítményeinek környezetében tervezett létesítmények megvalósításánál, illetve a mértékadó külső tűzivíz szükségletet tekintetében a hatályos rendeletek és szabványokat kell betartani.
Szennyvízelvezetés
13. A területen a szennyvizek talajban történő elszikkasztása a vízbázis és a környezet védelme érdekében szigorúan tilos.
14. A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat 1 éven belül rá kell kötni a hálózatra és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani.
15. A nem csatornázott területeken házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó medence megvalósítását követően engedélyezhető.
16. A közcsatornával ellátott beépítésre szánt területen használatbavételi engedély az ingatlan csatornahálózatra történő rákötését követően adható.
17. A közcsatornába vezetett szennyvíz minisége nem haladhatja meg a hatályos jogszabályokban, szabványokban meghatározott értéket.
Felszíni és csapadékvíz elvezetés
18. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
19. A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi előírások alapján zárt csatornahálózat és nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.
20. A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.
21. A külvizek elleni védekezés érdekében a beépített terület fölött övárok-hálózatot kell kiépíteni.
22. Az övároknak a települési vízelvezető rendszerbe, illetve nyílt ároknak zárt csatornába való bekötése előtt hordalékfogó műtárgyat kell építeni.
Villamos energia hálózatok
23. Új kábel hálózat építése a műemléki jelentőségű területen csak földkábelként engedélyezhető. Új bekötés – légkábeles hálózat esetén is – csak földkábellel lehet.
24. Trafóállomás felújítása vagy átépítése esetén (amennyiben árvízvédelmi szempontból megoldható), az új trafó földre, föld alá, vagy épületbe telepítendő.
25. A föld feletti nagy- és középfeszültségű szabadvezeték hálózatok biztonsági övezete a szélső vezetékszálak függőleges síkjától mérve mindkét irányban terjedően értendő. A földalatti 20 kV-os és 0,4 kV-os villamos kábel, vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. A 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, biztosítani kell a teherautóval történő megközelítést. Önálló épület esetében a körüljárhatóságot és itt 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.
26. A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái, illetve védőtávolságokat érintő egyéb kérdések tekintetében az hatályos jogszabályokat és szabványokat kell figyelembe venni.
Gázvezeték hálózatok
27. Tarpa Nagyközség területén az el nem látott területek részére középnyomású hálózatot kell építeni.
28. A készüléknyomást előállító házi nyomáscsökkentő berendezés előkertben és utcai homlokzaton nem helyezhető el.
29. Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben vezethető.
30. Az égéstermék elvezetésére homlokzaton szerelt kémény nem létesíthető. Szerelt kémény amennyire lehet, közel essen a tetőgerinchez, azaz a tetőn kívüli szakasza minél rövidebb legyen. Turbókazánok égésterméke közterületre nem vezethető ki.
31. Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáznyomás-szabályozó berendezések biztonsági övezeteit hatályos rendeletek és szabványok szerint kell eljárni.
Távközlési hálózatok
32. Új kábel hálózat építése csak védőcsőben vezetett földkábelként engedélyezhető. Új bekötés – légkábeles hálózat esetén is – csak földkábellel lehet.
33. Nyilvános távbeszélő állomásokat elsősorban a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények közterületi frontján kell elhelyezni.
34. Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve földalatti vezetéssel kell megépíteni. Ahol föld feletti vezetés, egyelőre területgazdálkodási okból fennmarad, a távközlési vezetéket a villamosenergia-ellátó hálózattal közös oszlopsoron kell vezetni.
35. [6].
36. A távközlési hálózatok, földalatti kábelek és alépítmények a vonatkozó szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen max. 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.
11. §
.
A zöldterületek és a zöldfelületek
1. A terv zöldterületei a közparkok, közkertek területe közterület.
2. A közparkokon belül felszíni víztározók, dísztavak és díszburkolattal kialakított közlekedési felületek kialakíthatók.
3. A területükön szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, nyilvános WC…stb.) illetve a terület fenntartásához szükséges építmény 2%-os beépíthetőséggel elhelyezhető.
4. A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak, hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek lehetnek.
5. Az építési telek minimálisan előírt zöldfelületébe a telek közlekedési létesítményei, parkolói területe még hézagos (áttört) burkolat létesítése esetén sem számítható bele.
6. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek rekonstrukciója, átépítése csak tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
7. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, cserjét kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet, ha:
- a fa egészségi állapota,
- a baleset-elhárítás,
- vagy közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.
Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett (a kihelyezés időpontjában azonos térfogatú lombbal rendelkező fás növényzettel kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az engedélyezési terv részeként kell meghatározni. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja.
8. A területen kultúrtörténeti jelentőségük miatt a gyümölcsfákat (elsősorban a régi, hagyományos gyümölcsfajták) meg kell őrizni, gyümölcsfát csak indokolt esetben, engedély alapján lehet kivágni.
9. Tarpa Nagyközség történetileg kialakult táji, településképi értékeinek megőrzése érdekében a területen alkalmazható fás növényfajok az 5. sz. mellékletben kerülnek meghatározásra.
12. §
.
Az erdőterület
1. A terv erdőterületei sajátos használatuk illetőleg rendeltetésük szerint védelmi Ev és gazdasági Eg erdők.
2. A védelmi rendeltetésű erdőt (Ev) ütemezetten, terv szerinti térbeli rendben kell kialakítani.
3. Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények alatt az alábbiakat kell érteni:
- mindenféle erdőben a földrészletek megközelítését szolgáló utakat és a vízelvezető árkokat, valamint őrházakat, és
4. Tarpa (Eg) gazdasági célú erdőterületén a 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő gazdasági rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az újonnan elhelyezhető építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
5. A terv erdőterületein / kivéve a védelmi erdők / építmények csak akkor és úgy helyezhetők el, ha a területen, illetőleg az építmény számára legalább:
- a korszerű közműpótlóval való villamos-energia ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással az ivóvíz-ellátás és a szennyvíz-tisztítás és szennyvíz-elhelyezés, továbbá a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés is biztosított.
6. Az erdőterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek lehetnek.
7. Az erdő-övezetben a terv elfogadása előtt már meglévő, az övezetre vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek – amennyiben egyéb hatósági előírásoknak is megfelelnek – a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatóak és felújíthatóak, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25 m²-el bővíthetőek, korszerűsíthetőek. A megtartható épületek a saját területükön pedig átépíthetőek.
13. §
.
A mezőgazdasági terület
1. A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg az ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni az alábbiak szerint:
a. , Má jelű általános mezőgazdasági területe, korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat környezetében)
b., Mgy jelű gyepes mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat területén)
c., Mk jelű kertes mezőgazdasági terület
d., Mb jelű belterületi mezőgazdasági terület
2. Má: általános mezőgazdasági területek, korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat környezetében)
a., Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatóak, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
b., Az övezetek területén épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani. Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.
c., A telken belül a szomszédos telekhatárral párhuzamosan minimum 10 m sávszélességben beültetési kötelezettség létesítését kell előírni, 3 szintes honos növényállománnyal kialakítva, a terület tulajdonosának, az épület használatbavételétől számított 15 hónapon belül.
d., Az övezet területén elhelyezhető mezőgazdasági célú épület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
e., Az övezetben környezet-barát (alacsony vegyszerhasználatú) hagyományos gazdákodási módok szerint lehet gazdálkodni.
3. Mgy: gyepes mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat területén)
a., Az ökológiai hálózatot érintő terület övezetébe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatóak, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdasági tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva gyep művelésű területek meghatározó arányban találhatóak, ezért főként a legeltetés, kaszálás művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
b., Az övezetbe eső telkeken épület és építmény újonnan nem építhető és létesíthető.
c., Az övezet területén elhelyezhetőek:
1., a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között),
2., a köztárgyak,
3., a honvédelmet, az árvíz- és a belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
.
(4) [7] Mk: kertes mezőgazdasági terület
A kertes mezőgazdasági területbe jellemzően kistelkes, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. Az övezetek telkein az alábbi közös előírásokat kell megtartani:
a., Telkenként egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), a növénytermesztés továbbá az ezzel kapcsolatos saját termék feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények, illetve egy földdel borított pince helyezhető el.
b., Az övezetben már meglévő vagy létesülő lakóépület telkén csak saját szükségletű állattartást szolgáló építmény létesíthető.
c., Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75 %-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.
d., A kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:
1. Lakóépület nem építhető, birtokközpont nem alakítható ki.
2. A tarpai Nagy-hegy területén a terület mozaikosságát megőrzendő 3000-nél nagyobb telkek összevonással nem alakíthatók ki.
3. Gazdasági épülettel beépíthető telek:
2.1 Telekszélesség az építési helyen: min. 8 m
4. Beépítettség: legfeljebb 3 %-os beépíthetőséggel épület és földdel borított pince építhető, a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelő jelleggel, tájba illő építészeti kialakítással.
5. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (szántó, gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.
6., Az övezetben az építménymagasság legfeljebb 3,5 m, a beépítési mód: szabadonálló (legalább 2 m oldalkerttel), a hagyományosan kialakult építési sávokhoz igazodó épület elhelyezéssel, de az épületek közötti távolságra vonatkozóan az OTÉK-ban foglaltakat be kell tartani.
7., Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.
4.
5. Mb: általános mezőgazdasági területek, belterületen
Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, kizárólag a telkek összevonása engedélyezhető. Az övezetben építési tevékenység nem engedélyezhető.
14. §
.
A vízgazdálkodási területek
1. A terv vízgazdálkodással kapcsolatos V jelű területei a közcélú nyílt csatornák, a Tisza-folyó medre és parti sávja, vízmű területek, valamint közcélú nyílt csatornák medre és partja, árok.
2. A V-má jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a döntően szántó mezőgazdasági művelési ágú hullámterek.
3. A V-mgy jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a döntően gyep mezőgazdasági művelési ágú hullámterek.
4. A V-mk jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a döntően a kertes mezőgazdasági művelési ágú hullámterek.
5. A V-eg jelû vízgazdálkodási területbe tartoznak a gazdasági célú erdőgazdálkodás alatt álló és jelenleg mezőgazdasági egyéb művelési ágú hullámterek.
6. A V-st jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a strand céljára kialakítható hullámterek, a Tisza-folyó parti sávjának terv szerint kijelölt részei.
7. A V-kny jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak az árvíztározó építéséhez kialakítandó különleges anyagnyerő-hely területek, a hullámtér terv szerint kijelölt részei. A rekultivációt követően V-mgy övezetbe kell besorolni.
8. A V-tk jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a döntően mocsár, nádas megnevezésű természetközeli területek, a hullámtér terv szerint kijelölt részei.
9. Vízügyi érdekből a Tisza-folyó partja mentén és a töltésnél 10-10 m-es, a csatornáknál 6-6 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét, legelőművelés folytatható.
10. V jelű vízgazdálkodási terület övezetében új építmény a vízgazdálkodás, vízvédelem, vízkárelhárítás építményei, illetve biztonsági létesítmények (vízbeszerzés, védekezés, ezek fenntartása, továbbá a kiszolgáló személyzet elhelyezésére szolgáló építmények) kivételével nem helyezhető el.
15. §
.
Természetközeli területek
1. A terv természetközeli területei a mocsár és nádas területek (övezeti jel: Tk)
2. Természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.
[3] 4/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte
[4] 8/2016.(IV.04.) önkormányzati rendelettel módosítva
[6] 4/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte
[7] 18/2016.(IX.15.) önkormányzati rendelettel módosítva
III. Fejezet
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE
Épített, táji és természeti környezet védelme
16. §
.
Országos védelem
(1) Tarpa országos művi értékvédelem alá eső épületeit, a műemléki jelentőségű területet, valamint a műemléki környezet lehatárolását a T-3a., T-3b. jelű tervlapok tüntetik fel, melyek a következők:
a., műemlék épület M
b., műemléki jelentőségű terület Mjt
c., műemléki környezet Mk
(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezéseket, valamint e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Műemléki jelentőségű területen a kialakult településszerkezet (közterületi határok, telekstruktúra, beépítési vonalak és beépítési mód megőrzendő és védendő. A területen telekalakítás engedélyezési eljárásában is ki kell kérni a települési, ennek hiányában a megyei főépítész szakvéleményét arról, hogy a tervezett változás településszerkezeti értéket nem sért-e.
(4) A védett településszerkezet (MJT) területeit a szabályozási tervlap (T-3a, T-3b.) ábrázolja. Telekalakítás során a hagyományos telekstruktúrákra tekintettel kell lenni, ezért a telkek tovább nem oszthatók (kivétel a szabályozási terv szerinti tömbfeltárás, útlejegyzés), ill. összevonással a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakíthatók ki. A telekösszevonás esetén az utcai beépítésnek igazodni kell a környező utcaképhez.[8]
Egyedi építészeti előírások a műemléki jelentőségű területre vonatkozóan
(4) A műemléki jelentőségű területen belül az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy sem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
a., Építési anyaghasználat:
1. Lábazatképzés:
1.1. A védett épületekhez igazodó tarpai kő, vagy hagyományos festett lábazat. Színe a kő eredeti színe, vagy festett lábazat esetén középszürke szín.
1.2. Nem alkalmazható tégla-, fém-, műanyag-, faburkolat.
2. Falfelületek:
2.1. Vakolt felület, kivételesen falburkolattal ellátott (tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt, homlokzatképzéssel a helyi hagyományok szerint, színe fehér, tojáshéj, nagyon halvány (pasztell jellegű) sárga, a homlokzatképzések színe lehet sötétebb is. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
Alkalmazható motívumok:
- húzott párkány,
- lizéna tagolás, lehetőleg nem festett kivitel,
- a párkány feletti részen zsalugáteres padlásszellőző keretezéssel (2 db),
- középen legyeződísz és évszám,
- széleken tárcsadíszek,
- esetenként festett téglaminta vagy más geometrikus minták.
2.2. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
4. Faszerkezetek:
4.1. Fa anyagú és szerkezetű tornác (a meglévő karaktertípusnak megfelelően) létesíthető, mellvéd nélküli és mellvédes formában (függőleges sűrűléces, nem falazott) az épület tetőzetének folytatásával fa pillér alátámasztással. A tornácoszlopok, lécmezők, ereszdeszkázat védőkezeléssel, sötétbarna mázolással legyenek ellátva.
5. Nyílászárók:
5.1. Eredeti osztásrend szerint – csak osztott, keskeny ablakok létesíthetők. Felújításnál a meglevő háromosztású, széles ablakokat, szintén osztott keskeny ablakokra kell cserélni. Anyaghasználat: fa nyílászárók, sötétbarna mázolással. Megengedett legnagyobb ablakméret 120 x 150 cm. Megengedett legnagyobb ajtóméret 200 x 240 cm.
6. Tető:
6.1. Az utcafronton (a telek első 25 m-es része) létesített épület tetőszerkezete utcafrontra merőleges, 30-50°-os kontyolt nyeregtető legyen. A telek egyéb részein az utcafrontra merőleges nyeregtető is megengedett.
6.2. A tetőfedés anyaga kerámia cserép, szalma, fazsindely legyen.
6.3.Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes részek tetőfedéseként, illetve templomok, meglevő épületek esetében), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely. Hagyományosan tetőfedésre használt természetes anyagok színárnyalataitól elütő színű (kék, zöld, sárga, élénkpiros stb.) héjazat nem alkalmazható.
7. Kerítés:
7.1. A kerítésmezők anyaga vagy teljesen fa (sűrűléces, függőleges állású), vagy teljesen falazott kivitel legyen. A falazott mezők színe fehér, ha van lábazata annak színe sötétbarna vagy középszürke legyen. A mezőket natúr piros cseréppel vagy sötétbarna színű fazsindellyel kell fedni.
7.2.A kapuk magassága a mezőkével egyező, fedeles kapu esetében max. 2,20, anyaga függőleges sűrűléces fa, fedése a mező fedésével egyező legyen. Egyéb anyag és szín használata nem megengedett.
b., Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:
1. Térarányok, utcaképek:
1.1. A felsorolt szabályok a helyi értékvédelemre kijelölt környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
1.2. Engedélyezhető a kétsoros beépítés az oldal- és tűztávolságok betartása mellett.
1.3. Az utcai homlokzat teljes hossza mentén mért egyes magasságok minimuma és maximuma között a különbség nem haladhatja meg az utcai átlagos homlokzatmagasság 10%-át (kivéve igazgatási, oktatási, egyházi épületek esetén).
1.4. A helyi értékvédelemre kijelölt területen az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor).
1.5. Fekvő tetőablakok mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhetőek.
1.6. A homlokzaton, tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
1.7.Faház nem építhető (kivéve, ha fa szerkezetű, de vakolt, illetve hagyományos gazdasági célú melléképület),
2. Homlokzati arányrendszer védelme:
2.1. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyag használatában, tető felépítményeiben.
2.2. A műemléki környezetben és helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor).
2.3. Az utcai átlagos homlokzatmagasság – új építés esetén – egyenlő az építési övezetre vonatkozó építménymagassággal, amelyet max. ±5% eltéréssel kell alkalmazni.
2.4. Új épület építése esetében a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. Az utcai homlokzat teljes hossza mentén mért egyes magasságok minimuma és maximuma között a különbség nem haladhatja meg az utcai átlagos homlokzatmagasság 10%-át.
2.5. A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinteken is a portálok esetében.
2.6. Az utcafronton (a telek első 25 m-es része) létesített oromfalas megjelenésű épület homlokzati szélessége max. 7,0 m lehet.
2.7. Sima tetőidomú nyeregtető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli kialakult karakternek megfelelően részleges kontyolással vagy oromfalasan.
2.8.A területen maximum F+ T (földszint + tetőtér) beépítésű épület helyezhető el. A területen, tetőtér-beépítés esetén, épület tetősíkja nem nyitható meg. Térdfal nem építhető.
2.9. Homlokzatában és anyaghasználatában módosított (pl.: típusablakokra cserélt, kőporos vakolattal ellátott) épületek felújításakor azok homlokzatát, tetőformáját, anyaghasználatát az eredeti kialakításba kell visszaállítani, majd abban megtartani.
(5) Általános előírás hogy az új vagy toldaléképületek igazodjanak a tömb építészeti karakteréhez és a szomszédos ingatlanokhoz.
a., Épülettömeg tagolása a tömb kialakult építészeti karakteréhez és a környező beépítések tagolásához igazodjék, mind a vízszintes, mind a függőleges tömegek sorolásában.
b., Tetőhajlás a tömb kialakult építészeti karakteréhez és a szomszédos épületek tetőhajlásszögét kövesse.
c., Tetőhéjalás a tömb kialakult építészeti karakteréhez és a szomszédos épületek anyagához igazodjék, de anyagában égetett kettős cserép bárhol alkalmazható.
d., Homlokzat és lábazat a tömb kialakult építészeti karakteréhez és a szomszédos épületek anyagához igazodjék, általában sima vakolat készüljön, amely azonban természetes tarpai kővel lábazati szinten díszíthető, kerülendő azonban mind a vékony (ragasztott), vagy ugyancsak vékony rétegű mállásra hajlamos kis megmunkálást kívánó kőburkolat is. Fémburkolat és túlzott méretű tagolatlan nyerstégla felületek nem alkalmazhatóak.
e., A homlokzati részletképzés tartózkodjék mind a tagolatlan megoldástól, mind a túldíszített - a tömb kialakult építészeti karakterétől és a szomszédos épületektől idegen - kialakítástól.
f., Kukatároló közvetlenül közterületre nem nyílhat és elhelyezését közterület felől takartan kell megoldani.
(6) A műemléki jelentőségű területen beton látható felületként nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épület jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásoknál engedélyezhető.
(7) A területen támfal, csak meglévő támfal felújításaként építhető, illetve életveszély elhárítás esetén, úgy hogy a támfal a magasabb terepszinttől mért magassága nem lehet több 1,60 m-nél.
(8) A területen reklám és hirdetőtábla csak indokolt esetben – ha az a területen lévő szolgáltatást reklámozza - a 17. §. (2) bekezdésében foglaltak alapján lehetséges.
(9) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el,.
17. §
.
Helyi védelem
(1) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
(2) A helyi védettség megállapításánál vagy visszavonásánál az építészeti értékek helyi védelemre vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(3) A helyi értékvédelmi rendelet módosításáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – e rendelet 2.sz. mellékletében felsorolt épületek, építmények kerülnek védelem alá.
(4) A települési értékvédelmi tervlap a Nagyközség közigazgatási területén az alábbi helyi települési értékvédelmi kategóriákat jelöli:
a., a települési értékvédelem objektumait és területeit, ezen belül
1. a védett épületek, épületrészek,
2. építmények, köztéri szobrok,
(5) A települési értékvédelem objektumok és területek előírásai
a., a helyileg védett objektumok védelmi előírásait az épített és zöldfelületi értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben kell rögzíteni. A védett objektumokat a rendelet melléklete sorolja fel. A védelem módosítása, valamint a lista kiegészítése, vagy a listáról való törlés az önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet.
Helyi építészeti értékvédelem szabályai
(6) Helyi védettségű épített értékek ingatlanait a Szabályozási Terv jelzi és jegyzéküket az 2. sz. melléklet tartalmazza, melyet a képviselőtestület külön rendeletben határozza meg.
(7) Helyi védettségű egyedi épített értékekkel kapcsolatos építési előírások:
a., az épület átalakításának, bővítésének, helyreállításának vagy korszerűsítésének tervezése, ill. engedélyezése előtt az épület eredeti és esetleg közbenső állapotait fel kell kutatni (építéshatósági, levéltári és helyszíni vizsgálatok alapján), arról a jelenlegi állapottal együtt építészeti értékvizsgálati szakvéleményt kell készíteni, amely tartalmazza az alábbiakat:
1. az épület eredeti, esetleges közbenső és jelenlegi kialakításának építészeti dokumentumai (értelemszerűen rajzok, fényképek, leírások)
2. építészeti értékelés az épület utcai homlokzatáról, meghatározva benne az értéket képviselő építészeti megoldásokat és egyéb építményrészeket (képzőművészeti alkotás, szakipari munkák egy-egy értékes eleme, mint épületdísz, nyílászáró, burkolat stb.),
3. javaslatot kell tenni az épület, építmény, homlokzat – több építési ütem esetén a legértékesebb állapot szerinti – megóvására, valamint az egyéb kulturális örökség védelméből szükséges teendőkre (leletmentés és bemutatás az eredeti helyszínen vagy más módon stb.).
b., A szakvéleményt a tervező vagy más szakember (művészettörténész, régész, stb.) is készítheti és jegyezheti.
c., Az engedélyezési tervdokumentációhoz a szakvéleményt mellékelni kell és a tervezőnek nyilatkozni kell arról, hogy a szakvéleményben foglalt javaslatokat betartotta.
d., A használatbavételi engedély során - a felelős műszaki vezető mellett - a tervezőnek is folyamatos tervezői művezetés alapján nyilatkozni kell arról, hogy a szakvéleményben és az engedélyezési tervben foglalt értékvédelem megvalósult.
(8) A helyi védett épületek teljes bontása csak nagyon indokolt esetben, akkor engedélyezhető, ha az épület életveszélyes és műszaki állagbiztosítása máskeppen nem lehetséges. Ezt a tényt statikai szakvéleménnyel és szakértői véleménnyel kell alátámasztani.
(9) A helyi védett épületek, építmények esetében mindennemű engedélyezési eljárás lefolytatásához, az engedélykérelemhez, az építészeti és településképi követelmények előzetes tisztázása céljából be kell szerezni a megyei főépítész szakmai véleményét.
a., A megyei főépítész szakmai véleménye alapján az építési engedélyezési dokumentációt szükség szerint ki kell egészíteni az épület(ek) történeti kutatását leíró tervanyaggal;
b., A kialakult épület eredeti állapot szerint rekonstruálandó, régi fotók ill. falkutatás alapján a homlokzati részletek is visszaállítandók.
c., Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz színterv es legalább két-két szomszédot bemutató látványterv is készítendő.
18. §
.
A helyi védelem önkormányzati támogatása
1. A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
2. A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
3. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.
19. §
.
A régészeti védelem[9]
(1) Tarpa régészeti területeit a 4. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek T-3a. jelű, belterületi illetve a T-3b. jelű külterületei szabályozási terven pontosan lehatároltak, és a HÉSZ 1. sz. függelékében szerepelnek.
(2) A régészeti érdekeltségű területen, a szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a KÖH a 2001. évi LXIV. Tv. 63. §. (4) bekezdés alapján az engedélyezési eljárás során szakhatóságként
20. §
.
A természetvédelem, a táj- és tájképvédelem előírásai[10]
(1) Településkép-védelmi terület a település teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A tájképvédelmi területeken létesítendő építmények engedélyezésekor szükséges a tájban való megjelenés, a tágabb környezetre gyakorolt hatás, az esztétikai értékben, látványban bekövetkező változás értékelése, minősítése.
(3) A tájképvédelmi terület előírásai:
a., A terület telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél ennek igazolására.
b., Tájképvédelmi területen a táj jellegét megváltoztató létesítmény nem helyezhető el, tájképet romboló tevékenység nem végezhető.
c., Tarpa Nagyközség történetileg kialakult táji, településképi értékeinek megőrzése érdekében burkolatok, támfalak, hidak, kerítéslábazatok és egyéb architektúra elemek anyaghasználatában a Tarpára jellemző természetes anyagokat kell alkalmazni.
d., A tájképileg védendő területen kizárólag a helyi, Tarpai építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények helyezhetők el, az épületek csak hagyományos szerkezettel épülhetnek. A homlokzat kialakításakor vakolt falfelület, 30-50°-os hajlásszögű kontyolt nyeregtető (kivételesen nyeregtető). A tető héjazata nem lehet fém, pala, bitumenes zsindely, műanyag lemezek. A tömegformálásnál és homlokzati kialakításnál a hagyományos díszítőelemek és a hagyományos – helyben szokásos – tömegformálást lehet csak engedélyezni. Homlokzati színek kialakításánál Homlokzati színek kialakításánál (tető, fal, lábazat, faszerkezete, nyílászáró…) a hagyományos homlokzati színektől eltérni nem szabad, harsány, „neon” színek, keveretlen alapszínek vagy azok csak fehér színnel való keverésével nyert színek, továbbá természetes anyagok színárnyalataitól elütő színek (kék, zöld, sárga, élénkpiros alkalmazása nem megengedett.
e., Művelési ág csak extenzívebb irányban változtatható meg.
f., Tájképvédelmi övezetben töltésépítéshez anyag-nyerőhely, csak a rekultivációra vonatkozó engedélyeztetéssel együtt létesíthető. Az anyagnyerő-hely környezetére tájrendezési tervet kell készíteni, amely tartalmazza a kitermelés várható nagyságrendjét és meghatározza a bánya felhagyását követő rekultivációs feladatokat.
g., A terület telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél a környezetbeillesztés igazolására. Ennek érdekében:
Minden, a terepszintből 6,0 m-nél nagyobb mértékben kiemelkedő építmény településképhez történő illeszkedését, településképi, utcaképi (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével) vizsgálattal, színezési tervvel, fotómontázs készítésével igazolni kell.
h., Az épület gépészeti és közműellátási szerelvényeit az építészeti megjelenést, építészeti értékeket nem zavaró módon kell elhelyezni.
(4) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket a telken belül oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni (kerítéssel, növényzettel), hogy azok közterületekről, a főbb kilátópontokról ne legyenek láthatók, érzékelhetők.
(5) A terület telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél ennek igazolására.
(6) Tájvédelmi szempontból az utak és a vízfolyások menti fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell. A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén, a szabályozási tervlapon feltüntetett fasorok telepítése honos, vagy hagyományos fajokkal történhet (4. sz. melléklet). A hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell honos, a táj potenciális növénytársulásainak fajaival. Tájidegen, gyomosító fajok nem telepíthetők.
(7) Természeti területen a vízfolyások, csatornák mentén legalább 50-50 m-es sávban természetszerű élőhelyek kialakítását kell biztosítani (térségi jelentőségű ökológiai folyosó rehabilitálása). A csatornák mentén őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő gyep, illetve fa- és cserjefajok telepítendők, a meglevő fás szárú állományok kiegészítendők (4. sz. melléklet).
(8) A természetes élőhelyek kialakításakor tájrendezési tervet kell készíteni, amit egyeztetni kell mind az aktuális természetvédelmi hatósággal, mind az aktuális vízügyi igazgatási szervvel. A tájrendezési tervnek meg kell felelnie mind a természetvédelmi törvény elvárasainak, mind a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási érdekből szükséges karbantartási, fenntartási, munkák biztosítására vonatkozó előírásoknak.
(9) A természetvédelem érdekében szükséges építési korlátozásokat a természetvédelmi jogszabályok, a helyi természetvédelem rendelet és e rendelet tartalmaz.
IV. Fejezet
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
21. §
.
A közterületek meghatározása
1. A település közterületei a 11. §. szerinti utak, és a 12. §. szerinti zöldterületek.
2. A Nagyközség belterületén az Lf-1 övezet közterületeken hirdető berendezés nem helyezhető el. Egyéb területeken magassága nem haladhatja meg az 5 m-t, a felülete pedig nem lehet nagyobb 2 m²-nél. A felület meghatározásakor az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő (egy homlokzati felületen található) hirdető berendezések, hirdetések együttes felületét kell érteni.
3. A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, illetve annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, a meglévők védelméről pedig gondoskodni kell.
22. §
.
A környezetvédelem
1. Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.
2. A terv területén a településépítési tevékenység során a jelen szabályzat korábbi, környezetvédelmi vonatkozású építési előírásain túl (pld. az egyes terület-felhasználási módok, illetve építési övezetek terhelhetősége, beépítettsége, szintterület-sűrűsége, a teljes közművesítettség előírása, stb.) az alábbiakat is alkalmazni kell:
a., a terven kijelölt gk. parkolókat víz át nem eresztő burkolattal kell kialakítani, s a csapadék vizüket külön hálózattal gyűjteni, és kezelés után engedni a közcsatornába,
b., a gyalogos felületeket (gyalogos közlekedési területeket, sétányait és gyalogútjait, dísztereit) úgy kell kialakítani, hogy róluk a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.
3. [11].
4. Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását, továbbá:
a., a területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény létesíthető és üzemeltethető, amelynek a légszennyezőanyag-kibocsátása a megengedett határértéket nem lépi túl,
b., a tervezett létesítmények gázhálózatba történő bekapcsolását kivételével biztosítani kell, a területen szennyező hatású tüzelőanyagokkal (szén, koksz, fűtőolaj) üzemelő fűtőkazánok nem működtethetők.
5. A terv területe a felszín alatti vizek védelme érdekében, az itt végezhető tevékenységek szempontjából „érzékeny” terület.
6. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
7. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
8. A kommunális és lakossági szilárd hulladékot a kistérségi hulladék-lerakóban kell megsemmisíteni, ezzel együtt az illegális lerakókat rekultiválni, a területét erdősíteni kell.
9. Meg kell valósítani a legalább nyílt, burkolt medrű árokkal a csapadékvíz elvezetést, és a terv szerinti helyeken a zárt-fedett csapadékvíz elvezetést kell kialakítani.
10. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell.
11. Kommunális szennyvíz és sertés hígtrágya közös aknában nem gyűjthető.
12. [12]
13. A Nagyközség igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által a kibocsátott zaj mértéke a védendő épület homlokfala előtt 2 méterrel nem haladja meg az övezetre vonatkozóan jogszabályban előírt határértéket.
14. A nagyközség igazgatási területén „az ország többi területe” besoroláshoz jogszabályban rendelt kibocsátási határértéket kell betartani.
15. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
16. A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a., a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b., a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet ,
c., az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
17. A mezőgazdasági por elleni védelmi zónában (a mezőgazdasági-általános rendeltetési övezetekben) a dűlőutak mentén a telkeket legalább egysoros dűlőfásítással kell ellátni.
18. Lakóterülettel szomszédos mezőgazdasági területen bűzös tevékenységre alkalmas építmény akkor sem helyezhető el, ha nincs védőtávolság igénye.
19. Bűzös tevékenységre alkalmas építményt csak a levegő tisztaságának védelméről szóló jogszabályok, illetve az OTÉK alapján lehet elhelyezni.
20. A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
21. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
23. §
.
A településrendezés sajátos jogintézményei
Az 1997. évi LXXVIII. tv. 17. §. szerinti, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos érvényesítése szükséges.
(1) Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom terheli az alábbi területeket:
a vonalas infrastruktúra által lefedett területsávokat és a zöldterületeket (kivéve a rendeltetésük szerinti építményeket),
(2) Beültetési kötelezettség:
a. A temető területének legalább 20 %-át növényzettel kell beültetnie a terület mindenkori üzemeltetőjének.
b. Falusias lakóterület, egyéb ipari gazdasági, valamint különleges terület övezeteiben a szabályozási tervlapokon feltüntetett helyeken, 3 szintes honos növényállománnyal (a szabályozási tervlapokon feltüntetett szélességben) kialakítva, a terület tulajdonosának, a terület övezet szerinti használatbavételétől számított 15 hónapon belül.
(3) A kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható a tervezett a terv szerinti közlekedési és közműterületek megvalósítása érdekében szükséges terv szerinti területeket. Ezeket, mint a településfejlődés műszaki-fizikai eszköze, közérdeknek kell tekinteni.
1. Út céljára történő kisajátítás:
a., A 343/1 hrsz-ú telket a szabályozási tervnek megfelelően.
2. Közpark céljára történő kisajátítás:
a., A 0189, 567 hrsz-ú telkeket a szabályozási tervnek megfelelően.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. §
.
A rendelet alkalmazása
(1) [13] A rendelet 2016. április 04. napján lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
(2) [14] E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépés napjától iktatott ügyekben kell alkalmazni.
(3) A terv kötelező szabályozási elemeitől eltérni csak a terv módosításával lehet.
Szécsi Szabolcs Vassné Szűcs Róza
polgármester jegyző
Kihirdetve: 2017. június 16. napján
Tarpa, 2017. június 28. Vassné Szűcs Róza
1. melléklet a 20/2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 20/2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 20/2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 6. melléklethez
2. függelék a 6. melléklethez
3. függelék a 6. melléklethez