Pilisjászfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2011.(XI.30.) önkormányzati rendelete
A helyi adókról szóló 21/2011.(XI.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos: 2013. 06. 28- 2022. 11. 30
Pilisjászfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2011.(XI.30.) önkormányzati rendelete
2013.06.28.
Pilisjászfalu község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 1. §. és 6. §-ában biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Pilisjászfalu község Önkormányzatának Képviselő-testülete által megalkotott helyi adóról szóló rendeletének hatálya Pilisjászfalu község illetékességi területére terjed ki.
(1) A helyi adó alkalmazásában adóalany:
a.) magánszemély
b.) jogi személyiségű szervezet és vállalkozás, valamint a jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság,
c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
(2) Az
(1) bekezdés b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül adómentes:
- társadalmi szervezet,
- egyház,
- alapítvány,
- közszolgáltató szervezet
- köztestület,
- közhasznú társaság,
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
- magánnyugdíjpénztár,
- költségvetési szerv
- költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény
abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási
tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési
kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében – eredménye után a
központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek
meglétéről az adóalany, írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
(3) Az
(1) és
(2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a Pénzügyminisztérium állásfoglalása az irányadó.
II. Fejezet
AZ EGYES HELYI ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
(1) Az építményadó kötelezettség az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre (továbbiakban együtt: építmény) terjed ki.
(2) Az építményadót az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete után kell megfizetni.
(1) Az adó alanya a rendelet 2. §-ban felsoroltak közül az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Ha az építményt az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog, használati jog, özvegyi jog) terheli, az adó alanya a felek adóhatóság által jóváhagyott megállapodása szerinti személy.
(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodás esetén az adó alanya a megállapodás szerinti személy.
Mentes az építményadó alól:
a.) szükséglakás,
b.) [1]
c.) [2]
d.) ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre
szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.
Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
(1) Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete
(2) Az adó mértéke:
- lakás céljára szolgáló építmény esetében: 1580,-Ft/m2/év
- nem lakás céljára szolgáló építmény: raktár, műterem, műhely, garázs, iroda céljára
szolgáló építmény, gazdasági épületek, vendéglátóipari és kereskedelmi üzletek és
egyéb építmények esetében: 1580,-Ft/m2/év
- nem lakás céljára szolgáló építmény: hétvégi pihenésre szolgáló építmény esetén:
1580,- Ft/m2/év.
-lakóházaknál és üdülőknél lévő garázsok esetében 100, -Ft/m2/év
(1) Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott építmény esetén azt az adózót, aki Pilisjászfalu Községben 2012. január 1. napján állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik az adó tárgyát képező ingatlanban 90%-os adókedvezmény illeti meg, mely kedvezmény kizárólag tulajdoni hányada alapján illeti meg.
(2) A nem lakás céljára szolgáló építmény: raktár, műterem, műhely, garázs, iroda céljára szolgáló építmény, gazdasági épületek, vendéglátóipari és kereskedelmi üzletek és egyéb építmények esetében az adózót 87% kedvezmény illeti meg amennyiben az adóhatóság által előírt adó összegét határidőre pontosan megfizeti március 15. valamint szeptember 15-éig. Ezen feltétel meglétét az adóhatóság vizsgálja. Amennyiben a befizetés késedelemmel történik az adóhatóság új határozatot hoz a teljes adó (kedvezmény nélküli) összegéről.
(3) Nem jogosult az Önkormányzat által megállapított adókedvezményre az a magánszemély, akinek adótartozása az adó megfizetésének esedékességétőlszámított félévet meghaladja. Ezen feltétel meglétét a helyi adóhatóságvizsgálja.
Az adókötelezettség, az adó alanya
(1) [3]Adóköteles az önkormányzati illetékességi területén lévő telek.
(2) Az adó alanya a rendelet 2. §-ban felsoroltak közül az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Ha a telket az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog, használati jog, özvegyi jog) terheli, az adó alanya a felek adóhatóság által jóváhagyott megállapodása szerinti személy.
(3) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Mentes az adó alól:
1. az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,
2. az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek,
3. az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a,
4. a Pilisjászfalu 700-1075 hrsz.-ú ingatlanok közül a teljesen közmű ellátottság nélküli (víz, gáz, villany, csatrona) ingatlanok. A belterületi ingatlanok közül az, amely a helyi adó kihirdetésének napján teljesen közmű ellátottság nélküli. Helyi adó mentesség nem állapítható meg abban az esetben, ha az ingatlan az adórendelet kihiredetésének napján a fenti közművek valamelyikével rendelkezett, vagy rendelkezik.
Az [5]adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
(1) Az adókötelezettség:
a) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján,
b) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján,
c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján,
d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség
a) belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,
b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,
c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.
(3) Az adókötelezettségben bekövetkező –
(1)–(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(1) Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
(2) Az adó mértéke 180,-Ft/m2/év.
(1) Az ingatlan-nyilvántartásban kivett beépítetlen belterület esetén azt az adózót, aki Pilisjászfalu Községben 2012. január 1. napján állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik 50 %-os adókedvezmény illeti meg, mely kedvezmény kizárólag tulajdoni hányada alapján illeti meg.
(2) Nem jogosult az Önkormányzat által megállapított adókedvezményre az a magánszemély, akinek adótartozása az adó megfizetésének esedékességétől számított félévet meghaladja. Ezen feltétel meglétét a helyi adóhatóság vizsgálja.
Az adókötelezettség, az adó alanya
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén álladó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, vagy a telephelyén (részlegében) vagy azon kívül végzi.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a
1990. évi C. törvény 3. számú melléklete alapján a vállalkozónak kell megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1,9 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:
a.) a Htv. 37. § (2) bekezdés a.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000,-Ft.
b.) a Htv. 37. §(2) bekezdés b.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000,-Ft.
Adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére
Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41. és 42. §-aiban foglaltak az irányadók.
Adókötelezettség, az adó alanya
a) Adókötelezettség terheli azt a mangánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,
Az adókötelezettség alól mentes: a 18. évet be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély
Az adó alapja: a megkezdett vendégéjszakák száma.
Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként 400,- Ft.
Az adó beszedésére kötelezett
(1) [7] A 19. § alapján fizetendő adót:
a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,
b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján
(a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.
(2) Az
(1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
Az adó bevallás, nyilvántartása és megfizetése
(1) Az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzat adóhatóságánál.
(2) Az adóbeszedésére kötelezettnek az általa beszedett adóról a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig kell bevallást tennie.
(1) A vendégekről vezetett nyilvántartást úgy kell összeállítani, illetve vezetni, hogy
a) az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezmények igénybevételének ellenőrzésére alkalmas legyen;
b) folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adó, valamint a mentességek, kedvezmények megállapítását megalapozó dokumentumok, bizonylatok hivatkozásait,
így: - az életkor igazolására a személyi igazolványt, útlevél, tartózkodási engedély számát;
- tanulói, hallgatói jogviszony igazolására a diákigazolvány számát;
- munkavégzési célú tartózkodás esetén a munkáltató megnevezését, pontos székhelyének, telephelyének címét.
(2) A nyilvántartást az egyes bevallási időszakok végén le kell zárni, s meg kell állapítani a fizetendő adót.
(3) A nyilvántartást úgy kell vezetni és tárolni, hogy az adó megfizetésének, valamint az adó alapjául szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegye.
a) Az adót az adóbeszedésére kötelezett magánszemély a beszedést követő hónap 15-ig köteles befizetni az önkormányzat idegenforgalmi adó számlájára. A befizető lapot köteles a vendégkönyvhöz csatolni, továbbá a lap hátoldalán feltüntetni a vendég nevét, címét és a tartózkodás időtartamát.
b) Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetőleg személyi egyesülés az idegenforgalmi adót a tárgyhót követő hónap 05. napjáig köteles kimutatni, a kimutatást megküldeni az önkormányzatnak, ezzel egyidejűleg pedig az önkormányzat részére átutalni a beszedett adó összegét.
III. FEJEZET
|
FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
26. §
Fizetési halasztás, részletfizetés
(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a beszedett helyi adóra.
(4) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(5) A fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet az elsőfokú adóhatósághoz (jegyző) kell benyújtani.
(6) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(7) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
27. §
Adómérséklés
(1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.
(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezetgazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
|
IV. Fejezet
28. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) E rendelet hatályba lépésével a Pilisjászfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2008.(XII.09.); 19/2009. (XI.15.) valamint az ezt módósító 5/2010.(IV.07.); továbbá a 9/2010. (XI. 12.); és a 10/2010.(XI.12.) valamint az ezt módósító 3/2011. (II. 16.) számú rendeletei hatályukat vesztik.
Bányai József sk. Pál Imre sk.
polgármester jegyző
Záradék:
E rendelet kihirdetve: 2011. november 30.
Pál Imre sk.
jegyző
Az egységes szerkezet hiteléül:
jegyő