Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. §. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,   az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7.§(3)bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Étv. 6.§ (1)bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 8.§(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében

az illetékes állami főépítész,

az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,

az illetékes  megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve,

a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,

a megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége ,

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Hivatala,

az illetékes megyei kulturális örökségvédelmi iroda,

az illetékes nemzeti park igazgatóság,

az illetékes megyei kormányhivatal földhivatala,

az illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága,

az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi Igazgatósága,

a Honvéd Vezérkar főnöke,

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága,

a Nemzeti Média-, és Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága

és az I. fokú építésügyi hatóság  véleményének kikérésével a következőket rendeli 
               el.

A RENDELET HATÁLYA

1.§ (1) E rendelet Tompa közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és a hozzá tartozó:

Külterület 1:14 000 méretarányú szabályozási terve  (SZ-1 jelű terv),

Belterületi térség átnézeti lapból-, jelmagyarázatból és 63 db térképszelvényből álló 1:2000 méretarányú szabályozási terve (SZ-2 jelű terv szerint lehet.

    (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelmények,    egyéb jogszabályok és a hatósági előírások az érvényesek.

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

2.§ (1) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint létesíthető.

(2) A korábbi szabályok szerint kialakított illetve fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe kell venni.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS ELŐÍRÁSOK

3.§ (1) Övezeti határ és telekhatár beépítésre nem szánt területen különbözhet, de építmény csak az építést lehetővé tevő telekrészen helyezhető el.

(2) Építési övezeti határ és telekhatár beépítésre szánt területen új beépítésben nem különbözhet.

(3) Általános mezőgazdasági terület kivételével csak zárt trágyatároló létesíthető.

(4) A szomszédos ingatlanon álló lakóépület és állattartó épület között legalább a következő távolságokat kell tartani:

a) ló, szarvasmarha            15 m

b) juh, kecske, sertés         10 m

c) broiler baromfi: ketreces 5 m, almos: 10 m

d) tojó tyúk (ketreces)       10 m

e) vízi szárnyas: 15 m

f) pulyka: 10 m

g) anyanyúl és szaporulata: 10 m

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4.§ (1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe  soroltak:

a). Lakóterület, amely kertvárosias és falusias lakóterület

b) Vegyes terület, amely településközpont vegyes terület

c) Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató terület és ipari terület

d) Különleges terület, amely

da) Szálláshely szolgáltató terület

db) Mezőgazdasági üzemi terület

dc) Szociális otthon

dd) Határátkelő

de) Piac

(2) A városi parkolási rendelet megállapításáig a gépkocsik elhelyezésére az alábbi vonatkozik:

Az építési telekhez kapcsolódó közterületen tulajdonosi hozzájárulás mellett akkor helyezhető el gépkocsi, ha igazolt módon a ki-, és behajtás forgalmi okokból nem megoldható vagy a már meglévő épület illetve telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé.

(3) Ha meglévő épületek esetében az egymással szemben fekvő homlokzatok közötti távolság az OTÉK-ban és az e rendeletben meghatározottaknál kisebb, úgy az érintett épületszakaszon új homlokzati nyílás nem létesíthető.

(4) Az építési munka feltétele a teljes közművesítés, a közüzemű ivóvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a fúrt kutas ivóvízellátás, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett.

(5) Terepszint alatti önálló építmény az építési helyen belül az adott építési övezetre vonatkozó beépítettségi % figyelembevételével helyezhető el és a gazdasági terület kivételével csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg úgy, hogy a szomszédos telkeken álló építmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja.

(6) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékként a (Gksz-2) övezet kivételével a területfelhasználásra előírt általános előírások tartandók.

Kertvárosias lakóterület

5.§ (1) Kertvárosias lakóterület a város laza beépítésű jellemzően mérnöki osztású beépítése.

(2) Kertvárosias lakóterületen az építési övezeti előírásokban foglalt kivételekkel

a) lakóépület az (Lke-1) építési övezet kivételével legfeljebb 2 lakással

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) kézműipari épület,

e) iroda, műterem,

f) sportépítmény,

g) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

h) termelő kertészeti építmény,

elhelyezhető.

(3) A (2) szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a háztartással kapcsolatos helyiségek és az önálló rendeltetési egységek kerülhetnek csak további építménybe.

(4) Kertvárosias lakóterület beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint

a) (Lke-1) társasházas beépítés

b) (Lke-2) történeti nagytelkes beépítés

c) (Lke-3) történeti kistelkes beépítés

d) (Lke-4) előkertes beépítés

e) (Lke-5) szabadonálló beépítés

építési övezetekre tagolódik.

6.§ (Lke-1) társasházas beépítés építési övezetének előírásai

(1) Utcafronton termelő jellegű gazdasági építmény,

háztartással kapcsolatos épület vagy helyiség -beleértve a gépkocsitárolót is- nem helyezhető el.

(2) Kialakítható telek: min 600 m²

(3) Beépítési mód: oldalhatáron álló, építési vonal a kialakult építési vonalon, hátsókert min 3m

(4) Beépítettség: max. 30%,

(5) Építménymagasság: max. 7,5 m

(6) Zöldfelület min 50%

7.§ (Lke-2) történeti nagytelkes beépítés építési övezetének előírásai

(1) Kialakítható telek:  720 m²

(2) Beépítési mód: oldalhatáron álló, építési vonal a kialakult építési vonalon

(3) Beépítettség max. 30%

(4) Építménymagasság: max. 4,5 m

(5) Zöldfelület min 50 %

(6) (Lke-2*) építési alövezet északi 50m-es mélységű részére vonatkozó külön előírások:

a) gazdasági célú épület nem építhető

b) kialakított új telekre (1) és (3)-(5) előírásai érvényesek.

c) kialakított új telek beépítése oldalhatáros, előkert: 5m.

8.§ (Lke-3) történeti kistelkes beépítés építési övezetének előírásai

(1) Kialakítható telek:  450 m²

(2) Beépítési mód:

a) oldalhatáron álló,

b) építési vonal a kialakult építési vonalon

c) hátsókert nélkül, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával

(3) Beépítettség max. 30%

(4) Építménymagasság: max. 4,5 m

(5) Zöldfelület min 50 %

9.§ (Lke-4) előkertes beépítés építési övezetének előírásai

(1) Kialakítható telek:  550 m²

(2) Beépítési mód:

oldalhatáron álló, 5 m-es előkerttel

(3) Beépítettség max. 30%

(4) Építménymagasság: max. 4,5 m

(5) Zöldfelület min 50 %

10.§ (Lke-5) Szabadonálló építési övezetének előírásai

(1) Kialakítható telek:  550 m²

(2) Beépítési mód: szabadonálló, 5m-es előkerttel

(3) Beépítettség max. 30%

(4) Építménymagasság: max. 4,5 m

(5) Zöldfelület min 50 %

Falusias lakóterület

11.§ (1) Falusias lakóterület a város laza beépítésű tanyasoros beépítésből folyamatosan kialakuló beépítése.

(2) Falusias lakóterület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével

a) lakóépület

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) kézműipari épület,

e) iroda, műterem,

f) sportépítmény,

g) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

h) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény

helyezhető el.

(3) A falusias lakóterület (Lf-1) és (Lf-2) építési övezetbe tartozik.

12.§ (Lf-1) belső építési övezet előírásai

(1) Kialakítható telek: min 900 m²

(2) Beépítési mód: oldalhatáron álló 5m-es előkerttel

(3) Beépítettség: max. 30%,

(4) Építménymagasság: max 4,5 m, gazdasági célú épület esetében: max 7,5, amennyiben az utcavonaltól legalább 20m-re helyezkedik el.

(5) Zöldfelület min 60%

13.§ (Lf-2) tanyasor építési övezet előírásai

(1) Kialakítható telek: min 1000 m²

(2) Beépítési mód:

a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével.

b) új beépítésben oldalhatáronálló 5m-es előkerttel

(3) Beépítettség: max. 30%,

(4) Építménymagasság: max 4,5 m, gazdasági célú épület esetében: max 7,5

(5) Zöldfelület min 60%

Településközpont vegyes terület

14.§ (1) A településközpont vegyes terület a város szorosan vett településközponti beépítésének területe.

(2) A településközpont vegyes terület (Vt-1) Városközponti beépítés építési övezetbe sorolt.

15.§ (Vt-1) városközponti beépítés építési övezeti előírásai

(1) Az építési övezeti előírások szerint

a) lakóépület

b) iroda

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület

e) sportépítmény

f) piac

g) kézműipari épület

elhelyezhető.

(2) Az (1) szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a háztartással kapcsolatos helyiségek és az önálló rendeltetési egységek kerülhetnek csak további építménybe.

(3) Utcafronton nem közforgalmú, termelő jellegű gazdasági építmény, háztartással kapcsolatos épület vagy helyiség beleértve a gépkocsitárolót is nem helyezhető el.

(4) Kialakítható telek: min 450m²

(5) A beépítés módja:

a) oldalhatáronálló

b) építési vonal a kialakult építési vonalon

c) hátsókert: 0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával

(6) Beépítettség: max. 40%

(7) Építménymagasság: max. 7,5 m

(8) Zöldfelület min 20 %

Gazdasági területek

16.§(1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.

(2) A gazdasági terület :kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület

(3) Gazdasági területen belül külön szabályozás nélkül min. 14,0 m-es szabályozási szélességű, min. 12m-es fordulási sugárral kialakított burkolatú közút kialakítható.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

17.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a város nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe.

(2) A kereskedelmi szolgáltató terület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével:

a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és az azokhoz kapcsolódó szociális ellátás és szórakoztatás építményei

b) gazdasági tevékenységi célú épületen belüli szolgálati lakás

c) iroda elhelyezhető.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület a következő építési övezetekbe tartozik:

a) (Gksz-1) általános beépítés,

b) (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés,

c) (Gksz-3) határúti építési övezetekre tagolódik.

18.§ (Gksz-1) általános beépítés építési övezetének előírásai

(1) Kialakítható telek: min 900 m²

(2) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság^[1] szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.

(3) Beépítettség max 60%.

(4) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat

(5) Zöldfelület: min 20%.

(6) A (Gksz-1*) jelű építési övezet (1)-(2)bekezdésen kívüli előírása, hogy a csatornától mért 50m-en és az országos közúttól mért 100m-en belül építmény nem helyezhető el.

19.§ (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés építési övezetének előírásai

(1) Kialakítható telek: min 900m²

(2) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel

(3) Beépítettség max 40%.

(4) Építménymagasság max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat

(5) Zöldfelület min 20%.

(6) Környezetterhelési határértékként a lakóterületre előírtak tartandók.

20.§ (Gksz-3) határúti beépítés építési övezetének előírásai

(1) A 17.§(2) szerinti építmények elhelyezhetők és a kialakult helyzet szerinti tanyaudvarban álló lakóépület felújítható.

(2) Kialakítható telek: min 900 m²

(3) Beépítés

a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével.

b) új beépítésben szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság^[2] szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.

(4) Beépítettség max 60%.

(5) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat

(6) Zöldfelület: min 20%.

Ipari terület

21.§ (1) Az ipari terület a városgazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari terület (Gip-1) településgazdálkodási építési övezetbe tartozik.

22.§ (Gip-1) településgazdálkodási építési övezet előírásai

(1) Elhelyezhető: a település közműves ellátását biztosító területigényes létesítmény

(2) Kialakítható telek: min 300m²

(3) Beépítés módja: szabadon álló

(4) Beépítettség: max 50%

(5) Építménymagasság max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

(6) Zöldfelület: min 25%

Különleges területek

23.§ A különleges területek :

a) Szálláshely szolgáltató terület

b) Mezőgazdasági üzemi terület

c) Szociális otthon

                    d) Határátkelő

                    e) Piac építési övezetekbe tartoznak

24.§ Szálláshely szolgáltató terület (Kszá) építési övezeti előírásai

(1) Az építési övezeti előírások szerint:

a) igazgatási épület

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

d) egyházi. oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportépítmény elhelyezhető

(2) Kialakítható telek: min 900m²

(3) Beépítés módja: szabadon álló

(4) Beépítettség: max 40%

(5) Építménymagasság max 10,5m

(6) Zöldfelület: min 30%

25.§ Mezőgazdasági üzemi terület (Km) építési övezeti előírásai

(1) Az építési övezeti előírások szerint:

a) szolgálati lakás

b) iroda

c) üzemanyagtöltő

d) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartás építményeit is

elhelyezhető.

(2) Kialakítható telek: min 1200m²

(3) Beépítés módja: szabadon álló

(4) Beépítettség: max 40%

(5) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

(6) Zöldfelület: min 40%, a telekhatár mentén az ültetési távolságok figyelembevételével kötelező fásítással

26.§ Szociális otthon (Ksz) építési övezeti előírásai

(1) Az építési övezeti előírások szerint:

a) szolgálati lakás

b) iroda

e) egészségügyi-, és szociális ellátás és azok kapcsolódó építményei

elhelyezhetők.

(2) Kialakítható telek: min 900m²

(3) Beépítés módja: szabadon álló

(4) Beépítettség: max 20%

(5) Építménymagasság max 7,5m

(6) Zöldfelület: min 40%

27.§ Határátkelő (Kha) építési övezeti előírásai

(1) Az építési övezeti előírások szerint:

a) szolgálati lakás

b) iroda

e) határátkelő és kapcsolódó építményei

elhelyezhetők.

(2) Kialakítható telek: min 900m²

(3) Beépítés módja: szabadon álló

(4) Beépítettség: max 20%

(5) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

(6) Zöldfelület: min 40%

28.§ Piac (Kp) építési övezeti előírásai

(1) az alaprendeltetésnek megfelelő építmények elhelyezhetők

(2) telek: min 3000m²

                  (3) beépítés módja:         szabadonálló

                  (4) beépítettség: max 40%

                  (5) építménymagasság: max 7,5m,

                  (6) zöldfelület:     min 40%

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

29.§ (1) A beépítésre nem szánt területek

a) közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési területek

b) zöldterületek

c) erdőterületek

d) mezőgazdasági területek

e) vízgazdálkodási területek

f) különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységekbe soroltak.

(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.

Közlekedési -, hírközlési és közmű-elhelyezési területek

30.§ (1) A közlekedési-, hírközlési és közmű-elhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak továbbá a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Területen az általános szabályoknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint

         a) (KÖu-1) országos fő-, és mellékutak

         b) (KÖu-2) városi kiszolgáló utak (gyűjtő ás lakóutak)

         c) (KÖu-3) egyéb utak

övezetekre tagolódnak:

31.§ (KÖu-1) országos fő és mellékutak övezetének előírásai

(1) Az övezetbe

a) 53. sz. Solt-Tompa főút,

b) 5501 j. összekötőút,

c) 55301 j. bekötőút tartozik.

(2) Szabályozási szélesség: 30m, illetve a kialakult helyzet

(3) Belterületen kétoldali járda alakítandó

(4) Bel-, és külterületen a forgalom számlálási adatok figyelembevételével önálló kerékpárút alakítandó.

32.§ Országos fő és mellékutakon kívüli övezetek előírásai

(1) (KÖu-2) városi kiszolgáló utak szabályozási szélesség. min 12m. illetve a kialakult helyzet

(2) (KÖu-3) egyéb utak övezetének előírásai

a) Az övezetbe tartozik a 31.§ és 32.§(1) bekezdésen kívüli összes többi út.

b) Hálózati jelentőségű külterületi út min 12 m, amelyet a szabályozási terv szerinti szakaszon fásítással kell kialakítani.

c) A természeti nyilvántartású területen csak stabilizált földút alakítható ki.

Zöldterületek

33.§ (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével

   a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),

            b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges

épület helyezhető el.

(2) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvénybe lévő fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni.

(3) Növénytelepítésnél az őshonos fajták elsődlegességét kell biztosítani.

(4) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint (Z-1) városi park és (Z-2) védelmi jellegű zöldterület övezetekre tagolódik.

34.§ (Z-1) Városi park övezet előírásai

(1) Városi közpark, amelyet településközponti elhelyezkedés, jelentős településképi érték jellemez. A város hagyományosan, szervező erővel bíró szabad terei, közösségi terei, közparkjai. A zöldfelületi rendszernek az alap zöldfelületi ellátás elemei.

           (2) Közmű felépítmény nem helyezhető el, ill. csak földbe süllyesztetten építhető.

(3) Az övezet kialakítása, rendezése, be- és átépítése csak kertépítészeti terv alapján történhet.

                  (4) Az övezetben parkolóhely nem alakítható ki.

(5) Az övezetben séta-, pihenőutak, gyalogos térburkolatok és kerékpárút burkolata, játszótéri elemek és ütéscsillapító burkolatok helyezhetők el.

(6) Hirdető berendezés nem helyezhető el. Közérdekű tájékoztató tábla, egyéb köztéri közjóléti funkciójú berendezés környezetrendezési – kertépítészeti tervvel alátámasztva helyezhető el.

35.§ (Z-2) Védelmi jellegű zöldterület előírásai

(1) Övezetbe a jellemzően ligetes, erdőszerű növényállománnyal rendelkező zöldterületek tartoznak, amelyek a zöldfelületi rendszer területi elemei. Sűrű növényállományuk védelmi célú, közjóléti használattal jellemzően nem rendelkező zöldterületek tartoznak ide.

(2) Az övezet növényállománya megtartandó, csak egészségügyi ritkítás, ütemezett növényleváltás történhet.

(3) Fahasználati célú, ill. teljes körű erdészeti letermelés tilos.

(4) Az övezetben víztározó és kapcsolódó műtárgyai kivételével építmény nem helyezhető el.

   (5) Irtás és növénytelepítés erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet.

Erdőterület

36.§ (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőtörvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

          (2) Az erdőterület (Eg) gazdasági erdő övezetbe tartozik.

 (3) Az (Eg) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület, ahol az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az általános előírások szerint elhelyezhetők.

Mezőgazdasági terület

37.§ (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a város teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési,- közmű-, és hírközlési-, a vízgazdálkodási-, és a beépítésre nem szánt különleges területek kivételével.

          (2) A mezőgazdasági terület általános-, és kertes mezőgazdasági területbe tartozik.

a) Az általános mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján az övezeti terv szerint: (Má-1) általános övezet és (Má-2) természet-, és tájvédelmi övezet.

    b) A kertes mezőgazdasági terület (Mk-1) övezetbe sorolt.

(3) A terület természetes gyep, rét, legelő, mocsár és nádas művelési ágban nyilvántartott telkein a természetvédelmi fenntartást és kutatást szolgáló építmények, nyomvonalas létesítmények - a külön előírások szerinti- köztárgyak, honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építmények kivételével építmények nem helyezhetők el.

38.§ (Má-1) általános övezet előírásai

(1) Az övezetben az általános előírások szerinti feltételekkel

a) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények

aa) különböző mezőgazdasági szolgáltatások (javító műhelyek, fafeldolgozók)

ab) termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás

ac) élelmiszeripari  feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház,

ad) vágóhíd

ae) élelmiszeraktárak

b) mezőgazdasági építmények

c) állattartó épületek

d) növénytermesztés épületei

e) lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények

elhelyezhetők

(2) Az (Má-1a) termálfürdő és közúthálózatfejlesztési alövezetben az általános előírások szerinti építmény csak a 10ha-nál nagyobb telekre építhető.

39.§ (Má-2) természet-, és tájvédelmi övezet előírásai

(1) Az övezetben kizárólag a vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő építmények, -beleértve a legeltető állattartással kapcsolatos állattartó, tároló-, és szociális épületeket is- helyezhetők el.

(2) telek min 1500m²

(3) beépítés: szabadonálló

(4) építménymagasság: max 3,6 m

(5) építészeti előírás: magastető: 40-45%-os hajlásszög

40.§ (Mk-1) kertes övezet előírásai

(1) Az  övezetben épület nem helyezhető el.

(2) Építmények az általános előírások szerint elhelyezhetők.

Vízgazdálkodási területek

41.§ (1) Vízgazdálkodási területbe a vízgyűjtők és állóvizek tartoznak.

        (2) A terület (V-1) övezetbe tartozik:.

Beépítésre nem szánt különleges területek

42.§ Beépítésre nem szánt különleges területek

1. (Kt) Temető,

2. (Ksp) Sportterület,

3. (Kh) Hulladékudvar,

területbe soroltak.

Temető

43.§ (1) (Kt) Temető a szabályozási tervben lehatárolt, ahol

      a) ravatalozó,

      b) kápolna,

      c) urnafal

      d) síremlék helyezhető el.

(3) A temető kerítéssel határolandó.

   (4) Telekhatáruktól 200 m-en belül az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor  helyezhetők el, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak.

(5) Új parcellázásnál előfásítás szükséges

(6) Beépítettség: max 2 %

(7) Zöldfelület: min 60%

Sportterület

44.§ (1) (Ksp) Sportterület a város sport-, szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló terület, ahol sportépítmény és az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület elhelyezhető.

             (2) Beépítettség: max. 2 %

             (3) Építménymagasság: max. 10,5 m

             (4) Zöldfelület: min. 40%

Hulladékudvar

45.§ (Kh) Hulladékudvar a szabályozási terven lehatárolt, ahol az ágazati előírások szerint hulladékudvar elhelyezhető.

KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

46.§ Az általános előírásokon kívüli előírás, hogy belterületi közterületen új légvezeték nem létesíthető.

ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

Régészeti értékek védelme

47.§ (1) Régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv lehatárolja és e rendelet függeléke tartalmazza.

       (2) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pinceépítés, közművesítés, egyéb 

          nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés,) és telekalakítás örökségvédelmi szakhatósági 

           közreműködéssel valósítható meg.

Országos jelentőségű települési értékvédelem

48.§ (1) Országos védelem alatt álló műemlékeket e rendelet függeléke tartalmazza.

(2) A műemlékeket érintő építési munka a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) A műemlékek szabályozási terv szerinti környezetében építési munka örökségvédelmi szakhatósági közreműködéssel valósítható meg.

Helyi települési értékvédelem

49.§ A helyi védelemre javasolt épületeket a szabályozási terv jelöli és e rendelet függeléke tartalmazza. A helyi védelemre javasolt épített értékek védelme külön önkormányzati rendeletben kerül szabályozásra.

VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

50.§ (1) A védett területek övezeti előírásai az építési korlátozásokat tartalmazzák.

(2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjait a szabályozási és övezeti terv „védőterület határa” jellel ábrázolja. A védőterületen belül építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:

        (3) Vízügyi közvetlen védőterületek:

                     a) állami csatornáknál partéltől: 6 m szabadon hagyandó, állandó épület min.15 m-re,

b) társulati csatornánál partéltől: 3 m szabadon hagyandó, állandó épület min.10 m-re,

amelyen belül vízügyi érdekből az építés korlátozott:

(4) Közlekedési védőterület

   a) országos főut tengelyétől külterületen 100-100 m,

   b) országos mellékutak tengelyétől külterületen 50-50 m,

   c) vasútvonal tengelyétől : 50m

amelyen belül az adott övezet, építési övezet szerinti beépítés csak közlekedési szakhatósági közreműködéssel lehetséges:

(5) A közművezetékek védőtávolságai:

a) az ivóvíz távvezeték védőtávolsága       2 - 2  m

b) szennyvíznyomócső védőtávolsága     2  - 2 m

c) a termékvezeték védőtávolsága               5 - 5 m

d) hírközlő távvezeték védőtávolsága         1 - 1 m

e) középnyomású gáz vezeték védőtávolsága

ea) D90 alatt  4 - 4 m eb) D90 felett 5 - 5 m   

f) 20 kV-os légvezeték védőtávolsága

fa) belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m

fb)külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5

g) 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m

        h) távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság

i) szélkerék és kertvárosias lakóterület védőtávolsága: 500 m

(6) Amennyiben a létesítmény védőterületet igényel azt saját telken belül kell biztosítani.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

51.§(1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében Tompa Város Képviselőtestülete:

a) építési tilalom,

b) helyi kiszolgáló út céljára történő lejegyzés,

c) beültetési kötelezettség

sajátos jogintézményekkel él.

(2) Építési tilalom vonatkozik útnyitás érdekében az Attila u. 04/33 hrsz-ú telekre.

(3) Helyi kiszolgáló út céljára lejegyzendők a szabályozási terv szerinti telekrészek

(4) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terv szerinti telekrészekre, amelyet őshonos növényzettel kell megvalósítani.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

52.§ (1) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében:

a) iroda: Jellemzően információk feldolgozásával közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény

b) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól különböző, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés

c) meglévő épület: Jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület

e) háztartással kapcsolatos épület: nyárikonyha, mosókonyha, szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.), műhely

f) homlokzatmagasság: a rendezett terepszinttől a fal és a tetőszerkezet metszéspontja között mért függőleges távolság, amely e rendelet függeléke szerint számítandó

g) rendeltetés: az a cél, amelyre az építmény vagy önálló rendeltetési egység vagy helyiség létesül.

h) rendeltetésszerű használat: A szabályzatokban előírt rendeltetésnek megfelelő használat

i) szálláshely szolgáltató épület: kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú helyiségeket tartalmazó épület (gyermek, diák, nevelőotthon, szociális otthon, panzió, szálloda…stb)

j) szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat.

k) tanyaudvar: e rendelet hatálybalépésekor a földhivatali nyilvántartás szerint igazoltan fennálló: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport elhelyezésére alkalmas „kivett” illetve „udvar” nyilvántartású földrészlet.

l) falusi turizmus: Természetes környezetben lévő területen folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat.”

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a helyi építési szabályokról szóló 4/2005.(IV.01.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.

53.§ Jelen rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és a jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építtető számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.