Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról
Hatályos: 2024. 10. 04 11:24Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 28/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról
Hatályos: 2024. 10. 04 11:24
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet
Általános rendelkezések
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 3300 Eger, Dobó István tér 2.
II. Fejezet
2. §
Az önkormányzat jelképei és pecsétjei
(1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló.
(2) Az önkormányzat a címeréről és zászlójáról, valamint ezek használatának rendjéről külön rendeletben rendelkezik.
(3) Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll. Jobbról ágaskodó ezüst egyszarvú, első lábaival hegyével felfelé álló, arany markolatú, kétélű ezüst kardot tart, amelyre zöld kígyó tekeredik. A kard hegyén ezüst hatágú csillag. Balról természetes színű, kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet tart. A pajzsfő közepén arany napkorona fele. A pajzsot takarók helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki.
(4) Eger város zászlaja vízszintesen két részre osztott felül vörös, alul kék színű. Középen a város címere.
3. § (1) Eger város pecsétje kör alakú, középen a város címere a körben a következő felirattal:
„Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata”
(2) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának pecsétje kör alakú, körben a következő feliratot és képet tartalmazza:
„Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala”, középen a magyar címerrel.
III. Fejezet
4. §
Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
(1) Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatainak felsorolását az Alapokmány 6. melléklete tartalmazza
(2) Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti felsorolását az Alapokmány 7. melléklete tartalmazza.
(3) hatályon kívül helyezvet.
IV. Fejezet
5. §
Értelmező rendelkezések
(1) Ott, ahol a rendelet nem tesz különbséget a közgyűlés tagja közül választott és nem a közgyűlés tagja közül választott alpolgármester között, ott értelemszerűen mindkét jogcímen megválasztott alpolgármestert érteni kell.
(2) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt az önkormányzat székhelyén található hivatalos hirdetőtábláján történő közzététel értendő. Az önkormányzat honlapján történő közzétételhez joghatás nem kapcsolódik, az kizárólag a tájékoztatás célját szolgálja
MÁSODIK RÉSZ
A Közgyűlés
I. Fejezet
6. §
A Közgyűlés ülései
(1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.
(2) hatályon kívül helyezve .
(3) A Közgyűlés ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma
a) az ülés helye és időpontja,
b) a javasolt napirendi pontok,
c) a napirend előterjesztőjének neve és beosztása,
d) a napirendi ponthoz meghívott.
7. §
A Közgyűlés alakuló ülése
(1) A választási bizottság elnöke az alakuló ülésen ismerteti a választás eredményét, átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét. Az eskütételt követően a polgármester ismerteti programját.
8. §
A rendes ülés
(1) A Közgyűlés rendes üléseit a Közgyűlés által jóváhagyott feladattervben meghatározott időpontban tartja..
(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt az ülés előtt legalább a 6. nap 16 óráig a képviselők részére elérhetővé kell tenni. A képviselők a testületi anyagokat hivatalosan a napirend.eger.hu webes felületen keresztül érhetik el. A sürgősségi indítványt az előterjesztő a képviselőknek – az általuk a hivatalos kapcsolattartás céljából írásban megadott e-mail postafiókba - közvetlenül küldött elektronikus levél útján is rendelkezésre bocsáthatja. Ha a meghívóban szereplő napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztés kézbesítése a közgyűlés ülésének napját megelőző 4. nap 11. óra után történik, a Közgyűlés külön szavaz az előterjesztés napirendi pontként való tárgyalásáról.
(3) A nyilvános ülés anyagát a közgyűlési anyag képviselőknek történő kiküldésével egyidejűleg – a sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napján- a város hivatalos honlapján elérhetővé kell tenni.
(4) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel és a hangfelvétel alapján a Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint jegyzőkönyv készül.
(5) A Közgyűlés üléséről készült hangfelvételt nyilvánosan elérhetővé kell tenni a város hivatalos honlapján, legkésőbb az ülést követő első munkanapon. Az ülések hanganyagának legalább 5 évig elérhetőnek kell lennie a város hivatalos honlapján. A Közgyűlés nyílt ülésén készült jegyzőkönyvét a város hivatalos honlapján kereshető formában is elérhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvet olyan formátumban kell feltölteni, hogy annak tartalma Acrobat Reader olvasó programban kereshető legyen szavakra, kifejezésekre és számokra is.
9. §
A Közgyűlés rendkívüli ülése
(1) A polgármester a legalább 4 képviselő, a Közgyűlés bizottsága, valamint a főispán által a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány alapján köteles a Közgyűlés ülését a kezdeményezés benyújtását követő 5 napon belül összehívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra.. Az indítványban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát. A polgármester indokolt esetben saját kezdeményezésére is összehívhat rendkívüli Közgyűlést, amelyre a meghívót legalább 5 nappal korábban kell a képviselőknek megküldeni. A rendkívüli ülés anyagát legkésőbb a rendkívüli Közgyűlést megelőző nap 12 óráig kell rendelkezésre bocsátani.
(2) hatályon kívül helyezve
9/A. §1 (1) A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 46. § (4) bekezdése szerint a Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva a polgármester a határozatok és rendeletek elfogadását megelőzően konzultálni köteles a Közgyűlés tagjaival.
(2) hatályon kívül helyezve.
(3) hatályon kívül helyezve
(4) hatályon kívül helyezve
(5) hatályon kívül helyezve
(6) A Konzultációs Közgyűlés időpontja minden hónap utolsó csütörtöki nap.
(7) hatályon kívül helyezve
(8) hatályon kívül helyezve
(9) hatályon kívül helyezve
II. Fejezet
10. §
A közmeghallgatás
(1) A Közgyűlés tárgy megjelölése nélkül évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Az erről szóló hirdetmény tartalmazza a közmeghallgatás helyét és időpontját,valamint a (6) bekezdés alkalmazásával tartott közmeghallgatás esetén, annak elektronikus elérhetőségét.
(2) A polgárok széles körét érintő rendelet-tervezetek esetén a települési képviselők egynegyede, a polgármester, a közgyűlés bizottsága, a jegyző kezdeményezésére a Közgyűlés közmeghallgatást tarthat. A kezdeményezést a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki köteles a kezdeményezést a Bizottság soron következő ülésére beterjeszteni. A Bizottság a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról átruházott hatáskörben dönthet.
(3) A közmeghallgatás időpontját és a (2) bekezdés alapján megtartandó közmeghallgatás esetében, annak tárgyát is, a jegyző köteles az önkormányzat székhelyén található hivatalos hirdetőtábláján a közmeghallgatást megelőző 30 nappal korábban közzé tenni és ugyanezen időn belül az önkormányzat honlapján tájékoztató jelleggel is megjelentetni.
(4) A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel.
(5) A közmeghallgatáson személyesen részt vevő helyi lakosok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői felszólalási jeggyel helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek a Közgyűlés tagjaihoz. Egy hozzászóló egyszer szólalhat fel, mely felszólalás keretében bármennyi ügyre kitérhet, együttesen legfeljebb 6 percben.
(6) A közmeghallgatás a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy a honlapon való közzététel útján is megtartható. A Közgyűlés a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet. A közmeghallgatás megtartásának módjáról az arra szóló meghívóban a polgármester rendelkezik.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott közérdekű kérdésekről, javaslatokról, amennyiben a Közgyűlés a közmeghallgatáson azonnal dönteni nem tud, a kérdésre vagy beérkezett javaslatra legkésőbb tizenöt napon belül kell választ adni. A Közgyűlés a feltett kérdésre, illetve megfogalmazott javaslatra való tizenöt napon belüli válaszadást, annak tárgya alapján a feladatkör szerinti bizottságnak adhatja ki.
(8) Amennyiben a javaslat nem tartozik a Közgyűlés feladat- és hatáskörébe, azt a polgármester az illetékes szervnek tizenöt napon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.
III. Fejezet
11. §
A Közgyűlés összehívása
(1) A Közgyűlés üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester akadályoztatása esetén, a közgyűlés tagjai közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlést a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság elnöke, az ő akadályoztatása esetén a Közgyűlés korelnöke hívja össze.
(2) A közgyűlésre a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
b) a nem Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármestert,
c) a jegyzőt, aljegyzőt,
d) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte az adott napirend tárgyalásához szükséges,
e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökét,
f) a bizottsági előterjesztésnél a bizottság nem képviselő tagját.
g) a Civil Kerekasztal által delegált személyt
h) Heves vármegye főispánját
i) az Egri Járási Hivatal vezetőjét,
j) Eger Város rendőrkapitányát,
k) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit.
3) A Közgyűlésre meghívottak az ülés folyamán szót kérhetnek, nekik a polgármester szót adhat, legfeljebb 2 alkalommal, legfeljebb 2 perces időkeretben.
12. §
A nyilvánosság
12. § A Közgyűlés nyílt ülésein bárki jelen lehet. Az ülés időpontjáról a lakosságot a napirendet is tartalmazó meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a 8. § (3) bekezdése szerinti időpontban a város hivatalos honlapján történő megjelentetésével tájékoztatni kell.
IV. Fejezet
Az ülés megnyitása, az ülés rendjének biztosítása
13. §
Az ülés megnyitása
(1) Az ülést a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a közgyűlés ülését a tagjai közül választott foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester vezeti. A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester vezeti annak ülését. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlést a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság elnöke, az ő akadályoztatása esetén a Közgyűlés korelnöke vezeti. Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.
(2) Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.
(3) Az ülés megnyitásakor az elnök javaslatot tesz a napirend elfogadására és a hozzá benyújtott sürgősségi indítvány napirendi pontként való tárgyalására a 20. § (3) – (5) bekezdésében foglalt rendelkezések betartása mellett.
(3a) A bizottság által előzetesen nem tárgyalt előterjesztés, rendelettervezet, tájékoztató kapcsán - amennyiben az a Közgyűlés valamely bizottságának feladatkörét érinti – a Közgyűlés a napirend elfogadása során dönt arról, hogy szükséges-e vagy sem az előterjesztés előzetes bizottsági tárgyalása. Ez utóbbi esetben a Közgyűlés ülésén a polgármester a napirendi pont tárgyalása előtt – a bizottság elnöke által kért, de legfeljebb egy óra időtartamú – szünetet rendelhet el.
(4) Az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
14. §
Az ülés elnökének feladatai
(1) Az ülés elnökének feladata az ülés rendjének biztosítása:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól, vagy másokat sértő megfogalmazást használ. Ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.
b) figyelmezteti a hozzászólót az idő túllépésére,
c) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) Az ülés elnöke e feladatkörében azon jogokat gyakorolja, amelyeket e rendelet részére elnöki feladatként nevesít, minden más esetben az ülés elnökére a képviselőkre vonatkozó előírások alkalmazandók, ideértve a felszólalások számát és időtartamát.
(3) A nyilvános ülésen megjelentek a kijelölt helyeket foglalhatják el. Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti a rendzavarókat a terem elhagyására.
V. Fejezet
15. §
A Közgyűlés döntései, a döntések kihirdetése és a rendelet helyesbítése
(1) A Közgyűlés döntéseit rendeleti vagy határozati formában hozza.
(2) A közgyűlés alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:
a) a sürgősségi indítvány napirendi pontként való tárgyalásáról,
b) a napirendekre tett javaslatok elfogadásáról,
c) a napirendhez való hozzászólás időkorlát nélküli biztosításáról,
d) napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról,
e) az interpellációra adott válasz elfogadásáról, az interpelláció korábbi interpellációval való azonosságáról,
f) a módosító indítvány elfogadásáról,
g)
h) képviselői igényre a napirenden kívüli felszólalás lehetőségének megtagadása esetén,
i) az előterjesztő javaslata alapján az összefüggő napirendek közös tárgyalásáról,
j) az ügyrendi felszólalás lehetőségének megtagadása esetén.
(3) A rendelet kihirdetése az 5. § (2) bekezdésében meghatározott helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén található hivatalos hirdetőtáblán való közzététellel történik. E rendelkezés alkalmazandó az Mötv. 51. § (3) bekezdése alapján helyesbített szövegű rendelet, valamint a Közgyűlés normatív határozatának kihirdetésére is. Az érintettek további tájékoztatása az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéssel történik.
(4) A Közgyűlés döntéseit – ahol jogszabályi rendelkezés a döntéshozatalhoz nem követel meg minősített többséget - egyszerű többséggel hozza.
HARMADIK RÉSZ
A Közgyűlés munkarendje, a Közgyűlés napirendjei
I. Fejezet
A Közgyűlés munkarendje
16. §
A feladatterv
„A Közgyűlés működésének alapja a feladatterv, mely tartalmazza a testületi ülések időpontjait és tervezett napirendi pontjait. A feladattervre a javaslatot a polgármester negyedévente terjeszti elő. A polgármester a feladattervben megjelölt időpontokon túl a Közgyűlés rendes ülését ettől eltérő időpontra is összehívhatja. A feladattervben megjelölt időpontokon túl a Közgyűlés rendes ülésének összehívására nincs lehetőség
II. Fejezet
17. §
A Közgyűlés napirendjei
(1) A közgyűlés napirendjén rendelet-tervezet, előterjesztés, tájékoztató, sürgősségi indítvány szerepelhet.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet, előterjesztést tehet, tájékoztatót és sürgősségi indítványt nyújthat be a Közgyűlés tagja, a Közgyűlés bizottsága, a jegyző és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester, a képviselőcsoport nevében a képviselőcsoport elnöke.
(3) Hatályon kívül helyezve
18. §
Előterjesztés
(1) A Közgyűlés döntéseit előterjesztés alapján hozza meg. Az írásbeli előterjesztés a jogszabályban meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmazza:
a) az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés tárgyát,
c) a határozati javaslat, vagy rendelettervezet megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályi hivatkozást,
d) a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen, milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását,
e) a bizottsági véleményt,
f) szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal,
g) a végrehajtási határidőt,
h) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
i) a határozati javaslat elfogadásához minősített, vagy egyszerű többségű döntés szükséges.
(2) Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell a sürgősségi indítványra, a rendkívüli közgyűlésre előterjesztett indítványra, a tájékoztatóra és a rendelet-tervezet előterjesztésére is.
(3) Az előterjesztést és a tájékoztatót a napirendre tűzést megelőzően legalább 8 nappal kell a polgármesterhez írásban benyújtani.
19. §
Rendelet
(1) A rendelettervezetet a napirendi pont tárgyalását megelőzően a Közgyűlésnek a tervezet szabályozási köre szerint érintett bizottságai véleményezik.
(2) Az állampolgárok, vagy szervezeteik rendeletalkotásra ajánlást tehetnek a jegyzőnél. A jegyző köteles tájékoztatni a Közgyűlést mindazon ajánlásról is, amely alapján nem kezdeményez rendeletalkotást.
(3) A közgyűlés rendeletet egyfordulós tárgyalással alkot.
(4) A közgyűlés kétfordulós tárgyalással dönt:
a) a város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról, az állami főépítészi és a tárgyalásos eljárással történő módosítások kivételével.
b) a természeti területek védetté nyilvánításáról,
c) a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, fenntartásáról és használatáról,
(5) A tárgyalásra előterjesztett rendelettervezetet a bizottsági anyag kiküldésének napján az önkormányzat székhelyén található hivatalos hirdetőtábláján ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos honlapján is elérhetővé kell tenni. 20 .§
Sürgősségi indítvány
(1) hatályon kívül helyezve
(2) Sürgősségi indítványnak minősül az a rendelettervezet és előterjesztés, amely a kézbesített meghívóban nem szerepel. Az indítványt az az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani és egyidejűleg a képviselők rendelkezésére bocsátani. A polgármester az általa benyújtott sürgősségi indítványt az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell a polgármesternek benyujtani és egyidejűleg a képviselők rendelkezésére bocsátani. A polgármester a benyújtott és a képviselőknek megküldött sürgősségi indítványok címeit a napirendi pontok elfogadása előtt ismerteti, javaslatot tesz azok tárgyalásának sorrendjére és minden benyújtott sürgősségi indítványt köteles egyenként szavazásra bocsátani azok napirendi pontként való tárgyalásának eldöntése érdekében.
(3) A sürgősségi indítványt úgy kell napirendre tűzni, hogy annak tartalmát, valamennyi képviselő megismerhesse.
(4) Ha a sürgősségi indítvány kézbesítése a bizottság ülésének időpontját megelőzően történik, az előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság is tárgyalhatja.A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó sürgősségi indítvány – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - csak bizottsági véleménnyel tűzhető napirendre.
(5) A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételével egyidejűleg – amennyiben a (4) bekezdésben foglaltak szerint erre nem került sor – a közgyűlés dönt arról, hogy azt bizottság megtárgyalja-e. Ez utóbbi esetben a polgármester a napirendi pont tárgyalása előtt – a bizottság elnöke által kért, de legfeljebb egy óra időtartamú – szünetet rendelhet el.
Negyedik RÉSZ
I. Fejezet
21. §
A felszólalások típusai, a szavazás módja
(1) A Közgyűlésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirend előtti és napirend utáni felszólalás,
b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás,
d) interpelláció,
22. §
Napirend előtti és utáni felszólalás
(1) A napirend elfogadását követően a rendes közgyűlés napirendjén nem szereplő, a város életét jelentősen befolyásoló, halaszthatatlan és rendkívüli jelentőségű ügyben a napirendi pontok tárgyalása előtt bármely képviselő és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester –egy alkalommal – legfeljebb 5 perc időtartamban felszólalással élhet.
(2) A felszólalási szándékot az ülést megelőző nap 12 óráig – a felszólalás tárgyát és indokát megjelölve – írásban, vagy e-mail útján kell bejelenteni a polgármesternek. Az e-mailban megküldött bejelentést a Közgyűlés ülésének megnyitásáig az e-mail papír alapú példányának aláírásával meg kell erősíteni
(3) A napirend előtti hozzászólás jogát a polgármester adja meg vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással. Amennyiben a polgármester a hozzászólás jogát elutasítja, a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel megadhatja a szót.
(4) A rendes közgyűlésen rendkívüli ügyben a napirendi pontok tárgyalását követően bármely képviselő, a nem Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző legfeljebb 5 perces időtartamban felszólalhat, kérdést tehet fel.
(5) A napirenden kívüli felszólalás kapcsán a Közgyűlés minden tagját megilleti a hozzászólás lehetősége egy alkalommal, egy percben.
(6) A hozzászólást követően a felszólaló egyszer két percben reagálhat az elhangzottakra.
23. §
Napirendhez kapcsolódó felszólalás
(1) A napirendi pontok elfogadása előtt a Közgyűlés tagja kezdeményezheti, hogy az Eger város életét jelentősen befolyásoló napirendnél a hozzászólási lehetőséget a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa. A kezdeményező a javaslatát indokolni köteles. A javaslatról a napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg a Közgyűlés vita nélkül dönt.
(2) 2 A napirendi pont tárgyalása előtt az előterjesztőnek lehetősége van annak módosítására, vitára bocsátás előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet. Az önkormányzat gazdasági és hosszú távú működését meghatározó program, stratégiai terv, költségvetés, zárszámadás, ágazati koncepciók, a testületek és a polgármesteri hivatal működését érintő napirendeknél az előterjesztő legfeljebb 10 percben tehet szóbeli kiegészítést.
(3) 3 A napirendi ponthoz meghívott legfeljebb 10 percben tehet szóbeli kiegészítést. Ha a kiegészítés várhatóan hosszabb időtartamú, az előterjesztő a napirendi pontok elfogadása előtt kezdeményezheti, hogy a meghívott hozzászólási lehetőségét a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa, melyről a Közgyűlés a napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg vita nélkül dönt.
(4) 4 A napirendi ponttal kapcsolatosan a képviselő, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevő kérdéseket tehet fel legfeljebb 1 perces időtartamban, melyekre az előterjesztőnek ezt követően válaszolnia kell.
(5) 5 A kérdések elhangzását követően a frakcióvezető, a bizottsági elnök legfeljebb 3 percben ismertetheti a napirenddel kapcsolatos frakció és bizottsági véleményeket, valamint teheti meg bizottsága képviseletében a módosító javaslatokat. Ezt követően a képviselő fejtheti ki legfeljebb 3 percben álláspontját, valamint teheti meg módosító javaslatait.
(6) 6 Ismételt felszólalásra a korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából az elnök egy alkalommal további 2 percet engedélyez.
(7) 7 A képviselő, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, legfeljebb 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást az ülésvezető engedélyezi, viszontválasznak, további vitának nincs helye..
(8) 8 A felszólalási időt túllépő felszólalót az ülésvezető figyelmezteti, eredménytelen felhívás után a szót megvonja.
(9) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy más nem jelentkezett hozzászólásra. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy a beérkezett kiegészítéseket, módosító javaslatokat elfogadja-e. Az előterjesztő által elfogadott módosító javaslatokat a napirendre tűzött eredeti előterjesztés részének kell tekinteni.
(10) Az ülésvezető összefoglalhatja az elhangzottakat és ismerteti azokat a módosításokat, amelyekről külön kell szavazni.
24. §
Ügyrendi felszólalás
(1) A képviselő a napirend megállapítása, a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet, az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben a határozathozatalig.
(2) A javaslat ügyrendi jellegéről a levezető elnök dönt. Az ügyrendi javaslat megtagadásáról a Közgyűlés vita nélkül határoz.
(3) A lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, és azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.
(4) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat csak akkor tehető, ha a hozzászólni kívánó képviselők már egyszer élhettek hozzászólási jogukkal. A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a Közgyűlés további vita nélkül dönt az előterjesztésről.
25. §
Interpelláció
(1) Interpellációnak minősül az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedést igénylő kérdés, amelyet a Közgyűlés tagja legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző harmadik munkanapig a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a tanácsnokokhoz, a jegyzőhöz nyújthat be.
(2) Az interpelláció tartalmazza:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni.
(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett 3 percben megilleti a szóbeli kiegészítés joga is.
(4) Az interpellációra a Közgyűlés ülésén választ kell adni. Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen a Közgyűlésen, a válaszadásra a következő közgyűlésen kerül sor.
(5) A Közgyűlésen az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációra a választ írásban is megadhatja az ülést követő 30 napon belül. Az írásbeli válasz el nem fogadása esetén a soron következő közgyűlés vita nélkül dönt.
(6) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül dönt.
(7) Ha a Közgyűlés sem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
(8) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Közgyűlés vita nélkül határoz.
26. §
Felszólalás
(1) A Közgyűlés ülésén jelenlévő állampolgárok az utolsó napirendi pont lezárását követően felszólalási jeggyel az önkormányzat és szervei, a Polgármesteri Hivatal és a közszolgáltatók feladatkörébe tartozó ügyekben közérdekű felvetéseket, kérdéseket, észrevételeket intézhetnek a Közgyűléshez és annak bizottságaihoz legfeljebb 2 percben. Egy Közgyűlésen legfeljebb tíz állampolgár szólalhat fel, a felszólalási szándékot az ülés megkezdésétől a közgyűlés szervezőjénél lehet a felszólalási jegy kitöltésével jelezni.
(2) A válaszadás módjáról az ülés elnöke dönt. Az önkormányzat a választ azonnal szóban, vagy 30 napon belül írásban adja meg.
II. Fejezet
27. §
A szavazás módja
(1) A határozati javaslatot az ülésvezető ismerteti. A javaslatot nem kell ismertetni , elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal. Nem kell ismertetni akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyertek. A módosító javaslatot az indítványozó az erre rendszeresített formanyomtatványon a szavazás előtt írásban, szövegszerűen fogalmazza meg, melyet az ülésvezető a szavazáskor ismertet.
(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a testület.
(3) Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.
(4) A képviselő a szavazás előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét. Ha a bejelentés elmulasztása a szavazást követően derül ki, a képviselőt a szavazata szempontjából úgy kell tekinteni, mint a szavazásnál jelen lévő, nem szavazó képviselőt. Ha a mulasztástól számított egy év még nem telt el, és az így megállapított szavazati arányok módosítanák a szavazás eredményét, a Közgyűlés újra szavaz.
(5) Választás, kinevezés, vezetői megbízás adása esetén, amennyiben kettőnél több pályázó javaslata kerül a Közgyűlés elé és az első fordulóban egyik pályázó sem kapja meg a döntéshez szükséges minősített többséget, úgy a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott pályázóra lehet szavazni.
(6) A szavazás nyíltan vagy törvényben meghatározott esetekben titkosan is történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet. A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a döntést.
28. §
Nyílt és név szerinti szavazás
(1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, technikai hiba esetén kézfelemeléssel történik.
(2) A közgyűlés elnöke legalább 4 képviselő írásbeli indítványára név szerinti szavazást rendel el. A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
29. §
Titkos szavazás
(1) A Közgyűlés elnöke legalább hat képviselő indítványára titkos szavazást rendel el a törvényben meghatározott esetekben. A titkos szavazás a szavazatszámláló rendszer igénybevételével, illetve szavazólappal is történhet. A szavazólappal történő titkos szavazás elrendelésére a titkos szavazás iránti indítványban kell javaslatot tenni. A titkos szavazás szavazólappal történő lefolytatásáról a Közgyűlés vita nélkül dönt.
(2) A szavazólappal történő titkos szavazás szavazófülkében vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik.
Ötödik RÉSZ
30. § hatályon kívül helyezve
31. § hatályon kívül helyezve
HATODIK RÉSZ
32. §
A Polgármester
(1) A polgármester a megbízatását főállású foglalkoztatási jogviszony keretében látja el.
(2) A Közgyűlés munkaterv szerinti ülésén tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről, az önkormányzatot érintő tisztségviselői tárgyalások és intézkedések eredményéről.
(3) A Heves Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás társulási tanácsában Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint tag képviseletében a polgármester a Közgyűlés előzetes döntésének megfelelően szavazhat a közszolgáltatási szerződés megkötésére, módosítására és megszűnésére vonatkozó döntésben, és a közszolgáltatás ellátásával összefüggő azon döntésekben, ahol a Társulás, mint jogi személy tulajdonosa vagy tagja jár el.
33. §
Tanácsnok
(1) Tanácsnok az állandó bizottság elnöke és az önkormányzati biztos.
(2) A Közgyűlés polgármesteri javaslatra érdemi koordinációt igénylő, egyértelműen meghatározott önkormányzati feladatkör ellátására, felügyeletére a képviselők közül tanácsnokot választhat, aki felügyeli a Közgyűlés által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását. A tanácsnok a feladatai ellátásáról rendszeresen, az általa ellátott feladatok teljesítéséhez igazodó időszakonként köteles beszámolni a Közgyűlésnek.
(3) A tanácsnok megbízatása a megválasztásáról szóló közgyűlési határozatban meghatározott időtartamra szól. A közgyűlés a tanácsnok megbízatását a polgármester javaslatára bármikor visszavonhatja.
34. §
A képviselőcsoport
(1) A Közgyűlés tagjai képviselőcsoportba tömörülhetnek, melynek megalakulását a létrejöttétől számított 15 napon belül a képviselőcsoport vezetője a polgármesternek írásban jelenti be. A polgármester a képviselőcsoport megalakulásáról a bejelentést követő közgyűlésen tájékoztatja a Közgyűlés tagjait.
(2) A képviselőcsoport legalább 3 tagból áll.
(3) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt képviselő nevét a képviselőcsoport vezetője jelenti be a legközelebbi Közgyűlésen.
(4) Ha a Közgyűlés működése tartósan megnehezül, a polgármester a képviselőcsoportok vezetőivel konzultatív tanácskozó testületet alakíthat, amely azonban nem rendelkezik az állandó bizottságok jogaival.
(5) A Közgyűlés ülésén az elnök a képviselőcsoport nevében a képviselőcsoport vezetőjének, vagy 5 képviselő kérésére tárgyalási szünetet köteles elrendelni. A képviselő ugyanazon napirend tárgyalása során tárgyalási szünet elrendelése iránti kezdeményezéssel vagy a képviselőcsoport tagjaként, vagy mint képviselő élhet. A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet. Ezzel a jogával minden képviselő – akár a képviselőcsoport útján, akár a nem képviselőcsoport nevében megtett képviselői kezdeményezés útján – ülésnaponként legfeljebb 2 alkalommal élhet.
35. §
A képviselő hiányzása
(1) A képviselő a közgyűlési ülésről távollétét bejelenteni köteles a polgármesternek az ülés megtartása előtt legalább 24 órával.
(2) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy azt a képviselőt, aki –egy naptári éven belül – három alkalommal hiányzik, legfeljebb kettő havi – tiszteletdíj megvonással sújtsa.
(3) Az adott naptári évben a (2) bekezdésben foglaltakon túl a hiányzás ismételten eléri a 3 alkalmat, a képviselő több ízben is tiszteletdíj megvonással sújtható.
(4) A Közgyűlésről való hiányzásnak minősül az is, ha a képviselő a napirendi pontok legalább 75%-ról nem szavaz.
(5) A tiszteletdíj megvonásáról a jegyzőt kell írásban értesíteni, aki gondoskodik a kifizetésre esedékessé váló tiszteletdíjakból a döntés szerinti összeg levonásáról.
(6) Az önkormányzatot ért azon kárért, ami a képviselő hiányzása okából az ülés határozatképességének hiánya miatt következik be, a képviselő felelősséggel tartozik.
35/A. §
35/B. § Képviselői munka segítése
(1) A képviselő a Polgármesteri Hivatal épületébe és helyiségeibe jogosult belépni, részére az épületbe, és a közös használatú helyiségekbe belépéshez szükséges belépőkártyát a polgármesternek biztosítani kell.
(2) A képviselők munkájuk keretében a Városháza Dobó tér 2. szám alatti épületében erre kijelölt helyiségeket, mint képviselői irodát azonos feltételekkel használhatják.
HETEDIK RÉSZ
hatályon kívül helyezve
36. § hatályon kívül helyezve
37. § hatályon kívül helyezve
38. §
Érdekképviselet, kapcsolattartás
(1) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az önkormányzati jogok és érdekeltek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesítésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából részt vesz az ilyen célból alakított érdekképviseleti szervezetekben.
(2) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése, annak bizottságai és a polgármester együttműködik a gazdasági kamarákkal és a hegyközséggel.
(3) Az Egerben székhellyel rendelkező társadalmi szervezetek tevékenységi körüket közvetlenül érintő napirendeknél a közgyűlés vagy a bizottság elnökének meghívására tanácskozási joggal vehetnek részt a testületi üléseken. A társadalmi szervezetek az aktuális témákat írásban is véleményezhetik.
(4) A napirendek tárgyalása előtt a rendőrség képviselőjéhez a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatban a Közgyűlés tagja 3 percben kérdéseket tehet fel, észrevételeket tehet, melyre a rendőrség képviselője 5 percben szóban vagy 15 napon belül írásban válaszol.
(5) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése, annak bizottságai, a tisztségviselők, továbbá a Polgármesteri Hivatal a várost érintő kérdésekben együttműködnek a választókerület országgyűlési képviselőjével.
NYOLCADIK RÉSZ
A bizottságok működésére vonatkozó szabályok
39. §
Állandó és ideiglenes bizottság, a bizottság tagjainak száma
(1) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése állandó bizottságai és létszámuk:
a) Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 7 fő,
b) Köznevelési, Szociális és Sport Bizottság 7 fő,
c) Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság 7 fő,
d) Urbanisztikai Bizottság 7 fő.
(2) A Közgyűlés eseti feladatokra ideiglenesen bizottságokat hozhat létre, így különösen önkormányzati rendelet előkészítésére, felülvizsgálatára, vagy nagyobb jelentőségű feladat végrehajtására, megszervezésére, illetőleg valamely napirend előkészítésére. Az ideiglenes bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Közgyűlés az ideiglenes bizottság felállításakor határozza meg.
(3) hatályon kívül helyezve.
(4) Az állandó és az ideiglenes bizottság elnökére, alelnökére és tagjaira a Közgyűlés tagja javaslatot tehet.
40. §
A bizottság megalakulása
40. § A Közgyűlés állandó és ideiglenes bizottságainak tagjait, valamint elnökeit és alelnökeit a Közgyűlés választja. A bizottság elnökévé, alelnökévé vagy tagjává a polgármester és az alpolgármester nem választható.
41. §
A bizottsági ülés összehívása és vezetése
(1) A bizottság üléseit az elnök, vagy az elnök által kijelölt bizottsági tag a napirendet tartalmazó meghívó kiküldésével hívja össze. A bizottságot 8 napon belül a napirend megjelölésével össze kell hívni, ha azt a polgármester vagy a bizottsági tagok 1/3-a indítványozza.
(2) A bizottság elnöke határozza meg az ülés összehívásának idejét és a meghívóban feltüntetett napirendek sorrendjét.
(3) A napirendi pont meghívóba történő felvételét az elnök csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az nem tartozik az általa vezetett bizottság feladat és hatáskörébe.
(4) Az ülés napirend szerinti anyagát a bizottsági meghívóval együtt a közgyűlés napját megelőző 13. nap 16 óráig kell a tagoknak elérhetővé kell tenni. A bizottsági anyagok hivatalosan a napirend.eger.hu webes felületen keresztül érhetők el. A meghívóban szereplő napirendi pontokhoz kapcsolódó, nem kézbesített előterjesztés utólagosan kerül kézbesítésre a tagoknak – az általuk a hivatalos kapcsolattartás céljából írásban megadott e-mail postafiókba - közvetlenül küldött elektronikus levél útján. Ha a kézbesítés a bizottság ülésének napját megelőző 2. nap 11.00 óráig nem történik meg, a bizottság külön szavaz arról, hogy az előterjesztést napirendi pontként tárgyalja. A meghívóban szereplő napirendi pontokhoz kapcsolódó nem kézbesített előterjesztés utólagosan kerül kézbesítésre. Ha a kézbesítés a bizottság ülésének napját megelőző 2. nap 11.00 óráig nem történik meg, a bizottság külön szavaz arról, hogy az előterjesztést napirendi pontként tárgyalja.
(5) A bizottságok üléseiket a többi bizottsági ülés időpontjára is figyelemmel a közgyűlés rendes ülését megelőző héten tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett, erre rendszeresített napon és időpontban. A bizottsági ülés ettől eltérő időpontját az elnök legkésőbb a bizottsági anyag kiküldése hetének hétfőjéig köteles bejelenteni és arról az érintetteket értesíteni. Rendkívüli esetben az elnök a bizottsági tagok előzetes hozzájárulásával a bizottsági ülés időpontját módosíthatja.
(6) A bizottság rendkívüli ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze, ha:
a) az jogszabályban előírt, vagy Közgyűlés által megállapított határidő mulasztásának elkerülése miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
b) azt pályázat benyújtása, elbírálása, vagy véleményezése indokolja.
A bizottság rendkívüli ülésének meghívóját legkésőbb az ülést megelőző napon a bizottság tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők számára kézbesíteni kell.
(7) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal vesznek részt:
a. a Civil Kerekasztal – személyét tekintve a bizottság elnökének egyetértését is bíró – civil delegáltja,
b. a nemzetiségi önkormányzat delegáltja, a nemzetiségi önkormányzatot érintő napirendi pont kapcsán,
c. a napirendi ponthoz meghívottak.
A bizottsági ülésen tanácskozási joggal résztvevő jogosult az adott napirendhez hozzászólni, véleményét kifejteni. A tanácskozási jog szavazásra nem jogosít.
(8) A bizottság ülését az elnök vezeti. Az elnök távolléte, tartós akadályoztatása esetén az alelnök, az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság jelen lévő legidősebb képviselő tagja, mint korelnök gyakorolja az ülés vezetésének jogkörét Az elnök biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, vagy szándékosan akadályozza a bizottság munkáját. Ha a rendreutasítás nem vezet eredményre, megvonja a szót.
(9) A nyilvános ülés anyagát a bizottsági anyag kiküldésével egyidejűleg – a sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napján- a város hivatalos honlapján közzé kell tenni. A bizottság üléséről hangfelvétel és a hangfelvétel alapján papír alapú jegyzőkönyv készül.
42. §
Határozatképesség, döntéshozatal
(1) A bizottság akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van az ülésen. A bizottság döntéseit – ahol jogszabályi rendelkezés a döntéshozatalhoz nem követel meg minősített többséget - egyszerű szavazattöbbséggel hozza.
(2) A benyújtott napirendekre tett javaslat elfogadásáról, illetve sürgősségi indítvány felvételéről a bizottság egyszerű szavazattöbbséggel, a szavazati arány rögzítésével dönt.
(3) A bizottság döntéseit előterjesztés alapján hozza meg. Előterjesztést a közgyűlés tagjai, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal önálló szervezeti egységeinek vezetői tehetnek. A bizottsági meghívó kiküldését követően sürgősségi indítványt az ülést megelőző munkanap 11 órájáig az előterjesztés benyújtására jogosultak a jegyzőhöz juttatják el, aki arról soron kívül értesíti az érintett bizottság elnökét.
43. §
Lemondás, visszahívás
(1) A bizottság tagjának lemondása esetén a polgármester javaslatára az új bizottsági tagot a közgyűlés választja meg.
(2) A bizottság elnökét és alelnökét a Polgármester javaslatára, a bizottság tagját az elnök véleményének meghallgatásával a Közgyűlés visszahívhatja, és helyét más személlyel töltheti be.
(3) A Közgyűlés minősített többséggel a bizottságot visszahívhatja.
44. §
Hiányzás
(1) Hatályon kívül helyezve
(2) Hatályon kívül helyezve
(3) Akinek hiányzása egy éven belül a hat alkalmat eléri, bizottsági tagsága megszűnik
(4) Hatályon kívül helyezve
(5) Hatályon kívül helyezve
(6) Hatályon kívül helyezve
(7) Hatályon kívül helyezve
(8) Hatályon kívül helyezve
45. §
A bizottságok feladatai
(1) A város szociális és egészségügyét, oktatását, külkapcsolatait, kulturális- és sportéletét, kereskedelmét, környezetvédelmét, idegenforgalmát és marketingjét, az önkormányzat városrendezési terveit, vállalkozási tevékenységét, gazdálkodását, vagyonának védelmét és annak hasznosítását érintő koncepciója kialakításában való részvétel, amely
1.1. a Közgyűlés által átruházott hatáskörben érdemi döntés meghozatalával,
1.2. a Közgyűlés elé kerülő - a bizottság tevékenységi körével összefüggő – rendelettervezetek, előterjesztések, tájékoztatók előzetes véleményezésével,
1.3. az önkormányzat érdeksérelmének észlelése esetén polgármesteri intézkedés kezdeményezésében jut érvényre.
(2) Együttműködés más közgyűlési bizottságokkal, továbbá civil szervezetekkel és kamarákkal, érdekegyeztetésben részt vevő szervezetekkel.
(3) Rendszeres kapcsolattartás a bizottságok elnökei útján a tisztségviselőkkel.
46. §
A bizottságok hatásköre
(1) . A közgyűlés jelen rendelet 1-4 Mellékletében foglaltak szerint biztosít döntési jogot a bizottságoknak és a polgármesternek: ezek a Közgyűlés által átruházott hatáskörök. A bizottság az átruházott hatáskörben hozott vagyoni típusú döntéseiről a Közgyűlést negyedévenként köteles tájékoztatni.
(2) A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit, az ezekkel kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája készíti elő, és ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait.
(3) Az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája nyilvántartást vezet.
(4) A bizottságok működési rendjüket az Alapokmány keretei között önállóan határozzák meg.
47. §
Vegyes rendelkezések
(1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester legfeljebb hat hónap időtartamra a Polgármesteri Hivatal jogtanácsosát jelöli ki.
(2) A jegyző, ha a döntések előkészítése meghozatala, vagy végrehajtása során jogszabálysértést észlel, köteles haladéktalanul felhívni a döntéshozók figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére és az intézkedésekre javaslatot tenni.
(3) Ott, ahol Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének hatályos önkormányzati rendelete:
a) a kulturális ágazatért, az idegenforgalmi ágazatért, a nemzetközi feladatokért, a városi emlékhelyekért felelős bizottságot, ezen területeket érintő feladat- vagy a Közgyűlés által a bizottságra átruházott hatáskört említ, azon a továbbiakban a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságot,
b) a köznevelési ágazatért, az egészségügyi ágazatért, a szociális és gyermekjóléti ellátások, valamint szolgáltatások terén végzendő feladatokért, a lakásügy területén ellátandó feladatokért, a sport és az ifjúságpolitika területén ellátandó feladatokért felelős bizottságot, ezen területeket érintő feladat- vagy a Közgyűlés által a bizottságra átruházott hatáskört említ, azon a továbbiakban a Köznevelési, Szociális és Sport Bizottságot,
c) a költségvetési tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokért, az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokért, az önkormányzati befolyás mellett működő gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatokért, a jogi és ügyrendi feladatokért felelős bizottságot, ezen területeket érintő feladat- vagy a Közgyűlés által a bizottságra átruházott hatáskört említ, azon a továbbiakban a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottságot,az urbanisztikai, településfejlesztési és településrendezési, városképi és városüzemeltetési feladatokért felelős bizottságot, ezen területeket érintő feladat- vagy a Közgyűlés által a bizottságra átruházott hatáskört említ, azon a továbbiakban az Urbanisztikai Bizottságot kell érteni.
(4) A Közgyűlés a testületi munka miatt a képviselő kiesett jövedelmét a munkáltató által kiadott, a mentesítés időtartamát és a levonások összegét is tartalmazó igazolása alapján téríti meg. A kifizetést a polgármester engedélyezi.
(5) A Közgyűlés önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkakör(öke)t hoz létre a Polgármesteri Hivatalban a Közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 239. §-ában foglalt feltételekkel. Az önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkakörök az Alapokmány 8. mellékletében kerülnek nevesítésre.
48. §
Záró rendelkezések
Jelen rendelet a 35. § kivételével 2011. augusztus 1-én lép hatályba.
A 61.§ kivételével hatályát veszti a 13/1999.(IV.21.) önkormányzati rendelet Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról, az azt módosító 24/1999.(IX.01.), 20/2001.(V.18.); 24/2002.(XII.13.), 32/2003.(VIII.29.), 36/2003.(IX.26.), 3/2006.(I.27.), 40/2006.(XI.17.), 13/2007.(III.31.), 39/2007.(VIII.31.), 5/2009.(I.30.), 23/2010.(VI.25.), 31/2010.(X.14), 12/2011.(II.25.) önkormányzati rendeletek.
A 13/1999.(IV.21.) önkormányzati rendelet 61. § 2011. december 31-én hatályát veszti.
1
A 9/A. §-t az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 19/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
2
A (2) bekezdés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 19/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
3
A (3) bekezdés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 19/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
4
A (4) bekezdés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 19/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
5
Az (5) bekezdés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 19/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
6
A (6) bekezdés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 19/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
7
A (7) bekezdés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 19/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
8
A (8) bekezdés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 19/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.