Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (III.28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2011. 04. 01- 2011. 06. 20

Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (III.28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2011.04.01.

Deszk Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Deszk Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6772 Deszk, Tempfli tér 7.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Deszk Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Deszk község közigazgatási területe. A közigazgatási terület leírását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A települési képviselők névjegyzékét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § (1) Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdésében foglaltak közül a gazdasági programban maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(2) Az önkormányzat az Ötv. 8. § (4) bekezdésében meghatározott kötelező feladatainak a biztosításáról az alábbi módon gondoskodik:

a) az egészséges ivóvíz ellátás: külön megállapodás alapján a Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft. útján,

b) az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és nevelés: Szegedi Kistérség Többcélú Társulás útján. A Társulási megállapodást a rendelet 8. számú függeléke tartalmazza,

c) az egészségügyi ellátás: vegyes háziorvosi praxis, foglalkozás-egészségügyi szolgálat, fogorvosi ellátás, védőnői ellátás,

d) szociális alapellátás: Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ működtetésével,

e) a közvilágítás: külön megállapodás alapján az EDF Démász Zrt. szolgáltató által,

f) a helyi közutak fenntartása: külön megállapodás alapján a Deszki Település Üzemeltetési Nonprofit Kft., valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által,

g) a köztemető fenntartása: kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján a Deszki Település-Üzemeltetési Nonprofit Kft. által,

h) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása: parkolóhelyek létesítése és fenntartása útján,

i) nemzeti és az etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása: Deszk községben működő szerb és cigány kisebbségi önkormányzatok munkáját az önkormányzat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénynek megfelelően az a Polgármesteri Hivatal által segíti a rendelet 70. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) Jogszabály egyéb feladat- és hatáskört is telepíthet a helyi önkormányzathoz.

7. § (1) A képviselőtestület a kötelezően ellátandó feladatok mellett - lakossági igény alapján - egyéb feladatot is felvállalhat, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe és ellátása nem veszélyezteti a kötelező feladatok és hatáskörök ellátását. A döntés előtt a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság köteles megvizsgálni, hogy a feladatvállaláshoz az önkormányzat rendelkezik-e megfelelő anyagi forrással, és a feladatvállalásnak rövid- és hosszabb távon milyen kihatása van az önkormányzat gazdálkodására

(2) A települési önkormányzat a feladatai körében támogathatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködhet e közösségekkel.

8. § Az önkormányzat a kötelező feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik a 6. § (2) bekezdésében meghatározott szervekkel. Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a képviselő-testületet.

9. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

10. § (1) A képviselő-testület a feladatait az Ötv. 9. § (1)–(3) bekezdése szerint látja el, és egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át a polgármesterre, bizottságára, a helyi kisebbségi önkormányzatokra. A képviselő-testület e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja, a hatáskörben hozott döntést felülvizsgálhatja.

(2) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, annak gyakorlásáról kötelesek - az önkormányzati hatósági ügyek kivételével - a képviselő-testületnek legkésőbb a soron következő második ülésen beszámolni. A hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(3) Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

11. § Az Ötv. 10. § (1) bekezdése tartalmazza a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

12. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

13. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni. A munkatervet a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

(3) A munkatervet minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze. A polgármester az ülésen tájékoztatást ad a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok elutasításának indokaival.

(4) A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

a) a települési képviselőktől,

b) a bizottságoktól,

c) a helyi kisebbségi önkormányzatoktól,

d) a községben működő társadalmi szervezetektől,

e) az önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől.

(5) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendi témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) közmeghallgatás időpontját és napirendjét.

(6) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni a (4) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározottaknak.

14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Ötv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság javaslatára,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványnak tartalmaznia kell a rendkívüli ülés indokát, javasolt napirendjét, az ülés helyét és idejét.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles az ülést összehívni.

15. § Azon előterjesztések kerülhetnek a képviselő-testület elé, melyek a 13. § (5) bek. b) pontjában meghatározott jogosulttól származnak, megfelelnek a 2. számú mellékletben foglalt követelményeknek, és írásban, bizonyíthatóan a képviselő-testületi ülés időpontját 15 nappal megelőzően a polgármester részére eljuttatták. A polgármester nem köteles a képviselő-testület elé terjeszteni azokat az előterjesztéseket, amelyekben már korábban a képviselő-testület döntést hozott, és az előterjesztés a korábbi döntést megalapozó előterjesztéshez képest új tényt, vagy körülményt nem tartalmaz.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, illetve szükség esetén rendkívüli ülés keretében hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi-, Ügyrendi- és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését. Ha az előbbiek valamennyien akadályoztatva vannak, akkor az ülést a korelnök hívja össze.

(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

17. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni. Az üléseket általában hétfői napon, 16 órai kezdettel kell összehívni, ettől indokolt esetben az ülés összehívására jogosult eltérhet.

18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

19. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó elektronikus levélben (e-mailben) történő kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

1. az ülés helyét,

2. az ülés időpontját,

3. a tervezett napirendeket,

4. a napirendek előadóit,

5. a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni elektronikus formában:

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek,

d) az önkormányzati intézmények vezetőinek

e) Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének,

f) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

g) a nem állandó meghívottaknak

h) nagyobb gazdálkodó szervezetek vezetőinek

ha) az előterjesztőknek és

hb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

i) az illetékes országgyűlési képviselőnek.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak névsorát a 3. sz. függelék tartalmazza.

(5) A képviselő-testület tagjainak, a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek, az intézmények vezetőinek, a Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, valamint azon személyeknek és szervezeteknek küldött meghívóhoz, melyekkel kapcsolatban az előterjesztés az adott személyre vagy szervezetre nézve intézkedést, rendelkezést tartalmaz, az írásos meghívóhoz mellékelni kell az írásos anyagot is.

(6) A bizottsági ülés elé kerülő előterjesztéseket, a meghívóval együtt, azoknak a képviselőknek is ki kell küldeni, akik nem tagjai a bizottságnak.

(7) A meghívót és az írásos előterjesztéseket, elektronikus formában úgy kell kiküldeni, hogy az érintettek az ülés előtt legalább 3 nappal korábban kézhez kapják. Indokolt esetben ettől a polgármester eltérhet. Amennyiben a napirendet Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális bizottság tárgyalja, a testületi ülés anyagához a bizottság határozatát is mellékelni kell.

20. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan elektronikus levélben (e-mailben) megküldött írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

21. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

22. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó kifüggesztése jelen rendelet 4. számú függelékében meghatározott helyeken,

c) a meghívónak az önkormányzat honlapján való megjelenítése.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

23. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

24. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

25. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.

(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

26. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

27. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

(3) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(4) A zárt ülés elrendeléséről az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott esetekben.

(6) Az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az előterjesztő az érintettet írásbeli nyilatkozattételre hívja fel a nyílt ülésre vonatkozó hozzájárulása megadása tárgyában. A nyilatkozat megadási határideje a bizottsági anyagok kiküldését megelőző nap.

28. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre – maximum 5 perces időtartamban - van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi pont tárgyalása során:

a) Amennyiben az érintett bizottság az adott témát tárgyalta, és a testület tagjai írásban megkapták a bizottság által hozott határozatot, a bizottság képviselő tagja a határozattal ellentétes vagy azt kiegészítő véleménye esetén kaphat szót 3 percben és azzal a feltétellel, ha különvéleményét legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanap déli tizenkét óráig nyújtotta be írásban a polgármesternek.

b) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni, amelyre az előadó válaszol. Ha a kérdés eltér a tárgyalt témától, az ülés vezetője köteles erre a kérdező figyelmét felhívni, ismételt esetben megvonhatja a szót.

b) A kérdéseket követően az ülés vezetője megnyitja a vitát. A tárgyalt témához először a testületi tagok, majd a tanácskozási joggal rendelkezők jogosultak hozzászólni a jelentkezés sorrendjében. A hozzászólás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha a hozzászóló eltér a tárgytól, az ülés vezetője figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót.

c) A vita elhúzódása esetén az ülésvezető javaslatot tehet a hozzászólások, vagy azok időtartamának korlátozására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

d) A vita során bármely képviselő, valamint az ülés vezetője kezdeményezheti a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A javaslatról - az előterjesztő véleményének kikérését követően - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, és kijelöli a tárgyalás új időpontját.

e) A vita során az ülés vezetője 10 perces tárgyalási szünetet rendelhet el.

f) Amennyiben az adott napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, az ülés vezetője lezárja a vitát.

g) A vita elhúzódása esetén az ülés vezetője, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

h) A vita lezárását követően az előterjesztő 5 percben válaszolhat a hozzászólásokra.

i) Ezt követően az ülés vezetője napirendi pont vitáját maximum 5 perces időtartamban összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és javaslatot tesz a határozatra.

(4) Az ülés vezető a tárgyalás során a tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek - amennyiben a felszólalása a napirendhez kapcsolódik és közérdekű és véleményét vagy javaslatát legkésőbb a testületi ülést megelőző péntek, illetőleg amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, úgy az utolsó munkanap déli tizenkét óráig írásban benyújtotta a polgármesternek – úgy a napirend keretében az ülés vezetője ismerteti a beadványt és maximum 3 percben szót adhat az előterjesztőnek.

29. § (1) Az ülés vezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) azzal a képviselő-testületi taggal szemben széksértést kezdeményezhet, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha a bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi. A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg és rendbírsággal szankcionálható.

d) Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezető a tanácskozást a rend helyreállításáig félbeszakíthatja. Az ülés ekkor csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

(2) A képviselő-testület ülésén választójoggal nem rendelkező 14 éven aluli személyek csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(3) A polgármester a napirendi pontok tárgyalását megelőzően jelzi, hogy a pártok, társadalmi szervezetek képviselői, a lakosok közérdekű ügyben mikor és milyen időtartamban tehetnek fel kérdést a képviselő-testület tagjainak.

30. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

32. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

33. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 fő képviselő) egybehangzó szavazata szükséges

a) az Ötv. 15. §-ában foglaltak esetében, valamint

b) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben.

34. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

35. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

36. § Az e rendelet 27–34. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.

37. § (1) A képviselőnek joga van az Ötv. 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni. Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) A települési képviselőt megilleti az interpelláció joga. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg, vagy írásban legkésőbb a testületi ülést megelőző péntek, illetőleg amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, úgy az utolsó munkanap déli tizenkét óráig nyújthatják be a polgármesternek.

(4) A polgármester az ülés kezdetekor ad a tájékoztatást a képviselők által már benyújtott kérdésekről, interpellációkról. Az ülést megelőzően- a (3) bekezdésben meghatározott határidő betartásával - benyújtott kérdésekre, interpellációkra az érdemi válaszadás az ülésen, a fő napirendi pontok tárgyalását követően kerül sor.

(5) A képviselő-testület a (4) bekezdésben meghatározott esetben a testületi ülésen hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban történjen a válaszadás. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a soron következő testületi ülésen kell dönteni.

(5) Az interpelláció, kérdés tárgyának a kivizsgálásába az interpelláló, kérdést feltevő képviselő is bevonható.

(6) A képviselő-testület az interpelláció, kérdés alapján részletes vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálattal megbízható a polgármester, vagy a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, ezt követően a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A válasz elutasítása esetén a képviselő-testület meghatározza a további intézkedéseket.

(8) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.

38. § (1) A települési képviselő azon kezdeményezését, amelyben azt kéri a képviselő-testülettől, hogy vizsgálja felül az önkormányzati –átruházott hatáskörben- hozott polgármesteri, bizottsági döntést, a 37. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyújthatja be.

(2) A kezdeményezés megtárgyalására a képviselő-testületi ülésen a fő napirendi pontokat-illetve amennyiben van- a kérdések, interpellációk napirendi pontot követően kerül sor.

39. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indokolással és a határozati javaslat az indokolással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

40. § Az előterjesztések tartalmi elemeit, formai követelményét, valamint az előkészítésük rendjét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

41. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus levélben történő megküldéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

42. § (1) Amennyiben valamely kérdés megtárgyalása soronkívüliséget igényel, sürgősségi indítvány tehető. A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 37–38. §-ában, valamint a 39. § (1)–(3) bekezdésében előírt követelményeknek.

(2) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a testületi ülést megelőző péntek, illetőleg amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, úgy az utolsó munkanap déli tizenkét óráig nyújtható be írásban a polgármesternek.

(3) Sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult:

a) polgármester,

b) jegyző,

c) a települési képviselők egynegyede.

(4) A sürgősségi indítványt a képviselő-testületi ülésen a polgármester ismerteti, és szükség esetén lehetőséget ad az indítvány kiegészítésére.

(5) Sürgősség tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt és meghatározza, hogy az indítvány hányadik napirendként kerül tárgyalásra.

43. § (1) A települési képviselő köteles a napirendi pont tárgyalásakor – hozzátartozójára (Ötv. 110. § (1) bekezdés) is tekintettel – bejelenteni személyes érintettségét, egyúttal bejelentheti, hogy az adott döntés meghozatalában nem kíván részt venni.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

44. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

45. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

46. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Deszk Község Önkormányzat Képviselő-testület …./..... (..... .....) önkormányzati határozata

48. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formája: a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.

(2) A jegyző a testületi ülés határozatának kivonatát a képviselő-testületi ülés után 15 napon belül elektronikus levélben (e-mailben) megküldi a települési képviselőknek.

49. § (1) Rendelet alkotását az Ötv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a civil szervezetek képviselője kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban a polgármesternél lehet benyújtani. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.

(2) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módjai:

a) kötelező jelleggel: az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő 15 napos kifüggesztéssel,

b) nem kötelező jelleggel: Deszk község honlapján (www.deszk.hu) való megjelenítéssel.

50. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik: Deszk Község Önkormányzat Képviselő-testület ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
A rendelet-nyilvántartás formája: rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,
(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

4. A jegyzőkönyv

51. § (1) A képviselő-testület üléséről digitális rögzítés útján hangfelvétel készül.

(2) A képviselő-testületi ülésről emlékeztető jellegű jegyzőkönyvet kell készíteni. A polgármester vagy bármely képviselő-testületi tag indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pont tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv az Ötv. 17. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, hogy azt nem jelezte)

c) naprendi pontonként:

ca) a napirend tárgyát,

cb) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

cc) szóbeli előterjesztés estén annak rövid tartalmát

cd) az előadókat, a hozzászólókat és mondanivalójuk lényegét

d) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kap- csolatos válaszokat, határozatokat,

e) a képviselők kérésére véleményének rögzítését,

f) aláírások, dátum, pecsét.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az írásos előterjesztések, rendelettervezetek,

d) az írásban megküldött interpelláció,

e) a képviselő írásban is megküldött hozzászólása (ha annak jegyzőkönyvhöz

csatolását kéri),

f) a jegyző törvényességi észrevétele.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

52. § (1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(4) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak,

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(5) A jegyzőkönyv egy másolati példányát- a zárt ülések jegyzőkönyvei kivételével- az ülést követő 20 napon belül a Deszki Művelődési Ház és Könyvtárba el kell helyezni.

53. § (1) Az Ötv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni a Jegyzői Irodában.

(3) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak egy részéről az állampolgárok-térítési díj ellenében- másolatot kérhetnek.

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

54. § Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet - annak beérkezésétől számított 15 napon belül- önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti. Amennyiben a kérelem teljesítése jogszabályban ütközik, írásban elutasításra kerül.

IV. Fejezet

A települési képviselő

55. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

56. § (1) A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előre, de legkésőbb az ülést megelőző nap 12. óráig bejelenteni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A települési-képviselők a lakossággal való közvetlen kapcsolattartást a rendelet 7. számú függeléke szerinti területi felosztás szerint látják el.

(3) A települési képviselő az Ötv. 19-20. § -ban foglaltakon túl igényelheti az önkormányzat tisztségviselőitől, az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől soron kívüli fogadását, valamint jogosult a község címerével ellátott névjegykártya használatára.

(4) A települési képviselő döntéseit kizárólag meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, e miatt semminemű hátrány nem érheti.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottsága

57. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságot hoz létre.

58. § A képviselő-testület bizottsága: a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság.

59. § (1) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság tagjainak a névjegyzékét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület elé kizárólag olyan előterjesztés nyújtható be-kivéve a tájékoztatókat, és a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztéseket-, melyet előzetesen a bizottság megtárgyalt és amelyről állásfoglalást adott bizottsági határozat formájában. Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést megtárgyalhatja és abban állást foglalhat.

(3) A bizottság feladat - és hatásköre:

a) Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ennek során külső szakértőket kérhet fel, helyszíni szemlét tarthat, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet a Polgármesteri Hivatal dolgozóitól, lakossági társadalmi szervezetektől.

b) A helyi önkormányzati rendeletekben, illetve magasabb szintű jogszabályokban meghatározott esetekben véleményezi a képviselőtestület elé kerülő előterjesztéseket, rendelettervezeteket.

c) A képviselő-testület által átruházott jogkörben dönt az elé terjesztett önkormányzati hatósági és egyéb ügyekben.

d) A képviselő-testület felkérésére, illetve jogszabály felhatalmazása alapján részt vesz a hozott döntések végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében.

e) közreműködik a képviselőtestület hatáskörébe tartozó személyi ügyek (választás, kinevezés) előkészítésében,

f) javaslatot tesz a polgármester bérezésére, jutalmazására,

g) lebonyolítja a titkos szavazásokat,

h) vizsgálja a települési képviselők megbízatásának törvényességét, összeférhetetlenségi ügyeit,

i) közreműködik az SZMSZ összeállításában, vizsgálja annak hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, vagy új szabályzat alkotására,

j) állást foglal a képviselő-testület ülésein esetlegesen felmerülő ügyrendi kérdésekben ellátja a jogharmonizációból adódó feladatok ütemezését és koordinálását,

k) minden olyan feladatot ellát, amivel a képviselő-testület megbízza,

l) nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát.

m) közreműködik az önkormányzat éves pénzügyi tervének előkészítésében, a gazdálkodási elvek kialakításában,

n) véleményezi az önkormányzat vagyonát, gazdálkodását érintő előterjesztéseket,

o) ellenőrzi a döntések végrehajtását, javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítására, a vele való gazdálkodásra,

p) véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodásáról szóló beszámolókat, részt vesz a helyi adókról szóló rendeletek kidolgozásában,

q) véleményezi a helyi adók alóli mentesítéssel kapcsolatos ügyekben a jegyző döntése ellen a képviselő-testülethez benyújtott fellebbezéseket, minden olyan feladatot ellát, amivel a képviselő-testület megbízza.

r) előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyeket a képviselő-testület elé döntésre,

s) véleményt nyilvánít az intézmény vezetőjének kinevezésével, felmentésével kapcsolatban,

t) intézményi átszervezésről, racionalizálásról véleményt nyilvánít,

u) segíti az iskolaszék munkáját,

v) véleményt nyilvánít a közművelődési feladatok ellátásáról, segíti a programok kialakítását,

w) pályázatot írhat ki a település ifjúsága számára a szabadidő hasznos eltöltésére,

x) segíti a civil szervezetek munkáját,

y) aktívan közreműködik a település rendezvényeinek lebonyolításában.

60. § (1) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze. Az ülések összehívását a képviselőtestület, a polgármester, valamint a bizottság tagjai is kezdeményezhetik a bizottság elnökének benyújtott indítvánnyal.

(2) A bizottság a képviselő-testületi ülést megelőző második hét szerdai napján ülésezik. A bizottsági elé kerülő anyagok az ülést megelőző pénteki napon kerülnek megküldésre elektronikus levél (e-mail) formájában.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja. A bizottság elnökét tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét külön rendelet tartalmazza. A bizottsági ülés vezetőjének feladatai:

a) Megállapítja a bizottság határozatképességét. A bizottság akkor határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele jelen van az ülésen. Határozatképtelenség esetén az ülést azonos napirenddel 3 napon belül ismételten össze kell hívni.

b) A meghívóban foglaltak alapján javaslatot tesz a napirendre.

c) Gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

d) Engedélyezi a felszólalásokat, vezeti és összefoglalja a vitát. A vita lezárására bármely bizottsági tag javaslatot tehet.

e) Szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, továbbá tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, az alpolgármester, a nem bizottsági tag képviselők, illetve egyéb meghívottak.

(6) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. A bizottság döntéshozatalából való kizárásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(7) A bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügybe bármikor betekinthetnek, tájékozódhatnak.

(8) Azt a bizottsági tagot, aki egymást követő három ülésen igazolatlanul hiányzik, a bizottsági elnök írásban nyilatkoztatja a mulasztás okáról, és amennyiben igazolatlanul maradt távol az ülésekről, javaslatot tesz a képviselő-testületnek a bizottsági tagságának megszüntetésére.

61. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a megbízott tagja) és a jegyző írja alá

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, idejét,

b) a napirendet,

c) a tanácskozás lényegét,

d) a hozott döntéseket.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az írásos anyag.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát irattárba kell helyezni, a másik példányát az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak.

62. § (1) A bizottság a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, határozat formájában hozza meg. A határozat lehet:

a) képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntés,

b) állásfoglalás a véleményezési jogkörébe tartozó ügyben.

(2) A határozatokat az év elejétől emelkedő sorszámmal kell ellátni, a sorszám mellett törve a tárgyév számát, zárójelben fel kell tüntetni a határozathozatal idejét (hónap, nap) és a bizottság nevének rövidítését.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(4) A bizottság átruházott hatáskörében hozott döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A bizottság évenként – a képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időpontban- beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

63. § (1) Az állandó bizottság munkájának segítése érdekében a bizottságba külső közreműködő tagokat is választhat a képviselő-testület.

(2) A külső közreműködő bizottsági tagok tanácskozási joggal vesznek részt a bizottsági üléseken, ennek keretében a tárgyalt ügyekben véleményt nyilváníthatnak, valamint kezdeményezhetik a bizottság feladatkörébe tartozó, községet érintő ügy tárgyalását.

(3) A bizottság által rábízott feladat végrehajtása érdekében a képviselő-testület hivatalától tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek. A külső közreműködő bizottsági tagok kötelesek:

a) részt venni a bizottsági üléseken. Amennyiben a tag három egymás utáni alkalommal nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, a bizottság elnöke kezdeményezi a képviselő-testületnek a bizottsági tagságból történő felmentését,

b) végrehajtani a bizottság által rábízott feladatokat,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, illetőleg magán és üzleti titkot megőrizni, valamint annak akár a maga, akár a más javára vagy kárára történő felhasználásától tartózkodni.

64. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság megalakítására vonatkozó döntésben meg kell határozni - az állandó bizottságra vonatkozó szabályok figyelembevételével - a bizottság létszámát és tagjait, a bizottság által elvégzendő feladatot, a feladat teljesítéséről szóló beszámolás módját és határidejét és - szükség szerint - a megbízatás időtartamát.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző

1. A polgármester

65. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester illetményének emelését – a bizottság javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.

66. § (1) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a bizottság elnökének juttatja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

67. § (1) A polgármester Ötv. 35. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(2) A polgármesternek külön fogadóórája nincs, a személyes találkozás lehetőségét telefonon előre egyeztetett időpontban biztosítja. A polgármester elektronikus elérhetősége: polgarmester@deszk.hu

(3) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét, melyet a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

2. Az alpolgármester

68. § (1) A képviselő-testület a megválasztható alpolgármesterek számát 1 főben határozza meg. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát

(2) Az alpolgármester a polgármestert helyettesíti az akadályoztatása esetén. Feladatát a polgármester irányításával látja el.

(3) Tartós távollétnek minősül a polgármester 3 hónapon túli akadályoztatása, mely esetben a polgármester megbízása nélkül is eljárhat az alpolgármester.

(4) A helyettesítés során tett intézkedéseiről a helyettesítés megszűnését követően tájékoztatja a polgármestert.

(5) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesternek külön fogadóórája nincs, a személyes találkozás lehetőségét telefonon előre egyeztetett időpontban biztosítja. Az alpolgármester elérhetősége: alpolgarmester@deszk.hu

3. A jegyző

69. § (1) A jegyző az Ötv. 36. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gyakorolja a munkáltatói jogkört a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői felett.

(4) A jegyző helyettesítésére a képviselő-testület jogosult aljegyzőt kinevezni.

(5) A képviselő-testület jogosult az egyébként kinevezett, de távollévő jegyző helyettesítése céljából, a jegyző helyettesítését a polgármesteri hivatalban megfelelő képesítéssel rendelkező más köztisztviselővel megoldani.

(6) A jegyző a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét külön szabályzatban határozza meg.

(7) A jegyző fogadónapja: szerda: 8.00-16.00-ig

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

70. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Polgármesteri Hivatal - elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, szervezeti egységeinek feladatait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, mely jelen rendelet 9. számú függeléke.

(3) Az (2) bekezdés szerinti szervezeti tagolást a képviselő-testület a jegyző és a polgármester javaslatának figyelembevételével határozza meg.

(4) A jegyző felelős a Polgármesteri Hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért.

(5) A hivatal a települési kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit a helyi önkormányzattal megegyező elvek alapján biztosítja az alábbiak szerint:

a) biztosítja a testületi működés feltételeit,

b) ellátja a testületi működéssel kapcsolatos teendőket,

c) biztosítja a testületi működéshez szükséges helyiség használatát, a gépelési, sokszorosítási, postai és kézbesítési feladatok ellátását,

d) biztosítja a helyi médiában a megjelenítési lehetőséget,

e) pályázatok készítésében való együttműködés.

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás

71. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Ötv. 13. §-ában foglaltak szerint. Az általános közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a résztvevőket az önkormányzatot érintő feladatokról, a költségvetés alakulásáról, a következő évi pénzügyi koncepciókról. Az általános közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület éves munkaterve tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben

a) költségvetési rendelet előkészítése során,

b) helyi adó bevezetése,

c) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés,

d) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés,

e) a polgármester által meghatározott egyéb, a lakosság túlnyomó részét érintő döntések.

(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(5) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azt legalább 7 nappal a közmeghallgatás előtt közzé kell tenni.

72. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.

73. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

74. § (1) A képviselő-testület, a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumként a településrész tanácskozást határozza meg.

(2) A képviselő-testület megbízottja révén legalább 1 fővel részt vesz az (1) bekezdésben meghatározott fórumon.

(3) A fórumon résztvevő képviselő a fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni köteles.

IX. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

75. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

76. § (1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat. A társulásnak a " hatósági igazgatási" és "intézményirányító" formáin kívül más formái is lehetnek. A Társulások felsorolását a rendelet 10. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a belső ellenőri feladatok ellátásáról az önkormányzat függetlenített belső ellenőr útján gondoskodik, a Szegedi Kistérségi Többcélú Társulásban résztvevő települések által létrehozott Szegedi Kistérségi –és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Szolgáltató Nonprofit Kft. által, külön feladatellátási szerződés alapján.

X. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

77. § (1) A költségvetési koncepcióról és költségvetési rendeletről szóló előterjesztéshez a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság külön írásos véleményt csatol az előterjesztések mellé.

(2) A költségvetési törvény elfogadását követően kell elkészíteni a költségvetési rendelettervezetet. A rendelettervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását dolgozza ki, ezek után a további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

(3) Költségvetési tartalékot kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelés, stb. fedezésére.

(4) A képviselő-testület zárszámadási rendeletet fogad el a költségvetés végrehajtásáról.

78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona az önkormányzati célok, feladatok megvalósítását szolgálja. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2) Az önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletek rendelkeznek.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

79. § (1) Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1997. (IV.30.) Ör., valamint módosító rendeletei: 9/1997. (V.21.) Ör., a 14/1997.(IX.05.) Ör., a 19/1997. (XI.28.) Ör., a 7/1998. (V.27.) Ör., a 31/1999. (XII.31.) Ör., a 12/2000. (VIII.18.) Ör. , 15/2001. (VIII.29.) Ör., 19/2001 (XI. 14.) Ör., 3/2002 (I.16.) Ör., 13/2002 (X. 09.) Ör., 14/2002 (X. 28.) Ör., 2/2003. (II.19.) Ör. 6/2003. (IV.14.) Ör., 16/2003. (XII.01.) Ör., 18/2004. (X.28) Ör., 22/2004. (XII.13.) Ör., 10/2005. (IV.04.) Ör., 15/2005 (VI. 27.) Ör., 19/2005. (VIII.08.) Ör., 23/2005.(IX.29.) Ör., 36/2005. (XII.19.) Ör. 21/2006.(XI.13.) Ör., 22/2006.(XII.11.) Ör. 17/2007.(XI. 26.) Ör. és a 2/2009 (I. 26.) Ör, 21/2009. (XII. 18.) Ör. . és a 20/2010. (X. 09.) Ör.

1. melléklet

Átruházott hatáskörök jegyzéke

1. Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottsághoz átruházott hatáskörök

a) Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2004.(IV. 04.) Ör. 11. §-ban meghatározottak.

b) A helyi köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló13/2000. (IX. 29.) Ör. 4. § (5) bekezdésében meghatározottak

2. Polgármesterhez átruházott hatáskörök:

a) Az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/2010. (II. 16.) Ör. alapján:

- lakásfenntartási támogatás megállapítása,
- átmeneti segély megállapítása,
- temetési segély iránti kérelem elbírálása,
- köztemetés elrendelése.
b) Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről az állami támogatás kivételével.
c) Dönt az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2004.(IV.04.) Ör 11. § -ban meghatározottakról.
d) A képviselő-testület súlykorlátozó táblák elhelyezéséről szóló 77/2002. (IV.24.) Öt. számú határozata alapján kiadja a felmentést a 3,5 tonna összsúlyú járművek tulajdonosainak/üzembentartójának a határozatban megjelölt utcákra elrendelt súlykorlátozás alóli felmentésre, amennyiben a behajtás a vállalkozási tevékenység ellátásához, vagy más különös méltánylást érdemlő indokból szükséges. A felmentés a jármű parkolására nem vonatkozhat.
e) Dönt Deszk Község Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában meghatározottakról.

2. melléklet

Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésük rendje

1. Tartalmi és formai szempontok:

1.1. Az előterjesztéseket írásban kell a képviselőtestület elé terjeszteni.

1.2. Az előterjesztés két fő részből áll:

a) bevezető és tárgyaló rész

b) határozati javaslat

a) A bevezető és tárgyaló rész tartalmazza:

- a téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
- vonatkozó jogszabályok pontos megjelölését,
- a tárgyalandó témában hozott korábbi testületi döntések végrehajtásának eredményét,
- amennyiben az anyagot valamelyik képviselőtestületi bizottságnak véleményeznie kell, a bizottság véleményét írásban csatolni kell
- az érdek összeütközéseket kifejező, eltérő véleményeket,
- döntési alternatívákat, az egyes alternatívák mellett és ellen szóló érveket,
- az egyes döntési lehetőségek várható hatásait, következményeit,
- az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a döntés szükségességének indokát.
b) Határozati javaslat:
A határozati javaslatnak pontosan és egyértelműen meg kell fogalmaznia a javasolt döntést, és annak alapjául szolgáló jogszabályt.
Meg kell jelölni a szükséges anyagi eszközöket, azok formáit. Meg kell nevezni a döntés végrehajtásáért felelős személyt, a végrehajtás határidejét. Ez utóbbi lehet:

1. azonnali (3 napon belüli végrehajtást jelent)

2. folyamatos (1 éven túli végrehajtás)

3. konkrét időpont

Amennyiben a döntés részfeladatokra bontható, az egyes részfeladatok teljesítésére részhatáridő is megállapítható.
Nem kell határidőt és felelőst megjelölni azon határozati javaslatoknál, amelyek végrehajtási cselekményt nem igényelnek (tudomásulvételt tartalmazó határozat ...stb.)
A határozati javaslat mellőzhető a kizárólag beszámolót, tájékoztatót tartalmazó előterjesztések esetében.

2. Az előterjesztésnek minden esetben tartalmaznia kell az előterjesztendő nevét és aláírását.

3. Kivételes esetben, az előterjesztés szóban, a testületi ülésen is megtehető, az előterjesztés tartalmi követelményeit ebben az esetben is - lehetőség szerint - érvényesíteni kell. Az előterjesztés szóbeliségét minden esetben indokolni kell. Csak írásban lehet benyújtani a következő előterjesztéseket:

- rendelet-tervezetek,
- önkormányzati intézmény alapítás, átszervezés és megszüntetés,
- helyi népszavazás kiírása,
- alapítványok, társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
- önkormányzati vállalkozási ügyek,
- munkaterv,
- hatósági jogkörben hozott döntések

4. Az előkészítés rendje

Az előterjesztés összeállításáért, elkészítéséért annak előadója a felelős. Amennyiben a témát valamely önkormányzati bizottságnak, önkormányzati intézménynek vagy szervnek véleményezni kell, előzetesen gondoskodik a vélemények kikéréséről.
A bizottság, intézmény vagy szerv véleményét, észrevételeit, illetve azt, hogy nem tett észrevételt, az előterjesztésben fel kell tüntetni, az észrevételekkel kapcsolatos álláspontját az előadónak az előterjesztésben ki kell fejteni, az írásos véleményt, észrevételt az előterjesztéshez kell csatolni mellékletként.
Az előterjesztést postázás előtt a jegyző köteles törvényességi szempontból megvizsgálni. A jegyző a véleményét az előterjesztésre rávezeti, vagy az előterjesztéshez csatolja.
Rendelettervezetekre vonatkozó eltérő szabályok
a) Előzetes hatásvizsgálat.
A hatásvizsgálat felméri a szabályozás várható következményeit A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását (társadalmi, gazdasági, költségvetési és adminisztratív terheket befolyásoló, környezeti és egészségi következményeit.)
Kiterjed a rendelet megalkotásának szükségességére, a jogalkotás elmaradásának várható következményeire, az alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételekre.
b) Indokolás
A rendelet-tervezet szövegéhez részletes indokolást kell készíteni.
Az indokolás:
- bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik,
- ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait,
- tájékoztatást ad a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról.
c) Utólagos hatásvizsgálat
A jegyző kiterjedtebb rendelet módosítások vagy új rendeletek esetében egyszerűsített hatásvizsgálati lap segítségével végzi el a rendelet tényleges hatásainak a szabályozás megalkotása idején várt hatásokkal való összevetését. Az összevetés eredményéről a képviselő-testületet a jegyző évente tájékoztatja.
A rendeletet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el az alábbiak szerint:
- a közreműködők között a munka elosztása,
- a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,
- az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,
- az érintett társszervekkel való koordináció,
- az adminisztrációs munka megszervezése,
- a tervezet testület előtti megvitatásban való részvétel.
- A rendelet tervezet szavazása előtt a tervezet törvényességéről a jegyző nyilatkozik.
A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület- szükség esetén- más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.
Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 30 napra közszemlére kell tenni, erre a lakosság figyelmét – a 4. számú függelékben meghatározott kifüggesztési- helyeken felhívni. A közszemlére tett rendelete-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek; ezek tárgyában a képviselő-testület dönt.
A tervezet szövegezésének, a hatálybaléptetésének és kihirdetésének meg kell felelnie a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseinek, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet szabályozásának.
Amennyiben a rendelettervezet egy korábbi helyi rendelet módosítására, hatályon kívül helyezésére irányul, a rendelettervezethez készített előterjesztéshez fel kell tüntetni a módosításra javasolt szövegrészeket és a javasolt módosítást úgy, hogy egyértelműen kitűnjön a módosítás, kiegészítés jellege.
Rendelet átfogó módosítása esetén az előterjesztéshez mellékelni kell a rendelet teljes szövegét. Az indokolásban a módosítás okát részletesen ki kell fejteni.

3. melléklet

Deszk Község Önkormányzat polgármesterének 1/2011. (III. 28.) számú utasítása a kiadmányozás rendjéről
Deszk Község Önkormányzat képviselő-testületének polgármestere a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 35. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következő utasítás szerint szabályozza a polgármesteri hatáskörbe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

1. Az utasítás célja, tartalma

Az utasítás célja a helyi önkormányzatokról szóló törvényben kapott felhatalmazás szerint a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás helyi rendjének – saját hatáskörben történő – szabályozása, ezzel a felelősségi körök egyértelművé tétele.
Az utasítás a következő témaköröket tartalmazza:
- az utasítás hatálya,
- értelmező rendelkezések,
- a kiadmányozás tartalma,
- a kiadmányozási jog gyakorlására vonatkozó szabályok,
- a kiadmányozásra jogosultak,
- a kiadmányozás ellenőrzése, felülvizsgálata,
- záró rendelkezések.

2. Az utasítás hatálya

Az utasítás személyi hatálya kiterjed:
- az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre,
- a képviselő-testület tagjára (a képviselőkből választott alpolgármesterre, a képviselőkre, a képviselőkből választott bizottsági tagokra),
ha ők a polgármester hatáskörébe tartozó ügyben járnak el.
Az utasítás nem terjed ki:
- a jegyző hatáskörébe tartozó ügyekre, valamint
- a hatáskör-átruházással létrehozott igazgatási- és egyéb társulásokban eljáró ügyintézők tevékenységére.

3. Értelmező rendelkezések

Kiadmányozó: a polgármester által kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása.
Kiadmányozás:
- a már felülvizsgált végleges kiadmány jóváhagyása, és
- a kiadmánytervezet letisztázhatóságának, valamint véglegesíthetőségének engedélyezése
a kiadmányozásra jogosult részéről.
Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat.
Kiadmányozási jog: a hatáskör átruházásához kapcsolódik, a hatáskör birtokosát megillető jog. A hatáskör magában foglalja a kiadmányozási jogot is.
Közös kiadmányozás: ha az adott kiadmányt több kiadmányozónak kell kiadni.
A hatáskör címzettje (birtokosa) belső szabályzatban (utasításban) kiadmányozási joggal bízhat meg más személyt.
A kiadmányozási jog átadása érintheti a döntés kompetenciáját, vagy annak egy részét. (Pl.: a döntés előkészítését, a végleges döntéshez szükséges eljárási cselekmények elvégzésére való jogosultságot stb.)
A kiadmányozási jog gyakorlásával különválik:
- a hatáskör címzettje és
- a kiadmányozó.
A hatáskör címzettje és a kiadmányozó felelőssége a döntésért egyetemleges.

4. A kiadmányozás tartalma

A kiadmányozás magában foglalja:
- az intézkedés kiadásának jogát,
- az érdemi döntéshozás jogát, valamint
- a vonatkozó ügyirat irattárba helyezésének a jogát.
4.1. Az intézkedés kiadásának joga
Az intézkedésre jogosult személynek joga van arra, hogy:
a) írásban:
- véleményt nyilvánítson,
- közbenső intézkedést tegyen,
- intézkedéstervet adjon ki,
b) szóban vagy írásban utasítást adjon az ügyintézőnek meghatározott tartalmú döntés-tervezet, intézkedéstervezet:
- előkészítésére és
- összeállítására.
4.2. Az érdemi döntés joga
Az írásbeli intézkedés és a döntés meghozatala az alábbi formában történik:
- határozat vagy
- végzés.
4.3. Az ügyirat irattárba helyezésének joga
Az ügyirat irattárba helyezése az ügyirat lezárását jelenti.
A kiadmányozási joggal felruházott személy joga, hogy az ügyiratot – egyedi eljárásban keletkezett valamennyi iratot, ügyiratdarabot – lezártnak nyilvánítsa.
A kiadmányozási joggal felruházott személynek gondoskodnia kell arról, hogy az ügyirat irattározásra és irattári tételszámmal való ellátásra kerüljön.
4.4. Az ügyintézést végző személy feladatai
Az ügyintézésért felelős személynek az eljárás során az alábbi feladatokat kell ellátnia:
a) Minden ügyintéző, vagy az adott ügyben valamely eljárási cselekményt végző személy:
- áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információkat,
- szükség szerint intézkedik a korábban keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról,
- ha az ügyet nem az önkormányzati hivatal ügyintézője intézi, az egyéb eljáró személy a jegyző közreműködését kéri arra vonatkozóan, hogy:
- gondoskodjon arról, hogy az üggyel kapcsolatban a szükséges hivatalos állásfoglalások, egyéb más szervhez, szervezeti egységhez kapcsolódó eljárási cselekmények végrehajtása megtörténjen,
- feljegyzés, jegyzőkönyv készüljön az ügy kapcsán lefolytatott:
- tárgyalásról,
- értekezletről,
- megbeszélésről,
- megállapodásról,
- egyeztetésről,
(A feljegyzést és a jegyzőkönyvet az ügyirat részeként kell kezelni.)
- megállapítását, javaslatát az ügyiratban összegzi, elkészíti a kiadmány tervezetet.
b) A kiadmányozásra jogosult személy az előző feladatok ellátását követően kiadmányozza az ügyiratot, majd feljegyezi az előadóívre a kezelői- és kiadói utasításokat.
c) A kiadmányozásra nem jogosult ügyintéző:
- továbbítja az ügyiratot a kiadmányozásra jogosulthoz,
- gondoskodik arról, hogy a kiadmányozásra jogosult számára legyen elegendő idő a kiadmányozásra, a döntéshozatalra,
- a döntéshozatalt követően a kiadmányozó utasítására visszaveszi az ügyiratot, véglegesíti a döntést, majd átadja aláírásra.
d) A kiadmány érintettek részére történő megküldéséről, átadásáról az ügyintézőnek kell gondoskodnia.

5. A kiadmányozási jog gyakorlására vonatkozó szabályok

5.1. A kiadmányozási jog gyakorlásának feltétele

A kiadmányozási jog gyakorlásának feltététele a hatáskörrel rendelkező személy által írásban rögzített felhatalmazás, megbízás a jogkör gyakorlására.
A kiadmányozási jog lehet:
- folyamatos vagy
- eseti.
Folyamatos kiadmányozási jogot meghatározott munkakör betöltésére, általános érvénnyel kap az érintett. E jog a visszavonásáig érvényes. A jogot a kiadmányozó egy-egy konkrét esetben (pl.: kizárás miatt) elveszítheti.
Az eseti kiadmányozási jog valamely meghatározott ügyre, eljárásra vonatkozik.
Az eseti kiadmányozási joggal kapcsolatosan adott felhatalmazást az utasításhoz kapcsolódva kell gyűjteni, a felhatalmazásokról nyilvántartást kell vezetni.
5.2. A kiadmányok aláírása, hitelesítése
A kiadmányokon a kiadmányozási jogkörrel rendelkező a sajátkezű aláírásához, hitelesítéséhez köteles használni a címeres körbélyegzőt.
5.3. Kizárás
Az adott ügyben kiadmányozási jogkörrel rendelkező nem vehet részt:
- saját és
- hozzátartozója ügyének
elintézésében.
A kiadmányozási joggal rendelkező köztisztviselő, valamint a kiadmánnyal kapcsolatosan ügyintézési feladatokat ellátó köztisztviselő a jegyzőnek haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 munkanapon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok fennáll. A jegyző a kizárásra vonatkozó szabályok szerint jár el.
A kiadmányozási joggal rendelkező nem önkormányzati köztisztviselő személy a polgármesternek köteles jelezni a kizárási okkal kapcsolatos észrevételét. A polgármester dönt a kizárásra vonatkozóan.
A jegyző az adott ügyben egyes eljárási cselekményeket elvégző köztisztviselő, a polgármester, a kiadmányozási joggal rendelkező nem köztisztviselő esetében eseti jelleggel mást jogosít fel a feladatellátásra, a kiadmányozásra.
Az eseti kiadmányozási joggyakorlásra történő feljogosításról írásbeli feljegyzést kell készíteni.
5.4. Iratbetekintési joggyakorlással kapcsolatos konzultáció
Az iratbetekintésről az ügyintéző – indokolt esetben – a kiadmányozási jogkörrel felruházott személlyel való konzultáció alapján dönt.

6. A kiadmányozásra jogosultak

6.1. A polgármester önálló kiadmányozási jogköre

Önálló kiadmányozásra jogosult a polgármester
- egyes, a képviselő-testület feladatkörébe tartozó ügyben,
- valamennyi a polgármester számára meghatározott feladat- és hatáskörbe tartozó ügyben.
A polgármester a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben az alábbi kiadmányozási jogot tartja fenn magának:
- a képviselő-testületi ülés összehívásáról szóló meghívó,
- azoknál a rendes ülésekre vonatkozó előterjesztéseknél, melyeknél az előterjesztő a munkaterv szerint a polgármester (előterjesztés alatt kell érteni a beszámolókat, tájékoztatókat is),
- azoknál a rendkívüli ülésekre vonatkozó előterjesztéseknél, melyeknél az előterjesztés joga, lehetősége a polgármesteré,
- a képviselő-testület nevében történő felterjesztések magasabb szintű államháztartási szerveknek,
- az önkormányzat képviselő-testületének képviseletében megfogalmazott nyilatkozatok, tájékoztatók,
- az önkormányzat képviselő-testületének az intézmény irányításával kapcsolatos körlevelei,
- az önkormányzatok közötti kapcsolattartás során keletkezett iratok,
- az önkormányzati feladatellátással összefüggésben a nem az önkormányzat által irányított szervekkel történő kapcsolattartás iratai,
- a képviselő-testület azon feladat- és hatáskörei gyakorlása ügyében keletkezett iratok, melyeket a képviselő-testület nem ruházott át (a Szervezeti és Működési Szabályzatával vagy más rendeletével) önkormányzati bizottságra.
A polgármester a számára meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozási jogot fenntartja a következő tárgykörökben:
- a törvény által a polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben való érdemi döntés,
- a polgármester hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben való érdemi döntés – kivéve azokat, amelyeket eseti vagy folyamatos jelleggel a jegyzőnek ad át,
- a polgármester hatáskörébe tartozó témában kiadott, az önkormányzat által irányított intézményeknek címzett körlevelek,
- a polgármesterhez beérkező közérdekű ügyek, bejelentések kivizsgálásával kapcsolatos iratok,
- a polgármesternek (az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában és más helyi önkormányzati rendeletében) az átruházott jogkörben történő döntései,
- a polgármester munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekben,
- az összeférhetetlenség megállítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásra történő átadása az érintett bizottság részére,
- a képviselő részére önkormányzati ügyben a polgármester felé intézett kérdésre adott válasz,
- a bizottsági ülés összehívásának kezdeményezése,
- az alpolgármester tevékenységének irányítására vonatkozó iratok,
- a polgármesteri hivatal irányítására vonatkozó iratok,
- a képviselői költségek kifizetését engedélyező iratok,
- a védelmi igazgatás iratai,
- a szociális ellátás iratai,
- a honosítás és visszahonosítás iratai,
- megbízás adása a könyvvizsgáló részére,
- az önkormányzati biztos megbízása,
- a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra való felhatalmazás,
- a kötelezettségvállalásához a szakmai teljesítést igazoló személy kijelölése.
6.2. A polgármester és a jegyző közös kiadmányozási jogköre
A polgármester és a jegyző közösen kiadmányozzák:
- az önkormányzati hatósági ügyekben első fokon eljáró képviselő-testületnek a testületi ülésén hozott döntéseit:
- a határozatokat, valamint
- a rendeleteket,
- a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyveket,
- a polgármester által vállalt kötelezettségvállalások dokumentumait (a jegyző mint ellenjegyző írja alá).
A képviselő-testületi ülésen hozott döntések érintett részére történő megküldésekor az iraton:
- szerepeltetni kell a polgármester és a jegyző aláírását, vagy
- eredeti aláírások hiányában az eredeti aláírók neve mellett fel kell tüntetni a s.k. (saját kezűleg) rövidítést, majd az arra feljogosított személynek:
- a „kiadmány hiteléül” szöveg, valamint
- a saját nevének és aláírásának
feltüntetésével kell kiadni az ügyiratot.
6.3. A kiadmányozási jogkör gyakorlása a polgármester – mint a hatáskör gyakorlója –által adott felhatalmazás, megbízás alapján
A polgármester mint önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkező személy jogosult a hatásköre gyakorlására kiadmányozót felhatalmazni, megbízni.
A kiadmányozó számára meg kell adni azt, hogy a polgármester, mint a hatáskör gyakorlására jogosult személy helyett mely ügyekben, eljárásban gyakorolhatja a kiadmányozási jogot.
Az átruházott hatáskörben hatáskört gyakorló személy, a kiadmányozó köteles az általa kiadott kiadmányon feltüntetni:
- az eredeti hatáskör címzettjét, valamint
- a kiadmányozásra jogosultat.
6.3.1. A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester részére átadott kiadmányozási jogkör
Dr. Ledniczky Ildikó alpolgármester:
- a polgármester 5 napon túli távolléte miatti helyettesítése esetében kiadmányozni jogosult a következő iratokat: a képviselő-testület működésével kapcsolatos iratok,
- a polgármester tartós, 10 napon túli távolléte esetében, valamint ha az ügy elintézési ideje szükségessé teszi, akkor a polgármester további kiadmányozási jogkörében jogosult a kiadmányozásra.
6.3.2. A jegyző részére átadott kiadmányozási jogkör
A jegyző kiadmányozza:
- a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek – polgármesteri döntés szerinti – előkészítése során keletkező iratokat,
- a polgármester által átadott hatósági ügyekben való döntés-előkészítés és döntés iratait,
- a településrendezési tervvel kapcsolatos véleményeztetés, tárgyalásra meghívás, tájékoztatás, állami főépítésznek történő megküldés dokumentumait,
- a közzétételi feladatokkal kapcsolatos iratokat.
A jegyző a polgármesteri hivatal ügyintézőit az ügyintézők munkaköri leírása alapján vonja be a részére átruházott kiadmányozási jogkör gyakorlásához szükséges feladatok ellátásába.
.

7. A kiadmányozás ellenőrzése, felülvizsgálata

7.1. A felhatalmazás alapján ellátandó kiadmányozás ellenőrzése

A polgármester jogosult, és havonta rendszeresen, szúrópróbaszerűen köteles ellenőrizni az általa felhatalmazott személyek kiadmányozási tevékenységét.
Ha valamely felhatalmazott nem a jelen utasítás és a vonatkozó felhatalmazások alapján látja el jogkörét, akkor kezdeményezi az érintett személy felelősségre vonását.
Felelősségre vonásnak van helye:
- az átadott kiadmányozási jogon túli kiadmányozáskor, valamint
- ha a felhatalmazott nem élt a kiadmányozási joggal, és ezzel jogsértést követett el (pl.: nem hozta meg a szükséges döntést, vagy nem határidőben hozta meg stb.).
7.2. A kiadmányozás rendjének felülvizsgálata
A jelen utasítás 6. pontjában meghatározott kiadmányozási rend rendszeres felülvizsgálatáért az utasítást kiadó polgármester felelős.
Az utasítást – 30 napon belül – módosítani kell akkor, ha központi jogszabály és az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata a kiadmányozási jogköröket érintően változik.

8. Záró rendelkezések

Jelen utasítást 2011. év április hó 01. naptól kell alkalmazni.
Kelt: …………………………………
Király László s.k. polgármester
Melléklet: Az eseti kiadmányozási jog

A kiadmányozási joggal érintett ügy

Eredeti hatáskört
gyakorló

Kiadmányozó

ügyiratszáma

megnevezése




















1. függelék

Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírása

1. Az önkormányzat határai:

a) Északról Maros folyó /Szeged-Tápé/

b) Keletről Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor

e) Délről Kübekháza, Szeged-Szőreg /részben/

g) Nyugatról Szeged-Szőreg

2. A település főbb adatai:

2.1. Község területe

a) Külterület 4897 ha

b) Belterület 264 ha

c) Zártkert 45 ha

d) Össz.: 5205 ha

2.2. Lakóház: 1200 db

2.3. Lakos: (2011.01.01.) 3687 fő

2. függelék

A települési- képviselők, bizottsági tagok névjegyzéke
A képviselőtestület tagjainak névsora:

1. Király László polgármester

2. Dr. Ledniczky Ildikó alpolgármester

3. Gyorgyev Vojiszláv képviselő

4. Arany Márta képviselő

5. Schultz Józsefné képviselő

6. Farkas Péter képviselő

7. Brczán Krisztifor képviselő

A képviselő-testület állandó bizottságai, összetétele:

I. Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság

1. Farkas Péter elnök

2. Arany Márta képviselő

3. Brczán Krisztifor képviselő

3. függelék

A tanácskozási joggal meghívottak névsora

1. Deszki Szerb Önkormányzat elnök

2. Deszk Kisebbségi Cigány Önkormányzat elnök

3. Deszki Művelődési Ház és Könyvtár igazgató

4. SZKTT Zoltánfy István Általános Iskola tagintézmény igazgató

5. Móra Ferenc Csicsergő Óvoda tagintézmény vezető

6. Katolikus Egyházközség képviselő

7. Szerb Egyházközösség képviselő

8. Deszk Község Közoktatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnök

9. Deszki Falunkért Egyesület elnök

10. Bánát Szerb Kulturális Egyesület elnök

11. Frányó Mihály Polgárőr Egyesület elnök

12. „Maros Ponty” Horgász Egyesület elnök

13. Deszki Nagycsaládosok Egyesülete elnök

14. „Deszk és Környéke” Szamaritánus Egyesület elnök

15. Deszki Mozgáskorlátozottak Közhasznú Egyesülete elnök

16. Deszk Község Népművészetéért Alapítvány kuratóriumi elnök

17. Deszki Gazdák Vadásztársaság Egyesület elnök

18. Deszki Település Üzemeletetési Nonprofit Kft. ügyvezető, valamint FEB tagok

19. TAUGÉP Kft. ügyvezető

20. AGRONÓMIA Kft. ügyvezető

4. függelék

Deszk Község Önkormányzat hivatalos hirdető helyei
A község területén az alábbi helyeken kell a testületi ülés meghívóját elhelyezni:

1. Tempfli tér 7. sz. előtti hirdetőszekrény

2. Tempfli téri fedett buszmegálló

3. Dózsa György utcai fedett buszmegálló

4. Alkotmány utcai (Szanatóriummal szembeni) fedett buszmegálló

5. Alkotmány utcai (TAUGÉP előtti) fedett buszmegálló

6. Május 1 utca 71/a. sz. alatt lévő kisbolt

7. Felszabadulás utca 49. szám előtti fedett buszmegálló

8. Péro Szegedinác utca és Kossuth köz kereszteződésében levő önkormányzati hirdetőszekrény

9. Csalogány utca 28. szám előtti önkormányzati hirdető-tábla

5. függelék

Az önkormányzati intézmények felsorolása

1. Deszki Művelődési Ház és Könyvtár: 6772 Deszk, Tempfli tér 8.

6. függelék

képviselő-testület munkaterve
Deszk Község Önkormányzat Képviselő-testületének
2011. évi munkaterve
2011. január 24. (hétfő)

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról

Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. A 2011. évi költségvetési rendelet első változatának megvitatása

Előadó: polgármester

4. Deszki Művelődési Ház és Könyvtár 2011. évi munkatervének jóváhagyása, a 2010. évi munkáról készített beszámoló értékelése

Előadó: igazgató

5. Pályázat kiírása a Deszki Művelődési Ház és Könyvtár igazgatói tisztségére

Előadó: polgármester

6. Társadalmi szervezetek tájékoztatója a 2010. évben végzett munkáról, beszámoló a 2010. évi önkormányzati támogatás felhasználásáról

Előadó: Társadalmi szervezetek vezetői

7. Beszámoló Deszk Község Közoktatásáért Közalapítvány 2010. évi munkájáról

Előadó: a kuratórium elnöke

8. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester

9. Egyebek

10. Interpellációk, kérdések

2011. február 14. (hétfő)

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. Tájékoztató a 2010. évi adófizetésről és tapasztalatairól

Előadó: polgármester

4. A 2011. évi költségvetési rendelet elfogadása

Előadó: polgármester

5. A kéményseprő ipari közszolgáltatás végzésére kiírt pályázatok elbírálása

Előadó: polgármester

6. A Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft. beszámolója a 2010. évben végzett tevékenységéről, valamint a 2011. évi üzleti tervének megvitatása

Előadó: polgármester, a Kft. képviselője

7. Beszámoló az SZKTT Szociális Szolgáltató Központ 2010. évi tevékenységéről és a 2011. évi tervekről

Előadó: polgármester

8. Zárt ülés keretében: Tájékoztató az önkormányzati lakások bérleti díjának és közüzemi számláinak fizetési tapasztalatairól, és az épület állagának ismertetése

Előadó: polgármester

9. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester
10 Egyebek

11. Interpellációk, kérdések

2011. március 28. (hétfő)
Közmeghallgatás
Tárgy: Tájékoztató a község gazdálkodásáról és a tárgyévi feladatokról

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról és az önkormányzati pályázatokról Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. Tájékoztató a kistérségi szervetek 2010. évi munkájáról és a 2011. évi tervekről

Előadó: polgármester

4. Az Önkormányzat 2011. évi közbeszerzési tervének elfogadása

Előadó: polgármester

5. A Deszki Művelődési Ház és Könyvtár igazgatójának a megválasztása

Előadó: polgármester

6. A „Majális” rendezvény előkészítése

Előadó: polgármester

7. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester

8. Egyebek

9. Interpellációk, kérdések

2011. április 25. (hétfő)

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. A 2010. évi zárszámadási rendelettervezet elfogadása

Előadó: polgármester

4. A 2010. évről szóló éves belső ellenőrzési jelentés elfogadása

Előadó polgármester

5. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester

6. Egyebek

7. Interpellációk, kérdések

2011. május 23 (hétfő)

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról

Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. Tájékoztató az oktatási intézmények és a Faluház által a szünidőben szervezett nyári programokról

Előadó: polgármester

4. A „Deszki Falunapok” rendezvény előkészítése

Előadó: polgármester

5. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester

6. Egyebek

7. Interpellációk, kérdések

2011. június 20.

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról

Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. Tájékoztató az SZKTT Közoktatási Intézményeinek a 2010/2011. évi szakmai munkájáról és a 2011/2012. évi tervekről

Előadó: főigazgató, iskolaigazgató, óvodavezető

4. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester

5. Egyebek

6. Interpellációk, kérdések

2011. július- Ülés szünet
2011. augusztus. 8. (hétfő)

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. Kitüntetési javaslatok elbírálása

Előadó: polgármester

4. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester

5. Egyebek

6. Interpellációk, kérdések

2011. szeptember. 12. (hétfő)

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. A község közbiztonsági helyzetének az értékelése

Előadó: polgármester

4. A 2011. évi költségvetés I. féléves teljesítésének értékelése, beszámolója

Előadó: polgármester

5. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz való csatlakozás

Előadó: polgármester

6. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester

7. Egyebek

8. Interpellációk, kérdések

2011. október 24.

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. 2011. évi belső Ellenőrzési Terv jóváhagyása

Előadó: polgármester

4. Egyebek

5. Interpellációk, kérdések

2011. november 21. (hétfő)

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. A 2011. évi költségvetés háromnegyed éves teljesítésének értékelése Előadó: polgármester

4. A 2012. évi költségvetési koncepció megvitatása Előadó: polgármester

5. A Képviselő-testület 2012. évi munkatervének elfogadása

Előadó polgármester

6. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester

7. Egyebek

8. Interpellációk, kérdések

2011. december 12. (hétfő)

1. Tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályázatokról Előadó: polgármester

2. Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról

Előadó: polgármester

3. A helyi adórendeletek felülvizsgálata

Előadó: jegyző
4.Kötelező közszolgáltatások díjainak felülvizsgálata
Előadó: polgármester
Közszolgáltatást végző cégek képviselői

5. Az önkormányzati lakások bérleti díjának felülvizsgálata

Előadó :jegyző

6. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezet elfogadása

Előadó: polgármester

7. Az Önkormányzat és Deszki Szerb Önkormányzat, valamint a Deszki Kisebbségi Cigány Önkormányzat közötti gazdálkodásra vonatkozó megállapodás elfogadása

Előadó: polgármester

8. Rendelet tervezetek, előterjesztések

Előadó: polgármester

9. Egyebek

10. Interpellációk, kérdések

A munkatervben foglaltaktól a Képviselő-testület szükség esetén eltérhet!

7. függelék

A képviselő-testületi tagok kapcsolattartási rendjének területi felosztása
null

8. függelék

10. függelék

Az Önkormányzat részvételével működő Társulások felsorolása

1. Dél-alföldi Regionális Környezetvédelmi Társulás

2. Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás

3. Szegedi Kistérség Többcélú Társulása

4. Családsegítő Központot Fenntartó Önkormányzati Társulás

5. Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulás

6. Szeged és Térsége Területfejlesztési önkormányzati Társulás

7. Tisza-Maros Szög Szúnyoggyérítési Önkormányzati Társulás

8. Tisza-Maros Szög Területfejlesztési Önkormányzati Társulás