Jásd Község Ö)nkormányzat Képviselő Testülete
Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelete Jásd Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 04. 27Jásd Község Ö)nkormányzat Képviselő Testülete
Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelete Jásd Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Jásd Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jásd Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 8424 Jásd, Dózsa Gy. u. 1.
2. § Az önkormányzat jelképei
(1) Jásd község címere: A címer kékkel és arannyal hasított doborpajzs elülső mezejében fönt: lebegő arany lándzsacsúcs, alatta: élével előre néző ezüst fejszefej; a hátsó mezőben: hegyével felfelé, élével hátrafelé forduló kék ekevas. A pajzs szegélye – színváltással – arannyal és kékkel borítva. A címert az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Jásd község 1757-ből származó pecsétlenyomata. Kettős peremvonallal keretezett kör alakú pecsétnek belkörétől elválaszthatatlan köriratában: IAST FALU PÖCEGYE 1757 (értsd: Jásd Falu pöcsétje, készült 1757-ben) felirat; a belkörben elöl: hegyével felfelé, élével hátra mutató ekevas, hátul: felfelé álló, egyenes élével hátrafelé néző fejszefej, nyaka felé alul erősen keskenyedő pengével és magas köpűvel (azaz hosszú nyéllyukkal), közöttük három stilizált kalász. A pecsét lenyomatot e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Jásd község zászlaja a község színeiből és címeréből állítható össze. Fekvő téglalap alakú 3:2 oldalarányú zászló hosszában két egyenlő és párhuzamos részre osztva, fent sárga (aranysárga) lent kék (középkék) kelmerésszel. A zászló előlapjának a rúdhoz közelebb eső egyharmadánál helyezkedik el a címerpajzs
(4) A Képviselő-testület a községi jelképek használatát külön rendeletben szabályozza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
3. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. (A képviselők névjegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.)
4. § (1) Az önkormányzat a Képviselő-testület döntése alapján a kistérségi és települési érdekek érvényesítése céljából részt vesz az önkormányzati érdekszövetségek munkájában.
(2) Kistérségi és települési önkormányzati feladatok ellátása érdekében többek között együttműködik a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésével.
(3) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli. Az önkormányzatok a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozzák meg.
a) A Várpalota Kistérség Többcélú Társulása keretében megvalósításra kerülő feladatok a tagtelepülésekkel a család- és gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, demens betegek nappali ellátása, fogyatékkal élők nappali ellátása, jogi segítségnyújtó tevékenység, pszichológusi és szupervízori tevékenységek háziorvosi ügyeleti ellátás és a belső ellenőrzés.
5. §
6. § (1) A képviselő-testület együttműködésre törekszik a községben tevékenykedő valamennyi politikai, társadalmi szervezettel, valamint az állampolgárok önszerveződő közösségeivel.
(2) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén a feladatkörüket érintő előterjesztések vonatkozásában azon az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott szervezetek és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti alapítványok, továbbá a sportról szóló törvény szerinti egyesületek képviselőit, akik a tevékenységüket ténylegesen Jásd településen folytatják.
7. § Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
8. § (1) A Képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek ellátása során mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért.
(3) Jásd Község Önkormányzat által használt kormányzati funkciók jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(4) A Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges működési feltételeket a rendelet 9.melléklete tartalmazza.
9. § (1)1 A képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a polgármesterre a következő hatásköröket ruházza át:
a) dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok be nyújtásáról,
b) dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről,
c) dönt az eseti települési létfenntartási támogatás nyújtásáról, az első lakáshoz jutók támogatásáról,
d) dönt a gyermekszületési települési támogatás, a települési lakhatási támogatás, a települési ápolási támogatás megállapításáról,
e) dönt az iskolakezdési, óvodakezdési támogatás és táboroztatási támogatás megítélésről,
f) dönt a rendkívüli települési támogatások nyújtásáról,
g) dönt Jásd Község címere használatának engedélyezéséről,
h) gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el,
i) kötelezheti útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére – ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint 2/3-a részt vesz – az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig – önkormányzati rendeletben meghatározott módon,
j) tulajdonosi jogkörben hozzájárul az országos közúthoz nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak területén vonalas létesítmények építéséhez, korszerűsítéséhez, forgalomba helyezéséhez és megszüntetéséhez,
k) közterületen ideiglenes árusítóhely üzemeltetéséhez,
l) hozzájárul a közérdek mértékét meghaladó, a meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez,
m) dönt mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adásáról, és a haszonbérleti jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről,
n) az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogokat gyakorolja,
o) visszaköveteli a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátást, vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén annak pénzegyenértéket, indokolt esetben gyermekvédelmi ellátás esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti, szociális ellátás esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletekben, fizettetheti meg a visszakövetelt ellátást vagy pénz egyenérték, illetve kamat összegét.
p) dönt a közterület használatának engedélyezéséről a közterületek használatáról, továbbá a közterületeken és beépítetlen önkormányzati tulajdonú földrészleteken a fák védelméről
q) dönt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alóli mentesítésről, a köztemetés önkormányzati költségviseléséről
r) rászorulók részére szociális étkeztetés biztosításáról
s)2 dönt a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezési eljárásokban.
(2) További hatáskörök átruházásáról a Képviselő-testület más önkormányzati rendeletben is dönthet.
A képviselő-testület működése
10. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület tagjai közül a legidősebb képviselő, mint korelnök összehívja és vezeti a képviselő-testületi ülést.
11. § Az alakuló ülés részletes szabályait az MÖtv. 43. §-a tartalmazza
12. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit szükség szerint havonta tartja, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.
(2)3 A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének, valamint a polgármester kezdeményezésére halaszthatatlan döntést igénylő ügyben.
13. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirendi pont tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal meg kell küldeni.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot, a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a honlapon történő megjelenítésével tájékoztatni kell.
(4) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előterjesztőit, és
d) akiknek a jelenlétét a napirendi pont kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.
(5) A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell. A (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyhez jelenlétük kapcsolódik.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton is meg lehet küldeni.
(7) Az írásos előterjesztés fő részei:
a) a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; az előkészítésben résztvevők megnevezése;
b) a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll; az esetlegesen alternatív döntésre előterjesztett szakértői javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazása; a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése és a reális végrehajtási határidő megjelölése.
(8) A polgármester a tárgyalásra kerülő ügy körülményeiből eredően kezdeményezheti a képviselő-testületnél egyszerűsített előterjesztés tárgyalását. Ebben az esetben csak - az előző bekezdésnek megfelelő - határozati javaslatot kell készíteni.
14. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az MÖtv. 46. § (2) bekezdés alapján.
(3) A Képviselő-testület minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az MÖtv. 50. §-ában foglalt esetben.
(4) A zárt ülésen az MÖtv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személy(ek) vehet(nek) részt
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE
15. § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülés elnöki teendőit az alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén pedig a korelnök látja el.
(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan az MÖtv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott kizárási ok merül fel
16. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja a határozatképességet (MÖtv. 47. § (1) bekezdés) számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.
(2) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.
(3) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A képviselő akadályoztatását 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternél.
17. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.
(2) A napirend kiegészítésére a polgármester és bármely képviselő javaslatot terjeszthet elő, abban az esetben, ha az ügy előkészítettsége az érdemi megvitatást lehetővé teszi.
(3) A javasolt kiegészítés érdemi tárgyalásra való alkalmasságáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. személyi ügyek,
2. önkormányzati rendelet alkotása
3. határozati javaslatot is tartalmazó döntést igénylő ügy
4. konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó beszámolók és tájékoztatók, és
5. interpellációk.
18. § (1)4
(2)5
(3)6 Rendkívüli ülésen az eredeti indítványtól eltérő napirendben döntést csak akkor lehet hozni, ha az indítvány tárgyalását a képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével támogatja.
19. § (1) A napirend előtt, a felszólalás tárgyának megnevezésével bármelyik képviselő felszólalhat.
(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 2 percig tarthat. A napirend előtti felszólalás kapcsán vita nem nyitható. Legfeljebb 2-2 perces észrevételt tehetnek a képviselők.
(3) A napirend előtti felszólaláshoz a polgármestert és a jegyzőt megilleti a hozzászólás joga.
20. § A napirend tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézked
A napirendi pontok tárgyalása
21. § (1) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.
(2) A vitát megelőzően a képviselők és a napirendi ponthoz tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz.
(3) A napirendi pont előterjesztőjét megilleti a zárszó joga is.
22. § (1) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.
(2) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül szót kérhet 2 perc időtartamra, és javaslatot tehet.
23. § Az ülés hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, illetve a vitában az a személy szólhat egy alkalommal, akinek ezt a lehetőséget a polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.
24. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
25. § (1) A polgármester a vitát lezárja, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs.
(2) Az előterjesztőnek vagy bármelyik képviselőnek a vita lezárására irányuló javaslatáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
Interpelláció
26. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők kérdéseket tehetnek fel és gyakorolhatják interpellációs jogukat.
(2) A kérdés, illetve interpelláció tárgyát már az ülést megelőzően be lehet nyújtani, ez esetben a polgármester az ülés kezdetén, a napirend elfogadását követően közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdezőnek nem kell nyilatkoznia, és a képviselő-testület sem dönt a válasz elfogadásáról.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik és külön határoz erről a képviselő-testület. Határozatában a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.
(5) Amennyiben a képviselő-testület hozzájárult ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban történjen a válaszadás, ezt a választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
A képviselő-testület ülésének rendje
27. § (1) Ha valamely képviselő a szabályzatnak a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja.
(2) A polgármester rendre utasítása ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
28. § (1) Ha a Képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor az egész hallgatóságot figyelmezteti a polgármester, s felhívja a rendet sértő magatartás abbahagyására.
(2) Ismételt felszólítás eredménytelensége esetén a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a teljes hallgatóságot kiutasíthatja az ülésteremből.
A SZAVAZÁS RENDJE
29. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A határozathozatalnál külön meg kell jelölni, hogy a végrehajtásról a Képviselő-testületnek jelentést kell tenni.
(3) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben észrevételt tehet.
(4) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.
30. § (1) A határozati javaslat egyszerű szótöbbséggel történő elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szükséges a MÖtv 42. § 1., 2., 5., 6., 7. bekezdésében, 46. § (2) bekezdés c) pontjában említett ügyeken túlmenően:
a) az Általános Rendezési Terv (Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv) elfogadásához, és
b) a gazdasági program és a költségvetés megállapításához, illetve az elfogadásukról szóló beszámoló elfogadásához.
(3) A határozati javaslat minősített szótöbbséggel történő elfogadásához a megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) A határozatok jelölése a következő formában történik:
31. § A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
32. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel, és
b) név szerinti akaratnyilvánítással.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
33. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt név szerinti szavazás elrendeléséről.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Titkos szavazás
34. § (1) A Képviselő-testület a MÖtv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást rendelhet el.
(2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) az ülés elnöke,
b) bármely képviselő, és
c) a jegyző.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál három képviselő szavazatszámláló bizottságként jár el.
35. § A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
36. § A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) kezdetét és végét,
c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat, és
f) a szavazás eredményét.
37. § A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.
38. § A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.
V. F E J E Z E T
AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE
39. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult:
a) a polgármester, és
b) bármelyik képviselő
40. § (1) Az önkormányzati rendelet tervezetét a helyébe a 39. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak a polgármesterhez nyújtják be.
(2) A polgármester gondoskodik a tervezetnek a képviselőkhöz történő eljuttatásáról, illetve a pártok és társadalmi szervezetek, valamint a lakosság általi megtekinthetőségéről.
(3) A Képviselő-testület következő ülésén ismerteti az önkormányzati rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést, kijelöli az előkészítésért felelős személyt és meghatározza a módosító javaslatoknak a felelősökhöz történő benyújtásának határidejét.
41. § Az önkormányzati rendelet tervezetét a polgármesterhez történő benyújtását követő 60 napon belül fel kell venni a Képviselő-testület ülésének napirendjére.
42. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati rendeletalkotásra irányuló szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.
(2) Ha az önkormányzati rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több módosító javaslat érkezett, akkor a szavazás során a módosítások benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
43. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeletben meg kell jelölni a hatályba lépés napját, amely előtt a kihirdetésről gondoskodni kell.
(3) A rendeletek jelölése a következő formában történik:
A jegyzőkönyv
44. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját (sorszámát),
b) a megjelent képviselők nevét,
c) az ülésen, illetve az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak nevét,
d) az ülés megnyitásának idejét,
e) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
f) az elfogadott napirendet,
g) napirendi pontonként a napirendi pont tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét,
h) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
i) a határozathozatal módját,
j) a határozatok szövegét, feltüntetve a szavazás számszerinti eredményét,
k) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
l) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket, és
m) az ülés bezárásának idejét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik
a) meghívó,
b) írásos előterjesztések, interpellációk, ha írásban nyújtották be,
c) jelenléti ív,
d) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele, és
f) név szerinti szavazásról készült névsor.
A rendeletek és határozatok nyilvántartása
45. § (1) Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, kell ellátni.
(2) Az önkormányzati rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
46. § (1) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartása tartalmazza az önkormányzati rendeletek száma és megnevezése,
(2) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) a határozat számát és tartalmát,
b) a végrehajtás határidejét,
c) a végrehajtásért felelős,
d) a megtett intézkedések.
VI. F E J E Z E T
Bizottságok
47. § (1) A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságot, mint állandó bizottságot hozza létre, mely bizottság jár el az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerint az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásában.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő bizottság létszámát, valamint a további feladatait és hatáskörét a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
P O L G Á R M E S T E R
48. § (1) A Képviselő-testület határozza meg a polgármester illetményét és költségtérítését.
(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek. Alpolgármester hiányában a megválasztott képviselők közül a korelnök részére adja át a munkakörét.
49. § (1) A polgármester feladatai:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel aláírja, és
e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben, egyes
hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.
(2) A polgármester a település polgárainak közvetlen kapcsolattartása érdekében fogadónapot tart minden héten hétfőn 8 órától 12 óráig
ALPOLGÁRMESTER
50. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester havi tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.
(3) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester utasításai szerint végzi.
JEGYZŐ
51. § (1)
(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
51/A. §
51/B. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2)
51/C. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
51/D. § (1) A jegyző tartós akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, a jegyzői feladatokat az Ösküi Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője látja el.
(2) A jegyző és az aljegyző tartós akadályoztatása vagy a tisztségek betöltetlensége esetén, a jegyzői feladatok ellátásával a székhely település polgármestere a közös hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei egyetértésével a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg , aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
(3) Tartós akadályoztatásnak számít, ha a jegyző hivatali feladatait 30 napon keresztül nem tudja ellátni. Nem számít tartós akadályoztatásnak a szabadságon való tartózkodás.
A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
52. § (1) A képviselő a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
(2) A képviselőt megilletik mindazok a jogok és terhelik azon kötelezettségek, amelyeket az Mötv. és jelen Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmaz.
52/A. § (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző nap a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.
(2) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján:
a) eskü letételének hiánya miatt
b) az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott képzésen elmulasztása miatt,
c) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,
d) a képviselő-testület üléséről való 6 hónapon túli távolmaradás miatt,
legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.
(3) A Képviselő-testület az (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztást megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 50 %-ban csökkenti.
(4) A Képviselő-testület az (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 6 havi időtartamra megvonja.
53. § (1) A képviselő részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében.
(2) Megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet.
54. § (1) A képviselő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyző intézkedését.
(2) A kezdeményezésre 15 napon belül a jegyző köteles érdemi választ adni.
(3) A jegyző ellátja a képviselő munkájához szükséges tájékoztatási és ügyviteli teendőket.
(4) A képviselők fogadóórát tarthatnak.
55. § A testületi munkában való részvétel miatt történő jövedelem kiesést az önkormányzat esetenként megtéríti.
AZ ÖSKÜI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
56. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Ösküi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
HELYI NÉPSZAVAZÁS
57. § A helyi népszavazást külön önkormányzati rendelet szabályozza.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
58. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás, és
b) falugyűlés.
(3) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a községben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
59. § (1) Közmeghallgatást, annak időpontját megelőzően legalább 15 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
(3) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.
(4) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert.
60. § (1) Falugyűlés összehívására a lakosság szélesebb körét, a településrész lakosságát érintő döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése, vagy a tájékozódás érdekében van szükség.
(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezhetik:
a) a képviselő,
b) a képviselő-testület,
c) a polgármester, és
d) a községben működő pártok és társadalmi szervezetek.
ÖNKORMÁNYZATI VAGYON
61. § Az önkormányzat tulajdonára és a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
ZÁRÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
62. § Az önkormányzati rendelet mellékletei:
1. melléklet a 8/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelethez: Jásd község címere
2. melléklet a 8/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelethez: Jásd község pecsétje
3. melléklet a 8/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelethez: Jásd község zászlaja
5. melléklet a 8/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelethez: Jásd Község Önkormányzat által használt kormányzati funkciók
6. melléklet a 8/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelethez: Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre
8. melléklet a 8/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelethez: A nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges működési feltételek
63. § (1) Ez a rendelet a 2011. május 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Tés Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 5/2005. (IV.01.) rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
5. melléklet
Korm.funkció száma |
Megnevezés |
|---|---|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
7 |
|
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkozatatás |
045120 |
Út, autópálya építése |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
047320 |
Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
053010 |
Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
082094 |
Közművelődés- kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
6. melléklet
8. melléklet
A 9. § (1) bekezdése a Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés s) pontját a Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 12. § (2) bekezdése a Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdését a Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § (2) bekezdését a Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § (3) bekezdése a Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. mellékletben foglalt táblázat 4. sorát a Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.