1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzata

(2) Székhelye: 8136 Lajoskomárom, Komáromi utca 4.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Lajoskomárom Nagyközség közigazgatási területe. (A közigazgatási területen található utcák jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.)

(4) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg (továbbiakban: Képviselő-testület).

(5) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, valamint a Képviselő-testület hivatala látják el.

2. § (1) A Képviselő-testületet képviseli:

(2) A Képviselő-testület bizottságai:

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Lajoskomárom Nagyközség Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

4. § (1) Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról elsősorban önállóan, vagy az általa létrehozott intézmények, gazdasági társaságok útján gondoskodik.

(2) Az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján a helyi közszolgáltatások körben feladatát az alábbi módon látja el:

5. § (1) A Képviselő-testület gondoskodik az Alapfokú Művészetoktatás keretében, közoktatási intézménye útján a néptánc oktatásról valamint a zeneművészeti oktatás terén a furulya, zongora és trombita oktatásról.

(2) A Képviselő-testület gondoskodik a lakosság egészségügyi ellátása terén a helyi labor és a fizikoterápia ellátás biztosításáról.

(3) A Képviselő-testület gondoskodik az állati hullák begyűjtésének és ártalmatlanításának megszervezéséről.

6. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira ruházhatja át minősített többségi szavazattal. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(2) A Képviselőtestület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott hatásköre gyakorlását a Szociális, Jóléti és Ügyrendi Bizottságra ruházza át.

(3) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

7. § (1) A képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek vagy a bizottságnak az átruházott önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben hozott döntését.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója – feladatkörének, hatáskörének ellátásáról – intézkedéseiről, azok eredményéről évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek.

(3) Önkormányzati hatósági ügyben, átruházott hatáskörben hozott döntéssel szembeni jogorvoslat elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) A Képviselő-testület (7) bekezdése alapján hozott határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az Önkormányzat ellen kell indítani.

8. § (1) Az Ötv. 2. § (3) bekezdésébe foglalt jogával az önkormányzat minden olyan esetben él, amikor az ügy

9. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. (A képviselő-testület névsorát a 2. függelék tartalmazza.)

10. § (1) A képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van (egyszerű többség).

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A minősített többségű döntéshez az összes képviselő több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(4) Egyszerű többségű döntéshez a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

11. § (1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik. (A képviselő-testület munkatervét a 3. függelék tartalmazza.)

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

12. § (1) A Képviselő-testület

13. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervében meghatározott számú ülést tart.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága vagy legalább 2 képviselő írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, az állandó bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

14. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester köteles az SzMSz-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

15. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.

16. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 4 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével –, a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható.

17. § (1) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli Képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

18. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Előterjesztést nyújthat be:

(4) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell:

(5) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, ill. kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

19. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 5 nappal kell kézbesíteni.

20. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülés megkezdése előtt az ülés elnöke megállapítja a határozatképességet, továbbá annak fennállását az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Határozatképtelenné vált ülés esetén megkíséreli annak helyreállítását. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem vezet, az ülést bezárja. A továbbiakra a 22. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók

(4) A nyilvános ülésen jelen lévő – tanácskozási joggal nem rendelkező – részére az ülés elnöke engedélyezheti a hozzászólást, melynek maximális időkerete 3 perc lehet.

(5) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bek. a) pontja alapján.

(6) Zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bek. b) pontja alapján. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. A zárt ülésen az Ötv. 12. §. (5) bek.) felsoroltak vehetnek részt.

21. § (1) A polgármester, a jegyző, a Képviselő-testület állandó bizottságai, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat).

(2) A javaslatot indokolni kell.

(3) A sürgősségi javaslat kérdésében a Képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.

(4) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(5) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(6) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára az ülés levezetője legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

22. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig, napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a Képviselő-testület másként döntött.

23. § (1) A munkatervben szereplő, illetve a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő, képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülés napját megelőzően 10 nappal írásban beterjeszteni.

(2) A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 21. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(4) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok:

24. § (1) A települési képviselő az Ötv. 19 §. (2) a.) pontban foglaltak alapján felvilágosítást kérhet.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően írásban a polgármesternél vagy szóban az ülés egyebek napirendi pontjai során kell bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(4) Amennyiben az interpelláció azonnal nem megválaszolható, a Képviselő-testület hozzájárulhat, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban történjen válaszadás. E válasz másolatát írásban minden képviselőnek meg kell küldeni.

(5) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról.

(6) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

25. § (1) A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, ill. bejelentéssel élhet.

26. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 3 percre kaphat szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

27. § (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a 9. §. (3) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók, azzal, hogy az alpolgármester és a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a jelenlévő legidősebb képviselő (korelnök) vezeti.

(3) Az ülés elnöke:

28. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

29. § Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.

30. § (1) Ha a képviselő felszólalása során a Képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezést használ, illetve az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, Őt az elnök rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja.

(3) Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

31. § (1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

32. § (1) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(2) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(3) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(4) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának (kérdés feltevése, hozzászólás a vitában) engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(5) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az előterjesztőt és az előadót megilleti a zárszó joga.

33. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárása esetén, az, aki hozzászólási szándékát a lezárásra vonatkozó javaslat elhangzása előtt jelezte, még szót kaphat.

34. § (1) A Képviselő-testület, döntést igénylő kérdésben, határozatot – az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglalt esteben – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A határozati javaslat elfogadásához az Ötv. 14. § (1) bekezdésében foglalt szavazat szükséges.

(3) A minősített többséghez az Ötv. 15. § (2) bekezdésében foglalt szavazat szükséges.

(4) Minősített többség szükséges az Ötv. 15. §. (1) bek., a 18. §. (3) bek. és a 33/C §. (1) bekezdésében, valamint a törvényben és az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

35. § (1) A szavazás előtt a jegyző,– törvényességi kérdésben – észrevételt tehet.

(2) A Képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

36. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások (pl. módosító indítványok esetében) nem ismételhetők meg.

(3) Amennyiben a szavazás során a szavazástól tartózkodók száma a jelenlévő képviselők felét eléri az elnök 10 perc szünetet rendel el, majd utána megismétli a szavazást.

(4) Nyílt szavazás esetén, legalább három képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani.

(5) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

37. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart:

38. § (1) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(4) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

39. § Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén, – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot, – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

40. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után önkormányzati rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület által alkotott önkormányzati rendelet megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 9. § (4) bekezdése rendelkezését kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Lajoskomárom Nagyközség Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

(4) A jegyző a nyilvánosság biztosítása érdekében az önkormányzati rendelet egy példányát a helyi Könyvtárban elhelyezi, az Önkormányzat honlapján közzéteszi.

(5) A rendeletről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

41. § (1) A képviselő-testület által hozott normatív határozat megjelölése tartalmazza:

(2) A határozat tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A Képviselő-testület normatív határozatára a 36. § (3) és (4) bekezdés szerinti, önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(5) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, így:

42. § A Képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

43. § (1) A Képviselő-testület üléséről 3 eredeti példányban készül jegyzőkönyv, ebből a jegyző

(2) A jegyző a jegyzőkönyv másolati példányát a helyi Könyvtárban helyezi el.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

44. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeg-hallgatás keretében lehetővé teszi választó-polgárok, helyben érdekelt közösségek, társadalmi szervezetek képviselői részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.

(2) A Képviselő-testület évente egy alkalommal külön településrészein (Középbogárd, Külsősáripuszta) előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület köteles közmeghallgatást tartani

(4) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, illetve az éves munkatervében külön meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, településpolitikai fórumot hívhat össze. Kötelező a fórum összehívása, ha azt a választópolgárok legalább 1 %-a kéri.

(5) A közmeghallgatás illetve a fórum helyéről, idejéről a lakosságot a testületi ülésekhez hasonló módon, olyan időben szükséges értesíteni, hogy lehetőség nyíljon felkészülésre, kérdéseik megfogalmazására. Az állampolgárok kérdéseiket, javaslataikat írásban és az ülésen szóban is felvethetik.

(6) A közmeghallgatásról, fórumról jegyzőkönyv készül.

45. § (1) Helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre az Ötv. 45. - 49. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírás gyűjtők képviselőjét (képviselőit).

(3) A népi kezdeményezés tárgyalására meg kell hívni a kezdeményezők képviselőjét, (képviselőit), részükre tanácskozási jogot ad a Képviselő-testület.

46. § (2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására, az önkormányzat vállalkozásaira vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

(4) Az éves költségvetést a Képviselő-testület külön megtartott rendes ülésen tárgyalja, az ülésen más napirend nem tárgyalható.

47. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.

(2) Társulási megállapodás helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá. A helyi önkormányzat feladat-ellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása.

(3) A társulási megállapodások típusait, tartalmát, formai elemeit az 1997. évi CXXXV. törvény 7-18. §-ai tartalmazzák.

(4) Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzat hatályban lévő társulási megállapodásait az 5. függelék tartalmazza.

48. § (1) A települési képviselőre az Ötv. 19. §. (1) bek.) foglaltakat kell alkalmazni. (A települési képviselők névsorát 2. függelék tartalmazza.)

(2) A képviselő jogai és kötelességei: az Ötv. 19. §. (2) bek.

49. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény alapján az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottság feladata.

50. § (1) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor a Bizottság elnöke zárópecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottság hozza nyilvánosságra.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak .. napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.

51. § (1) A polgármester tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott önkormányzati hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége az Ötv. 33/C. §. (1) bek. alapján kell eljárni.

(4) A polgármester fogadónapját a 6. függelék tartalmazza.

(5) A polgármester szabadságát a Képviselő-testületnek köteles bejelenteni, aki a szabadság kiadásáról határozattal dönt.

(6) A polgármester helyettesítését tartós távolléte esetén az alpolgármester látja el. Tartós távollétnek minősül a 3 napnál hosszabb távollét. Az alpolgármester akadályoztatása esetén a helyettesítés a a Szociális, Egészségügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

52. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, - titkos szavazással - egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármester fogadónapját a 6. függelék tartalmazza.

53. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a Képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. Az adott feladat ellátását követően, arról a bizottság beszámol a Képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) A bizottság tagjait és elnökét a Képviselő-testület választja.

(4) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a Képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmányban és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(5) A bizottságok elnökére, elnökhelyettesére, tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

54. § (1) A Képviselő-testület az 1. § (7) bekezdésében meghatározott bizottságok tagjainak számát 3 főben határozza meg. (A bizottságok névsorát a 4. függelék tartalmazza.)

(2) A bizottságokra átruházott önkormányzati feladat és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

55. § (1) A bizottságok – jogszabályok keretei között –ügyrendjükben határozzák meg működésük szabályait. A bizottságok üléseinek vezetésére a Képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testületi ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(4) A bizottságok legalább évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a Képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni. Ezért az állandó bizottságok rendes üléseit általában a testületi ülést megelőző héten kell megtartani. Rendes testületi ülés napjára rendes bizottsági ülést nem lehet összehívni.

56. § (1) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni.

(2) Ha a bizottság tagja a rendes bizottsági ülésekről naptári éven belül 3 alkalommal hiányzott, a Bizottság elnöke köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.

57. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

58. § (1) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozatok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

(3) A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire a 43. § alapján a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

59. § (1) A polgármester illetményéről – a jogszabály keretei között – a Képviselő-testület alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésén dönt. Illetményének emelését, jutalmát, költségtérítési átalányát – a Pénzügyi és Beruházási Bizottság javaslatára – a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a megválasztásával egyidejűleg – jogszabály keretei között – összegszerűen állapítja meg.

(3) A települési képviselők és bizottságok tagjainak tiszteletdíjáról a Képviselő-testület külön rendeletben intézkedik.

(7) Ha a képviselő, naptári éven belül, a Képviselő-testület három rendes üléséről távol marad, a polgármester köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.

60. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Lajoskomárom Nagyközség Polgármesteri Hivatala elnevezéssel (rövid néven: Polgármesteri Hivatal), az Önkormányzat, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. (3. melléklet) A jegyző által – a polgármester egyetértésével – összeállított Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület hagyja jóvá.

61. § (1) A Képviselő-testület az Ötv. 36. § (1) bekezdése alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

(3) A jegyző gondoskodik az Ötv. 36. § (2) bekezdésében foglaltak ellátásáról.

62. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzatának, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2007. (IV.1.) önkormányzati rendelete.

(3) E rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza: