Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2011 (VI.30.) önkormányzati rendelete
Szentgál község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2025. 11. 01Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2011 (VI.30.) önkormányzati rendelete
Szentgál község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Szentgál község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Étv. 9. § (2), (3) és (6) bekezdésében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 5. §-ában megjelölt területileg illetékes Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze, valamint a területileg illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-Dunántúli Regionális Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt ügyek Igazgatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály, Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Veszprémi, Várpalotai, Zirci Kistérségi Népegészségügyi Intézete, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprémi Körzeti Földhivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, Veszprémi Bányakapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légi Közlekedési Igazgatóság véleményének kikérésével, az Étv. 10. § (3) bekezdésében, megjelölt Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének véleményének kikérésével,az Étv. 9. § (2) és (3) bekezdésében és az Étv. 10. § (3) bekezdésében megjelölt Bánd község Önkormányzata, Herend Város Önkormányzata, Hárskút Község Önkormányzata, Bakonybél Község Önkormányzata, Bakonyjákó Község Önkormányzata, Csehbánya Község Önkormányzata, Városlőd Község Önkormányzata, Kislőd Község Önkormányzata, Úrkút Község Önkormányzata, Tótvázsony Község Önkormányzata és Nemesvámos Község Önkormányzata véleményének kikérésével, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23) Korm. rendelet 2. §-ban megjelölt Herend Város Önkormányzat Jegyzőjének, mint elsőfokú építésügyi hatóság véleményének a kikérésével, a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következő rendeletet alkotja
Általános rendelkezések
1. Az előírások alkalmazása
1. §1 E rendelet kötelezően alkalmazott mellékletei az Sz1jelű „Szabályozási terv belterület” megnevezésű 1. sz. melléklet, a "Módosított Sz1-Sz3+ " megnevezésű 1/a. melléklet, az „Sz2 jelű „Szabályozási terv külterület” megnevezésű melléklet, az építési tevékenységekre vonatkozó részletes elő írásokat tartalmazó 3. sz. melléklet és az Sz3 jelű tervlapon határolt módosítással érintett területre vonatkozóan érvényes Sz3 jelű „Szabályozási terv módosítása - külterület” megnevezésű 4. sz. melléklet.
2. Területfelhasználás
2. § (1) A beépítésre szánt területek az építési használatnak általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint:
a) Lakóterületek
aa) Kertvárosias lakóterület Lke
ab) Falusias lakóterület Lf
b) Gazdasági területek
ba) Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
bb) Gazdasági egyéb ipari terület Gip
c) Különleges területek
ca) Különleges sportterület Ks
cb) Különleges mezőgazdasági üzemi terület Km
cc) Különleges terület – temető Kt
cd) Különleges terület – bánya Kb
ce) Különleges terület - egyéb Ke
(2) A közigazgatási terület beépítésre nem szánt területei az építési használatnak általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint:
a) Közlekedési területek
aa) Közúti közlekedési terület KÖu
ab) Kötöttpályás közlekedési terület KÖk
b) Zöldterületek Z
c) Erdőterületek
ca) Gazdasági erdőterület Eg
ca) Védelmi erdőterület Ev
d) Mezőgazdasági területek
da) Mezőgazdasági kertes terület Mk
db) Mezőgazdasági általános terület Má
e) Vízgazdálkodási területek V
3. Telekalakítás
3. § (1) Új telek csak az övezeti előírásoknak megfelelően alakítható ki.
(2) Nyeles telek csak úttól elzárt, belső fekvésű, feltáratlan telek esetében alakítható ki és csak az Lf-1 jelű építési övezet területén.
(3) Telektömbök kialakítása esetén a visszamaradó építési telkek paraméterei az előírásoknál kisebbek nem lehetnek.
4. Általános építési és építészeti előírások
4. § (1) Belterületen utcai kerítés, valamint külterületi kerítés áttört kialakításban létesíthető, magassága legfeljebb 1,80 m , közterülettel nem határos kerítések magassága – a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon – legfeljebb 2,5 m lehet.
(2) Az utcai kerítés hagyományos, utcaképbe illeszkedő megjelenéssel létesíthető. Jellemzően vakolt architektúrával, színezett homlokzatfelületekkel, kő, tégla, vagy vakolt anyagú lábazatokkal.
(3) A közterületeken a helyi hagyományoknak megfelelően kell engedélyezni az utcabútorok, berendezések, valamint a reklám- és információs táblák elhelyezését.
(4) Kötelező az utcaképbe illeszkedő, hagyományos homlokzati anyagok és szerkezetek használata. Vakolt architektúra, színezett homlokzatfelület, kő, tégla, vagy vakolt anyagú lábazatok, falfelületek.
(5) Jellemzően faburkolatú homlokzat csak a település déli részein tervezett új beépítésre szánt területeken alkalmazható.
(6) Jellemzően fém homlokzatburkolatú épület - a Gksz, a Gip és a Km jelű területek kivételével - nem építhető.
(7) Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény – a Gksz, a Gip és a Km jelű területek kivételével - nem építhető.
(8) Lakóterületeken új építmények esetén fém homlokzati szerelt kémény, homlokzati fali égéstermék kivezetés nem szerelhető. Meglévő épületen, annak hátsó kert felőli homlokzatán szerelt kémény elhelyezhető.
(9) Közterület felé néző homlokzatra klímaberendezés nem szerelhető.
(10) Lakóterületen a lakóépület közterület felőli homlokzata és a közterület felöli telekhatár közötti területen más rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(11) Közművesítettség szempontjából az építési engedély kiadásának minimális feltétele – az egyéb jogszabályokban rögzített korlátozások, kötelezettségek és tilalmak mellett - külterületen legalább hiányos közművesítettség, belterületen új épületnél legalább részleges közművesítettség, a meglévő szennyvízcsatornára való rákötés mellett.
(12) A parkosítást, valamint a zöldterületek és zöldfelületek kialakítását jellemzően a 1. sz. függelékben szereplő tájhonos növényfajokkal kell megvalósítani.
5. Közműépítmények elhelyezése
5. § (1) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani.
(2) Új tűzcsapot föld feletti kivitelben kell telepíteni.
(3) Nyílt árok zárt csatornába történő bekötése előtt hordalékfogót kell építeni.
(4) A villamosenergia-ellátás hálózatát belterületen földkábelként kell megépíteni.
(5) Csapadékvíz szennyvízcsatornába történő bevezetése tilos.
(6) A víziközművek kialakítása a helyi adottságok figyelembevételén és a vonatkozó jogszabályokon kívül, csak a szakági szabványok és műszaki irányelvek előírásának megfelelően történhet. A vonatkozó szabványokat és műszaki irányelveket a 2. sz. függelék tartalmazza.
Az épített és természeti környezet védelme
6. A föld védelme
6. § (1) A területen a feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.
(2) Az építési telek feltöltését csak a szomszédos ingatlanok érdekeit nem sértő módon és az építési hely kialakításához szükséges mértékben lehet.
(3) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.
7. Levegőtisztaság-védelem
7. § (1) A terület a 10. légszennyezettségi zónacsoportba tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.
8. A víz védelme
8. § (1) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és a szivárgórendszerre vonatkozó - a vízelvezetés szempontjából összefüggően kezelendő területre kidolgozott - tervekben kell meghatározni.
(2) A község hidrogeológiai védőterületein a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti területhasználati korlátozásokat be kell tartani.
9. Zaj- és rezgésártalom elleni védelem
9. § (1) Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.
(2) A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni, megvalósítani és üzemeltetni, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.
(3) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni, ha a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén védendő terület, épület vagy helyiség van.
(4) Építési munkáknál a kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.
(5) Zajkibocsátással járó tevékenységeknél be kell tartani a zajtól védett területekre, épületek helyiségeire vonatkozó zajterhelési határértékeket.
a) 2. zajvédelmi kategóriára:
aa) Kertvárosias lakóterület
ab) Falusias lakóterület
ac) Különleges terület - temető
b) 4. zajvédelmi kategóriára:
ba) Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület
bb) Gazdasági egyéb ipari terület
10. Az élő természet védelme és a zöldfelületek kialakítása
10. § (1) A területen az építés miatt engedély alapján megszüntetett, továbbá az engedély nélkül eltávolított növényzet visszapótlásáról – gyümölcsfák kivételével – gondoskodni kell.
(2) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - az engedélyezési eljárás keretében - meghatározhatja.
(3) A közlekedési felületeken kívüli közterületeket - egységes kertészeti terv alapján - intenzív zöldfelületként kell alakítani és fenntartani.
(4) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelületeket úgy kell kialakítani, hogy azok a mozgásukban korlátozottak számára is elérhetők legyenek.
(5) A természetes és természet közeli élőhelyek - gyep- és erdőterületekre, part menti és vizes élőhelyek - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(6) A természetes és természet közeli élőhelyeket érintő emberi tevékenységnek természetkímélőnek kell lennie különösen az állat és növényfajok életciklusának kritikus időszakában.
11. Hulladékgazdálkodás
11. § A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A törekedni kell az elkülönítetten gyűjthető hulladékfrakciók a közszolgáltató szervezet által felállított gyűjtőszigeteken történő lehető legnagyobb arányú elhelyezéséről.
12. A táji értékek védelme
12. § (1) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a védett területen a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.
(2) A térségi tájrehabilitációt igénylő terület (bányaterület) övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.
(3) A táj esztétikai megjelenésének védelme érdekében a tájképet rontó épületek körül tájhonos növényekből álló növényzet – cserje és/vagy fa – ültetése szükséges.
13. A természet védelme
13. § (1) A bányaterületek rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kell megvalósítani.
(2) A Natura 2000 hálózatba a község jelentős területei kerültek felterjesztésre. Az érintett helyrajzi számokat a Rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.
14. Kulturális örökségvédelem és az építészeti örökség helyi értékvédelme
14. § (1) A régészeti területeket a Rendelet 4. számú függeléke, a műemlékeket és a műemléki környezetbe sorolt ingatlanokat a Rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.
(2) A helyi védelem alatt álló építmények: Plébánia épülete (Fő u. 68., 99. hrsz.) és Tájház (Malom u. 10., 452. hrsz.)
(3) A helyi védelem tényét az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. A helyi értékvédelem alatt álló építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti vagy az ahhoz közelálló rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, akkor közcélú hasznosításra.
(4) Az országos védettségű műemlékek, a műemléki környezet, a helyi védettségű épületek, építmények, valamint a régészeti területek kapcsán a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
15. Helyi védelem alatt álló építményekre vonatkozó előírások
15. § (1) Védett épület vagy épületrész - a gazdaságossági indokokon túl - műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el.
(2) Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki- vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.
(3) Felújítás, átalakítás, bővítés esetén értékelemző, állapotrögzítő tanulmány (épületfelmérés) készítendő, melyet az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell.
(4) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.
(5) Az építési tevékenység csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető.
Beépítésre szánt területek
16. Kertvárosias lakóterület
16. § (1) Az építési övezet területén az OTÉK 13. § (2) bekezdés 1-4. pontjában, valamint a (3) bekezdés 1-5. pontjában meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) OTÉK 13. § (4) bekezdés 1-3. pontjain kívül nem helyezhető el önálló gazdasági, ipari vagy állattartó épület.
(3) Az övezetben a 3. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(4) A legnagyobb megengedett szintszám 3 (pince, földszint és tetőtér vagy emelet).
(5) Zöldfelületek:
a) A telek teljes területének 10 %-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
b) A teljes telekterület minden 300 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lomb-koronát növelő fa legyen a telken.
(6) Tető, héjazat
a) Az épületek meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge legalább 35° legyen.
b) Az épületek meghatározó tömegén a héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez, bitumenes zsindely kivételével – fém, hullámpala és hullámlemez nem lehet.
17. Falusias lakóterületek
17. § (1) Az építési övezet területén az OTÉK 14. § (2) bekezdés 2-3. pontjában, 5-7. pontjában meghatározott funkciójú épületek, legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint legfeljebb négy szállásegységből álló szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el.
(2) Az övezetben a 3. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3) A legnagyobb megengedett szintszám 3 (pince, földszint és emelet vagy tetőtér).
(4) Zöldfelületek:
a) A telek teljes területének 10 %-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
b) A teljes telekterület minden 300 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lomb-koronát növelő fa legyen a telken.
(5) Tető, héjazat:
a) Az épületek meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge legalább 35° legyen.
b) Az épületek meghatározó tömegén a héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez kivételével – fém, bitumenes zsindely és hullámpala nem lehet.
(6) Tetőtérbeépítés esetén a tetőfelület megnyitása legfeljebb a tetőfelület 10 %-a lehet.
(7) Az Lf-1 jelű övezet területén meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, a tetőtér beépíthető, azonban bővítés és új épület csak legalább 300 m2-es telekterület esetén engedélyezhető.
18. Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató területek
18. § (1) A Gksz-1 jelű övezet területén az OTÉK 19. § (2) bekezdés 1-5. pontjában, valamint (3) 1-2. pontjában meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) A Gksz-2 jelű övezet területén az OTÉK 19. § (2) bekezdés 1. és 5. pontjában meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(3) A terület övezeteiben a 3. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(4) A legnagyobb megengedett szintszám 3 (pince, földszint és emelet vagy tetőtér).
(5) Zöldfelületek:
a) A telek zöldfelületének 25 %-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
b) A zöldfelület minden 200 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lomb-koronát növelő fa legyen a telken.
19. Gazdasági egyéb ipari területek
19. § (1) Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az egyéb ipari területen kivételesen elhelyezhetők OTÉK 20. § (5) bekezdés 1-2. pontjában meghatározott funkciójú épületek.
(3) Az övezetben a 3. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(4) A legnagyobb megengedett szintszám 3 (pince, földszint és emelet vagy tetőtér).
20. Különleges területek
20. § (1) A Ks jelű övezet területén elhelyezhető:
a) legfeljebb 1 db lakás az övezetben megengedett más rendeltetésű épületben,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) kereskedelmi szállásépület
d) sportépítmény
e) pihenést, testedzést szolgáló építmény,
f) a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.
(2) A Km jelű övezet területén elhelyezhető:
a) mindenfajta nem jelentős hatású gazdasági tevékenységi célú épület
b) mezőgazdasági üzemi építmény
c) a mezőgazdasági termeléssel összefüggő kutatási, kereskedelmi, szolgáltató és turisztikai célú építmény
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
e) igazgatási és irodaépület.
(3) A Kt jelű övezet területén elhelyezhető:
a) legfeljebb 1 db lakás (önálló lakóépület kivételével),
b) egyházi épület,
c) kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.
(4) A Ke jelű övezet területén elhelyezhető:
a) a fenntartható gazdálkodást bemutató információs központ
b) legfeljebb 60 fő befogadására alkalmas szállásépület
c) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
(5) Az övezetekben a 3. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(6) A Ks, a Km és a Kt jelű övezetekben a legnagyobb megengedett szintszám 3 (pince, földszint és emelet vagy tetőtér).
(7) A Km jelű övezet kivételével az épületek meghatározó tömegén a héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez kivételével – fém, bitumenes zsindely és hullámpala nem lehet.
(8) Zöldfelületek:
a) A Kt jelű övezetben a telek zöldfelületének 25 %-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
b) A Ke jelű övezetben a zöldfelület teljes területét legalább kétszintes növényállományként, vagy erdőterületként kell kialakítani és fenntartani.
Beépítésre nem szánt területek
21. Közlekedési területek
21. § (1) A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1-4. pontjában meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) A területen a telek területének be nem épített és nem burkolt részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(3) A települést érintő országos közutak:
a) 8. sz. Székesfehérvár-Jánosháza-Rábafüzes I. rendű kiemelt főút 2x2 forgalmi sávos kiemelt főút, fizikai elválasztással, 24,60 m koronaszélességgel, 110 km/ó tervezési sebességgel, az ÚT 2-1.201:2008 szerint.
b) 73115 Szentgál bekötőút (összekötőút) 8. sz. főút felett: K.V.B.
(4) A 8. sz. főút fejlesztéséhez kapcsolódó utak tervezési osztálya: 73304 j. bekötőút: K.V.B., B700 és B701 j. egyéb összekötő és bekötő utak: K.V.B, önkormányzati és ingatlan megközelítéseket biztosító B711 és B712 j. utak: K.V.C., önkormányzati és ingatlan megközelítéseket biztosító B173 és B714 j. utak: K.VI.-, F701 és F711 j. földutak: K.VI.-.
(5) A 8. sz-ú I. rendű főút védőtávolsága külterületen úttengelytől 100- 100 m ; a bekötő és állomáshoz vezető utaké 50- 50 m .
(6) A tervezett utak szabályozási szélességét a Szabályozási tervlap tartalmazza.
(7) A tervezett és meglévő belterületi gyűjtőutak tervezési osztálya B.V.d.B.; a lakó-kiszolgáló utaké B.VI.d.B.
(8) A tervezett utak szabályozási szélességét a Szabályozási Tervlap tartalmazza.
(9) A települést érintő kötöttpályás közlekedési útvonal: a 20. sz. Székesfehérvár – Celldömölk vasútvonal, 8. sz. főútnál különszintű átvezetéssel.
(10)2 A szabályozási tervlapon a kétszintű övezet területén a vízgazdálkodási és közlekedési terület övezetek övezeti előírásait egyaránt alkalmazni kell.
22. Mezőgazdasági területek
22. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen épületet elhelyezni nem szabad.
(2)3 Az Má és Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el, a (3) – (8) bekezdés előírásai szerint.
(3) Különálló lakóépület esetén a legnagyobb megengedett szintszám 2 (földszint, tetőtér).
(4) A beépítés módja szabadonálló, az elő-, oldal- és hátsókert minimális mérete 6,0 m .
(5)4 Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben az 1 hektárnál nagyobb mezőgazdasággal összefüggő rendeltetéseken túl lakó- és szállásjellegű rendeltetéseket is tartalmazhat. A lakó rendeltetés összesen a 250 m2 bruttó alapterületet, valamint az egyéb rendeltetések a mezőgazdasági rendeltetésen kívül további 250 m2 bruttó alapterületet nem haladhatják meg. Lakó rendeltetésű épület 1 db lehet. Az egyéb rendeltetések épületei a mezőgazdasági rendeltetésűeken kívül egyenként nem haladhatják meg a bruttó 80 m2-t.
(6)5 Az Má-1 övezetben az alábbi előírásokat kell betartani a legnagyobb épületmagasság vonatkozásában:
a) lakóépület 4,5 m
b) gazdasági épület, kivéve a technológiai létesítmény 7,5 m
c) egyéb rendeltetésű épület 4 m.
23. Zöldterület
23. § (1) A területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) A beépítés módja szabadonálló, az elő-, oldal- és hátsókert minimális mérete 3,0 m
(3) Az övezet területén földszintes építmények építhetők.
(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m .
(5) Tető, héjazat:
a) Az épületek meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge legalább 35° legyen.
b) Az épületek meghatározó tömegén a héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez kivételével – fém, bitumenes zsindely és hullámpala nem lehet.
24. Erdőterületek
24. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
(2) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken építmények legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel helyezhetőek el.
(3) Erdőterületen elhelyezhető épület legnagyobb építménymagassága 4,5 m ,. a beépítés módja szabadonálló.
25. Vízgazdálkodási terület
25. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:
a) a folyóvizek medre és parti sávja
b) az állóvizek medre és parti sávja
c) a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek
d) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
e) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis).
(4) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
(5) A vízfolyások meder élétől számított 3- 3 m parti sávot igénybe venni csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevétele mellett lehet.
26. Különleges bányaterület
26. § (1) A Kb jelű meglévő bányaterületekben a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) A területek rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kell megvalósítani.
(3) A beépítés módja: szabadonálló.
(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m .
(5) Az épületek meghatározó tömegén a héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez kivételével – fém, bitumenes zsindely és hullámpala nem lehet.
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a Rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kihelyezéssel - gondoskodik.
1/b. melléklet a 9/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 9/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez a 9/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
|
Növény |
Jelölés |
Növény latin neve |
|---|---|---|
|
Kocsányostölgy |
Kst |
Quercus robur |
|
Kocsánytalan tölgy |
Ktt |
Quercus petraea |
|
Molyhos tölgy |
Mot |
Quercus pubescens |
|
Csertölgy |
Cs |
Quercus cerris |
|
Bükk |
B |
Fagus sylvatica |
|
Gyertyán |
Gy |
Carpinus betulus |
|
Hegyi juhar |
HJ |
Acer Pseudo-Platanus |
|
Korai juhar |
KJ |
Acer platanoides |
|
Mezei juhar |
MJ |
Acer campestre |
|
Nagylevelű hárs |
NH |
Tilia platyphyllos |
|
Kislevelű hárs |
KH |
Tilia cordata |
|
Hegyi szil |
HSz |
Ulmus scabra |
|
Mezei szil |
MSz |
Ulmus minor |
|
Vénic szil |
VSz |
Ulmus laevis |
|
Magas kőris |
MK |
Fraxinus exelsior |
|
Virágos kőris |
VK |
Fraxinus Ornus |
|
Fehér nyár |
FrNy |
Populus alba |
|
Rezgő nyár |
RNy |
Populus tremula |
|
Fehér fűz |
FFü |
Salix alba |
|
Törékeny fűz |
TFü |
Salix fragilis |
|
Kecskefűz |
KFü |
Salix caprea |
|
Mézgás éger |
MÉ |
Alnus glutinosa |
|
Hamvas éger |
HÉ |
alnus incana |
|
Közönséges nyír |
Nyi |
Betula pendula |
|
Tiszafa |
TF |
Taxus baccata |
|
Madárcseresznye (vadcseresznye) |
CsNy |
Cerasus avium |
|
Közönséges boróka |
KBO |
Juniperus communis |
|
Sajmeggy |
SM |
Cerasus mahaleb |
|
Zselnicemeggy |
ZSM |
Padus avium |
|
Vadalma |
AL |
Malus sylvestris |
|
Vadkörte |
KT |
Pyrus pyraster |
|
Házi berkenye |
HBE |
Sorbus domestica |
|
Lisztes berkenye |
LBE |
Sorbus aria |
|
Barkócaberkenye |
BABE |
Sorbus torminalis |
|
Madárberkenye |
Sorbus aucuparia |
|
|
Vadrózsa (csipkebogyó) |
Rosa canina |
|
|
Erdei szamóca |
Fragaria vesca |
|
|
Földi bodza vagy gyalogbodza |
Sambucus ebulus |
|
|
Fekete bodza vagy festőbodza |
Sambucus nigra |
|
|
Feketeribizli |
Ribes nigrum |
|
|
Egybibés galagonya |
Crataegus monogyna |
|
|
Cseregalagonya vagy kétbibés galagonya |
Crataegus laevigata |
|
|
Kökény |
Prunus spinosa |
|
|
Húsos som |
Cornus mas |
|
|
Vadszeder |
Rubus fruticosus |
|
|
Szelídgesztenyefa |
Castanea sativa |
2. függelék a 9/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 9/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelethezA a 9/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
4. függelék a 9/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez11
5. függelék a 9/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez a 9/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
Az 1. § a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (10) bekezdését a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 22. § (2) bekezdése a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (5) bekezdését a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 22. § (6) bekezdését a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (VIII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1/a. melléklet a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2a. mellékletet a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. melléklet a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 4. függelék a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 4. függelék a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.