Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének

10/2012.(XI.27.)  önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL

ÉS A VAGYONNAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL

I.

BEVEZETŐ RÉSZ

A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés (a továbbiakban: közgyűlés) a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 71. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény előírásait figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja.

II.

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

- a megyei közgyűlésre és szerveire,

- megyei költségvetési szervre, gazdálkodó szerveire, valamint

- egyéb önkormányzati vagyonelemeket használó szervekre.

(2) E rendeletben foglalt szabályokat alkalmazni kell:

• a megyei önkormányzat (a továbbiakban önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonul megszerzendő ingatlan és ingó vagyonára,

• az immateriális javak összességére és a megyei önkormányzatot megillető követelésekre, és az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettségekre,
• a pénzben rendelkezésre álló vagyonra,
• a megyei önkormányzat gazdasági társaság(ok)ban lévő részesedésekre.

E rendelet szabályait, a pénzeszközökkel való gazdálkodásra és az értékpapírok megszerzésére, értékesítésére akkor kell alkalmazni, ha a megyei önkormányzat mindenkori éves költségvetéséről szóló rendelete másként nem rendelkezik.

(3) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá:

- esetlegesen külön rendelettel szabályozott (szabályozandó) költségvetésen kívüli pénzeszközök,

- lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete,

- a nemzeti adatvagyonba tartozó adatok.

III.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, A VAGYON (MINŐSÍTÉSE)

CSOPORTOSÍTÁSA

2. §

(1)   Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része.

(2)   Az önkormányzat vagyona tulajdonból és az önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultságból - amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít - áll.
Az önkormányzat tulajdonát az 1. § (2) bekezdésében részletezett vagyon, illetve vagyontárgyak összessége alkotja.

(3)   Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon törzsvagyonból és e vagyon körén kívüli üzleti vagyonból áll.

(4)   Az önkormányzati tulajdon kiemelt köre a törzsvagyon, amely a forgalomképesség szempontjából lehet:

- forgalomképtelen és

- korlátozottan forgalomképes.

3. §

(1)   A törzsvagyon tárgyait törvény, valamint e rendelet állapítja meg a következő minősítés szerint:

          a.) forgalomképtelen  törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet

          - a nemzeti vagyonról rendelkező törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak,

 - más törvény (jogszabály) vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

b.) korlátozottan forgalomképes az a törzsvagyon,  vagyonelem, amelyet törvény vagy e rendelet annak minősít.

(2)   Az önkormányzat törzsvagyona körébe a kötelező önkormányzati feladatok ellátására és a közhatalom gyakorlására szolgáló vagyontárgyak tartoznak.

4. §

(1)   A forgalomképtelen körbe tartozó vagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(2)   Az önkormányzat közgyűlése e rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak az önkormányzat tulajdonában levő vagyonelemet nem minősít.

5. §

(1)   A korlátozottan forgalomképes vagyon az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat közgyűlése és szervei, ezen belül kifejezetten a hivatal elhelyezését, szolgáló épület, épületrész.

(2)   Korlátozottan forgalomképesek a közgyűlés és szervei, ezen belül kifejezetten az önkormányzat hivatala működését, feladatellátását szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök.

 (3)  A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4)   A korlátozottan forgalomképes vagyon hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, vagy másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

 (5)  A korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

6.  §

(1)   Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképesek.

             Forgalomképes vagyon, különösen:

• a beépítetlen ingatlanok,

 állami szerv által jogszabályi előírás szerint ingyenesen használt ingatlanvagyon, amennyiben annak használati joga átengedésére vonatkozó kötelezettség megszűnt,

• amelyek nem szolgálják kötelező önkormányzati feladatok ellátását,
• ingóságok és a gazdasági társasági részesedés(ek) az e rendeletben foglalt korlátozások figyelembe vételével,

(2)   E paragrafus rendelkezési körébe tartozó vagyontárgyak vállalkozói (üzleti) tevékenység végzése érdekében is felhasználhatók.

7. §

(1)   Az egyes vagyontárgyak a vagyon azon részeibe (vagyoncsoportokba) kerülnek besorolásra, amely jellegüknek, rendeltetésüknek megfelel.

(2)   Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a tulajdonos egyidejűleg dönt a vagyon besorolásáról és a kezelés, illetve a használat jogával történő rendelkezésről.

(3)   A közfeladatok ellátásához, a közhatalom gyakorlásához a továbbiakban nem szükséges korlátozottan forgalomképes vagyon körébe besorolt ingatlanokat a hasznosítást megelőzően a közgyűlés az üzleti vagyon körébe átsorolja.

IV.

A VAGYON RENDELTETÉSE

8. §

(1) A vagyon rendeltetése elsősorban a kötelezően megvalósítandó közfeladatok, másodsorban az önként vállalt feladatok anyagi feltételeinek megteremtése.

(2) Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(3) Az önkormányzat vagyonát úgy kell működtetni és használni, hogy az értékének megtartásán és növelésén túl, az önkormányzat egészének érdekeit szolgálja.

(4) Vállalkozói (üzleti) tevékenység esetlegesen, a másként célszerűen nem hasznosítható vagyonrészeknél a vagyon rendeltetésének megfelelően valósítható meg.

(5) Vállalkozást csak gazdaságossági számítás és megalapozott üzleti terv alapján lehet elkezdeni.

V.

A VAGYONKEZELŐ ÉS FELADATAI

A vagyon átadása a vagyonkezelő részére

9. §

(1)   A közgyűlés az önkormányzati feladatot ellátó és közszolgáltatást nyújtó hivatal (vagyonkezelő) részére az ingatlanok kivételével a használatában lévő vagyont – vagyonkezelői megállapodás alapján – kezelésre, működtetésre, használatra, megőrzésre, nyilvántartásra elszámolási kötelezettséggel átadja.

(2)   A vagyonkezelő a részére átadott, illetve a rábízott önkormányzati vagyon körében ingyenes használati joggal rendelkezik.

(3)   A vagyonkezelő az átadott vagyonnal - a vonatkozó jogszabályok és az e rendeletben foglalt szabályok keretei között - önállóan gazdálkodhat.

(4)   A gazdálkodással és használattal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért a vagyonkezelő szerv vezetője felelős.

(5)       A vagyonkezelő a közgyűlés és szervei, illetve a hivatal működéséhez szükséges immateriális javak, tárgyi eszköz – ingatlan kivételével – és készlet megvásárlására adásvételi szerződést köthet. Ezek a vagyonelemek az önkormányzat tulajdonába, és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a vagyonkezelő kezelésébe kerülnek.

A vagyonkezelő jogai és kötelezettségei

10. §

(1)   A vagyonkezelő szerv a következő jogosultságokkal rendelkezik a rábízott vagyon kezelése körében:

- az átadott vagyontárgyak birtokban tartására, használatára;

  - hasznosítására az e rendeletben foglalt szabályok szerint;

- a birtokvédelemmel kapcsolatos jogok gyakorlására;

- a vagyonkezelői megállapodásban foglaltak szerint, saját hatáskörben engedélyezett vagyonhasznosításából eredő bevételre.

(2)   A vagyonkezelő kötelezettsége a rábízott vagyon használata, hasznosítása során:

• a vagyontárgyak kezelése, használata, az eszközök lehetőség szerinti gyarapítása, a követelések behajtása;
• a vagyontárgyak állagának megóvása, karbantartása, javítása és felújításukkal összefüggően a tulajdonos által meghatározott feladatok elvégzése;
• nyilvántartás vezetése és számadása a vagyon helyzetéről a jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint;

a használhatatlan, illetve elhasználódott ingó vagyontárgyak selejtezése (az ebből eredő bevételek a kezelőt illetik meg); a számviteli nyilvántartás szerinti egymillió forint egyedi bruttó értéket meghaladó vagyontárgy selejtezése csak a tulajdonos önkormányzat közgyűlési elnökének engedélyével történhet.

A vagyon nyilvántartása

11. §

(1)   Az önkormányzat vagyonáról

- a hatályos számviteli jogszabályokban és a vagyonkezelő szerv belső szabályzataiban meghatározott nyilvántartásokat, az ezek adataiból összeállított mérleget és az abban szereplő adatokat alátámasztó leltárt,

- vagyonkimutatást a 2. számú melléklet szerinti tartalommal, és

- az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről rendelkező hatályos jogszabályokban meghatározott ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartást  

  kell vezetni, illetve készíteni.

(2)       A vagyon nyilvántartását a vagyonkezelésébe adott és a vagyonkezelésébe nem adott eszközök tekintetében a vagyonkezelő végzi.

VI.

A VAGYONNAL VALÓ RENDELKEZÉS, A VAGYONHASZNOSÍTÁS SZABÁLYAI

Tulajdonosi képviselet

12. §

(1)   A önkormányzati vagyon tekintetében a tulajdonos jogai és kötelezettségei a megyei önkormányzat közgyűlését illetik meg, illetve terhelik.

(2)   A közgyűlés egyes tulajdonosi jogok és az ezzel kapcsolatos képviseleti jogok gyakorlását – e rendeletben foglaltak szerint - a közgyűlés elnökére átruházhatja.

(3)   A tulajdonosi jogok gyakorlói és - az ezzel kapcsolatosan kötött vagyonkezelői megállapodás alapján - a vagyon kezelésével megbízott szerv, illetve annak vezetője a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető azon jogokat, amelyek tekintetében e rendeletben, továbbá eseti vagy általános felhatalmazással megbízást kapott.

A vagyon kezelésével összefüggő polgári jogi és egyéb kötelezettségek tekintetében is az előbbiek szerint kell eljárni.

(4)   A tulajdonos jogait átruházott hatáskörben és megbízás alapján gyakorló a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogosult és kötelezett eljárni a tulajdonos képviseletében bíróságok, más szervek és a hatóságok előtt; tehet nyilatkozatot és a vagyonnal való rendelkezési felhatalmazás alapján gyakorolja az ügyfél jogait.

(5)       A gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati vagyon kezelése tekintetében a tulajdonos képviseletéről, a társaság alapításáról, társaságba történő belépésről rendelkező közgyűlési határozatban vagy külön közgyűlési határozatban kell rendelkezni.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

13. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, más önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(2) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott feltételeket.

(3) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

(4) Ötmillió forint feletti könyv szerinti nettó értékű önkormányzati vagyont hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(5)   Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet,

b) jogszabályban előírt önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet

       javára történik.

(6)       A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben természetes személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet az önkormányzati vagyon használója, és a használatában álló önkormányzati vagyont hasznosítja.

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

14. §

(1) A 25.000 E Ft forgalmi értéket meghaladó vagyontárgyat versenytárgyalás (és pályázat) útján lehet értékesíteni az önkormányzat számára összességében legelőnyösebb feltételeket tartalmazó ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. 

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Az önkormányzati vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.

(4) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az éves költségvetési törvényben megállapított értékhatár 20 %-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetében.

A rendelkezési jog gyakorlása

15.§

(1)   Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés joga a közgyűlést illeti meg.

(2)   A közgyűlés az egyes vagyontárgyak feletti rendelkezés jogát a közgyűlés elnökére átruházhatja.
Az ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv a piaci bérbeadás körülményeire figyelemmel állapítja meg a bérleti díjat, amelyet általánosságban az éves infláció mértékével kell növelni.

(3)   Valamennyi vagyoncsoportba tartozó ingatlan elidegenítésével kapcsolatos rendelkezési jog a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(4)   A közgyűlés jogosult  - az önkormányzat vagyonát érintő –   gazdasági társaság létrehozására, ilyen társaságba történő belépésre, a társaság részére vagyon bevitele útján történő elidegenítésre (apportálás), a társaságból történő kilépésre, a társaság megszüntetésére, a társasági szerződés (alapító okirat) módosítását eredményező tulajdonosi döntés meghozatalára, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló vonatkozó rendelkezéseit.

(5)   A közgyűlés hatáskörébe tartozik az (1) –(4) bekezdésekben foglaltakon túl:

1. az ingatlanvagyon (vagyonrész)  átruházásának engedélyezése, használatba adása;
2. közérdekű kötelezettség vállalása;
3. közalapítvány céljára önkormányzati vagyon rendelése; egyéb alapítványi hozzájárulás;
4. ingó vagyon elidegenítése, ha az ingó vagyontárgy egyedi nyilvántartás szerinti nettó értéke 500.000 forint felett van, illetve az ingó vagyon  átruházása, ha az ingó vagyontárgy egyedi nyilvántartás szerinti nettó értéke 100.000 forint felett van; más szervek által ingyenesen felajánlott ingatlanok tulajdonjogának elfogadása;
5. ingó vagyontárgy térítés nélküli átvétele, ha annak nyilvántartás szerinti nettó értéke, ennek hiányában áfa nélküli egyedi forgalmi értéke a 500.000 Ft összeget meghaladja;

f.)  a vagyontárgyaknak e rendelet 3-6 §- ai szerinti besorolásának megállapítása és megváltoztatása.

(6)   a törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak elidegenítése esetében a besorolás megváltoztatásáról e rendelet módosításával kell rendelkezni.

 (7)  a) Az önkormányzattal és szervével (hivatal) szemben fennálló bármely követelésről lemondani csak az alábbi esetekben lehet:

• csődegyezségi megállapodásban,
• adósságrendezési eljárás keretében
• bírói egyezség keretében,
• ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően megnehezítené vagy ellehetetlenítené, melynek következtében különösen kiskorú gyermekei lakhatás nélkül maradnának és a kötelezett tartásra köteles hozzátartozója tartását nem tudná biztosítaná,
• közérdekű cél érdekében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja.

b)    A követelések elengedésére valamennyi esetben a közgyűlés jogosult. A követelés elengedés vonatkozhat a követelés egészére vagy annak egy részére (mérséklésére).
Az a) pontban foglalt követelések elengedése során el lehet tekinteni a kamatok egészének vagy egy részének megfizetésétől is.

c)    A követelés elengedés során mérlegelni és elemezni kell az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal fenntartott kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. Az erről szóló dokumentumokat a követelés engedélyezésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell.

d)    A tartozás elengedésével összefüggésben meg lehet állapodni az adóssal a követelés összegének pénzben történő megfizetése helyett szolgáltatás nyújtásában, továbbá részletfizetési és beszámítási megállapodás is köthető.

e)    Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint behajthatatlan követeléseket a hivatal nyilvántartásaiból saját hatáskörben törölni kell, a behajthatatlanság miatti törlés nem minősül az államháztartási törvény szerinti követelés elengedésnek. A követelések behajthatatlanságának tényét hitelt érdemlően dokumentálni, a dokumentálás módját az önkormányzati/hivatali számlarendekben szabályozni szükséges.

f) A behajthatatlan követelések törléséről és az a) pont szerinti követelés elengedésről az éves beszámoló keretében számot kell adni.

16. §

A közgyűlés a következő vagyoncsoportok, illetve vagyontárgyak feletti rendelkezés jogával a közgyűlés elnökét ruházza fel:

a.) az ingó vagyontárgyak elidegenítése, elidegenítésének engedélyezése, ha azok egyedi nyilvántartás szerinti nettó értéke nem haladja meg az 500.000 forintot, valamint a vagyontárgy ingyenes  átruházása, ha annak egyedi nyilvántartás szerinti nettó értéke az 500.000 forintot nem haladja meg;

b.) ingó vagyontárgy tulajdonjoga ingyenes megszerzésének engedélyezése; ha annak nyilvántartás szerinti nettó értéke, ennek hiányában áfa nélküli egyedi forgalmi értéke az 500.000 forintot nem haladja meg;

c.) A vagyonhasznosítás körében minden olyan bérleti jogviszony engedélyezése,  amelynek tartama az 5 (öt) évet nem haladja meg.

A vagyon elidegenítésre történő kijelölésének előfeltételei és ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezések

17.§

(1)   Az önkormányzat tulajdonában álló (későbbiekben megszerzendő és értékesítés körébe eső) ingatlanvagyon(vagyonrész) elidegenítése esetén az ingatlan forgalmi értékét hivatalos - három hónapnál nem régebbi - értékbecslés alapján kell megállapítani. Egy éven belül értékesítésre nem kerülő ingatlan esetén - az újbóli meghirdetés előtt - aktualizált értékbecslést kell készíttetni.

(2)   A versenytárgyalás (pályázat) feltételeinek meghatározására (vagyon értékesítése és hasznosítása) a közgyűlés pénzügyi bizottsága ezennel felhatalmazást kap. a tulajdonos, illetve a tulajdonosi jog gyakorlására feljogosított szerv határozza meg.

(3)   Az önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4)       Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatok ellátását nem sértheti.

VII.

ZÁRÓ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18. §

(1)   E rendelet 2012. december 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat ingatlanvagyonával történő gazdálkodás átmeneti szabályairól szóló –többszörösen módosított- 10/1995. ( XII. 15.) önkormányzati rendelet.

(2)   E rendelet alkalmazása során:

a.) vagyoncsoport: az önkormányzat vagyona forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes (vállalkozói vagy egyéb) vagyon szerinti csoportosításban;

b.) tulajdon: ingatlanok, ingóságok, társasági részesedések (részesedések), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (értékpapírok), immateriális javak, pénzeszközök, követelések és kötelezettségek;

c.) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti;

d.) immateriális javak: vagyonértékű jogok, szellemi termékek, egyéb immateriális javak;

e.) vagyoni értékű jogok: bérleti jog, koncessziós jog, földhasználat, használat, haszonélvezet, szolgalmi jog, márkanév, licence, stb.;

f.) gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság;

g.) hasznosítás: a vagyontárgyak bérletbe és egyéb használatba adása;

   h.) elidegenítés: az önkormányzat vagyonának tulajdonosváltozással járó adásvétele, cseréje, gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként történő bevitele (apportálása);

i.) bruttó érték: immateriális javak és tárgyi eszközök esetében a számviteli szabályok előírásainak megfelelően számításba vett bekerülési érték;

j.) nyilvántartás szerinti nettó érték: a számviteli jogszabályokban meghatározott nyilvántartás szerinti nettó érték (a bruttó érték és az értékcsökkenés különbözete)

k.) gazdálkodó szervezet: e rendelet alapján a gazdasági társaság;

l.) közfeladat: a nemzeti vagyonról szóló tv. 3 § (1) bekezdés 7. pontja szerint meghatározott feladat;

m.) átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló tv. 3 § (1) bekezdés 1. pontja szerint meghatározott szervezet.

          dr. Szakács Imre  s.k.                                                                                            dr. Kovács Béla s.k.

         a megyei közgyűlés elnöke                                                                                         megyei főjegyző