Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012 (VIII.31.) önkormányzati rendelete
Újbarok Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2014. 08. 01- 2019. 12. 12Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012 (VIII.31.) önkormányzati rendelete
Újbarok Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Újbarok Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre (továbbiakban: Étv.) való figyelemmel és végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja és elfogadja a rendelet mellékletét, a T-2 jelű Szabályozási tervet.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A jelen rendelet hatálya Újbarok Község igazgatási területére terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket, előírásokat fogalmazza meg.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol, és amely tárgyban, arra a rendelet feljogosítja.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(3) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint történhet.
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A szabályozási tervlapokon az alábbi kötelező szabályozási elemek szerepelnek:
a) igazgatási terület határa, belterületi határ, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa,
b) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
c) építési övezetek, övezetek határa, építési övezeti és övezeti jelek,
d) építési hely,
e) művi- és természeti értékvédelemre vonatkozó határvonalak és beírások,
f) védőtávolságok határai.
(2) A kötelező szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.
helyi építési szabályzat
(önkormányzati rendelet-tervezet)
4. A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása
4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:
a) falusias lakóterület
b) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
c) különleges területek.
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület,
b) erdőterület,
c) mezőgazdasági terület,
d) természetközeli terület,
e) különleges beépítésre nem szánt terület.
A beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai
5. A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
5. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A település rendelet hatálya alá eső lakóterületei falusias lakóterületbe soroltak.
(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben kell elhelyezni.
(3) A lakóterületeken belül csak a jelen rendeletben előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kézműipari, illetve kereskedelmi célú épületek helyezhetők el.
(4) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkeken lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető, ha a vonatkozó, hatályos jogszabály
6. § (1) A falusias lakóterületeken legfeljebb kétlakásos lakóépület, mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el. A területen elhelyezhető továbbá szálláshely szolgáltató épület, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint sportépítmény is.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak |
min.kial. |
max.beép |
min. zöldf. |
beép.-i |
max. |
---|---|---|---|---|---|---|
Lf - 1 |
800 |
16 |
30 |
50 |
O* |
4,5** |
Lf - 2 |
800 |
16 |
30 |
50 |
O* |
6,0 |
7. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
7. § (1) Az építési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház és üzemanyagtöltő is. Terepszint alatti építmények a településkép-védelem szempontját is figyelembe véve, elhelyezhetők, legfeljebb a beépítettség 30%-ig.
(2) A gazdasági területek építési övezetének előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
Gksz - 1 |
5000 |
40 |
40 |
20 |
SZ |
12,0 |
8. § (1) A különleges terület a jellemző használat szerint a
övezeti jel |
kialakítható és beépíthető min.nagysága |
kialakítható és beépíthető legkisebb telek szélessége |
beépítettség mértéke/zöldfelület |
Építmény-magasság |
---|---|---|---|---|
Kt |
3000 |
30 |
10/50 |
4,5 SZ |
Kegyh |
K |
K |
K |
K |
9. § (1) A szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
(2) A temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló (fasor, alatta cserjesávval) növénysáv létesítendő 30 m-es sávban, ahol lehetséges (eddig nem történt sírkialakítás, beépítés). Ahol nem lehetséges az OTÉK szerinti 30 m-es védősáv kialakítása, ott azt a temető telekhatárán kívül kell megvalósítani a lehetőségekhez képest.
(3) Temető átépítése, bővítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész tervező által készített kertészeti terv alapján történhet.
(4) A temető telekhatárától számított 50 m-en belül új élelmiszerkereskedelmi, vendéglátó épület, létesítmény nem helyezhető el, lakóépület elhelyezése az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával engedélyezhető.
10. Különleges, egyházi létesítmények építési övezete (Kegyh)
10. § (1) A Szabályozási terven különleges, egyházi létesítmények építési övezeteként (Kegyh) lehatárolt területen a helyi védelem alá vonandó római katolikus templom található.
(2) Az építési övezetben az összes beépíthetőségi paraméter kialakultnak tekintendő.
A beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásai
11. Közlekedési és közműterület (Köu)
11. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.
(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.
(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően szabad.
(4) A közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévő szabályozási terv szerinti.
(5) Az építési (szabályozási) szélességen belül a vonatkozó, hatályos jogszabály
12. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az elsődleges rendeltetésük és az elhelyezhető építmények szerint:
Öve-zeti jel |
beépíthető telek min.nagysága |
beépítettség mértéke |
beépítés módja |
építmény-magasság |
---|---|---|---|---|
Ev |
- |
- |
- |
- |
Eg |
10 |
0,5 |
SZ |
3,5 |
13. § (1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:
14. § (1) Az övezetben kizárólag a növénytermesztéshez, szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el.
(2) Az övezetben lakóépület nem létesíthető, lakófunkció nem engedélyezhető.
(3) A kertes mezőgazdasági övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
épület típus |
kialakítható/beépíthető min. teleknagyság |
kialakítható/ |
beépítés módja |
max. beépítési |
max. építmény magasság (m) |
---|---|---|---|---|---|---|
Mk-1 |
G |
800 |
12/8 |
>10: SZ |
3 |
3,5-4,5 |
Mk-2 |
G |
1500 |
14/10 |
SZ |
3 |
3,5-4,5 |
15. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe (Má) a kertes területen kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Elsősorban tájkép védelmi okokból a terület művelési ága megőrzendő, az övezetben gyepgazdálkodás (kaszáló, legelő, rét) folytatandó.
(3) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökosziszté-mákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.
(4) Az övezetben épületek nem alakíthatók ki, továbbá az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.
(5) Az övezetben kerítések nem létesíthetők.
16. Természetközeli terület
16. § (1) Természetközeli terület (Tk) övezetbe a közigazgatási terület északi részén található, Natura 2000 területként és az országos ökológiai hálózat részeként nyilvántartott karsztbokorerdő tartozik.
(2) A Tk övezetben épületek nem helyezhetők el.
(3) Az övezetben átjátszóállomás nem helyezhető el, táv- és hírközlő vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetők, kivéve ha védendő érték veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik.
(4) A Tk övezetekben az erdő művelési ág megtartandó. A természetközeli élőhely védelme érdekében erdőfelújítás során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepíthetők, illetve természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
17. Különleges beépítésre nem szánt terület, egészségügyi, szociális funkciójú övezet (Kkeü)
17. § (1) Az egészségügyi, szociális funkciójú különleges övezetben elsősorban egészségügyi vagy szociális célú épületek, létesítmények helyezhetők el; elhelyezhetők továbbá ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények, a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, és kialakíthatók sportpályák, zöldfelületek, játszóterek és pihenőhelyek is.
(2) A beépítésre nem szánt különleges terület övezetének részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
beépíthető |
beépíthető |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
max. |
---|---|---|---|---|---|
Kkeü |
5000 m2 |
30 |
SZ |
2 |
7,5 |
Általános érvényű előírások
18. Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai
18. § (1) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.
(2) A beépítésre nem szánt területeken az építési engedélyhez kötött építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.
(3) A létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolási rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte tervi szinten biztosítandó.
(4) A beépítésre szánt területeken a meglévő telkek méretei a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetek előírt telekméreteitől (telekszélességtől, telekmélységtől és telekterülettől)‚ de új telket alakítani‚ telket megosztani csak az építési övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet. Új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) A szabályozási tervben megadott közterület (út) felőli építési vonal kötelező szabályozási elem, meglévő épület átépítését a terven jelölteknek megfelelően kell végezni. Ahol a terv változást nem jelöl, ott a kialakult építési vonalat kell megtartani.
19. Közműellátás és elektronikus hírközlés – általános előírások
19. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag a helyi építési szabályzat és az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető és az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás) és elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja, a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha legalább a részleges közműellátás rendelkezésre áll és szennyvízelvezetés, elhelyezés, valamint csapadékvíz elvezetés vonatkozásában jelen rendeletben szereplő előírások teljesülnek.
(5) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tűzivíz-ellátás, a villamosenergia ellátás biztosított, továbbá szennyvíz-elvezetés, elhelyezés, valamint csapadékvíz elvezetés vonatkozásában a jelen rendeletben szereplő előírások teljesülnek.
20. Vízellátás
20. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tűzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.
(2) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a vonatkozó, hatályos jogszabályban
21. Vízelvezetés
21. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) A település talaj- és talajvíz-védelme érdekében a szennyvizek közvetlenül a talajban való szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg -rövid időre - sem engedélyezhető.
b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvíz-rákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett már beépített telkeket a közcsatornára való rákötésre egy éven belül kötelezni kell. Kivételt tenni csak azoknál a korábban beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, a vízügyi hatóság által igazolt, ellenőrzött vízzáró medencékben történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.
d) Beépítésre szánt területen új beépítésre csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethető. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően szigorúan vízzáró gyűjtőmedencékbe kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni.
(2) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
22. Villamosenergia ellátás
22. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor kell a meglevő, föld feletti vezetéket föld alá helyezni az útépítés kapcsolt beruházásaként.
(2) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, terület-gazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca-bútorozási lehetőség biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
23. Földgázellátás
23. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi, házi nyomás-szabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(2) Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
24. Elektronikus hírközlés
24. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A föld feletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért terület-gazdálkodási okokból, valamint az utcafásítási és utcabútorozási lehetőség biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca-bútorozási lehetőség biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
25. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
25. § (1) A település közterületein az alábbiak elhelyezése engedélyezhető:
26. § (1) Helyi egyedi védelem alá vonandó a katolikus templom (hrsz. 41), valamint a Fő u. 8. sz. (4 hrsz.) alatti tájház épülete. A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. A védett épületek, építmények környezetében az új építmények magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.
(2) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
27. Levegőtisztaság-védelem
27. § (1) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban
28. Talaj- és földvédelem
28. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.
(2) A trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.
(3) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(4) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet.
(5) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.
(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(7) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése érdekében tereprendezés során 1,4 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 1,5 lábasnál nagyobb hajlásszögű (26,56°-nál nagyobb meredekségű) rézsűk nem alakíthatók ki. Az 1,4 m-nél magasabb feltöltések, bevágások kizárólag a rézsűk megosztásával, több rézsű kialakításával létesíthetők. A rézsűk állékonyságának biztosítása érdekében a rézsűk felületének legalább 50 %-án talajmegkötő, terjedő tövű növényzet telepítendő.
29. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
29. § (1) Újbarok a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából fokozottan, illetve kiemelten érzékeny terület besorolású
30. Hulladékkezelés
30. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és rendszeres időközönként kijelölt hulladéklerakó helyre történő szervezett elszállítását biztosítani kell.
(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységi célú létesítmény kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek (pl. fotólabor, gyógyszertár, fogorvosi szolgáltatás, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.) folytatása esetén létesíthetők.
(3) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok tárolására és feldolgozására szolgáló létesítmény a közigazgatási területen nem létesíthető.
31. Környezeti zaj elleni védelem
31. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. létesíthető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a vonatkozó jogszabályban
32. § (1) A táj domborzati jellegének megőrzése, a jellegzetes növény- és állatállomány és a táj változatos területhasználatának megőrzésére különös gondot kell fordítani.
(2) A közigazgatási területen található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(3) Tájvédelmi szempontból az utak, vasutak menti fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell.
(4) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(5) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
33. Védőtávolságok, védőterületek, építési korlátozások
33. § (1) Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:
34. Tűzvédelmi előírások
34. § (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.
(2) A tűzcsapokat a hatályos tűzvédelmi jogszabályoknak megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy a védett építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.
(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.
35. Záró rendelkezések
35. § (1) A rendelet 2012. október 1. napján lép hatályba.
(2) A jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv jóváhagyásával Újbarok Község Önkormányzatának 9/2001.(X.10.) Kt. számú, 3/2002.(II.19.) Kt. számú és 8/2003. (IX.30.) számú rendeletei hatályukat vesztik.