Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2023. 12. 21Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlan és ingó vagyonra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra és egyéb immateriális javakra, továbbá
b) tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban: értékpapírok), gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, valamint a követelésekre és a pénzvagyonra.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket a külön ezen tárgyban alkotott önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Ezen rendelet szabályait minden olyan esetben alkalmazni kell, amennyiben más önkormányzati rendelet speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek.
Az önkormányzati vagyonelemek besorolása
2. A törzsvagyon
2. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek körét törvény, valamint ezen önkormányzati rendelet állapítja meg, az általános rendelkezések alóli kivételeket tételesen jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű vagyoni elemek:
a) A Békéscsabai Jókai Színház műemléki védettségű épülete,
b) a Városháza épületei (Szent István tér 7., Szabadság tér 11-17.).
(3) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:
a) a műemlékek, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületek, építmények,
b) a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék,
c) védett természeti területek és emlékek,
d) a köztéri műalkotások és egyéb művészeti alkotások,
e) a közgyűjtemények,
f) a közművek és a közművállalatok használatába adott vagyon,
g) a Közgyűlés és szervei, valamint az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon a (2) bekezdésben meghatározott vagyon kivételével,
h) az erdők,
i) az önkormányzat tulajdonában lévő hulladéktelep.
3. Ingatlanok
3. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű és korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartozó ingatlanokat tételesen a vagyonkataszter tartalmazza.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő, üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanokat tételesen a vagyonkataszter tartalmazza.
Az önkormányzat vagyonára vonatkozó általános szabályok
4. Selejtezés, vagyonleltár
4. § (1) A selejtezést a költségvetési szervek selejtezési szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni.
(2) A költségvetési szerv vezetője gondoskodik a feladatkörébe tartozó vagyonleltár elkészítéséről.
(3)1 A leltározási tevékenységet háromévenkénti gyakorisággal kell végrehajtani, amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és az önkormányzat államháztartási szervezete az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet. A leltározást a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezet a Polgármesteri Hivatal Leltározási szabályzatában foglaltak szerint, valamint az önkormányzati vagyonelem használója, kezelője a saját leltározási szabályzatában foglaltak szerint végzi. A leltározás kezdő éve: 2005.
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása
5. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának elsődlegesen a vagyontárgy rendeltetésének megfelelő célt kell szolgálnia. Az ettől eltérő hasznosítás sem járhat a rendeltetésszerű használat zavarásával és a vagyontárgy állagának sérelmével.
(2) Az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságokban, gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi, tagsági jogokat – a Közgyűlés eltérő döntése hiányában – a Közgyűlés gyakorolja.
(3) Az önkormányzat 100 %-ot el nem érő, de 50.000.000,- Ft névérték feletti tulajdonrészével működő gazdasági társaságban, gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi, tagsági jogokat a Közgyűlés gyakorolja.
(4) A (3) bekezdés kivételével az önkormányzat 100 %-ot el nem érő tulajdonrészével működő gazdasági társaságban, gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi, tagsági jogokat – a Közgyűlés eltérő döntése hiányában – a polgármester gyakorolja.
(5) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzat tulajdonát képező értékpapírokkal, pénzügyi befektetésekkel vagy vegyes portfolió-kezeléssel kapcsolatos döntés.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem vonatkozik a bevételek és kiadások között keletkező, átmenetileg szabad pénzeszközök betétbe helyezésére, illetve azokért a legkedvezőbb hozamú értékpapírok vásárlására és értékesítésére. Ezen hatáskört a polgármester gyakorolja.
(7) A Közgyűlés az Önkormányzatot megillető tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattétel jogát a polgármesterre ruházza át.
(8) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat önkormányzati feladat ellátásához szükséges beruházás megvalósítása érdekében a Közgyűlés a pénzügyi feladatot ellátó bizottság, valamint az illetékes szakbizottság előzetes véleményezését követően terhelheti meg.
(9) Az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyontárgyat a Közgyűlés a pénzügyi feladatot ellátó bizottság előzetes véleményezését követően terhelheti meg.
(10)2 Az ingatlanok vonatkozásában a szolgalom, vezetékjog vagy egyéb közérdekű használati jog alapításához való hozzájárulás, illetve a kártalanítási összeg elfogadása - amennyiben jogszabály úgy írja elő, jogalapítás nélkül is - nettó 2.000.000,- Ft kártalanítási értékig a polgármester, nettó 2.000.000,- Ft feletti, de nettó 30.000.000,- Ft-ot meg nem haladó kártalanítási érték esetében a pénzügyi feladatot ellátó bizottság hatásköre.
6. Vagyonhasznosító szervek
6. § (1) Az önkormányzati vagyon birtoklásával, használatával, a hasznok szedésével a Közgyűlés az önkormányzat gazdasági társaságát, közalapítványát, valamint egyéb jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet szerződés alapján bízhatja meg.
(2) Az önkormányzat költségvetési szervei részére a Közgyűlés a működéshez szükséges vagyon használati jogát, illetve a hasznok szedésének jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben ingyenesen biztosítja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati és egyéb vagyonhasznosító szerveket a tulajdonosi jogosítványok közül a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga illeti meg e rendeletben foglaltak szerint.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a használat és a hasznok szedése során eljárni, a vagyonhoz fűződő terheket viselni és kötelesek a használatukban lévő vagyonnak az államháztartásról szóló törvény és a számviteli előírások szerinti nyilvántartására.
(5) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek kötelesek biztosítani a szükséges információkat az önkormányzat, valamint szervei számára, az általuk meghatározott határidőn belül.
7. Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés
7. § (1) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében ruházható át a vagyonkezelésre kiírt nyilvános pályázat nyertesére, vagyonkezelési szerződéssel, a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási, pályázati rend szerint. Ilyen hiányában a pályázati eljárásra e rendelet 4. mellékletében foglaltak alkalmazandóak. A pályázat kiírása előtt kötelező vagyonértékelést végezni vagy végeztetni.
(2) A vagyonkezelői jogot kijelölés útján, ingyenesen, vagyonkezelési szerződéssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló
a) más helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása,
b) az önkormányzat, több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat vagy az állam együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaság,
ha ez a szervezet a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.
(3) A vagyonkezelő a rábízott vagyonról – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet, egyéb hatályos jogszabályok, illetve a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(4) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon:
a) birtoklására,
b) használatára,
c) a bérbeadásra és egyéb, a tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosításra.
(5) A vagyonkezelő köteles:
a) a rábízott vagyon közterheinek viselésére, jó gazda módjára történő megőrzésére, az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapítására, fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
b) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség jogszabályokban, illetve önkormányzat által meghatározott módon történő teljesítésére,
c) a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközei után elszámolt és az elkülönítetten nyilvántartott értékcsökkenésnek megfelelő összeg vagyonkezelési szerződésben meghatározott részét, annak rendelkezései szerint a vagyonkezelésébe vett vagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására fordítani,
d) a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníteni, ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi,
e) a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat,
f) a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni,
g) az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni.
(6) A vagyonkezelő részére vagyonkezelésbe átadott ingó vagyon a polgármester hozzájárulásával selejtezhető vagy - a tulajdonviszonyokat nem érintő módon - hasznosítható.
8. § (1) A vagyonkezelői jogról való döntés, valamint a vagyonkezelési szerződés megkötése és módosítása – a 10. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,
b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
j) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
k) a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni, e kötelezettség, illetve a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni.
(2) A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – az önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban – harmadik fél közreműködésével láthatja el. A jogosult az általa alkalmazott harmadik fél közreműködő eljárásáért úgy felel, mint sajátjáért.
(3) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására ezen rendelet előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.
(4) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter és a vagyonnyilvántartás hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé.
(5) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni és azt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott nyilvántartásokkal együtt bemutatni.
(6) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 6 hónapnál régebbi köztartozása van és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) ha a tulajdonosi szerkezetében bekövetkező változás miatt a szervezet a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek,
e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
9. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester, illetve a polgármester által meghatalmazott személy ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni,
c) a vagyonkezelő selejtezési és leltározási tevékenységében részt venni.
(4) A polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól - összefoglaló ellenőrzési jelentésben - a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatja a Közgyűlést.
10. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:
a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
c) rendkívüli felmondással,
d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,
e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén, valamint
g) az ingatlan külön törvény szerinti kisajátításával.
(2) A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondás esetén hat hónap.
(3) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozását a vagyonkezelő negyedévente köteles bejelenteni. A vagyontárgy értékváltozásához kapcsolódóan a vagyonkezelői szerződés módosítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
(4) Az önkormányzat a vagyonkezelői jog megszűnésekor haladéktalanul gondoskodik annak az ingatlan–nyilvántartásból való törléséről.
8. A vagyongazdálkodás tervezése
11. § A Közgyűlés a vagyongazdálkodási tervet a gazdasági program részeként fogadja el.
9. A vagyon értékének meghatározása
12. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem elidegenítésére, illetve megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyonelem értékét
a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetében vagyonnyilvántartás szerinti nettó érték vagy 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
c) vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,
d) tőzsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert tőzsdei ár, tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén a legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár, tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján
kell meghatározni.
(2) Amennyiben az adott vagyonelem vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál régebben készült ingatlanforgalmi, forgalmi értékbecslés, egyedi szakértői értékelés vagy üzleti értékelés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon esetén nettó 5.000.000,- Ft értékhatárig az ingatlan értékének meghatározása történhet az ingatlan fekvése szerinti illetékes jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal.
(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a vagyonelem értékét a vagyonnyilvántartás szerint kell megállapítani.
Rendelkezés az önkormányzati vagyon felett
10. Önkormányzati vagyon szerzése
13. §3 (1) Az önkormányzat részére ellenérték fejében felajánlott ingatlanok vonatkozásában az ingatlanra vonatkozó hivatalos ingatlanforgalmi szakértői értékbecslés megrendeléséről, továbbá az ingatlan megszerzésére vonatkozó előterjesztés készítéséről a közgyűlés pénzügyi feladatokat ellátó bizottsága dönt.
(2)4 Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése – ideértve az elővásárlási jog gyakorlását, a kisajátítást és szolgalom, vezetékjog vagy más közérdekű használati jog alapítását – nettó 20.000.000,- Ft értékhatárig a pénzügyi feladatot ellátó bizottság hatásköre, ezen értékhatár felett a vagyonelem megszerzéséről a Közgyűlés dönt.
(3) Vagyonszerzés esetén az érték meghatározására a 12. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, elővásárlási jog esetében az ügy egyedi körülményeinek és a költségvetési lehetőségeknek a figyelembe vételével ettől el lehet térni.
(4) Az ingyenes önkormányzati vagyonszerzés a polgármester hatásköre.
11. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése
14. § (1)5 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzati ingatlanvagyon közfeladat-ellátás esetén ingyenesen vagy kedvezményesen használatba adható gazdálkodó szerv, egyház, társadalmi szervezet, köztestület, más önkormányzat, közalapítvány, alapítvány és költségvetési szerv részére, a használatba adásról nettó 30.000.000,- Ft nyilvántartási értékig a pénzügyi feladatot ellátó bizottság, ezen érték felett a Közgyűlés dönt.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a Közgyűlés dönthet – kivételesen, az önkormányzat és a helyi lakosság kiemelt jelentőségű érdekeinek figyelembevételével, amennyiben a döntésből származó egyéb várható előnyök indokolják - önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának, használatának kedvezményes átengedéséről gazdálkodó szerv részére.
(3)6 Az önkormányzati ingó vagyon kedvezményes átruházásáról, illetve ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról nettó 1.000.000,- Ft nyilvántartási értékig a polgármester, nettó 1.000.000,- Ft feletti, de nettó 4.000.000,- Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási értékig a pénzügyi feladatot ellátó bizottság dönt.
(4) Amennyiben az (1)-(3) bekezdésben foglalt döntés az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében előzetes bejelentéshez vagy állásfoglalás beszerzéséhez kötött, a döntésre jogosult személy vagy szerv kizárólag a Korm. rendeletben meghatározott eljárás lefolytatását követően hozhat döntést a vagyon átengedéséről. Az eljárás során beszerzett állásfoglalás a közgyűlési, illetőleg bizottsági előterjesztés melléklete.
12. Önkormányzati követelésről lemondás, követelés elismerése
15. § (1)7
(2)8
(3) Az önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a (4) bekezdésben szabályozott kivételtől eltekintve a Közgyűlés jogosult.
(4) Az önkormányzatot terhelő követelés elismerésére bruttó 10.000.000,- Ft értékhatárig a pénzügyi feladatot ellátó bizottság abban az esetben jogosult, ha
a) a bizottság által beszerzett szakértői vélemény azt alátámasztja,
b) döntésével az önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti és
c) a követelés fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll.
13. A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése és hasznosítása
16. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3)9 A Közgyűlés a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának jogát nettó 30.000.000,- Ft és az az alatti nyilvántartási értéknél a pénzügyi feladatot ellátó bizottságra ruházza át.
17. § (1) A Közgyűlés a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását az alapító okirat vagy társasági szerződés (a továbbiakban: alapító okirat) szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonhasznosító szervre bízhatja.
(2) Az önkormányzati vagyonhasznosító szerv, amennyiben az (1) bekezdés szerint használatába adott ingatlant 1 évet meghaladó időtartamra bérbe adta, a szerződésekről köteles a pénzügyi feladatot ellátó bizottságot és az illetékes szakbizottságot (bizottságokat) tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatni. 5 éven túli szerződéskötés, vagy bármilyen tulajdoni korlátozás esetén a vagyonhasznosító az erre vonatkozó megállapodás megkötése előtt köteles a hasznosításhoz a Közgyűlés jóváhagyását kérni. A jelen bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az önkormányzat a vagyonhasznosítóval kötött szerződésben vagy az alapító okiratban ettől eltérően rendelkezik.
14. Az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyon elidegenítése és hasznosítása
18. § (1) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyonelemek gazdasági társaságba történő bevitele.
(2)10 A Közgyűlés az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyonelemek elidegenítésének jogát
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetében nettó 10.000.000,- Ft forgalmi értékhatárig a pénzügyi feladatot ellátó bizottságra,
b) egyéb vagyonelem esetében nettó 4.000.000,- Ft értékhatárig a polgármesterre
ruházza át.
(3)11 A Közgyűlés az üzleti vagyon hasznosításának jogát – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - nettó 30.000.000,- Ft és ez alatti nyilvántartási értéknél a pénzügyi feladatot ellátó bizottságra ruházza át.
(4) Azokra az üzleti vagyonkörbe tartozó ingatlanokra, amelyek esetében vagyoni bevételt eredményező hasznosítás nem lehetséges, az ingatlanok állagmegóvása és tisztántartása érdekében, önkormányzati költségcsökkentés céljából, nettó 10.000.000,- Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási értékű ingatlanok esetében a polgármester - a pénzügyi feladatot ellátó bizottság egyetértésével12 - jogosult karbantartási vagy üzemeltetési szerződéseket kötni, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szerződések keretében átadott vagyon használója az ingatlanon haszonszerző tevékenységet kizárólag a tulajdonos engedélyével folytathat, továbbá egyéb, az ingatlanon folytatott tevékenységéhez Európai Uniós támogatást nem vehet igénybe. A karbantartási, üzemeltetési szerződések 1 évnél hosszabb időtartamúak nem lehetnek.
15. Vételár megfizetésére vonatkozó rendelkezések
19. § (1) Az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésénél az önkormányzat fizetőeszközként csak pénzt vagy a Közgyűlés határozata alapján csereingatlant vagy értékpapírt fogad el.
(2) Önkormányzati vagyontárgyak elidegenítése esetén részletfizetésre vagy fizetési haladékra csak rendkívül indokolt esetben, az adott eset egyedi értékelése alapján, a mindenkori jegybanki alapkamat felszámításával kerülhet sor. A részletfizetést, illetve a fizetési haladékot a költségvetési éven belül a polgármester, a költségvetési éven túl a Közgyűlés engedélyezi.
Az önkormányzati vagyon elidegenítésének nyilvánossága
16. Elidegenítési eljárások
20. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése az alábbi eljárások keretében történhet:
a) nyilvános vagy zártkörű pályázat,
b) árverés (a továbbiakban a) és b) együtt: versenyeztetés),
c) elidegenítés versenyeztetés nélkül.
(2) A tulajdonjog átruházására jogosult a jogszabályokban foglalt keretek között szabadon választhat az értékesítés (1) bekezdésben meghatározott módjai közül.
17. Nyilvános és zártkörű pályázat
21. § (1) Nyilvános vagy - az e rendeletben meghatározott esetekben - zártkörű pályázat útján a pályázati kiírásban szereplő feltételek figyelembe vételével összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőnek kell az önkormányzati vagyonelemet elidegeníteni. A pályázat során követendő eljárás rendjét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.
(3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha
a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
b) az önkormányzati érdekek azt indokolttá teszik,
c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
(4) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntésben kell rendelkezni.
22. § (1) A pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonjog átruházására jogosult maga vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni.
(2) A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 15 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
(3) A pályázati eljárás eredményeként - a 22. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.
(4) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét lehetővé tévő rendelkezéseket.
23. § Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval azonos feltételek mellett szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni, abban az esetben, ha
a) a pályázati kiírás erre lehetőséget adott, és
b) a szerződésnek a kiíró által történő felmondásakor vagy attól történő elállásakor a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.
18. Elidegenítés versenyeztetés nélkül
24. § Versenyeztetés nélkül idegeníthető el az önkormányzati vagyon, ha:
a) az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabályban, szerződésben előírt jogosultság illeti meg,
b) az ingatlan önállóan nem beépíthető vagy helyhez kötött igényt szolgál ki, vagy
c) az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével a tulajdonjog átruházására jogosult így dönt.
19. Az árverés
25. § (1) Az árverés a vagyon értékesítésének nyilvános, az árverési vevő közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
(2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.
(3) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat ezen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
20. Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet 2012. május 3. napján lép hatályba.
(2)13
1. melléklet a 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez
I. Az általános rendelkezések alapján korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartozó, de a Közgyűlés döntése alapján üzleti vagyonkörbe sorolt vagyonelemek
1. A Békéscsaba, Peter Jilemniczky utca 1. szám alatt található, 755 hrsz.-ú, kivett kollégium megnevezésű, 1 ha 1890 m2 telekterületű ingatlan.
2. A Békéscsaba, Lázár utca 2/1. szám alatt található, 3764 hrsz.-ú, kivett általános iskola megnevezésű, 1620 m2 telekterületű ingatlan.
3. A Békéscsaba, Trefort utcában található, 3261/3 hrsz.-ú, kivett kollégium megnevezésű, 6040 m2 telekterületű, a 3381 hrsz.-ú, kivett gazdasági épület és udvar megnevezésű, 1121 m2 telekterületű, és a 3382 hrsz.-ú, kivett óvoda megnevezésű, 2242 m2 telekterületű ingatlan.
4. A Békéscsaba, 4-es Honvéd utcában található, 2595/5 hrsz.-ú, kivett gazdasági épület és udvar megnevezésű, 4 ha 6361 m2 telekterületű, és a 2595/9 hrsz.-ú, kivett sporttelep megnevezésű, 2 ha 5869 m2 telekterületű ingatlan.
5. A Békéscsaba, Kórház utcában található, 817 hrsz.-ú, kivett sporttelep megnevezésű, 4866 m2 telekterületű, és a 818 hrsz.-ú, kivett vendéglő megnevezésű, 804 m2 telekterületű ingatlan.
6. A Békéscsaba, Peter Jilemniczky utca 3. szám alatt található, 763/3 hrsz.-ú, kivett irodaház megnevezésű, 6036 m2 telekterületű ingatlan.
7. A Békéscsaba, Lencsési út 138. szám alatt található, 1700/6 hrsz.-ú, kivett ifjúsági tábor megnevezésű, 5 ha 9725 m2 telekterületű ingatlan.
II. Az általános rendelkezések alapján üzleti vagyonkörbe tartozó, de a Közgyűlés döntése alapján korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe sorolt vagyonelemek.
1. A Békéscsaba, Szent István tér 10. szám alatt található, 3894 hrsz.-ú, kivett irodaépület és üzletház megjelölésű, 2379 m2 telekterületű társasház valamennyi társasházi külön lapon szereplő ingatlanrészével együtt.
2. A Békéscsaba, Balassa utcában található, 6147/6 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 2 ha 4091 m2 telekterületű, a 6147/7 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 8960 m2 telekterületű, a 6147/8 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 7914 m2 telekterületű, a 6147/9 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 8996 m2 telekterületű, a 6147/10 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 6913 m2 telekterületű, a 6147/12 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 4000 m2 telekterületű, a 6147/14 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 7690 m2 telekterületű, a 6147/15 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 4000 m2 telekterületű, a 6147/16 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 1 ha 4770 m2 telekterületű, a 6147/17 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 7507 m2 telekterületű, a 6222 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 641 m2 telekterületű, és a 6224 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 1 ha 2186 m2 telekterületű ingatlan.
2. melléklet a 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez
I.
A pályázat kiírása, meghirdetése
1.14 A nyilvános pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában vagy az önkormányzat hivatalos lapjának honlapján, továbbá az önkormányzat honlapján, szükség esetén helyi és országos napilapban kell meghirdetni.
2. Zártkörű pályáztatás esetén legalább 2 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást legalább a határidő kezdő napját 15 nappal megelőzően.
3. Pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 15 napnál.
4. A pályázati eljárás folyamán - az 5. pontban foglaltak kivételével - a kiíró a pályázati feltételt, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.
5. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatja meg:
a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta vagy
b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg,
6. Az 5. pont szerinti változtatást a pályázati kiírás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni.
7. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek) tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját, jellegét, (nyilvános vagy zártkörű), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel), vagy név megjelölésével pályázhat,
c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre szánt vagyon megjelölését,
d) szükség esetén a pályázati biztosíték nyújtásának módját és értékét,
e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és idejének megjelölését,
h) a részletes pályázati kiírás, illetőleg a prospektus vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét,
i) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, továbbá amennyiben a bontás nyilvánosan történik, az erre való utalást,
j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse,
k) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,
l) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket,
m) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.
8. A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződés-tervezetet is csatolnia kell, illetve a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
9. A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.
10. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, illetve biztosítható a helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét, és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.
11. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.
II.
Pályázati biztosíték
1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, amelyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.
2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - az alábbi kivételektől eltekintve - vissza kell adni.
a) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,
b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,
c) a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
III.
A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból
1. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, a visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
2. A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az I/7/h.) pont szerinti ellenértéket visszafizetni.
3. Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.
4. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetve módosíthatja.
5. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
IV.
Az ajánlat
1. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.
2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:
a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,
d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,
e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.
3. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét.
V.
Az ajánlatok benyújtása, felbontása
1. Az ajánlati dokumentumokat - a beérkezés sorrendjében - sorszámmal kell ellátni.
2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében a kiíró döntésének megfelelően zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. Nyilvános a bontás, ha a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.
3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni a képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.
4. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője
a) tanúsítja a pályázatok átvételét és felbontásuk szabályos lefolytatását,
b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek,
c) rögzíti az ajánlatok sorszámát és darabszámát, a pályázatok felbontásakor illetve ismertetésekor bejelentett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket, hozzászólásokat,
d) megállapítja az ajánlatok érvénytelenségét.
5. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki, formai követelményeknek.
VI.
A pályázatok értékelése, elbírálása
1. Pályázaton benyújtott ajánlatokat a bíráló bizottság véleményezi, és köteles a Közgyűlésnek az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni.
2. A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásáról történő döntéssel egyidejűleg, de legkésőbb a pályázat lezárásáig jelöli ki, vagy dönt arról, hogy a bíráló bizottság tagjainak kijelölésére mely szerv jogosult.
3. Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) résztvevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevők az e minőségben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) céljára használhatják fel.
4. A pályázat értékelésében résztvevő, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem lehet:
a) az ajánlatot benyújtó pályázó,
b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,
c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott,
d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan gazdasági társaságnak, amelynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője.
5. A pályázat értékelésében résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn.
6. Összeférhetetlenségi kérdésben a polgármester dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a pályázót az eljárásból ki kell zárni.
7. Az ajánlatok felbontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
8. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
9. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek.
10. Eredménytelen a pályázat, ha
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati kiírás alapján nem értékelhetők,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak, valamint az ajánlat tartalma vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól,
c) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.
11. Eredménytelenné nyilvánítható a pályázat, ha a kiíró az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogát a pályázati felhívásban fenntartja.
3. melléklet a 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez
1. Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni, ebben fel kell tüntetni:
a) ingatlan vagyontárgy esetében:
b) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását,
c) az induló árat, fizetési feltételeket,
d) az árverés helyét és idejét,
e) az árverési letéti díj összegét.
2.15 Az árverési hirdetményt a Csabai Mérlegben vagy annak honlapján, továbbá az önkormányzat honlapján, szükség esetén helyi és országos napilapban kell közzétenni, ki kell függeszteni továbbá a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára legalább 8 napra.
3. Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár (kikiáltási ár) 10 %-át letéti díjként az önkormányzat számlájára, vagy a Polgármesteri Hivatal házipénztárába - legkésőbb az árverés megkezdéséig - befizeti.
4. Az árverési tárgyalást a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője vagy a kiíró által megbízott személy vagy szerv képviselője vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat) és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5 %-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik, azonban a forgalmi, nyilvántartási értéktől eltérő kikiáltási ár esetén az árverés vezetője ettől eltérő licitlépcsőt határozhat meg. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette (árverési vevő).
5. Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.
6. Az árverési vevő által befizetett letéti díjat be kell számítani az árba. A többi árverezőnek a letéti díjat az árverés befejezését követő 15 napon belül vissza kell adni.
7. Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő legfeljebb 60 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevő a szerződést az árverési hirdetményben meghatározott határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti.
8. Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.
9. Az árverés sikertelen, ha
a) nem tettek vételi ajánlatot,
b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő sem köt szerződést.
10. Az árverés sikertelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg.
11. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
12. Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és az árverés résztvevői írják alá.
4. melléklet a 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez
A pályázatra irányuló javaslatok és döntések
1. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján való átadása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról a Közgyűlés dönt.
2. A Közgyűlés számára készített, a pályázat kiírásáról szóló döntés meghozatalához szükséges előterjesztésnek az SZMSZ szabályain túl az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a vagyon jogi helyzetét, ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a kezelési és használati viszonyainak részletes bemutatását, a vagyonra, illetve annak állagmegóvására, felújítására vonatkozó kötelező előírásokat, kötöttségeket, illetve korlátokat és tilalmakat,
b) a vagyonkezelői jog átadására vonatkozó javaslatot, különösen annak célját, indokát, tervezett konstrukcióját, javasolt időtartamát,
c) a vagyonkezelésbe adást megalapozó szakmai érveket, annak indokait,
d) mindazokat a további tényeket, érveket és körülményeket, amelyeket az előterjesztő a döntéshozó tájékoztatása érdekében szükségesnek tart,
e) mindazokat az egyetértő, illetve hozzájáruló nyilatkozatokat, amelyeket jogszabály a döntés előfeltételéül előír.
A pályázaton való részvétel általános feltételei
3. A részvétel feltételei:
a) a tájékoztató dokumentáció megvásárlása vagy átvétele,
b) az ajánlattevő igazolja, hogy rendelkezik a közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírásokban meghatározott személyi és szakmai felkészültséggel, a vagyonkezeléshez szükséges pénzügyi biztosítékokkal,
c) az ajánlattevőnek két hónapnál nem régebbi hatósági igazolással kell bizonyítania, hogy vonatkozásában a 8. § (6) bekezdésében meghatározottak nem állnak fenn, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy átlátható szervezetnek minősül,
d) az önkormányzati közfeladat megszerzésére vonatkozó külön törvény a pályázatból való kizárás további eseteit állapíthatja meg.
A pályázati felhívás, a pályázati felhívásra utaló közlemény és tartalma
4. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,
b) a pályázati eljárás célját,
c) a vagyonkezelésbe kerülő vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, beleértve a per-, teher-, és igénymentességre vonatkozó körülményeket és az ingatlan-nyilvántartáson kívüli igényeket is),
d) az elbírálásra kerülő tartalmi elemeket, a pályázat elbírálása során alkalmazandó rangsorolási, bírálati szempontokat,
e) a pályázaton való részvétel feltételeit,
f) az esetleges ajánlati biztosíték mértékét, befizetésének módját, illetve visszafizetésének módját és feltételeit,
g) az ajánlati kötöttség időtartamát,
h) a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettség és egyéb biztosíték megjelölését,
i) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
j) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, továbbá amennyiben a bontás nyilvánosan történik, az erre való utalást,
k) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát, további információt a vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről,
l) a tájékoztató dokumentáció beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit,
m) az esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások stb.),
n) a vagyonkezelői jog megszerzése és gyakorlása ellenértékére vonatkozó ajánlatkérést,
o) a vagyonkezelés időtartamának megjelölését, vagy erre vonatkozó ajánlatkérést,
p) a tervezett vagyonkezelés pénzügyi fedezetének bemutatására, illetve meglétének igazolására vonatkozó adatszolgáltatás kérést,
q) a pályázó szervezet működési adataira és üzleti tervére vonatkozó adatszolgáltatás előírását (a megelőző három év mérlegbeszámolóit, üzleti tervet a vagyonkezelés időszakára),
r) a pályázati ajánlatok elbírálási határidejét és az ajánlattevők értesítésének módját, határidejét,
s) a kiíró azon jogának – szükség szerinti – fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, vagy a vele való szerződéskötés meghiúsulása esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, amennyiben az megfelel a jogszabályi, illetve a pályázati feltételeknek,
t) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa,
u) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén az ajánlattevőtől írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek megváltozását,
v) egyéb, a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.
5. A nyilvános pályázati felhívásra utaló közleményt a kiíró legalább az önkormányzat hivatalos lapjában és az önkormányzat honlapján köteles megjelentetni, szükség esetén egy országos napilapban és egy helyi lapban is megjelentethető.
6. A pályázati felhívásra utaló közleménynek tartalmaznia kell:
a) a kiíró nevét, székhelyét,
b) a vagyonkezelés tárgyát,
c) azon szervezet megnevezését, ahol a pályázat tartalmáról további információ kérhető,
d) a részletes pályázati felhívás megtekintésének helyét, idejét,
e) az ajánlattételi határidőt.
Az ajánlattételi határidő, a pályázati felhívás, a pályázati ajánlatok módosítása és visszavonása
7. Az ajánlattételi határidőt a kiíró nem határozhatja meg a pályázati felhívásra utaló közlemény közzétételétől számított 30 naptári napnál rövidebb időtartamban.
8. A pályázati felhívás feltételeinek lényeges megváltoztatása esetén a pályázati felhívás módosítását legkésőbb a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt, a meghirdetés nyilvánosságra hozatalával azonos módon közzé kell tenni. A módosított benyújtási határidő a közzétételtől számított legalább 15 naptári nap.
9. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.
Az ajánlati kötöttség, ajánlati biztosíték
10. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik. Az ajánlattevő köteles legalább 90 napos ajánlati kötöttséget vállalni.
11. A kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok az elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve a pályázat eredményéről szóló döntés megküldésének napjától kell számítani.
A pályázati ajánlatok felbontása
12. A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a kiíró, vagy az általa megbízott, meghatalmazott személy a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. Az ajánlatok felbontásánál a kiírásért felelős és az általa meghívottakon kívül – nyilvános bontási eljárás esetén – az ajánlattevők, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek lehetnek jelen. A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A pályázati eljárás érvénytelensége
13. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha:
a) a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették,
b) valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.
A pályázati ajánlat érvénytelensége
14. Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha:
a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki jogszabály alapján az eljárásban nem vehet részt,
c) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
d) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki a pályázati dokumentációt nem vásárolta meg, illetve nem vette át,
e) az ajánlattevő nem csatolta a meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat,
f) az ajánlattevő a pályázatot nem írta alá (gazdasági társaság esetén cégszerű aláírással) vagy
g) az nem felel meg a pályázati felhívásban, dokumentációban, jogszabályban meghatározott feltételeknek.
A pályázati ajánlatok elbírálása
15. A pályázati ajánlatokat legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 naptári napon belül kell elbírálni. Az ajánlattevők a kiírásért felelős egyedi elbírálása alapján, a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőig kötelesek a hiányzó igazolásokat beszerezni, illetve a nyilatkozatokat megtenni. A hiánypótlási határidő legfeljebb 15 napban határozható meg. A hiánypótlás során a pályázat elbírálásra kerülő tartalmi elemei nem módosulhatnak.
Összeférhetetlenségi szabályok
16. A pályázat elbírálásából ki van zárva, és abban mint elbíráló nem vehet részt:
a) a pályázó vagy annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,
b) a pályázó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, alkalmazottja vagy más, szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,
c) aki annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja, illetve más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja,
d) az a)-c) pontokban megjelölt személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,
e) akitől a pályázat tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).
17. A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni a kiírónak, ha vele szemben bármely, az 1. pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenséget az ajánlattevő is bejelentheti.
18. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a polgármester dönt.
Pályázati eljárás eredménytelensége
19. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett pályázati ajánlat,
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek vagy
c) amennyiben a Közgyűlés a pályázati eljárást eredménytelenné nyilvánította.
A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele
20. A kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről, a döntést követő 15 naptári napon belül a pályázókat értesíti.
21. A kiírónak az önkormányzati vagyon vagyonkezelésére vonatkozó megállapodást a pályázat nyertesével a Közgyűlés döntését követő 45 napon belül kell megkötnie.
22. A kiíró a pályázat soron következő helyezettjével köti meg a szerződést, ha a nyertes pályázóval a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás nem jön létre, illetve a vagyonkezelésbe adás a nyertes érdekkörében felmerülő okból meghiúsul, feltéve, hogy annak ajánlata megfelelő, és az erre vonatkozó feltétel a pályázati kiírásban szerepelt.
Módosította a 43/2017.(XII. 20.) önkormányzati rendelet 10.§ (3) bekezdése. Hatályos 2017. 12. 21.
Módosította a 2/2019.(II. 5.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos 2019. 02. 06. Az 5. § (10) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 26/2015.(XII. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2015. XII. 22.
A 13. § (2) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 13/2019.(V. 22.) önkormányzati rendelet 6.§(2) b) pontja. Hatálytalan 2019.05.23.
Hatályon kívül helyezte a 13/2019.(V. 22.) önkormányzati rendelet 6.§(2) b) pontja. Hatálytalan 2019.05.23.
A 16. § (3) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 31/2014.(XI. 28.) önkormányzati rendelet 52.§ (8) bekezdése Hatályos 2014. 11. 29.
A 26. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Módosította a 18/2015.(IX. 30.) önkormányzati rendelet 4.§(1). Hatályos 2015. 10. 01.
Módosította a 18/2015.(IX. 30.) önkormányzati rendelet 4.§(2). Hatályos 2015. 10. 01.