Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 18. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva szervezetének és működésének részletes szabályairól (a továbbiakban: SzMSz) a következőket rendeli el:

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1153 Budapest, XV. kerület, Bocskai u. 1-3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: megegyezik az 1994. évi XLIII. törvény 1. mellékletében megjelölt közterületek által határolt Budapest Főváros XV. kerület területével, amely három településrészből áll: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota.

(4) Az Önkormányzat a három településrész saját hagyományait és értékeit elismeri és ápolja.

(1) Az Önkormányzat jelképei : a zászló, a címer és a bélyegző.

(2) Az Önkormányzat címere: csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

(3) Az Önkormányzat zászlaja, illetve lobogója: 2m x 1m-s méretű fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az Önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.

(4) A jelképek használatának részletes szabályait külön rendelet határozza meg.

(1) Az Önkormányzat által alapított elismerések:

a) Budapest XV. kerület Díszpolgára Cím és

b) Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Érdemérem Díj.

(2) Az elismerések adományozásának részletes szabályait külön rendelet határozza meg.

(1) Az önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel együttműködési megállapodást köthet. A megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel történő kapcsolat felvételét a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti.

(3) A más helyi önkormányzatokkal, és a külföldi önkormányzatokkal történő kapcsolattartást külön rendelet szabályozza.

(1) A kerületi nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához az Önkormányzat segítséget nyújt a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény) rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Azon előterjesztéseket vagy rendelettervezeteket, amelyek a nemzetiségekhez tartozókat e minőségükben kiemelten érinthetik, az előkészítés során velük meg kell ismertetni. A képviselő-testület a nemzetiségeket érintő rendeleteit véleményük figyelembe vételével alkotja meg.

(3) Az Önkormányzat a nemzetiségi törvény 80. §-a szerint a nemzetiségi önkormányzatokkal megállapodást köt, így biztosítva a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit.

(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta 16 órában - előzetes egyeztetés alapján -, az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) térítésmentesen biztosítja a Budapest, Bocskai u. 1-3. szám alatti ingatlan A. épület 110. számú helyiségének, és a helyiség tárgyi és technikai eszközeinek használatát. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket az önkormányzat viseli.

(5) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez, így a testületi ülések, valamint testületi és tisztségviselői döntések előkészítéséhez szükséges postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését, szerződés szerinti nyilvántartási feladatokat. Ennek költségeit az önkormányzat viseli.

(6) A nemzetiségek ügyei a Közoktatási, Közművelődési, Egészségügyi és Sport Bizottság hatáskörébe tartoznak.

(1) Budapest Főváros XV. kerületében Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat működik. A kerületi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat neve: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat, rövidítve: GYIÖK.

(2) Tagjai közül választja meg polgármesterét, alpolgármestereit. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint dolgozik, melyet átruházott hatáskörben a Közoktatási, Közművelődési, Egészségügyi és Sport Bizottság hagy jóvá.

(3) A GYIÖK működéséhez a kerületi Önkormányzat az éves költségvetésében támogatást biztosít.

(4) A képviselő-testület és szervei által tárgyalt kerületi ifjúságot érintő előterjesztéseket a GYIÖK véleményezheti.

Az önkormányzat képviselő-testülete 20 főből áll és ez a létszám a polgármestert is magában foglalja.

(1) A képviselő-testület törvényben meghatározott át nem ruházható és át nem ruházott feladat- és hatáskörét az ülésein gyakorolja.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

(3) A hatáskör átruházására rendeletben, kivételesen, egyedi ügyben határozattal kerülhet sor. A döntéshez mindkét esetben minősített szavazattöbbség szükséges.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

(5) A képviselő-testület egyedi esetben, egy ügyre vonatkozóan határozattal visszavonhatja a hatáskör gyakorlását, amelyről minősített többséggel dönt.

(1) A képviselők közös cél meghatározásával képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A képviselőcsoport létszáma legalább három fő.

(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport megalakításáról a megalakulást követően haladéktalanul írásban kell tájékoztatni a képviselő-testületet, megjelölve a képviselőcsoportban résztvevő képviselők nevét és a képviselőcsoport vezetőjének személyét.

(4) A képviselőcsoport megszűnését, vagy új képviselő belépését a képviselőcsoport vezetőjének, a képviselőcsoportból történő kilépést a képviselőnek kell írásban a következő képviselő-testületi ülésen bejelenteni.

(5) A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője, vagy az a képviselő képviseli, akit a képviselőcsoport az adott kérdésben képviseleti joggal felruház.

(6) A képviselőcsoport a testületi ülést követően sajtótájékoztatót tarthat a polgármesteri hivatal erre a célra kijelölt helyiségében, melynek időpontját (napját és óráját) – az elfogadott képviselő-testületi munkatervben szereplő ülésnapok ismeretében – a képviselőcsoport félévente előzetesen köteles bejelenteni.

(7) A képviselőcsoport működésének tárgyi feltételeit a képviselő-testület a polgármesteri hivatal útján biztosítja.

(1) A képviselő egyidejűleg több állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjai a bizottsági működéssel összefüggésben azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

(1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott önkormányzati hatáskörök gyakorlására, közszolgáltatási feladatok ellátására állandó bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, állásfoglalást készítő és ellenőrzési feladatokat ellátó, továbbá a testület által átruházott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező, a többi bizottsággal egymással mellérendelt egyenrangú viszonyban álló választott testületi szerv.

(4) A képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését, létszámát és tagjainak felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) Az állandó bizottság az általa meghatározott feladat elvégzésére legfeljebb három főből álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport elnöke csak a bizottság képviselő tagja lehet.

(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására legalább öt képviselő javaslatára ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az átruházott hatáskörrel nem rendelkező ideiglenes bizottság létrehozása határozattal történik.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökét, tagjait a képviselő-testület határozza meg.

(4) Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentés képviselő-testületi elfogadásáig tart.

(1) A képviselő Budapest Főváros XV. kerület egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Ötv., a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. és e rendelet határozza meg.

A képviselő jogai:

a) a polgármester felkérésére szakmai ismereteire, felkészültségére figyelemmel részt vehet a döntések előkészítésében, a különböző szervekkel történő tárgyalásokban,

b) egyénileg, vagy képviselő-társaival közösen képviselői fórumot szervezhet,

c) rendelet tervezethez módosító javaslatot tehet az e rendelet 7. mellékletét képező nyomtatványon.

d) előterjesztéshez módosító javaslatot tehet az e rendelet 8. mellékletét képező nyomtatványon,

e) interpellációval élhet.

A képviselő kötelességei:

a) a képviselő-testület – illetőleg a bizottsági tag képviselő – a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,

b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni,

c) közéleti szerepéhez, esküjéhez és a választók bizalmához méltó magatartást tanúsítani,

d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, szolgálati, vagy magántitkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is – jogszabályban meghatározott ideig – fennáll,

e) egyedi képviseleti megbízása esetén tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolni.

A képviselő tiszteletdíját és egyéb juttatásainak rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

A polgármester munkáját a képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásával egyidőben értékeli.

A polgármester a 9. mellékletben meghatározott időpontokban havonta fogadónapot tart, amikor a választópolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert, szükség szerint alpolgármestereket választ.

(2) Az alpolgármesterek megbízatásukat főállásban töltik be.

Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, valamint a polgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén történő helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.

A képviselő-testület a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

A jegyzőnek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) ellátja - a hivatal útján - képviselő-testület, továbbá a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységgel kapcsolatos feladatait;

b) a polgármester irányításával - a Hivatal útján - előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket;

c) gondoskodik - a hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról;

d) a jogszabályok keretei között ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági ellenőrzését.

(1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára aljegyzőt vagy aljegyzőket nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(1) A képviselő-testület egységes polgármesteri hivatalt tart fenn.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a 9. melléklet szabályozza.

(1) A polgármester, a képviselő, valamint jogszabályban meghatározottak vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi és Jogi Bizottság kezeli és tartja nyilván. Eljárási szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

Amennyiben a polgármesterrel, a képviselővel, a bizottság nem képviselő tagjával szemben a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, az érintett személy, valamint a képviselő-testület az Ötv-ben és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben foglaltak szerint jár el.

(1) A képviselő-testület alakuló-, rendes-, rendkívüli és más önkormányzattal együttes ülést tart.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Az ülés más alkalmas helyszínen is megtartható.

(3) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal a lakosság jelentős részét érintő ügyekben előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján, vagy ha azt a képviselők több mint fele indítványozza.

(6) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot is tarthat a lakosság, és a helyben érdekelt szervezetek közvetlen tájékoztatására, és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonására.

(7) A képviselő-testület valamennyi ülésére - az e rendeletben foglalt kivételekkel – a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(1) A képviselő-testület alakuló ülésén a megválasztott polgármester eskütételéig az ülést a korelnök vezeti.

(2) A polgármester a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek annak eskütétele után adhatja át az ülés vezetését.

(3) Az alakuló ülésen a képviselő-testület eskütétele után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására és megtárgyalására.

A képviselő-testület július és augusztus kivételével havonta, a képviselő-testület munkatervében meghatározott napon, legalább egy rendes ülést tart. Az ülést indokolt esetben ettől eltérő napon is meg lehet tartani.

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat, ha azt a bizottság vagy legalább öt képviselő indoklással ellátott kérelemben indítványozza.

(2) Amennyiben az indítványt az arra jogosult nyújtotta be, és az az SzMSz előterjesztésekre vonatkozó 10. mellékletében foglalt rendelkezéseknek is megfelel, a rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítványnak a polgármesterhez érkezésétől számított leghamarabb két munkanapon, de legfeljebb tíz munkanapon belüli időpontra össze kell hívni.

(1) A képviselő-testület más önkormányzattal együttes ülést is tarthat.

(2) Az ülés szabályairól és a határozathozatal rendjéről az érintett önkormányzatok az ülés előkészítése során, előzetesen állapodnak meg.

A képviselő-testület ülésének előkészítéséért a polgármester a felelős, aki ezt a feladatot az előterjesztőkkel együttműködve, a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el.

(1) A képviselő-testület féléves munkaterv (a továbbiakban: munkaterv) szerint végzi munkáját. A munkatervet a polgármester a félévet megelőző utolsó rendes testületi ülésen terjeszti elő.

(2) A polgármester a munkaterv összeállításánál figyelembe veszi a képviselők, a képviselő-testület bizottságai, az alpolgármesterek és a jegyző javaslatait, továbbá a választópolgárok véleményét.

(3) A munkatervben kell meghatározni:

a) képviselő-testület rendes üléseinek tervezett időpontját és az előre meghatározható napirendeket, valamint az azok előkészítésében résztvevő állandó önkormányzati bizottságokat és más szervezeteket, személyeket,

b) a közmeghallgatások tervezett időpontját,

c) a jelentések, beszámolók, tájékoztatások, előterjesztések elkészítésének határidejét és felelősét.

(4) A munkatervet a képviselő-testület fogadja el egyszerű szavazattöbbséggel.

(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselőknek,

b) a nem testületi tag bizottsági tagoknak,

c) mindazoknak, akiktől a munkatervhez a polgármester javaslatot kért,

d) a Fővárosi Közgyűlésnek,

e) nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

f.) Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterének,

g) a jegyzőnek.

(6) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(1) Előterjesztést

a) a polgármester

b) az alpolgármester

c) a képviselő

d) a bizottság

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke

f) a jegyző

tehet.

(2) Az előterjesztés rendeletalkotásra, rendelet módosítására, hatályon kívül helyezésére, normatív vagy egyedi határozat meghozatalára, visszavonására vagy módosítására, vagy korábban benyújtott előterjesztés módosítására, kiegészítésére irányulhat.

(3) Hosszú távú vagy átfogó jelentőségű rendelet megalkotása előtt a képviselő-testület elrendelheti előzetes szabályozási koncepció megalkotását vagy hatástanulmány elkészítését.

(1) Az előterjesztést csak írásban lehet benyújtani, és minden olyan információt tartalmaznia kell, amelyre a megalapozott döntés meghozatalához szükség van, továbbá tartalmaznia kell a döntés hátteréül szolgáló szakmai anyagok forrását és elérhetőségét.

(2) Az előterjesztés határidőre történő és jogszabályszerű benyújtását és előkészítését a jegyző ellenőrzi. Hiányosan benyújtott előterjesztés pótlását az előterjesztőnek kell elvégeznie. Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból nem megfelelő, észrevételét az előterjesztéshez csatolja.

(3) Az eljárási rendnek megfelelően, határidőben benyújtott előterjesztést – törvényességi észrevétel esetén az észrevétel csatolásával - a polgármester köteles a képviselő-testület soron következő rendes ülésének napirendjére javasolni.

(4) Az előterjesztést a témája szerint illetékes bizottság előzetesen megtárgyalja. Az előterjesztést a polgármester juttatja el az érintett bizottság elnökéhez.

(5) Amennyiben az előterjesztés rendelet alkotására, módosítására, hatályon kívül helyezésére irányul, vagy a költségvetést érinti, azt a Pénzügyi és Jogi Bizottságnak meg kell tárgyalnia.

(1) A képviselő-testület ülésén új előterjesztést nem lehet benyújtani.

(2) Az ülés meghívójában szereplő napirendi pont előterjesztője az előterjesztéséhez módosító, kiegészítő javaslatot tehet. Ezt legkésőbb az előterjesztés napirendi vitájának a lezárása előtt, írásban terjesztheti be az ülés elnökénél.

(3) Az előterjesztéshez a képviselő módosító, kiegészítő javaslatot nyújthat be.

A módosító vagy kiegészítő javaslatot

a) ha rendelet-tervezetet vagy költségvetési kérdést érint, figyelemmel a 37. § (5) bekezdés rendelkezésére, legkésőbb a Pénzügyi és Jogi Bizottság ülésén

b) ha az a) pontban nem szabályozott egyéb előterjesztést érint, a napirendi pont tárgyalása során a vita lezárásáig

lehet benyújtani.

(4) A polgármester a képviselő-testület rendes ülésére az előterjesztésekhez csatolja a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóját. Egyéb ügyekről a képviselő-testület erre irányuló határozata vagy belátása alapján ad tájékoztatást.

(1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 72 órával korábban indokolással ellátott sürgősségi javaslatot terjeszthet elő valamely nem tervezett, de objektív indok miatt nem halasztható ügy megtárgyalására.

(2) A sürgősségi javaslatot – kivéve, ha annak tárgyalása zárt ülést igényel – az ülés előtt ki kell osztani a képviselőknek, s azt a tárgya szerint érintett bizottság rendkívüli ülésen megtárgyalhatja.

(3) A sürgősségi javaslat rendeletalkotásra, jelentősebb mértékű rendeletmódosításra nem irányulhat.

(4) A sürgősségi javaslat képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester dönt. Amennyiben az indítványnak nem ad helyt, a javaslat előterjesztőjének erre irányuló kérésére a képviselő-testület vita nélkül dönt a sürgősség kérdésében.

(5) Amennyiben az indítványnak a képviselő-testület sem ad helyt, az indítványt a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére – az okafogyottság esetét kivéve – fel kell venni.

(6) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi javaslatot napirendre veszi, azt – minősítésétől függően nyilvános vagy zárt ülésen – utolsó napirendi pontként tárgyalja.

(1) A képviselő-testületi ülés általában 14 órakor kezdődik és a napirendi pontok megtárgyalásáig tart.

(2) A nyilvános ülésen bárki részt vehet. Az ülésen jelenlévő választópolgár a képviselő-testület döntése alapján napirendi pontonként a vita lezárásáig három perc időtartamban felszólalhat.

(3) Az ülésen jelen lévő civil szervezet vezetője a civil szervezet tanácskozási jogát a képviselő-testület döntése alapján napirendi pontonként a vita lezárásáig három perc időtartamban gyakorolhatja.

(4) Az ülésről hang és képanyag készül. Ezen túlmenően a sajtó tudósíthat az ülésről, és az ülés anyaga internet útján is közzétehető.

(5) A nyilvános ülés előterjesztéseit az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(1) A képviselő-testület az Ötv. 12. § (4) a) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart.

(2) Az előterjesztéssel érintett személy azon írásbeli nyilatkozatát, hogy ügyében zárt vagy nyilvános tárgyalás tartását kéri-e, az ülést megelőzően az előterjesztőnek be kell szereznie és az előterjesztéshez kell csatolnia.

(3) Amennyiben az érintett nem kéri ügyében zárt ülés tartását, adatai védelméről az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően gondoskodni kell.

(4) E vonatkozásban nem minősül védett adatnak az önkormányzat tisztségviselőjének, megbízott szakértőjének, könyvvizsgálójának, az önkormányzati intézmény vagy az önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének, könyvvizsgálójának, felügyelő bizottsági tagjainak munkabére, megbízási díja, egyéb javadalmazása, jutalma.

(5) A képviselő testület zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bek. b.) pontjában meghatározott esetekben is. Ezekben az esetekben azonban az üzleti érdek esetleges sérelmét az előterjesztésben valószínűsíteni kell.

(6) A zárt ülésen az Ötv. 12. § (5) bekezdésében megjelölt személyek vehetnek részt az ott meghatározott módon.

(7) A zárt ülésen tárgyalható, sorszámmal ellátott előterjesztést és annak mellékleteit a nyílt ülés dokumentumaival egyidejűleg kell kiosztani. A zárt ülés anyaga csak nyomtatott formában adható ki.

(8) A zárt ülésre a résztvevők hang-és képrögzítő eszközt, ide értve a mobiltelefont is, nem vihetnek magukkal, jegyzetet nem készíthetnek. A megtárgyalt anyagot a döntés meghozatalát követően azonnal, hiánytalanul vissza kell szolgáltatniuk.

(1) A képviselő-testület ülését – a jogszabály szerinti kivétellel - a polgármester hívja össze. A polgármester tartós távolléte esetén az ülés összehívására a helyettesítési rendnek megfelelően a helyettesítést ellátó alpolgármester jogosult. Amennyiben a polgármester és a helyettesítésére jogosult valamennyi alpolgármester akadályoztatva van, az ülést a korelnök hívja össze.

(2) A képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a nem képviselő bizottsági tagokat,

c) a jegyzőt,

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

e) a kerület egyéni választókerületében megválasztott országgyűlési képviselőit,

f) a kerület díszpolgárait,

g) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

h) a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat elnökét,

i) a helyi pártszervezetek vezetőit,

j) az SzMSz 1. függelékében felsorolt civil szervezetek, valamint a 2. függelékben felsorolt egyházi szervezetek vezetőit,

k) az Önkormányzat gazdasági társaságainak, költségvetési szerveinek, intézményeinek vezetőit,

l) az egyes napirendi pontoknál érintett más személyeket, valamint

m) mindazokat, akiknek a meghívását törvény kötelezővé teszi.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a nem képviselő bizottsági tagokat,

c) a jegyzőt,

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

e) azt, akinek a jelenléte az érintett napirend megtárgyalása szempontjából szükséges.

(1) A polgármester a képviselő-testület munkaterve, illetőleg a hozzá beérkezett előterjesztések alapján állítja össze az ülés napirendi javaslatát, a meghívót.

(2) A meghívóban az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontok tárgyát, továbbá az előterjesztők nevét kell feltüntetni. A zárt ülésre történő javaslatot a meghívóban jelölni kell.

(3) A rendes ülés meghívójához a képviselők és a jegyző részére a napirendek előterjesztéseit nyomtatott formában vagy elektronikus adathordozón kell mellékelni. A nem képviselő bizottsági tagok, valamint a többi meghívott az általa megjelölt előterjesztéseket elektronikus levélben kaphatja meg.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztések anyagát az ülést megelőzően legalább öt nappal kell a képviselők részére a polgármesteri hivatalban a képviselők számára rendszeresített postaládában vagy elektronikus adathordozón elhelyezni, a jegyző részére helyben kell eljuttatni.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívót az ülés előtt legalább 48 órával kell a 42. § (3) bekezdésben meghatározott személyek részére eljuttatni. Azok számára, akiknek a meghívót a polgármesteri hivatalban nem lehet átadni, a lakáscímre kell kézbesíteni. Indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon, távirati úton, telefaxon vagy e-mailen is összehívható. Ebben az esetben a napirendről is ugyanilyen módon kell tájékoztatást adni.

(6) A rendkívüli ülés előterjesztéseinek anyaga a helyszínen is kiosztható, de ebben az esetben az ülés megnyitása után képviselői kérésre olvasási szünetet kell elrendelni.

(1) Az ülést a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján meg kell hirdetni.

(2) Az ülések időpontját és helyét a tervezett napirend megjelölésével az Önkormányzat honlapján, és a Budapest Főváros XV. kerületi Közösségi Televízióban is közzé kell tenni.

(1) Az ülés elnöke a polgármester, akit akadályoztatása esetén - a helyettesítési rendnek megfelelően – a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester helyettesít.

(2) Ha a napirendi pont előadója a polgármester, az elnöki feladatokat –az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – ideiglenesen átadhatja az alpolgármesternek.

(3) Az elnök joga és kötelessége annak biztosítása, hogy az ülés az Ötv. és az SzMSz szabályainak megfelelően, rendben, méltóképpen folyjék.

(4) Az elnök feladata, különösen:

a) az ülés megnyitása, szükség esetén megszakítása, elnapolása, felfüggesztése és berekesztése;

b) az ülés határozatképességének folyamatos figyelemmel kísérése;

c) a jelenléti ív ellenőrzése;

d) a napirend ismertetése;

e) a vita megnyitása és vezetése, a hozzászólási időkeret betartatása;

f) szükség szerint a hozzászólók, rendbontók figyelmeztetése, kirívóan szabályellenes vagy másokat sértő viselkedés, szóhasználat esetén a szó végleges megvonása;

g) szünet elrendelése;

h) a határozati javaslatok ismertetése;

i) a szavazás menetének meghatározása, elrendelése;

j) a szavazás eredményének megállapítása;

k) a jegyzőkönyv aláírása.

(5) Az elnök a vitában képviselőként részt vehet.

(1) Az ülés határozatképességéhez szükséges jelenlét megállapítása az elnök feladata. A jelenlétet a jelenléti ív aláírásával kell igazolni.

(2) Ha a meghirdetett időpontban a határozatképességhez szükséges számú képviselő jelen van, az elnök az ülést megnyitja.

(3) Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghirdetett időpontot követő harminc percen belül nincs jelen, az elnök az ülést elnapolja. Erről – az új időpont megjelölésével – a jelenlévőket szóban, a távollévőket írásban értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az elnapolt ülés tervezett napirendje változatlan.

(4) Amennyiben a képviselő-testület valamely napirendi pont tárgyalása során válik határozatképtelenné, ennek megállapításától számított tizenöt perc elteltével az elnök az ülést berekeszti és intézkedik

a) az ülésnek nyolc napon belüli összehívása vagy

b) nyolc napon belüli időpontban tartott rendes ülés esetén a fennmaradó napirendeknek a rendes ülés napirendjére való felvétele iránt.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerint összehívott ülésen folytatódik a napirendi pontok tárgyalása, a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határozatképtelenség megállapításakor tárgyalt, illetve a határozatképtelenné vált ülés napirendjére eredetileg felvett, de a határozatképtelenség miatt meg nem tárgyalt további napirendi pontokat a rendes ülés első napirendjeként kell a napirendre felvenni és tárgyalni.

(6) A (4) bekezdés szerinti határozatképtelenség megállapításakor tárgyalt napirendi pontot teljes egészében, ismételten meg kell vitatni. Az ismételt tárgyalás a már elfogadott határozatok érvényességét nem érinti, azok módosítására vagy visszavonására irányuló javaslatot a vita lezárásáig lehet tenni.

(1) A rendes ülés szerkezete a következő:

a) protokolláris bejelentések, a polgármester napirend előtti tájékoztatója;

b) napirend előterjesztése, vitája, határozathozatal;

c) interpellációk és azokra vonatkozó határozathozatal;

d) rendeletalkotással kapcsolatos előterjesztések, azok vitája, döntéshozatal;

e) egyéb előterjesztések, azok vitája, határozathozatal;

f) sürgősségi előterjesztések, azok vitája, határozathozatal.

(2) A rendkívüli ülésre az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azon interpellációra nincs lehetőség.

(3) Ha a képviselő-testület az elfogadott napirendi pontok tárgyalását valamilyen okból az adott ülésnapon nem tudja befejezni, az elnök az ülést felfüggeszti és nyolc napon belülre ismét összehívja. Ilyen esetben az eredeti napirend szerint folytatódik az ülés.

(4) A napirendi pontok megtárgyalása után az ülést az elnök berekeszti.

(1) Az ülés megnyitása után a polgármester és képviselő legfeljebb két percben protokolláris bejelentéssel élhet.

(2) A képviselő e jogával akkor élhet, ha protokolláris bejelentés megtételére irányuló szándékát legkésőbb az ülés megkezdése előtt a polgármester felé jelezte.

(1) A protokolláris bejelentéseket követően a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről, azokról az ügyekről, amelyekről a beszámolást törvény, önkormányzati rendelet, vagy határozat elrendelte, ezen túlmenően – a belátása szerint – minden egyéb ügyről, eseményről.

(2) A tájékoztatóval kapcsolatban a képviselő legfeljebb egy percben felszólalhat,észrevételt tehet, kérdést tehet fel, amelyre válaszolni kell.

(1) A napirendet az ülés meghívója szerint az ülésvezető elnök terjeszti elő. Amennyiben a meghívóban szereplő napirendtől el kíván térni, azt meg kell indokolnia. Az egyes napirendi pontokat a cím és az előterjesztő, míg az interpellációt a cím, a beterjesztő, erre irányuló döntés esetén az előadó, valamint az interpellált, illetve a megszólított közlésével kell ismertetni.

(2) A napirendi pont előterjesztője előterjesztését a napirend elfogadása előtt, szóbeli indokolással visszavonhatja.

(3) A napirend ismertetését követően az előterjesztő legfeljebb három percben indokolhatja előterjesztését. Ez a rendelkezés az interpellációra nem terjed ki.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett indokolásra nem kerül sor, vagy az azzal kapcsolatos eljárás lezárult, az elnök megnyitja a vitát a napirend felett. Ekkor lehetőség van arra, hogy a képviselő javaslatot tegyen egyes napirendi pontok visszavonására, elnapolására, bizottság elé utalására, a tárgyalási sorrend módosítására, összevonásra, felbontásra, további iratok becsatolására vagy zárt ülés elrendelésére. A javaslatot röviden indokolni kell.

(5) A napirendi vitában minden képviselő két perces hozzászólási idővel rendelkezik. A hozzászólási szándékot a szavazógép megfelelő gombjának a megnyomásával, a gép meghibásodása esetén kézfelemeléssel kell jelezni.

(6) A napirend vitájában a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak szintén két percben szólalhatnak fel. Erre irányuló igényüket kézfelemeléssel jelzik.

(7) A napirendi vitát az elnök akkor zárja le, ha nincs több hozzászólásra jelentkező képviselő. Az elnök a vita lezárása után egyenként teszi fel a javaslatokat szavazásra, majd a teljes napirendre rendeli el a szavazást.

(1) A képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat egyenként vagy – külön döntése esetén - a tárgyukat tekintve összefüggő napirendi pontokat együttesen tárgyalja, határozatot azonban egyenként hoz.

(2) Az előterjesztő előterjesztését szóban, a (9) bekezdésben meghatározott időkeretben kiegészítheti. Az időkereten belül szakértői közreműködés is igénybe vehető.

(3) A napirendi pont tárgya szerint érintett bizottság elnöke ismerteti a bizottság döntését, a bizottsági szavazás eredményét, az esetleges kisebbségi véleményt, továbbá jelzi, ha a bizottság vagy a bizottság képviselő tagja módosító, kiegészítő javaslattal élt, ismerteti továbbá a bizottságnak a javaslattal kapcsolatos döntését, három perces időkeretben. Az elnök a saját véleményét ilyen minőségben nem mondhatja el, azt csak képviselőként teheti meg.

(4) A képviselő legfeljebb egy perc időtartamban kérdést tehet fel, amelyre az előterjesztő a (9) bekezdésben meghatározott időkereten belül válaszolhat.

(5) A képviselő legfeljebb három perc időtartamban a napirendhez hozzászólhat. Ha a tárgyalt ügy bonyolultsága vagy az előterjesztés nagy terjedelme ezt indokolja, a hozzászólásra rendelkezésre álló időt képviselői javaslatra a képviselő-testület meghosszabbíthatja. Amennyiben az előterjesztés hosszabb időszakra szóló, nagy jelentőséggel bíró, nagy terjedelmű koncepcióra vonatkozik, a képviselőnek hozzászólása előadásához öt perc áll a rendelkezésére.

(6) A képviselő a napirendi pont vitája során javaslatot tehet az előterjesztés visszavonására vagy elnapolására. A javaslatra az előterjesztő a (9) bekezdésben meghatározott időkereten belül fejtheti ki véleményét. Amennyiben a javaslattal az előterjesztő nem ért egyet, a kérdést az elnök szavazásra bocsátja. Amennyiben a képviselő-testület az elnapolással egyetért, az előterjesztést a kifogásolt hiányosságok pótlása vagy a szükséges változtatások átvezetése után a képviselő-testület soron következő rendes ülésén ismét napirendre kell tűzni.

(7) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak a tárgyalt előterjesztéshez kapcsolódó véleményük kifejtésére, valamint abban a kérdésben, ami miatt számukra a tanácskozási jogot biztosítani kell, a vita során legfeljebb három perc időtartamban szót kell adni.

(8) Amennyiben az előterjesztéshez további hozzászólás nincs, az elnök a vitát lezárja. Az előterjesztő ezt követően a (9) bekezdésben meghatározott időkerete terhére összefoglalót tarthat.

(9) Az e szakaszban az előterjesztőre vonatkozó időkeret

a) rendeletalkotás, rendelet módosítás vagy a (5) bekezdésben meghatározott bonyolultságú előterjesztés esetén húsz perc,

b) az a) pontban meg nem határozott előterjesztés esetén tíz perc.

(10) Az előterjesztésre vonatkozó határozat meghozatala előtt a testület bármely tagja legfeljebb tíz percnyi tanácskozási szünet elrendelését indítványozhatja.

(11) A képviselő a hozzászólási idejéből megmaradt idejét nem adhatja át más képviselőnek.

(1) A képviselő az egyes napirendi pontok vitája során az a)-j) pontban meghatározott esetben legfeljebb egy perc időtartamban ügyrendi hozzászólással élhet:

a) az ülés vezetésével, körülményeivel kapcsolatosan;

b) az SzMSz értelmezésével kapcsolatban;

c) a szavazás, a határozathozatal módjával kapcsolatosan;

d) a szavazás megismétlése érdekében;

e) név szerinti szavazás kezdeményezése érdekében;

f) titkos szavazás kezdeményezése érdekében;

g) személyes megtámadtatás miatt (napirendi pontonként egy alkalommal);

h) a hozzászólás időkeretének a meghosszabbítása érdekében a 50. § (5) bekezdése alapján;

i) valamely napirendi pont elnapolása, visszavonása érdekében a 50. § (6) bekezdése alapján;

j) tárgyalási szünet elrendelése érdekében a 42. § (5) bekezdése alapján.

(2) Interpelláció során kizárólag az (1) bekezdés a), b) és d) pontja, szerinti ügyrendi hozzászólásnak van helye.

(3) Ügyrendi hozzászólásra a szavazógép megfelelő gombjának a megnyomásával, a gép meghibásodása esetén kézfelemeléssel és „ügyrendi hozzászólás” felkiáltással kell jelentkezni.

(4) Az elnök az ügyrendi hozzászólásról az (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában foglalt esetben szavazást rendel el, míg a többi pont vonatkozásában maga határoz.

(1) Az elnök rendreutasítja azt, aki a képviselő-testület tekintélyét vagy más képviselő személyét, emberi méltóságát sértő kifejezést használ, vagy az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére, a szavazás módjára vonatkozó szabályait megszegi.

(2) Az elnök a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonja. Akitől a szót megvonták, az érintett napirendi pont vitájában a továbbiakban akkor sem vehet részt, ha a számára rendelkezésre álló felszólalási időt még nem használta fel.

(3) Az elnök legfeljebb harminc percre megszakítja az ülést, ha ott olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Az elnök a rendbontót figyelmezteti, majd ismételt figyelmeztetés után, amennyiben az érintett nem helyi képviselő, az ülésterem elhagyására szólítja fel.

(4) Ha a megszakított ülés harminc perc elteltével sem folytatható, az elnök az ülést berekeszti és azt nyolc napon belüli időpontra ismételten összehívja. Az így összehívott ülést a megzavart napirendi pont ismételt tárgyalásával kell kezdeni.

(1) A képviselő jogosult önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a bizottság hatáskörével összefüggésben a bizottság elnökéhez interpellációt intézni. Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(2) Az interpellációt e rendelet 6. mellékletét képező nyomtatványon írásban a polgármesternél vagy elektronikus úton a testuletidokumentacio@bpxv.hu címre kell benyújtani. Az elektronikus úton benyújtott interpellációról a képviselő visszaigazolást kap.

(3) A polgármester gondoskodik az interpellációnak az interpellált részére történő továbbításáról és az interpellációk sorrendbe állításáról.

(4) Az interpellált az interpellációt köteles megválaszolni.

(1) A képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalja, melyet a képviselő-testületi ülést megelőző héten kedden 16⁰⁰ óráig benyújtottak. A határidőn túl benyújtott interpellációt a képviselő-testület soron következő rendes ülésén kell tárgyalni.

(2) Az interpellációkat a benyújtás sorrendjében kell tárgyalni annak figyelembevételével, hogy az egy képviselő-testületi ülésen előterjeszthető interpellációkra rendelkezésre álló idő összesen harminc perc. A harminc percen belül megkezdett interpelláció befejezhető. Az időkeret lejárta miatt a képviselő-testületi ülésen nem tárgyalt interpellációt a következő ülésen az interpellációk közül soron kívül kell tárgyalni.

(3) Egy testületi ülésen képviselőnként csak egy interpelláció tárgyalható meg.

(4) Amennyiben az interpelláló az általa benyújtott interpellációt tárgyaló ülésről távolmaradását előzetesen jelzi és kéri az interpelláció tárgyalásának elhalasztását, az interpellációt a Képviselő-testület soron következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni.

(1) A képviselő az interpellációt annak ismertetéséig visszavonhatja.

(2) Az interpelláló az interpellációt a testületi ülésen három perc időtartamban felolvashatja. A felolvasott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, ami az interpelláció írásban benyújtott szövegében nem szerepelt.

(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb három perc időtartamban válaszol, amely során az interpellációra adott írásos választ is felolvashatja.

(4) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozatát kettő perc időtartam alatt teheti meg, melyre az interpellált egy perc időtartamban észrevételt tehet.

(5) Ha az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

Ha az interpelláló az interpellált válaszát elfogadja, a képviselő-testület határozatára nincs szükség.

(6) A képviselő-testület a válasz elutasítása esetén kijelöli azt a bizottságot, amely az interpellációban megjelölt ügyet megvizsgálja. Az ügy megvizsgálására ideiglenes bizottság is létrehozható. Az interpellációt megvizsgáló bizottságra az interpelláló javaslatot tehet. Nem vizsgálhatja az interpellációt az a bizottság, melynek elnökéhez intézték az interpellációt.

(7) A bizottság a jelentését két hónapon belül köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) A képviselő-testület a jelentés beérkezését követő legközelebbi ülésén az interpellációt napirendre tűzi. A bizottság elnöke a jelentést és a bizottság javaslatát három perc időtartamban ismerteti.

A bizottság jelentése alapján a képviselő-testület

a) elfogadja az interpellációra adott eredeti választ,

b) elfogadja az interpellált által kiegészített választ,

c) megerősíti korábbi elutasító döntését és felkéri a polgármestert, hogy két hónapon belül intézkedési javaslatot terjesszen a képviselő-testület elé.

(1) A képviselő a szavazás során igen vagy nem szavazattal élhet, vagy tartózkodhat.

(2) Nyílt szavazást követően a szavazás megismétlése napirendi pontonként összesen legfeljebb egy alkalommal indítványozható.

(3) A nyílt szavazás a szavazatszámláló készülék alkalmazásával folyik. A gép esetleges meghibásodását a képviselő köteles jelezni, és szavazatát szóban közölni.

A minősített szavazattöbbséget igénylő döntéseket e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(1) Név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

(2) Név szerinti szavazás elrendelése esetén a képviselők névsorát tartalmazó jegyzékből a jegyző olvassa a képviselők nevét, akik ezt követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóval szavaznak. A jegyző az elhangzott szavazatot megismétli.

(3) A szavazatot a képviselő neve mellett kell rögzíteni, majd a megszámlálás után az eredményt ki kell hirdetni. A névsort és a szavazatokat tartalmazó jegyzéket az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A név szerinti szavazás nem ismételhető meg.

(1) A titkos szavazás megkezdése előtt a képviselő-testület képviselőkből háromtagú szavazatszámláló bizottságot, ezen belül elnököt, szükség szerint alelnököt választ. A szavazás rendjéért, a titkosság biztosításáért a szavazatszámláló bizottság felel.

(2) Gondoskodni kell arról, hogy a titkos szavazás megtartásához szükséges szavazó helyiség és urna rendelkezésre álljon. A megfelelő számban előkészített szavazólapokat bélyegzőlenyomattal kell hitelesíteni.

(3) Érvényesen szavazni a név mellé elhelyezett két egymást metsző vonallal, más ügyben „igen” vagy „nem” válasz két egymást metsző vonallal történő megjelölésével lehet.

Amennyiben a szavazásra nem ilyen módon került sor vagy a támogatott személyek száma nagyobb, mint a jelölteké, a szavazat érvénytelen.

(4) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét.

(1) A képviselő-testület napirendjén szereplő napirendi pontok szavazása során irányadó eljárás az, hogy a napirendi ponthoz tartozó egy vagy több határozati javaslathoz a 38. § (2)-(4) bekezdései szerint benyújtott módosító, kiegészítő javaslatokról (e szakaszban a továbbiakban: módosító javaslat) a képviselő-testület módosító javaslatonként dönt. A döntéseket követően – szükség szerint – a módosító javaslatokkal egybefoglalt határozati javaslatról is dönt.

(2) A határozati javaslatokról egyenként kell szavazni, kivéve, ha az elnök ezzel ellentétes indítványát egy képviselő sem kifogásolja.

(3) Az elfogadott határozatokat minden esetben önálló határozatszámmal kell ellátni, függetlenül attól, hogy a döntésre egyenként került-e sor.

(1) A képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó, rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben határozattal dönt.

(2) A határozat jelölése naptári éven belül folyamatos sorszámozással történik […/… (....), sorszám/év, a hó római számmal, a nap arab számmal megjelölve]. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás felelősét és határidejét.

(3) Írásbeli tájékoztató anyagok esetén határozathozatalra nem kerül sor, azonban a nyilvános ülés utolsó napirendi pontját követően, tájékoztatónként legfeljebb két percben kérdést lehet feltenni. A tájékoztató előterjesztője a kérdésre két percben válaszolhat.

(4) A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtott határozatok számát, a döntés tartalmát és a megtett intézkedéseket.

(5) Számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a képviselő-testület

a) ügyrendi kérdésekről,

b) kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

(1) Rendelet alkotását a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a nemzetiségi önkormányzat elnöke kezdeményezheti írásban.

(2) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik. A rendelettervezethez indokolást kell csatolni, mely bemutatja a tervezett szabályozás okait és céljait, várható hatásait, és szükség esetén tájékoztatást tartalmaz a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról.

(3) A rendelettervezetet a tárgy szerinti feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság döntésének ismeretében a Pénzügyi és Jogi Bizottság megtárgyalja, más bizottság a Pénzügyi és Jogi Bizottság ülése előtt megtárgyalhatja. Az ülés napirendjére felvett rendelettervezethez legkésőbb a Pénzügyi és Jogi Bizottság ülésén lehet módosító javaslatot tenni.

(4) A rendeletek előterjesztője minden esetben csak a polgármester, az illetékes alpolgármester, a rendeletalkotást kezdeményező bizottság elnöke, a képviselő vagy a jegyző lehet.

(5) A képviselő-testület a hosszú távú és átfogó kérdéskörű rendelet-alkotást megelőzően szabályozási koncepció elkészítését is elrendelheti.

(6) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

(7) Rendeletalkotás esetében a képviselő-testület a beterjesztett javaslatról általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A rendelettervezethez benyújtott módosító javaslatokra is a rendeletalkotásra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A rendelettervezethez módosító javaslatot az e rendelet 7. mellékletét képező nyomtatványon írásban vagy elektronikus úton, a testuletidokumentacio@bpxv.hu címre, legkésőbb Pénzügyi és Jogi Bizottság üléséig a polgármesterhez írásban vagy a Pénzügyi és Jogi Bizottság ülésén szóban lehet tenni.

(9) Amennyiben a rendelet tervezethez benyújtott módosító javaslatra törvényességi észrevétel érkezik, akkor – a törvényességi észrevételre tekintettel – a képviselő-testület ülésének megkezdéséig az előterjesztő a módosító javaslatát korrigálhatja.

(1) A rendelettervezetet nyolc nappal a képviselő-testületi tárgyalást megelőzően – amennyiben azt a képviselő-testület soros ülésén tárgyalja –, közszemlére kell tenni.

(2) A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése naptári évenként kezdődően: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének ..../.... (a rendelet sorszáma/évszám), valamint a kihirdetés dátuma (hónap, nap), önkormányzati rendelete a ...-ról (a rendelet címe).

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel és írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv a jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját,

b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

c) az elhangzott bejelentéseket, és kérdéseket az azokhoz kapcsolódó válaszokat és határozatokat,

d) az interpellációkat és az interpellációra adott válaszokat szó szerint,

e) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

f) aláírásokat, dátumot és a pecsétet.

(3) A jegyzőkönyv melléklete lehet:

a) a meghívó,

b) az előterjesztések,

c) a rendelet- és határozattervezetek egy-egy példánya,

d) a jelenléti ív,

e) ha a szavazás név szerint, vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okmányok,

f) az írásban benyújtott hozzászólás.

(4) Ha a képviselő a saját hozzászólásának, felszólalásának szó szerinti rögzítését kéri, és ezt a felszólalás megkezdése előtt jelezte, a jegyzőkönyv a hozzászólását eképpen tartalmazza.

(5) A jegyzőkönyv – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – nyilvános, bárki számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján (XV. Budapest, Illyés Gy. u. 6-10.) és az önkormányzat honlapján.

(6) Az ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányainak, valamint az ülésről készült hangfelvétel megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(1) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.

(2) Az elfogadott rendelet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

(3) Az Önkormányzat rendeletét - az állampolgárokat érintő, jogot vagy kötelezettséget tartalmazó szöveges mellékletekkel együtt - a helyi lapban közzé kell tenni.

(4) A hatályos és egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5) A határozatok közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(1) A közmeghallgatás napirendjét a meghirdetés időpontjának és helyének megjelölésével együtt harminc nappal korábban a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, továbbá a helyi lapban, honlapján, és a Budapest Főváros XV. kerület Közösségi Televízióban is közzé kell tenni.

(2) A hirdetményben fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy a közmeghallgatással kapcsolatos, kérdéseket előzetesen hová juttathatják el.

(1) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat a képviselő-testület szükség szerint, a polgármester előterjesztésére megvitatja, és kijelöli azt a személyt, aki a közmeghallgatás során elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket előkészíti és kezdeményezi.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott felszólalások alapján történő intézkedésekről a felszólalót a polgármester tájékoztatja.

(1) A lakossági fórum tartását a 29. § (6) bekezdésében foglaltakon kívül kezdeményezheti tárgyának megjelölésével:

a) a polgármester,

b) bármely önkormányzati képviselő,

c) a képviselő- testület bizottsága.

(2) Kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

(3) A lakossági fórum helyéről és idejéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(1) A bizottság az általa elfogadott ügyrend és munkaterv alapján, a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának keretei között végzi a feladatát. A munkatervre az elnök tesz javaslatot.

(2) A bizottság szakterületének megfelelő napirendeket tárgyal, az átruházott hatáskörben végzett munkájáról a képviselő-testület bármikor beszámoltathatja.

(1) A bizottság ülésére a 36. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a bizottság nem képviselő tagja is tehet előterjesztést.

(2) A rendes bizottsági ülést az elnök hívja össze úgy, hogy a bizottság tagjai, az előterjesztők, a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a jegyző, valamint az egyes napirendi pontok által érintettek a meghívót és a napirendi javaslatot az ülés előtt legalább három nappal korábban kézhez kapják. A bizottság ügyrendjében további állandó meghívottakat is szerepeltethet.

(3) A meghívót és a napirendi javaslatot írásban és elektronikus úton is ki kell küldeni. Az előterjesztéseket a bizottság tagjainak meg kell kapniuk, a többi meghívottnak előzetes egyeztetés szerint kell azokat megküldeni.

(4) A bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről és helyszínéről az elnöknek a polgármestert, az alpolgármestereket, valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesítenie kell. A bizottsági ülést a polgármesteri hivatalban vagy más, tárgyalásra alkalmas helyszínen kell megtartani.

(5) A bizottság rendkívüli ülést tart az elnök, a polgármester, bármelyik alpolgármester vagy legalább két bizottsági tag indítványára. A rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat a bizottság ügyrendje tartalmazza. A rendkívüli ülés meghívóját a bizottsági tagokon, az előterjesztőn és az érintetteken kívül a polgármesternek, az alpolgármestereknek és a jegyzőnek kell megküldeni, legalább elektronikus formában.

(6) A bizottsági elnökök megállapodhatnak valamely téma együttes ülésen történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a képviselő-testület döntése vagy az ülés elnökének felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat önállóan hozzák meg.

(7) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester, illetőleg megbízása alapján az alpolgármester gondoskodik.

(8) A bizottság döntéseiről minden képviselőt legkésőbb a testületi ülés kezdetéig tájékoztatni kell.

(9) A bizottság munkájához a jegyző szakmai segítséget nyújt.

(1) A bizottság ülései – jogszabályban foglalt kivétellel - nyilvánosak.

(2) A bizottság nyilvános ülésének meghívóját, valamint jegyzőkönyvét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(4) Amennyiben a bizottsági tag egy éven belül a rendes bizottsági ülések több mint a felén, vagy a meghozott döntések több mint felében nem vesz részt, a bizottság elnöke javasolja a képviselő-testületnek az érintett bizottsági tagságának megszüntetését. A bizottság elnökének érintettsége esetén a javaslatot az alelnök terjeszti elő. A távollét elszámolását és igazolását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt az előterjesztő vagy képviselője, az a képviselő, aki nem tagja a bizottságnak, a polgármester, az alpolgármesterek, továbbá az egyes napirendi pontok által érintettek vagy képviselőik.

(6) A lobbitevékenységet folytató (lobbista vagy lobbiszervezet) a téma szerint illetékes bizottság ülésén fejtheti ki álláspontját. Amennyiben érdemi javaslatait a bizottság ülését megelőzően legalább három munkanappal írásban benyújtotta, akkor az abban megfogalmazott álláspontját a bizottság ülésén legfeljebb öt percben személyesen is előadhatja.

(7) A civil szervezetek a helyi közügyekben való részvételük érdekében a civil szervezet létesítő okirata szerinti tevékenységével érintett bizottság ülésén gyakorolhatják tanácskozási jogukat.

(1) A bizottsági ülések rendjére, a bizottság döntéshozatalára, egyéb működési szabályaira a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti.

(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügy előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(4) A bizottság ülésén a képviselő-testület döntési jogkörébe tartozó előterjesztéshez fűzött képviselői módosító vagy kiegészítő javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról hozott bizottsági határozatnak a képviselő javaslatát szó szerint tartalmaznia kell.

(1) Amennyiben a bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a benyújtásától számított harminc napon belül nem dönt, a döntést a polgármester szükség esetén sürgősségi indítvánnyal a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt.

(1) A bizottsági ülésről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, továbbá a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(1) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság által választott alelnök. Ez esetben bizottsági körbélyegző használható.

(2) A képviselő-testület által átruházott jogkörben hozott döntések végrehajtásának ellenőrzéséért a bizottság elnöke a felelős.

(3) A bizottság a hatáskörében hozott határozatok végrehajtására a polgármesternek feladatot adhat.

(4) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottságok működéséhez szükséges technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(1) A polgármester a döntés felfüggesztéséről értesíti a bizottság elnökét, aki a felfüggesztett döntést ismételt tárgyalásra a következő bizottsági ülésre előterjeszti.

(2) Ha a bizottság a felfüggesztett döntését fenntartja, a polgármester a képviselő-testület legközelebbi ülésére a felfüggesztésről és a bizottsági döntésről előterjesztést készít.

(1) A költségvetés tárgyalása – szükség szerint - két képviselő-testületi ülés keretében történik.

(2) A bizottságok megtárgyalják a költségvetési tervezetnek a feladat- és hatáskörükbe tartozó részeit, és arra javaslatokat, észrevételeket, valamint módosító indítványokat tehetnek.

(3) Ezt követően a Pénzügyi és Jogi Bizottság megtárgyalja és véleményezi a beérkezett javaslatokat, észrevételeket, módosító indítványokat és a teljes költségvetést.

E rendelet alkalmazásában:

a) Az ülés vezetése: Azon eljárási és döntési jogosítványok gyakorlása, amellyel az ülés elnöke az ülés zavartalan és eredményes lefolytatását biztosítja.

b) Interpelláció: Olyan felszólalás, amelynek tárgya összefügg az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy ellátásával, vagy az önkormányzat polgármesteri hivatala és a hozzátartozó szervezetek munkájával.

c) Kiegészítő határozat: A képviselő-testület (bizottság) határozatához tartalmilag kapcsolódó olyan határozat, amely a testület (bizottság) határozatát nem változtatja meg, azonban annak tartalmát, értelmezését vagy végrehajtási formájának módját kiegészíti, pontosítja.

d) Kiegészítő határozati javaslat: Minden olyan, az ülésen írásban előterjesztett javaslat, amely az eredeti határozat tartalmát nem változtatja meg.

e) Önálló képviselői indítvány: a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntés iránti szövegszerű javaslat, amelyet az arra jogosult a rendeletben meghatározott határidőben és formai követelményeknek megfelelően nyújtott be.

f) Koncepció: Valamely cél érdekében kialakított távlati elképzelés a feladatok meghatározásával.

g) Közhatalmi döntés: a képviselő-testület, a képviselő-testület tagjai, bizottsága vagy tisztségviselői feladat- és hatáskörébe tartozó döntés.

h) Lobbitevékenység: közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó minden olyan tevékenység vagy magatartás, melyet megbízás alapján, üzletszerűen folytatnak.

i) Munkanap: e rendelet alkalmazásában munkanap alatt az e rendelet mellékletében meghatározott hivatali munkaidőt kell érteni.

j) Protokolláris bejelentés: Napirendhez nem kapcsolódó, ünnepélyes témájú köszöntés, üdvözlés, megemlékezés, figyelemfelhívás.

k) Személyes megtámadtatás: Hozzászólás kapcsán a képviselőt vagy a Ptk-ban meghatározott hozzátartozóját, személyében, becsületében, negatívan érintő kijelentés. Ennek megállapítása az ülésvezető feladata.

l) Sürgősségi javaslat: A testületi ülés meghívójában nem szereplő témakörben tett olyan, indokolással ellátott tárgyalási javaslat, amelyben a döntés szükségessége előre nem ismert okból merül fel, meghozatala pedig valamely nyomós érv –különösen a képviselő-testület által nem befolyásolható határidő - miatt nem tűr halasztást.

m) Tanácskozási jog: Meghatározott témakörben véleménynyilvánításra, felszólalásra, javaslattételre biztosított lehetőség, mely szavazati jogot nem biztosít.

A civil szervezet tanácskozási jogát a létesítő okiratában foglalt és nyilvántartásba vett alaptevékenysége körében gyakorolhatja, célja, besorolása és működése körében.

n) Viszontválasz: Személyes megtámadtatás esetén a válasz jogának biztosítása.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Hatályát veszti

a) 14/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet,

b) 50/2011.(XII.1.) önkormányzati rendelet,

c) 11/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelet.