Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II. 17.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL

Hatályos: 2022. 12. 01

Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II. 17.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL

2022.12.01.

Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése valamint a 80. § (1) bekezdése alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. tv. 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelembe véve a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. valamint az Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit - az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:

I. Fejezet

Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon, a vagyon csoportosítása

Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon, a rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra (a továbbiakban önkormányzati vagyon), beleértve:

- az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,
- az önkormányzat társulásba vitt vagyonát, valamint
- a vállalkozásba vitt vagyont.
(2) E rendelet szempontjából az önkormányzati vagyon:
a/ az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b/ az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint
c/ az önkormányzat követelései.
Az a-c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából figyelembe kell venni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.

2. § (1) E rendelet szabályait a Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint az elidegenítésük szabályairól szóló 5/2006.(III.31.) rendeletben, továbbá a közterületek használatáról szóló 20/2003.(XII.18.) rendeletben nem szabályozott kérdésekben is alkalmazni kell.

(2) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a közbeszerzési törvény szabályai az irányadók.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § Az önkormányzati vagyon áll:

a) a törzsvagyonból, valamint

b) az üzleti vagyonból.

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

a) forgalomképtelen,

b) korlátozottan forgalomképes,

c) forgalomképes.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető.

A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. §1 Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet. A forgalomképtelen vagyonelemek felsorolását a rendelet 4. számú melléklete, míg a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

6. §2 Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak, amelyek felsorolását a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat törzsvagyona

7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását és hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet:

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

8. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik:

- a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyon,
- a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon.
(2) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonba tartozó vagyonelemek:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon felsorolását jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következő vagyonelemek jelentik:

- közművek - kiemelt jelentőséggel a vízi közművek,
- intézmények (épületei), középületek,
- műemlék épületek,
- védett természeti területek,
- kulturális javak,
- helyi védett értékek,
- muzeális emlékek.
- az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb művészeti alkotások
- az önkormányzat tulajdonában lévő viziállások.
(2) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:
a) Közművek:
Vízi közművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek.
A vízi közműveket az önkormányzat, költségvetési szervként; vagy többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja) olyan gazdasági társaságban, amelyben többségi tulajdonnal rendelkezik, és melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét.
Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.
b) Intézmények, középületek:
Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át.
c) Műemlék épületek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
d) Védett természeti területek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
e) Kulturális javak:
A kulturális javak elidegenítéséhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.
f) Muzeális emlék:
A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.
g) Helyi védett értékek:
Az önkormányzat külön rendelete alapján helyi védettség alatt álló természeti, vagy épített környezeti értékek, csak a külön rendeletben meghatározott – az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetett- használati mód és rendeltetés fenntartása mellett idegeníthetők el, ruházható át használati joguk.
h) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb műalkotások
Az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb műalkotások, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően -értékre tekintet nélkül- kizárólag árverés útján értékesíthetők. A kikiáltási ár meghatározásához szakértőt kell bevonni
i) Az önkormányzat tulajdonában lévő viziállások
Az önkormányzat tulajdonában lévő viziállások kizárólag az e rendelet IV. fejezetében foglalt szabályok szerint árverésen értékesíthetők. A kikiáltási ár minden esetben a 3 évnél nem régebbi szakértői értékbecslésben megállapított forgalmi érték.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemet forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással lehet átminősíteni.
Az önkormányzat üzleti vagyona

10. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

11. § Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

II. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök

12. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.

Az egyes tulajdonosi jogok

Vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás)

13. § (1) Vagyont értékesíteni 2 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A versenyeztetést lebonyolításának szabályait e rendelet IV. fejezete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület döntése alapján a 2 millió forint vagyoni értéket meg nem haladó vagyon értékesítésére is e rendelet IV. fejezetének szabályai az irányadók.

(4) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(5) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(6) Az üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

a) A képviselő-testület dönt az értékhatár nélkül ingatlanok, ill. 1 millió forint értékhatárt meghaladó más vagyontárgyak értékesítéséről.

b) A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt az 1 millió forint értékhatárt el nem érő vagyon - kivéve ingatlanok - értékesítéséről.

A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen írásban tájékoztatja.

14. § Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

A vagyon megterhelése

15. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a nemzeti vagyonról szóló CXCVI. tv. 6. § (2) és (3) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. § (2) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján terhelhető meg.

17. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.

A vagyon vállalkozásba vitele

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzati intézmény vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány (alapító okirat) szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

20. § Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes vagyona a 9. § (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:

a) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve e rendelet alapján kerülhet sor.

b) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, a helyi védett értékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

21. § Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a működtető gazdasági társaságok tagjává vált.

(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

Vagyonkezelés

26. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

27. § Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt rendelkezések betartásával az ott meghatározott személyekkel.

28. § (1) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.

(2) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármester 8 napon belül értesíteni.

(3) A vagyonkezelő köteles az azonnali hatályú felmondás esetén a kezelt vagyon azonnali birtokba adására, oly módon, hogy szükség esetén biztosítsa az Önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.

(4) A kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat – kötelezettségeket a felek megállapodása határozza meg.

(5) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni és az ellenértéket megfizetni.

(6) A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra (statisztikai jelentés, stb.), melyet vagy közvetlenül, vagy az Önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz meg.

(7) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell a számviteli adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

29. § (1) A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba előtt:

- az önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket, vagy teljesítéseket,
- a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat,
- vagyonleltárt kell készítenie.
(2) A birtokba adási- és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egység részére 15 napon belül meg kell küldeni.

30. § A vagyonkezelési feladatokhoz kapcsolódóan szükségessé váló engedélyeztetési eljárás szabályai:

- A vagyonkezelőnek a tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester jogosult megadni.
- Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indoklását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell.
- A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.

31. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

32. § (1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester útján évente ellenőrzi.

(2) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

(3) A képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a képviselő-testületet évente tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.

A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása

33. § (1) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni az e rendelet IV. fejezetében szabályozott pályáztatás útján a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek betartásával lehet.

Kétszeres sikertelen pályázati eljárás után a döntést hozó jogosult - a pályázati kiírásban (ajánlati felhívás) szereplő feltételek változatlansága mellett- a vagyont versenyen kívül használatba adni.
(2) Nem kell pályázati eljárást lefolytatni az alábbi esetekben:
a) ha a vagyontárgy értéke (az ingatlanok kivételével) nem éri el a 1 millió forintot;
b) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adása;
c) a közterület használatáról szóló 20/2003.(XII.18.) rendelet alapján történő használatba adás;
d) bérleti szerződésben meghatározott bérleti idő meghosszabbítása esetén;
e) ellenérték fejében szerződésben biztosított előbérleti jog alapján az előbérleti jog jogosultja számára történő bérbeadás esetén.
(3) A használat és hasznosítási jog átengedéséről a képviselő-testület dönt.
(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és azokhoz tartozó helyiségek bérbeadásának jogát a 5/2006. (III.31.) rendelet alapján a polgármester gyakorolja.

34. § A használat és a hasznosítási jog átadása ellenérték fejében, vagy kizárólag közfeladat ellátása céljából a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben ingyenesen történhet.

35. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

a) koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;

b) az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (közterület-foglalásról szóló önkormányzati rendelet alapján)

36. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett – átengedni:

a) koncessziós szerződéssel,

b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételek mellett a 32-33. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.

37. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni:

a) koncessziós szerződéssel,

b) bérleti szerződéssel,

használati díj ellenében.
A vagyon társulásba vitele

38. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

39. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

40. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:

- intézmények épületei, középületek.
Értékpapírok vásárlása

41. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.

42. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Az 1 millió forint feletti értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) Az 1 millió forint feletti, meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.

(4) Felhatalmazást kap a polgármester az 1 millió forintot meg nem haladó értékpapír-forgalom (eladás és vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületen írásban tájékoztatja.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

43. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:

a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 200.000 forint egyedi érték felett a képviselő-testület joga,

b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 200.000 forint egyedi érték alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben polgármester joga, valamint

c) a polgármester joga – szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben –, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga.

(2) A polgármester az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.

44. § (1) A 36. § (1) bekezdésében meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:

a) ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;

b) ha a követelés érvényesítésére érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bíróság előtt egyezség történt;

e) ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek;

f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

45. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak a stabilitási törvényben előírt szabályok alkalmazásával köthet. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) A költségvetési rendelet megalkotását, illetve módosítását megelőzően az 1 millió forint értékhatárt meghaladó beruházások és felújítások tekintetében a Képviselő-testület Gazdasági, és Műszaki-Fejlesztési Bizottsága pénzügyi tervet készít, melyet a képviselő-testületnek határozattal kell elfogadnia. Amennyiben a beruházás, ill. felújítás önkormányzati intézmény vagyonkezelésében lévő vagyont érint, az intézményvezető véleményét is ki kell kérni a tervezéshez.

(4) A (3) bekezdés szerinti pénzügyi tervben ki kell térni a beruházásokhoz, ill. felújításokhoz szükséges források formáinak meghatározására, továbbá prognosztizálni kell legalább 5 éves időtartamra a beruházással létrejött vagyon kezelésével összefüggő költségvetési kiadásokat.

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

46. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) 500.000 forint piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület itt adott felhatalmazása alapján a polgármester dönt; aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén írásban tájékoztatni.

(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

47. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.

Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad.
Az önkormányzati vagyon használatba adása ingyenes volt a vagyon használója akkor is köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési, és egyéb kötelezettségeket.

48. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.

49. § A képviselő-testület felhatalmazza - a gazdálkodásának megszervezése tekintettel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény /továbbiakban: intézmény/ vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

a) Az intézmény vezetője a 50.000.- Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.

b) Az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra saját hatáskörében bérleti szerződést köthet. A használatba adás részletes feltételeit intézményenként elkülönítve e rendelet 3.sz. melléklete határozza meg.

c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.

d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.

e) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor.

A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
f) Az intézmény az alapító okirata szerint a jogszabályokban előírt rendelkezések betartásával vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
g) Az intézmény vezetője az intézmény követeléseiről saját hatáskörben - az intézmény likviditásának megtartása mellett - lemondhat a mindenkori költségvetési törvényben, a központi költségvetési szervek tekintetében meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig; az egyes követelésenként ezt meghaladó követelésről lemondani a képviselő-testület engedélyével lehet.
h) Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 500.000 forintig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásról azonban csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.

50. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan működő és gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai az önállóan működő intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan működő és gazdálkodó intézmény közötti - a képviselő-testület által az alapító okirat mellékleteként jóváhagyott - megállapodás szerint alakulnak.

(2) Az önállóan működő intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 49. § pontban rögzítet vagyonkezelési jogokat.

51. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

III. Fejezet

A vagyonnyilvántartás

52. § Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

53. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

54. § (1) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

(2) A vagyonkimutatás az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3) A vagyonkimutatás szerkezetét és tartalmát jelen rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

IV. Fejezet

A pályáztatás és versenyeztetési eljárás szabályai

Alapelvek

55. § (1) A pályázati eljárás során a kiíró valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében (esélyegyenlőség elve).

(2) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani A nyilvánosság elvét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű eljárásban történik. A nyilvánosság elve alapján valamennyi pályázónak biztosítani kell az ajánlattételhez szükséges adatokat és információkat, amennyiben nem az sért üzleti titkot, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre (nyilvánosság elve).

(3) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, ill. zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, köteles betartani az előre meghirdetett pályázati rendet, köteles megőrizni a kiírással és az értékeléssel kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát (a verseny tisztaságának elve).

A pályázat típusai

56. § (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet.

(2) A pályázati eljárás általában nyilvános.

A nyilvánosságot a kiíró az alábbi módon köteles biztosítani:
a) 10 millió forint vagyoni érték alatt legalább a mindenkori szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ún. helyben szokásos módon történő közzététellel.
b) 10 millió forint feletti vagyoni érték esetében a körzeti televízióban, és egy megyei napilapban történő közzététellel.
(3) Zártkörű (meghívásos) pályázat, csak kivételesen és akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé. Zártkörű pályázat esetében legalább három ajánlattevőt kell megkeresni.
Pályázati eljárás

57. § (1) A pályázat benyújtására vonatkozó határidőt olyan határidőre, vagy határnapra kell megállapítani, hogy a közzététel és a pályázat benyújtása határnapja között legalább 15 naptári nap különbség legyen. A pályázat benyújtására vonatkozó határidő egy alkalommal legfeljebb 15 naptári nappal meghosszabbítható.

(2) A pályázati felhívásban közölt, a döntéshozatal során alkalmazandó pályázati feltételeket a kiíró nem változtathatja meg kivéve, ha a pályázat benyújtására vonatkozó határidőt meghosszabbította.

58. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a.) pályázat kiírójának megnevezését, székhelyét
b.) a pályázat célját, és módját (nyilvános, vagy zártkörű)
c.) a pályázati eljárásban értékesíteni, ill. hasznosítani kívánt vagyon megnevezését
d.) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és idejét
e.) a döntési eljárás főbb szabályait, az elbírálás elveit
f.) pályázati biztosíték esetén annak letételének módját, és a visszafizetés módját
g.) a pályázattal kapcsolatos kérdések feltevésének, módját és lehetőségét
h.) pályázati dokumentáció készítése esetén annak rendelkezésre bocsátása módját és költségét
i.) amit a kiíró még ezen felül szükségesnek tart.
(2) Amennyiben a kiíró külön nem határoz a pályázatokkal kapcsolatban borítékbontásról a beérkezett ajánlatokat akkor is köteles üzleti titokként kezelni a versenytárgyalás időpontjáig, ill. azt követően is, ha az ajánlattevő ezt kérte.
(3) Nem kezelhető üzleti titokként azonban olyan adat, mely a külön jogszabály szerint, közérdekű adatnak minősül.
A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

59. § (1) A kiíró a pályázati felhívást a pályázatok benyújtásának napjáig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályoknak megfelelően közzétenni, ill. zártkörű pályázat esetén az ajánlattevőket haladéktalanul értesíteni.

(2) A pályázati kiírásban, vagy dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá adatszolgáltatási, vagy az eljárási rend alapján meghatározott egyéb kötelezettség súlyos megszegése esetén a pályázót ki kell zárni az eljárásból.

60. § (1) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő alatt bármikor visszavonhatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata elkészítéséért.

Az ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

61. § (1) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen:

a.) a pályázati feltételek és az értékelés elfogadásáról.
b.) a vételár, vagy ellenszolgáltatás összegéről
c.) ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor igazolást annak a kiírás szerinti rendelkezésre bocsátásáról
d.) ha a pályázati kiírás dokumentumok bemutatását határozza meg ezeket a pályázathoz csatolni kell a kiírásban szereplő módon.
(2) Az ajánlattevő az ajánlattételében közölt egyes adatok elbírálás utáni nyilvánosságra hozatalát is megtilthatja.

62. § (1) Amennyiben a kiíró a pályázatban meghatározott borítékbontást, abban az esetben a lezárt borítékban érkezett pályázatok átvételének időpontját az átvevő rávezeti a borítékra, egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A pályázatok bontásánál a kiíró képviselője, az ajánlattevők, valamint esetlegesen a verseny tisztaságát biztosító közjegyző lehet jelen.

(3) A kiíró képviselője az ajánlatok felbontását követően felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, ill. összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását. A borítékbontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Az ajánlatok értékelése előtt a kiíró köteles meggyőződni a pályázó megbízhatóságáról.

Árverés, versenytárgyalás

63. § (1) A kiíró a vételár, ill. egyéb ellenszolgátatás tekintetében árverést tart, ha a kiírásban meghatározott cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár, ill. ellenszolgáltatás elérése.

(2) Az árverésre a képviselő-testület ülésén kerül sor, ahová meg kell hívni az elővásárlási jog, ill. az előbérleti jog jogosultját.

64. § (1) Az 63. §-ban meghatározottaktól eltérő pályázat esetén a képviselő-testület az érvényes ajánlatok közül a Gazdasági és Műszaki-fejlesztési Bizottság javaslatát figyelembe véve a legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést.

(2) Azt, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, az eset összes körülményeinek alapos mérlegelésével kell eldönteni.

65. § A képviselő-testület minősített többségű döntésével e fejezet szabályainak alkalmazását rendelhet el, a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó önkormányzati beruházásokra, szolgáltatás igénybe vételére, ill. beszerzésekre.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor

66. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) Az ingatlan vagyon értékesítése esetén minden alkalommal, egyéb vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) az 1 millió forint feletti vagyon tekintetében a vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 5 millió forint érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor.

67. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről évente legalább egy alkalommal az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg, könyvvizsgáló bevonásával célellenőrzést kell tartani. Az ellenőrzés megállapításai alapján a polgármester írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Záró rendelkezések

68. § (1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/2001. (VIII.16.) rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

3. melléklet a 3/2012. (II. 17.) önkormányzati rendelethez5

4. melléklet6

5. melléklet7

6. melléklet8

1. függelék a 6. melléklethez9

1

Módosította a 3/2021. (III.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2021. március 11-től.

2

Módosította a 3/2021. (III.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2021. március 11-től.

3

Módosította a 12/2013. (XI.8.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. november 8-tól.

4

Módosította az 5/2022. (IV.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. április 29-től.

5

Módosította a 20/2022. (XII.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. december 1-től.

6

Módosította a 9/2022. (V.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. május 26-tól.

7

Beiktatta a 3/2021. (III.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2021. március 11-től.

8

Beiktatta a 3/2021. (III.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2021. március 11-től.

9

Beiktatta az 5/2022. (IV.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. április 29-től.