Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (IV. 3.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2012. 05. 01- 2022. 08. 24

Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (IV. 3.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2012.05.01.
Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikke (1) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdése d) pontjában, 49. §-ának (2) bekezdésében valamint 50. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § A rendelet szervi és személyi hatálya Sárszentlőrinc Község Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá mindazokra kiterjed, akik az előbb említettek bármelyikével munkajogi, közigazgatási jogi vagy polgári jogi jogviszonyba lépnek.

Az önkormányzat és a képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése, székhelye

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sárszentlőrinc Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelyének (egyben a Községháza) címe:

Sárszentlőrinc, Petőfi u. 22.

Az önkormányzat jelképei

3. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

Az önkormányzat bélyegzői

4. § A „Sárszentlőrinc Község Önkormányzata” feliratú körbélyegzőt kell használni az alábbi esetekben:

a) a képviselő-testület és bizottsága üléseiről készült jegyzőkönyvek hitelesítése,

b) a képviselő-testület és bizottsága üléseiről készült jegyzőkönyvekből kiállított kivonatok hitelesítése,

c) önkormányzati rendeletek hitelesítése,

d) az önkormányzat képviseletében kötött polgári jogi szerződések más megállapodások (például társulási megállapodások stb.) hitelesítése,

e) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, át nem ruházott egyedi hatósági ügyekben készült alakszerű közigazgatási határozatok hitelesítése,

f) a képviselő-testület munkáltatói jogkörében hozott döntése alapján készült munkaügyi irat hitelesítése,

g) testvértelepülési kapcsolatot létesítő megállapodások hitelesítése,

h) díszpolgári cím adományozását tanúsító irat hitelesítése,

i) az a-h) pontokban fel nem sorolt, de a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó vagy hatáskörében fenntartott ügyekben készült kiadmányok hitelesítése.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatásköre, gyakorlásának módja

Az önkormányzat által ellátott feladatok köre

5. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(a továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában és egyéb törvényekben meghatározott helyi közszolgáltatások biztosítása.1

(2) Az (1) bekezdésben szabályozottakon túlmenő, az önkormányzat által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben állapíthatja meg, a feladat ellátásához szükséges fedezet biztosításával egyidejűleg.

(3) Az önként vállalt feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg - a lakosság igényei alapján és a tárgyévi költségvetési lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Hatáskör átruházás

6. §2 (1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a Mötv. 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakra ruházhatja, a hivatkozott rendelkezésben szabályozottak szerint. Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.3

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a hatáskörgyakorló a képviselő-testületnek a hatáskör gyakorlását követő képviselő-testületi ülésen, vagy a képviselő-testület által a hatáskör átruházásáról szóló döntésben meghatározottak szerint beszámolni köteles.

(3) A Mötv. 42. §-ában foglalt ügyekben az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

7. §4 Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – a Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.) kell megfelelően alkalmazni.5

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

I. cím CÍM

A képviselő-testület üléseinek típusai

Általános szabályok

8. § (1) A képviselő-testület a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül alakuló ülést tart.6

(2) A képviselő-testület ezt követen a munkatervének megfelelően ülésezik (rendes ülés).

(3) A képviselő-testület az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően

- évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, továbbá
- szükség esetén, előre nem látható, a munkatervben meg nem határozott ügyek megtárgyalására rendkívüli ülést,
- társulásokban való részvétel esetén, amennyiben a közös ügyek megtárgyalása indokolja együttes ülést,
- állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tarthat.
(4) A rendes ülés, a közmeghallgatás (vagy közmeghallgatással egybekötött ülés) hivatalos helyszíne a Községháza tanácskozó terme.7
(5) Az együttes ülés helyszínét a társulási megállapodás határozza meg, ennek hiányában a helyszín tekintetében a társulási tanács vagy a székhely település polgármesterének kezdeményezésében foglaltak irányadóak.
(6) Az alakuló ülés, rendkívüli ülés és ünnepi ülés esetében a polgármester a képviselő-testület ülését az (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő helyszínre is összehívhatja.8

Az alakuló ülés

9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester (akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti.9

(2) *10

(3) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.11

(4) A képviselők esküt/fogadalmat tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(5) A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.12

(6) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt/fogadalmat tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(7) Ezt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

a) a bizottság(ok) tagjainak megválasztása,

b) a polgármester juttatásainak megállapítása,

c) alpolgármester(ek) megválasztása,

d) alpolgármester(ek) juttatásainak megállapítása,

e) a képviselő-testületnek az éves munkaterv elfogadásáig érvényes ideiglenes munkatervének elfogadása.13

(8) Az alakuló ülésen a következő napirendi pontok is tárgyalhatók:

a) a képviselők tiszteletdíjának megállapítása,

b) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatra megbízás adása,

c) a polgármester megbízása a gazdasági program kidolgozására.

(9) Az alakuló ülés vezetésére, a meghívandók körére, a tárgyalás rendjének fenntartására, a tárgyalási szünetre és a képviselő-testület döntéshozatalára és döntéseire egyebekben a 16., 18., 28-29. §, 30-36. §-okban foglaltak irányadóak.

A rendes ülés

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart rendes ülést.

(2) A rendes ülések időpontját a munkaterv (az alakuló ülésen elfogadott ideiglenes munkaterv) tartalmazza.14

(3) Az éves munkatervben a rendes ülések napját lehetőség szerint a tárgyhó harmadik hetének csütörtökjére, hivatali munkaidőben kell ütemezni.1516

(4) A munkatervi időponttól a polgármester indokolt esetben (indokolt eset különösen a napirendi ponthoz kötelezően meghívandó személy akadályoztatása, a képviselők egynegyedének írásbeli kérelme, a jegyzőnek a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó más önkormányzatok valamelyikénél felmerült működésbeli okból előterjesztett kérelme, a tárgyévi munkarend ünnepek miatti megváltozása) eltérhet, úgy, hogy az adott rendes ülést az éves munkaterv szerinti időponthoz képest az azt megelőző és az azt követő hét napon belüli időpontra köteles összehívni.1718

A közmeghallgatás

11. § (1) A közmeghallgatás vagy a közmeghallgatással egybekötött ülés (a továbbiakban együtt: közmeghallgatás) lehet

a) általános

b) határozott célú.

(2) Közmeghallgatással egybekötött ülésnek akkor minősül a közmeghallgatás, ha a közmeghallgatást megelőzően önálló napirendi ponto(ka)t is megtárgyal a képviselő-testület. Ilyen üléseken a lakosság részéről felszólalásra jelentkezők csak az önálló napirendi pont(ok) képviselő-testület általi megtárgyalását követően kaphatnak szót a 16. § (1) bekezdésében meghatározott ülés vezetésére a jogosulttól.

(3) A közmeghallgatással egybekötött ülésre egyebekben a meghívandók körére, az ülés vezetésére, továbbá a tárgyalás rendjének fenntartására, a tárgyalási szünetre, a képviselő-testület döntéshozatalára és döntéseire vonatkozó 16., 18., 28-29. § , 30-36. §-okban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a lakosság részéről felszólalókra is irányadóak a hozzászólásra, a kérdésre és a válaszadásra irányadó időkorlátozások.

(4) Közmeghallgatással egybekötött ülésen csak általános közmeghallgatás tartható.

(5) Az általános közmeghallgatás összehívása évente egy alkalommal történik, arra a Mötv. 54. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.19

(6) Az általános közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik, arról a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 5 nappal korábban a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján hirdetményi közzététel útján, illetve az önkormányzat honlapján.

(7) Az általános közmeghallgatás kötelező napirendi pontja a tárgyévi költségvetésről és az előző évi költségvetés végrehajtásának állásáról adott polgármesteri tájékoztatás.

(8) Az általános közmeghallgatáson a lakosság részéről bármely, a helyi közügyek (a Mötv. 4. §-a szerinti ügyek) körébe eső kérdés felvethető.20

(9) Határozott célú közmeghallgatást szükség szerint lehet összehívni a képviselő-testület határozata alapján, az abban rögzített időpontra, különösen a lakosság széles körét érintő, közérdeklődésre számot tartó ügyekben (ilyen például: jelentős önkormányzati beruházás, biztonsági kockázattal járó ipari létesítmény letelepedése, önkormányzati intézmény létesítése, megszüntetése, lényeges átszervezése, stb.)

(10) A határozott célú közmeghallgatáson kizárólag a közmeghallgatás céljával összefüggő kérdések vethetők fel.

(11) A határozott célú közmeghallgatásról történő tájékoztatásra a (6) bekezdésben foglaltak irányadóak.

(12) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekre, javaslatokra a képviselő-testület tagjainak lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(13) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést vagy javaslatot a képviselő-testületnek a hatásköri szabályok figyelembe vételével meghozott határozatának megfelelően a polgármester, a jegyző, az illetékes állandó bizottság vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság vizsgálja.

(14) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek, továbbá a javaslat alapján tett intézkedésekről ugyanezen határidőn belül tájékoztatja a javaslattevőt. A válaszról és az intézkedésről a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén tájékoztatni kell.

(15) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére, az ülés vezetésére, a döntésekre és a tárgyalás rendjének fenntartására egyebekben a (3) bekezdésben hivatkozott szabályok az irányadóak.

(16) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

A rendkívüli ülés

12. § (1) A munkatervben nem szereplő esetekben a képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester (vagy a 16. § (1) bekezdése szerint az ülés összehívására jogosult) hívja össze legkésőbb a polgármesternek (vagy az ülés összehívására jogosultnak) az ok felmerüléséről való tudomásszerzését vagy a kezdeményezés kézhezvételét követő munkanapon 15 napon belüli időpontra21

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülése sürgős szükség (például kár vagy elemi csapás elhárítása, következményeinek felszámolása céljából, ha arra a polgármester nincs felhatalmazva, egyéb vis maior jellegű esetek) telefonon is összehívható az értesítés közlésének napjára vagy legkésőbb az azt követő munkanapra, a napirend megjelölésével. A telefonon történt összehívásról feljegyzést kell készíteni.

(3) A polgármester (vagy a 16. § (1) bekezdése szerint az ülés összehívására jogosult) köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

a) a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi,

b) a képviselő-testület bizottsága indítványozza,

c) a kormánymegbízott kezdeményezi22,

d) a jegyző jogszabálysértés kiküszöbölése érdekében kezdeményezi.

(4) Rendkívüli ülés összehívható, ha:

a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan (például jogvesztő határidő eltelik),

b) az ügy tárgyalásának elmulasztása egyébként az önkormányzati érdekét sértené (például üzleti partner érdekmúlása miatt előnytől esne el),

c) egyéb objektív feltétel felmerülése (például kár vagy elemi csapás elhárítása, következményeinek felszámolása) indokolja.

(5) Az indítványt írásban a polgármesternél (vagy a 16. § (1) bekezdése szerint az ülés összehívására jogosultnál) kell előterjeszteni, aki az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított kettő napon belül köteles összehívni, legfeljebb a kezdeményezést követő 15. napra.23

(6) A (4) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester (vagy a 16. § (1) bekezdése szerint az ülés összehívására jogosult) a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

(7) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(8) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy az egyebek és bejelentések napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban. Rendkívüli ülés esetében az önálló napirendi pontnak nem minősülő napirendi pontok is tárgyalhatóak önálló napirendi pontként.

(9) A rendkívüli ülés meghívotti köre, vezetése, a tárgyalás rendjének fenntartása, a képviselő-testület döntései és döntéshozatala tekintetében a 16., 18., 28-29. § , 30-36. §-okban meghatározott szabályok alkalmazandóak.

Az együttes ülés

13. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a Mötv. alapján működő társulás, illetőleg a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok (a továbbiakban együtt: társulás) által a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából jogszabályban vagy a társulási megállapodásban meghatározott esetekben tartandó vagy tartható együttes képviselő-testületi ülések esetében Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülte és annak szervei vonatkozásában a jelen §-ban rögzített eltérésekkel kell alkalmazni.24

(2) Sárszentlőrinc Község Polgármestere (vagy az ülés összehívására a 16. § (1) bekezdése szerint jogosult), amennyiben a társulásban társulási tanács működik, az együttes ülést a társulási tanács által kezdeményezett helyre és időpontra hívja össze, a társulási tanácsnak a saját működését előíró rendelkezései alapján.

(3) Ha a társulásnak nincsen tanácsa, és az együttes ülés összehívására a társulási megállapodás alapján, illetőleg annak rendelkezése hiányában a székhely település polgármestereként Sárszentlőrinc Község Polgármestere jogosult vagy köteles, a társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az együttes ülést a társulás székhelyére kell összehívni, az ok felmerülésétől, vagy az együttes ülés más önkormányzat arra jogosult szerve általi kezdeményezése kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra. Amennyiben az együttes ülés valamely jogszabályi kötelezettség teljesítése érdekében szükséges és ezen kötelezettség teljesítésére a jogszabály határidőt szab, úgy az együttes ülés időpontjának meghatározásánál azt figyelembe kell venni.

(4) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a szavazás eredményét Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete vonatkozásában Sárszentlőrinc Község Polgármestere (vagy az ülés vezetésére a 16. § (1) bekezdése alapján jogosult) állapítja meg. Ha az ülést nem Sárszentlőrinc Község Polgármestere vezeti, az eredményt ismerteti az együttes ülés vezetésére jogosult (más önkormányzatot képviselő) személlyel.

(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét, amennyiben annak összehívására és levezetésére Sárszentlőrinc Község Polgármestere volt jogosult vagy köteles, a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője készíti el, úgy, hogy az a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön rögzítse, továbbá a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólás esetében tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv felterjesztése ilyen esetben a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének kötelessége.25

(6) Együttes ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete vagy más önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére is tartható olyan ügyekben, melyek az érintett önkormányzatok együttműködését, közös tanácskozását igénylik. Az e bekezdés alapján tartott együttes ülésekre a jelen § (1)-(5) bekezdéseiben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Az ünnepi ülés

14. § (1) Ünnepi ülés tartható a 8. § (3) bekezdése utolsó francia bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Az ünnepi ülésen az azt megalapozó okhoz kapcsolódón kívül önálló napirendi pont, egyebek napirendi pont és bejelentés nem tárgyalható.

(3) Az ünnepi ülés meghívottainak körét a polgármester (vagy az ülés összehívására a 16. § (1) bekezdése alapján jogosult) egyedileg határozza meg, azzal, hogy az ünnepi ülésre az állandó meghívottakat az e rendelet 18. §-ban szabályozott jogkörrel meg kell hívni.

(4) Az ünnepi ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a képviselő-testület döntéseire, döntéshozatalára, a tanácskozás rendjének fenntartására és a szünetre a 16., 18., 28-29. § , 30-36. §-okban foglalt szabályok alkalmazandók.

II. cím CÍM

A képviselő-testület munkaterve

15. § (1) A képviselő-testület munkatervét éves időszakra előre kell elfogadni, a tárgyévet megelőző év november vagy december hónapjában megtartott rendes ülésen.26

(2) A munkaterv-tervezetét a polgármester a jegyző szakmai közreműködésével készíti elő.

(3) A munkaterv tartalmazza különösen:

- az ülések tervezett időpontját, napirendjeit,
- a napirendi pontok előadójának nevét, beosztását,
- napirendi ponthoz meghívandók felsorolását, amennyiben az eltér az e rendeletben meghatározott állandó meghívottak körétől,
- az ünnepi ülés(ek) és az általános közmeghallgatás időpontját,
- az együttes ülés(ek) időpontját, feltéve hogy az a társulási megállapodás vagy jogszabály rendelkezése, illetve azokban rögzített határidőhöz kapcsolódóan kerül összehívásra, évente szokásosan.
(4) A munkaterv egy példányát az annak elfogadását követő 15 napon belül tájékoztatásul a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek, továbbá mindazoknak meg kell küldeni, akiket az abban feltüntetett valamely napirendi pont érint (ahhoz kapcsolódóan meghívottként vagy előadóként szerepelnek).
(5) A 9. § (7) bekezdésének e) pontjában meghatározott ideiglenes munkatervre e § (2) bekezdését, (3) bekezdésének második francia bekezdését, továbbá (4) bekezdését kell alkalmazni.
III. cím CÍM

A képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok

A képviselő-testület ülésének összehívása

16. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén az Általános Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.27

(2) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/ket az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően jogszabályban foglalt esetben a képviselő-testület ülését az illetékes Kormányhivatal vezetője hívja össze.

A képviselő-testületi ülés előkészítése

17. § (1) A polgármester a napirend összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi ülés meghívójának végleges tartalmáról az ülést legalább 5 nappal megelőzően a jegyző szakmai közreműködésével dönt.

(2) Kötelező napirendre venni a munkatervben az adott ülésre meghatározott napirendi pontokat.

(3) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(4) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 3 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (elektronikus, digitális adathordozón, internetes elérhetőségről letöltés útján, illetve e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre. A meghívók kézbesítésének megtörténtét az időpont megjelölésével dokumentálni kell, hogy vita esetén utóbb egyértelműen ellenőrizhető legyen a szabályok betartása vagy megsértése.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét

b) az ülés napját, és kezdési időpontját,

c) a tervezett önálló napirendi pontok tárgyának és előadójának, továbbá az előterjesztés írásbeli vagy szóbeli jellegének megjelölését,

d) az ülés 8. § szerinti típusát,

e) a meghívó keltét,

f) a polgármester bélyegző lenyomatát,

g) a polgármester aláírását.

(6) A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, melyek kötelező melléklete a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.

(7) Rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülést megelőző napon kézbesíthető a (4) bekezdésben meghatározott módon.

(8) E rendelet 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ülés összehívható telefonon is. Szóban (telefonon) történő meghívást legalább az ülést megelőző napon az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(9) Az ülésről a lakosságot a nyílt ülésre szóló meghívónak hirdetményi formában a Községháza hirdetőtábláján, illetve az önkormányzat honlapján való elhelyezésével kell értesíteni a meghívó (4) bekezdés szerinti kézbesítésével egyidejűleg. A hirdetmény Községháza hirdetőtáblájára való kifüggesztésének és levételének dátumát a jegyző a hirdetményen záradékkal igazolja.

(10) A telefonon összehívott rendkívüli ülés meghívójára a (9) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel alkalmazandóak, hogy elegendő a meghívónak a Községháza hirdetőtábláján a meghívással egyidejűleg történő közzététele is.

A meghívottak köre

18. § (1) A képviselő-testület valamennyi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) akinek meghívását jogszabály kötelezővé teszi,

(az a-b) pontban foglaltak együtt: állandó meghívottak).

(2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a napirendi pont szerint érintett önkormányzati vagy más költségvetési szerv, gazdasági társaság egyéb a b) pontba nem sorolható szervezet vezetőjét,

b) a településen működő, az e rendelet 2. mellékletében felsorolt lakossági önszerveződő közösségek képviselőjét.

c) a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal napirendi pont tárgya szerint illetékes ügyintézőjét a munkakörébe eső napirendi ponthoz

d) ha az előterjesztést nem a polgármester, a képviselő-testület tagja vagy a jegyző készítette, az előterjesztés előadóját,

e) az előterjesztő által a polgármesternek javasolt személyt,

f) akinek meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

Az előterjesztések

19. §

Az előterjesztések formái

(1) A képviselő-testület napirendi pontjának tárgyalására (a bejelentések napirendi pont kivételével)
a) határozati javaslat (indokolással),
b) rendelet-tervezet (indokolással),
(a (4) és (6) bekezdés alkalmazásában együtt: előterjesztés)
a) beszámoló (határozati javaslattal),
b) tájékoztató (határozati javaslattal)
formájában kerülhet sor.
(2) A beszámoló olyan írásbeli, a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés.
Különösen:
a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben,
b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról,
c) a bejelentések kivizsgálásának eredményéről,
d) a képviselő-testület és szervei működésérét érintő ügyről,
e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről,
f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.
(3) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(4) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjához előadóként előterjesztést nyújthatnak be:
a) a polgármester
b) az alpolgármester
c) a képviselő,
d) a képviselő-testület bizottságának elnöke,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője
g) az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezetője.
(5) Beszámoló vagy tájékoztató benyújtására a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosult azon egyéb rendészeti, közigazgatási vagy más szerv vezetője is, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad a települési önkormányzat képviselő-testületének.
(6) Az előterjesztést, a beszámolót vagy a tájékoztatót (a továbbiakban együtt: előterjesztés) a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 6 nappal a jegyzőnek kell benyújtani.
(7) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző gondoskodik. Ennek megtörténtét, amennyiben az előterjesztést jogszerűnek találja, az előterjesztés eredeti példányát szignózással igazolja, kivéve, ha az előterjesztést a jegyző nyújtotta be, vagy készítette elő.28
(8) Amennyiben a jegyző az előterjesztést jogszabálysértőnek ítéli, úgy az a képviselő-testület ülésén előterjeszthető, de a napirend megszavazása előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy a kérdéses előterjesztés törvényességi aggályairól tájékoztathassa a képviselő-testületet.

20. §

Sürgősségi indítvány

(1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést tenni csak a polgármester és a jegyző jogosult. Az egyéb előterjesztésre jogosultak a sürgősséggel való előterjesztés szükségességét a polgármesternek vagy a jegyzőnek kötelesek jelezni, indokolással együtt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon.
(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést a polgármester vagy a jegyző akkor tehet, illetőleg azt bármelyiküknél akkor lehet kezdeményezni, ha az jogszabályban előírt vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.
(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.
(4) A bekezdésben foglaltaktól eltérően a rendelet-tervezet sürgősséggel történő tárgyalására kizárólag a jegyző tehet javaslatot.
(5) Nem lehet sürgősségi indítvánnyal előterjeszteni a következőket:
a) kitüntetések és elismerő címek, továbbá díszpolgári cím adományozása,
b) költségvetés, és a végrehajtásáról szóló beszámolók elfogadása,
c) szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása,
d) új helyi adó bevezetése,
e) gazdasági program megállapítása,
f) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása,
g) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás,
h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,
i) intézmény alapítása,
j) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
k) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
l) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
m) beszámoló.
(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel, a meghívóban közölt napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg dönt. A napirendet ilyen esetben a sürgősségi indítvánnyal kiegészítve kell feltenni szavazásra.
(7) Amennyiben az előző bekezdésben foglalt eljárást követően a képviselő-testület a sürgősségi indítvánnyal kiegészített napirendi javaslatot elutasítja, külön szavaztatni kell a sürgősség kérdéséről. Annak elfogadása esetén a sürgősségi indítvánnyal kiegészített napirendi javaslatot ismételten szavazásra kell bocsátani.
(8) A sürgősségi indítvány elutasítása esetén a meghívó szerinti napirendi javaslatot kell feltenni szavazásra. Ezesetben a sürgősségi indítvány megtárgyalására az ülésen nem kerülhet sor, ugyanakkor azt fel kell venni a soron következő rendes ülés napirendjére.

21. §

Az előterjesztések jellege

(1) Az előterjesztés jellegét tekintve
a) szóbeli
b) írásbeli
lehet.
(2) A munkatervben jelölt napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani.
(3) A képviselő-testület meghívóban közölt napirendi pontjainak (önálló napirendi pontok, egyebekben tárgyalt napirendi alpontok) előterjesztésére is - a (4)-(5) bekezdések kivételével - kizárólag írásban kerülhet sor.
(4) A rendkívüli ülés telefonos összehívása esetén – a rendelet-tervezet és a beszámoló kivételével – szóban is lehet előterjesztést tenni, feltéve, hogy az ülés az értesítés napjára került összehívásra.
(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztés – a rendelet-tervezet sürgősséggel való tárgyalása kivételével - szóban is tehető.

22. §

Az írásbeli előterjesztések tartalmi követelményei

(1) Az írásbeli előterjesztésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a képviselő-testület döntéséhez szükséges többség feltüntetése,
b) a képviselő-testületi ülés napja,
c) a napirendi pont megjelölése,
d) az előterjesztés tárgya,
e) az előadó neve, beosztása,
f) amennyiben az előterjesztést nem az előadó készítette, az előterjesztés készítőjének neve, beosztása,
g) szöveges indokolás, mely kitér legalább a következőkre: a tárgyalás indoka, az előterjesztés előzményei, az előterjesztést megalapozó jogszabályi rendelkezések megjelölése. A szöveges indokolás kötelező melléklete a határozati javaslat,
h) sürgősségi indítvány esetén az erre történő utalás.
(2) A rendelet-tervezet szöveges indokolása általános és részletes indokolásra oszlik. Az általános indokolásban az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat kell megfelelően feltüntetni, míg a részletes indokolás az egyes §-okhoz, vagy több, egymással szorosan összefüggő §-hoz készül, és az adott rendelkezés szöveges megalapozását tartalmazza.
(3) Rendelet módosítás esetén a (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni és egységes indokolást lehet készíteni, az általános indokolásra irányadó szabályok szerint.

Az ülés vezetése

23. §

Az ülés szakaszai

(1) A képviselő-testület ülésének vezetésére kizárólagosan a 16. § (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak (a továbbiakban: az ülés vezetésére jogosult), az ott rögzített szabályok szerint.
(2) A képviselő-testület rendes ülése az alábbi szakaszokra tagolódik:
a) napirend előtti szakasz
b) önálló napirendi pontok megtárgyalása
c) egyebek napirendi pontba tartozó napirendi alpontok megtárgyalása
d) bejelentések szakasza

24. §

A napirend előtti szakasz, a napirend elfogadása, módosítása

(1) Az ülés vezetésére jogosult az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja.
(2) Az ülés napirendjére az ülés vezetésére jogosult tesz javaslatot, az írásban kiadott napirendi javaslatban feltüntetetteken túlmenő napirendi pontok vagy az egyebek napirendi pontban újabb alpont felvételére kizárólag az ülés vezetésére jogosult és csak ekkor tehet javaslatot. Az ülés vezetésére jogosult ezzel egyidejűleg, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők - utóbbiak csak az általuk előterjesztett napirendi pont vonatkozásában- a napirendi javaslat elhangzása után kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, azt az előterjesztést, melynek esetében előadóként szerepelnek visszavonhatják, illetve a javasolt napirendi sorrend megváltoztatását indítványozhatják.
(3) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról az ülés során bármikor bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

25. §

Az önálló napirendi pontok megtárgyalása

(1) Önálló napirendi pontnak minősül:
a) a Munkatervben feltüntetett napirendi pont,
b) az a) pontban foglaltakon túlmenően is: a rendeletalkotás,
c) az a) pontban foglaltakon túlmenően is: a beszámoló.
(2) Az önálló napirendi pontok tárgyalásakor az ülés vezetésére jogosult a vita megnyitása előtt – amennyiben nem ő volt az előadó – az előadónak ad szót, szóbeli kiegészítésének megtételére.
(3) Ezt követően az ülés vezetésére jogosult minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során minden képviselő legfeljebb két perc időtartamban hozzászólhat a napirendi pont tárgyához. A szót az ülés vezetésére jogosult adja meg.
(4) A hozzászólásra jogosultak ugyanazon önálló napirendi pont keretében legfeljebb két alkalommal jelentkezhetnek hozzászólásra, ennek keretében tehetik meg módosító vagy kiegészítő indítványukat.
(5) Amennyiben több képviselő nem jelentkezik hozzászólásra, az ülés vezetésére jogosult a képviselőknek és a tanácskozási joggal jelenlévőknek megadja a szót az előadónak szóló kérdések feltevésére legfeljebb egy perc időtartamban.
(6) A kérdés feltevésére jogosultak ugyanazon önálló napirendi pont keretében legfeljebb két alkalommal tehetnek fel kérdést.
(7) Az előadó legfeljebb két perc időtartamban adhat választ.
(8) Amennyiben több képviselő vagy tanácskozási joggal rendelkező nem kíván kérdést feltenni, az ülés vezetésére jogosult a vitát lezárja.
(9) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja is javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(10) Ügyrendi javaslat - legfeljebb egy perc időtartamban - az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében az ülés vezetésére jogosult soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.
(11) A vita lezárását követően az ülés vezetésére jogosult döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat.
(12) Az ülés vezetésére jogosult az előterjesztésben feltüntetett határozat-tervezetet és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokat az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, szükség szerint az előterjesztésben szereplő határozat-tervezetet a módosításokkal és kiegészítésekkel összevontan szavaztatja meg. Összevont szavazásra csak akkor kerülhet sor, amennyiben a megtett módosító indítványokkal vagy kiegészítésekkel ellentétes tartalmú módosító javaslat vagy kiegészítés egyetlen jelenlévő képviselő részéről sem hangzott el. Ez esetben az ülés vezetésére jogosult köteles felhívni a képviselők figyelmét arra, hogy az eredeti előterjesztést az elhangzott módosításokkal és kiegészítésekkel összevontan bocsátja szavazásra.
(13) A napirendi pont tárgyában való szavazás előtt az ülés vezetésére jogosult – amennyiben a jegyző azt kérelmezi – szót ad a jegyzőnek az ülés vezetésére jogosult által szavazásra feltenni szándékozott határozat-tervezet törvényességéről való vélemény-nyilvánításra.
(14) Szavazást követően az ülés vezetésére jogosult megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot.

26. §

Az egyebek napirendi pontba tartozó napirendi alpontok megtárgyalása

(1) Az egyebek napirendi pont keretében kerül megtárgyalásra minden olyan előterjesztés, mely nem sorolható az önálló napirendi pontok körébe.
(2) Az egyebek napirendi pont keretében napirendi alpontok formájában kerülnek megtárgyalásra és elfogadásra az (1) bekezdés szerinti előterjesztések.
(3) Az egyebek napirendi pont napirendi alpontjainak megtárgyalására és az azokról történő szavazásra az önálló napirendi pontok tekintetében irányadó rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

27. §

Bejelentések szakasza

(1) Bejelentésnek minősül minden olyan szóbeli közlés, mely nem igényli a képviselő-testület állásfoglalását, különösen a helyi közügyekkel összefüggő:
- tudakozódó jellegű kérdés,
- indítvány,
- információ nyújtás.
(2) Bejelentést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) jegyző,
d) képviselők.
(3) Bejelentés címzettje lehet a hatásköri szabályok figyelembe vételével:
a) a képviselő-testület,
b) a polgármester,
c) alpolgármester,
d) bizottság elnöke,
e) a jegyző.
(4) Amennyiben a bejelentés tartalma valamely indítvány vagy kérdés annak címzettje a polgármester, az alpolgármester, bizottság elnöke vagy a jegyző lehet.
(5) A (4) bekezdés szerinti címzett köteles a képviselő-testület ülésén vagy azt követően 15 napon belül írásban választ adni, illetőleg intézkedéséről tájékoztatást adni a bejelentő részére.

A tanácskozás rendjének fenntartása

28. § (1) Az ülés vezetésére jogosult feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a hozzászólót, kérdezőt, válaszadót a hozzászólásra, kérdésre, válaszadásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt a résztvevőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít:

különösen aki a képviselő-testület ülésén olyan kifejezést használ, olyan mozdulatot tesz ami alkalmas arra, hogy az önkormányzat tekintélyét csorbítsa, vagy az ülésen olyan állapotban jelenik meg, ami a képviselő-testület munkájában való érdemi részvételre alkalmatlanná teszi,
e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,
f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.
(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
(3) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.
(4) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetésére jogosult a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

Tárgyalási szünet, szünet a határozatképesség helyreállítása érdekében

29. § (1) Az ülés vezetésére jogosult bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el az ülés vezetésére jogosult - egy önálló napirendi pont, az egyebek napirendi pont keretében egy napirendi alpont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum öt percben -, ha

a) legalább a jelenlévő képviselők több mint fele azt kéri,

b) a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, az ülés vezetésére jogosult szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet az ülés vezetésére jogosult 5 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendi pontok alkothatják.

A döntéshozatal

30. §

Általános szabályok

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) A képviselő döntéshozatalból való kizárására a Mötv. 49. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.29
(2a) Amennyiben a képviselő – ideértve a polgármestert és az alpolgármestert is – a személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, úgy kell tekinteni, mintha a képviselő-testület a képviselő kizárása mellett döntött volna (azaz a szavazásban nem vehet részt).30
(2b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, személyesen érintett a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, ha saját vagy közeli hozzátartozója jogát vagy jogos érdekét a tárgyalt ügy közvetlenül érinti, továbbá az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.31
(3) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(4) 32 Minősített többség - azaz megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata - szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyeken kívül:
a) fegyelmi ügyben,
b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
c) 15.000.000,- Ft összeg feletti hitelfelvételhez,
d) gazdasági program elfogadásához,
e) törvényben előírt esetekben,
f) e rendeletben meghatározott esetekben.

31. §

A szavazás módjai

(1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(2) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozat-tervezet több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.
(3) Ha az előző bekezdésben foglaltak alapján egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozat-tervezetek elutasítását.
(4) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel a szavazást követően, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(5) Az ülés vezetésére jogosult köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, vagy a jegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

32. §

Nyílt szavazás

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.
(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

33. §

Titkos szavazás

(1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület az Mötv. 46. §-ának (2) bekezdésben meghatározott ügyekben.33
(2) Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.
(3) Titkos szavazást a polgármester, vagy a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként, egyszerű többséggel dönt.
(4) A titkos szavazás urnával történő szavazással, szavazófülke és szavazólap alkalmazásával történik. A szavazólapnak mindig egyértelmű megfogalmazásban kell tartalmaznia a szavazásra bocsátott javaslatot. A szavazólapon az alábbi szabályokat is fel kell tüntetni:
1. Szavazni az „igen” vagy „nem” alatt található körbe tollal rajzolt két egymást metsző vonallal (X) lehet.
2. Érvénytelen a szavazólap, ha:
- a szavazás nem a 1. pontban rögzített módon történik,
- a szavazólapon nem található szavazat,
- a szavazólapon az „igen” és a „nem” alatt található körben is X, vagy bármely jelölés található.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a szavazás helyét, idejét;
- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
- a szavazásra bocsátott javaslatot (szavazólappal megegyezően);
- a szavazás során felmerült lényeges körülményeket;
- a szavazás eredményét;
- a szavazatszámláló bizottság tagjainak aláírását.
(6) A titkos szavazás lebonyolítására 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a képviselő-testület.34

A zárt ülésre vonatkozó különös szabályok

34. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. §-ának (2) bekezdése a)-b) pontjában meghatározott esetekben.35

(2) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozata beszerzéséig.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat beszerzéséről a napirendi pont előadója gondoskodik.

(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. §-ának (2) bekezdése c) pontjában meghatározott esetekben. A zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület bizottsága, illetve az üzleti érdek sérelmének veszélye esetén a napirendi pontban érintett személy vagy szervezet képviselője az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban a polgármesternél vagy szóban a nyilvános ülésen. A zárt ülés tartására vonatkozó javaslatot a javaslat előterjesztőjének indokolni kell.36

(5) A képviselő-testület a zárt ülés elrendeléséről az üzleti érdek sérelmének veszélye esetén mérlegelési jogkörében dönt, a mérlegelésnél különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- a nyilvános tárgyalás az önkormányzat illetve az érintett személy vagy szervezet számára hátrányos pozíciót teremtene a gazdasági életben,
- a nyilvános ülés az üzleti titok (a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint) sérelmével járna.37
(6) A zárt ülésen csak az Mötv. 46. §-ának (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.38
(7) A zárt ülésen való részvétel szempontjából a szakértővel egy tekintet alá esnek a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal napirendi pont tárgya szerint illetékes ügyintézői és az előterjesztések előkészítésében közreműködők.
IV. cím CÍM

A Képviselő-testület döntései

A döntések formája

35. § (1) A képviselő-testület döntései:

a) határozat vagy

b) rendelet.

(2) A határozat lehet:

a) alakszerű, vagy

b) egyszerű.

(3) Alakszerű határozattal dönt a képviselő-testület a napirendi pont (önálló) és a napirendi alpont (az egyebek keretében) érdemében, ha az rendeletalkotást nem igényel, miden más nem érdemi, alakszerű határozathozatalt nem igénylő kérdésben egyszerű határozattal dönt.

(4) Az alakszerű határozat tartalmi követelményei:

a) Megjelölés: Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám (évenként 1-től kezdődő, folyamatos)/a döntés évszáma. (határozat meghozatalának hónapja római számmal. határozat meghozatalának napja arab számmal.) önkormányzati határozata.

b) Cím: a határozat tárgyának lényege összefoglalva.

c) A döntés tárgya (szükség szerint pontokba szedve).

d) Határidő.

e) Felelős.

(5) Az egyszerű határozat csupán a döntést rögzíti.

A rendeletalkotás

36. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezhetik az előterjesztés benyújtására jogosultak, továbbá a helyi társadalmi szervezet vezetőtestülete, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről abban az esetben is, ha a napirendi pont előadójaként más van megjelölve, a jegyző – szükség esetén a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával - gondoskodik.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései szerint.

(5) A rendelet szövegezésénél kerülni kell a magasabb szintű jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet tervezet szerinti szabályozási javaslat magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet tervezetben eltérő betűtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabály helyet meg kell jelölni.

(6) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (Mötv. 16. §-ának (3) bekezdése)

(7) A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 munkanapon belül köteles gondoskodni. A jegyző a rendeletet Községházán lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki. A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(8) A rendelet legalább három eredeti példányban készül (jegyzőkönyv mellékleteként 1 db, nyilvántartás mellékleteként 1 db, hirdetőtáblára kifüggesztés céljából 1 db).39

(9) A rendeletekről a jegyző az alábbi nyilvántartásokat vezeti:

a) hatályos rendeletek nyilvántartása, mely évenként elkülönítve tartalmazza az önkormányzat adott időpontban hatályos rendeleteinek megjelölését, és mellékleteként a rendeletek egy eredeti példányát.

b) önkormányzati rendeletek nyilvántartása, mely 1990. évtől évenként elkülönítve tartalmazza valamennyi megalkotott önkormányzati rendeletet, az alábbi adattartalommal:

- rendelet megjelölése (ha egységes szerkezetű, az erre történő utalással),
- hatálybalépés időpontja,
- módosítások (a módosító rendelet megjelölése cím nélkül),
- hatályon kívül helyezés (a hatályon kívül helyező rendelet megjelölése cím nélkül, a hatályvesztés időpontja),
- megjegyzések.
(10) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásokat és a hatályos rendeletek nyilvántartásának mellékleteit minden olyan képviselő-testületi ülést követően, melyen rendeletalkotásra került sor, át kell tekinteni és aktualizálni kell, legkésőbb az ülést követő 5 munkanapon belül. Amennyiben rendeletet módosítására került sor, úgy az egységes rendeletbe foglalást ugyanezen határidőn belül el kell végezni.
(11) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatalban bárki hozzáférhessen, azt bárki megtekinthesse.
V. cím CÍM

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

37. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Mötv-ben meghatározottakat tartalmazza.40

(2) A jegyzőkönyvhöz a következő sorrendben mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, a megalkotott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeleteket, valamint az előterjesztések egy-egy példányát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá mindazon dokumentumokat, amelyek az ülésen meghozott döntések megalapozását szolgálták és mellékletként való csatolásukat az adott napirendi pont előterjesztője, a polgármester vagy a jegyző szükségesnek tartja, valamint a bejelentések írásbeli alapdokumentumait (amennyiben azokat írásban is megtették).

(4) A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvekbe történő betekintés tekintetében a Mötv. 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak irányadóak. A betekintésre ügyfélfogadási időben a jegyzőnél van lehetőség.41

(5) A jegyzőkönyvet lehetőség szerint az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt az ülést követő 3 hónapig kell megőrizni. Nem törölhető az a hangfelvétel, amelynek megőrzését - határidő megjelölésével - a képviselő-testület vagy annak bármely tagja, a polgármester vagy a jegyző szükségesnek tartja. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(6) A hangfelvétel alapján készült írásos jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül. Egy példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, egy példányt az ülést követő 15 napon belül az illetékes Kormányhivatalhoz kell felterjeszteni.

VI. cím CÍM

Lakossági fórum

38. § (1) Lakossági fórum minden olyan, közmeghallgatásnak nem minősülő, de helyi közügyben (Hatályon kívül)42 összehívott gyűlés, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.

(2) A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban egyedileg dönt lakossági fórum tartásáról, egyidejűleg meghatározza annak helyét, időpontját is.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően lakossági fórum szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, a képviselő-testület bizottsága és képviselők is jogosultak. E lakossági fórumok állásfoglalásairól a fórum szervezője a képviselő-testületet köteles tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumról feljegyzés készül, amelynek elkészítéséről a fórum szervezője köteles gondoskodni – szükség esetén a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával.

IV. Fejezet

A képviselők jogállása

A képviselők jogai

39. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő külön önkormányzati rendelet alapján jogosult tiszteletdíjra.

(3) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a Községháza erre kijelölt helyiségét, és annak infrastruktúráját.

(4) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a Községházán, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(5) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői, az önkormányzati gazdasági társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(6) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében - fogadóórát tarthat a Községháza polgármester által kijelölt helyiségében.

A képviselők kötelezettségei

40. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottság(ok)nak a munkájában, amelynek tagja.

(3) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni. Az ülést megelőzően köteles írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki e kötelezettségének eleget tett.

(4) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(5) A képviselő köteles a megbízatása során tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni.

(6) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni.

(7) A képviselő-testület által gazdasági társaság vezető testületébe delegált képviselők végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

41. § A képviselők jogaira és kötelezettségeire egyebekben a jogszabályokban szabályozottak irányadóak.43

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

42. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságo(ka)t választ és eseti bizottságokat választhat.

(2) A bizottság elnökét, tagjait a képviselő-testület választja meg, menti fel.44

(3) Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a tag pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök vagy tag helyett legkésőbb a lemondást követő rendes képviselő-testületi ülésen újat kell választani.45

(4) A bizottság ügyrendjét – a 46. §-ban foglalt szabályok keretei között - saját maga állapítja meg. Az ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30. napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét a bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.

Állandó bizottság

43. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságot hoz létre, mely a következő:

Általános Bizottság
(2) Az Általános Bizottság létszáma: 5 fő (elnök és két képviselő, továbbá két nem képviselő tag).

44. §

Az Általános Bizottság feladat- és hatásköre a 4. melléklet szerinti hatáskörök:

Az Általános Bizottságra átruházott hatásköröket az azokat meghatározó képviselő-testületi döntés tartalmazza. Az Általános Bizottság elnöke évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

Eseti bizottság

45. §46

Ideiglenes bizottság

(1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

A bizottságok működése

46. § (1) *

(2) A bizottság ülésének összehívásáról az ülés vezetője gondoskodik. A bizottság ülésének vezetője:

- összehívja és vezeti a bizottság ülését,
- kiadmányozza a bizottság döntéseit,
- ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
- képviseli a bizottságot.47
(3) A bizottságot a polgármester, valamint a bizottság bármely tagjának indítványára össze kell hívni. Az ülés vezetője köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be: az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.
(4) Az ülés vezetője a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a képviselő-testületi meghívóval a bizottsági ülés résztvevői részére már megküldött anyagokat.
(5) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell a Községháza hirdetőtábláján elhelyezett meghívóval.
(6) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, a polgármestert, az alpolgármestert, Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal tárgyalt ügyben érintett ügyintézőjét. Az ülés vezetője a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.
(7) A bizottság ülésén a bizottság ülésének vezetője engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, megállapítja a bizottság határozatát.
(8) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Mötv. 23. §-ának (3) bekezdése)
(9) A bizottság döntése határozat, melynek megjelölése a következő:
a) Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének Általános Bizottsága sorszám (évenként 1-től kezdődő, folyamatos)/a döntés évszáma. (határozat meghozatalának hónapja római számmal. határozat meghozatalának napja arab számmal.) ÁB határozata.
b) Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének Településrészi Önkormányzata sorszám (évenként 1-től kezdődő, folyamatos)/a döntés évszáma. (határozat meghozatalának hónapja római számmal. határozat meghozatalának napja arab számmal.) TÖ határozata48
c) c) Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének Településrészi Önkormányzata sorszám (évenként 1-től kezdődő, folyamatos)/a döntés évszáma. (határozat meghozatalának hónapja római számmal. határozat meghozatalának napja arab számmal.) TÖ határozata49
(10) A döntés után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt a Képviselő-testület ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.
(11) A bizottság működésére egyebekben az e rendeletben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a rendeletalkotásra irányadó rendelkezések kivételével.
(12) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. Ezen túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza
- a bizottsági ülés helyét, idejét,
- a megjelent és távollevő bizottsági tagok és jelenlévő meghívottak nevét,
- a tárgyalt napirendi pontokat,
- a szavazás számszerű eredményét.
(13) A jegyzőkönyvhöz a következő sorrendben csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet és a tárgyalt előterjesztéseket. Csatolni kell továbbá mindazt, amit az előterjesztő, a bizottság elnöke, tagja vagy a jegyző szükségesnek tart.
(14) A bizottság jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(15) A jegyzőkönyv példányszámára és kezelésére a 37. §-ban rögzítetteket kell alkalmazni.
(16) A bizottság ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával gondoskodik. A bizottság iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
(17) Hatályon kívül.50
V/A. Fejezet

A településrészi önkormányzat

46/A. §51 (1) A képviselő-testület Alsópél-Uzd Településrészi Önkormányzat megnevezéssel öttagú településrészi önkormányzatot (a továbbiakban: részönkormányzat) hozhat létre az Mötv. 62. §-ában foglaltak szerint.

(2) A részönkormányzat tagjainak száma öt fő. A részönkormányzat elnöke és két tagja települési képviselő, egy nem képviselő tagja Uzd, egy nem képviselő tagja Alsópél településrészen élő választópolgár.

(3) A részönkormányzat tagjainak megválasztásával jön létre. A nem képviselő tagjelölt megválasztását megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy megfelel az Mötv. 62. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. A részönkormányzat tagjának megválasztására egyebekben a bizottságok tagjainak megválasztásának szabályai alkalmazandók.

(4) A részönkormányzat tagjának megbízatása az Mötv.-ben meghatározottakon túlmenően akkor is megszűnik, ha a megbízatásának feltételei már nem állnak fenn.

(5) A településrészi önkormányzatnak véleményezési és javaslattételi joga van:

1. a településrészre vonatkozó rendeletalkotásnál,
2. a településrészre vonatkozó helyi népszavazás kiírásánál,
3. a településrészt érintő óvodai, egészségügyi és szociális közszolgáltatási ügyekben,
4. a településrész területén lévő önkormányzati intézmény megszűnésekor, alapításakor,
5. a településrész területén lévő önkormányzati intézmény vezetői pályázatának elbírálásánál,
6. a településrész területén lévő önkormányzati vagyonnal való rendelkezéskor, annak hasznosításakor, továbbá
7. a településrész területén lévő helyi közösségi tér biztosítási,
8. a településrész területén lévő helyi köztemető fenntartási, fejlesztési,
9. a településrész területén bejegyzett civil szervezetre vonatkozó támogatási,
10. a településrészt érintő településfejlesztési, településrendezési,
11. a településrészt érintő vízrendezési és csapadék- és szennyvízvíz elvezetés kialakítási és fejlesztési,
12. a településrészt érintő közvilágítás fejlesztési,
13. a településrészt érintő utak, parkolók kialakítására vonatkozó,
14. a településrészen található közterület elnevezésére vonatkozó,
15. a településrészen emlékmű állítására vonatkozó,
16. a településrészt érintő beruházás tervezésére és végrehajtására vonatkozó,
17. a településrészt érintő állagmegóvási, fenntartási feladatok meghatározására
vonatkozó ügyekben.
(6) A részönkormányzat – a polgármesterrel együttműködve – részt vesz a településrész településüzemeltetési feladatainak megszervezésében, végrehajtásának koordinálásában.
(7) A részönkormányzatra egyebekben az Mötv. 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
VI. Fejezet

A tisztségviselők

A tisztségviselők köre

47. § Az önkormányzat tisztségviselői:

- a polgármester,
- az alpolgármester
- a jegyző.

A polgármester

48. § (1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal Sárszentlőrinci Körjegyzőségi Irodája ügyfélfogadási idejében tart ügyfélfogadást.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő, máshol nem szabályozott feladatai különösen:

- dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben,
- beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
- ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását, beszámol arról.
(4) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb jogai és kötelezettségei tekintetében a Mötv. 63-73. §-ai, egyéb vonatkozó szabályai, más irányadó jogszabályok rendelkezései irányadóak.52

Az alpolgármester

49. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával helyettesíti a polgármestert, illetve segíti munkáját.

(3) Az alpolgármesternek a alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb jogai és kötelezettségei tekintetében a Mötv. 74-79. §-ai, egyéb vonatkozó szabályai, más irányadó jogszabályok rendelkezései irányadóak.53

50. §54

A jegyző

(1) A jegyző feladatait Nagydorog Nagyközség, Bikács, Kajdacs, Pálfa és Sárszentlőrinc Községek illetékességi területére kiterjedően.
(2) A jegyző a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló külön megállapodásban foglaltak szerint fogadja az ügyfeleket.
(3) A jegyző általános feladatait, hatásköreit a Mötv. 81-83. §-ai tartalmazzák. Emellett a jegyző jogállására alkalmazandóak a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései.

50/A. §55

Az aljegyző

(1) Az aljegyző a jegyzőt helyettesíti, továbbá ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(2) Az aljegyző a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló külön megállapodásban foglaltak szerint fogadja az ügyfeleket.
(3) Az aljegyző jogállására vonatkozó szabályokat a Mötv. 81-83. §-ai tartalmazzák. Emellett a jegyző jogállására alkalmazandóak a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései.

„50/B. §

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk (különösen: egy hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség) esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - a közös önkormányzati hivatal jegyzőre irányadó képesítési követelményekkel rendelkező pénzügyi ügyintézője látja el a jegyzői feladatokat.”
VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

51. §56 (1) A képviselő-testület Bikács, Kajdacs, Nagydorog, valamint Pálfa községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt hoz létre a Mötv. 84. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

A gazdasági program

52. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen a Mötv. 116. §-ában foglaltakat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület szükség esetén felülvizsgálja, valamint értékeli azt a program időtartamának lejártakor.57

(2) A gazdásági program tervezetének összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

A költségvetés és annak nyilvánossága

53. § (1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott – a gazdasági programra alapozott - éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön jogszabályok rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

(3) A képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetét egy fordulóban tárgyalja.

(4) *

(5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente az önkormányzat honlapján közzéteszi.

Az önkormányzat vagyona

54. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

55. §58

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv-ben, valamint más jogszabályokban – különösen az államháztartásról szóló törvényben - meghatározott szabályok irányadók.
(2) Az önkormányzat és intézményei működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint az erre a célra létrehozott társulás útján gondoskodik.
IX. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatai

Társulások

56. §59 Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a 4. számú függelékében szerinti társulásokban vesz részt.

Nemzetközi kapcsolatok

57. § Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatban áll az alábbi települések önkormányzataival:

a) Etéd (Románia),

b) Temerin (Szerbia).

Együttműködés a településen működő nemzetiségi önkormányzattal

58. § (1) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(2) A testületi működés feltételeinek biztosításán, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen:

a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználat biztosítása a (3) bekezdésben foglaltak szerint,

b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése,

c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, tagja kérésére segítségnyújtás az ülések előkészítésében, utólagos munkálatainak ellátásában, különös tekintettel a hatályos jogszabályok rendelkezéseiről történő tájékoztatás adására,

d) a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása külön megállapodás alapján.

(3) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat feladatai ellátásához az alábbi ingatlan vagyontárgyakat adja a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába:

- a testületi ülések, nemzetiségi önkormányzati rendezvények és közmeghallgatások megtartásához alkalmanként, a polgármesterrel történt előzetes szóbeli egyeztetés alapján a Községháza tanácsterme.

Érdekképviselet

59. § Az önkormányzat a jelen rendelet 9. számú függelékében felsorolt érdekképviseleti szervek tagja.

X. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

60. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a törvényben meghatározott kérdésekben, továbbá

a) olyan kiemelt önkormányzati beruházások tárgyában, amelyek várható bekerülési költsége a beruházás felmerülésének szükségességekor meghaladja az önkormányzat tárgyévi költségvetésének ötszörösét,

b) az önkormányzat hatáskörébe tartozó, jogszabályban nem említett bármely ügyben, feltéve, hogy azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.60

(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet legalább a választópolgárok 10 %-a indítványozott.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott %-os arányokat a helyi népesség-nyilvántartásnak a népszavazási és népi kezdeményezés benyújtásának napján érvényes adatai alapján kell kiszámítani és a polgármester által aláírt okiratban rögzíteni.

(5) A helyi népszavazással és népi kezdeményezéssel összefüggő eljárásra a választási eljárásról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSek

61. § Ez a rendelet 2012. május 1. napján lép hatályba. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(V.30.) ÖR sz. rendelete és annak módosításai (3/2010. (II.26.) önkormányzati rendelet).

Demény Károly sk. dr. Sátor Vera sk.
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet a mai napon kihirdetésre került.
Sárszentlőrinc, 2012. április 3.
dr. Sátor Vera sk.
jegyző
Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg hiteléül.
Sárszentlőrinc, 2021. december 11.
dr. Orova Dániel
jegyző
a
a polgármester és a települési képviselők esküje/fogadalma
„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Sárszentlőrinc Község fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1. melléklete alapján.
a
a képviselő-testületi ülésekre tanácskozási joggal meghívandó lakossági önszerveződő közösségek61

1.

Sárszentlőrinci Polgárőr Egyesület

2.

Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány

3.

Sárszentlőrinci Kulturális Egyesület

4.

Sárszentlőrinc-Uzdért Egyesület
a
Függelékek jegyzéke

1. függelék: a Képviselő-testület névsora

1. függelék: a bizottságok névsora

3. függelék: az érintett nyilatkozatának formanyomtatványa a zárt tárgyaláshoz

4. függelék: az önkormányzat társulásos kapcsolatainak jegyzéke

5. függelék: az érdekképviseleti szervekben való részvétel

A függelékek jogi jellege:
Az önkormányzati rendeletekhez kapcsolódó függelékek – a melléklettől eltérően- nem részei a Képviselő-testület által megalkotott normaszövegnek, csupán az annak alkalmazását elősegítő információk, adatok, szabályozások rendszerezését, összegyűjtését szolgálják.
A függelékként kapcsolódó iratok tartalmának naprakészségéről a jegyző gondoskodik, kivéve, ha azok elfogadására jogszabály külön eljárási rendet ír elő vagy hatáskört telepít. Ez esetben azok módosításáról a hatáskör gyakorlója a jogszabály szerinti eljárásrendben köteles gondoskodni.
„4. melléklet”
a
a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök
jegyzéke62

I. A polgármesterre átruházott hatáskörök

gazdálkodási hatáskörök
- A nettó 500.000,- Ft-ot meg nem haladó becsült értékű beszerzések, feltéve, hogy azok nem esnek a Kbt. 40. §-ában szabályozott egybeszámítási kötelezettség alá, a polgármester hatáskörébe tartoznak.
- A nettó 500.000,- Ft-ot meghaladó, de a nettó 2.500.000,-Ft-ot el nem érő becsült értékű beszerzések, feltéve, hogy azok nem esnek a Kbt. 40. §-ában szabályozott egybeszámítási kötelezettség alá, a Polgármester hatáskörébe tartoznak, azzal, hogy a Polgármester köteles legalább három ajánlattevőt megkeresni ajánlattételre.
- A polgármester dönt a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy egy hét időtartamot meg nem haladó hasznosításáról.
- A polgármester dönt az üzleti vagyontárgy egy hét időtartamot meg nem haladó hasznosításáról.
- A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben a közutak nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos képviselő-testületi hatáskörök közül az egy hét időtartamot meg nem haladó igénybevételhez történő hozzájárulást a polgármester adja ki.
- Az egy hét időtartamot meg nem haladó közterület használatot a polgármester engedélyezi.
szociális hatáskörök
- A rendkívüli települési támogatás megállapítása a 2/2015.(I.19.) önkormányzati rendelet 10-11. § alapján

II. az általános bizottságra átruházott hatáskörök63

- Elvégzi a polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.
- Kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, valamint átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatokat.
- Kivizsgálja a képviselők, bizottságok nem képviselő tagjai elleni méltatlansági kezdeményezéseket.
- Véleményezi az önkormányzat költségvetési javaslatát,
- Véleményezi a szociális, egészségügyi, közművelődési, étkeztetési tárgyú önkormányzati rendeletek tervezeteit,
- Véleményezi és javaslatot tesz a szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatási térítési díjakra,
- Véleményezi a köznevelési intézmények, egészségügyi alapellátások körzeteit,
- Kiírja és elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot,
- Rendezvény naptárat fogad el az adott évi önkormányzati rendezvényekre vonatkozóan,
- Évente egy alkalommal beszámoltatja a Helyi Értéktár Bizottságot.

III. a JEGYZŐRE átruházott SZOCIÁLIS hatáskörök

- A temetési célú rendkívüli települési támogatást megállapítása.
- A házasságkötés támogatásának megállapítása.
- Születési támogatás megállapítása.
- A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása.
- A rendkívüli települési támogatás megállapítása a 2/2015.(I.19.) önkormányzati rendelet 9. § alapján
- Szociális célú tűzifa juttatás megállapítása

1. függelék

a
A Képviselő-testület névsora64

1. SÁTOR GÉZA ZOLTÁN polgármester

2. sZŰCS jÁNONÉ képviselő /ALPOLGÁRMESTER/

3. bÁBEL FERENC képviselő

4. győri jánosné madár szilvia képviselő

5. VÁMOSINÉ ÓGER BERNADETT KÉPVISELŐ

6. pál jános GYÖRGY képviselő

7. VÁMOSI JÓZSEF képviselő

2.

a
áLTALÁNOS BIZOTTSÁG névsora6566

1. VÁMOSINÉ ÓGER BERNADETT elnök

2. GYŐRI JÁNOSNÉ MADÁR SZILVIA tag

3. PÁL JÁNOS GYÖRGY tag

4. SZABÓNÉ HORVÁTH KATALIN tag

5. DR. DARVAS ANIKÓ tag

KÜLSŐ TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT névsora67

1. VÁMOSI JÓZSEF elnök

2. bÁBEL FERENC tag

3. pál jános GYÖRGY tag

4. BODA ILDIKÓ tag /NEM KÉPVISELŐ/

5. eRDŐSI FERNCNÉ tag /NEM KÉPVISELŐ/

3. függelék

a
az érintett nyilatkozata a ZÁRT tárgyaláshoz
nyilatkozat
Alulírott ………………………………………….., (mint …………………………. törvényes képviselője)
KÉREM,
hogy a személyemet (az általam képviselt személyt ) érintő ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… tárgyú ügyet Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és bizottságai zárt ülésen tárgyalják.
Kelt: ………………………., ……………….….
………………………..
aláírás
és Amennyiben a nyilatkozat tevő nem törvényes képviselőként nyilatkozik, úgy a zárójelben lévő szöveget kérjük áthúzni.

4. függelék

a
az önkormányzat társulásos kapcsolatainak jegyzéke

I. A Mötv. alapján

II.1. Simontornyai Köznevelési Intézményfenntartó Társulás
II.2. Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (Szekszárd)
II.3. Dél-Balatoni és Sió Völgyi Hulladékgazdálkodási Konzorcium (Siófok)

II. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény alapján

Az önkormányzat tagja a Paksi Többcélú Kistérségi Társulásnak.

5.

a
az érdekképviseleti szervekben való részvétel
Az önkormányzat tagja a következő önkormányzati érdekképviseleti szerveknek:
Magyar Önkormányzatok Szövetsége.
1

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. 03.15-

2

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. 03.15-

3

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

4

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. 03.15-

5

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

6

Móddosította: az 5/2019. (VII.5.) önkormányzati rendelete Hatályos: 2019. július 5–

7

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

8

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

9

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

10

Hatályon kívül helyezte: 5/2019. (VII.5.) önkormányzati rendelet 2.§

11

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

12

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

13

Módosította: 9/2020. (VII.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2020. 07.24-

14

Módosította: 9/2020. (VII.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2020. 07.24-

15

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

16

Módosította: 9/2020. (VII.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2020. 07.24-

17

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

18

Módosította: 9/2020. (VII.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2020. 07.24-

19

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

20

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

21

Módosította: 8/2021. (XII.10.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2021. 12.11.

22

Módosította: 8/2021. (XII.10.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2021. 12.11.

23

Módosította: 8/2021. (XII.10.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2021. 12.11.

24

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

25

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

26

Módosította: 9/2020. (VII.23.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2020. 07.24-

27

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

28

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

29

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

30

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

31

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

32

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

33

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

34

Módosította: 3/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015.03.01-

35

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

36

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

37

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

38

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

39

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

40

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

41

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

42

A zárójelben lévő szöveget hatályon kívül helyezte: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013.03.15-

43

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

44

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

45

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

46

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

47

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

48

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

49

Módosította: 5/2020. (VI.10.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2020. 01.01.

50

Hatályon kívül helyezte: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013.03.15-

51

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

52

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

53

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

54

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

55

Beiktatta: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

56

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

57

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

58

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

59

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

60

Módosította: 5/2013. (III.7.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.03.15-

61

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

62

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

63

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

64

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

65

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-

66

Módosította a Képviselő-testület 67/2021. (X. 26.) önkormányzati határozata

67

Módosította: 7/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 10.30-