Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Nagykálló Város Nemzeti vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2012. 12. 27

Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Nagykálló Város Nemzeti vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2012.12.27.

Nagykálló Város Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A Rendelet célja, hatálya

1. §

1. A rendelet célja

(1) A rendelet célja, hogy meghatározza Nagykálló Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonával való rendelkezésének szabályait, biztosítsa az önkormányzat tulajdonának, és a tulajdonába kerülő vagyonának védelmét, a vagyon értékének megőrzését és előmozdítsa a vagyon gyarapítását az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes ellátása érdekében.
(2) Az Önkormányzat vagyongazdálkodása során törekedni kell az átláthatóság, hatékonyság, értékmegőrzés és költségtakarékosság alapelveinek érvényre juttatására.

2. A rendelet hatálya

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) Képviselő-testületre, polgármesterre és alpolgármesterekre, Képviselő-testület bizottságaira
b) az Önkormányzat intézményeire,
c) vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog jogosultjára (továbbiakban: vagyonkezelő),
d) az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságokra,
e) e rendelet alkalmazása körében a vagyongazdálkodással összefüggésben az Önkormányzattal kapcsolatba kerülő jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre.
f) e rendelet 1. számú melléklet I. pontjában felsorolt szervezetek az erre vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott szolgáltatások nyújtására kizárólagos joggal bírnak, azzal, hogy a kizárólagos jogosultsággal rendelkező szerv e jogosultsága nem értelmezhető kiterjesztően.
(4) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:
az önkormányzat tulajdonában lévő illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban: vagyon), különösen a vagyon alábbi elemeire.
a) ingatlanra,
b) ingó vagyonra,
c) vagyoni értékű jogokra és az ezekre vonatkozó önkormányzati kötelezettségvállalásokra, opciókra (vételi jog) garanciákra, immateriális javakra;
d) tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, közhasznú társaságokban illetve gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb gazdasági részesedésekre, valamint egyéb vállalkozásban az Önkormányzatot megillető részesedésre (továbbiakban: portfólió vagyon),
e) az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján, szerződésen kívül megillető vagyonra és követelésre;
(5) E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha
a) közterületek hasznosítása esetén az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelete, valamint a közterületi parkolás szabályairól szóló önkormányzati rendelete,
b) az Önkormányzat lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelete
eltérően nem rendelkezik.
(6) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) települési nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatására,
b) a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat intézményei működési célú pénzeszköz átadás-átvételére vonatkozó döntéseire,
c) a közbeszerzésekre és a koncessziós eljárásokra,
d) a pénzeszközökre.

3. Értelmező rendelkezések

(7) E rendelet alkalmazásában:
a) átlátható szervezet: az Nvt. 3. § (1) bekezdésének 1. pontja szerint átláthatónak minősülő szervezet,
b) hasznosítás: vagyonelem bármilyen módon, jogcímen való átadása, átengedése, ami nem eredményez tulajdonjog átruházást - kivéve a vagyonkezelésbe adást és a haszonélvezeti jog alapítását.
c) közfeladat: olyan jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az ellátására kötelezett közérdekből, jogszabályi követelmények és feltételek szerint végez, ilyen különösen a lakossági közszolgáltatás, a nemzetközi szerződéses állami közfeladatok és e feladatok ellátásához infrastruktúra biztosítása;
d) pénzeszközök: készpénz, bankszámlán levő pénz, csekk, betét
e) követelések: a külön jogszabályokban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybevevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert termékek értékesítéséből, és szolgáltatások nyújtásából származó – általános forgalmi adót is tartalmazó –pénzértékben kifejezett fizetési igények, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, valamint a rövid lejáratú kölcsönök, visszterhesen átadott pénzeszközök.
f) a vagyon megterhelése különösen a biztosítékul adás, zálogjog és jelzálogjog, illetve a szolgalmi jog alapítása, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalása, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás, elővásárlási, vételi- vagy visszavásárlási jog, illetve bérlő-kijelölési jog biztosítása;
g) egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása különösen: társasházi alapító okirat kiadása, társasházi alapító okirat aláírása, építési (bontási) használatbavételi engedélyhez tulajdonosi hozzájárulás megadása, közüzemi szerződések megkötésével összefüggő nyilatkozatok, a tulajdonost megillető birtokvédelem igénybevétele, kártérítési (kártalanítási) igény érvényesítése, használóval (bérlővel) szembeni követelés érvényesítése, a vagyont érintő szerződés (megállapodás) megszegésével összefüggő igény érvényesítése;
h) behajthatatlan követelés: az a követelés
- amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján),
- amelyet a hitelező a csődeljárás, felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
- amelyre a felszámoló írásbeli nyilatkozata(igazolása) alapján nincs fedezet,
- amelyre a felszámolás, adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
- amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget okoz vagy növeli a veszteséget), illetve az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem
található, ismeretlen és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
- amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
- amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,
- amely esetében az adóst, kötelezettet a bíróság megszüntette, és a jogok és kötelezettségek tekintetében nem állapítható meg jogutód.
i) kizárólagos jog: a jogszabály alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott közérdekű tevékenység folytatására, illetőleg cselekmény végzésére, összhangban a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéssel és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel, azzal, hogy kizárólagos jog kedvezményezettje csak olyan jogképes szervezet lehet, amelyet közérdekű feladat ellátására alapítottak vagy ilyen tevékenységet lát el, és amely felett az Önkormányzat közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben az Önkormányzat finanszírozza.
j) önkormányzati gazdasági társaság: olyan jogi személyiséggel rendelkező üzleti célú vagy nonprofit gazdasági társaság, amely felett az Önkormányzat a közbeszerzésekről szóló jogszabály alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni.
k) üzemeltetés: a vagyonelem (különösen az ingatlanok) őrzése, karbantartása, gondozása, állagmegóvása, épületgépészeti berendezések karbantartása, közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, szerződéskötés, továbbszámlázás, portaszolgálat, gondnoksági feladatok ellátása, kármentesítés.
l) vagyongazdálkodás: közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű vagyongazdálkodási szerződés keretében az önkormányzati vagyon érték- és állagmegóvását szolgáló üzemeltetése, őrzése, zöldterületek és zöldfelületek gondozásával, értéknövelő beruházás, felújítás előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, bevételt jelentő hasznosítás, és értékesítés.”
II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése, a tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai,

1. Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése

2. § (1) Az önkormányzati vagyon körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény – a továbbiakban: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény - 106. § (2) bekezdése határozza meg. Az önkormányzati vagyont a az egyes vagyonelemek célhoz kötöttsége szempontjából a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 5. § (1) bekezdése két csoportba sorolja.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába az vagyon tartozik, amely az közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény – a továbbiakban: nemzeti vagyontörvény - 5. § (3) bekezdése az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonnak, vagy

b) törvény vagy e rendelet 1. számú melléklete nemzetgazdálkodási szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába ( 2. számú melléklet) az a vagyon tartozik, amely közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és

a) törvény korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg, valamint

b) az Önkormányzat intézményei, költségvetései szervei vagyona és

c) az Önkormányzat tulajdonában álló épület, amelyet az Önkormányzat által fenntartott és közfeladatot ellátó intézmény a feladatellátás során használ és a Polgármesteri Hivatal által használt épületek, épületrészek.

(5) Az Önkormányzat üzleti vagyona (3. számú melléklet) mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

2. Vagyonkataszter

(6) Az önkormányzati tulajdon vagyonelemeiről jogszabályban meghatározott módon vagyonnyilvántartást (vagyonkatasztert) kell vezetni. A vagyonkataszter folyamatos vezetéséről, az adatok hitelességének biztosításáról a jegyző gondoskodik.
(7) A vagyonkataszter naprakész vezetéséért, valamint a változás önkormányzat felé való bejelentéséért az intézmények és a vagyonkezelő is felelősek.
(8) A vagyonkataszternek tartalmaznia kell a nemzeti vagyon megjelölését, annak értékét és változásait, illetve a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését.

3. Vagyonkimutatás

(9) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell az Önkormányzat Képviselő-testülete számára kimutatni.
(10) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(11) A vagyonkimutatásban az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon bontásban kell kimutatni.
(12) A vagyonkimutatás elkészítésénél és vezetésénél a számviteli törvény, az ingatlanok tekintetében az ingatlan-vagyon kataszter készítésére vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak.
(13) A vagyonkimutatás tartalmi adatait, valamint a szerkesztésnél követendő eljárás részletes szabályait a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
(14) A vagyonkimutatás megalapozását a folyamatosan mennyiségben és értékben az eszközökről és azok állományváltozásáról, valamint a forrásokról – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – vezetett nyilvántartással és az azt kétévente alátámasztó leltározással, valamint ezzel egyidejűleg a selejtezés elvégzésével kell biztosítani.
(15) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, közzétételéről a polgármester gondoskodik a polgármesteri hivatalon keresztül.
(16) A jegyző köteles biztosítani a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezőséget.

4. Önkormányzati vagyon értékének meghatározása

3. § (1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és a ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartásban meghatározott becsült értéken, az ingóvagyonát könyv szerinti értéken, a portfolió és várományi vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván (a továbbiakban együtt: nyilvántartott érték).

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján több érték áll rendelkezésre, úgy azok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.

(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, vagyonkezelésbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan és ingó vagyon esetén, amennyiben a nyilvántartott értéke a törvényben meghatározott értéket nem éri el, és a hasznosítás során versenyeztetésre nem kerül sor, úgy 12 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

b) a nyilvántartott értékkel nem rendelkező egyéb ingatlan és ingó vagyon esetén 12 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az:

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tőkepiaci törvény) hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, s arra a Tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével;
- a Tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a Tőkepiaci törvény szerinti értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján;
- egyéb, nem a Tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján;
d) egyéb társasági részesedés esetén 12 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;
e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a nyilvántartott értéke alapján, nettó értéken kell meghatározni.
(4) Önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

4. § (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonát az üzleti vagyonától elkülönítetten, a helyi önkormányzatok vagyonának nyilvántartására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott módon tartja nyilván és készíti el a vagyonáról a jogszabályok által meghatározott kimutatásokat.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyontörvény 7. § (2) bekezdésében rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el.

5. Tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai

5. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg.

(2) A képviselő- testület az (1) bekezdésben megjelölt hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, illetve bizottságaira.

(3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(4) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala.

(5) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(6) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

6. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

6. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) 1 000 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,

b) 1 000 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

c) behajthatatlan követelések törlése, 300 000 Ft. értékhatár felett

d) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket.

(4) A képviselő-testület pénzügyi bizottságának hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,

b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,

c) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 1 000 000 Ft. értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése,

d) 100 000 Ft-tól 1 000 000 Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése.

e) 1 000 000 Ft. értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,

f) behajthatatlan követelések törlése 30 000 Ft és 300 000 Ft között.

(5) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a pénzügyi bizottság jóváhagyásával

a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – egy hónapon túli – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

b) a használatában, kezelésében lévő, 100 ezer-500 ezer forint közötti értékű ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése,

c) 30 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.

(6) A polgármester jogosult:

a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

b) megkötni – a pénzügyi bizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket.

A forgalomképtelen vagyon hasznosítása

(7) A forgalomképtelen vagyon – a tulajdon- és vagyonkezelői jogot nem érintő - hasznosítása a közterület – használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló önkormányzati rendelet alapján történik.

(8) A közterület-foglalási önkormányzati rendelet hatálya alá nem tartozó – köztemetőn kívül – forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosítása a Képviselő -testület hatáskörébe tartozik.

(9) A helyi közút és műtárgya és tartozékai hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról a képviselő-testület dönt, a koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
(10) A képviselő-testület rendelkezik korlátozottan forgalomképes meghatározott önkormányzati vagyon szerzéséről, értékesítésre való kijelöléséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről és gazdasági társaságba való beviteléről.
(11) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a műemlékek elidegenítéséhez, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez, továbbá a muzeális értékek elidegenítéséhez.
(12) A helyi közművek hasznosítására vonatkozó pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt, a koncessziós szerződések aláírására a polgármester jogosult.
A forgalomképes üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
(13) A forgalomképes vagyon felett a tulajdonosi jogokat – a 6. §-ban foglaltakra figyelemmel, e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a képviselő-testület gyakorolja.
(14) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a
a) forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, ingatlan jelzálogjoggal való megterhelése;
b) forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő egyéb módon történő hasznosítása,
c) feladat- és hatáskör változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását szolgáló megállapodás jóváhagyása.
III. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon átruházásának a szabályai

7. A tulajdonjog átruházás általános szabályai

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjoga csak természetes személyre, vagy a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetre ruházható át.

(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan tulajdonjogának értékesítése esetén nemzeti vagyontörvény 14. § (2) bekezdése alapján a Magyar Államot, az ott meghatározottak szerint elővásárlási jog illeti meg.

(3) Törvényben meghatározott forgalmi értékhatár felett az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

2012. évben ezt az értékhatárt a Magyarország 2012. évi központi költségvetésről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68. § (1) bekezdése állapítja meg.
(4) A nettó ötszázezer forintot meghaladó forgalmi, illetve nyilvántartási értékű, legfeljebb a (3) bekezdés szerinti forgalmi értékű vagyon tulajdonjogát átruházni elsősorban versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(5) A nettó ötszázezer forint forgalmi, vagy nyilvántartási értéket nem meghaladó vagyon tulajdonjoga elsősorban versenyeztetés nélkül ruházható át.
A polgármester döntése alapján a nettó ötszázezer forint nyilvántartási értéket nem meghaladó vagyon tulajdonjoga is átruházható versenyeztetés útján.
(6) Az (4) bekezdésben meghatározott értékű vagyon tulajdonjogát átruházni versenyeztetés nélkül az átruházás összes lényeges körülményére tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben lehet.
(7) A (4) bekezdésben meghatározott értékű vagyon tulajdonjogának átruházása esetén a Pénzügyi Bizottság dönt arról, hogy a vagyon tulajdonjoga versenyeztetési eljárás útján, vagy az átruházás összes lényeges körülményére tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben versenyeztetés nélkül kerüljön átruházásra.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott vagyon tulajdonjogának versenyeztetés útján történő átruházása esetén a versenyeztetési eljárás szabályairól, azokról a szempontokról, amelyek alapján az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása történik a Pénzügyi Bizottság dönt.
(9) A (3) bekezdésben meghatározott forgalmi értékű vagyon versenyeztetés útján történő átruházása esetén a Pályáztatási Szabályzatban (5. számú melléklet) meghatározottak szerint, azokról a szempontokról, amelyek alapján az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása történik a Képviselő-testület dönt egyedi határozatával.

8. § (1) A nettó egymillió forint forgalmi, illetve nyilvántartási értéket meghaladó önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása tárgyában döntés kizárólag a vagyonra vonatkozó 90 napnál nem régebbi forgalmi értéket megállapító szakvélemény alapján, az abban meghatározott forgalmi érték alapul vételével hozható.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában 90 napnál nem régebbi szakvéleménynek minősül a tulajdonjog átruházásról szóló döntés napjához képest 90 napnál régebbi, a döntés napjától számított 30 napon belül aktualizált szakvélemény is.

8. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházása

9. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vagyon már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a kötelező önkormányzati feladat ellátója, vagy hatáskör gyakorlója nyilatkozik a vagyon értékétől függően a Polgármester, vagy a Pénzügyi Bizottság számára a vagyon tulajdonjogának átruházására tett javaslatában, illetve előterjesztésében.

(3) Az (2) bekezdésben tett javaslat alapján az 6. § -ban meghatározott szabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv dönt a vagyon tulajdonjogának az átruházásáról.

A Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság által előterjesztett javaslata alapján dönt a tulajdonjog átruházásáról.
(4) A Pénzügyi Bizottság és a Képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntéseit minősített többséggel hozza meg.

9. A tulajdonjog átruházás csere útján

10. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát csere útján értékegyeztetéssel lehet átruházni a tulajdonjog átruházásra vonatkozó, a rendelet 6 - 8 §-aiban meghatározott általános szabályok megfelelő alkalmazásával.

(2) A csere útján történő tulajdonjog átruházásra vonatkozó döntés meghozatalára hatáskörrel rendelkező személy, vagy szerv megállapításánál a csere tárgyainak forgalmi értékét külön – külön kell figyelembe venni. A döntési hatáskört a nagyobb forgalmi értékű cseretárgy forgalmi értéke alapján kell megállapítani.

10. A tulajdonjog átruházása ingyenesen, vagy a forgalmi értéknél alacsonyabb értéken

11. § (1) Az Önkormányzat vagyonának a tulajdonjogát ingyenesen a nemzeti vagyontörvény 13. § (3) – (7) bekezdésében foglaltak szerint és az ott meghatározott feltételekkel lehet átruházni.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni kizárólag törvényben meghatározott esetben és módon lehet.

(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát megszerző fél – az állam által történő tulajdonszerzése kivételével - az Nvtv.-ben meghatározott ideig a vagyontárgyat nem idegenítheti el, köteles a juttatás céljának megfelelően hasznosítani, valamint állagát megóvni, továbbá az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámolni az átadó felé.

(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és az egyéb vagyon körébe tartozó ingatlan vagyont ingyenesen átruházni nem lehet, kivéve a közérdekű kötelezettségvállalást, a közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímét, az egyházak és más társadalmi szervezetek, valamint más önkormányzatok részére történő átruházást, abban az esetben, ha ezen szervezetek önkormányzati feladatot vesznek át, és a tulajdonos kötelezettségek teljesítése aránytalanul nagy terhet jelentene az önkormányzat számára. Az ingyenes átruházásról értékhatártól függetlenül a képviselő – testület dönt.

(5) Az önkormányzat készpénz vagyonának ingyenes átruházása alapítványok, társadalmi szervezetek és az önkormányzat területén működő művelődési közösségek részére történhet, a képviselő – testület vagy -önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörben- az önkormányzat egyes bizottságainak egyedi döntése alapján.

(6) A 7. § (3) bekezdésében meghatározott értékhatárt el nem érő vagyon tulajdonjogát a forgalmi értéknél lényegesen alacsonyabb értéken csak az átruházás összes körülményeire tekintettel megállapított, az alábbi, különösen indokolt esetekben lehet:

a) amennyiben a Magyar Állam, másik helyi önkormányzat, helyi önkormányzati alapfeladatot ellátó személy vagy szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet részére vagy

b) a vagyonügylet városgazdálkodási, intézménygazdálkodási közérdeket, közcélokat, önkormányzati támogatási feladatokat szolgál.

c) egyéb, az a)-b) pontokban fel nem sorolt, az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben.

(7) Az (1) – (6) bekezdés szerinti tulajdonjog átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

11. Tulajdonjog megszerzése az Önkormányzat által

12. § (1) Vagyon tulajdonjogának az Önkormányzat részéről történő megszerzésére e rendelet 6- 11. §-aiban foglaltak az irányadóak.

12. Az Önkormányzat tulajdonát képező értékpapírokkal való rendelkezés szabályai

13. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett értékpapírok – a továbbiakban együtt: értékpapírok – tulajdonjogának átruházása esetén az átruházás lebonyolításában közreműködő gazdasági szervezetet versenyeztetés útján kell kiválasztani.

(2) A (1) bekezdés szerinti versenyeztetés feltételeiről, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjairól és az eljárás eredménye alapján kiválasztott gazdasági szervezettel megkötésre kerülő szerződés tartalmáról 6. §-ban meghatározott értékhatárok szerint a Polgármester, vagy Pénzügyi Bizottság, vagy a Képviselő-testület. A szerződésben meg kell határozni azokat az értékhatárokat és az értékesítés egyéb feltételeit, amelyek keretei között az értékpapírok tulajdonjogának átruházására sor kerülhet, továbbá felhatalmazást kell adnia a Polgármester számára arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek keretei között a jogügyletet megkösse.

(3) A Polgármester a jogügylet megkötéséről annak tartalmának ismertetésével utólagosan tájékoztatja a Pénzügy Bizottságot, vagy a Képviselő-testületet attól függően, hogy melyik szerv hatáskörébe tartozott a (2) bekezdés szerinti versenyeztetés és az annak alapján megkötésre került szerződésre vonatkozó döntés.

(4) A versenyeztetési eljárásra és az annak alapján kötendő szerződés tartalmának meghatározására hatáskörrel rendelkező szerv meghatározása szempontjából az értékpapír értékét

a) a tőzsdén jegyzett értékpapír esetében a döntés előkészítő előterjesztés kipostázásának napján érvényes tőzsdei nyitó árfolyam,

b) a tőzsdén nem jegyzett értékpapír esetén az értékpapírok névértéke alapján kell meghatározni.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

13. Az Önkormányzat által alapítható gazdasági társaságok

14. § (1) Az Önkormányzat a nemzeti vagyontörvény 9. § (2) bekezdésében foglalt korlátozássokkal végezhet vállalkozási tevékenységet és vehet részt gazdálkodó szervezetben.

(2) Az Önkormányzat kizárólag a nemzeti vagyontörvény 8. (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő gazdasági társaságot alapíthat és csak az abban foglaltaknak megfelelő gazdasági társaságban szerezhet részesedést.

14. Az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlása gazdasági társaságokban

15. § (1) A gazdasági társaságokban a képviseletet

a) az Ötv. képviseletre vonatkozó rendelkezése alapján a polgármester,

b) általános helyettesi jogkörükben az alpolgármesterek,

c) a testület minősített többséggel, zárt ülésen, titkos szavazással hozott döntése alapján más személy gyakorolhatja a képviselő-testület következő ülésén való tájékoztatási kötelezettség mellett.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása tovább nem ruházható. Az egyéb tulajdonosi jogok gyakorlója a 24. §-ban meghatározott kérdésekben is szavazhat azzal a záradékkal, hogy a döntés érvényességéhez a képviselő-testület utólagos hozzájárulása szükséges.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén a társaság legfőbb szervének ülésén képviselettel – írásbeli eseti meghatalmazással – mást is megbízhat, e megbízásnak a szavazat tartalmára is ki kell terjednie. Amennyiben a döntéshozó szerv ülésén felmerült kérdésben a megbízott felhatalmazással nem rendelkezik, úgy a meghozandó döntés érvényességéhez a polgármester utólagos hozzájárulása szükséges.

(4) A gazdasági társaságokban az önkormányzat képviseletével megbízott személyek e megbízatásnak személyesen kötelesek eleget tenni, a képviselő-testületnek a társaság működéséről, gazdálkodásának eredményéről évente egy alkalommal – minden év június 1. napjáig – a (2) bekezdésben írt tájékoztatási kötelezettségtől függetlenül személyesen beszámolási kötelezettséggel tartoznak!

(5) Az önkormányzatot a gazdasági társaságban képviselő személy köteles gondoskodni az általa képviselt ügyek testület elé terjesztéséről, bizottsági véleményeztetéséről.

(6) Az önkormányzat képviselője más, nem a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben is kérheti a taggyűlés tartása előtt az önkormányzat illetékes szakbizottsága véleményét.

Kizárólagosan Nagykálló város tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések
(7) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonosi részesedésével működő (egyszemélyes) gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a – (8) bekezdésben írt kivételekkel – a polgármester gyakorolja.
(8) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az alábbi kérdésekben való döntés:
a) társaság alapítása, megszüntetése, átalakítása (ideértve az egyesítés, szétválás, stb eseteit is),
b) alapító okirat (alapszabály) elfogadása, módosítása,
c) más (új) gazdasági társaság alapítása, illetve működő társaságban tagként belépés,
d) az ügyvezető(k), felügyelő bizottság, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
e) prémiumfeltételek és összegek megállapítása,
f) hitelfelvétel, beruházás indítása, amennyiben a kötelezettségvállalás összértéke a 20 m Ft-ot meghaladja, kivéve az évközi likviditási problémák kiküszöbölésére felvett folyószámlahitel.
g) beszámoló elfogadása,
h) adózott eredmény felhasználása,
i) üzleti terv elfogadása,
j) ügyvezető igazgató munkaszerződésének megkötése, ha a társasággal munkaviszonyt létesít,
Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések
(9) Többszemélyes gazdasági társaság, közhasznú társaság esetén kizárólag a képviselő-testület dönt az alábbi kérdésekben:
a) Korlátolt felelősségű társaság, nonprofit korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság:
a.a) társaság alapítása, megszüntetése, átalakítása,
a.b) társasági szerződés elfogadása, módosítása,
a.c) más új társaság alapítása, illetve már működő gazdasági társaságba való belépés,
a.d) ügyvezető(k), felügyelő bizottság, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapításakor – valamennyi társaság esetében az alapításkor, illetve megválasztásukkor – , amennyiben azonban az önkormányzat üzleti részesedése az 50 %-ot nem haladja meg, úgy az önkormányzatot a későbbi változtatáskor a döntéshozó testületben képviselő személy a képviselő-testületet a személyi változásról utólag tájékoztatni köteles,
a.e) osztalékelőleg fizetésének elhatározása,
a.f) törzstőke felemelése, leszállítása,
a.g) pótbefizetés elrendelése, hitelfelvétel, ha ennek mértéke a társaság törzsvagyona értékének 10 %-át meghaladja,
a.h) tag kizárásának kezdeményezése, alapítók, vezetőség, a felügyelő bizottság tagjai elleni kártérítési igények érvényesítése,
a.i) beszámoló elfogadása
a.j) üzeti terv elfogadása
b) Részvénytársaság
b.a) társaság alapítása, megszüntetése, átalakítása,
b.b) társasági szerződés elfogadása, módosítása,
b.c) más új társaság alapítása, illetve már működő gazdasági társaságba való belépés,
b.d) döntés a részvénytársaság működési formájának módosításáról,
b.e) igazgató, igazgatóság, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapításakor – valamennyi társaság esetében az alapításkor, illetve megválasztásukkor –, amennyiben azonban az önkormányzat üzleti részesedése az 50 %-ot nem haladja meg, úgy az önkormányzatot a későbbi módosításkor a döntéshozó testületben képviselő személy a képviselő-testületet a személyi változásról utólag tájékoztatni köteles,
b.f) osztalékelőleg fizetésének elhatározása, részvénytípusok átalakítása,
b.g) alaptőke felemelése, leszállítása,
b.h) pótbefizetés elrendelése, hitelfelvétel, ha ennek mértéke a társaság törzsvagyona értékének 10 %-át meghaladja,
b.i) tag kizárásának kezdeményezése, alapítók, vezetőség, a felügyelő bizottság tagjai elleni kártérítési igények érvényesítése,
b.j) dematerializált részvénnyé való átalakítás,
b.k) döntés átváltoztatható vagy jegyzési, elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátásáról.
(10) Az önkormányzatot a gazdasági társaságban képviselő személy köteles gondoskodni az (9) bekezdésben felsorolt ügyek testület elé terjesztéséről, bizottsági véleményeztetéséről.
(11) Az önkormányzat képviselője más, nem a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben is kérheti a taggyűlés tartása előtt az önkormányzat illetékes szakbizottsága véleményét.
V. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon kezelésére, hasznosítására, a vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog gyakorlására vonatkozó szabályok

15. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelését, hasznosítását ellátó, a vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jogot gyakorló szervek és szervezetek

16. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelését, hasznosítását ellátó, az önkormányzati vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jogot gyakorló szervek és szervezetek:

a) a Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala - a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal;

b) az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve,

c) a vagyon kezelését vagyonkezelési szerződés alapján ellátó személy, vagy szervezet.

d) a vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jogot haszonélvezeti jogot alapító szerződés alapján gyakorló személy, vagy szervezet,

e) a vagyon hasznosítását vagyonhasznosításra vonatkozó szerződés alapján ellátó személy, vagy szervezet.

(2) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el annak az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnak a kezelésével, hasznosításával, kapcsolatos feladatokat.

(3) Azt az Önkormányzat tulajdonában álló vagyont, amely közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve használja.

(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező üzleti vagyon kezelését, illetve hasznosítását az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott személy, vagy szervezet látja el.

16. Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve használatában lévő vagyon használatának, hasznosításának szabályai

17. § (1) Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve a használatában lévő vagyont térítésmentesen használhatja, ideértve az intézmény, illetve költségvetési szerve ellátott önkormányzati feladat ellátásához átmenetileg nem szükséges vagyonnak a (2) bekezdésben meghatározott korlátokkal történő hasznosítását is.

(2) Az intézmény, illetve a költségvetési szerv által ellátott önkormányzati feladat ellátásához átmenetileg nem szükséges vagyont, vagy az arra alkalmas vagyont a tevékenységi idején kívül az intézmény, illetve a költségvetési szerv bérbe adhatja, használatba adhatja, a vagyon tulajdonjogát nem érintő más egyéb módon hasznosíthatja.

(3) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes.

(4) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladatának sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

(5) Az önállóan illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetője az alábbi feltételek mellett illeti meg az egyes vagyonkezelési jogok gyakorlása:

a) az intézmény vezetője az 100 ezer forint értékhatár alatti feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési szabályzatban meghatározottak szerint értékesítheti (a polgármester előzetes írásbeli egyetértése esetén) illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.

b) az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra eseti jelleggel, illetve maximum 1 hónapot meg nem haladó időre hatáskörében bérleti illetve használatba adási szerződést köthet

c) az 1 hónapot meghaladó időtartamú bérleti szerződés illetve használatba adási szerződés megkötéséhez a pénzügyi bizottság előzetes engedélye szükséges. A szerződés egy példányát meg kell küldeni a polgármesteri hivatal részére

d) az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását, és a hasznosításból származó bevétel fedezi az elhasználódás következtében felmerülő értékvesztést.

e) az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában, írásos előterjesztésben jelezni.

f) az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő – testület dönt az intézmény előterjesztése alapján a költségvetés tervezésekor. A képviselő – testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s bocsátja-e rendelkezésre a felújítási pénzeszközöket.

g) az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg, vállalkozásba nem viheti be.

h) az intézmény alapító okirata szerint vállalkozhat.

i) az intézmény vezetője értékpapírt nem vásárolhat,

j) az intézmény követeléséről az intézmény likviditásának megtartása mellett a kis összegű követelés behajtására tett kísérletek eredménytelensége esetén 30 ezer forint értékhatárig nyilvántartásából törölheti. 30- 300 ezer forint között a pénzügyi bizottság, 300 ezer forint fölötti behajthatatlan követelés nyilvántartásból történő törlését a képviselő – testület engedélyezi.

(6) A részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti – a képviselő – testület által jóváhagyott – megállapodás szerint alakul.

(7) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolja a vagyonkezelési jogokat.

(8) A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodásban kell rögzíteni.

17. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelése vagyonkezelési szerződés és vagyongazdálkodási szerződés alapján

18. §

Vagyonkezelő szervek, vagyonkezelők jogai, kötelességei

(1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei:
a) az önkormányzat költségvetési szervei, mindazon vagyon tekintetében, amelyek az intézményi feladatellátás körébe tartoznak
b) az önkormányzat vagyongazdálkodása szempontjából irányítást gyakorló, vezető költségvetési szerv, a Polgármesteri Hivatal, melynek vezetője a vagyongazdálkodás tekintetében a polgármester.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői tevékenységért a költségvetési szerv vezetője a felelős.
(3) Az önkormányzat vagyonkezelő szerveit megilleti – a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan – az ingyenes használat joga.
(4) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.
(5) A vagyonkezelő szervek a kezelésükben levő önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet, valamint a vagyonkezelői szerződésben foglaltak szerint szabályozott módon kötelesek gazdálkodni.
(6) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre;
b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére;
ingó vagyontárgyak szerzésére,
c) közterhek viselésére.
(7) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei, mint önálló jogi személyek saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. Az intézményvezető köteles – ingatlan vagyon esetén – az önkormányzati tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodni. Az intézmény vagyonkezelői joga nem terjed ki az általa használt ingatlanvagyon elidegenítésére és megterhelésére.
(8) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
(9) A vagyonkezelő beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben tehet. A vagyonkezelő a saját forrásaiból végzett beruházásaihoz, felújításhoz köteles előzetesen beszerezni a képviselő-testület hozzájárulását.

Vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, ellenőrzése, megszűnése

(10) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra az új Ötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet. Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(11) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jog létesítése:
a) az Nvtv. 11. § (1), bekezdése alapján kizárólag az ott meghatározott személyekkel - versenyeztetés nélkül - szerződéssel, vagy
b) kivételesen törvényben történő kijelöléssel lehetséges.
(12) A vagyonkezelői szerződés az (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően ellenérték fejében vagy ingyenesen, határozott vagy határozatlan időre köthető.
(13) A vagyonkezelő az Ntv. 11. § (8) bekezdése alapján a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit. A vagyonkezelői jog csak törvényben meghatározott szervezetek által gyakorolható.
(14) Vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg. Vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében az új Ötv. 109. § (6)-(7) bekezdéseiben foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályi szerint felelősséggel tartozik.
(15) Önkormányzati lakóépületre, társasházban levő önkormányzati lakásra és nem lakás célú helyiségre vagyonkezelői jog ingyenesen csak az új Ötv. 109. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetekkel létesíthető.
(16) Az illetékes miniszter vagy szerv hozzájárulása szükséges az Nvtv. 109. § (5) bekezdésében meghatározott vagyonelemekhez kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítéséhez.
(17) Közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítéséről, a vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik
(18) A vagyonkezelői szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint
b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.
(19) A vagyonkezelői jog megszerzésére, megszűnésére, a vagyonkezelői szerződés tartalmára, a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire, a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzésre törvényben és e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. E törvényekben nem szabályozott egyéb kérdésekben a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Vagyonkezelői jogai, kötelességei

(20) A közfeladatot átvállaló vagyonkezelőt, ha jogszabály másként nem rendelkezik megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számviteli törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a képviselő-testület külön hozzájárulása nélkül a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(21) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.
(22) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására használatára és hasznosítására.
(23) A vagyonkezelő a törvényben előírt kötelezettségeken túl köteles
a) a rábízott vagyon biztosítására,
b) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
d) A vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.
(24) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.
(25) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésében foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
(26) A vagyonkezelő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat írásos hozzájárulását is.
A vagyonkezelői jog ellenőrzése
(27) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Polgármester - a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – ellenőrzi.
(28) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(29) Polgármester, illetve a Polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(30) A vagyonkezelő az ellenőrzés során minden cselekménynél jelen lehet és a megállapításokra észrevételt tehet.
(31) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.
A vagyonkezelői jog megszűnése
(32) A vagyonkezelői jog megszűnik
a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
c) a (3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással,
d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,
e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén
g) közös megegyezés
h) törvényben meghatározott esetben
(33) A felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:
a) rendes felmondás esetén hat hónap,
b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4)- (5) bekezdések szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit.
(34) Az önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést
rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a) a vagyonkezelő törvényben foglalt kötelezettségét az önkormányzati költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi,
b) a vagyonkezelő az ellene a szerződéskötés előtt megindult, csőd – vagy felszámolási eljárásról az önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, illetőleg a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd-, vagy felszámolási eljárás indul,
c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
(35) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésébe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz.
(36) Törvényben meghatározott esetben a vagyonkezelési szerződést rendkívüli vagy azonnali felmondással meg kell szüntetni.
(37) A vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodni kell a jog ingatlan – nyilvántartásból való törléséről.
Az önkormányzati vagyonkezelők jogállása
(38) Az önkormányzati vagyonkezelő a használatában lévő önkormányzati vagyonnal közfeladatai ellátásának sérelme nélkül a törvények és e rendelet korlátai között önállóan gazdálkodik.
(39) Az önkormányzati vagyonkezelőt illető használat joga a (39) bekezdésben foglaltak kivételével ingyenes, de az önkormányzati vagyonkezelő köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost a vagyontárgy után terhelő pénzügyi kötelezettségeket.
(40) Gazdasági társaság, közhasznú társaság vagyonkezelésében lévő közmű utáni használati jogért díjat kell fizetni. Az önkormányzat a használati díjat azzal a feltétellel adja át a vagyonkezelőnek, hogy az csak a közművek felújítására, cseréjére fordítható.
(41) Önkormányzati vagyonkezelő - az önkormányzat vagyonával - csak a képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget, teljesíthet alapítványi hozzájárulást.

18. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog gyakorlása haszonélvezeti jogot alapító szerződés alapján

19. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra haszonélvezeti jogot alapító szerződés a nemzeti vagyontörvény 11. § (2) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására és megszűnésére vonatkozóan a nemzeti vagyontörvény 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

19. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítása hasznosítási szerződés alapján

20. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítására hasznosítási szerződés csak természetes személlyel, vagy a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezettel köthető.

(2) A vagyonhasznosítási szerződésben a vagyonhasznosító személynek, vagy szervezetnek kötelezettséget kell vállalnia a következőkre:

a) teljesíti a hasznosítási szerződésben előírt, beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét;

b) a hasznosításra átengedett vagyon hasznosítási célnak, a hasznosítási szerződésben foglalt előírásoknak és a hasznosításra vonatkozó tulajdonosi rendelkezéseknek megfelelő használatára;

c) arra, hogy a hasznosításra átengedett vagyon hasznosításában harmadik személyként kizárólag természetes személyek, vagy a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetek vesznek részt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vagyonhasznosítás szerződésben - rendkívüli felmondási okként - rögzíteni kell, hogy a vagyonhasznosítási szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a hasznosításra átengedett, vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen, vagy közvetett módon jogviszonyban álló – szervezet a hasznosítási szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetnek.

20. Az Önkormányzat képviselete a társasházakban

21. § (1) Azon társasházak vonatkozásában, amelyekben az Önkormányzat tulajdonnal rendelkezik – a továbbiakban: társasház - , a társasházak közgyűlésein a illetve írásbeli szavazás esetén az önkormányzati tulajdont illetően az önkormányzatot a polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli.

(2) A meghatalmazott (3) bekezdésben foglaltak kivételével jognyilatkozatot tehet:

a) a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan a közös költség, a felújítási alap mértékére vonatkozó javaslat, valamint a kerületi és fővárosi társasházi pályázatokon való induláshoz szükséges fedezet elfogadására,

b) a rendes gazdálkodás keretein belüli, többlet költséggel (célbefizetés) járó kötelezettség vállalására, ha az Önkormányzat tulajdoni részesedése a társasházban nem éri el a 25%-ot,

c) egyéb más, a Pénzügyi Bizottság döntési hatáskörébe nem tartozó, pénzügyi kötelezettség vállalással nem járó, illetve az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát és tulajdoni hányadát közvetlenül nem érintő (társtulajdonosi) ügyekben.

(3) Kizárólag a Képviselő -testület hozzájárulásával lehet:

a) a társasházi alapító-okiratot úgy módosítani, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) gyakorolhatja;

b) az alapító-okirat olyan rendelkezésével egyetérteni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás használatának és hasznosításának szabályaira is vonatkozik;

c) az alapító-okirat olyan rendelkezéséhez hozzájárulni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged;

d) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, valamint - a közös költséget, felújítási alapképzést, a rendes gazdálkodás keretein belüli épület-felújítással kapcsolatos többlet kötelezettséget (célbefizetést) kivéve - a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról;

e) a közös tulajdon megszüntetésére irányuló per megindításáról;

f) a közös tulajdon elidegenítéséről vagy más módon való megszüntetéséről szóló jognyilatkozathoz;

g) az alapító okirat változtatásához –tulajdoni hányadra tekintet nélkül–.

h) a rendes gazdálkodás keretein belüli többlet kötelezettséget (célbefizetés) vállalni, ha az Önkormányzat tulajdoni részesedése a társasházban eléri vagy meghaladja a 25%-ot.

(4) Ha a döntés az Önkormányzat költségvetését érinti, a hozzájárulás az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében meghatározott keretek között adható meg.

(5) Az Önkormányzat meghatalmazottja köteles a jegyzőnek jelezni, ha az Önkormányzat érdekét sértő vagy jogellenes közgyűlési határozat született.

(6) A jogszabály, alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit, vagy a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sértő közgyűlési határozatok elleni per megindításáról a Képviselő -testület dönt.

(7) Az Önkormányzat részére megbízási szerződés alapján az önkormányzati ingatlan hasznosításával, fenntartatásával kapcsolatos feladatokat ellátó gazdasági társaság köteles a közgyűlési határozatokat beszerezni és nyilvántartani továbbá a határozat szövegét legalább öt évig megőrizni.

VI. Fejezet

Tulajdonosi nyilatkozatok polgári peres és polgári nemperes eljárásban, hatósági eljárásban, perbeli és peren kívüli egyezség kötése, egyéb nem nevesített tulajdonosi nyilatkozatok

21. Nyilatkozat polgári peres és polgári nemperes eljárásban

22. § (1) Az Önkormányzat bíróság előtt folyó jogvitáiban az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról

a) amennyiben a pertárgy értéke nem határozható meg, a nettó ötszázezer forintot nem haladja meg, a Polgármester,

b) amennyiben a pertárgy értéke a nettó ötszázezer forintot meghaladja a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) A nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló idő rövidségére, vagy más egyéb kényszerítő körülményre az Önkormányzat képviseletében a Polgármester jogosult az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtenni. Ebben az esetben a Polgármester köteles a Képviselő-testületet a nyilatkozat megtételéről, annak tartalmának ismertetésével tájékoztatni.

22. Egyezség kötése peres eljárásában, bíróság előtti jogvita rendezése peren kívüli egyezséggel

23. § (1) A peres eljárásban történő perbeli egyezség kötésére és a bíróság előtti jogvitának peren kívüli egyezséggel történő lezárására a 22. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés hatály alá nem tartozó, jogvitát lezáró egyezség megkötésére a 22. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

23. Tulajdonosi nyilatkozatok hatósági eljárásokban, egyéb, nem nevesített tulajdonosi nyilatkozatok

24. § (1) Az 22. § (1) bekezdése hatály alá nem tartozó, hatósági eljárásokban (például tulajdonosi hozzájárulás építési, vagy használatbavételi engedély kiadásához) az Önkormányzat tulajdonosai nyilatkozatainak tartalmáról a Polgármester dönt.

(2) Az e rendeletben nem nevesített az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról a Polgármester dönt.

(3) Amennyiben a Polgármester úgy ítéli meg, hogy az (1) - (2) bekezdések alapján általa tett nyilatkozat jelentős mértékben érinti az Önkormányzatot, vagy az adott ügy jellegére tekintettel azt szükségesnek tartja az (1) – (2) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadására vonatkozó döntés meghozatalát kérheti a Képviselő -testülettől.

24. Követelés elengedése

25. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a behajthatatlannak nem minősülő követelést részben vagy egészben elengedni az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben lehet.

(2) Ilyennek minősül különösen, amikor a követelés nem minősül behajthatatlannak, de valamennyi körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy az érvényesítése aránytalanul hosszú időt venne igénybe, vagy aránytalan nehézséggel, illetve aránytalanul nagy költséggel járna, továbbá ha a követelés érvényesítésének sikertelensége egyéb okból valószínűsíthető.

(3) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

a) csődegyezségi megállapodásban;

b) bírói egyezség keretében;

c) a városban működő gazdálkodó szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a gazdálkodó szervezet működésének a város gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett várospolitikai hatásait, (pl. foglalkoztatottságra, helyi adóbevételekre, városfejlesztési célokra, stratégiai fejlesztési lehetőségekre stb.) feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal;

d) magánszemély tartozása esetében, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani;

e) az önkormányzat képviselő-testülete, az Ötv. és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes a 85/2004. (IV. 19.) Kormányrendelet rendelkezéseivel;

f) ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg, feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal;

(4) A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során az (3) bekezdés c), e) és f) pontja esetében alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az (3) bekezdésben felsorolt valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni.

(Így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása stb.) A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.

(5) Követelés elengedésére 100.000 Ft-ig a Pénzügyi Bizottság jogosult.

(6) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 100.000 Ft-ot meghaladó összeg esetén.

(7) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(8) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozás-átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés stb.).

25. Az önkormányzati vagyon más célú hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)

26. § (1) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni e rendelet keretei között meghatározottak szerint – kivéve az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnak történő átadást- versenytárgyalás útján lehet.

(2) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie- indokolt esetben lehetőség van zártkörű versenytárgyalás megtartására is.

(3) A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.

(4) A használat és hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés kötésére a képviselő – testület jogosult.

a.a) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használat illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
b.a) koncessziós szerződéssel, jogszabály illetve e rendelet szerint,
c.a) üzemeltetési szerződéssel (önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság esetén),
d.a) az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) koncessziós szerződéssel,
b) üzemeltetési szerződéssel (önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság esetén),
c) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek, illetve
d) önkormányzati rendelet alapján.
(6) Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használat, illetve hasznosítási jogát át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel,
c) használati díj ellenében.
(7) A használat illetve a hasznosítási jog átengedéséről – ha az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – e rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve a képviselő – testület dönt.
(8) Az önkormányzat forgalomképes vagyona A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint társulásba bevihető.
(9) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(10) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő – testületének döntése alapján történik.
(11) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
(12) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetők be társulásba:
a) intézmények épületei, középületek
(13) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat. Erről értékhatár nélkül a képviselő – testület dönt.

26. Hitelfelvétel és törlesztés , kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

27. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel, és kötvényt bocsáthat ki Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv figyelembe vételével. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

27. A felajánlott vagyon elfogadása

28. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

28. Elővásárlási jog alapján szerzett vagyon

29. § (1) A képviselő-testület minősített többségű határozatával rendelkezik arról, hogy a bírósági végrehajtás során végrehajtás alá vont ingatlan elővásárlási jogával kíván-e élni, meghatározva a vásárolt ingatlan hasznosításának módját.

(2) Az elővásárlási jog alapján az önkormányzat tulajdonába került ingatlan hasznosítás lehetséges módjai:

a) az önkormányzat saját használatában tartja,

b) szolgálati lakásként történő hasznosítás,

c) szociális bérlakásként történő hasznosítás,

d) bérbe adás,

e) értékesítés.

(3) Ha az ingatlan lakottan került árverezésre, akkor az így megvásárolt ingatlant az önkormányzatnak bérlakásként kell hasznosítania. Eben az esetben az ingatlan az eredeti tulajdonos használatában marad, akivel az önkormányzat bérleti szerződést köt.

VII. Fejezet

Záró és vegyes rendelkezések

29. Hatályba lépés

30. § .

(1) E rendelet mellékletei:

- 1. sz. melléklet: A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemek
- 2. sz. melléklet: A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek
- 3. sz. melléklet: Az Önkormányzat üzleti vagyona
- 4. sz. melléklet: Árverési Szabályzat
- 5. sz. melléklet: Pályáztatási Szabályzat
- 6. sz. melléklet: Vagyonkimutatás formanyomtatvány.

30. Hatályba lépés

31. § (1) E rendelet 2012. december 27. napján lép hatályba.

31. Hatályát vesztő rendelet

32. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykálló Város Önkormányzat az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/2006 (IV. 27 .) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 40/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez a 40/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 40/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 40/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 40/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 40/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet a 40/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez