Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 47/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

Hatályos: 2012. 07. 01- 2012. 10. 25

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 47/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének

2012.07.01.

59/2012. (X.25.) Önk. rendelettel módosított

a távhőszolgáltatásról

Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdésében, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. § (3) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő- testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2007.(IV.26.) Önk. rendelet 52. § (3) és (5) e) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága, Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága, valamint a Tszt. 10. § a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi hatóság és a felhasználói érdekképviseletek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Hajdúböszörmény Város közigazgatási területén lévő felhasználási helyeket távhővel ellátó távhőtermelői illetve távhőszolgáltatói engedélyesekre (a továbbiakban: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.

Fogalom meghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) felhasználói közösség: a Tszt. 3. §-ának g), ga) és gb) pontjai szerinti közösség;

(2) felhasználói közösség megbízottja: a (1) bekezdés szerinti közösség törvényes képviselője vagy az épület, illetőleg épületrész tulajdonosainak megbízottja;

(3) teljesítési hely:

a) hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a csatlakozási pont;

b) használati melegvíz szolgáltatás esetén pedig a kifolyó.

(4) hőmennyiség-mérés: a távhőszolgáltató által átadott és a felhasználó illetve felhasználói közösség által átvett hőmennyiség mérése a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által igazolt hitelességű hőmennyiség-mérő berendezéssel;

a) főhőmennyiség-mérő: az ellátott épület hőközpontjának vagy hőfogadó állomásának hőátadó egységében elhelyezett, az épület teljes hőfelhasználását mérő hőmennyiség-mérő;

b) mellékhőmennyiség-mérő: az ellátott épület felhasználói hőközpontján vagy hőfogadó állomásán kívül elhelyezett, valamely épületrész hőfelhasználását mérő hőmennyiség-mérő;

(5) költségmegosztás: a fűtés és a használati melegvíz előállítás hődíjának szétosztása a felhasználói közösség tagjai között a felhasználói közösség által elfogadott eszköz (mérőkészülék vagy költségmegosztó készülék), illetve módszer szerint;

(6) csatlakozási díj: olyan költség-hozzájárulás, amelyet a távhőszolgáltató a rendszernek – a hőtermelő létesítményben és a hőelosztó hálózaton – a felhasználók új hőigénye illetve hőigénynövekménye kielégítése érdekében eszközölt fejlesztések elősegítésére kérhet;

(7) hőátadó egység: a hőközpont és a hőfogadó állomás azon része, mely magában foglalja a fűtési, pótvíz és használati melegvíz szakaszoló szerelvényeket, mérőeszközöket és mennyiségszabályozókat (átvevő állomás).

Ellátási kötelezettség

3. § (1) Az Önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását a távhőszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján.

(2) A Tszt. 6. § (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében az Önkormányzat az 1. mellékletben meghatározott területeket területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján távhőszolgáltatás fejlesztésre jelöli ki, ahol a meglévő hőellátó rendszerek rekonstrukciója és növekvő hőigényének biztosítása során, valamint új hőellátó rendszer létesítésekor a jelentkező hőigényt a városi távhőellátó rendszerről célszerű kielégíteni.

Engedélyezés

4. § A távhőtermelői és távhőszolgáltatói létesítési- és működési engedélyhez benyújtandó kérelmek tartalmi követelményeita 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tszt. vhr.) előírásai tartalmazzák.

Felhasználói közösség

5. § (1) Az egy hőátadó egységről (átvevő állomásról) ellátott épület(ek)ben lévő épületrészek (lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) tulajdonosai, bérlői, használói összessége alkot egy felhasználói közösséget. A felhasználói közösség, vagy annak tagjai díjfizetésre kötelezettek.

(2) A felhasználói közösségnek megbízottat kell felhatalmaznia a távhőszolgáltató felé történő képviseletre

a) a szerződéskötés,

b) a szerződésmódosítás,

c) a szolgáltatási paraméterek igénylése,

d) a távhőszolgáltatás megkezdése vagy befejezése,

e) a vételezett távhő díja szétosztási módjának meghatározása, illetve megváltoztatása céljából.

(3) Felhasználói közösség megbízottját az egy hőátadó egységről ellátott díjfizetésre kötelezettek 50%-a + 1 fő választja.

(4) A felhasználói közösség megbízottja által a (2) bekezdésben foglalt kérdésekben hozott döntések és annak következményei érvényesek a felhasználói közösség minden tagjára.

Alkalmazható díjszabások

6. § (1) A 2. §-ban meghatározott felhasználói közösség díjfizetésre kötelezett tagjai a hiteles hőmennyiségmérés alapján a hőközpontban mért távhőért alapdíjat, valamint hődíjat fizet.

(2) A távhő árának megállapítását Tszt. 57.-57/E. § szabályozza. A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg a díjfizető a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott díjakat köteles megfizetni.

(3)1

Az alapdíj

7. § (1) Az alapdíj költségösszetevői:

a) a távhőszolgáltató által működtetett hőtermelő létesítmény tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költsége,

b) a távhőszolgáltató által működtetett távhővezetékek és azok tartozékainak, továbbá hőközpontok, létesítmények, üzemeltetési és fenntartási költsége.

(2) Az alapdíj éves díj, amelyet:

a felhasználó illetve díjfizető a fűtés és használati melegvíz tekintetében a használatában álló helyiségek légtérfogata (Ft/lm3/év) után fizet meg.
(3) A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának szorzatával kell meghatározni. A fűtött légtérfogat meghatározásánál:
a) Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének a közművezetékek védőburkolat mögötti része a fűtött térfogat megállapításánál nem vehető számításba.
b) Amennyiben a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérséklet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.
c) A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a helyiségek padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területét, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Nem lehet azonban számításba venni a falsíkon kívüli, vagy belül eső olyan területrészt, amely pillér vagy nyílászáró elhelyezésére szolgál, továbbá ezen felül a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket (pl. beugró).
d) Nem lehet számításba venni a funkciójánál fogva fűtést nem igénylő éléskamra és azzal azonos használati jellegű kamraszekrény, valamint a külső tartózkodó tér jellegű erkély és loggia alapterületét sem.
e) A szolgáltatás idején az épülettulajdonos által nem hasznosított (üresen álló) lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és területek fűtési díját – amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik – az épület tulajdonosa viseli.
f) Társbérlet esetén a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési díját az egyes társbérlők között az általuk kizárólagosan használt helyiségek fűtött légtérfogatának egymáshoz viszonyított arányában kell megosztani.

A hődíj

8. § (1) A hődíj költségösszetevői:

a) a távhőszolgáltató által a távhő előállításához felhasznált tüzelőanyag költsége,

b) a távhőszolgáltató által működtetett hőfogadó állomásokban, hőközpontokban felhasznált villamos energia költsége,

c) a számítással meghatározott hálózati veszteség költsége,

d) a távhőszolgáltató rendszer hőhordozó közegének keringtetési munkája során felmerülő villamos energia költsége.

(2)2 A hődíjat a mért (átvett) hőmennyiség (Ft/GJ) után kell fizetni.

(3) A szolgáltatott hőmennyiség megállapítását (mérését) vízhordozó közeg esetén hitelesített hőmennyiség-mérővel kell megvalósítani.

Nem mérés alapján történő díjfizetés

9. § (1) Radiátorszeleppel és költségosztóval vagy mellék hőmennyiség-mérővel el nem látott épületrészek esetében a tárgyidőszakot érintő mért hőmennyiség 1 lm3-re jutó átlagfogyasztás 50%-ával növelt hődíjat kell számlázni.

(2) A melegvíz hődíj alapját képező vízmennyiséget a használati melegvíz egyedi vízmérési feltételeinek hiányában a 3. melléklet alapján kell kiszámítani.

Hiteles hőmennyiségmérés alapján történő díjfizetés

10. § (1) A lakóépületben és a vegyes célra használt épületben lévő felhasználói közösség tagjai az alapdíj 1/12-ed részét és részfizetésként a tervezett hőfelhasználásnak megfelelő hődíj arányos részét havonta, a számla benyújtásakor fizetik.

A távhőszolgáltató évente egyszer, a fűtési időszak utolsó napi hőfogyasztásmérő állásának megfelelően a mért éves távhőfogyasztás alapján számított hődíjjal a részfizetést teljesítők között a felhasználói közösség megbízottja által jóváhagyott költségosztás eredményének ismeretében elszámol, a különbözetet visszafizeti vagy beszedi.
(2) Amennyiben a fűtési időszak hőfogyasztásának költségfelosztása legkésőbb szeptember 15-ig a távhőszolgáltató felé nem kerül átadásra, a hőszolgáltató jogosult az elszámolást a felhasználási helyek fűtött légtérfogata arányában elkészíteni.

Használati melegvíz elszámolása

11. § (1) A használati melegvíz készítésre fordított hőmennyiség meghatározása történhet:

a) a használati melegvizet előállító hőközpontba beépített hőmennyiség-mérő adatai alapján,

b) a hőfogadókban illetve épületrészenként a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon kialakított egyedi vízmérésen alapuló vízmennyiség meghatározásával és a hőközponti mérés alapján a rendszerre a Tszt. vhr. 3. melléklete 18.4. pontjában foglaltak szerint megállapított átlagos fajlagos hőfelhasználási mutató szorzatával.

(2) A 7. § és a 8. § szerinti díjak (alapdíj és hődíj) a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz díját nem tartalmazzák.

(3) A használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz mennyiségét a melegvíz hődíj alapjául szolgáló vízmennyiség meghatározásával egyezően az (4) bekezdésben részletezett vízmérőn mért mennyiség vagy annak hiányában a 3. számú mellékletben foglalt normatív vízmennyiségeknek megfelelően kell megállapítani.

(4) A használati melegvíz egyedi vízmérése esetén a használati melegvízfogyasztást a felhasználási helyen lévő, hitelesített, az épületrész valamennyi melegvíz kifolyó csapját megelőző vezetékszakaszon szakszerűen felszerelt vízmérőkön ténylegesen mért melegvíz mennyiség (m³) alapján, hat hónaponként kell elszámolni.

(5) Két elszámolási időszak között a felhasználó havonként, az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása alapján megállapított részfizetést teljesít.

(6) Az a felhasználó, akinek a használatában olyan felhasználási hely van, ahol már egyszer a használati melegvíz egyedi vízmérésének feltételeit megteremtették és e szerinti elszámolásra kötöttek szerződést a távhőszolgáltatóval, később a 3. mellékletben foglalt elszámolási módot már nem választhatja.

Díjvisszafizetés és pótdíj

12. § (1) A távhőszolgáltatót és a felhasználót a (2)-(6) bekezdésben foglalt esetben díjvisszafizetési, illetve pótdíjfizetési kötelezettség terheli.

(2) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének neki felróható okból vagy a Tszt. 40-41. szakaszaiban foglaltak megsértésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve köteles a közüzemi szerződésben meghatározott éves alapdíjnak a szüneteltetés időtartamával arányos részét díjvisszatérítésként visszafizetni.

(3) Ha a felhasználó, illetve díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), és f) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

(4) Szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén pótdíjként köteles a felhasználó (díjfizető) megfizetni a vonatkozó elszámolási időszakra megállapított vélelmezett felhasználás kétszeresének megfelelő fogyasztást, fűtés esetén a hődíjat, használati melegvíz szolgáltatás esetén mind a hődíjat, mind a készítéséhez felhasznált hidegvíz víz- csatorna díját.

(5) Amennyiben nem teljesülnek a Tszt. 49. § (2) bekezdés g) pontjában előírtak, akkor az érintett épületrészre az alapdíj és elszámolási időszak átlagos külső hőmérsékletéből számított hődíj 60%-ának megfelelő pótdíjat kell elszámolni.

(6) A vélelmezett felhasználást a távhőszolgáltató számítással köteles meghatározni, fűtés esetén a tényleges átlagos külső hőmérséklet alapján, használati melegvíz szolgáltatás esetén pedig jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott vízmennyiségek alapján.

A díjalkalmazás egyéb feltételei

13. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhő elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.

(2) Mérés szerinti elszámolás esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.

(3) Mérés szerinti elszámolás esetén a szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a felhasználó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a felhasználói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli.

(4) Jelen rendelet hatályba lépésekor a hőfogadókban illetve épületrészekben beépített mellék-hőmennyiségmérők elszámolására érvényben lévő szerződések hatályban maradnak, de alkalmazni kell rájuk a 10. § (4) bekezdésében foglaltakat.

Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltakról eltérően a felhasználó nem valamennyi épületrészben valósítja meg a hőmennyiségmérést, akkor új mellék-hőmennyiségmérő szerinti elszámolásra csak a felhasználói közösség hozzájárulásával lehet szerződést kötni.
(5) Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás helyét, mértékét és annak tartalmát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti.
Amennyiben a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a mért fogyasztás épületrészenként külön is történhet.
Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás – a tulajdonosok által meghatározott aránya, valamint a TKSz. rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata.
(7) Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a távhőszolgáltató kötelessége.
(8) A távhőszolgáltató tulajdonát nem képező mérőeszközök karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a tulajdonos kötelessége.
(9) A felhasználó és a távhőszolgáltató kérheti a másik fél tulajdonában lévő mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Amennyiben a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt annak költsége a tulajdonost terheli, ellenkező esetben a költségeket a felülvizsgálatot kérelmező köteles viselni.
(10) A felülvizsgálat eredményeként, amennyiben az indokolt a számla korrekcióját a mérésügyi hatóság jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató köteles elvégezni, de legfeljebb a szerződés szerinti utolsó elszámolási időszakra.
(11) A fűtésért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben
a) közös használatra szolgáló helyiség általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös WC, a gyermekkocsi-, és kerékpártároló helyiség, a közös pince, illetve padlástérség,
b) közös használatra szolgáló terület: a kapualj, a lépcsőház, a zárt folyosó,
c) nem lakás céljára szolgáló helyiség általában: az üzlet, műhely, rendelő, iroda, továbbá barkácsműhely, klubszoba, a gondnoki iroda, a hozzátartozó helyiségekkel, a gépkocsi tároló, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség.
(12) A rendelet alkalmazása szempontjából:
a) Fűtöttnek minősül az a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest) van elhelyezve vagy a légtérbe olyan szigeteletlen vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű hőmérséklet biztosítására alkalmas.
b) Fűtöttnek minősül a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség is, ha
1) hőleadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hőleadó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve, vagy
2) funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe.
c) Fűtöttnek minősül az a közös használatra szolgáló terület is, amelynek előírt belső hőmérséklete, fűtése egészben vagy részben a szomszédos fűtött helyiségek hőleadó berendezései megfelelő méretezéssel a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességére figyelemmel van megoldva.
d) Nem minősül fűtöttnek viszont az a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület, amelynek belső hőmérsékletét – a fenti (12) bekezdés b) pontban foglaltaktól eltekintve – csak a szomszédos fűtött helyiségeknek a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességéből adódó transzmissziós hővesztesége vagy a felhasználói vezetékhálózat szerkezeti megoldásából adódóan a helyiség, illetve közös használatra szolgáló terület légterében keresztülhaladó szigetelt felhasználói vezeték temperálja.
(13) A használati melegvíz hőmérséklete a hőátadó egységben +40 °C-nál kevesebb nem lehet.

Csatlakozási díj

14. § (1)3 A bejelentett távhőigény kielégítéshez szükséges távhővagyon-fejlesztés csatlakozási díjának mértéke 2 964 000 Ft + ÁFA / MW.

(2) A csatlakozási díj magában foglalja a hőközpontban elhelyezendő, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőmennyiségmérő felszerelésének a költségét is. Nem tartalmazza a csatlakozási díj az egyedi mérésre szolgáló hőmennyiségmérők beszerelésének és felszerelésének költségeit.

(3) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a fizetendő csatlakozási díj összegére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. A szerződésben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és távhőszolgáltató rendszer létesítése, bővítése, átalakítása befejezésének határidejét.

(4) Üzletpolitikai megfontolásokból a csatlakozási díj megfizetésétől a távhőszolgáltató eltekinthet.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése

15. § (1) A távhőszolgáltató jogosult: az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint a más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni. A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat – amennyiben a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen – a szolgáltató köteles megtéríteni.

(2) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.

Felhasználói korlátozás

16. § (1) A távhőszolgáltató jogosult

a) a kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt, vagy

b) környezetvédelmi veszély esetén a szolgáltatást korlátozni.

(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató a helyi Önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

(4) A felhasználói korlátozás nem terjedhet ki az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg-intézmények, szakrendelők, szociális fekvőbeteg-intézmények), gyermekintézményekre (bölcsődék, óvodák, alsó- és középfokú oktatási intézmények).

Felhasználói korlátozás sorrendje

17. § (1) Megelőzés: Amikor a korlátozás okának megszüntetését a 16. § (4) bekezdésében foglalt felhasználók kivételével minden más felhasználónál a távhőszolgáltató a fűtési hőmérséklet 10%-os vagy legfeljebb 2 °C-os csökkentésével kell elősegíteni.

(2) 1. fokozat: Amennyiben az (1) bekezdés szerinti megelőző jellegű korlátozáson túl, ha a korlátozás oka továbbra is fennáll a használati melegvizet is előállító kőközpontokban a használati melegvíz termelését le kell állítani.

(3) 2. fokozat: Amennyiben az 1. fokozat szerinti korlátozáson túl, ha a korlátozás oka továbbra is fennáll a fűtési hőmérséklet további csökkentését kell alkalmazni úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségekben a fűtési hőmérséklet +12 °C alá nem süllyedhet.

(4) A felhasználói tulajdonban lévő hőközpontok esetén a felhasználó köteles az elrendelt korlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani és a távhőszolgáltató ez irányú ellenőrzését eltűrni.

(5) A távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontok esetén a korlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.

(6) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani.

(7) A jelen rendelet szerinti felhasználói korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót kártérítési kötelezettség nem terheli.

(8) A felhasználói korlátozás sorrendjének felülvizsgálata háromévente történik.

Méréssel kapcsolatos feladatok

18. § (1) Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor, továbbá meglévő rendszer átalakításakor a beruházó költségére meg kell valósítani

a) a hőmennyiség szabályozását, továbbá

b) a mérés szerinti elszámolás feltételeit felhasználói hőközpont létesítésével vagy hőfogadó állomási méréssel, ha ez a mérés az épületenkénti elszámolás célját szolgálja.

(2) Szolgáltatói hőközponti mérés alkalmazása esetén, ha az ott mért távhőmennyiségből az egyes ellátott épületekre vagy építményekre jutó hőmennyiség műszaki okból nem határozható meg, és annak mennyisége épületenként nem szabályozható, a távhőszolgáltató az önkormányzat rendeletében meghatározott határidőig, köteles felhasználói hőközpontok létesítésével és mérők beépítésével a hőmennyiségmérés feltételeit biztosítani. Ez a kötelezettség akkor terheli a távhőszolgáltatót, ha a hőközpont létesítéséhez a szolgáltatói hőközpontból ellátott valamennyi felhasználó a berendezés, valamint a bekötővezeték elhelyezésére alkalmas épületrészt és annak üzemeltetés céljára történő használatát a távhőszolgáltató részére díjmentesen biztosítja.

(3) Távhőszolgáltató-rendszer átalakítása, bővítése, a hőmennyiségmérés a (2) bekezdés szerinti feltételének megteremtése esetén az átalakítás költségei a hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközzel bezárólag a távhőszolgáltatót terhelik.

Egyéb jogviszony

19. § (1) A távhőszolgáltató a tulajdonát nem képező eszközök tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonosok helyett a berendezések, eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását.

(2) A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.

A felhasználó és a szolgáltató közötti jogviszony

20. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános, az egyéb felhasználóval egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.

(3) Szerződésszegés esetén a Tszt. 51. § (2)-(9) bekezdéseiben foglalt következmények alkalmazhatók.

(4) A díjfizetésre kötelezett személyében bekövetkezett változást a változásban érintett felek legkésőbb a változás időpontját követő 15 napon belül írásban együttesen kötelesek bejelenteni a szolgáltatónak úgy, hogy a bejelentés tartalmazza a változás nyilvántartásba vételéhez és a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatokat.

(5) Késedelmes bejelentésből, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztásából származó minden következmény a mulasztó feleket terheli.

(6) Amennyiben a változás bejelentésből nem állapítható meg egyértelműen az új díjfizetésre kötelezett, illetve a változás időpontjáig szolgáltatás elszámolásához szükséges adat, valamint a hiánypótlásra felszólított felek az abban foglalt határidőig nem tesznek eleget, akkor a távhőszolgáltató jogosult a nyilvántartásban szereplő díjfizető, vagy az érintett felhasználási hely általa ismert tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját.

(7) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti bejelentési határidőhöz képest a díjfizető személyében beállt változást késedelmesen közlik a távhőszolgáltatóval, akkor az csak a bejelentés napját követő hónap elsejétől köteles az új díjfizető adatait nyilvántartásba venni, s ennek megfelelően elszámolni.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet 2012. július 01. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 16/1999. (IX.09.) önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Hajdúböszörmény, 2012. június 28.

Kiss Attila
polgármester

Dr. Ficsor László
jegyző

1. melléklet a 47/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelethez

A távhőszolgáltató által működtetett lakások, intézmények jegyzéke
Attila u. 3-9.
Désány István u. 2-16.
Karap Ferenc u. 1-7.
Vöröskő Gyógyszertár
Orvosi rendelő


2. melléklet a 47/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelethez4

3. melléklet a 47/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelethez

A melegvíz hődíj alapjául szolgáló vélelmezett
havi vízmennyiség
A használati melegvízdíj megállapításakor a lakás teljes alapterülete alapján a következő táblázatban meghatározott alapterületi értékhez tartozó vízmennyiséget kell figyelembe venni:

lakás teljes alapterülete

normatív
víz m³

-28
28,1-35
35,1-44
44,1-53
53,1-62
62,1-70
70,1-85
85,1-

4
6
7
9
11
13
15
18

1

Hatályon kívül helyezte az 59/2012. (X.25.) Önk. rendelet. Hatálytalan: 2012. október 26-tól

2

Módosította az 59/2012. (X.25.) Önk. rendelet. Hatályos: 2012. október 26-tól

3

Módosította az 59/2012. (X.25.) Önk. rendelet. Hatályos: 2012. október 26-tól

4

Hatályon kívül helyezte az 59/2012. (X.25.) Önk. rendelet. Hatálytalan: 2012. október 26-tól