Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 47/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
Hatályos: 2012. 07. 01- 2012. 10. 25Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 47/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete
Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének
59/2012. (X.25.) Önk. rendelettel módosított
a távhőszolgáltatásról
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Hajdúböszörmény Város közigazgatási területén lévő felhasználási helyeket távhővel ellátó távhőtermelői illetve távhőszolgáltatói engedélyesekre (a továbbiakban: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.
Fogalom meghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
(1) felhasználói közösség: a Tszt. 3. §-ának g), ga) és gb) pontjai szerinti közösség;
(2) felhasználói közösség megbízottja: a (1) bekezdés szerinti közösség törvényes képviselője vagy az épület, illetőleg épületrész tulajdonosainak megbízottja;
(3) teljesítési hely:
a) hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a csatlakozási pont;
b) használati melegvíz szolgáltatás esetén pedig a kifolyó.
(4) hőmennyiség-mérés: a távhőszolgáltató által átadott és a felhasználó illetve felhasználói közösség által átvett hőmennyiség mérése a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által igazolt hitelességű hőmennyiség-mérő berendezéssel;
a) főhőmennyiség-mérő: az ellátott épület hőközpontjának vagy hőfogadó állomásának hőátadó egységében elhelyezett, az épület teljes hőfelhasználását mérő hőmennyiség-mérő;
b) mellékhőmennyiség-mérő: az ellátott épület felhasználói hőközpontján vagy hőfogadó állomásán kívül elhelyezett, valamely épületrész hőfelhasználását mérő hőmennyiség-mérő;
(5) költségmegosztás: a fűtés és a használati melegvíz előállítás hődíjának szétosztása a felhasználói közösség tagjai között a felhasználói közösség által elfogadott eszköz (mérőkészülék vagy költségmegosztó készülék), illetve módszer szerint;
(6) csatlakozási díj: olyan költség-hozzájárulás, amelyet a távhőszolgáltató a rendszernek – a hőtermelő létesítményben és a hőelosztó hálózaton – a felhasználók új hőigénye illetve hőigénynövekménye kielégítése érdekében eszközölt fejlesztések elősegítésére kérhet;
(7) hőátadó egység: a hőközpont és a hőfogadó állomás azon része, mely magában foglalja a fűtési, pótvíz és használati melegvíz szakaszoló szerelvényeket, mérőeszközöket és mennyiségszabályozókat (átvevő állomás).
Ellátási kötelezettség
3. § (1) Az Önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását a távhőszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján.
(2) A Tszt. 6. § (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében az Önkormányzat az 1. mellékletben meghatározott területeket területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján távhőszolgáltatás fejlesztésre jelöli ki, ahol a meglévő hőellátó rendszerek rekonstrukciója és növekvő hőigényének biztosítása során, valamint új hőellátó rendszer létesítésekor a jelentkező hőigényt a városi távhőellátó rendszerről célszerű kielégíteni.
Engedélyezés
4. § A távhőtermelői és távhőszolgáltatói létesítési- és működési engedélyhez benyújtandó kérelmek tartalmi követelményeita 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tszt. vhr.) előírásai tartalmazzák.
Felhasználói közösség
5. § (1) Az egy hőátadó egységről (átvevő állomásról) ellátott épület(ek)ben lévő épületrészek (lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) tulajdonosai, bérlői, használói összessége alkot egy felhasználói közösséget. A felhasználói közösség, vagy annak tagjai díjfizetésre kötelezettek.
(2) A felhasználói közösségnek megbízottat kell felhatalmaznia a távhőszolgáltató felé történő képviseletre
a) a szerződéskötés,
b) a szerződésmódosítás,
c) a szolgáltatási paraméterek igénylése,
d) a távhőszolgáltatás megkezdése vagy befejezése,
e) a vételezett távhő díja szétosztási módjának meghatározása, illetve megváltoztatása céljából.
(3) Felhasználói közösség megbízottját az egy hőátadó egységről ellátott díjfizetésre kötelezettek 50%-a + 1 fő választja.
(4) A felhasználói közösség megbízottja által a (2) bekezdésben foglalt kérdésekben hozott döntések és annak következményei érvényesek a felhasználói közösség minden tagjára.
Alkalmazható díjszabások
6. § (1) A 2. §-ban meghatározott felhasználói közösség díjfizetésre kötelezett tagjai a hiteles hőmennyiségmérés alapján a hőközpontban mért távhőért alapdíjat, valamint hődíjat fizet.
(2) A távhő árának megállapítását Tszt. 57.-57/E. § szabályozza. A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg a díjfizető a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott díjakat köteles megfizetni.
(3)1
Az alapdíj
7. § (1) Az alapdíj költségösszetevői:
a) a távhőszolgáltató által működtetett hőtermelő létesítmény tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költsége,
b) a távhőszolgáltató által működtetett távhővezetékek és azok tartozékainak, továbbá hőközpontok, létesítmények, üzemeltetési és fenntartási költsége.
(2) Az alapdíj éves díj, amelyet:
A hődíj
8. § (1) A hődíj költségösszetevői:
a) a távhőszolgáltató által a távhő előállításához felhasznált tüzelőanyag költsége,
b) a távhőszolgáltató által működtetett hőfogadó állomásokban, hőközpontokban felhasznált villamos energia költsége,
c) a számítással meghatározott hálózati veszteség költsége,
d) a távhőszolgáltató rendszer hőhordozó közegének keringtetési munkája során felmerülő villamos energia költsége.
(2)2 A hődíjat a mért (átvett) hőmennyiség (Ft/GJ) után kell fizetni.
(3) A szolgáltatott hőmennyiség megállapítását (mérését) vízhordozó közeg esetén hitelesített hőmennyiség-mérővel kell megvalósítani.
Nem mérés alapján történő díjfizetés
9. § (1) Radiátorszeleppel és költségosztóval vagy mellék hőmennyiség-mérővel el nem látott épületrészek esetében a tárgyidőszakot érintő mért hőmennyiség 1 lm3-re jutó átlagfogyasztás 50%-ával növelt hődíjat kell számlázni.
(2) A melegvíz hődíj alapját képező vízmennyiséget a használati melegvíz egyedi vízmérési feltételeinek hiányában a 3. melléklet alapján kell kiszámítani.
Hiteles hőmennyiségmérés alapján történő díjfizetés
10. § (1) A lakóépületben és a vegyes célra használt épületben lévő felhasználói közösség tagjai az alapdíj 1/12-ed részét és részfizetésként a tervezett hőfelhasználásnak megfelelő hődíj arányos részét havonta, a számla benyújtásakor fizetik.
Használati melegvíz elszámolása
11. § (1) A használati melegvíz készítésre fordított hőmennyiség meghatározása történhet:
a) a használati melegvizet előállító hőközpontba beépített hőmennyiség-mérő adatai alapján,
b) a hőfogadókban illetve épületrészenként a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon kialakított egyedi vízmérésen alapuló vízmennyiség meghatározásával és a hőközponti mérés alapján a rendszerre a Tszt. vhr. 3. melléklete 18.4. pontjában foglaltak szerint megállapított átlagos fajlagos hőfelhasználási mutató szorzatával.
(2) A 7. § és a 8. § szerinti díjak (alapdíj és hődíj) a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz díját nem tartalmazzák.
(3) A használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz mennyiségét a melegvíz hődíj alapjául szolgáló vízmennyiség meghatározásával egyezően az (4) bekezdésben részletezett vízmérőn mért mennyiség vagy annak hiányában a 3. számú mellékletben foglalt normatív vízmennyiségeknek megfelelően kell megállapítani.
(4) A használati melegvíz egyedi vízmérése esetén a használati melegvízfogyasztást a felhasználási helyen lévő, hitelesített, az épületrész valamennyi melegvíz kifolyó csapját megelőző vezetékszakaszon szakszerűen felszerelt vízmérőkön ténylegesen mért melegvíz mennyiség (m³) alapján, hat hónaponként kell elszámolni.
(5) Két elszámolási időszak között a felhasználó havonként, az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása alapján megállapított részfizetést teljesít.
(6) Az a felhasználó, akinek a használatában olyan felhasználási hely van, ahol már egyszer a használati melegvíz egyedi vízmérésének feltételeit megteremtették és e szerinti elszámolásra kötöttek szerződést a távhőszolgáltatóval, később a 3. mellékletben foglalt elszámolási módot már nem választhatja.
Díjvisszafizetés és pótdíj
12. § (1) A távhőszolgáltatót és a felhasználót a (2)-(6) bekezdésben foglalt esetben díjvisszafizetési, illetve pótdíjfizetési kötelezettség terheli.
(2) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének neki felróható okból vagy a Tszt. 40-41. szakaszaiban foglaltak megsértésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve köteles a közüzemi szerződésben meghatározott éves alapdíjnak a szüneteltetés időtartamával arányos részét díjvisszatérítésként visszafizetni.
(3) Ha a felhasználó, illetve díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), és f) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.
(4) Szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén pótdíjként köteles a felhasználó (díjfizető) megfizetni a vonatkozó elszámolási időszakra megállapított vélelmezett felhasználás kétszeresének megfelelő fogyasztást, fűtés esetén a hődíjat, használati melegvíz szolgáltatás esetén mind a hődíjat, mind a készítéséhez felhasznált hidegvíz víz- csatorna díját.
(5) Amennyiben nem teljesülnek a Tszt. 49. § (2) bekezdés g) pontjában előírtak, akkor az érintett épületrészre az alapdíj és elszámolási időszak átlagos külső hőmérsékletéből számított hődíj 60%-ának megfelelő pótdíjat kell elszámolni.
(6) A vélelmezett felhasználást a távhőszolgáltató számítással köteles meghatározni, fűtés esetén a tényleges átlagos külső hőmérséklet alapján, használati melegvíz szolgáltatás esetén pedig jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott vízmennyiségek alapján.
A díjalkalmazás egyéb feltételei
13. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhő elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.
(2) Mérés szerinti elszámolás esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.
(3) Mérés szerinti elszámolás esetén a szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a felhasználó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a felhasználói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli.
(4) Jelen rendelet hatályba lépésekor a hőfogadókban illetve épületrészekben beépített mellék-hőmennyiségmérők elszámolására érvényben lévő szerződések hatályban maradnak, de alkalmazni kell rájuk a 10. § (4) bekezdésében foglaltakat.
Csatlakozási díj
14. § (1)3 A bejelentett távhőigény kielégítéshez szükséges távhővagyon-fejlesztés csatlakozási díjának mértéke 2 964 000 Ft + ÁFA / MW.
(2) A csatlakozási díj magában foglalja a hőközpontban elhelyezendő, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőmennyiségmérő felszerelésének a költségét is. Nem tartalmazza a csatlakozási díj az egyedi mérésre szolgáló hőmennyiségmérők beszerelésének és felszerelésének költségeit.
(3) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a fizetendő csatlakozási díj összegére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. A szerződésben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és távhőszolgáltató rendszer létesítése, bővítése, átalakítása befejezésének határidejét.
(4) Üzletpolitikai megfontolásokból a csatlakozási díj megfizetésétől a távhőszolgáltató eltekinthet.
A távhőszolgáltatás szüneteltetése
15. § (1) A távhőszolgáltató jogosult: az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint a más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni. A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat – amennyiben a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen – a szolgáltató köteles megtéríteni.
(2) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.
Felhasználói korlátozás
16. § (1) A távhőszolgáltató jogosult
a) a kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt, vagy
b) környezetvédelmi veszély esetén a szolgáltatást korlátozni.
(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató a helyi Önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.
(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.
(4) A felhasználói korlátozás nem terjedhet ki az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg-intézmények, szakrendelők, szociális fekvőbeteg-intézmények), gyermekintézményekre (bölcsődék, óvodák, alsó- és középfokú oktatási intézmények).
Felhasználói korlátozás sorrendje
17. § (1) Megelőzés: Amikor a korlátozás okának megszüntetését a 16. § (4) bekezdésében foglalt felhasználók kivételével minden más felhasználónál a távhőszolgáltató a fűtési hőmérséklet 10%-os vagy legfeljebb 2 °C-os csökkentésével kell elősegíteni.
(2) 1. fokozat: Amennyiben az (1) bekezdés szerinti megelőző jellegű korlátozáson túl, ha a korlátozás oka továbbra is fennáll a használati melegvizet is előállító kőközpontokban a használati melegvíz termelését le kell állítani.
(3) 2. fokozat: Amennyiben az 1. fokozat szerinti korlátozáson túl, ha a korlátozás oka továbbra is fennáll a fűtési hőmérséklet további csökkentését kell alkalmazni úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségekben a fűtési hőmérséklet +12 °C alá nem süllyedhet.
(4) A felhasználói tulajdonban lévő hőközpontok esetén a felhasználó köteles az elrendelt korlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani és a távhőszolgáltató ez irányú ellenőrzését eltűrni.
(5) A távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontok esetén a korlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.
(6) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani.
(7) A jelen rendelet szerinti felhasználói korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót kártérítési kötelezettség nem terheli.
(8) A felhasználói korlátozás sorrendjének felülvizsgálata háromévente történik.
Méréssel kapcsolatos feladatok
18. § (1) Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor, továbbá meglévő rendszer átalakításakor a beruházó költségére meg kell valósítani
a) a hőmennyiség szabályozását, továbbá
b) a mérés szerinti elszámolás feltételeit felhasználói hőközpont létesítésével vagy hőfogadó állomási méréssel, ha ez a mérés az épületenkénti elszámolás célját szolgálja.
(2) Szolgáltatói hőközponti mérés alkalmazása esetén, ha az ott mért távhőmennyiségből az egyes ellátott épületekre vagy építményekre jutó hőmennyiség műszaki okból nem határozható meg, és annak mennyisége épületenként nem szabályozható, a távhőszolgáltató az önkormányzat rendeletében meghatározott határidőig, köteles felhasználói hőközpontok létesítésével és mérők beépítésével a hőmennyiségmérés feltételeit biztosítani. Ez a kötelezettség akkor terheli a távhőszolgáltatót, ha a hőközpont létesítéséhez a szolgáltatói hőközpontból ellátott valamennyi felhasználó a berendezés, valamint a bekötővezeték elhelyezésére alkalmas épületrészt és annak üzemeltetés céljára történő használatát a távhőszolgáltató részére díjmentesen biztosítja.
(3) Távhőszolgáltató-rendszer átalakítása, bővítése, a hőmennyiségmérés a (2) bekezdés szerinti feltételének megteremtése esetén az átalakítás költségei a hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközzel bezárólag a távhőszolgáltatót terhelik.
Egyéb jogviszony
19. § (1) A távhőszolgáltató a tulajdonát nem képező eszközök tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonosok helyett a berendezések, eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását.
(2) A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.
A felhasználó és a szolgáltató közötti jogviszony
20. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános, az egyéb felhasználóval egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) A felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.
(3) Szerződésszegés esetén a Tszt. 51. § (2)-(9) bekezdéseiben foglalt következmények alkalmazhatók.
(4) A díjfizetésre kötelezett személyében bekövetkezett változást a változásban érintett felek legkésőbb a változás időpontját követő 15 napon belül írásban együttesen kötelesek bejelenteni a szolgáltatónak úgy, hogy a bejelentés tartalmazza a változás nyilvántartásba vételéhez és a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatokat.
(5) Késedelmes bejelentésből, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztásából származó minden következmény a mulasztó feleket terheli.
(6) Amennyiben a változás bejelentésből nem állapítható meg egyértelműen az új díjfizetésre kötelezett, illetve a változás időpontjáig szolgáltatás elszámolásához szükséges adat, valamint a hiánypótlásra felszólított felek az abban foglalt határidőig nem tesznek eleget, akkor a távhőszolgáltató jogosult a nyilvántartásban szereplő díjfizető, vagy az érintett felhasználási hely általa ismert tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját.
(7) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti bejelentési határidőhöz képest a díjfizető személyében beállt változást késedelmesen közlik a távhőszolgáltatóval, akkor az csak a bejelentés napját követő hónap elsejétől köteles az új díjfizető adatait nyilvántartásba venni, s ennek megfelelően elszámolni.
Vegyes és hatályba léptető rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet 2012. július 01. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 16/1999. (IX.09.) önkormányzati rendelet.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Kiss Attila |
Dr. Ficsor László |
1. melléklet a 47/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 47/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelethez4
3. melléklet a 47/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelethez
lakás teljes alapterülete |
normatív |
-28 |
4 |
Hatályon kívül helyezte az 59/2012. (X.25.) Önk. rendelet. Hatálytalan: 2012. október 26-tól
Módosította az 59/2012. (X.25.) Önk. rendelet. Hatályos: 2012. október 26-tól
Módosította az 59/2012. (X.25.) Önk. rendelet. Hatályos: 2012. október 26-tól
Hatályon kívül helyezte az 59/2012. (X.25.) Önk. rendelet. Hatálytalan: 2012. október 26-tól