Keszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének

5/2012. (IV.17.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Keszeg Község Önkormányzata  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazása alapján figyelemmel a  nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18.§ (1) bekezdésében foglaltakra  az alábbi rendeletet alkotja:

I.

A rendelet hatálya

1.§

1. A rendelet hatálya a Keszeg Község Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (továbbiakban: önkormányzati vagyon) és az önkormányzati vagyonkezelőkre terjed ki. 
2. Önkormányzati vagyonkezelő különösen a képviselő-testület hivatala, az önkormányzat költségvetési szerve (intézményei) és többségi tulajdonban lévő vállalkozásai.
3. Az önkormányzat ingatlantulajdon és vagyoni értékű jog szerzésére is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

II.

Önkormányzati vagyon

2.§

1. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és egyéb forgalomképes vagyonból áll.
2. A törzsvagyon körét törvény, valamint rendelet állapítja meg.
3. Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet 1.számú melléklete tartalmazza.
4. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem került meghatározásra.
5. Az önkormányzat egyéb forgalomképes vagyonának (üzleti vagyonának) felsorolását a 2.sz. melléklet tartalmazza.
6. Egyes vagyontárgyak fogalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról – törvényi rendelkezés hiányában – a képviselő-testület határozatban dönt.
7. Amennyiben az önkormányzat tulajdonában a rendelet 1. sz. mellékletében nem nevesített vagyontárgy kerül, akkor annak besorolásáról a képviselő-testületnek döntenie kell.
8. A képviselő-testület a vagyontárgy, vagy a vagyontárgy egy része – törzsvagyoni minősítését adó- rendeltetésének megváltozása esetén, a törvény előírásainak keretei között egyes forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, illetve a vagyontárgy egy részét határozatában forgalomképessé nyilváníthatja.
9. Ha az ingatlan(rész) forgalomképességében változás történik, az új ingatlan(rész) besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon-kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.   

3.§

1. Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező feladat ellátását nem veszélyeztetheti.
2. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

III.

Vagyonnyilvántartás és vagyonkimutatás

4.§

Az önkormányzati vagyon az éves zárszámadáshoz csatolt – külön jogszabályban meghatározott – vagyonkimutatásban kell kimutatni.

5.§

1. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a 147/1992.(XI.06.) Korm.rendelet alapján készített ingatlankatasztert a Polgármesteri Hivatal pénzügyi előadója vezeti.
2. A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és egyéb vagyon jogszabályban meghatározott adatait.
3. Az ingatlan való állapotában, értékében bekövetkezett változást a változástól számított 30 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul, a változást dokumentáló okirat másolatának csatolásával átvezeti. Az ingatlankataszterben a változást annak bekövetkezéséből számított 90 napon belül át kell vezetni.   

IV.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

6.§

1. Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
2. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben – rendeletben foglaltak szerint – a polgármester gyakorolja.

7.§

1. A képviselő-testület az 1-2. sz. mellékletében körülírt, egyes önkormányzati  tulajdonú vagyontárgyai – tulajdonjog változással nem járó – egyébmódon történő hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonkezelőkre bízhatja.
2. Önkormányzati vagyon más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy természetes személy csak akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója  az erre irányuló  szerződésben a tulajdonjog egy részének gyakorlásával megbízza.
3. Önkormányzati vagyonkezelők a rájuk bízott vagyont bérleti vagy használati szerződés útján saját hatáskörben az e rendeletben foglaltak szerint hasznosítják.
4. Ingó- és ingatlan vagyontárgyak csak határozott időre adhatók bérbe. A határozott idejű bérleti jogviszony időtartama a földhaszonbérlet esetén a 3 évet, az (5) bekezdésben foglalt esetben a 6 hónapot csak akkor haladhatja meg, ha ahhoz a képviselő-testület hozzájárult.
5. Az önkormányzati intézmények vezetői az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül a használatukba adott termeket, eszközöket alkalomszerűen, vagy legfeljebb hat havi határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.       
6. A hasznosítás bevétele a használó vagyonkezelőt illeti meg.
7. A megkötött bérleti, használati szerződések 1 példányát a polgármesteri hivatalnak – a szerződés aláírásától számított 8 napon belül – meg kell küldeni.
8. A hasznosítás az önkormányzati vagyonkezelő alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, az önkormányzati vagyon állagát nem ronthatja.
9. A vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért az önkormányzati vagyonkezelő szerv vezetője a felelős.
10. Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi, közüzemi vagy hivatali funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

8.§

Önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelről – megfelelő hozamszámítás alapján – a képviselő-testület dönt.

9.§

Az ingatlan-nyilvántartásban az önkormányzat javára bejegyzett idegen ingatlanon fennálló jelzálog joggal, és elidegenítési tilalommal kapcsolatos hatásköreit a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

10.§

1. A képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a polgármesteri hivatal útján látja el, illetve erre intézményt, gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel,jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokkal megállapodhat, ez azonban nem minősül a tulajdonosi  jogok átruházásának.
2. A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos feladatok különösen:

1. az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése, ingatlan kataszter felfektetése,
2. az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése,
3. az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése,
4. a tulajdonjog gyakorlásával összefüggésben, a döntés alapjául szolgáló bizottsági és testületi előterjesztések elkészítése,
5. pályázati kiírások lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése, szerződések elkészítése, illetve elkészíttetése.

Az egyes jogügyleteknél alkalmazandó szabályok

11.§

1. A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására (bérletére, elidegenítésére) üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére a (2) bekezdésben foglaltak kivételével pályázatot ír ki.
2. A pályázati rendszer nem terjed ki:

1. telek kiegészítések értékesítésére,
2. vagyontárgy önkormányzati alapítású vállalkozásba vitelére, gazdasági társaságok üzletrészeinek étékesítésére,
3. állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezésére,
4. részvények étékesítésére,
5. ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja,
6. a várhatóan 1 millió forint egyedi értékhatár alatti vagyontárgy értékesítésére, kivéve több jelentkező esetén, illetve 1 millió forintot elérő vagy meghaladó értékhatár esetén ha a képviselő-testület az  önkormányzat, valamint Keszeg község hosszú távú stratégiai  elképzelései megvalósítása céljából, megalapozott önkormányzati érdekből a pályázat mellőzéséről rendelkezik,
7. lakóház építés céljára kialakított telkek elidegenítésére,  
8. mezőgazdasági rendeltetésű földek haszonbérbeadására,
9. ellenérték nélküli vagyonhasznosítás esetére.

3. A pályázatot a képviselő-testült bírálja el.
4. A pályázati irányelveket a 3. számú melléklet tartalmazza.

12.§

1. Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni, vagy rendeltetéséről eltérő célra hasznosítani akkor lehet, ha a képviselő-testületi döntés alapján az önkormányzati feladatellátáshoz már nem szükséges, vagy a feladatellátás egyéb módon is biztosítható.
2. Az (1) bekezdésben nevesített vagyon elidegenítése estén, az értékesítést megelőzően a vagyont a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a forgalomképes vagyoni körbe  kell besorolni.

13.§

1. Értékesítésre kijelölt lakótelkek eladásáról a képviselő-testület dönt.
2. Építési telek értékesítésénél 4éves beépítési kötelezettséget és ennek biztosítékaként a visszavásárlási jogot elő kell írni.

14.§

1. Önkormányzati ingatlant érintő, tulajdonjog-változással járó döntés előkészítése során az ingatlanról – kivéve az építési telkeket, telekkiigazítás céljára érékesített ingatlanrészeket, valamint a várhatón egy millió forint nettó eladási  árat el nem érő ingatlanról – független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell beszerezni.
2. Várhatóan egy millió forintot  meg nem haladó nettó eladási ár esetén a polgármesteri hivatal értékelése alapján is meghozható a döntés.
3. A képviselő-testület döntésénél – gazdasági megfontolásból – eltekinthet az értékbecslés készítésétől, illetve az értékbecslésben rögzített értéktől.

15.§

1. Beépítetlen földterület csak akkor adható bérbe, ha a rá vonatkozó településrendezési előírásoknak megfelelő terület-felhasználás várhatóan öt éven belül nem  valósul meg.
2. A bérelt földterületen kizárólag kártérítési igény nélkül megszüntethető ideiglenes építmény helyezhető el.

16.§

Az önkormányzat tulajdonában álló értékesítésre ki nem jelölt, kizárólag mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat haszonbérbeadással lehet hasznosítani.

17.§

1. A képviselő-testület – ha ahhoz önkormányzati érdek fűződik – bérleti díj, használati díj megfizetése nélkül is hasznosíthatja ingatlanvagyon-tárgyait.
2. A hasznosítás szabályait a 19.§ tartalmazza.

18.§

1. Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére intézményt, gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban, közhasznú társaságban hasznosíthatja.
2. Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelőssége körében tartozik, az önkormányzat tulajdoni aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

Ingyenes használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai

19.§

1. Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy csak a képviselő-testület döntése vagy törvényi kötelezettség alapján adható ingyenes használatba.
2. Az ingyenes használat során bérleti jogviszony nem jön létre, bérleti díjat fizetni nem kell.
3. Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie. Ezek különösen a használt helyiségek (ingatlanok, ingatlanrészek) belső felújítási, karbantartási költségei, a közös költségek, a használt helyiségek közüzemi díjai.  
4. Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni. 

20.§

1. Az önkormányzat kisebbségi résztulajdonában lévő gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy képviseli, a képviselő-testület iránymutatásai szerint.
2. A polgármester a tulajdonosi képviseletről szükség szerint ad tájékoztatás a képviselő-testületnek.

21.§

A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodására való és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre vonatkozó rendelkezések

22.§

1. Keszeg Község Önkormányzata költségvetési elszámolási számláját az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt-nél vezeti.
2. Az önkormányzat pénzügyi eszközeit a Polgármesteri Hivatal kezeli.

23.§

1. A polgármesteri hivatal az önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévő átmenetileg szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához tartozó külön számlán kötheti le.
2. Az (1) bekezdésben foglaltak betétként történő elhelyezéséről a polgármester értékhatárra tekintet nélkül saját hatáskörben dönt.
3. Az önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévő, átmenetileg szabad pénzeszköz nem számlavezető pénzintézetnél történő elhelyezéséről, illetőleg államilag garantált értékpapír vásárlásáról, értékesítéséről a képviselő-testület dönt.   
4. Az önkormányzat a szabad pénzeszközök (3) bekezdés szerinti lekötése esetén a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél is számlát, értékpapír számlát nyithat.
5. Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv értékpapírt nem vásárolhat.

24.§

A polgármesteri hivatal az intézményei pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és mérlegkészítésre külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. A  szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a polgármester és a jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni. 

Követelések kezelése

25.§

1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.§ (4) bekezdés 10) pontja és a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 5.§  3. pontja szerint minősített behajthatatlan követelések, amelyek különösen

• az önkormányzat tulajdonában álló és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjaival,
• az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével) részletfizetés mellett történt egyéb hasznosításával,
• közterült-használati díjakkal, földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,
• első lakáshoz utók helyi támogatásával,
• étkezési térítési díjakkal,
• átadott pénzeszközökkel,
• termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással,
• egyéb követelésekkel kapcsolatos követelésekből származhatnak, melyek leírási jogát
  1. a költségvetési törvényben meghatározott kis összeg egyedi értékhatáráig a polgármester,
  2. az a) pontban meghatározott értékhatár felett a képviselő-testület gyakorolja.

2. A behajthatatlanság tényét és mértékét igazolni kell.
3. Behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadási rendelet elfogadását megelőző 60 napon belül elkell végezni.
4. Behajthatatlannak nem minősülő esetekben követelésről lemondani csak a képviselő-testület jogosult.
5. A (4) bekezdésben foglalta követlelés lemondásáról szóló döntés lehet:
   1. kérelmet elutasító,
   2. kérelemnek részben helyt adó,
   3. kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező,
   4. kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező,
   5. kérelemnek helyt adó.

26.§

1. Pénzügyi követelés vagyoni megváltását csak a képviselő-testület engedélyezheti.
2. Az önkormányzat kezességvállalásáról a képviselő-testület dönt.

V.

Önkormányzat tulajdonszerzései

27.§

Az önkormányzati vagyon ingyenes, illetve visszterhes szerződés útján történő gyarapításáról, valamint ingatlan bérbevételéről vagy használati jogának megszerzéséről a képviselő-testület dönt.

VI.

Egyéb rendelkezések

28.§

1. Az önkormányzati vagyon értékesítésére,illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről a vagyonkezelő nyilvántartást vezet.
2. Az önkormányzat vagyonában külső körülmények, vagy más személyek által okozott kár enyhítése érdekében az önkormányzati vagyonkezelő vagyoni és felelősségbiztosítást köt.
3. A képviselő-testület az önkormányzati intézmények vagyonkezelési- és hasznosítási tevékenységének pénzügyi-gazdasági ellenőrzést a belső ellenőr útján gyakorolja.
4. A képviselő-testület a gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban lévő önkormányzati vagyon hasznosításának, kezelésének ellenőrzését elsősorban a polgármesteren keresztül gyakorolja.

29.§

(1) Az önkormányzat költségvetés terhére nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó, nem normatív, céljellegű fejlesztési támogatok kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára , összegére, megvalósítás helyére vonatkozó adatokat a döntést követő 60. napig közzé kell tenni.

(2) A vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó – nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát, valamint az említett adatok változását közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.

VII.

Záró rendelkezések

30.§

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 16/2004. (XII.14.) rendelet.  
2. A rendelet 1-3 számozású mellékleteket tartalmaz, melyek a rendelet elengedhetetlen részét képezik.