Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségi szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. § (2) bekezdése tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 18. § (2)-(3) bekezdése, 19. § (2)-(5) bekezdése, 23. § (4) bekezdése tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 71. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVII. törvény 9. § (5) bekezdése g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet szabályait kell alkalmazni Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő

a.) ingatlan és ingó vagyonra, immateriális javakra, valamint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, ,

b.) értékpapírokra, a non-profit gazdasági társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,

c.) követelésekre.

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés a.), b.) pontjában meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba történő apportálására.

(3) A rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is, kivéve ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik.

2. § A rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása esetén, ha Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló hatályos önkormányzati rendelete eltérően nem rendelkezik.

3. § (1)E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Ajánlattevő: bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, előzőek pályázati vagy más célból létrehozott közössége.

2. Átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló törvény általános rendelkezései körében meghatározott szervezet.

3. Birtoktest: több önálló helyrajzi számú, de funkcionálisan egybekapcsolódó ingatlan.

4. Dolog: a Polgári Törvénykönyv szerinti minden olyan birtokba vehető dolog, amely tulajdonjog tárgya lehet.

5. Értékhatár: a rendelet értelmében az „értékhatár” kifejezés nettó értékhatárt jelent.

6. Érték: a rendelet értelmében az érték kifejezés nettó értéket jelent,

7. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

8. Forgalomképtelenség: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

9. Helyi közút: a rendelet alkalmazása során a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

10. Ingatlan: a rendelet alkalmazása során az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

11. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak és portfolió vagyonnak nem minősülő dolog.

12. Jogszabályon alapuló használati jog: ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára szolgalmat, vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár.

13. Korlátozott forgalomképesség: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

14. Költségvetési szervek: a polgármesteri hivatal, valamint az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó más költségvetési szervek.

15. Portfolió vagyon: társasági tagsági jogot megtestesítő tartós részesedések (részvények, üzletrészek), egyéb értékpapírok.

16. Telek-kiegészítés: olyan telekrészlet elidegenítése, amely valamely jellemzőjénél fogva nem felel meg az építési telek kritériumainak.

17. Törzsvagyon: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

18. Vagyoni értékű jog: a tulajdonjogon kívüli korlátolt dologi jogok, polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

19. Vagyontárgy hasznosítása: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

20. Védett természeti terület: a rendelet alkalmazása során a természet védelméről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, vagy bírósági eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja, kivéve ha rendelet szerint hatósági eljárásban a tulajdonosi nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.

(3) A költségvetési szervek használatában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a bérbeadói jogosítványok gyakorlását kell érteni a tulajdonosi jogok gyakorlása alatt.

4. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvény vagy a rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyoni elemek.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak a rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak.

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének döntése alapján:

a) köztemetők,

b) a kommunális hulladéklerakó telepek,

c) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

d) gazdasági társaságban vagy non-profit gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyon elemek kivételével,

e) az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok, non-profit gazdasági társaságok, továbbá alapítványok használatában lévő vagyon,

f) sportpályák és sport célú létesítmények,

g) helyi védelem alatt álló épületek, építmények.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportálni csak a Közgyűlés által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett, kizárólag a Közgyűlés döntésével lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan a Közgyűlés döntése alapján az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.

(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát hasznosítani, vagy vagyonkezelésbe adni a rendeletben meghatározott módon lehet.

6. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, koncesszióba adható, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

7. § (1) Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az Önkormányzat gazdasági programja és közép- valamint hosszú távú vagyongazdálkodási terve tartalmazza.

(2) A Közgyűlés évente, általában a költségvetési koncepciót megelőzően dönt a Vagyongazdálkodás Irányelveiről, az éves tervezési feladatok, fejlesztési célkitűzések, közösségi szolgáltatások irányvonalának meghatározása érdekében.

(3) A Vagyongazdálkodási Irányelvek utalnak a Gazdasági Program adott évben megvalósítandó feladataira.

8. § (1) Gazdasági társaság, vagy non-profit gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságba, vagy non-profit gazdasági társaságba való belépésről; az Önkormányzat tulajdonát képező gazdasági, vagy non-profit gazdasági társaság átalakításáról, megszüntetéséről; az Önkormányzatot a gazdasági társaság, vagy non-profit gazdasági társaság vagyonából megillető üzletrész, részvény - kivéve, ha az a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemnek minősül - eladásáról a Közgyűlés dönt.

(2) A Közgyűlés felhatalmazást adhat előszerződés vagy szerződés megkötésére, megállapítja az alapító okirat tartalmát.

(3) Az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vagy non-profit gazdasági társaság esetében az (1), (2) bekezdésben meghatározott jogosítványok gyakorlása körében a Közgyűlés kialakítja állásfoglalását.

(4) Kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság alapító okiratában rendelkezni kell arról, hogy a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a társaság által kötendő olyan szerződés jóváhagyása, amikor a szerződési érték a törzstőke legalább ¼-ét, de minimum nettó 20 millió forintot meghaladja.

(5) Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság alapításakor a szerződő partnerek felé ajánlatot kell tenni arra vonatkozóan, hogy a társaság társasági szerződésében rögzítésre kerüljön a (4) bekezdés szerinti rendelkezés.

9. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek részére a Közgyűlés a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

10. § A költségvetési szerv, gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság vezetője, az alapítvány kezelő szervezete köteles a szervezet használatában lévő önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, leltározására, adatszolgáltatásra. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére.

11. § (1) A tulajdonosi jogokat a Közgyűlés, vagy a rendeletben meghatározott hatáskörben a polgármester, és a Tulajdonosi Bizottság gyakorolják.

(2) A Közgyűlés az Önkormányzat vagyontárgyainak hasznosítására szerződéssel megbízást adhat. A megbízott a szerződéssel összhangban a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és a szerződésnek megfelelően teljesíti a tulajdonosi kötelezettségeket.

(3) A költségvetési szerv a közfeladat ellátása érdekében használt önkormányzati tulajdonú vagyontárgyat a rendelet szabályainak megfelelően hasznosíthatja.

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését megelőzően célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.

(2) A vizsgálat során a döntéstervezetben - a gazdasági program, a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv figyelembe vételével - számításokkal alátámasztva kell kimutatni, hogy a gazdaságos, költséghatékony vagyongazdálkodást a vagyontárgy fejlesztési vagy gazdasági célú hasznosítása helyett a vagyontárgy értékesítése szolgálja.

(3) Az (2) bekezdés szerinti vizsgálatot

a.) nettó 50.000.000 Forint értékhatár alatt a Tulajdonosi Bizottság folytatja le,

b.) nettó 50.000.000 Forint vagy azt meghaladó értékű vagyontárgy, vagyontömeg, vagy birtoktest esetében a Közgyűlés folytatja le.

(4) A célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat lefolytatásához a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv figyelembevételével ajánlásokat fogalmazhat meg.

(5) Amennyiben az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését megelőzően a célszerűségi, pénzügyi- gazdaságossági vizsgálat lefolytatása a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik, és a Bizottság a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal nem ért egyet, az értékesítésre történő kijelölésről szóló javaslatról a Közgyűlés dönt.

13. § (1) Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapodik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a Közgyűlés dönt a vagyontárgy törzsvagyoni vagy üzleti vagyoni minősítéséről, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

(2) Ha a vagyontárgy - kötelező önkormányzati feladatkör ellátása vagy hatáskör gyakorlása szerinti - rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a Közgyűlés a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését üzleti vagyoni minősítésre változtathatja, feltéve, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átminősítést nem tiltja.

(3) Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő költségvetési szervtől, gazdasági társaságtól vagy non-profit gazdasági társaságtól az Önkormányzat birtokába visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyoni körbe kerül besorolásra. A vagyon besorolásáról a Közgyűlés dönt.

(4) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagyon esetében a Közgyűlés dönt a törzsvagyoni minősítés fenntartásáról vagy üzleti vagyonná nyilvánításról.

14. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás szerint közút, tér, park besorolású ingatlan vagy annak egy része a településrendezési terv módosítását követően üzleti vagyonná nyilvánítható, ha eltérést nem engedő jogszabály azt nem tiltja.

(2) Közútnak minősülő közterület esetén az üzleti vagyonná nyilvánítás feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

15. § (1) Az Önkormányzat közfeladat ellátása céljából - a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, továbbá gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása érdekében - nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozóan haszonkölcsön szerződést köthet a bírósági nyilvántartásba jogerősen bejegyzett - jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott egyesülettel, alapítvánnyal, civil társasággal, mely alapító okirata szerint felvállalja az előbbiekben megjelölt célok, vagy tevékenység megvalósítását.

(2) A szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonkölcsönbe vevő a helyiséget vállalkozási célra nem használja, továbbá vállalja a helyiség fenntartásával kapcsolatos valamennyi kötelezettség viselését, gondoskodik a helyiség állagmegóvásához szükséges munkálatok elvégzéséről, vagy elvégeztetéséről. A szerződést határozatlan, vagy határozott időre lehet megkötni azzal, hogy a szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonkölcsönbe adó a szerződést bármikor 30 napos felmondási idővel megszüntetheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti haszonkölcsön szerződés megkötése a polgármester átruházott hatáskörébe tartozik.

16. § (1) Az Önkormányzat haszonkölcsön szerződést köthet:

a.) a megszűnt költségvetési szerv használatában volt ingó és ingatlan vagyontárgyak használatának biztosítása érdekében azzal a természetes személlyel, átlátható szervezetnek minősülő jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal, non-profit gazdasági társasággal, aki/amely az Önkormányzattal kötött megállapodásban részben vagy egészben átvállalja azon közfeladat ellátását, amely korábban a megszűnt költségvetési szerv feladatkörét képezte,

b.) az Önkormányzat tulajdonát képező ingó vagy ingatlan vagyontárgyak használatának biztosítása érdekében azzal a természetes személlyel, átlátható szervezetnek minősülő jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasággal, non-profit gazdasági társasággal, aki/amely magasabb szintű jogszabály által az Önkormányzat részére kötelezően megállapított feladat ellátásáról az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján gondoskodik, amennyiben a vagyontárgy használata a feladat ellátásához szükséges.

17. § (1) Az Önkormányzat vagyonára - a nemzeti vagyonról szóló törvényben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint - vagyonkezelői jogot lehet alapítani.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés alapján mind haszonkölcsön szerződés megkötésére, mind vagyonkezelői jog alapítására sor kerülhetne - amennyiben magasabb szintű jogszabály vagyonkezelői jog alapítását nem zárja ki - arra vonatkozóan, hogy melyik jogintézmény alkalmazására kerüljön sor, célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell lefolytatni.

(3) A vizsgálat során a döntéstervezetben - a gazdasági program, a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv figyelembe vételével - számításokkal alátámasztva kell kimutatni, hogy a gazdaságos, költséghatékony vagyongazdálkodást a vagyontárgy haszonkölcsönbe adása vagy vagyonkezelésbe adása szolgálja.

(4) A haszonkölcsön szerződés, vagy a vagyonkezelői szerződés megkötése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

18. § (1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. Vagyonkezelési szerződés csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelő szervezettel köthető.

(2) Meghatározott vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötését megelőzően a vagyonkezelői jog ellenértéke a rendelet 2. mellékletében kerül meghatározásra.

(3) Vagyonkezelői jog ingyenes átengedésre abban az esetben kerülhet sor, ha rendelet szabályai szerint az adott vagyontárgyra haszonkölcsön szerződés köthető.

(4) Védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében a vagyonkezelői jog létesítése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint lehetséges.

(5) Önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint lehetséges.

19. § (1) A vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződés keretei között - jogosult a vagyontárgy birtoklására, használatára, hasznai szedésére.

(3) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket

b) a vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget

c) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget

d) elszámolni a vagyonnal,

e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket

(4) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal – figyelembe véve (1)-(2) bekezdés szabályait – az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

20. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b) azon közszolgáltatási szerződés megszűnésével, mely szerződésre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történt,

c) a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével,

d) a szerződés felmondásával,

e) a kezelt vagyontárgy megsemmisülésével,

f) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,

g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén,

h) a törvény erejénél fogva megszűnik a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetben.

(2) A felmondási idő:

a) rendes felmondás esetén 6 hónap

b) rendkívüli felmondás esetén 1 hónap.

21. § Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben szüntetheti meg.

22. § (1) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog 20. § (1) a), c) és g) pontjai és (2) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel, vagy felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak.

(2) A vagyonkezelési szerződésben ki kell kötni, hogy amennyiben a vagyonkezelő a jogszabályban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat az Önkormányzat írásbeli felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül – nem kezdi meg vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, vagyonkezelői joga megszűnik.

(3) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint köteles gondoskodni.

23. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatával, működtetésével kapcsolatos bevételeiről, közvetlen költségeiről és ráfordításairól Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha

a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul

b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszűntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor

c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárttá vált

(4) Az Önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön az adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, vagy tanúsítványt készíttetni

c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni

24. § A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő adatait,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyonkör pontos megjelölését,

c) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyak értékének megjelölését,

d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos esetleges korlátozások pontos megjelölését,

e) azt a közszolgáltatási feladatot, amelyre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történik,

f) a vagyonkezelésbe adott vagyontárggyal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, ill. a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolási kötelezettség tartalmát,

g) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért.

25. § (1) Üzleti vagyon minősítésű önkormányzati tulajdonú ingatlanra a „Kolostorok és kertek a veszprémi Vár tövében” című kiemelt turisztikai fejlesztés területén ingyenesen haszonélvezeti jog alapítható a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelő szervezettel abból a célból, hogy a műszaki és turisztikai fenntartási feladatok teljes körűen ellátásra kerüljenek. A haszonélvezeti jog csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelő szervezet által gyakorolható.

(2) A haszonélvezeti jogot alapító szerződés a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetben a törvény erejénél fogva megszűnik.

26. § A vagyonkezelési szerződés és a haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötésére a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

27. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó üzleti vagyon, vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni.

(2) A vagyontárgy értéke megállapításának módja:

a) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára;

b) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,

c) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

d) ingatlanok nyilvános, vagy zártkörű versenyeztetési eljárás alapján történő értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

e) az ingatlannak a rendelet szerinti, versenyeztetési eljárás nélküli értékesítése esetén igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték hat hónapnál nem régebbi szakértői vélemény alapján,

f) ingatlan hasznosítása esetén az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték alapján.

(3) A költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlannak, egyes helyiségeinek vagy természetben meghatározott részének a rendelet szerinti bérbe adása esetén az értéket a vagyontárgynak a költségvetési szerv – a számviteli szabályok szerint – könyveiben feltüntetett értéke alapján, egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének bérbeadása esetén értékarányosan kell megállapítani.

28. § (1) Ingatlanok nyilvános, vagy zártkörű versenyeztetési eljárás alapján történő értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetén a Tulajdonosi Bizottság döntést hozhat arról, hogy a versenyeztetési eljárással megbízott szervezet az érték megállapítása érdekében legalább két forgalmi értékbecslés elkészíttetésére adjon megbízást.

(2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(3) Költségvetési szervek használatában lévő vagyontárgy hasznosítása esetén az érték megállapítására évente egyszer kell, hogy sor kerüljön az éves vagyonkimutatás benyújtása után.

(4) A vagyontárgy értékének megállapítása a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik. Ingatlanok nyilvános, vagy zártkörű versenyeztetési eljárás alapján történő értékesítése, megterhelése, versenyeztetési eljárás nélküli értékesítése esetében forgalmi értékbecslésben - több értékbecslés beszerzése esetén, a legalacsonyabb forgalmi értéktől - vagy az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményben meghatározott értéktől lefelé nem lehet eltérni.

29. § (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy forgalomképességétől és értékétől függően kell megállapítani.

(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy együttes elidegenítése, megterhelése, vagy hasznosítása, a rendeletnek az értékhatárra vonatkozó szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(3) Arra vonatkozóan, hogy a több vagyontárgy egy vagyontömegnek, vagy egy birtoktestnek minősül-e, a döntés a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A 3. § (2) bekezdése tekintetében azt kell a tulajdonosi jogkör gyakorlójának tekinteni, aki az (1)-(3) bekezdés figyelembe vételével a vagyontárgy elidegenítésére jogosult, forgalomképtelen vagyon esetében a Közgyűlés a tulajdonosi jogkör gyakorlója.

30. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati vagy szolgalmi jogot alapítani a polgári jog szabályai szerint visszterhes szerződés útján lehet.

(2) Jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értékcsökkenés figyelembevételével a Tulajdonosi Bizottság határozza meg.

(3) Amennyiben az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, vagy a saját vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik egy korábban alapított, az önkormányzati tulajdont terhelő használati jog, jogszabályon alapuló használati jog, szolgalmi jog (továbbiakban együtt: teherjog) kiváltása érdekében a jogosult javára másik teherjog alapítása, a szerződés megkötésére - a (4) bekezdés szabályait figyelembe véve - ellenérték kikötése nélkül kerül sor.

A korábban fennálló teherjog kiváltását szolgáló szerződés megkötése - amennyiben a Közgyűlés a beruházási programról és annak keretében az önkormányzati tulajdont terhelő korábban létesített dologi teherjog kiváltásának szükségességéről döntött - a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) A döntést megelőzően igazságügyi forgalmi szakértői vélemény alapján meg kell vizsgálni a fennálló és helyette felajánlott teherjog értékarányosságát. Amennyiben a felajánlott új teherjog értéke 10%-ot meghaladó mértékben magasabb a fennálló teherjog értékénél, a teherjog kiváltására szerződést kötni csak az ellenérték különbözetének megfizetése mellett lehetséges.

31. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, fő szabályként - a rendeletben foglalt kivételekkel - nyilvános versenyeztetési eljárás útján a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosítása, fő szabályként - a rendeletben foglalt kivételekkel - nyilvános versenyeztetési eljárás útján a legjobb ajánlatot tevő részére történhet. A költségvetési szervek használatában lévő önkormányzati vagyon esetében versenyeztetési eljárást 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

32. § (1) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett önkormányzati vagyon elidegenítése nyilvános versenyeztetési eljárás alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet. A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt - a rendelet szabályait figyelembe véve - a versenyeztetési eljárás lehet nyilvános vagy zártkörű és a versenyeztetési eljárás a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálható el.

(2) A nyilvános versenyeztetési eljárás formája a nyilvános pályázat.

(3) A zártkörű versenyeztetési eljárás formái:

a) zártkörű pályázat

b) meghívásos pályázat.

33. § Nem kell nyilvános versenyeztetési eljárást lefolytatni önkormányzati vagyon értékesítése esetén

a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyon esetén a nettó 5.000.000 Ft-ot nem éri el

b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a költségvetési törvényben meghatározott, a vagyon értékesítésekor kötelező nyilvános versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt nem haladja meg és:

ba) a Tulajdonosi Bizottság úgy dönt, hogy a rendelet alapján versenyeztetési eljárás nélkül történjen az értékesítés,

bb) telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés esetén, ha a telekrészlet kizárólag egy önálló ingatlanhoz csatolható,

bc) ha a földrészleten lévő felépítmény tulajdonosa nem az Önkormányzat, és a földrészlet a felépítmény tulajdonosának részére kerül megvételre, felajánlásra,

bd) közös tulajdonban lévő vagyontárgy önkormányzati tulajdonban lévő tulajdoni hányadának elidegenítése esetén.

34. § A 33. § b) pontjában meghatározott értékhatár alatt:

a) meghívásos pályázati eljárást kell lefolytatni - az érintett ingatlantulajdonosokra kiterjedően - telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés esetén, ha az értékesítendő telekrészlet több önálló ingatlanhoz is csatolható,

b) önkormányzati tulajdonú ingatlan vagyontárgyat meghívásos pályázat alapján lehet értékesíteni, ha az ingatlan értéke vagy jellege alapján az ingatlannal kapcsolatos egyes feltételek teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

35. § Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni a 33. § b) pontja szerinti értékhatár alatt ”a Kolostorok és Kertek a veszprémi Vár törvében” című kiemelt turisztikai fejlesztés területén lévő ingatlan vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén.

36. § (1) Nyilvános versenyeztetési eljárást kell lefolytatni önkormányzati tulajdonú vagyontárgy hasznosítása esetén, ha a vagyontárgy értéke meghaladja a 33. § b) pontja szerinti értékhatárt. Arra vonatkozóan, hogy a pályázat elbírálása a legmagasabb bérleti vagy egyéb díj, vagy az összességében legjobb ajánlat alapján történjen, a tulajdonosi jogkör gyakorlója hoz döntést.

(2) A nyilvános versenyeztetési eljárás formája a nyilvános pályázat.

(3) A zártkörű versenyeztetési eljárás formája a zártkörű pályázat.

37. § A 33. § b) pontja szerinti értékhatár alatt :

a) zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni önkormányzati vagyontárgy hasznosítása esetében, ha ezt kiemelt jelentőségű városfejlesztési cél indokolja, és a Tulajdonosi Bizottság, Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, Városstratégiai és Városmarketing Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés ilyen tartalmú döntést hoz. A zártkörű pályázatra meghívandók körét a Közgyűlés határozza meg,

b) zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni önkormányzati vagyontárgy hasznosítása esetén, ha azt a vagyontárgy sajátos jellege indokolja, vagy a hasznosítási szándékot indokolt meghatározott célhoz kötni, vagy az elvárt kötelezettségek teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek,

c) zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni önkormányzati tulajdonú ingatlan vagyontárgy értékesítése esetén, ha a korábbi nyilvános pályázat - érdeklődés hiányában - két alkalommal eredménytelenül zárult.

38. § Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:

a) költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy egyes helyiségei, vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén, ha az ingatlan, vagy az egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének könyv szerinti értéke nem haladja meg a 10.000.000 Ft-ot,

b) költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy egyes helyiségei, vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén, ha az ingatlan, vagy az egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének könyv szerinti értéke nem haladja meg a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, és a hasznosítás alkalmi rendezvény tartása céljából történik,

c) kollégiumi férőhely szálláshelyként történő értékesítése esetén.

39. § Zártkörű versenyeztetési eljárást kell lefolytatni költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy egyes helyiségei, vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén, ha az ingatlan, vagy az egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének könyv szerinti értéke meghaladja a 10.000.000 ,- Forintot, de nem haladja meg a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt feltéve, ha egy éven belül összesen 90 napot meg nem haladó kizárólagos használatra történik a hasznosítás, vagy a költségvetési szervvel történő közös használat esetében egy éven belül 1000 órát meg nem haladó használatra történik a hasznosítás.

40. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy forgalomképessége és értéke alapján - a rendelet szabályait figyelembe véve - a tulajdonosi jogkör gyakorlására jogosult (Közgyűlés, Tulajdonosi Bizottság, polgármester) hoz döntést arra vonatkozóan, hogy a vagyontárgy elidegenítése hasznosítása érdekében a versenyeztetési eljárás mely formáját kell lefolytatni.

(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a versenyeztetési eljárás lebonyolítására a Polgármesteri Hivatal feladatköre szerint érintett szervezeti egységét, a vagyont használó költségvetési szervet, vagy megbízási szerződés alapján önkormányzati vagyon kezelésével megbízott szervezetet hatalmazhatja fel.

(3) Az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlásával kapcsolatban felmerülő döntés előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján a Polgármesteri Hivatal, vagy a megbízási szerződés alapján vagyonkezelést végző szervezet látja el.

(4) Költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítása esetén a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője jogosult.

41. § (1) A polgármester évente legalább egy alkalommal, a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a Közgyűlésnek a város vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, intézkedésekről.

(2) A polgármester feladata a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv előkészítése.

42. § A költségvetési szervek használatában lévő ingatlan- és ingó vagyontárgyakból származó bevétel felhasználására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

43. § (1) A vagyonértékesítéssel, hasznosítással kapcsolatos pályázat kiírása pályázati hirdetmény közzétételével történik.

(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza:

1. a pályázati eljárást lebonyolító szerv nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, egyéb elérhetőségét,

2. a pályázati eljárás útján értékesítendő, vagy hasznosítandó vagyontárgy megjelölését (pl.: helyrajzi szám, a művelési ág, vagy művelés alól kivett terület ingatlan-nyilvántartási megnevezése, az ingatlan fekvésének helye - belterületen utca, házszám, közismert azonosító elnevezés - tartozékok, jellemző sajátosságok, tulajdoni hányad), valamint megtekintésének helyét és idejét,

3. értékesítés esetén - ha a legmagasabb vételár alapján kerül elbírálásra a pályázat - a dolog kiinduló vételárát, hasznosítás esetén a fizetendő ellenérték kiinduló összegét,

4. célhoz kötött értékesítés, hasznosítás esetén a megvalósítani kívánt cél megjelölését, az ezzel kapcsolatos egyéb szerződési feltételeket

5. előbérleti, elő-haszonbérleti jog fennállását, egyéb hasznosítási korlátozást, értékesítés esetén a Magyar Állam elővásárlási jogának fennállását,

6. a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,

7. az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,

8. az ajánlati kötöttség időtartamát, vagy az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,

9. a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a - tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott - pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert,

10. az Önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,

11. az Önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő szerződéskötéskor történő elállása esetén jogosult a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével megkötni,

12. az ajánlat benyújtásának módját, helyét,

13. az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a felbontási eljáráson az ajánlattevők személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt,

14. a pályázat elbírálásának módját: a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján történik a pályázat elbírálása,

15. figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a szerződés megkötése csak természetes személlyel, vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezettel köthető,

16. figyelemfelhívást arra vonatkozóan, ha a pályázó nem természetes személy és abban a kérdésben, hogy átlátható szervezetnek minősül, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a létrejött szerződés a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint semmisnek kell tekintetni.

44. § (1) A pályázati hirdetményt ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtáblájára és meg kell jelentetni az Önkormányzat internetes honlapján.

(2) Ingatlan értékesítése esetén a pályázati hirdetményt meg kell jelentetni:

a.) nettó 25.000.000 Ft értékhatárig helyi írott sajtóban, helyi televíziós képújságban, megyei napilapban

b.) nettó 25.000.000 Ft értékhatár felett helyi írott sajtóban, helyi televíziós képújságban, megyei napilapban, országos jelentőségű lapban, internetes hirdetési adatbázisban.

(3) Nettó 75.000.000 Ft, vagy azt meghaladó forgalmi értékű ingatlan értékesítésére vonatkozó pályázati hirdetményt – amely valamely jellemzőjénél fogva Európa-szerte, vagy nemzetközi szinten működő befektetőket vonzhat – meg kell jelentetni nemzetközi ingatlanforgalmi kiadványokban, vagy internetes hirdetési adatbázisokban is. A pályázati hirdetmény nemzetközi ingatlanforgalmi kiadványokban, vagy internetes hirdetési adatbázisokban történő megjelentetéséről a Közgyűlés dönt.

(4) A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján a pályázati hirdetményt több alkalommal kell megjelentetni. A pályázati ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény utolsó alkalommal történő megjelenése és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között a minimális időtartam 15 nap, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a minimális időtartam 30 nap legyen.

(5) Az (2)-(4) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérően mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adása, bérbeadása, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása, ingó vagyontárgy értékesítése, vagy hasznosítása esetén a pályázati hirdetményt a helyi írott sajtóban és az Önkormányzat vagy a vagyont használó, hasznosító szerv internetes honlapján egy alkalommal kell megjelentetni.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény megjelenése és az ajánlat benyújtására nyitva álló határidő legalább 10 nap legyen.

(7) A költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan egyes helyiségeinek vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén a pályázati hirdetményt meg kell jelentetni az Önkormányzat és a költségvetési szerv internetes honlapján. Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a tényleges hasznosítás megkezdéséig a szerződés megkötésére legalább egy munkanap rendelkezésre álljon.

45. § Zártkörű pályázati eljárás lefolytatása esetén:

a) a pályázati kiírást egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon kell megküldeni legalább három egymástól független, a tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott potenciális ajánlattevőnek,

b) a pályázati kiírás tartalmára vonatkozóan a nyílt pályázati hirdetmény tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide értve a 41. § (3) bekezdését is.

46. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat cégjelzés nélküli, zárt borítékban – minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben, és megadott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.

(2) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal – ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal – igazolni képviseleti jogosultságát, vagy annak mértékét.

(3) Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, vagy egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként,

(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát minimálisan:

a) a pályázati kiírás szerinti feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan,

(5) Nem természetes személy ajánlattevő esetén csatolni kell a cégszerűen aláírt okiratban tett nyilatkozatát, mely szerint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint átlátható szervezetnek minősül.

(6) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

47. § (1) A pályáztató ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve ha ezen időponton belül a pályázat nyertesével szerződéskötésre kerül sor, a pályázati felhívás visszavonásra kerül, vagy a pályázatot a tulajdonosi jogkör gyakorlója eredménytelennek nyilvánítja.

48. § Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, ill. annak további szakaszában nem vehet részt.

49. § Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől, ill. eredményességétől függetlenül - az ajánlattevőt terhelik.

50. § (1) A pályázati eljárás lebonyolítója a meghirdetett bontási helyen az ajánlatot tartalmazó zárt borítékot, amennyiben több ajánlat érkezett - közjegyző jelenlétében - felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét, (székhelyét), valamint a tett ajánlatokat.

(2) Az ajánlatok ismertetése után a pályázati eljárás lebonyolítója megvizsgálja az ajánlatokat és megállapítja, hogy azok érvényesek-e és az eljárás eredményes-e.

(3) A pályázati ajánlatok értékelését a pályázati ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.

(4) A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a jelenlévő közjegyző okiratot készít, melyben tanúsítja:

a) a pályázatok felbontásának szabályos menetét

b) rögzíti, hogy az ajánlatok megfeleltek-e a kiírás szerinti alaki követelményeknek

c) rögzíti az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát

d) rögzíti a pályázatok felbontásakor, ill. ismertetésekor bejelentett kifogásokat, észrevételeket

(5) A felbontási eljáráson a pályázati eljárás lebonyolítóján, és a közjegyzőn kívül az ajánlattevők vehetnek részt személyesen, vagy meghatalmazott útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

51. § (1) Amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója - jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése hiányában - a pályázati hirdetményben a pályázat elbírálásának szempontjaként a legmagasabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg, a pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik az eladási ár, bérleti vagy egyéb díj tekintetében a legmagasabb összeg megfizetését vállalta.

(2) Ha az ajánlattevők közül többen azonos összeg megfizetésére tettek ajánlatot, vagy az ajánlatok között a nettó eladási ár, havi bérleti díj, vagy egyéb díj, ellenérték 5 %-ánál nem nagyobb a különbség, a pályázati eljárás lebonyolítójának közjegyző jelenlétében ártárgyalást kell tartania.

(3) Az ártárgyalás megtartásáról az ajánlatok bontásán megjelölt ajánlattevőket tájékoztatni kell, egyúttal fel kell hívni őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek.

Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg a pályázatot.

(4) Az ajánlattevők bármelyikének kérésére az ártárgyalást későbbi időpontban is meg lehet tartani, de az ajánlatok felbontása és az ártárgyalás közötti időtartam nem lehet hosszabb 15 napnál.

(5) Ha az ajánlatok bontásán, vagy a későbbi ártárgyaláson az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen lévő azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, vagy újabb ajánlataik egymással megegyező összegű vételárra, bérleti, egyéb díjra, ellenértékre vonatkoznak, a pályázatot elnyerő ajánlattevőt a közjegyző jelenlétében sorsoláson kell kiválasztani.

(6) Az ártárgyalásról a jelen lévő közjegyző okiratot készít, melyben tanúsítja:

a) az ártárgyalás lefolytatásának szabályszerűségét

b) az ártárgyaláson tett ajánlatokat

c) az ártárgyalást (pályázatot) elnyert ajánlattevő kilétét

d) sorsolás esetén a sorsolást elnyert ajánlattevő kilétét

52. § Amennyiben a 50. § (1) bekezdése szerint nem szükséges közjegyző jelenléte, a pályázati ajánlat felbontásáról és ismertetéséről a pályázati eljárás lebonyolítója jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a 50. § (4) bekezdésében meghatározottakat.

53. § (1) Amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázati kiírásban úgy határozta meg, hogy a pályázati ajánlatok az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kerülnek elbírálásra, a benyújtott ajánlatokat Értékelő Bizottságnak kell véleményezni.

(2) Az Értékelő Bizottság tagjainak száma minimálisan 5 fő. Az Értékelő Bizottságba tagot delegál a Tulajdonosi Bizottság, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság, az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság, továbbá a pályázati eljárás tárgya szerint - az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak alapján feladatkörében - érintett önkormányzati bizottság. Az Értékelő Bizottság tagjainak delegálását a Tulajdonosi Bizottság kezdeményezi.

(3) Az Értékelő Bizottság tagjainak többségét az önkormányzati képviselők köréből kell delegálni.

54. § (1) Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása elvégezhető legyen. Az Értékelő Bizottság kérdéseit és azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni.

(2) Az Értékelő Bizottság és a tulajdonosi jogkör gyakorlója köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.

(3) Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok, és súlyozás alapján végzi. Speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.

(4) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell minimálisan:

a) a pályázati eljárás ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát

b) a beérkezett ajánlatoknak a pályázati felhívásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését

c) az ajánlat egésze értékelésének szempontjait

d) a pályázók által ajánlott biztosítékok értékelését

e) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot

f) az Értékelő Bizottságnak a legjobb ajánlatra vonatkozó indokait

55. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha:

a) nem érkezett érvényes pályázati ajánlat,

b) a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,

c) az összességében legjobb ajánlat szempontjai alapján értékelendő pályázatra benyújtott legjobb érvényes ajánlat elfogadása esetén a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányosságának elve sérülne,

d) ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázatot eredménytelennek nyilvánította.

(2) Érvénytelen, és egyúttal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor a rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

56. § (1) Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelen volt, a tulajdonosi jogkör gyakorlója - a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályait is figyelembe véve - döntést hoz újabb pályázati eljárás kiírásáról, vagy arról, hogy a rendelet alapján melyik versenyeztetési eljárás keretében, vagy ha a rendelet lehetővé teszi versenyeztetési eljárás nélkül történjen meg a vagyontárgy értékesítése, hasznosítása.

(2) Ha a pályázat kiírását megelőzően a Tulajdonosi Bizottság a vagyontárgy értékének, így a kiinduló vételár megállapítása során a forgalmi értékbecslésben meghatározott értéktől felfelé eltért, az újabb pályázat kiírása során a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönthet úgy, hogy a pályázati kiírásban a forgalmi értékbecslésben meghatározott érték legyen az értékesítendő dolog becsértéke.

57. § (1) Ha az ingatlan egyedi forgalmi értéke az ingatlanvagyon-kataszter szerint nem haladja meg azt az értékhatárt, mely értékhatár felett a költségvetési törvényben meghatározottak szerint az értékesítésre csak versenyeztetési eljárás alapján kerülhet sor, és az éves Vagyongazdálkodási Irányelv alapján az ingatlan értékesítésre kijelölésre került, az ingatlan értékének meghatározása céljából igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt kell felkérni szakvélemény készítése céljából.

(2) Ha a szakvélemény szerint az ingatlan egyedi nettó forgalmi értéke nem haladja meg a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, jelen § szabályai szerint történhet az ingatlan értékesítése.”

(3) Az értékesítési feltételeket tartalmazó hirdetményt, melyben az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményben megjelölt forgalmi értékkel azonos vételár meghatározásra kerül, az Önkormányzat hirdetőtábláját, internetes honlapján, a helyi írott sajtóban, a helyi televíziós képújságban közzé kell tenni.

(4) Az eladási hirdetménynek tartalmaznia kell a 43. § (3) bekezdésének 1), 2), 4), 5), 6), 7), 8), 9), 10), 11), 12), 15), 16) pontjában meghatározott adatokat a megfelelő eltérésekkel.

(5) Az eladási hirdetményre tett ajánlattal kapcsolatosan a 46-50. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell.

(6) A szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ajánlattevő vételi ajánlatában a (3) bekezdésben meghatározott vételárral megegyezően vagy magasabb áron teszi meg szerződéskötési szándékát kifejező nyilatkozatát.

58. § (1) Több azonos, az 57. § (6) bekezdés szerinti ajánlat megtétele esetén a Tulajdonosi Bizottság dönt, hogy az önkormányzati ingatlan értékesítése melyik ajánlattevő részére történjék.

(2) Amennyiben a 57. § (3) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően közzétett hirdetményre ajánlatot nem tettek, ismételt hirdetményt kell közzé tenni azzal, hogy az értékesítési hirdetményben az ingatlan vételárát az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékhez képest 5 %-kal alacsonyabb mértékben lehet megjelölni. Az új vételár megállapításáról a Tulajdonosi Bizottság dönt.

(3) Amennyiben a (2) bekezdéssel megegyező tartalmú vételi ajánlat érkezik a szerződés megkötésére a rendelet szabályainak figyelembevételével sor kerülhet.

(4) Amennyiben az ingatlan az 5 %-os árcsökkentés után sem értékesíthető 1 éven belül, a korábbi tapasztalatok figyelembevételével új értékbecslést kell elvégeztetni.

59. § (1) Ha a telek-kiegészítésként értékesítendő telekrészlet több önálló ingatlanhoz is csatolható, az érintett ingatlan tulajdonosok körében meghívásos pályázati eljárást kell lefolytatni.

(2) A pályázat kiírása az érintett tulajdonosok részére tértivevényes pályázati értesítés megküldésével történik. A pályázati értesítés tartalmazza a 43. § (3) bekezdés 1), 2), 3), 5), 6), 7), 8), 10), 11), 12), 13), 15), 16) pontjaiban foglaltakat.

(3) A meghívásos pályázati eljárás lefolytatására a 47-52. § rendelkezéseit, a szerződéskötésre a 62. § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

60. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt:

a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,

b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,

c) annak a jogi személynek, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, vagy amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja

d) az a-c) pontban megjelölt személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója ,

e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Ha az összeférhetetlenség kérdésben vita van, a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönt arról, hogy kizárja-e az érintett személyt a pályázatok értékeléséből, elbírálásából.

61. § (1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a tulajdonosi jogkör gyakorlója által rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Az ajánlattevő titoktartási kötelezettsége kiterjed a finanszírozó bank képviselőjére, konzorciumi ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkre, az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjére, ill. az ajánlattevő által igénybevett szakértőre.

(2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a tulajdonosi jogkör gyakorlója az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja.

62. § (1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel a pályázati ártárgyalás, a közjegyző előtti sorsolás, vagy a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntéséről szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül szerződést kell kötni, kivéve, ha a hasznosításra kerülő dolgot előbérleti, vagy elő-haszonbérleti jog terheli. Ingatlan értékesítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat megtételére irányadó jogvesztő határidő leteltéig szerződés nem köthető.

(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján - amennyiben a szerződés megkötésére az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a pályázat nyertesének fel nem róható okból nem kerül sor - a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

(3) Ha az értékesítendő dolgot - a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott elővásárlási jog kivételével - elővásárlási jog, a hasznosítandó dolgot előbérleti, elő-haszonbérleti jog terheli, a Polgári Törvénykönyv szabályainak megfelelően kell eljárni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti szerződéskötési határidő a vételi ajánlatnak az elővásárlási jogosulttal, vagy a bérleti, elő-haszonbérleti ajánlatnak az előbérletre, elő-haszonbérletre jogosulttal történt joghatályos közlésétől számított, elővásárlási jog esetén 30; előbérleti, elő-haszonbérleti jog esetén 15 nap elteltével kezdődik.

(4) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti elővásárlási jog fennállása esetén az (1) bekezdés szerinti szerződéskötési határidő a törvényben meghatározott nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártát követő napon kezdődik.

(5) Ha a szerződés megkötésére a pályázat nyertesével nem kerül sor, a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni az (1)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(6) Ha a pályázat nyertesével, vagy a pályázat soron következő helyezettjével a szerződés megkötésére nem kerül sor, és a tulajdonosi jogkör gyakorlója további versenyezetési eljárás lefolytatásáról hoz döntést, az új versenyezetési eljárásban nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek hibájából a szerződéskötés meghiúsult.

63. § Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.

64. § (1) Jogszabályon alapuló használati, vagy szolgalmi jog alapítása a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a rendelet szerint korábban fennálló, jogszabály alapján létesített teherjog kiváltását szolgálja a teherjog alapítása.

(2) Az ingatlan nyilvántartásban közterületi besorolású ingatlanként feltüntetett vagyontárgyak gondozására természetes személyek, átlátható szervezetek határozott időre ellenszolgáltatás kikötése nélkül kötelezettséget vállalhatnak. A szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik.

65. § (1) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonába került műemlékileg védett épület, építmény és hozzájuk tartozó földrészlet (a továbbiakban együtt: műemléképület) korlátozottan forgalomképes. Ezek hasznosításával, megterhelésével, a rendelkezési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárásban a törvény szabályai az irányadóak.

(2) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonába kerülő kulturális javak és muzeális gyűjtemény korlátozottan forgalomképesek. Az elidegenítéssel kapcsolatos eljárás során a törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonába került védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Az elidegenítésével, kezelői vagy a használat jogának átadásával kapcsolatos eljárás során a törvény rendelkezései az irányadóak.

66. § (1) Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek a használatukban lévő korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat bevételeik növelése érdekében - az alapfeladat sérelme nélkül - határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra kötött szerződéssel hasznosíthatják. Az 5 évet meghaladó időtartamú hasznosításról a Tulajdonosi Bizottság dönt.

(2) A költségvetési szervek használatában lévő ingó vagyontárgyak egymás közötti ingyenes átadásáról a polgármester hoz döntést.

(3) A költségvetési szervek használatában lévő nettó 5.000.000 Ft-ot meg nem haladó értékű ingó dolog értékesítésére a polgármester jogosult.

(4) A költségvetési szervek használatában lévő nettó 5.000.000 Ft-ot meghaladó értékű ingó dolgok értékesítésére a Tulajdonosi Bizottság jogosult.

(5) A költségvetési szerv használatában lévő vagyon hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek felhasználására vonatkozóan a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

67. § A polgármester hatásköre:

1. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvény rendelkezései szerint nyilatkozatot tesz örökség vagy vagyon elfogadásáról,

2. az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése,

3. a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárú, kisösszegű, behajthatatlan követelés törlése,

4. az önkormányzati követelések behajtása során részlefizetés engedélyezése

5. költségvetési szerv használatában lévő nettó 5.000.000 Forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingó vagyon elidegenítése,

6. költségvetési szervek használatában lévő ingó vagyon intézmények közötti ingyenes átadásáról döntés értékhatártól függetlenül,

7. az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonostól jogszabályban megkívánt nyilatkozat megtétele,

8. hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogorvoslati jog gyakorlása,

9. mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adása,

10. a társasház alapítása, a társasház közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyben az Önkormányzatot megillető szavazati jog gyakorlása,

11. az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési vagy terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, vagy elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogok gyakorlása,

12. önkormányzat tulajdonát képező ingatlan értékesítése esetén tulajdonjog fenntartással kötött szerződésben meghatározott elállási jog gyakorlása,

13. törvény keretei között megállapodás megkötése a beszedett illetékkel kapcsolatosan felmerülő költségek viseléséről,

14. közterületi besorolású ingatlanok gondozására vonatkozó megállapodás megkötése, és azzal kapcsolatos egyéb jogok gyakorlása,

15. az önkormányzati követeléseket érintően a Polgári Törvénykönyv szerinti engedményezéssel, vagy tartozás átvállalással kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele,

16. az Önkormányzat javára szerződéssel biztosított vételi jog esetén a vételi jog gyakorlása értékhatár nélkül, a költségvetés terhére,

17. az Önkormányzat tényleges vagy várományos vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötése,

18. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján hitelezői jognyilatkozatok megtétele,

19. az Önkormányzat javára használati jog, szolgalmi jog alapítása, vagy jogszabály alapján használati jog alapításának kezdeményezése a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság előzetes véleményének kikérése alapján,

20. a korábban fennálló teherjog, kiváltására szolgáló teherjog alapítása,

21. közfeladat ellátása érdekében önkormányzati ingatlanra haszonkölcsön szerződés megkötése,

22. önkormányzati vagyon értékesítésére kiírt pályázati eljárás során az összeférhetetlenséggel érintett személynek a pályázatok értékeléséből, vagy elbírálásából történő kizárása, ha tulajdonosi jog gyakorlására a polgármester jogosult,

23. az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban - amennyiben a rendelet szerint az ingatlan hasznosításáról a Közgyűlés, vagy a Tulajdonosi Bizottság hozhat döntést, ezen testületek határozatában foglalt felhatalmazás alapján - tulajdonost megillető jogok gyakorolása,

24. az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy non-profit gazdasági társaság legfőbb döntést hozó testületének hatáskörébe tartozó döntések meghozatala során gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kivéve, ha a tulajdonosi jogok gyakorlása törvény alapján a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik, vagy a rendelet alapján a Tulajdonosi Bizottság vagy Közgyűlés hatáskörét képező tulajdonosi jogok körébe tartozik,

25. a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, vagy non-profit gazdasági társaság esetében - a törvény szerint át nem ruházható, a Közgyűlést megillető hatáskörök és a rendelet alapján a Tulajdonosi Bizottság és a Közgyűlés hatáskörébe tartozó jogosítványok kivételével - gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

68. § A Tulajdonosi Bizottság hatásköre:

1. nettó 50.000.000,- Ft egyedi forgalmi érték alatti üzleti vagyon, vagy nettó 50.000.000,- Ft forgalmi érték alatti üzleti vagyon körébe tartozó vagyontömeg, vagy birtoktest elidegenítése, hasznosítása, gazdasági társaságba történő apportálása és megterhelése a 67. § 20. pontjában meghatározottak kivételével,

2. nettó 50.000.000 Forint forgalmi érték alatti dolog megszerzése,

3. haszonkölcsön szerződés megkötését követően a használó által értéknövelő beruházásról kötendő szerződés jóváhagyása,

4. jogszabály alapján használati jog, szolgalmi jog alapítása, kivéve, ha a rendelet alapján a korábban fennálló teherjog kiváltására szolgáló szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik,

5. elővásárlási jog gyakorlása 50.000.000,- Ft forgalmi érték alatt,

6. költségvetési szerv használatában lévő, nettó 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó korlátozottan forgalomképes ingó vagyon elidegenítése,

7. a költségvetési szervek használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy ingó vagyontárgy 5 évet meghaladó tartamú bérbeadása,

8. ingatlan pályázati eljárás nélküli értékesítése esetén döntés a vételárnak az igazságügyi forgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékhez képest legfeljebb mínusz 5 %-kal történő eltérítése,

9. az üzleti vagyoni körbe tartozó nettó 50.000.000,- Ft forgalmi érték alatti vagyontárgy gazdasági társaságba történő apportálása,

10. nettó 50.000.000,-Ft értékhatár alatti vagyontárgy értékesítését megelőzően célszerűségi, pénzügyi- gazdaságossági vizsgálat lefolytatása,

11. vagyontárgy értékesítésére, hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően a forgalmi érték, érték megállapítása,

12. döntés arra vonatkozóan, hogy több vagyontárgy egy vagyontömegnek, vagy több ingatlan egy birtoktestnek minősül-e,

13. ingatlan pályázati eljárás nélküli értékesítése során több azonos ajánlat tétele esetén döntés arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati ingatlan értékesítése melyik ajánlattevő részére történjék,

14. önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására kiírt pályázati eljárásban az összeférhetetlenséggel érintett személynek a pályázatok értékeléséből, vagy elbírálásából történő kizárása abban az esetben, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlására a Tulajdonosi Bizottság jogosult,

15. az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok, és non-profit gazdasági társaságok vonatkozásában állást foglal, a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és non-profit gazdasági társaságok esetében - az alapító okiratban rögzítettektől függően - dönt, vagy állást foglal a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról és az adózott eredmény felhasználásáról,

16. az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságoknál, non-profit gazdasági társaságoknál, - amennyiben a legfőbb döntést hozó testület hatáskörébe tartozik - a döntéshozatalt megelőzően állást foglal a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, módosításáról, kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság esetében - az alapító okiratban rögzítettektől függően - dönt, vagy állást foglal a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, módosításáról,

17. az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok, non-profit gazdasági társaságok vagyonát képező 50.000.000,- Forint forgalmi érték alatti ingatlan, ingatlan tulajdoni hányad elidegenítéséről állást foglal, amennyiben az elidegenítéshez a társaság legfőbb döntést hozó szervének hatáskörébe tartozik,

18. az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok és non-profit gazdasági társaságok vonatkozásában állást foglal az éves üzleti terv elfogadásáról, a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és non-profit gazdasági társaságok vonatkozásában dönt az éves üzleti terv elfogadásáról,

19. az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő és kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és non-profit gazdasági társaságok vonatkozásában meghatározza a következő évi gazdasági tevékenységgel szemben támasztott főbb követelményeket,

69. § (1) A Közgyűlés hatásköre:

1. korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítése és hasznosítása, gazdasági társaságba történő apportálása, a korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyon körébe tarozó vagyontárgyakra haszonkölcsön szerződés megkötése vagy vagyonkezelői jog alapítása, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra használati jog vagy szolgalmi jog alapítása, kivéve, ha a rendelet alapján a korábban fennálló teherjog kiváltására szolgáló szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik,

2. korlátozottan forgalomképes törzsvagyon jelzálog joggal való megterhelése, a rendelet 5. § (3) bekezdése alapján,

3. nettó 50.000.000 Ft egyedi forgalmi értékű, vagy nettó 50.000.000 Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy, ill. nettó 50.000.000 Ft együttes forgalmi értékű, vagy nettó 50.000.000 Ft együttes forgalmi értéket meghaladó üzleti vagyon körébe tartozó vagyontömeg, vagy egy birtoktestet alkotó ingatlanok elidegenítése, hasznosítása, megterhelése a 67. § 20. pontjában meghatározottak kivételével,

4. nettó 50.000.000 Forint, vagy azt meghaladó forgalmi értékű dolog megszerzése,

5. nettó 50.000.000,- Ft, vagy azt meghaladó értékű vagyontárgy, vagyontömeg, vagy birtoktest értékesítését megelőzően célszerűségi, pénzügyi- gazdaságossági vizsgálat lefolytatása,

6. célszerűségi, pénzügyi- gazdaságossági vizsgálat lefolytatása arra vonatkozóan, hogy a 16. § (1) bekezdése alapján haszonkölcsön szerződés megkötésére, vagy vagyonkezelői jog alapítására kerüljön sor,

7. a 16. § (1) bekezdése alapján haszonkölcsön szerződés, vagy vagyonkezelői szerződés megkötése,

8. önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására kiírt pályázati eljárás során az összeférhetetlenséggel érintett személynek a pályázatok értékeléséből, vagy elbírálásából történő kizárása, abban az esetben, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója a Közgyűlés,

9. kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, vagy non-profit gazdasági társaság alapítása, a társaság alapító okiratának jóváhagyása, az Önkormányzat részvételével létrehozandó gazdasági társaság vagy non-profit gazdasági társaság esetén állást foglal a társasági szerződés tartalmáról,

10. a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági, vagy non-profit gazdasági társaság vonatkozásában dönt a társasági szerződés módosításáról, továbbá a törzstőke felemeléséről, leszállításáról, valamint a társaság átalakulásának, megszűnésének és más társasági formában történő működésének elhatározásáról, üzletrész elidegenítéséről, kivéve, ha az üzletrész a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyon elemnek minősül,

11. kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság vonatkozásában dönt a társaság ügyvezető igazgatójának, vezérigazgatójának, az igazgatóság tagjának, a felügyelő bizottság tagjának kinevezéséről, felmentéséről, és a könyvvizsgáló személyéről,

12. az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy non-profit gazdasági társaság vonatkozásában állást foglal a társasági szerződés módosítása, a társaság alaptőkéjének (törzstőkéjének) felemelése és leszállítása, a társaság átalakulásának, megszűnésének, valamint más társasági formába történő működésének ügyében,

13. az Önkormányzat részvételével működő részvénytársaság vonatkozásában állást foglal az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása ügyében,

14. az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vagy non-profit gazdasági társaság vonatkozásában állást foglal az ügyvezető igazgató, vezérigazgató, igazgatósági tag kinevezéséről, felmentéséről, a könyvvizsgáló személyéről.

15. az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok, non-profit gazdasági társaságok vagyonát képező nettó 50.000.000,- Forint forgalmi értékű, vagy forgalmai érték feletti ingatlan, ingatlan tulajdoni hányad elidegenítéséről állást foglal, amennyiben az elidegenítéshez a társaság legfőbb döntést hozó szervének hatáskörébe tartozik,

16. kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság esetében a 8. § (4) bekezdésében meghatározott szerződést jóváhagyja.

(2) A Közgyűlés hoz döntést mindazokban a kérdésekben, - a gazdasági társaságokkal, non-profit gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlása kivételével - amelyet a rendelet nevesítetten nem utal a polgármester, a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe, vagy költségvetési szerv használatában lévő vagyon hasznosítása esetében a költségvetési szerv vezetőjének feladatkörébe. A gazdasági társaságokkal, non-profit gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása körében a polgármester gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyet a rendelet nevesítetten nem utal a Tulajdonosi Bizottság vagy a Közgyűlés hatáskörébe.

70. § (1) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti, az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések törléséről a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság dönt.

(2) A követelések (1) bekezdés szerinti, vagy a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti, a polgármester átruházott hatáskörébe tartozó törlése nem azonos az államháztartásról szóló törvény szerinti követelésről történő lemondással.

71. § (1) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló törvény alapján a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. részére következő - a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti szolgáltatásnak minősülő - tevékenységek végzésére kizárólagos jogot biztosít:

1. az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésével, a belterületi beépítetlen földrészletek bérbeadásával, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatok ellátása,

2. a városi parkfenntartás körébe tartozó feladatok, így parkgondozás, zöldfelület fenntartás, egyéb kiemelten kezelendő zöldterületek fenntartása, zöldterületek takarítása, parkerdők, véderdők, külterjes területek fenntartása, egyéb parkfenntartáshoz köthető feladatok; parkfelújítási feladatok, fasor felújítási, fásítási feladatok, zöldfelületeken, zöldterületeken zöldkár helyreállítási feladatok,

3. egyes városüzemeltetési feladatok, így vízrendezés, árkok, záportározók fenntartása, játszóterek üzemeltetése, közterületi bútorok, padok javítására és karbantartására vonatkozó szolgáltatások, (kihelyezése, áthelyezése) köztéri óra karbantartása, szökőkutak, szobrok, térplasztikák, emléktáblák karbantartása, üzemeltetése, köztéri illemhelyek, aluljárók üzemeltetése,

4. köztisztasági közszolgáltatási feladatok ellátása,

5. játszótér-fejlesztésekkel kapcsolatos szolgáltatások, játszótéri berendezésekkel kapcsolatos javítási és karbantartási szolgáltatások (közterületi játszóeszközök karbantartása, felújítása) ellátása,

6. az Önkormányzat és a város energiahatékonyságát fokozó stratégiai program megalkotása, és az ehhez kapcsolódó feladatok teljes körű ellátása,

7. erdőgazdálkodási szolgáltatások (parkerdők, véderdők telepítése, utógondozása a bennük található berendezésekkel, felszerelésekkel együtt) ellátása,

8. energetikai faültetvények telepítése és fenntartása.

(2) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló törvény alapján a Pro Veszprém Városfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft. részére - Veszprém Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában szereplő, az egyes Akcióterületi Tervekben nevesítésre kerülő, az önkormányzat, mint gesztor, projekt gazda vagy érdekeltségbe tartozó fejlesztési projektekkel kapcsolatos - a közbeszerzésekről szóló törvény szerint szolgáltatásnak minősülő alábbi tevékenységek végzésére kizárólagos jogot biztosít:

1. projektmenedzsment (projekt előrehaladási jelentések, változás bejelentők, kifizetési kérelmek előkésztése, benyújtása és az ezekhez kapcsolódó hiánypótlások és levelezés előkészítése) szolgáltatás,

2. műszaki ellenőrzés és lebonyolítás (teljesítés igazolások kiállítása, hatósági engedélyek beszerzése) szolgáltatás,

3. nyilvánosság biztosítása (sajtómegjelentetések, sajtórendezvények, és a tájékoztatási és kommunikációs feladatok biztosítása) szolgáltatás,

4. a projektek pénzügyi folyamat-menedzsmentje,

5. az Akcióterületi Tervekben megnevezett magánberuházókkal megkötendő együttműködési szerződések előkészítése, a magánberuházások lebonyolításának figyelemmel kísérése;

6. adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása;

7. a fejlesztési projektek keretén túlmutató magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása;

8. a város számára a befektetői marketing tevékenység teljes körű ellátása;

9. az esetlegesen értékesítésre kerülő ingatlanokból származó bevételek befektetésére való javaslattétel

10. a fejlesztési projektekhez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági és disszeminációs feladatok biztosítása;

11. az IVS-ben szereplő, az egyes Akcióterületi Tervekben nevesítésre kerülő projekteken túl az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és/vagy az Európai Szociális Alapból az Új Széchenyi Terv operatív programon keresztül támogatott, már támogatási szerződéssel rendelkező, vagy támogatási igénnyel benyújtott és pályázati eljárás alatt álló projektekhez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági és disszeminációs feladatok biztosítása

12. a fejlesztéshez kapcsolódó közvélemény-kutatások és mérések végrehajtása

13. pénzügyi elszámolások bonyolítása a Közreműködő Szervezet felé.

(3) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló törvény alapján a Veszprémi Turisztikai Non-profit Kft. részére - Veszprém város turisztikai kínálatának bemutatásával, a turisztikai információs- és marketing iroda működtetésével és a városmarketing stratégiával kapcsolatosan - a közbeszerzésekről szóló törvény szerint szolgáltatásnak minősülő alábbi tevékenységek végzésére kizárólagos jogot biztosít:

1. A feladat ellátása érdekében információs irodát (Tourinform) alakít ki és működtet, mely a látogatók és turisták részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

1.1. fogadja a beérkező turista megkereséseket, tájékoztatja az érdeklődőket, tájékoztató anyagokat, marketing kiadványokat küld és ad át az utasoknak, turisztikai szolgáltatásokat közvetít számukra

1.2. Veszprém és térsége iránt jelentkező turisztikai kereslet kiszolgálása, információ nyújtása

1.3. a veszprémi turisztikai portál működtetése révén gyors és hatékony elérhetőséget és tartalmas információkat biztosít a potenciális és tényleges látogatók / vendégek részére

1.4. Veszprémbe és a térségbe látogatók számára különböző turisztikai szolgáltatásokat biztosít

1.5. ügyfélkövetési (follow up) feladatokat lát el (pl. utólagos promóciós információk küldése, hírlevél, DM levelek)

1.6. koordinálja a turisták számára a helyi szinten nyújtott turisztikai kedvezményeket (pl. kedvezménykártyák)

1.7. fogadja a látogatók / turisták esetleges reklamációit, panaszait, kivizsgálja és rendezi azokat

2. Összehangolt, és egységes arculattal rendelkező turisztikai marketingtevékenységet lát el, melynek célja a turizmus rendszerének átfogó kialakítása és működtetése révén a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése a térségben:

2.1. közreműködik a kulturális turizmusban, nemzetközi méretekben ajánlja a város és térsége rendezvényeit

2.2. szakmailag irányítja a Veszprémet és térségét népszerűsítő, turisztikai célú marketingeszközök elkészítését

2.3. egységes arculati kézikönyv alapján kialakítja Veszprém turisztikai arculatát

2.4. összefogja a turizmusban érdekelt szervezeteket és vállalkozásokat, megteremti a turizmus szellemi közéletét (információval, kiadványokkal, a piackutatás eredményeinek, országos és nemzetközi trendek folyamatos közzétételével, pályázati lehetőségek ismertetésével támogatja a helyi vállalkozókat)

2.5. elkészíti a turisztikai marketinggel és szervezetfejlesztéssel kapcsolatos pályázatokat

2.6. tevékenységével támogatja a vendégbarát helyi szemlélet kialakítását (turisztikai információs táblák, térképek, idegen nyelvű feliratok, virágos város, szakmai továbbképzések kezdeményezése, szervezése)

2.7. az érintőképernyős információs pontok tartalmi szolgáltatásának folyamatos biztosítása, szakmai felügyelete

3. Veszprémi rendezvények kiszolgálása érdekében központi jegyiroda üzemeltetése.

4. Városmarketing stratégia fejlesztése.

(4) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló törvény alapján a Kolostorok és Kertek Kft részére a következő – a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti szolgáltatásnak minősülő – tevékenység végzésére kizárólagos jogot biztosít:

1. A „Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében” című kiemelt turisztikai fejlesztés turisztikai és műszaki célú fenntartása.

(5) A Városstratégiai és Városmarketing Bizottság átruházott hatáskörben dönt a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt-vel - az (1) bekezdés 2.) pontjában, 3.) pontjában, 4.) pontjában, 5.) pontjában és 7.) pontjában meghatározott - szerződések megkötéséről és módosításáról.

72. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 28. § (3) bekezdése, 38. §-a, 39. §-a, és 44. § (7) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

73. § A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése előtt indult ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a jogügylettel kapcsolatos szerződés megkötésére 2012. január 1-jét követően került sor, és a jogügylet érinti a nemzeti vagyonról szóló törvény Magyar Államot illető elővásárlási jogával, vagy átlátható szervezetekkel kapcsolatos rendelkezéseit.

74. § Hatályát veszti

1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 22/2010. (VI.28.) önkormányzati rendelete,

2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 22/2010. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 48/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelete,

3. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 22/2010. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelete,

4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 22/2010. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 26/2011. (IX.16.) önkormányzati rendelete.

A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó ingatlanokon elhelyezett, és az ingatlan-nyilvántartás szerint közterületi besorolású, önkormányzati tulajdonú ingatlanokon elhelyezett önkormányzati tulajdonú műalkotások.