Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6./ pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya
   

1. § (1) A rendelet hatálya Tiszaújváros közigazgatási területére terjed ki.

(2) Tiszaújváros közigazgatási területén a területek felhasználása, az építési telek kialakítása, valamint az építmények elhelyezése során – a vonatkozó hatályos jogszabályok megtartása mellett – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait jelen építési szabályzat rendelkezéseiben és mellékleteiben foglalt eltérésekkel, illetve kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) A rendelet előírásait a vonatkozó további önkormányzati rendeletek – így a helyi értékek védelméről, a környezetvédelemről, a helyi állattartás szabályairól, a közterületek rendjéről, az építési engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettség elősegítéséről – figyelembevételével kell alkalmazni.

A szabályozási terv elemei és értelmező rendelkezései

­2. Kötelező elemek

2. § (1) A szabályozási terv  határelemei:

a) a közigazgatási határ,

b) a meglévő, a megszűnő és a tervezett belterületi határ, valamint

c) a meglévő és a tervezett beépítésre szánt területek határa.

(2) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:

a) a tervezett szabályozási vonal,

b) a szabályozási szélesség,

c) az építési övezet/övezet határa,

d) az építési övezet/övezet besorolása, paraméterei,

e) az egyesített övezet határa,

f) az együtt kezelendő lakótelepi egység határa,

g) az építési vonal,

h) az építési hely,

i) a telkenként betartandó beépítési mutatók,

j) a kötött funkciójú területek (magánút, iparvasút, szerkezeti jelentőségű vízfelület, zöldfelület) határa,

k) a szerkezeti jelentőségű zöldfelület határa,

l) a csatlakozási pont,

m) a kártalanítási igény kizárásával beépíthető útsáv,

n) a közterületi pavilon elhelyezésére igénybe vehető terület, valamint

o) a közhasználat számára megnyitott terület.

(3) A szabályozási terv sajátos jogintézményeket feltüntető kötelező elemei:

a) a feltétel teljesítéséhez kötött korlátozással terhelt ingatlan,

b) az elővásárlási joggal terhelt ingatlan,

c) a kisajátítással érintett ingatlan,

d) a helyi közút céljára történő lejegyzéssel terhelt ingatlan,

e) a helyrehozatali kötelezettséggel terhelt ingatlan, valamint

f) a beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlan.

(4) A kötelező elemek csak a szabályozási terv és Tiszaújváros Építési Szabályzata (a továbbiakban: TÉSZ) módosításával változtathatók.

(5) A tervezett belterületi határt, a terület-felhasználást, valamint a szerkezeti szintű egyéb elemeket érintő változtatások esetében a szabályozási terv és a TÉSZ módosítását megelőzően a településszerkezeti tervet is módosítani szükséges.

3. Egyéb (irányadó) szabályozási elemek

3. § (1) A szabályozási terv egyéb (irányadó) szabályozási elemei:

a) a tervezett telekhatár,

b) a megszüntető jel,

c) az egyéb belső magánút,

d) a jelentős szintbeni gépjárműtároló,

e) a tervezett térségi/helyi jelentőségű kerékpárút,

f) a tervezett gyalogút,

g) az építmény-elhelyezésre javasolt telekrész, valamint

h) az erdőtervezett erdő számára fenntartott terület.

(2) Az egyéb (irányadó) szabályozási elemektől – a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.

4. Tájékoztató elemek

4. § A szabályozási terv tájékoztató elemei:

a) a domborzati szintérték,

b) az úttengely,

c) a geodéziailag nem bemért épület/építmény,

d) közművezetékek nyomvonala,

e) a helyi jelentőségű művi érték (helyi értékvédelmi terület határa, helyi védett épület, városképi jelentőségű terület, városképi jelentőségű útvonal),

f) a helyi jelentőségű természeti érték  (helyi természeti érték, helyi jelentőségű természetvédelmi terület),

g) a külterületi, útként nyilvántartott földrészlet,

h) az anyaggödör művelési ágban nyilvántartott földrészlet/alrészlet,

i) a vízállás művelési ágban nyilvántartott földrészlet/alrészlet,

j) a töltésláb, valamint

k) a meglévő térségi/helyi jelentőségű kerékpárút.

5. Jogszabályok által meghatározott elemek

5. § (1) A szabályozási terv jogszabályok által meghatározott elemei:

1. a védőterület, a védőhatár, a védősáv határa,

2. a nyomvonalas infrastruktúra elemek kezelői hozzájárulásának határa,

3. a régészeti lelőhely,

4. az országos jelentőségű védett természeti terület,

5. a Natura 2000 (SCI, SPA) terület,

6. az országos ökológiai hálózat területe (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület),

7. az erdőtervezett erdő határa,

8. a rekultivációra kötelezett terület határa,

9. a megkutatott ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhely bányatelek,

10. a hidrogeológiai védőterületek, védőidomok,

11. a zajforrás hatásterülete,

12. a nagyvízi meder határa, valamint

13. a veszélyességi övezetek (belső, középső, külső).

(2) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó szabályozási elemek módosítására csak az ezen elemeket elrendelő jogszabályok megváltozása esetén, azokkal összhangban kerülhet sor.

Ettől eltérő módosításukra csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértő állásfoglalásával kerülhet sor.

6. Értelmező rendelkezések

6. § A rendeletben az alábbi értelmezésben használjuk a fogalmakat:

1.            Áttört kerítés:

Utcai felületének legalább egyharmadában átláthatóságot biztosító kialakítású kerítés.

2.            Beültetési kötelezettségű terület:

A szabályozási terven jelölt háromszintes növényállományú telekterület-rész.

3.            Belső telektömb:

Magánút, kötött funkciójú telekrész, illetve övezethatár által határolt legkisebb területi egység.

4.            Beépítési mutató:

Az egyesített építési övezeten belüli építési telkekre, valamint az együtt kezelendő lakótelepi egységen belüli közterületi pavilonokra vonatkozó paraméterek.

5.            Díszmű:

Közterületen lévő, díszítő funkciót betöltő tárgy, például: szobor, kereszt, emlékmű, szökőkút, vízmedence, zászlórúd stb.

6.            Egyesített építési övezet:

Több önálló telekből álló övezet, amelyben a résztvevő telkek egy része egészben, vagy részben építési tilalommal, illetve építési korlátozással terhelt, melynek folytán a további építési telkeknél magasabb beépítettség, illetve alacsonyabb zöldfelületi mutató előírása válik lehetővé.

7.            Együtt kezelendő lakótelepi egység:

A mennyiségi lakáshiány megszűntetése céljából épült lakóterület, amelyet funkcionális egységként terveztek és hoztak létre. Az ekként lehatárolt terület részét képezik a lakóépületek, a közintézmények, a kereskedelmi/szolgáltató létesítmények, a zöldfelületek, a parkoló felületek, a közlekedési felületek, valamint a garázstelepek.

8.            Garázstelep:

Lakótelepi lakások személygépjármű tárolási igényének kielégítésére épült terület.

9.^[1]          

10.          Illeszkedés elve:

A tömbön belül meglévő építmények paramétereit, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

11.          Iparvasúti terület:

Ipartelep(ek) iparvasúti kiszolgálására szolgáló önálló helyrajzi számon lejegyzett terület.

12.          Kialakult állapot:

Az építési tevékenység által létrehozott építmény(ek) és tel(k)ek paraméterei.

13.          Kortörténeti jelentőséggel bíró épület:

Kiemelkedő építészeti értékkel nem rendelkező, ám egy adott korszakot jól szimbolizáló épület.

14.          Kötött funkciójú telekrész:

Adott építési övezeten belül kijelölt telekrész, amelyik csak a megjelölt funkcióra vehető igénybe.

15.          Közforgalom számára megnyitott magánút:

A közszolgáltatást végzők, valamint a területen jelenlévőkhöz érkező látogatók bejutását biztosító módon szabályozott forgalmú terület.

16.          Közhasználat céljára átadott telekrész időbeli korlátozással:

Telek – erről szóló szerződés keretei között – közhasználatra megnyitott része, amelynek igénybevétele, biztonsági okokból, időben korlátozható.

17.^[2]        

18.          Közterületi pavilon:

Kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó, közterületen megvalósult épület, amely megvalósulását követően vagy közterületen, vagy úszótelken helyezkedik el.

19.          Szerkezeti szintű kötött funkciójú terület:

A szabályozási terven ekképp jelölt, és a településszerkezeti terven is feltüntetett kötött funkciójú vízfelület, illetve zöldfelület, amelynek elhelyezkedése települési érdeket testesít meg.

20.          Terepszint alatti beépítettségbe beszámító építmény:

Szerkezetileg önálló, vagy szerkezetében a fölötte levő szintekhez kötődő építmény, amely földdel fedve is – a bejárat felőli oldal kivételével – legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) csatlakozó terepszintből.

Terepszint alatti beépítettségbe beszámító építmény tehát a pinceszint is.

21.^[3]        

22.^[4]        

II. Fejezet

Általános előírások

7. Tervek engedélyezése

7. § (1) Amennyiben egy telek egynél több építési övezetbe/övezetbe tartozik kizárólag a beépítés paraméterek számításánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne. Az előírás építési hely kijelölésénél nem alkalmazható.

(2) Az építési helyen kívül álló, meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, de szintszám-növekedéssel együtt járó, továbbá beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.

(3) Lakóterületen és vegyes területen a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületi jogállása.

(4) Belterületi lakóterületen telek magánúti megközelítése kizárólag közforgalom számára megnyitott korlátlan használatú magánútról engedélyezhető.

(5)^[5]

(6) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül engedélyezhető.

(7) Anyaggödör és vízállás művelési ágban nyilvántartott telkek építési alkalmasságát talajmechanikai szakvélemény alapján kell megállapítani.

8. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden jelen rendelettel nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az építmény, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz

a) a környezetéhez igazodik,

b) a város építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

(3) Illeszkedés igazolására a tervezett épület környezetére kiterjedő fotódokumentációt kell készíteni.

9. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

9. § (1) Az építési övezetben/övezetben közműépítmények (szennyvízátemelő, transz-formátorház, vízgépház stb.) elhelyezése érdekében, továbbá közút, magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő telek is kialakítható.

(2) A közterület kiszabályozása miatt az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméret alá csökkenő telkek az eredeti telekméret szerint építhetők be az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok betartásával, ha a visszamaradó telekméret eléri az építési övezetre előírt minimális telekméret 75%-át.

(3) A közforgalom számára meg nem nyitott magánútról önálló helyrajzi számú telek csak akkor nyitható, ha az út használatára vonatkozóan a felek szerződésben megegyeznek, és az út használatára vonatkozó szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(4) Újonnan kialakításra kerülő magánút minimális telekszélessége 8,0 m, kivéve a garázstelepek garázsegységeinek megközelítésére szolgáló magánutakat, amelyek a szabályozási terven szereplő telekszélességekkel [min. 6,0 méter] is kialakíthatók.

(5) Úszótelek területe kizárólag utólagos hőszigetelés, felvonóépítés, valamint bejárati egység bővítése céljából, a műszakilag szükséges legkisebb mértékben növelhető.

(6) Újonnan kialakított, vagy több mint 50%-ában átosztásra kerülő telektömbben a telekalakítás kizárólag az egész tömb területére egységesen készített telekosztás alapján engedélyezhető.

(7) A szabályozási tervlapon jelölt, magánúttal feltárt telekosztási javaslattal rendelkező tömböknél telekalakítás kizárólag a telektömb egészére, a tömb közepének megközelítését lehetővé tevő magánút figyelembevételével készült telekalakítási terv alapján engedélyezhető.

10. Sajátos rendelkezések a TVK és a MOL egyesített építési övezetére vonatkozó telekalakításra

10. § (1) Meglévő épületekkel rendelkező telek legalább 2500 m² telekméretre megosztható, ha a telekmegosztás új magánúti elem kialakításával nem jár együtt.

(2) Az övezeti előírásoknak megfelelő, de a szabályozási terven nem jelölt telekalakítás az övezeten belüli legalább az érintett ún. belső telektömbre készített telekalakítási terv szerint engedélyezhető.

11. Sajátos rendelkezések az együtt kezelendő lakótelepi egységen belüli telekalakításra

11. § (1) Az együtt kezelendő lakótelepi egységen belül telekalakítás kizárólag az alábbi esetekben engedélyezhető:

a) úszótelek területének utólagos hőszigetelés, akadálymentesítés, felvonóépítés, valamint a bejárati egység műszakilag szükséges legkisebb mértékű bővítése,

b) meglévő közintézménytelek csökkentése, valamint egymás mellett fekvő közintézmény-telkek egymás közti telekrendezése,

c) a szabályozási tervlapon jelölt közterületi pavilon-elhelyezésre javasolt területen létesülő pavilon számára készülő úszótelek kialakítása,

d) a garázstelepek belső, önálló garázstelkeket eredményező felosztása,

e) a valamennyi építési övezetben elhelyezhető építmények számára készülő úszótelek kialakítása,valamint

f) a szabályozási tervlapon jelölt szabályozás végrehajtása céljából.

(2) A fent engedélyezhető telekalakításokra telekterületi minimumot nem kell érvényesíteni.

(3) A területen belül az (1) bekezdésen túl telekalakítási tilalom van érvényben.

12. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések

12. § (1) A telek előkertjének mérete:

a) újonnan kiszabályozott telektömb esetén: 5 m.

b) kialakult állapotú telektömbben: utcaképhez alkalmazkodó.

(2) A telek oldalkertjének mérete – ahol a szabályozási terven, vagy a TÉSZ-ben más előírás nem szerepel – az alábbi:

a) oldalhatáron álló beépítés esetén: minimum 4,0 m.

b) szabadon álló beépítés esetén: az övezetre előírt maximum építménymagasság fele, de legalább 3,0 m.

(3) Az előkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartásának, a benapozás biztosításának, valamint az utcakép védelmének elve felülírja.

(4) Kertvárosias, valamint falusias lakóterületen a telek az utcafronttól számítva maximum 40 m mélységben építhető be, a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett.

(5) Eltérő építési módok találkozása esetén az érintett telek beépítési módját – amennyiben az a jelen szabályozással nem kezelhető – az illeszkedés elve határozza meg.

13. Építmények elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

13. § (1) Valamennyi építési övezetben vagy övezetben elhelyezhető:

a) köztárgy (utcabútor, szemétgyűjtő, telefonfülke,  árusító automata),

b) díszmű (szobor, kereszt, emlékmű, szökőkút, vízmedence, zászlórúd),

c) nyomvonal jellegű építmény,

d) közmű és közműpótló műtárgy,

e) vízgazdálkodási műtárgy,

f) megújuló energiaforrások műtárgya,

g) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,

h) geodéziai jel,

i) fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltók, vízügyi szolgálat építményei,

j) segélyhívó, valamint

k) nyilvános illemhely.

14. Építmények kialakítására vonatkozó rendelkezések

14. § (1) Lakóterületen, valamint településközpont vegyes területen elhelyezkedő többlakásos lakó- és intézményépületeken egyedi erkély- és loggiabeépítés nem hajtható végre.

Az erkélyek, valamint a loggiák legalább szekció-egységenként egyszerre építhetők be.

(2) Zártsorúan csatlakozó, szomszédos telkeken álló építmények gerincmagassága legfeljebb 2,0 m, homlokzatmagassága legfeljebb 1,5 m eltéréssel alakítható ki.

(3) Lakóterületen és vegyes területen a magas tetős épületek hajlásszögét 25-45° között kell megválasztani.

(4) 1,50 m feletti szintkülönbség áthidalására szabadlépcső nem alkalmazható.

15. Értékvédelemre vonatkozó rendelkezések

15. § (1) A szabályozási tervlapon helyi művi értékként feltűntetett építményekre a helyileg védett értékekre vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(2) Városképi jelentőségű útvonalnak kell tekinteni:

a) a szabályozási tervlapon ekképp megjelölt útszakaszt, valamint

b) valamennyi szerkezeti jelentőségű útvonalat.

(3) A helyi értékvédelmi területre a helyi értékvédelmi rendelet vonatkozó, mikro architektúra elemekre kiterjedő mélységű előírásait kell alkalmazni.

(4) A Bethlen Gábor, a Széchenyi, valamint a Szent István utak szabályozási tervlapon jelölt szakaszai, továbbá a Városház tér egésze menti, utcaképet befolyásoló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítményeket, valamint gazdasági épületeket helyrehozatali kötelezettség terheli.

16. Kerítés kialakítására vonatkozó rendelkezések

16. § (1) Nagyvárosias lakóterületen – az oktatási és egészségügyi létesítmények kivételével – kerítés nem létesíthető.

(2) A Tisza-sziget területén kerítés nem építhető.

(3) Erdőterület közterület felőli telekhatárán kerítés nem létesíthető.

(4) Utcai kerítés építése nem kötelező.

(5) Épített kerítés helyett élő sövénytelepítés megengedett.

(6) Kertvárosias és falusias lakóterület építési övezetében legfeljebb 1,80 m magas, áttört utcai kerítés létesíthető.

17. Közterületekre vonatkozó rendelkezések

17. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára, közterületen, állandó használatra pavilon kizárólag a szabályozási tervlapon lehatárolt, közterületi pavilon elhelyezésre igénybe vehető területen létesíthető.

(2) A lehatárolt területen kívüli, meglévő, közterületi pavilonok megtarthatók, alapterületük 20%-át meg nem haladó mértékben bővíthetők, korszerűsíthetők.

(3) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását.

(4) A lakóterületek kiszolgáló útjai mentén a gyalogos közlekedést legalább egyoldali járda építésével kell biztosítani.

(5) Közterületen álló, meglévő létesítmény – így buszmegálló, köztárgy, csapadékvíz-csatorna, villanyoszlop stb. – a szomszédos telek fejlesztése, funkcióváltása, telekalakítása miatt szükséges áthelyezésének/átépítésének költségeit az érdekelt félnek kell állnia. Érdekelt félnek kell tekinteni az áthelyezést szükségessé tévő érintett ingatlan tulajdonosát, kivéve, ha a közterületi létesítmény eredeti állapotában a telek használatát ellehetetlenítette.

18. Együtt kezelendő lakótelepi egységre vonatkozó rendelkezések

18. § (1) Garázstelepek előírásai:

a) Az együtt kezelendő lakótelepi egységen belül új garázsépület kizárólag a már meglévő garázstelep területén létesíthető.

b) A garázsokat egységes építészeti kialakítással, csoportosan kell elhelyezni.

(2) Pavilonok előírásai:

a) Pavilon kizárólag a szabályozási terven jelölt „közterületi pavilon elhelyezésére igénybe vehető terület”-en létesíthető.

b) Pavilon maximum 250 m2 alapterülettel létesíthető, vagy bővíthető és a 8. § (2) bekezdés szerint engedélyezhető.

(3) Úszótelken, vagy közterületen elhelyezkedő egyéb – nem lakó – épületre vonatkozó előírások:

a) Kialakult állapotában megtarthatók, alapterületük 20%-át meg nem haladó mértékben bővíthetők, korszerűsíthetők.

b) Lebontásuk után új épület építése – a pavilonokra vonatkozó előírások betartása mellett – kizárólag a „közterületi pavilon elhelyezésre igénybe vehető terület”-en belül engedélyezhető.

19. Zöldfelületekre vonatkozó rendelkezések

19. § (1) A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség (kialakítandó/megtartandó) teljesítése a használatbavételi engedély szerinti környezetrendezés részét képezi.

(2) Beültetési kötelezettséggel jelölt területre érvényes előírások:

a) A beültetési kötelezettségű zöldfelületeket háromszintű növénytelepítéssel (gyep, cserje és lombkoronaszint), a meglévő növényállomány felhasználásával kell kialakítani.

b) Területén a létesítmény megközelítésére szolgáló útfelület kialakítható.

c) Növényültetést a beláthatóságot nem akadályozó módon kell megvalósítani.

(3) Tiszaújváros belterületén belül, a faállomány levegőkondicionáló hatásának megőrzése céljából a 15 cm törzsátmérőt meghaladó faegyedek esetében a fakivágás – a közvetlen baleset-, vagy életveszély elhárítása érdekében történő kivágást, valamint a fa biológiai pusztulásának esetét kivéve – jegyzői engedélyhez kötött tevékenység (az országos jogszabály gyakorlata szerinti módon). Az előírás gyümölcsfa egyedekre nem vonatkozik.

(4) Az együtt kezelendő lakótelepi egységen belül kijelölt nem közlekedési célú közterület (közpark) területén kizárólag gyalogutak és kerékpárutak létesíthetők. Gépjárműforgalommal terhelt utakkal történő felosztásuk, parkoló felületekkel történő felszabdalásuk nem engedélyezhető.

(5) Az együtt kezelendő lakótelepi egység városi érdeket szolgáló valamennyi zöldfelületének területén kizárólag gyalogutak, kerékpárutak, parkoló felületek, valamint – kizárólag a szabályozási tervlapon pavilon elhelyezésre igénybe vehetőnek jelölt területen – pavilonok, valamint új lakás létesítéséhez kötődő parkoló felületek létesíthetők.

(6) Az együtt kezelendő lakótelepi egységen belül zöldfelületek megszűnését eredményező parkoló felületek kialakítására kizárólag

a) új lakás létesítéséhez kötődően, lakásonként max. 1 db parkoló mértékéig, valamint

b) közintézmények számára, más elhelyezési lehetőség hiányában kerülhet sor.

20. Közművekre vonatkozó rendelkezések

20. § (1) Teljes közművesítés előírása esetén a vezetékes gáz, vagy távhő hiánya megújuló energia hasznosításával kiváltható.

(2) Építési telkek közművesítését – eltérő műszaki lehetőségek kivételével – kizárólag közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(3) Ahol szennyvízcsatorna kiépül, ott:

a) a szennyvízcsatornára kötelezően rá kell kötni,

b) a meglévő zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, valamint

c) új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedély nem adható ki.

(4) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.

(5) A szennyvíz zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történő tárolás helyett az egyedi biológiai kistisztító-művek használatát kell előnyben részesíteni, melynek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni.

(6) Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni, és vízzáróságát hivatalos mérési dokumentumokkal, a vízzáróság próbájával kell igazolni.

21. Árvízvédelemmel kapcsolatos rendelkezések

21. § (1) A nagyvízi meder mértékadó árvízszintje (a továbbiakban: MÁSZ) a 35. sz. főúttól délre fekvő területeken 95,45 m.Bf. (közúti híd), a 35. sz. főúttól északra fekvő területeken 95,70 m.Bf. (Sajó torkolat) értékűnek tekintendő.

(2) A nagyvízi mederben érvényes előírások:

a) Az épületek padlószintjét a MÁSZ + 1,0 méterben, vagy afölött kell meghatározni.

b) Az épületeket a jeges árvíz torló nyomására méretezett lábakra kell állítani, és szögletes keresztmetszet esetén jégvágó élekkel szükséges ellátni.

c) Az épületek tartópilléreinek közét lezárni, beépíteni, illetve a kialakított telkek köré kerítést építeni nem szabad.

(3) A nagyvízi mederben történő építmény-elhelyezés (2) bekezdésben szereplő előírásait a kezelői hozzájárulásban részletezett műszaki megoldások szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Nagyvízi mederben történő építkezés kizárólag saját felelősségre, kártalanítási igény kizárásával folytatható.

(5) A töltéslábaktól számított 10-10 m-es sávon belül – az árvízvédelemmel kapcsolatos műtárgyépítés kivételével – építési tevékenység, valamint faültetés nem folytatható.

(6) A mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-en belül terepszint alatti építmény nem létesíthető.

III. Fejezet

Terület-felhasználási egységek övezeti tagozódása

Építési övezetek előírásai

22. Lakóterületek

22. § (1) Ha a lakóterületi telek területe az építési övezetre előírt legkisebb telekterületet 50%-nál jobban meghaladja, a beépítési százalék számításánál az 50% feletti telektöbbletet csak fél értékkel szabad figyelembe venni.

(2) Kertvárosias lakóterületen max. 300 m2 alapterületű lakóépület helyezhető el.

(3) Lakóterületen minden 500 m2 szintterületet meghaladó épület elhelyezése esetében az épülettömeget meg kell bontani önálló épületrészekre, vagy épületszárnyakra, melyek egymással összeköthetőek.

23. Nagyvárosias lakótelep terület (Ln-ltp)

23. § (1) Tiszaújváros közigazgatási területén a nagyvárosias lakóterületre vonatkozó előírásokat kizárólag az együtt kezelendő lakótelepi egységen belüli nagyvárosias lakótelepi övezetre kell alkalmazni.

(2) Nagyvárosias lakóterületen meglévő lakóépületben nem helyezhető el:

a) vendéglátó funkció,

b) termelő jellegű gazdasági funkció, valamint

c) semmilyen, a lakóterületi szomszédságot zavaró tevékenység.

(3) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(4) Az építési övezetben meglévő lakóépületekre tetőráépítés, tetőtér beépítés csak teljes épületre vonatkozóan engedélyezhető.

(5) Az épületek meglévő homlokzatmagassága kizárólag tetőráépítés, valamint tetőtér beépítés esetén, maximum 1,2 méterrel növelhető.

(6) Önálló álló tetőablak nem építhető. Helyette tetősíkban fekvő ablakot, vagy több álló tetőablakot összefogó szerkezeti kialakítást kell alkalmazni.

(7) Új lakás kizárólag a meglévő lakóépületek tetőráépítéséhez, tetőtér-beépítéséhez kötődően, tetőtérben alakítható ki úgy, hogy a szekciónkénti új önálló rendeltetési egységek száma nem haladhatja meg a legfelső szinten elhelyezkedő rendeltetési egységek számát.

(8) Meglévő lakások megosztása – az eredeti állapotot visszaállító megosztás kivételével – nem engedélyezhető.

(9) Az együtt kezelendő lakótelepi egységen belül lévő lakóépületek bővítése kizárólag az alábbi esetekben engedélyezhető:

a) utólagos hőszigetelés,

b) akadálymentesítés,

c) felvonóépítés, valamint

d) a bejárati egység műszakilag szükséges legkisebb mértékű bővítése céljából.

24. Kisvárosias lakóterület (Lk)

24. § (1) Kisvárosias lakóterületen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – a (2) bekezdésben szereplő kivételek figyelembevételével elhelyezhető:

a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, valamint

b) személygépjármű tároló.

(2) Kisvárosias lakóterületen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – nem helyezhető el:

a) termelő kertészeti építmény, valamint

b) üzemanyagtöltő állomást.

(3) Kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül:

a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) trágyatároló, valamint

c) siló

nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(5) Egy épületen belüli rendeltetési egységek száma maximum 4 db lehet.

25. Kertvárosias lakóterület (Lke)

25. § (1) Kertvárosias lakóterületen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – a (2) bekezdésben szereplő kivételek figyelembevételével elhelyezhető:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy legfeljebb két, az építési övezetre engedélyezett, rendeltetési egységet magában foglaló egyéb épület,

b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, valamint

c) személygépjármű tároló.

(2) Kertvárosias lakóterületen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – nem helyezhető el:

a) kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület,

b) üzemanyagtöltő állomás, valamint

c) egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(3) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül:

a) trágyatároló, valamint

b) siló és ömlesztett anyagtároló

nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(5) A Kertváros északi bővítési területén, a kertvárosias lakóterületen fekvő telkek beépítésének feltétele az ingatlant keresztező közművezetékek kiváltása és meglévő/tervezett közterületre helyezése.

26. Falusias lakóterület (Lf)

26. § (1) Falusias lakóterületen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – a (2) bekezdésben szereplő kivételek figyelembevételével elhelyezhető:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, valamint

c) személygépjármű tároló.

(2) Falusias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

(3) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

27. Vegyes területek

27. § (1) Vegyes területeken az építési övezetre előírt maximális építménymagasság – az indokoltság mértékéig, torony, valamint kémény létesítése céljából – túlléphető.

(2) Állattartó épület vegyes területen nem helyezhető el.

28. Településközpont vegyes terület (Vt)

28. § (1) Településközpont vegyes területen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – a (2) bekezdésben szereplő kivételek figyelembevételével elhelyezhető:

a) irodaépület,

b) kulturális, művelődési célú épület, valamint

c) közcélú mélygarázs.

(2) A településközpont vegyes területen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – nem helyezhető el:

a) gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény,

b) logisztikai központ,

c) nagykereskedelmi funkciójú épület,

d) termelő kertészeti építmény, valamint

e) üzemanyagtöltő állomás sem önállóan, sem más rendeltetésű épületben.

(3) Településközpont vegyes területen a melléképítmények közül:

a) közműpótló műtárgy,

b) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

c) állat ól, állatkifutó,

d) trágyatároló, valamint

e) siló

nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(5) A termálfürdő és Tiszaszederkény városrész között kijelölt településközpont vegyes területen lakófunkció nem helyezhető el.

(6) A Kertváros északi bővítési területén fekvő, településközpont vegyes területen lévő telkek beépítésének feltétele az ingatlant keresztező közművezetékek kiváltása és meglévő/tervezett közterületre helyezése.

29. Gazdasági területek

29. § Gazdasági területeken az építési övezetre előírt maximális építménymagasság – a technológiai indokoltság mértékéig – túlléphető.

30. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

30. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a melléképítmények közül:

a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, valamint

b) trágyatároló

nem helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

31. Sajátos előírások a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre

31. § (1) Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet sajátos előírásai:

a) Az építési övezetben lakófunkció nem helyezhető el.

b) Meglévő épületen belül szakaszos építés nem engedélyezhető.

(2) Gksz/g jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet sajátos előírásai:

a) Az építési övezet elsősorban garázs elhelyezésére szolgál.

b) Az építési övezetben nem helyezhető el:

ba) sem lakófunkció,

bb) sem igazgatási, és irodafunkció,

bc) sem üzemanyagtöltő,

bd) sem egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális funkció,

be) sem közösségi szórakoztató funkció,

bf) sem sportfunkció.

c) A garázsok tömege, valamint arculata csak egységes építészeti kialakítással változtatható meg.

32. Jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület (Gip)

32. § (1) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági területen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – elhelyezhető:

a) igazgatási épület,

b) irodaépület,

c) parkolóház, valamint

d) üzemanyagtöltő.

(2) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági területen a melléképítmények közül:

a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, valamint

b) állatól, állatkifutó

nem helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte.

(4) Az építési övezetben lévő telkek közterületi határa, valamint a lakóterületekkel, településközpont vegyes területekkel határos telekhatára mentén – ahol a szabályozási tervlap ettől eltérő értéket nem határoz meg – min. 10 méter széles beültetési kötelezettségű terület alakítandó ki.

(5) Kijelölt veszélyességi övezettel, kijelölt levegővédelmi védőterülettel, vagy kijelölt zajforrás hatásterülettel rendelkező telephely kizárólag a jelentős mértékű zavaró hatású ipari területen helyezhető el.

(6) A csővezetékeket, a kábelkötegeket közmű becsatlakozási műtárgyaknak kell tekinteni, és a beépítettségbe nem kell beleszámítani.

33. Sajátos előírások a TVK és a MOL jelentős mértékű zavaró hatású ipari

gazdasági területére

33. § (1) Egyesített építési övezetre vonatkozó előírások:

a) Az egyesített építési övezet valamennyi építési telkét mint az egyesített építési övezet részét kell tekinteni.

b) Az egyesített építési övezeten belüli telkek kötött funkcióval érintett részére építési tilalmat (zöldfelület, vízfelület), illetve építési korlátozást (magánút, iparvasút) kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Kötött funkciójú területekre vonatkozó előírások:

a) Az építési övezeten belül kijelölt kötött funkciójú területrészek közül a magánút területének, az iparvasút területének, valamint a zöldfelület területének lehatárolása és területi kiterjedése csak a szabályozási terv módosításával változtatható meg, amennyiben az a kötött funkciójú területrész térmértékének csökkenését eredményezné.

b) Az építési övezeten belül kijelölt kötött funkciójú területrészek közül a vízfelület területe és az ekképp jelölt zöldfelület területe szerkezeti szintű elem, ezért lehatárolásának és területi kiterjedésének változtatása a szabályozási terv módosításán túl a település-szerkezeti terv módosítását is maga után vonja.

c) A kötött funkciójú zöldfelületek kialakítására és fenntartására az egyesített építési övezeten belül megállapodás kell, hogy szülessen. A megállapodás mellékletét kell, hogy képezze a szabályozási tervlap adott telephelyre vonatkozó része.

d) Építési telek kialakítása kötött funkciójú magánút területének megszüntetésével nem járhat együtt.

e) A mutatók számítása során a telken belül elhelyezkedő kötött funkciójú területek területét figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Vízfelületekre vonatkozó rendelkezések:

a) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a Sajó-csatorna kötött funkciójú vízfelület területe maximum 75%-ban beszámítható az előírt legkisebb zöldfelület értékébe.

b) A Sajó-csatorna kötött funkciójú vízfelület területének vízmeder-rendezése csak természetközeli megoldásokkal történhet.

(4) A TVK építési övezetére vonatkozó egyedi előírások:

a) Az építési telekre megengedett beépítési mutatók érvényesítésének feltétele, hogy az építési telek tulajdonosa megköti a TVK Nyrt.-vel a kötött funkciójú területek fenntartása érdekében az egyesített építési övezet [TVK Iparterület] egészére vonatkozó megállapodást [„Megállapodás a TVK Iparterület üzemeltetésére”]. A megállapodás részét kell, hogy képezze a szabályozási tervlap TVK-telephelyre vonatkozó része.

b) Amennyiben az a) pont nem teljesül, úgy a telek számára az övezeti paraméterek betartása lép elő kötelezettségként, telekalakítási tilalom életbe lépése mellett. A feltételhez kötött telekalakítási tilalom az a) pontban részletezett megállapodás aláírásával hatályát veszti.

c) A beültetési kötelezettség szerinti növénytelepítés ütemezetten végrehajtható, de kialakítása legkésőbb a 40%-os beépítési lehetőséggel rendelkező területek igénybevételekor kötelezővé válik (a zöldfelületi megállapodás szerinti végrehajtással).

(5) A MOL építési övezetére vonatkozó egyedi előírások:

a) Az építési telekre megengedett beépítési mutatók érvényesítésének feltétele, hogy az építési telek tulajdonosa aláírja a kötött funkciójú zöldfelület területének kialakítására az egyesített építési övezeten belül született megállapodást. A megállapodás mellékletét kell, hogy képezze a szabályozási tervlap MOL telephelyre vonatkozó része.

b) A MOL építési övezetének nyugati fejlesztési területén az építési telekre megengedett beépítési mutatók – az a) pont teljesülése esetén – azonnal érvényesíthetők.

c) A külterületi, nyugati fejlesztési területek bevonása ütemezetten is végrehajtható.

d) Az ütemek bevonása kizárólag sávosan, az övezet nyugati határáig bezárólag hajthatók végre. A bevonás során a sávot érintő kötött funkciójú zöldfelületnek az adott ütem részévé kell válnia.

Az igénybevétellel egyidejűleg a beültetési kötelezettség kialakítása követelménnyé válik (a zöldfelületi megállapodás szerinti végrehajtással).

e) A bővítés legkisebb szélességi mérete 100 m (első ütemben 120 m), amely sávnak közelítőleg téglalap alakúnak kell lennie.

f) A bővítés a telephely északi, déli, vagy közbülső részén egyaránt megkezdhető, azonban a folytatásnak a megkezdett ütemhez kell csatlakoznia.

g) A fejlesztési területekkel bevonásra került zöldfelületek az egyesített építési övezet telektulajdonosainak közös tulajdonába kell, hogy kerüljenek.

(6) Az egyesített építési övezeten belüli telkekre vonatkozó beépítési mutatóban rögzített beépítettségi maximumot túllépő (túlépített), illetve zöldfelületi minimumot el nem érő telkekre vonatkozó egyedi előírások:

a) A túlépített telkeken egyszeri 100 m² területű bővítés engedélyezhető.

b) A beépítési mutatóban rögzített zöldfelületi minimumot el nem érő telkeknél a meglévő zöldfelületet meg kell tartani. Az előírás a 100 m² területű bővítés igénybevétele esetére is vonatkozik.

34. Egyéb ipari gazdasági terület (Ge)

34. § (1) Egyéb ipari gazdasági területen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – elhelyezhető:

a) igazgatási épület, valamint

b) irodaépület.

(2) Egyéb környezetbarát ipari gazdasági területen a melléképítmények közül:

a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, valamint

b) trágyatároló

nem helyezhető el

(3) Az építési övezetben – az a) pontban foglalt eltéréssel - a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte;

a) szennyvízhálózat hiánya esetén, annak kiépültéig, egyedi szennyvíztisztómű vagy zárt szennyvíztározó létesítendő.

(4) Az építési övezetben lévő telkek közterületi határa, valamint a lakóterületekkel, településközpont vegyes területekkel határos telekhatára mentén – ahol a szabályozási tervlap ettől eltérő értéket nem határoz meg – min. 5 méter széles beültetési kötelezettségű terület alakítandó ki.

(5) A csővezetékeket, a kábelkötegeket közmű becsatlakozási műtárgyaknak kell tekinteni, és a beépítettségbe nem kell beleszámítani.

35. Üdülőterületek

35. § Üdülőterületen állattartó épület nem létesíthető.

36. Üdülőházas üdülő terület (Üü)

36. § (1) Üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető:

a) camping kiszolgáló épülete (zuhanyzó-, WC-blokk), valamint

b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény,

(2) Üdülőházas üdülőterületen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – nem helyezhető el közösségi szórakoztató épület.

(3) Üdülőházas üdülőterületen a melléképítmények közül:

a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) állatól, állatkifutó,

c) trágyatároló, komposztáló, valamint

d) siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló

nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat biztosításával.

37. Hétvégi házas üdülő terület (Üh)

37. § (1) Hétvégi házas üdülőterületen elhelyezhető:

a) egy üdülőegységet tartalmazó üdülőépület,

b) kerti építmény,

c) sportépítmény, valamint

d) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató létesítmény.

(2) Üdülőházas üdülőterületen a melléképítmények közül:

a) állatól, állatkifutó,

b) trágyatároló, komposztáló, valamint

c) siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló

nem helyezhető el

(3) Az építési övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat biztosításával egyidejűleg.

(4) Az építési övezetben a telek beépíthetőségének területi határa min. 300 m².

38. Különleges területek (K)

38. § (1) Különleges területen kizárólag az alábbi, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.

a) A különleges nagybevásárló központ (K/b) területen elhelyezhető:

aa) kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épület, valamint

ab) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

b) a különleges termálstrand (K/st) területen elhelyezhető:

ba) strand és termálfürdő létesítménye,

bb) a területet használók ellátását szolgáló egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény, valamint

bc) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

c) A különleges sportterületen (K/sp) elhelyezhető:

ca) sport- és rekreációs létesítmény,

cb) gyermekjátszótér,

cc) kalandparki építmény,

cd) sportlétesítményt kiszolgáló építmény,

ce) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmény, valamint

cf) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

d) A különleges temetőterületen (K/te) elhelyezhető:

da) egyházi és világi kegyeleti épület,

db) ravatalozó,

dc) iroda és szociális épület,

dd) sírbolt, emlékmű,

de) urnafal,

df) kereszt, harangláb, emlékoszlop,

dg) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges építmény, valamint

dh) portaépület.

e) A különleges autóbusz pályaudvar (K/ap) területen elhelyezhető:

ea) autóbusz pályaudvar fogadó és forgalmi épülete, valamint

eb) a létesítményt használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény, valamint

ec) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

f) A különleges átalakuló garázstelep (K/g) területen elhelyezhető:

fa) személygépkocsi tárolására szolgáló építmény,

fb) raktárépítmény,

fc) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény, valamint

fd) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó építmény (szociális épület, porta).

g) A különleges szennyvíztisztító (K/sz) területen elhelyezhető:

ga) a települési folyékony hulladék kezelését/ártalmatlanítását, és a keletkező iszap átmeneti tárolását biztosító épület, létesítmény, műtárgy, valamint

gb) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

h) A különleges fűtőmű, erőmű (K/e) területen elhelyezhető:

ha) a technológiához szükséges építmény, létesítmény, műtárgy, valamint

hb) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

i) A különleges csónakkikötő (K/cs) területen elhelyezhető:

ia) csónakkikötő,

ib) klubház,

ic) a tevékenységhez nem köthető javítóműhely kivételével valamennyi a kikötői tevékenységhez szükséges létesítmény és műtárgy, valamint

id) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

j) A különleges rekreációs területen (K/re) elhelyezhető:

ja) sport- és rekreációs létesítmény, beleértve a rekreációhoz kötődő szálláshely épületet is,

jb) gyermekjátszótér,

jc) kalandparki építmény,

jd) sportlétesítményt kiszolgáló építmény,

je) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmény, valamint

jf) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

k) A különleges közműterületen (K/km) elhelyezhető:

ka) közműlétesítmény,

kb) közmű becsatlakozási műtárgy,

kc) közműlétesítményt kiszolgáló építmény,

kd) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

l) A különleges mezőgazdasági üzemi területen (K/mg) elhelyezhető:

la) mezőgazdasági hasznosítás építményei, valamint

lb) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

(2) A különleges fűtőmű, erőmű (K/e) területen hulladékégető nem létesíthető.

(3) Különleges területeken az építési övezetre előírt maximális építménymagasság – a technológiai indokoltság mértékéig – túlléphető.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte, kivétel a különleges csónakkikötő (K/cs), ahol a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat biztosításával egyidejűleg.

IV. Fejezet

Övezetek előírásai

39. Közlekedési- és közműterületek – Közutak, magánutak, közforgalmi vasútterület, iparvasút területe

39. § (1) Közlekedési és közműterületen nem helyezhető el:

a) szálláshely-szolgáltató épület,

b) igazgatási épület, valamint

c) lakás.

(2) A közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei a közúti jellemzőkkel azonos módon, a közművesítés a közúti státuszú utcákhoz hasonlóan biztosítandó. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell.

(3) Közforgalom elől elzárt magánút lakóterületen nem létesíthető.

(4) A terven nem jelölt magánút – az (5) bekezdésben szereplő előírásokat figyelembevételével – az övezeti előírások betartása mellett, telekalakítási terv alapján kialakítható. A telekalakítási tervnek legalább az övezet területére, vagy a terven szereplő meglévő, illetve tervezett magánutakkal határolt területére kell kiterjednie.

(5) Magánút kialakításának feltételei a TVK és MOL építési övezetén belül:

a) Magánút zsákutcaként maximum 200 méter hosszban, végfordulóval, vagy 100 m-en túli közbenső fordulóval alakítható ki.

b) Magánút lesarkítása útcsatlakozásnál legalább 8,0-8,0 m.

c) A TVK és a MOL nyugati zöldmezős fejlesztési területeinek építési telkeit feltáró úthálózatnak kapcsolódnia kell a feltáró K-Ny-i irányú, szabályozási tervlapon csatlakozási pontként megadott kötelező magánúthálózathoz és annak irányához.

(6) Közlekedési övezetek speciális előírásai:

a) KÖu-P jelű parkoló övezetet felszíni személygépkocsi parkoló számára kell fenntartani.

b) KÖu-Pb jelű parkoló övezetet felszíni kerékpár tároló számára kell fenntartani.

(7) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.

(8) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának/ kezelőjének kell gondoskodni.

(9) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonosok kötelezettsége.

(10) Az (9) bekezdésben meghatározottaktól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.

(11) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja.

40. Zöldterületek – Közparkok (Z)

40. § (1) Zöldterületi övezetek speciális előírásai:

a) A Z-1 jelű közpark övezetben vendéglátó épület nem helyezhető el.

b) A Z-2 jelű ligetes közpark övezetben a 10 000 m2 teleknagyság alatti telek nem építhető be.

c) A Z-3 jelű városi dísztér díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal kialakított zöldterület, amelyet a gyalogos forgalom számára kell fenntartani, korlátozott kiszolgáló gépkocsiforgalom biztosítása mellett.

d) ^[6]

41. Erdőterületek

41. § (1) Erdőterületen kizárólag a 42. § - 44. § szakaszokban részletezett, a sajátos (erdészeti/építésügyi) rendeltetéshez kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.

(2) Erdőterületen épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t.

(3) Az övezetben a beépítés feltétele a keletkező szennyvíz:

a) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy

b) biológiai kis tisztítóműben történő megtisztítása, vagy

c) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése.

42. Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev)

42. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a bármely terület-felhasználási egységen elhelyezhető építmények is csak akkor helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

43. Egészségügyi–szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület (Ee)

43. § (1) A jóléti rendeltetésű erdőterületen elhelyezhető:

a) a pihenés és a testedzés építményei,

b) az ismeretterjesztést szolgáló építmények,

c) a vendéglátás építményei, valamint

d) a terület fenntartásához, kezeléséhez szükséges építmények.

(2) Egészségügyi–szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen az övezet területének 60%-át erdővel fedetten kell fenntartani.

(3) Az övezetben kiszolgáló út és parkolók legfeljebb 15%-os, térburkolatok, pihenő játszóhelyek és sétányok legfeljebb 25%-os arányban létesíthetők.

44 .Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg)

44. § (1) Gazdasági erdőterületen elhelyezhető:

a) az erdőgazdálkodással összefüggő üzemi építmény,

b) a szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

c) az oktatási-kutatási építmény,

d) a közlekedési és szállítási építmény, valamint

e) az állattartó építmény.

(2) Az övezetben kiszolgáló út és parkolók legfeljebb 15%-os arányban létesíthetők.

45. Mezőgazdasági területek

45. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű övezetek területén csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek létesíthetők.

(2) Mezőgazdasági területen a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő művelési eljárások folytathatók a vonatkozó jogszabályok alapján.

(3) A gyep (rét, legelő), a nádas, a mocsár, valamint a vízállás művelési ágba besorolt telkeken épület nem helyezhető el.

46. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

46. § (1) A kertes mezőgazdasági területen – az OTÉK-ban szereplő előírások betartása mellett – az alábbi építmények helyezhetők el:

a) 720–1500 m2 területnagyságú telken tárolás–állattartás céljára szolgáló maximum 1 db gazdasági épület, valamint maximum 1 db terepszint alatti építmény,

b) 1500–6000 m2 területnagyságú telken tárolás–állattartás céljára szolgáló épületek, valamint terepszint alatti építmények,

c) 6000 m2 telekterület felett a tárolás–állattartás céljára szolgáló épületek, valamint terepszint alatti építmények mellett lakófunkció is elhelyezhető. Vegyes rendeltetésű épületben történő lakófunkció elhelyezéses esetén a lakás bruttó szintterülete a 0,03 értéket nem haladhatja meg.

(2) Az övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte, valamint a keletkező szennyvíz:

a) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy

b) biológiai kis tisztítóműben történő megtisztítása, vagy

c) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése.

(3) Az övezet telkein birtokközpont nem alakítható ki.

47. Általános mezőgazdasági terület (Má)

47. § (1) Az általános mezőgazdasági területen építmény kizárólag 6000 m2 telekterület felett helyezhető el.

(2) 6000 m2 telekterület felett a tárolás–állattartás céljára szolgáló épületek, valamint a terepszint alatti építményeken túlmenően lakófunkció is elhelyezhető. Vegyes rendeltetésű épületben történő elhelyezkedés esetén a lakás bruttó szintterülete a 0,03 értéket nem haladhatja meg.

(3) Az övezet telkein birtokközpont a természetvédelmi érdekek maradéktalan figyelembe vételével alakítható ki.

48. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)

48. § (1) Az övezetben épület és pince nem létesíthető.

(2) Az övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

(3) Az övezet területén birtokközpont nem alakítható ki, az övezet telkei birtoktest területébe nem számíthatók be.

49. Vízgazdálkodási terület (Vg, Ve)

49. § (1) Vízgazdálkodási területen – az OTÉK-ban szereplő előírások figyelembe vétele mellett – elhelyezhető:

a) az árvízvédelem létesítménye és műtárgya,

b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmény, vízi állás,

c) a felszíni vízrendezés létesítménye és műtárgya, valamint

d) hídpillér.

(2) A parti sávra vonatkozó előírások a – földhivatali adatokból következő – szabályozási tervlapon való övezeti rögzítettség hiányában is betartandók.

50. Beépítésre nem szánt különleges terület (Kk)

50. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területen kizárólag az alábbi, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el:

a) A beépítésre nem szánt különleges megújuló energia-hasznosító (Kk/me) területen elhelyezhető:

aa) a technológiához szükséges építmény, létesítmény, műtárgy, beleértve a napkollektort, az energiatároló puffert, valamint

ab) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta).

b) A beépítésre nem szánt különleges rekultiváció alatt álló hulladéklerakó (Kk/rehu) területen kizárólag a rekultivációs célt szolgáló épület és építmény helyezhetők el.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

51. Hatályba léptető rendelkezések

51. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

a) 1. melléklet Tiszaújváros Szabályozási Terve

aa) 1.1. melléklet Tiszaújváros Szabályzási Terve M=1:4000

ab) 1.2. melléklet Tiszaújvárosi építési övezetei/övezetei

b) 2. melléklet Sajátos jogi intézményekkel érintetett jogi ingatlanok jegyzéke

ba) 2.1. melléklet Tilalommal/korlátozással érintett ingatlanok

bb) 2.2. melléklet Elővásárlási joggal érintett ingatlanok

bc) 2.3. melléklet Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

bd) 2.4. melléklet Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok

be) 2.5. melléklet Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok

(3) A rendelet függelékei:

a) 1. Nemzetközi/országos jelentőségű értékek

aa) 1.1. Régészeti lelőhelyek

ab) 1.2. Természetvédelmi érdekeltségű területek

b) 2. Helyi jelentőségű értékek

ba) 2.1. Helyi jelentőségű művi értékek

bb) 2.2. Helyi jelentőségű természeti értékek

c) 3. Fa- és cserjefajok kivonatos jegyzéke

ca) 3.1. Őshonos fa- és cserjefajok kivonatos jegyzéke

cb) 3.2. Tájidegen (invaziv) fajok jegyzéke

d) 4. Közmű ágazati szabványok kivonata

52. Hatályon kívüli helyező rendelkezések

52. § Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 24/2011. (XI.28.) számú rendelete.

    Dr. Juhos Szabolcs s.k.                Bráz György s.k.

               jegyző                                   polgármester