1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőörs Község Önkormányzata

(2) Az Önkormányzat és az Önkormányzat Képviselőtestületének székhelye: Felsőörs, Szabadság tér 2. (Faluház)

(3) A képviselőtestület hivatali szervezetének elnevezése: Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal (rövidítve: Közös Önkormányzati Hivatal), székhelye: Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1., telephelye: Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal Felsőörsi Kirendeltsége (rövidítve Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége) Felsőörs, Szabadság tér 2.

(4) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli. A képviselőtestület - a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén - bármely tagját meghatalmazhatja az önkormányzat, a képviselőtestület más szervek előtti képviseletének ellátására.

(5) A polgármester akadályoztatása esetén felhatalmazhatja a képviselőtestület bármely tagját, hogy az önkormányzatot, a képviselőtestületet ünnepélyeken, rendezvényeken képviselje. Ezen képviselet a képviselőt jognyilatkozat adására nem jogosítja fel.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei a község címere és zászlója, illetve lobogója. Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat kör alakú pecsétjén középen Felsőörs község címere látható, a köríven pedig „Felsőörs község Pecsétje” felirat olvasható.

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni a képviselőtestület által adományozott okleveleken. Ezen túlmenően a pecsét akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(4) Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal Magyar Köztársaság címerével ellátott kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

(5) Az önkormányzat kitüntetéseit és használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § Felsőörs község Önkormányzata évente a július hónapban a Magdolna napi Búcsúval együtt Falunapokat tart.

4. § (1) Felsőörs község Önkormányzata támogatja az európai államok, elsősorban a szomszédos országok önkormányzataival létesítendő nemzetközi kapcsolatokat.

(2) A külföldi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat a képviselőtestület évente felülvizsgálja és értékeli.

(3) Az önkormányzat külföldi önkormányzattal akkor létesít kapcsolatot, ha az közvetve, vagy közvetlenül a település lakosságának érdekét szolgálja.

5. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselők névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.

6. § (1) A képviselőtestület önkormányzati feladat és hatásköreinek ellátása során együttműködik a Kelet-Balatoni térségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, a Veszprém Megyei Önkormányzattal, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, a Veszprém Megyei Kormányhivatallal, feltéve, ha az együttműködést a feladatellátás hatékonysága indokolttá teszi.

(2) Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására, az önként vállalt feladat ellátása veszélyezteti e a törvény által kötelezően előírt feladat és hatáskörök gyakorlását. Ennek érdekében új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a képviselőtestület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért eseti bizottság. Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és megoldásának előzőekben említett részletes feltételeit.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 6. függeléke tartalmazza.

(4) A képviselőtestület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja. Hatáskört átruházni kizárólag önkormányzati rendelettel lehet. A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A képviselőtestület hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

8. § (1) A képviselőtestület alakuló ülését az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényben meghatározott határidőn belül össze kell hívni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

(3) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti.

(4) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke beszámol a képviselőtestületnek a választás eredményéről, átadja a megbízólevelet a polgármesternek és a települési képviselőknek, fogadja a polgármester és a képviselőtestület tagjainak eskütételét.

(5) Az eskütételt követően a korelnök az ülés vezetését átadja a polgármesternek.

(6) Az alakuló ülésen a képviselőtestület a polgármester illetményét megállapítja és - erre irányuló polgármesteri javaslat esetén - az alpolgármestert megválasztja és megállapítja illetményét.

9. § (1) A polgármestert a választópolgárok közvetlenül választják.

(2) Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a települési képviselők közül a képviselőtestület választja.

(3) Felsőörs község Önkormányzata egy alpolgármestert választ.

(4) A polgármester, alpolgármester az eskütételt követően azonnal hivatalba lép.

10. § (1) A képviselőtestület évente legalább hat rendes ülést köteles tartani. A képviselőtestület általában havonta egy rendes ülést tart.

(2) A képviselőtestület rendes ülésének ülésnapja és az üléskezdés időpontja: hónap első hetének hétfője, üléskezdés: 16:45 óra. A polgármester indokolt esetben egy héttel előbb vagy egy héttel későbbi időpontban is összehívhatja a képviselőtestület rendes ülését.

11. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a képviselőtestület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők 1/4-ének (2 képviselő) vagy a képviselőtestület bármelyik bizottságának a rendkívüli ülés összehívása indokoltságát tartalmazó indítványára.

(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt írásban, a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított nyolc munkanapon belül köteles az ülést összehívni. A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét, valamint az indítványozó személyét.

12. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése a település közigazgatási határain belül máshová is összehívható (kihelyezett ülés).

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a képviselőtestület ülését a településgazdasági bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselőtestület ülésének meghívóját - a napirendek írásos anyagával együtt a 14. §. szerint - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább hat nappal, a meghívottak legalább három nappal megkapják.

(4) A bizottságok ülésein született határozati kivonatokat a képviselők részére legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kézbesíteni kell.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, az ülés jellegét, valamint a napirend tárgyának és előadójának megjelölését.

(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - a napirendek írásos anyagával együtt - lehetőség szerint két nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.

(7) Rendkívül sürgős esetben a képviselőtestület ülése más módon (telefonon) az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható. Ez utóbbi esetben is el kell készíteni az írásbeli meghívót, a meghívóra fel kell jegyezni, hogy milyen módon történt a képviselők értesítése, és azt ki és mikor hajtotta végre, kit nem tudott értesíteni.

13. § A képviselőtestület ülésének időpontjáról és napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a Faluház hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján történő kifüggesztésével kell értesíteni az ülést megelőző 5 nappal.

14. § (1) Az ülések időtartamát az elfogadott napirendek megtárgyalásának időszükséglete határozza meg. Ha a napirendek megtárgyalása legfeljebb négy órán belül nem volt lehetséges, a testület bármely tagjának javaslatára a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt az elnapolásról, egyben a polgármester meghatározza a folytatólagos ülés összehívásának időpontját, az eredeti ülésnaptól számított 4 napon belüli időpontra, az ilyen folytatólagos ülés összehívására a 12. §. (1) (3) (5) és 13. §-át nem kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a képviselőtestület ülése határozatképtelenné vált, az ülés félbeszakad.

(3) Súlyos rendzavarás esetén a polgármester a képviselőtestület ülését a napirendek tárgyalásának befejezése előtt berekesztheti.

(4) A határozatképtelenné vált, a polgármester által a napirendek megtárgyalásának befejezése előtt berekesztett ülés folytatására a polgármester az eredeti ülésnaptól számított 4 napon belüli időpontra köteles a képviselőtestület ülését összehívni, az ilyen ülés összehívására a 12. §, 13. §. szabályai irányadók azzal, hogy elegendő az eredeti meghívó alapján az elmaradt napirendek sorszámát megjelölni.

15. § (1) A Képviselőtestület ülésére meg kell hívni:

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak - a képviselők kivételével - a képviselőtestület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) Az a)-b) pontban felsoroltaknak a meghívóval együtt kézbesíteni kell valamennyi előterjesztést.

(4) A d./ pontban felsoroltaknak csak a meghívót, a c) pontban megjelölt személyeknek pedig a meghívó mellett csak azt az előterjesztést kell mellékelni, amelynek tárgyalásához meghívást kaptak.

(5) A képviselőtestületi ülésre az (1) bekezdés d) pontja szerint meghívottakat a meghívóban fel kell tüntetni.

(6) A helyi civil önszerveződő közösség képviselője akkor vehet részt tanácskozási joggal a tevékenységi körét közvetlenül érintő napirendi pont tárgyalásánál a képviselő-testület ülésén, ha ezt a szándékát a képviselő-testület ülését megelőző legkésőbb 1 munkanapon belül bejelenti a polgármester részére.

16. § (1) A képviselőtestület ülésének napirendjére a kiküldött meghívóban a polgármester tesz javaslatot. A meghívó szerinti napirendi javaslattól a polgármester a sorrend tekintetében eltérhet, a napirendi javaslatot kiegészítheti, feltéve, ha szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyről van szó.

(2) A képviselőtestület tagja, vagy bizottsága kezdeményezheti a napirendek sorrendjének megváltoztatását, napirendek összevont tárgyalását, egyes ügyek napirendről való levételét. Ezt a javaslatot röviden meg kell indokolni. Az előterjesztő a benyújtott előterjesztést a napirend megállapítása előtt - rövid indokolással - visszavonhatja. A napirendet a napirendhez fűzött polgármesteri kiegészítés után elfogadásra beterjesztett javaslatnak kell tekinteni.

(3) A szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyet kivéve újabb ügy csak sürgősségi indítvány alapján tárgyalható.

(4) Korábbi képviselőtestületi ülésen eldöntött ügyet - a döntés felülvizsgálata céljából - a képviselőtestület ismét napirendjére tűzhet. Az ismételt tárgyalásra a polgármester a képviselőtestület tagja, bizottsága tehet indokolt javaslatot. Ugyanazon ügy csak egy alkalommal tárgyalható újra. A napirendre való felvételről a képviselőtestület minősített többséggel, külön határozatot hoz, amelyben arról is dönt, hogy az ügy újra tárgyalására mikor kerül sor. Azonnali tárgyalása a már korábban eldöntött ügynek csak akkor lehetséges, ha az újratárgyalásra vonatkozó írásbeli indítványt az indítványozó az ülés előtt három nappal korábban a polgármesternek benyújtotta és az újratárgyalást az ülésig írásban elő lehetett készíteni az újabb döntés meghozatalára alkalmas módon.

(5) A napirendi pontok elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(6) Ülés közben - polgármesteri, vagy képviselői indítványra - az ülés gyorsabb vezetése érdekében illetve a meghívott vendégek (15. § (1) bekezdés d) pont) érkezésére tekintettel, a már elfogadott napirendek sorrendje megváltoztatható, illetve még nem tárgyalt napirendek együttes tárgyalásra összevonhatók. Ebben az esetben a képviselőtestület az újabb módosításról egyszerű szótöbbséggel szavaz. Az ülés közben napirend módosításról külön alakszerű határozatot nem kell hozni, hanem a jegyzőkönyvben a napirend megállapításánál fel kell tüntetni az ülés közben történt sorrend-változás, napirend összevonás tényét.

17. § A napirendi pontokat a képviselőtestület az alábbi sorrendben tárgyalja:

18. § (1) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát az ülést megelőzően - a felszólalás tárgyának megjelölésével - az elnöknek bejelentette.

(2) A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével kapcsolatos.

(3) Sürgősségi indítványt, interpellációt, bejelentést napirend előtti felszólalásban előterjeszteni nem lehet.

(4) A felszólalás időtartama legfeljebb három perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett egy percben reagálhat.

19. § (1) Napirend előtt a képviselőtestület áttekinti a lejárt határidejű határozatok végrehajtására adott jelentéseket. A képviselők a jelentést adókhoz kérdéseket intézhetnek. Ha a testület a jelentést nem fogadja el, a határozat végrehajtására javaslatokat tehet, kiadhatja a tárgy szerint illetékes bizottságnak a végrehajtás ellenőrzését, vagy szükség szerint más intézkedést tesz, a végrehajtásra újabb határidőt tűz ki.

(2) Ügyrendi indítványban kérhető az egyes határozatokra adott jelentésekről való külön szavazás.

(3) A bizottsági elnökök, a polgármester tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről.

(4) Napirend előtt a polgármester, - szükség szerint az alpolgármester - a jegyző feladatkörét is érintve - összefoglaló tájékoztatót ad az előző ülés óta eltelt idő alatt tett fontosabb vezetői intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről.

20. § (1) Sürgősséggel kérhetik a képviselőtestülettől egyes ügyek soron kívüli megtárgyalását a polgármester, a képviselőtestület tagjai, a bizottságok.

(2) A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, indokolással ellátva írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A polgármester - amennyiben lehetséges - írásbeli illetve szóbeli előkészítésre kiadja az ügyet a jegyzőnek.

(4) A tárgyalásra vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

(5) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselőtestület minősített többséggel dönt. Amennyiben a képviselőtestület a sürgősségi indítványt napirendre tűzi, akkor az ügyet első napirendi pontként tárgyalja.

(6) Az indítvány elutasításakor a képviselőtestület dönthet arról is, hogy más alkalommal rendes napirendként tárgyalja az ügyet.

21. § (1) A képviselőtestület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a településgazdasági bizottság elnöke (az ülés elnöke) vezeti. Akadályoztatás alatt a kizárást is érteni kell.

(3) Az ülés elnökének munkáját a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségvezetője, akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének igazgatási ügyintézője segíti.

(4) Az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet és az ülést megnyitja. Az ülés tartama alatt az elnök folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.

(6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

22. § (1) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit.

(2) Először a napirendi pont előadóját illeti a szó, aki az előterjesztéshez rövid kiegészítést fűzhet. A kiegészítés csak olyan kérdésre, tényre vonatkozhat, amit az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz.

(3) A kiegészítés után a bizottsági vélemények ismertetése következik, amennyiben az adott napirendet a bizottság korábbi ülésén megtárgyalta.

(4) A vitát megelőzően az előadóhoz kérdéseket lehet intézni.

(5) A kérdések megválaszolása után a képviselők hozzászólás formájában kifejtik véleményüket és módosító indítványokat, javaslatokat terjeszthetnek be.

(6) Az egymáshoz képest jelentéktelen eltérést tartalmazó módosító indítványokat az elnök egy indítványban összefoglalhatja, ha az ellen az indítványozók nem tiltakoznak, továbbá megkísérelheti az indítványtevők álláspontját egymáshoz közelíteni. Az indítványok összefoglalása a bizottság javaslatát nem érintheti, a bizottsági javaslatról minden esetben szavazni kell.

(7) A hozzászólások után az elnök a vitát lezárja. A napirend előadóját a vita lezárását követően megilleti a zárszó joga. A zárszó keretében ki kell térni arra, hogy a napirend előadója mely módosító indítványokkal, javaslatokkal ért, illetve nem ért egyet.

23. § (1) A képviselők a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra - a jelentkezés sorrendjében - az elnök adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselő legfeljebb háromszor szólhat hozzá. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc.

(2) A képviselőtestület felszólalási jogot adhat az állampolgároknak is, erről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel alakszerű határozat nélkül dönt. A hozzászólás jogának megadásáról a polgármester dönt.

(3) A vita elhúzódása esetén bármely képviselő javasolhatja a hozzászólások számának korlátozását, erről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(4) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

24. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a szervezeti és működési szabályzat azon rendelkezését, amelyre hivatkozva ügyrendi kérdésben szót kért.

(3) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésre vonatkozik, a képviselőtől megvonja a szót. Ha a képviselő a szómegvonást sérelmezi, a képviselőtestület dönt egyszerű szótöbbséggel.

25. § (1) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő is javasolhatja, e kérdésben a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ez utóbbi esetben is szót kell adni azonban a hozzászólásra korábban már jelentkezetteknek.

(2) A vita lezárása után egy alkalommal, legfeljebb 3 percben személyes megjegyzést tehet az, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos félreértéseket kívánja eloszlatni.

(3) A szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő szünet elrendelését kérheti a polgármestertől, aki a szünet időtartamát napirendként legfeljebb 10 percben állapíthatja meg. Amennyiben a polgármester a kérést nem teljesíti, ezen döntését a testület egyszerű többséggel felülbírálhatja.

26. § (1) A képviselőtestület döntését rendelet vagy határozat formájában - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szavazás szabályai szerint - hozza meg.

(2) A képviselőtestület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni. Az elnök a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett - az elfogadott módosító indítványokat, javaslatokat is tartalmazó - határozati javaslatot szóban ismertetni. Az elnök ügyel a módosító indítványok és a határozati javaslatok precíz megfogalmazására. Szükség szerint a határozat megfogalmazására az elnök szünetet rendelhet el.

(3) A képviselőtestület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem kell alakszerű határozatba foglalni. Ezen leggyakrabban előforduló ügyek felsorolását a szervezeti és működési szabályzat 2. melléklete tartalmazza.

(4) Az ülést vezető elnök a szavazás során véleményt már nem nyilváníthat.

27. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be és az köztudomású, vagy a képviselőtestület azt megállapítja, a képviselőtestület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

28. § (1) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.

(2) Minősített többség szükséges a szervezeti és működési szabályzat 3. mellékletében felsorolt kérdésekben való döntéshozatalhoz. A képviselőtestület minden egyéb kérdésben - így a módosító és kiegészítő javaslatok tárgyában is - egyszerű szótöbbséggel dönt. A módosító és kiegészítő javaslatokat nem kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadta, azonban képviselői indítványra a javaslatról szavazni kell.

(3) A módosító, kiegészítő javaslatok kérdésében való döntés után kerül sor az érdemi döntés szavazására.

(4) Amennyiben a módosító, kiegészítő javaslat az előterjesztett javaslat lényegének megváltoztatására irányul, úgy azt új javaslatként kell értékelni. Amennyiben kétség merülne fel, hogy a javaslatot módosító javaslatként vagy új javaslatként kell értékelni, e kérdésben a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A javaslatokat előterjesztésük időbeli sorrendjében kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha korábban szavazásra bocsátott javaslatot a képviselőtestület nem fogadta el.

(6) A szavazás nyíltan és titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerint is történhet.

29. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét. (A javaslat mellett és ellene leadott szavazatok, valamint a tartózkodások száma, továbbá az érdemi döntés.)

(2) Ha a képviselő a szavazást elvétette, köteles azonnal jelezni az elnöknek. Kétség esetén, illetve bármely képviselő indítványára a szavazást meg kell ismételni.

30. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha kettő jelenlévő képviselő kéri.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltség-vezetője olvassa és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazást a 3. függelék szerinti szavazási íven. A szavazási ívet - a szavazatok összeszámlálása után - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

31. § (1) A képviselőtestület az alpolgármester megválasztásáról titkos szavazással dönt

(2) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat.

(3) A (2) bekezdés szerinti titkos szavazásra a képviselőtestület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselőtestület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai köréből. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon, szavazófülke, vagy külön helyiség és urna használatával történik.

(5) A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben (4. függelék) kell rögzíteni.

(6) A szavazás eredményét az ideiglenes bizottság elnöke ismerteti a képviselőtestülettel.

32. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülés elnöke:

(3) Az ülés elnökének a rendfenntartás körében tett intézkedései ellen felszólalni, az elnökkel vitába szállni, az intézkedéseket visszautasítani nem lehet, kivéve a szómegvonás esetét. Ha a rendreutasított a szómegvonást sérelmezi, azonnal a képviselőtestülethez fordulhat. A szómegvonás kérdésében a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt.

33. § A képviselőtestület ülései nyilvánosak, zárt ülést Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben tart, tarthat.

34. § (1) A képviselőtestület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot fogad el.

(2) A programban meg kell határozni a települési önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel és egyéb közszolgáltatási feladatokkal kapcsolatos elképzeléseket, feladatokat, a megvalósítás eszközrendszerét és időbeni ütemezését.

(3) A ciklusprogramot a polgármester - valamennyi állandó bizottság és képviselő véleményével - a választást követő hat hónapon belül köteles a képviselőtestület elé terjeszteni.

(4) A program időarányos végrehajtásáról a polgármester a költségvetési koncepció tárgyalásával egyidejűleg évente tájékoztatja a képviselőtestületet úgy, hogy a helyi önkormányzati választások évében a tájékoztatást a zárszámadási rendelettervezet tárgyalásával egyidejűleg kell megtenni.

35. § (1) A képviselőtestület a programon alapuló évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv-tervezetet a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselőtestület ülésére.

(3) A polgármester a munkaterv tervezet elkészítésekor javaslatot kér: a települési képviselőktől, a testület bizottságaitól, önkormányzati intézmények vezetőitől, a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezetőitől, a társadalmi szervezetektől, civil szerveződésektől, önszerveződő közösségektől.

(4) A munkatervbe évente fel kell venni a Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót, valamint ciklusonként legalább kétszer a bizottságok munkájának értékelését.

(5) A munkaterv tartalmi elemei:

(6) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőnek, a bizottságok külső tagjainak, a munkatervben érintett előadóknak.

36. § (1) A képviselőtestület elé csak a polgármesterrel, jegyzővel összehangolt, egyeztetett és törvényességi szempontból ellenőrzött előterjesztés nyújtható be.

(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

37. § (1) Az előterjesztést általában írásban kell elkészíteni. Az előterjesztés írásbeli elkészítésének mellőzéséről a polgármester dönt. Az írásbeliség különösen rendkívüli ülés esetén, személyi ügyekben és egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés egy részből áll, mely tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat.

(3) Az előterjesztés tartalmazza:

(4) Az elfogadott határozatokat január 1-től - a számozást minden évben újrakezdve - folyamatos sorszámmal kell ellátni. Jelölése: „Felsőörs község Önkormányzat ...../200.. (.... hó.... nap) sz. Kp. határozata”

(5) A határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a határozat tárgyát, számát, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét.

38. § (1) Testületi ülésre (képviselőtestület, bizottság) az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:

(2) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője terjeszti a képviselőtestület elé.

(3) A szervezeti és működési szabályzat 4. mellékletében felsorolt előterjesztések bizottsági tárgyalás után, csak bizottság által, bizottsági állásfoglalással, véleménnyel nyújthatók be.

39. § (1) A képviselőtestület a törvények által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján azok helyi végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelet-tervezet is benyújtható.

40. § (1) Az önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

(2) A rendelet-tervezetet beterjesztés előtt a végrehajtásban közreműködővel egyeztetni kell. Az egyeztetés tényéről, eredményéről az előterjesztő tájékoztatja a képviselőtestületet.

41. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a rendelet tervezetet és annak indoklását (a továbbiakban rendelettervezet). A társadalmi egyeztetés a rendelettervezet természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek által történő véleményezésére terjed ki (a továbbiakban társadalmi egyeztetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a helyi adókról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletek tervezeteit.

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelettervezet, ha az egyeztetés Felsőörs község különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(5) A rendelettervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásáért, annak lefolytatásáért, és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető tartozik felelősséggel.

42. § (1) A társadalmi egyeztetés lefolytatása érdekében közzé kell tenni a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet tervezetet. A rendelet tervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját is.

(2) A társadalmi egyeztetés formája az önkormányzat honlapján megadott elektronikus elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a rendelet tervezetről.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket – azok figyelembe vétele nélkül – törölni kell. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.

(4) A beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a véleményezett rendelettervezet hatálybalépésétől számított egy évig kezeli az önkormányzat. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő fél éven belül törölni kell.

(5) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

43. § (1) A rendelet tervezetet a honlapon úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatályba lépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a rendelet előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

(2) A rendelet tervezet előkészítéséért felelőst egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(3) A rendelettervezet Képviselő-testülethez történő benyújtását követő 15 napon belül a jegyző a beérkezett véleményekről, valamint az elutasított vélemények esetében tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt 30 napra közzétesz.

44. § A rendelet hatályba lépését követően legalább fél év elteltével az önkormányzat honlapján legalább 60 napon keresztül megfelelő elérhetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a rendelet módosításával kapcsolatos javaslatokat bárki jelezhesse a rendelettervezet előkészítőjének.

45. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester, kivételesen a jegyző vagy megbízásából a kirendeltség-vezető (köztisztviselőket, hivatal működését érintő rendeletek) köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A képviselőtestület a rendelettervezeteket általában egy olvasatban tárgyalja.

(3) Az első olvasat tárgyalásakor a képviselőtestület - polgármesteri, vagy képviselői indítvány alapján - dönthet a rendelet második olvasatban történő megalkotásáról. A második olvasatú tárgyalásra a képviselőtestület által elfogadott módosító javaslatok alapján átdolgozott tervezetet kell a képviselőtestület elé terjeszteni.

(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai értelemszerűen irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.

46. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető a rendeletnek a Faluház hirdetőtábláján való kifüggesztésével gondoskodik. A kihirdetés helyben szokásos módja a Faluház hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető gondoskodik a rendeletnek az önkormányzat honlapján történő közzétételével.

(2) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére értelemszerűen irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell.

(3) Az önkormányzati rendeletek számozására a határozatok számozására vonatkozó szabályok az irányadók. Jelölése: „Felsőörs község Önkormányzatának ...../200... (.... hó ... nap) önkormányzati rendelete”.

47. § (1) A képviselőtestület és bizottságai üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselőtestület ülésén elhangzottakat hangfelvétellel is rögzíteni kell.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni. Ebből: egy példányt a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjének a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt, egy példány mellékletekkel a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének irattárába kerül,

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni. Egy példányt a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt.

48. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A jegyzőkönyv tartalmára, mellékleteire vonatkozó szabályokat értelemszerűen a zárt ülés jegyzőkönyvére és a bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyvekre is alkalmazni kell.

49. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi határozatok teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint a képviselőknek.

50. § (1) A jegyzőkönyvet a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét az érintettek és meghatalmazottjuk tekintheti meg. A betekintést a jegyző megbízásából a kirendeletségvezető engedélyezi. A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni.

(2) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra kell hozni.

(3) A képviselőtestület nyilvános üléséről készült hangfelvételről a képviselő másolatot készíthet.

(4) A jegyzőkönyv, illetve a hangfelvétel hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

(5) A képviselőtestület üléséről készült hangfelvételt egy évig kell megőrizni.

(6) Amennyiben a képviselőtestület a nyilvános üléséről filmfelvételt készíttet nyilvános közlés céljából, akkor a filmfelvétel szerkesztésének elveit a képviselőtestület minősített többséggel elfogadott határozatban állapítja meg.

51. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet határozza meg.

(2) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügyben kezdeményezheti a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését.

(3) A képviselő a képviselői munkája ellátásához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, ügyviteli közreműködést a jegyzőtől igényelheti.

(4) A képviselő a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat, magántermészetű ügyekben ügyviteli segítséget nem igényelhet.

(5) A képviselőt a polgármester, a jegyző kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(6) A képviselő köteles:

(7) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitokra, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló. törvény a szabályait.

52. § (1) A települési képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott általános kérdezési jog mellett megilleti az interpelláció joga.

(2) A képviselők a polgármesterhez (alpolgármesterhez), bizottsági elnökhöz, jegyzőhöz vagy megbízásából az ülésen jelen lévő kirendeltség-vezetőhöz címzett, önkormányzati ügyekre vonatkozó kérdésfeltevés formájában gyakorolják interpellációs jogukat.

(3) Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselőtestület ülésnapját megelőző munkanapon kell benyújtani az érintetthez. A válaszadási kötelezettség az interpelláltat csak az előzetesen benyújtott interpelláció tekintetében terheli.

(4) Interpelláció olyan érdemi önkormányzati ügyben nyújtható be, ami a felsorolt személyek feladat- és hatáskörébe tartozik, azok gyakorlására, mulasztásra, tervezett intézkedésre, már meghozott döntésre vonatkozik.

(5) Az interpellált az interpelláció benyújtását követő képviselőtestületi ülésen azonnal, legfeljebb három percben, írásban köteles az interpellációra érdemi magyarázatot, választ adni. Az interpellált a válaszadás előtt az interpelláció lényegét köteles röviden ismertetni, legfeljebb három percben.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Elutasítás esetén, azzal egyidejűleg - szükség szerint - a képviselőtestület intézkedést tesz, vagy az arra jogosítottnál intézkedést kezdeményez.

53. § (1) A települési képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármestertől (az alpolgármestertől) a jegyzőtől, vagy megbízásából az ülésen jelen lévő kirendeltség-vezetőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben legfeljebb három percben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen legfeljebb három percben - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) A képviselői kérdés megválaszolására értelemszerűen irányadók az interpelláció megválaszolásának szabályai azzal, hogy ha a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselőtestület szükség szerint intézkedést tehet, vagy intézkedést kezdeményezhet az arra jogosítottnál.

54. § A képviselőket megillető költségtérítést és juttatások körét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

55. § (1) A képviselőtestület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, továbbá az átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselőtestület határozza meg bizottságai szervezetét és választja meg bizottságait.

(3) A képviselőtestület önkormányzati ügyekben döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.

(4) A bizottságok egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.

56. § (1) A képviselőtestület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, határozatlan időre állandó bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselőtestület állandó bizottságait a szervezeti és működési szabályzat 5. melléklete, az állandó bizottságok tagjainak névsorát az 5. függeléke tartalmazza.

57. § (1) A képviselőtestület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

58. § (1) A képviselőtestület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a képviselőtestület alakuló ülésén, vagy e naptól számított két hónapon belül dönt.

(2) A bizottsági szervezet a képviselőtestület megbízatásának időtartama alatt bármikor módosítható, az ideiglenes bizottság állandó bizottsággá alakítható, a bizottság elnöke, tagja bármikor felmenthető.

59. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. A polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehetnek:

(3) Ha a bizottság elnöke lemond, vagy a képviselőtestület elnöki tisztségéből felmenti, a (2) bekezdés szerint az elnök személyére 30 napon belül javaslatot tesznek.

(4) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a képviselőtestület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

60. § A bizottsági ülések előkészítéséről, a határozatok végrehajtásáról a bizottság elnöke és titkára gondoskodik.

61. § (1) A bizottság ülésein gyakorolja hatáskörét.

(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek.

(3) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott tag hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább két munkanappal korábban megkapják, és a bizottság ülése illetve a képviselőtestület ülése között legalább 1 munkanap elteljen. Amennyiben a képviselőtestület ülésére hétfői napon kerül sor, azt megelőzően pénteki napon bizottsági ülés nem tartható. A bizottság ülésének időpontjáról és napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a község hirdetőtábláin és az önkormányzat honlapján történő kifüggesztéssel kell értesíteni az ülést megelőző 5 nappal.

(4) Össze kell hívni a bizottság ülését, ha

(5) A meghívó egy példányát az írásbeli előterjesztéssel együtt a jegyzőnek is meg kell küldeni.

(6) A több bizottság feladatkörét is érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottsági elnökök kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésein a képviseletet biztosítani.

(7) A bizottsági elnökök megállapodhatnak adott napirend vagy napirendek együttes ülésen történő tárgyalásáról.

62. § Ahol a szervezeti és működési szabályzat a bizottságok működésére nézve külön szabályokat nem tartalmaz, ott értelemszerűen a képviselőtestület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

63. § (1) A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagoknak több mint a fele jelen van. A határozatképtelen és a folytatólagos ülést 4 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a bizottság által határozattal az elnök helyettesítésével megbízott képviselőtestületi tagsággal is rendelkező bizottsági tag -vezeti.

(3) A bizottság határozatát az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott, vagy a szervezési és ügyviteli feladatok ellátásával megbízott köztisztviselő kiadmányozza.

64. § (1) A bizottságot a bizottság döntései kötik.

(2) Nem hajtható végre a határozat, ha

(3) Az a), b) pontok esetében a képviselőtestület döntésétől függően, a c) pont esetében a jogszabálysértés kiküszöbölése után kezdhető meg a határozat végrehajtása.

(4) Ha a bizottsági határozat képviselőtestületi felülvizsgálatát kezdeményezték, az ügyet a legközelebbi ülésen, - sürgősségi indítvány mellőzésével - szóbeli előterjesztésben is fel lehet venni a napirendek közé, illetve a polgármester az írásban beterjesztett napirendi javaslatát kiegészítheti.

65. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmára a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyveket az elnök mellett a bizottsági tagok nevük kezdőbetűinek ABC sorrendjében írják alá, a bizottsági ülésen részt nem vevő bizottsági tagot az aláírás során figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés időpontját követő nyolc napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek, vagy meg bízásából a kirendeltség-vezetőnek. A jegyzőkönyv Veszprém megyei Kormányhivatal elnökének 15 napon belül történő megküldéséről a jegyző vagy megbízásából a kirendeltség-vezető gondoskodik.

66. § (1) A bizottságok feladat- és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat 1. melléklete tartalmazza. A bizottságok feladat és hatáskörébe tartozó előterjesztések csak az érintett bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestület részére. A bizottság állásfoglalása mellőzhető a képviselőtestület rendkívüli ülésen történő tárgyalás esetén, ha a rendkívüli ülés összehívására azért került sor, mert a napirend tárgyalására halaszthatatlan ügyben kerül sor, és a képviselőtestület rendes ülését megvárni nem lehet.

(2) A rendelet 4. melléklete tartalmazza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok nyújtanak be.

67. § (1) A bizottság a képviselőtestület igénye szerint végzi munkáját, tevékenységéről a képviselőtestületet évente legalább egy alkalommal köteles tájékoztatni. A képviselőtestület bizottságát soron kívül is beszámoltathatja.

(2) A bizottságok kötelesek tevékenységüket összehangolni.

68. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal belső munkaszervezeti egységei szakmai tevékenységük keretei között

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének köztisztviselői látják el a bizottsági működést segítő szervezési és ügyviteli (titkársági) feladatokat, a bizottsági elnök irányításával.

69. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között összegszerűen határozza meg, megállapítja a polgármestert megillető egyéb juttatásokat.

(3) A polgármester lemondását az alpolgármesternek, alpolgármester hiányában a településgazdasági bizottság elnökének adja át vagy juttatja el.

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek hiányában a legidősebb települési képviselőnek adja át.

70. § A polgármester feladatai a képviselőtestület működésével összefüggésben különösen:

71. § (1) A polgármester feladatai a bizottságok működésével összefüggésben:

(2) A polgármester a képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a Közös Önkormányzati Hivatal alapítására kötött megállapodás keretei között irányítja a hivatalt.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

72. § (1) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármestert helyettesítő minőségben azonosak a polgármesterével.

(3) Az alpolgármester feladatai:

(4) A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje: minden hónap utolsó hetének csütörtökje 17.00-19.00 óráig és első hetének hétfője 17.00-19.00 óráig

73. § (1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során együttműködésre kötelesek.

(3) A polgármester megbízhatja az alpolgármestert egyes önkormányzati feladatok előkészítésével, végrehajtásával. Az alpolgármester köteles a polgármesternek az előkészítés, végrehajtás körében adott utasításait betartani, eljárásáról, intézkedéseiről a polgármestert tájékoztatni.

(4) Az alpolgármester helyettesi minőségben csak a polgármester távollétében járhat el. Az alpolgármester köteles a polgármester távollétében tett intézkedésekről a polgármesternek beszámolni.

74. § A jegyző vagy megbízásából a kirendeltség-vezető feladatai a képviselőtestület és a bizottságok működésével kapcsolatban:

75. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a képviselő testület hagy jóvá.

76. § (1) Az önkormányzat vagyonával, valamint költségvetési bevételeivel és kiadásaival - közszolgáltatási feladatainak ellátása érdekében - önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának szabályait az önkormányzat vagyonrendelete és éves költségvetési rendelete tartalmazza.

77. § Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek felsorolását – az általuk ellátott szakfeladatokkal együtt – a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

78. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatási feladatait elsősorban szervei és intézményei útján teljesíti.

(2) Az intézmény gazdálkodásáért annak vezetője tartozik felelősséggel.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal - mint költségvetési szerv és mint az önkormányzat költségvetésének végrehajtó szervezete - gazdálkodását a polgármester irányítja Közös Önkormányzati Hivatal alapításáról rendelkező megállapodás keretei között. Pénzgazdálkodási hatásköreinek gyakorlását a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőivel megoszthatja, ez a feladatmegosztás azonban felelősségét nem korlátozza. A gazdálkodás körébe tartozó feladatmegosztást külön szabályzatba kell foglalni.

79. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr foglalkoztatásával vagy megbízásával kell gondoskodni.

80. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) A képviselők igény esetén a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén történő előzetes időpont egyeztetés alapján tartanak fogadóórát.

(3) A képviselőtestület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, a községnek hírnevet szerző vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét, és velük együttműködik.

(4) A képviselőtestület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet nyilvánosságának biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét, támogatja a havonta megjelenő faluújság kiadását.

81. § (1) A helyi népszavazás kitűzésére irányuló, a települési választópolgárok legalább 25 %-ának kezdeményezésére a képviselőtestület köteles kitűzni a helyi népszavazást.

(2) A helyi választási iroda vezetője (a továbbiakban jegyző vagy megbízásából a kirendeltség-vezető) az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor az aláírásgyűjtő ívre ráírja, hogy hány aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása.

(3) A jegyzőnek vagy megbízásából a kirendeltség-vezető az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntését az önkormányzat hirdetőtábláján, a közterületeken elhelyezett információs táblákon és az önkormányzat hivatalos lapjában kell közzé tenni.

(4) A népszavazáson szereplő kérdés megfogalmazásába a képviselőtestület tagjait, a helyi választási bizottságot és a kezdeményezők által választott bizottságot is be kell vonni.

(5) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot az önkormányzat hirdetőtábláján, a közterületen elhelyezett információs táblákon és az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

(6) A képviselőtestület a népszavazásra feltett kérdés részleteiről, a döntés mellett és ellene szóló érvekről a választópolgárokat az önkormányzat honlapján tájékoztatja.

(7) A helyi népszavazáson a helyi választási bizottságba a kezdeményezést benyújtók egy megbízottat delegálhatnak.

(8) A képviselőtestület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a települési választópolgárok legalább 10 %-ának megfelelő számú választópolgár indítványozott.

(9) A helyi népi kezdeményezésnél e §. (2), (3) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

82. § (1) A képviselőtestület évente legalább egyszer - munkatervében megjelölt időpontban és napirendi pontokhoz kapcsolódóan - előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők közérdekű kérdéseket intézhetnek a képviselőtestülethez, a képviselőkhöz és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás meghívóját szórólap formájában a község valamennyi lakója részére a közmeghallgatást megelőzően egy héttel el kell juttatni.

(3) A közmeghallgatás levezetésére a képviselőtestület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(4) A kérdések, javaslatok alapján hozott döntésekről, tett intézkedésekről a képviselőtestületet és az önkormányzat honlapján a lakosságot is tájékoztatni kell.

83. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(3) A gyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselőtestület ülésére is kötelező, valamint a bizottságok képviselőtestületi tagsággal nem rendelkező tagjait.

(4) A falugyűlés időpontjáról, tárgyáról és helyéről az önkormányzat honlapján keresztül tájékoztatni kell a lakosságot, továbbá a falugyűlés meghívóját szórólap formájában a lakosság részére a falugyűlést megelőzően egy héttel el kell juttatni

(5) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek vezetéséről a jegyző vagy megbízásából a kirendeltség-vezető gondoskodik.

84. § (1) E rendelet a kihirdetését követő második napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól szóló 24/2011. (IX.19.) önkormányzati rendelete és a költségvetés és zárszámadás előterjesztéséhez kapcsolódó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló 24/2008 (XII.01.) önkormányzati rendelete.