Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

10/2013. (V.2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyontárgyak köréről, valamint a vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályairól

Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, (4) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.

Általános rendelkezések

1.§ (1) A rendelet hatálya Pásztó Városi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

 (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére. Az erre vonatkozó szabályokat az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésükről szóló rendelet állapítja meg.

2.

Értelmező rendelkezések

2.§ E rendelet alkalmazásában:

1. kiíró: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete
2. versenytárgyalás: a rendelet hatálya alá tartozó vagyon hasznosítására irányuló eljárás, melynek során a kiíró felhívásban közli, hogy több ajánlattevőtől kér ajánlatot, megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint elbírálásának időpontját és amely eljárás befejezéseként a legjobb ajánlatot tevővel köt szerződést.
3. ajánlattevő (pályázó): az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy magánszemély, aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a versenytárgyalási eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges,
4. versenytárgyalási (pályázati) felhívás: a versenytárgyalási kiírás legfontosabb elemeit tartalmazó felhívás,
5. részletes dokumentáció: a versenytárgyalási felhívásban meghatározott helyen és időben titoktartási nyilatkozat és meghatározott ellenérték ellenében átvehető, a kiíró által rendelkezésre bocsátott írásos dokumentum, amely az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást és az értékesítendő vagyonnal kapcsolatos információkat tartalmazza,
6. nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert,
7. zártkörű pályázat: ha a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot.
8. nettó érték: a forgalmi értékbecslés szerinti ár.

3.

Az önkormányzat vagyona

3.§    (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyoni körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen törzsvagyon és korlátozottan forgalomképes vagyonelemek.

         (3) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, mely vagyontárgyak körét az 1. melléklet és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, mely vagyontárgyak körét a 2. melléklet tartalmazza.

         (4)^[1] Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a 3. melléklet tartalmazza. Ezen vagyonelemek az Önkormányzat hitelfelvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem szolgálhatnak, elidegenítésük csak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI tv. 5.§ (7) bekezdésben foglalt korlátozással lehetséges.

4. § Az Önkormányzat üzleti vagyonát képező vagyon részeit a 4. melléklet tartalmazza.

5. §   (1) Az önkormányzati vagyon körének forgalomképességi besorolását törvény, valamint e rendelet állapítja meg.

         (2) A forgalomképességi besorolás jogszabályoknak megfelelő mértékű  megváltoztatására a képviselő-testület jogosult a településrendezési tervvel összhangban, az önkormányzat érdekében állóan.

4.

A tulajdonosi jogok gyakorlása, az önkormányzati vagyon működtetése, megőrzése

6. § (1)^[2] A Képviselő-testület a rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgy feletti tulajdonosi jogokat közvetlenül, vagy átruházott hatáskörében eljáró szerve, illetve vagyonkezelő útján gyakorolja a jelen rendeletben foglaltak szerint.

        (2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát - ha jogszabály, vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik- a Polgármesteri Hivatal látja el.

   (3)^[3] A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek

az önkormányzatot, vagyonkezelésbe adott ingatlannál a vagyonkezelőt illetik meg.

        (4) Tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatok különösen:

a)  az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése, ingatlankataszter felállítása, annak folyamatos karbantartása,

b) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdasági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, vagy készíttetése,

            c) közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv és döntés alapjául szolgáló             előterjesztések elkészítése,

d) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése, előkészítése,

            e)  a Képviselő-testület pályázati kiírásainak lebonyolítása illetve a beérkező

pályázatok véleményezése,

f)  szerződések előkészítése,

g) ingatlan árveréssel kapcsolatos önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása,

h) ingyenes vagyonátadással, apportálással, bérbeadással kapcsolatos jogok gyakorlása,

i) önkormányzati vagyon használati jellegének módosításával kapcsolatos rendelkezések,

j) kisajátítási eljárás megindítása.

         (5) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Pásztó Város polgármestere képviseli.

(6) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére a polgármestert hatalmazza fel:

a)^[4] a 300.000 Ft nettó értékhatár alatti önkormányzati vagyonnal, továbbá az építési engedélyhez kötött munkákhoz történő tulajdonosi hozzájárulással, illetve út -és közmű céljából szolgalmi joghoz történő hozzájárulással kapcsolatos döntések meghozatala, forgalmi érték meghatározása,

b) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,

c) a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között, a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,

d) az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,

e) az Önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása.

(7a)^[5]  A 3 millió Ft nettó értékhatár alatti önkormányzati vagyon vonatkozásában a (6) bekezdésében meghatározottak kivételével a Képviselő-testület döntési jogát átruházza a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság).

(7b)^[6] Az ingatlanok forgalmi értékét 1,5 millió Ft nettó értékhatárig –a (6) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével- a polgármester indokolással alátámasztott értékelése alapján a Bizottság határozza meg a környéken lévő azonos építési övezetbe tartozó, hasonló fekvésű, hasonló beépítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok forgalmi értékének figyelembevételével.

 (8)^[7] A (7a) és (7b) bekezdésben foglaltakon alapuló döntés esetén a szerződés, kötelezettség- vállalás aláírója a polgármester, további feladatok végrehajtója a polgármesteri hivatal.

7. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

5.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának, átruházásának és elidegenítésének szabályai

8. §  (1)^[8] Az önkormányzati vagyon elidegenítése, megterhelése, egyéb hasznosítása valamint idegen tulajdonú vagyontárgy tulajdonjogának vagy rajta fennálló, pénzben kifejezhető értékű jogosultság önkormányzat általi megszerzéséről való döntést megelőzően el kell végezni a vagyontárgy, illetve az azon fennálló vagy alapítandó jog értékbecslését az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékbecslés csak akkor képezheti az önkormányzat tulajdonosi döntésének alapját, ha az értékbecslést végző személy szakirányú képesítéssel rendelkezik és függetlennek tekinthető.

(3) Nem tekinthető az értékbecslést végző személy függetlennek, ha

a) a vagyonhasznosítással érintett szerződő fél képviselője, döntéshozó szervének tagja, alkalmazottja, vagy olyan volt képviselője, döntéshozó szervének tagja, illetőleg alkalmazottja, aki a vagyonhasznosítás ügyében eljárt;

     b)^[9] a) pont szerint minősülő személy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója, a 8:1 § (1) 2. pontja szerinti hozzátartozója, valamint volt házastársa és volt bejegyzett élettársa.”

(4)^[10] Az önkormányzat tulajdonosi döntéséhez képest két évnél régebben készült értékbecslés akkor képezheti tulajdonosi döntés alapját, ha annak készítője – feltéve, hogy vele szemben a (2) bekezdésben leírt feltételek változatlanul teljesülnek – írásban nyilatkozik arról, hogy az értékbecslésben megállapított érték változatlanul irányadónak tekinthető, vagy annak aktualizálását elvégzi.

(5)^[11] A 8.§ (1) bekezdésétől eltérően nem kell forgalmi értékbecslést beszerezni:

1. ingóság esetén, ha az azonos rendeltetésű ingó dolog kereskedelmi, vagy piaci ára alapján a forgalmi érték megállapítható,
2. mezőgazdasági művelésű földterületek bérleti díjának meghatározásához, mivel arról a Képviselő-testület minden évben határozattal dönt,
3. 300.000 Ft nettó értékhatár alatti önkormányzati vagyon esetében a 6.§ (6) bekezdés a) pontja szerint,
4. 1,5 millió Ft nettó értékhatár alatti ingatlan esetében a 6.§ (7b) bekezdése szerint.

9. § (1)^[12] A forgalmi értékbecslés szerinti nettó 10 millió forint értékhatár feletti üzleti vagyont és korlátozottan forgalomképes vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni –ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz– csak nyilvános, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján, összességében a legjobb ajánlatot tevő részére, az 5. melléklet  szerinti eljárásrendben lehet.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra, vagy értékesítésre az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a hasznosítás, átruházás módja,

d) a pályázati feltételek meghatározása.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén, a 2011. évi CXCVI tv. (a továbbiakban: Nvt.)14.§ (2)-(5) bekezdéseiben foglalt, elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)^[13] Gazdasági megfontolásból – a Képviselő-testület külön döntése alapján – a vagyontárgyak a független vagyonértékelő által megállapított értéktől eltérően, indokolt esetben 20%-al magasabb, vagy alacsonyabb értékben is elidegeníthetők.

10. § (1)^[14] A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó, egyéb módon történő hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményére, közszolgáltatóra (a továbbiakban: közüzem), hivatalára bízza.

 (2)^[15] Az önkormányzati költségvetési szervek és egyéb jogszerű használók a rájuk bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont bérbeadás útján az alapfeladataik sérelme nélkül hasznosíthatják, az ebből származó bevételt – külön megállapodás hiányában a működési kiadások finanszírozására kell fordítani – mely bevétel a költségvetési szervet, illetve a jogszerű használót illeti meg.

(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4) Az árverésen megvásárolt lakóépületet az önkormányzatnak bérlakásként kell hasznosítani, és az eredeti tulajdonos használatába adni, megoldva ezzel annak lakhatási problémáját. Az elővásárlási joggal megszerzett egyéb ingatlan hasznosítására a településrendezési terv szerint kell intézkedni.

(5) Az önkormányzat az ingatlanvagyonát a közfeladatai ellátását segítő szervezetek számára ingyenesen használatba adhatja. Ingyenes használatba adásra csak korlátozott mértékben és az önkormányzati érdekek figyelembevételével kerülhet sor, az ingyenes használatba adással kapcsolatos költségeket az átvevő köteles viselni és megfizetni, ebből az önkormányzatnak hátránya, kára nem keletkezhet.

11. §  (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve közüzemek vezetői felelnek.

(2) Az önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(3) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(4) A közüzem a működtetéséhez szükséges önkormányzati vagyonnal, ha Képviselő-testületi határozat másként nem rendelkezik, a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, önállóan gazdálkodik.     

(5) A közüzemre bízott vagyont az Önkormányzati Képviselő-testület a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén, az átszervezéssel arányosan vonhatja el a közüzemtől. 

A közüzem a használatában lévő ingatlan vagyont külön megállapodással az önkormányzattól ingyenes használatra megkaphatja.

(6) Amennyiben az üzemeltetőnek átadott vagyon üzemeltetői alapfeladatainak ellátásához az önkormányzat hozzájárulást ad és az üzemeltető e forrás terhére az önkormányzati vagyon értékét növelő felújítást, fejlesztést hajt végre, arról az üzemeltető a tulajdonos részére dokumentációt szolgáltat, számadást ad. Ezt a tényt a megállapodásban rögzíteni kell.

6.

A vagyonszerzés szabályai

12.§ (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a Képviselő-testület határozattal dönt.

(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(3) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

13.§ Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletet vehet, vagy használatba egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata és a Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

7.

A vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, a vagyonkezelés ellenőrzése

14.§ (1) Vagyonkezelői jogot az Nvt. 11. §- ában  meghatározottak szerint lehet megszerezni.

(2) A Képviselő-testület közfeladat ellátásához kapcsolódóan, az önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonra vagyonkezelői jogot létesíthet a Nvt. 12.§- ban foglaltak szerinti korlátozásokkal.

15.§ A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

16.§ (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal közreműködésével ellenőrzi.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a tulajdonos felhívására a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést engedni, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

3. A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(4) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

8.

A társasági üzletrészekre és az önkormányzati tulajdonú értékpapírokra vonatkozó sajátos rendelkezések

17.§  (1) A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodásra és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló (egyszemélyes) korlátolt felelősségű társaságok és közhasznú társaságok taggyűlésének jogait a képviselő-testület gyakorolja, az általa megbízott személyeken keresztül.

(3) Az önkormányzati résztulajdonnal rendelkező gazdasági társaságokban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy képviseli, a képviselő-testület iránymutatásai szerint.

9.

A pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre vonatkozó rendelkezések

18.§  (1) Az önkormányzat pénzügyi eszközeit költségvetési szervei kezelik, ha jogszabály kivételt nem tesz.

(2) A költségvetési szervek pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és mérlegkészítésre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni és szükség szerint felülvizsgálni.

(3) Kezességvállalásra a képviselő-testület minősített többségű határozattal jogosult.

(4) Pénzügyi követelés e rendelet alkalmazásában pénzügyi eszköznek nem tekinthető forint összegre, vagy devizára szóló követelés, mely szolgáltatás, vagy áru meg nem fizetett ellenértékét, nyújtott kölcsönt, vagyontárgy hasznosítás még be nem folyt összegét és minden további önkormányzati követelésállományt jelent.

(5) 500.000 Ft feletti pénzügyi követelésről lemondani csak a képviselő-testület jogosult.

(6) A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény 3.§ (4) bekezdés 10. pontja és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm.r. 5.§ 3. pontja szerint minősített behajthatatlan követelések leírási jogát a Képviselő-testület        

a) 100.000 Ft-ig terjedő egyedi összegig a polgármesterre,

b) 100.000 Ft és 500.000 Ft közötti egyedi összegig a Bizottságra

                ruházza át.

(7) Pénzügyi követelés vagyoni megváltására a polgármester a Bizottság egyetértésével jogosult 1 MFt értékhatárig, e feletti megváltást csak a képviselő-testület hagyhat jóvá.

(8) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi vagyonkezelő szerv minősíti  a behajthatatlan kintlévőségeket és 500.000 Ft feletti követelés esetén javaslatot tesz leértékelésükre, melyet a képviselő-testület jogosult jóváhagyni.

(9) A Polgármesteri Hivatal fizetési számláján átmenetileg szabaddá váló pénzeszköznek a számlavezető pénzintézetnél betétbe történő elhelyezéséről a polgármester dönt.

(10) A képviselő-testület a támogatásból megvalósuló felújítás és felhalmozási feladatok előkészítését és lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.

(11) Az intézmény felújítás és felhalmozás előirányzatai teljesítéséhez a költségvetési támogatás teljesítésarányosan folyósítható.

(12) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére a (10) és (13) bekezdésben nem említett előirányzatokat teljesítésarányosan kell folyósítani.

(13) A költségvetési szervek kiadásai teljesítéséhez a költségvetési rendelet mellékletében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként jóváhagyott költségvetési támogatásban részesülnek.

10.

A Vagyonleltár

19.§ (1) Az Önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt önkormányzati vagyonleltárban kell kimutatni.

(2) Az ingatlanvagyont az országosan elfogadott vagyonkataszteri programmal kell nyilvántartani és róla statisztikai adatot szolgáltatni.

(3) A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni, és azt évente egy alkalommal - zárszámadás keretében - a polgármester a Képviselő-testületnek jóváhagyásra beterjeszti.

(4) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – minden évben leltározni kell. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az önkormányzat szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(5) Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket, ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(6) Kötelező a leltározást végrehajtani, amennyiben beszámoló készítési kötelezettség keletkezett.

11.

Záró rendelkezések

20.§ (1) Az önkormányzat külső körülmények, más személyek által vagyonában keletkező kár enyhítése érdekében, vagyoni és felelősségbiztosítást köt. A szerződés megkötését a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja. Az intézmények saját hatáskörükben eljárva további kiegészítő biztosítást köthetnek.

(2) A Képviselő-testület a vagyonkezelés és vagyonhasznosítás  pénzügyi-gazdasági  ellenőrzését az önkormányzat Bizottsága útján gyakorolja.

21.§ Ez a rendelet 2013. május 3–án lép hatályba.

22.§ Hatályát veszti a Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati vagyontárgyak köréről, valamint az ezzel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 28/2009. (IX.30.), a 11/2004. (IV. 30.), és a 10/2010. (IV. 30.) önkormányzati rendelete.

Pásztó, 2013. május 2.

            Dömsödi Gábor                                                                     dr. Sándor Balázs

              polgármester                                                                                  jegyző